Kezdőlap Címkék Napenergia

Címke: napenergia

Napelem

A napelemet mindenki ismeri. Ott ül fönt a háztetőn, ha süt a nap, áramot termel, semmit nem kell csinálni vele, mégis hasznot hoz a gazdinak, ennél nagyszerűbb dolgot elképzelni sem lehet. Egyetlen hátránya azért akad: nem akkor termeli az áramot, mikor arra szükség van, hanem mikor az időjárás és a Föld forgása és keringése úgy dönt. Ha az igény és a termelés egybeesik, akkor jó, ha nem, akkor tenni kell valamit.

A napelem specifikációja a nem szakember számára becsapós. A furfangos gyártók ráírják például, hogy az adott egység villamos teljesítménye 1 kW. Sajnos ez nem ám úgy 1 kW, hogy jaj de jó, van egy kilowattom, hanem nyáron, délben, szikrázó napsütés esetén értendő. Ha felhős az idő, ha ősz van, pláne délután akkor arányosan kevesebb, éjszakánként pedig magától értetődőn nulla, pedig világítunk meg tévét nézünk akkor is. A napelemek magyarországi csúcskihasználási óraszáma kb. 1200 h, azaz egy 1 kW névleges teljesítményű napelem évi 1200 kWh villamos energiát képes hálózatra adni, ami az év 8760 órájához képest nem valami sok. A helyzet olyan, mintha az évnek csak 13,7 százalékában működne maximális teljesítményen, vagy folyamatosan működne egész évben, de 1 kW, azaz 1000 W helyett csak 13,7 W teljesítménnyel.

A helyzet persze még ennél is rosszabb, mert a napelem használhatósága a kutya vacsorájához hasonlatos.

Van, amikor kellene az áram, de épp nincs, vagy kevés, és van, amikor nem kell, de ragyogóan süt a nap, a berendezés meg termel fölöslegesen. Ezen például akkumulátor teleppel lehet segíteni, és jó megoldás is lenne, amíg kis teljesítményekről és rövid időszakról, például egy napról van szó, de mikor hosszabb, például éves kiegyenlítés szükséges a termelés és a fogyasztás között, olyan nagy kapacitású, drága és nagyméretű akkumulátor telep kellene, ami a kiserőmű tulajdonosnak nem éri meg. Ezért csatlakoznak szívesen a villamos hálózatra a napelemes rendszerek. Illetve hát a gazdáik.

A hálózatra való csatlakozás azt jelenti, hogy a tulajdonosok rábízzák a magyar villamos rendszer irányítóira a teljes magyar villamos rendszeren túlmenően még az ő kiserőművük  kikompenzálását is, mondván, ha sok a napelemek által termelt áram, szabályozzák le az egyik erőművet, ha meg kevés, terheljék föl valamelyiket, és ha még az is kevés, kapcsoljanak be egy tartalékot. Ahogy szokták, csak fokozottabb hektikával. Ebből következően a magyar villamos rendszerben annyi erőműi teljesítménytartaléknak mindig kell lenni, amennyi az országos hálózatra kapcsolt napelemek összkapacitása (hiszen a napelemek villanytermelése lehet nulla is, sőt éjjel mindig annyi), és olyan visszaterhelési lehetőségnek, hogy ha nyári szikrázó napsütéses délelőttön a hazai napelemek termelése csúcsra fut, le tudjanak szabályozni, esetleg leállítani annyi erőművi blokkot, hogy az egyensúly megmaradjon termelés és fogyasztás között. Elég bonyolult feladat, mert az MVM-nek az erőművekkel is szerződése van. Ha a szerződés szerint át kell venni a termelt áramot, akkor az az erőmű nem állítható le, ha viszont a szerződés nem ír elő kötelező átvételt, akkor az erőmű drágábban adja az áramot, mert ráfizetni nem akar. Ezt a rendszert színesítik még az export és import lehetőségek. A kikompenzálás (nem kicsi) költségeit az MVM úgy fizetteti meg a napelem rendszerek (kiserőművek) tulajdonosaival, hogy a nekik szolgáltatott áram díja kb. hétszerese a tőlük átvett áram díjának.

A napelemek legeslegnagyobb hibája azonban mégiscsak az, hogy a lelkes zöldekhez és a nem kevésbé lelkes politikusokhoz a fentebb írtak valahogy nem jutnak el. Ezért születhetnek az olyan bombasztikus újságcímek is, hogy

A magyar napelemek már Paksot is lepipálják.”

Ráírt teljesítményben tényleg így van (a magyarországi napelemek összesített névleges kapacitása nagyobb, mint 5000 MW, Paks I. meg összesen 2000 MW), de az évente termelt villamos energia Paks I. esetében 16 000 000 MWh, az összes napelemé viszont alig több mint a harmada (6 000 000 MWh), és persze napelemék azt is nehezen tervezhető összevisszaságban produkálják.

További hátrány, hogy a gyártói furfang a napelemek árában is felfedezhető, ugyanis a fajlagos árat (HUF/kW) a névleges teljesítményre adják meg, mely névleges teljesítmény (mint már ismertetve lett) nyáron, délben, felhőtlen ég esetén igaz, az összes más esetben és helyzetben nem. Így aztán sokan azt hiszik, nem kell nekünk Paks II. olyan drágán, hiszen építhetünk sokkal olcsóbban 2400 MW teljesítményű napelemet, vagy akár 10 000 MW kapacitásút is (éjjel mindkettő teljesítménye nulla, azaz valamit be kell kapcsolni, hogy áram legyen), amivel a laikus választópolgárt simán félrevezethetik. Fenti okból javasolható, hogy a politikusok energetikai kérdésekben ne nyilatkozzanak. Hagyják meg azt a szakértőknek, és akkor nem lesz gond vele.

Összefoglalásként megállapítható, hogy a napelem jelenleg sem nem olyan teljesítményű, sem nem olyan olcsó, mint ahogy hisszük.

Ezért nagyon is célszerű Paks II-t az energetikai programban hagyni (Paks I. élettartamának 10 évvel való meghosszabbításával együtt), mert jelenleg az atomerőmű nálunk az egyetlen reálisan megépíthető létesítmény, amelyik időjárástól, évszaktól és napszakról függetlenül folyamatosan termeli az elektromos áramot, miközben nem bocsát a levegőbe széndioxidot.

Nagy baj, hogy Paks II. csúszik, ezért van szükség két, igencsak nagy teljesítményű (összesen 2600 MW) gázerőműre, hogy egyrészt a jelenlegi áramimportot kiváltsuk (jelenleg ugyanis importra szorulunk), másrészt az újonnan épülő, nagy energiaigényű gyáraknak biztosítsunk villamos energiát, harmadrészt pedig az egyre bővülő magyar napelem park teljesítményingadozásait is képesek legyünk kikompenzálni a gyorsan le- és felterhelhető gázerőművi blokkokkal. Ehhez szükség lesz az orosz gázra, de más lehetőségünk nincs, azaz

a függetlenedésünk az orosz gáztól még igencsak messze van. Ezért javasolható a politikusoknak, hogy minden ezzel kapcsolatos témában csak óvatosan fogalmazzanak.

A napelemeknek (és a szélturbináknak, amelyeknek Magyarországon folyamatos szél híján csak kicsi a jelentősége) persze vezető szerepük lesz majd, mikor létrejön a hidrogénalapú energiaellátás. Hatalmas telepek termelik az elektromos áramot, fölösleg esetén vizet bontanak vele, melyből a hidrogént tartályokba zárják, és mikor szükséges, mert hiány van, áramot termelnek általa. A közlekedésben üzemanyag cellák biztosítják az elektromos energiát minden jármű számára, a fűtést és a hűtést elektromos hajtású hőszivattyúk végzik, és ebben a világban nem lesz már se fosszilis tüzelőanyagot, sem atomenergiát használó erőmű. Benzinkutak helyett hidrogénkutaknál tankolhatunk, és a jövőt tekintve itt szerezhetne Európa hatalmas előnyt az üzemanyag cellák fejlesztése révén. Az akkumulátorokat Ázsiára hagyva (ha abban győznek, hát csak győzzenek) a távolabbi jövőre gondol, és ha jól csinálja, nagy siker lehet. Ehhez sok pénz kell, és központi akarat, mert Kína így csinálja, és mi nem maradhatunk le tőle.

Persze az élet nem is olyan egyszerű. Emlékezhetünk 2004-re, mikor közvetlenül az EU-ba való belépésünk után Kovács Lászlót nevezte az MSZP a Bizottság energiaügyi biztosának, aki jó szakemberekre hallgatott és a fentebb leírt hidrogén alapú energetikát tekintette fő céljának.

A FIDESZ persze mindent megtett a megbuktatása érdekében, és Kovács biztosi meghallgatásakor, melyet angol nyelven tartott, az odaráncigált szakértők találtak is valamit. A jelölt a hidrogént energy carrier (energiahordozó) helyett energy sourcé-nak (energiaforrás) nevezte, amellyel aztán megbuktatói diadalmasan rohangáltak mindenfelé azt kiabálva, hogy Kovács teljesen hülye az energetikához, íme, még azt sem tudja, hogy a hidrogén energiahordozó. Mivel (finoman szólva) a többi képviselő sem volt szakember, sikerült elérniük, hogy Kovácstól elvették a posztot, helyette az adóügyeket kapta meg. Azóta sem hallani az EU környékén hidrogénalapú energetikáról.

Valaki szólhatna már az EU-nak, hogy mi a legcélszerűbb stratégia, és mivel kéne intenzíven foglalkozniuk. Ha Kovács már nem is dolgozik ott.

Esetleg van jelentkező?

Tovább nő az energiaágazat üvegházhatása

Az energiaválság miatt nem indult csökkenésnek a hagyományos energiahordozók részesedése, ezért  a megújuló energia források részaránya nem nőtt, holott a tavalyi év rekordot hozott e téren. Ezért megnövekedett a globális üvegházhatás. Emiatt a szakértők gyors beavatkozást sürgetnek – írja a londoni Guardian.

82%-ot tett ki 2022-ben a fosszilis energiahordozók aránya a globális mérlegben, és ennek következtében 0,8%-kal növekedett az üvegházhatás – állapítja meg az Energy Institute friss jelentése. A jelentés hangsúlyozza, hogy idén ennek a kedvezőtlen hatásának a folytatása várható hiszen Kína feloldotta a Covid zárlatot, és beindult nemcsak a világ második legnagyobb gazdasága, de a turizmus is, amelyben a kínaiak mind nagyobb szerepet játszanak.

Juliet Davenport, az Energy Institute elnöke így összegezte a helyzetet:

”Továbbra is szembemegyünk a párizsi klíma konferencia határozataival. Hiába nőtt a szél és a napenergia, az üvegházhatás is emelkedett.”

A megújuló energia források részesedése a globális energiamérlegben még mindig csak 7,5%-ot tesz ki, de ezt is úgy, ha a vízienergiát is beleszámítjuk. Ez csak 1%-os részesedés növekedést jelent egy év alatt pedig a napenergia felhasználása 25%-kal, a szél energiáé 13,5%-kal nőtt.

Miután a világgazdaság újra beindult, a napi kőolaj felhasználás 2,9 millió hordóval növekedett, és elérte a 97,3 millió hordót naponta.

Ami még nagyobb baj: a szén felhasználás megugrott tavaly. 0,6%-kal nőtt a szén globális szerepe elsősorban Kína és India miatt. A földgáz piaci részesedése viszonylag stabil maradt: globálisan 25%-ról 24%-ra csökkent elsősorban az ukrajnai háború miatt. Itt az árrobbanás okozott gondot a világgazdaságban.

Ha így megy tovább, akkor nem teljesülnek a párizsi klímavédelmi konferencia határozatai

Erre hívják fel nyomatékosan a figyelmet az Energy Institute szakértői, akik szerint gyors és hatékony intézkedések szükségesek a trend megváltoztatásához.

Mi várható az idén?

Globálisan 2,8 trillió  dollárt költenek a világ országai az energiára, és ebből jóval többet a megújuló energia forrásokra, mint a fosszilis energiára – derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség jelentéséből. Az IEA rámutat arra, hogy már évek óta több pénz jut a megújuló energia forrásokra mint a fosszilis energia hordozókra. Ez a tendencia 2016 óta fennáll, de ennek ellenére a globális energiatermelésben még mindig meghatározók a környezetszennyező fosszilis energia hordozók. Idén először következhet be az, hogy a világon ugyanannyit költenek az olajkitermelésre mint a napenergia fejlesztésére. Az energiaválság hatalmas profitot hozott az olaj és földgáz termelő cégeknek, de ennek a profitnak csak egy töredékét fektették be megújuló energia források fejlesztésébe.

A lényeg az, hogy a globális energia beruházások 2,8  trillió  dollárjából 1,7 trillió  jut a megújuló energia forrásokra.

A fogyasztói szokások is gyorsan változnak: elektromos autókból idén várhatóan egyharmaddal többet adnak el mint tavaly noha 2022 is rekordot hozott ezen a téren. A hőszivattyúk eladása globálisan kétszámjegyű növekedést produkál folyamatosan 2021 óta, és ez a tendencia az idén is folytatódni fog – írja a Nemzetközi Energia Ügynökség jelentése.

Energiaválság kontra környezetvédelem

A világ országainak többsége küszködik azzal, hogy energia ellátását gazdaságosan biztosítsa miközben növeli a megújuló energia részesedését.

“Az energiaválság, amelyet az ukrajnai konfliktus súlyosbított ár krízishez vezetett. Ennek pedig megélhetési válság lett a következménye sok országban. A mi jelentésünkből kiderül, hogy a világ államai mennyire sebezhetők, ha az energia ellátásról illetve az energia áráról van szó”

– hangsúlyozza a jelentés egyik készítője Nick Wayth, az Energy Institute vezérigazgatója.

Az ellentmondásos helyzetet jól jellemzi, hogy miközben Kína a világ egyik legnagyobb környezetszennyezője, növelte szénfelhasználását tovább fokozva a karbon kibocsátást, közben dinamikusan fejlesztette megújuló energia forrásait: a globális napenergia növekedés 37%-át, a szél energia 41%-át a kínaiak produkálták 2022-ben – derül ki az Energy Institute friss jelentéséből, melyet a londoni Guardian ismertet.

Nap- és szélenergia rekord az Európai Unióban

24%-át adja immár a 27 tagállam energiafelhasználásának mérlegében a nap és a szélenergia. Ezzel sikerült némiképp ellensúlyozni a leválást az orosz gázról, és fékezni az inflációt, melyet jelentős részben az energiaárak emelkedése okoz.

99 milliárd euró értékű földgázt spórolt meg a nap és a szélenergia az Európai Unió tagállamainak. A 27 országból 19 rekordot produkált az idén – írja az E3G és az Ember Kutatóközpont által kiadott jelentés, mely szerint az Európai Unió az év első nyolc hónapjában 345 terrawattóra energiát nyert a napból és a szélből. Ez 13%-os rekord növekedést jelent a tavalyi évhez képest.

Spanyolország és Lengyelország produkálta a legjobb eredményt.

Spanyolország 7,4 terrawatt órával növelte termelését a megújuló energiából az idén, és ezzel 1,7 milliárd euró értékű orosz földgázt váltott ki. Lengyelország 48%-al fokozta a nap és szélenergia kitermelést, amelyre nagy szükség is van hiszen az ország teljesen levált az orosz gázról. Helyette norvég földgázt használnak, de a hagyományos szén fűtés is felértékelődött. Ez problematikus lehet abból a szempontból, hogy Lengyelország mennyire lesz képes teljesíteni környezetvédelmi vállalásait.

A megújuló energiaforrások mérséklik az inflációt

Még óriási potenciál van a nap és szélenergiában Erre hívja fel a figyelmet a jelentés. Amely rámutat arra, hogy az Európai Unió az energia 20%-át még mindig úgy állítja elő, hogy földgázt éget el. Erre idén eddig 82 milliárd eurót költöttek a tagállamok. A rendkívüli helyzetben a földgáz ára igen hektikusan alakul, és ez növeli az inflációt.

A megújuló energia még többet segíthetett volna a válság megoldásában, ha nincs nyáron nagy aszály, amely visszavetette a vízenergia termelést.

Ennek ellenére a jelentés úgy foglalja össze a helyzetet, hogy

“több megújuló energia, alacsonyabb infláció”.

A második világháború utáni infláció óta nem érte ilyen áremelkedési sokk az Európai Unió tagállamait. Ennek jelentős részben az energiaválság az oka. Az energia költségek az Európai Unióban 40,8%-al voltak magasabbak idén szeptemberben mint tavaly. Az uniós infláció 36%-át az energia költségek elszabadulása okozta.

Sok országban a kormányok támogatást nyújtanak a lakosságnak és a vállalkozóknak a magas rezsi kifizetésére, de a jelentés arra figyelmeztet, hogy

“tartósan nem lesznek képesek az államok arra, hogy ellensúlyozzák a fosszilis fűtőanyagok drágaságát.”

Épp ezért fontos a megújuló energia további fejlesztése: az Európai Unió azt javasolja, hogy 2030-ra  emeljék 45%-ra a megújuló energia részesedését az összfogyasztásban.

Gül Babában forr össze a magyar-török oligarchabiznisz

Együtt nézte a Vidi-meccset Orbán Viktor a török Adnan Polattal tegnap. Az üzletember kebelbarátja Erdogan elnöknek, aki a napokban érkezik Budapestre. Részt vesz a felújított Gül Baba Türbéjének átadásán, amelyben (is) tetten érhető a Polat-Orbán családi üzleti összefonódás.

Hétfőn érkezik Budapestre Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki az elmúlt évtizedekben kialakult diplomáciai szokásokkal szakítva nem pár órás munkalátogatáson a szakértők által alaposan előkészített témák megvitatására teszi rá a pontot, hanem két napig lesz Orbán Viktor vendége.

Ennek során átadják az újjáalakított Gül Baba Türbéjét Budán, amelyet egy korábbi kétoldalú miniszterelnöki találkozón szintén Budapesten határoztak el. 2015 februárjában a két kormányfő, Orbán és Ahmet Davutoglu írta alá azt a szándéknyilatozatot (több mással együtt), amelynek nyomán 2,5 milliárd forintból (fifty-fifty finanszírozással) rendberakták a török megszállás egyik építészeti jelképét.

A keleti vonzalom jegyében ekkor mondta azt Orbán, hogy

„a török tanulság ezért az, hogy a családokat támogatni kell, a családok értékét meg kell őrizni és a családokra kell építeni.”

Ez nem csak azért aktuális, mert 2018 a magyar kormány tavalyi döntése értelmében a Családok éve, hanem mert mostanra egy szinte áttekinthetetlen török-magyar üzleti háló szövődött, amelynek középpontjában az Orbán család és Erdogan kebelbeli barátja, a milliárdos Adnan Polat áll.

Az a Polat, aki csütörtökön együtt nézte (Csányi Sándor OTP- és MLSZ-vezérrel, valamint Schmidt Mária politikai háttéremberrel együtt) Londonban a Mol-Vidi és Chelsea – utóbbi győzelmével végződött – Európa Liga-meccsét.

Polat Orbán balján. Forrás: Sport TV

Amelyre ugyanaz a gép, a „kötélbarát” Garancsi István tulajdonában vagy bérletében lévő Bombardier Global 6000,

a NER Force One reptette Orbánt,

amellyel a miniszterelnök korábban is ment magyar érdekeltségű meccsre, s amely az elmúlt évek legnagyobb politikai botrányává dagadt. (A Csányi-féle magángép is Londonban volt, s mindkettő vissza is tért Budapestre. Vagyis Orbán valószínűleg külön utazott az OTP-főnökkel, noha korábban még ezt a jetet vette igénybe.)

A csütörtöki londoni kiruccanás mindenesetre igazi oligarcha-találkozóra is alkalmat kínált – ahogy azt a HVG videója is implikálja. A lap videósa ott volt a Garancsihoz köthető 17 milliárdos luxusgép budapesti landolásánál, és lefilmezte, ahogy kiszállt belőle Mészáros Lőrinc, továbbá Vörös József, Mészáros ügyvédje, az MKB-s Balog Ádám, Jászai Gellért, Vida József és Szijj László (Mészáros üzlettársa) és Mészáros László, aki az új felcsúti polgármester.

A Gül Baba Türbéje mintegy szimbóluma annak, hogyan ér össze a török-magyar oligarcha-biznisz.

A 65 éves Adnan Polat ugyanúgy futballőrült, mint Orbán, a 2000-es években a Galatasaray tulajdonosa volt, másfél évtizede az Orbán-Erdogan-kapcsolat egyik legfontosabb összekötőkapocsa. Ahogyan a Magyar Narancs portréjában olvasható, lehetséges, hogy 2005-ben a vele való találkozón csípődött be Orbánban a stadionépítés ötlete.

Vissza a türbéhez: tavaly karácsony előtti két kormányhatározat jelölte ki a türbével kapcsolatos feladatokat.

Már az furcsa, hogy noha a türbe a külügy vagyonkezelésébe került, a működtetésre önálló alapítványt rendelt létrehozni. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány ebben az  évben nem kevesebb, mint 696 millió forintot kapott a határozat szerint.

De ez még semmi. Az alapítvány kezébe adták a kétoldalú kulturális értékmegőrző feladatokat, de a kereskedelem-fejlesztés, turizmus- és tudománydiplomácia irányítását, és még más, normális körülmények közt minisztériumi teendőket.

Eme feladatokban a kancelláriaminiszter és az EMMI gazdája mellett szerepe lesz a Magyar Turisztikai Ügynökségnek (MTÜ), amelyről pedig tudjuk, hogy

nem hivatalosan Orbán Ráhel kezében van,

s éppen a napokban derült ki, hogy közbeszerzés nélkül az ő cége képviselte a magyar divatipart Londonban az MTÜ megbízásából.

Az alapítványban pedig tag Adnan Polat és Rahói Zsuzsanna, a miniszterelnök tanácsadója, aki szintén tárgyalt már Polattal (Orbán Ráhel és Polat fia társaságában), ahogyan azt a Magyar Narancs képe mutatja.

Forrás: Németh Dávid/Magyar Narancs

Maga Polat egyik szeme az azóta elhunyt szaúdi milliárdos, Ghaith Pharaon, valamint a jordán Naffa-testvérek alkotta üzleti láncnak (egyik Naffa Budapesten, a másik Ammanban tiszteletbeli konzul, Zaid pedig széleskörű ingatlanbizniszekben utazik Magyarországon, egyik szállodája megnyitásán Orbán is beszédet mondott).

A régen Erdogan politikai vetélytársaként fellépő, és akkoriban az azóta puccsszervezőnek kikiáltott Fethullah Gülen prédikátorral kiváló kapcsolatot ápoló, ám a kellő pillanatban Erdogan mellé álló, majd politikai kapcsolatait alaposan kihasználva milliárdos vagyont szerző Polat az elmúlt években Magyarországon

személyében is jelképe lett az állami-családi üzleti élet összefonódásának.

Közös biznisze lett Tiborcz Istvánnal például az egykori Postabank-székház megszerzésében és hasznosításában, valamint az ő érdekeltségébe került több magyar kereskedőház, amelyek egyikét Orbán feleségének, Lévai Anikónak egy rokona vezette (a kereskedőházakat azok teljes kudarca miatt a külügy azóta bezárta).

Három hónapja derült ki, hogy félpaksnyi napelem-óriásberuházást indít Polat országszerte 700 millió dollár (csaknem 200 milliárd forint) értékben. Ehhez a hírek szerint magyar állami támogatást is kapni fog. Mindezek mellett egy hatalmas, 4,8 hektáros, 280 ezer négyzetméter alapterületű, lakóépületekből, irodaházakból és kereskedelmi egységekből álló komplexumot készül felhúzni a Soroksári úton, a Nemzeti Színház környékén. Legutóbb pedig a napokban azzal került be a hírekbe, hogy azbesztszennyeződés miatt leállítják a K&H Bank Pozsonyi úti fiókja épületének bontását a Pozsonyi úton. Itt Polat luxusszállodát tervez építeni.

A napenergia jövője

0

1954-ben a New York Times a napelemes technológiában elért áttörésről számolt be, amely „a nap majdnem határtalan energiájának” kihasználásához vezethet. Az amerikai kutatók ugyanis felfedezték, hogy a szilícium tranzisztorok, vagyis, a számítógépek építőkövei, napfény hatására áramot generálhatnak.

Ugyanebben az évben azonban Lewis Strauss, az Amerikai Atomenergia Bizottságának elnöke előrejelzést készített arról, hogy az atomenergia hamarosan „nagyon olcsó lesz”. Az 1950-es évek atomos őrületében Amerika hatalmas pénzeket szabadított fel az atomenergia támogatására,

a szilícium-napelem így azután évtizedekig a nukleáris energia árnyékban pihent.

Mostantól viszont számos új könyv ünnepli a szoláris reneszánszot, hiszen kiderült, hogy a szilícium által termelt villamosenergia versenyképes a fosszilis tüzelőanyagokkal, és olcsóbb, mint a nukleáris energia.

Újabban a napelemek költségeinek folyamatos csökkenését Kína tömegtermelése okozta; de ez fokozatos volt, és nem ez jelentette a forradalmi változást.

A megoldás: az új technológiák és üzleti modellek, Az űrkutatásban és néhány más területen mindez még szokatlan lehet, de egyre több, a témával foglalkozó tudós meggyőződése, hogy a jövő a napenergiáé.

Naperőműves nagyberuházás indul

0

Oroszlányban és Felsőzsolcán épít naperőművet az állami MVM. A beruházást uniós pénzből is megtámogatják csaknem 6,5 milliárd forinttal. A két erőművel évente 41 ezer tonna káros gázkibocsátás csökkenése érhető el.

Oroszlány külterületén 17,2 megawatt teljesítményű naperőmű épül, a Felsőzsolca és Onga közti területen pedig 16,6 megawattos szolárpark – derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. A két fejlesztéssel az állami tulajdonú MVM Hungarowind Szélerőmű Üzemeltető Kft. kivitelezésében

összesen 150 ezer napelemet állítanak fel.

A kormányhatározat azt is rögzíti, hogy 21,6 ezer, illetve 20,2 ezer tonnával csökkenthető lesz évente az üvegházhatást okozó káros gázok kibocsátása.

A kormány európai uniós keretből 3,255, illetve 3,144 milliárd forinttal támogatja a két naperőmű felépítését. A jelenlegi legnagyobb naperőmű 16 megawatt teljesítményű.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!