Kezdőlap Címkék Munkavállalás

Címke: munkavállalás

3,4 millió uniós tatózkodási engedélyt adtak ki

0

Rekordszámú tartózkodási engedélyt adtak ki az Európai Unió tagországai az Unión kívülről érkezett bevándorlók számára. A legtöbben Nagy Britanniába és Lengyelországba költöztek. A motivációk eltérőek.

 

A Brexit népszavazás eredményét a legtöbben annak tulajdonították, hogy a britek sokallták a bevándorlók számát. Ehhez képest az Európai Unió 28 tagállama közül tavaly ők adták ki a legtöbb tartózkodási engedélyt Unión kívüli polgárok számára. A második legtöbb három hónapnál hosszabb időre érvényes tartózkodási engedélyt – minden korábbi rekordot megdöntve – a lengyelek biztosították a kérelmezőknek, pedig a varsói kormány – a londonihoz és a budapestihez hasonlóan – igencsak euroszkeptikus húrokat penget.

A párizsi Le Figaro összeállítása az EU-n kívüli bevándorlókat veszi számba.

Különös bukét ad ennek a listának, hogy a listavezető első két ország – Nagy Britannia és Lengyelország – különleges kapcsolatban áll: Nagy Britanniában jelenleg a lengyelek alkotják a legnagyobb külföldi közösséget, több mint 800 ezer emberrel.

Tavaly több mint 3,4 millió tartózkodási engedélyt adtak ki az EU tagállamaiban

(csaknem egyharmaddal többet, mint a megelőző évben), s ebből csak Nagy Britanniába 866 ezret. A legnagyobb csoportot  a diákok képezik, ők kapták az összes engedély 42%-át. Munkavállalási célt csak a bevándorlók 13,5%-a jelölt meg.

Persze nehéz kiolvasni a tartózkodási engedély hivatalos papírjaiból azt, hogy valójában mi a bevándorló szándéka.

Az unión kívüli bevándorlók elsősorban az USA-ból, Indiából és Kínából érkeznek Nagy Britanniába.

Egészen más a helyzet Lengyelországban: ott a tartózkodási engedélyek zömét az ukránok kapják, akik munkavállalás céljából érkeznek (87%).

A harmadik legtöbb engedélyt Németország adta ki: ott azonban már a bevándorlók dominálnak. A legtöbb a szíriai (súlyuk 44%).

Franciaország áll a negyedik helyen, ahol a családegyesítés a fő szempont. Ezért nem csoda, hogy Algériából és Marokkóból érkeznek így a legtöbben az országba. Az már talán meglepőbb, hogy kínai a harmadik legtöbb engedélyt kapó küldő ország, de Franciaország befogadó ország, s ott él Európa egyik legnagyobb kínai közössége.

Amikor Nobel díjat kapott egy emigrációban élő kínai író, akkor az újságíróknak a párizsi kis Kínában a XIII-ik kerületben kellett őt felkeresniük.

Nehezen tudtak eligazodni, mert a párizsi toronyházban szinte minden név kínai volt.

A britek többsége várja a külföldi munkaerőt

0

A Brexit után is várja a britek zöme a szakképzett uniós munkaerőt és a mezőgazdasági munkásokat – derül ki egy közvélemény-kutatásból. A tavaly a kilépésre szavazók nagy része is ezt pártolja. A kormány álláspontját viták tarkítják.

A válaszadók 86 százaléka támogatja, hogy a szakképzett külföldi EU-állampolgárok – orvosok, kórházi ápolók, tudósok, kutatók, informatikusok, üzleti-pénzügyi szakértők, építőipari szakmunkások, sőt képesített bárpultosok is – a Brexit után a jelenlegihez hasonló,

vagy akár még nagyobb számban vállalhassanak munkát Nagy-Britanniában

– derül ki egy közvélemény-kutatásból.

A felmérést készíttető British Future szakértői kiemelték: azok körében is 82 százaléknyian támogatják, hogy legalább ennyi, vagy még több magasan szakképzett külföldi EU-munkaerő érkezzen, akik a brit EU-tagságról tavaly nyáron tartott népszavazáson a kilépésre voksoltak. A közvélemény-kutatás tanúsága szerint a britek többsége felmérte a külföldi mezőgazdasági idénymunkások alkalmazásának fontosságát is: 63 százalékuk szeretné, ha a szezonra más EU-országokból érkező külföldi gyümölcsszedők a brit EU-tagság megszűnése után is a mostani vagy még nagyobb számban vállalhatnának munkát Nagy-Britanniában.

A brit mezőgazdasági termelők szövetségének (NFU) elnöke, Meurig Raymond idei éves kongresszusukon kijelentette: a brit agráriumnak évi 85 ezer, 2021-ben már 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik. Raymond szerint ha a brit mezőgazdaság az EU-tagság megszűnése után nem fér hozzá e munkaerőhöz,

„a földeken fog elrothadni a termés”.

A British Future számára készült új felmérés szerint azonban a britek többsége más területeken már nem támogatja az alacsony szakképesítésű külföldi EU-munkavállalók alkalmazását: a válaszadók 64 százaléka szeretné ezek beáramlásának korlátozását. Az országos átlagon belül azok 50 százaléka is így nyilatkozott, akik a tavalyi EU-referendumon a bennmaradásra szavaztak.

A brit kormány eddig ismert álláspontja szerint

a brit EU-tagság 2019 tavaszára várható megszűnésével véget ér a munkavállalók szabad beáramlása is az Európai Unió tagállamaiból,

bár a kérdésben többször egymásnak is ellentmondó vélemények jelentek meg. Amber Rudd belügyminiszter például a Financial Times című londoni üzleti-gazdasági napilapban nemrégiben közölt írásában arról biztosította a brit üzleti szektort és a külföldi EU-állampolgárokat, hogy a brit EU-tagság megszűnése után „sem zárulnak be hirtelen az ajtók”, mivel Nagy-Britanniának is érdeke, hogy „a legtehetségesebb, legjobb” munkavállalók számára vonzó helyszín maradjon.

A külföldieket, különösen a kelet-európaiakat éppen az állítólagosan általuk elfoglalt munkahelyek miatt támadtak súlyos támadások. Legutóbb erről írtunk.

MTI/FüHü

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!