Kezdőlap Címkék Migráció

Címke: migráció

Migránsügyben vitázott a Fidesz-KDNP a Párbeszéddel

0

A migráció és a politika viszonyáról vitázott tegnap Gulyás Gergely, a Fidesz-KDNP Miniszterelnökséget vezető minisztere és Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, Zugló polgármestere a belvárosi Három Hollóban Budapesten, a Gólya és a Menedék Egyesület szervezésében.

Gulyás Gergely elmondta, hogy azokra, akik az Európai Unión belül vállalnak munkát, nem helyes leírni azt, hogy migránsok, mert az EU-n belül munkavállalás szabadsága van, ez a munkavégzés nem migráció.

Örül annak, hogy a magyarok tapasztalatot szereznek külföldön, ezt nem nevezi kivándorlásnak.

Megjegyezte, hogy itthon ettől függetlenül munkaerőhiány van, amely problémát hosszabb idő megoldani. Szeretnének több embert bevonni a munkaerőpiacra és ehhez korlátokat leépíteni.

Karácsony Gergely hisz a szabad és egyenlő emberek együttélésében Magyarországon, Európában és a világon, ő ezt a nézőpontot képviseli elmondása szerint. Hangsúlyozta azt, hogy szerinte ma Magyarországon hiányzik a helyes foglalkoztatáspolitikai gondolkodás, ebben a politikában hiány van, a Fidesz ezen politikája nem működik, ez az oka annak, hogy jelenleg Magyarországon a foglalkoztatás szintje nagyon alacsony. Gulyás Gergely szerint a közmunkások száma is csökkenőben van, de erre nem a migráció a foglalkoztatáspolitikai válasz, hanem az, ha sokan hazajönnek Magyarországra dolgozni a növekvő bérek miatt. Hozzátette:

a határon túlról több magyar jön hazánkba, mint akik elhagyják az országot.

Szerinte ebben nincs válság. Fontosnak tartotta elmondani azt, hogy a határon túli magyarok, akik idejönnek, zömmel nem migránsok. Karácsony Gergely szerint azért azokról, akik az EU-n belül dolgoznak nem sokat tudunk, mert a kormány nem készít róluk társadalomkutatásokat. Ugyanakkor zömmel nem a Fideszre szavaznak.

Gulyás Gergely szerint a migráció nem Magyarország miatt központi téma Európában. Szerinte a határvédelemre jó választ adott Magyarország, míg most sok más ország szenved ettől. Véleménye szerint a magyarok például humánusabbak migránsügyben, mint a németek, ahol sok a kitoloncolás. Hangsúlyozta azt, hogy a határvédelem rendkívül fontos, megvédeni tudni a határainkat és az Európai Unió határait. Szerinte a külső határvédelem kulcskérdés.

Karácsony Gergely szerint most az EU széthullását látjuk, sokan nem akarnak menekülteket.

Véleménye szerint pedig kooperáció kell az országok között, globális megoldások kellenek, de most ezeket a kereteket verjük szét. Gulyás Gergely szerint a magyar kormány toleráns álláspontot képvisel: másra nem erőlteti a véleményét. Hangsúlyozta, hogy Schengeni egyezmény van, feladat a határok megvédése, a határokat meg kell tudni védeni. Támogatják azt, hogy az országok Európán kívül tartsák a menekülteket. Erős Európában érdekelt a magyar kormány. Szerinte a migránsokat az EU határain kívül kell tartani. Fontos, hogy ott érezzék jól magukat. Hangsúlyozta: a migráció Magyarország számára káros és rossz.

Szerző: Víz Ági

Albániával köthet migrációs megállapodást az EU

Berlinben tárgyalt Albánia belügyminisztere. Fatmir Xhafaj a német sajtó szerint felajánlotta országát a menekülteket befogadó központ létesítésére.

Az Európai Bizottság minicsúcsot szervezett Brüsszelbe a menekültkérdésről. Az egyik javaslat az, hogy valahol Európában, az uniós határokon kívül hozzanak létre egy olyan, migránsokat befogadó központot, ahol a bevándorlók addig várakozhatnának, amíg a hatóságok elbírálják menedékkérelmüket. Ebből a szempontból Albánia és Durrës városa ideálisnak látszik.

A hárommilliós balkáni államban a keresztények és a muszlimok évszázadok óta viszonylag békésen megférnek egymással. Albániának már nagy tapasztalata van abban is, hogy mit jelent a menekültáradat: a délszláv háborúk idején csaknem egymillió albán menekült el Koszovóból, és mindannyiukat befogadta a kicsi és szegény ország.

Durrës kikötője alkalmas arra is, hogy fogadja a menedékkérők hajóit. Az infrastruktúra is megvan, hiszen azok a táborok, melyekben a koszovói menekültek túlélték a háborút, újra megnyithatóak.

Az ENSZ Menekültügyi Szervezetének képviselői tárgyalnak az albán illetékesekkel a szükséges segítségről. Az EU pedig jelentős összeggel támogatná Albániát, amely szeretne mielőbb tagja lenni az uniónak. A jelenlegi helyzetben előnyt jelent, hogy Albánia nem tagja a schengeni övezetnek, vagyis a bevándorlók nem mozoghatnak szabadon az EU területén. Albánia tagja viszont a NATO-nak, melynek terrorizmusellenes programja keretében már folyik a kiképzés Albániában.

Ha bejön az albán megoldás, akkor Angela Merkel fellélegezhet. Belügyminisztere, Horst Seehofer két hetet adott neki valamiféle koherens bevándorláspolitika kialakítására. Ellenkező esetben Seehofer felrobbanthatja a kormánykoalíciót, melyet csak nagyon nehezen hozott össze Angela Merkel a szociáldemokratákkal.

Orbán: Szép és kifinomult a Stop Soros

0

Orbán Viktor szép, kifinomult jogi munkaként jellemezte a szerdán elfogadott alkotmánymódosítást és a Stop Soros törvénycsomagot szokásos pénteki rádióinterjújában. 

A miniszterelnök szerint a törvénycsomag komoly filozófiai kérdésekre ad jó válaszokat, és nehéz lesz bárkinek is belekötni egy olyan parlamenti döntésbe, amelyet 80-90 százalékos többséggel fogadtak el az Országgyűlésben. Ezzel pedig minden eszköz, amely az ország megvédéséhez szükséges migrációügyben, a kormány és a parlament rendelkezésére áll – jelentette ki a miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Hozzátette, hogy azért szükség lenne egy jól felszerelt hadseregre a migrációtól függetlenül is, mert ha ma Magyarország fegyveres fenyegetéssel nézne szembe, csak korlátozottan lenne képes az ország hadereje ennek elhárítására.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pénteken Magyarországra látogat, amelyről Orbán azt mondta, „zavar van az erőben”. Szerinte az Európai Unió szervei közötti szembenállás lehet az oka a látogatásnak, mert Tuskot zavarja, hogy az Európai Bizottság túllép a saját hatáskörén.

Az Angela Merkellel való találkozóról azt mondta, hogy az Európai Néppárt egyben tartása a Fidesznek is érdeke, de hogy pontosan mi lesz a találkozó témája és programja, az a németeken áll.

Az is kiderült, hogy a miniszterelnök sajnálja, hogy a peruiak kikaptak a franciáktól, de annak örül, hogy a horvátok legyőzték Argentínát a vb-n.

Populista szólamok helyett őszinte párbeszéd kellene

Nem populizmus a válasz a migránsválságra – mondta Ferenc pápa abban az interjúban, amely szerdán, a menekültek világnapján jelent meg. A szentatya szerint a populisták „pszichózist gerjesztenek” a bevándorlás kérdésében. Beer Miklós váci püspök a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy messzemenően egyetért a pápa szavaival, és Magyarországon is higgadt párbeszédre lenne szükség erről az egész világot érintő problémáról.

 

A pápát egyébként Donald Trump bevándorláspolitikájáról kérdezte a Reuters, és annak kapcsán került szóba a migráció globális problémája, amelyhez a szentatya hozzátette, hogy az olyan elöregedő társadalmaknak, mint például Európa is, szükségük van a bevándorlókra, különben elnéptelenedik a kontinens.

„Nem lehet elutasítani senkit, aki már megérkezett. Be kell fogadni őket, segíteni, ellátni őket, aztán eldönteni, hol lehet őket elhelyezni, de Európa egész területén. Néhány kormány dolgozik egy ilyen megoldáson. Az embereket a lehető legjobb módon kell elhelyezni, de

a hisztériakeltés nem fog segíteni, a populizmus nem hoz megoldást”

– mondta Ferenc pápa.

Beer Miklós váci püspök szerint a migráció olyan összetett probléma, amelyre a hosszú távú megoldást kellene keresni, és nem aktuálpolitikai szempontból közelíteni hozzá. Úgy véli, hogy a pápa által is emlegetett populista szólamok hangoztatása és az ebben rejlő politikai potenciál kihasználása csak elodázza a kérdés megoldását.

A püspök szerint az egész világnak szembe kell nézni azzal, hogy óriási egyenlőtlenségek vannak a jóléti államok és a háború és éhezés sújtotta térségek között. Beer Miklós hangsúlyozta, hogy higgadt vitában kell megtalálni a megoldást ezekre a globális problémákra. „Rossz oldalról közelítik meg a politikusok ezt a kérdést” – mondta, hozzátéve, hogy a legfontosabb az emberség, a sorsközösség vállalása, amit a pápa is hangsúlyozott szerdai Twitter-üzenetében. „Ezt hiányolom, hogy ez a kérdés fel sem merül,

mindig csak az aktuális politikai érdekek és az önző érdekek mentén kerül elő a probléma”

– mondta.

Beer Miklós reméli, hogy előbb-utóbb sikerül elérni azt, amit a pápa is szorgalmaz: nemzetközi megoldást találni, és „a populista szólamok után az őszinte párbeszéd ideje fog eljönni”.

Ferenc pápával ritkán jelenik meg ilyen hosszú interjú, a kormánypárti sajtóban mégsem idéztek semmit ebből, holott az MTI is szemlézte a beszélgetést szerdán. Ez nyilván annak tudható be, hogy a pápa megkülönböztetést tett a különböző országok és politikai erők bevándorlási politikája között, és nehéz nem úgy látni, hogy a magyar kormány migrációs veszélyre építő retorikája ne az általa bírált populista kategóriába esne a megoldáskeresés helyett.

Beer Miklós szerint is nagy ellentmondás van a valódi megoldás keresése és aközött, hogy úgy beszélnek egy problémáról, ahogy az emberek hallani szeretnének róla. „Ez fölvet bizonyos erkölcsi felelősséget” – mondta.

Beer Miklós. Forrás: Wikipédia

Arra a kérdésre, hogy a hazai keresztény közösséget mennyire osztja meg, hogy az egyházfő nézetei ellentétesek a magát kereszténydemokratának valló kormány politikájával, Beer Miklós azt válaszolta, hogy ez az egyik legnagyobb fájdalma. „Sajnos tapasztalom én is, hogy

nagyon nagy megosztottságnak vagyunk a tanúi, illetve szereplői”

– mondta. Szerinte az egész migránskérdéssel a társadalom „lelki állapota” sérül. Barátok, rokonok, munkatársak között is tapasztalja, hogy micsoda indulatokat gerjeszt a migráció, ahelyett, hogy az emberek meghallgatnák egymást, és normálisan, őszintén beszélnének a problémáról.

„Józan ésszel ki gondolhatja azt, hogy azzal, hogy mi kijelentjük, hogy nem vagyunk bevándorlóország, hozzájárulunk ennek a világméretű problémának a megoldásához?” – tette fel a kérdést Beer Miklós. Szerinte némileg leegyszerűsítve arról van szó, hogy Magyarországon sem szeretnének feladni a kényelmünket és a jobb életvitelünket, de ez nem emberséges hozzáállás.

A kormánypárti média egyébként máskor nem bojkottálja a pápa szavait, azt a pár nappal ezelőtti megszólalását például előszeretettel idézték, hogy a család egy férfi és egy nő kapcsolatán alapul. A katolikus egyházfő bevándorlással kapcsolatos nézetei már jóval kevésbé népszerűek: a 888 néhány korábban azzal a címmel jelentetett meg írást, hogy Globális migránssimogatásra invitál Ferenc pápa, amelyben azt írják, hogy „a migráció kapcsán a katolikus egyházfő néhol burkolt, néhol nyílt migránssimogatásba kezdett”.

Ennél is messzebbre ment a híres jobboldali publicista, Bayer Zsolt, aki tavaly nyáron több emlékezetes megszólalásában is kikelt a pápa ellen. Először a Magyar Hírlap vezércikkében írt arról, hogy a pápa saját hívei helyett a „fenyegetőző, öklét rázó, üvöltöző, erőszakoló, rabló és gyilkoló idegenség felé halad” és azt gyámolítja. Szerinte a pápa viselkedése, még jóindulattal is öntetszelgésnek, farizeusságnak, magamutogató és hamis „szentferenckedésnek” nevezhető.

Pár nappal később a tévében le is marházta a katolikus egyház vezetőjét. A miskolci televízió Helyzetkép című műsorában arról beszélt, hogy a pápa nem érti Európa gondjait, hiszen argentin származása miatt maga is migráns, és megnyilvánulásaival beállt „a jelenlegi EU-s vezetők sorába, akik szembe mennek az uniós állampolgárok érzéseivel, szándékaival, akaratával, egy semmibe menő politikát akarnak ráerőltetni az Európa lakosságára”. Szerinte, amit a pápa mond, az korántsem isteni kinyilatkoztatás, hanem egy hülye, ostoba politikai vélemény. Majd „argentin libsi”-nek, később pedig „derék liberális, genderben hívő marhának” titulálta Ferenc pápát.

Akkor nem csak Bayer kijelentései, hanem a katolikus egyház felől érkező reakció, illetve annak hiánya is nagy port vert fel. Néhány nappal később a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által alapított hírportál, a Magyar Kurír főszerkesztője mégis reagált Bayer kijelentéseire.

Kuzmányi István azt írta, hogy sürgősen változtatni kell a közbeszéd állapotán. „Abban a mocsárban, ahonnan az említett, gondolatnak nem nevezhető szavak felbugyognak, nem kíváncsiak az érvek mentén következetesen megfogalmazott véleményekre” – írja, hozzátéve, hogy ezért cáfolni az ilyesmit nem is érdemes, hanem ki kell mondani, hogy eddig és ne tovább.

A publicista ellenek ellenére augusztusban is folytatta az egyházfő elleni kirohanását, saját, Bádog című blogján azt írta, hogy

„a pápa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember”.

Ferenc pápa a Reutersben által készített interjúban egészségi állapotáról is beszélt: elmondta, hogy lábfájdalmaitól eltekintve jól érzi magát, és meg sem fordul jelenleg a fejében, hogy lemondjon a posztjáról, mint elődje, XVI. Benedek.

Több millió antiszemita élhet Németországban

A megkérdezettek 16 százaléka mondta, hogy nem szereti a zsidókat, amely a teljes, 80 milliós lakosságra vetítve 13 millió embert jelent – állapítja meg egy friss felmérés.

A központi zsidó tanács szerint, amely nem egészen negyedmillió embert képvisel Németországban, kétféle antiszemtizmus van jelenleg az országban.

Az egyik a hagyományos antiszemtizmus, melyet a neonáci szervezetek képviselnek. Ez a német antiszemitizmus, mely elsősorban az idősebb nemzedéket fertőzte meg. Főként a kisebb városokban és falvakban érezhető ez. Különösen olyan államokban, mint Bajorország, ahol a nácizmusnak különösen mély gyökerei vannak.

A másik antiszemtizmus az, melyet a bevándorolt muzulmánok képviselnek. Radikális csoportjaik izraeli zászlókat égettek el Berlin utcáin, miután Trump elnök bejelentette: az USA Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának. Az ynetnews izraeli portál azt is megírja, hogy nemrég két muszlim rapper, Kollegah és Farid Bang, akik rendszeresen holokauszttagadó számokat adnak elő, nemrég fontos díjat is kaptak Németországban, ami hatalmas felháborodást váltott ki. Az iszlamista antiszemiták a szólásszabadságra hivatkoznak, amikor bírálják Izraelt vagy tagadják a holokausztot.

Josef Schuster, a Németországban élő zsidók tanácsának elnöke a felmérés kapcsán viszont inkább azt hangsúlyozta: a Németországban élők több mint 80 százaléka nem antiszemita. Ennek ellenére korábban azt javasolta a zsidóknak, hogy ne hordjanak kipát olyan lakónegyedekben, ahol sok a muszlim, mert atrocitásoknak tehetik ki magukat.

Az antiszemitizmusról készült felmérés furcsa hátteret ad a migránsvitához Németországban. Bajorország exminiszterelnöke, aki jelenleg az ország belügyminisztere, azon az állásponton van, hogy meg kell állítani a migránsok bevándorlását. Amíg Angela Merkel kancellár európai megoldást szorgalmaz, Horst Seehofer belügyminiszter német-osztrák-olasz együttműködést szeretne.

Orbán: Nem akarunk összekeveredni másokkal

0

A miniszterelnök pénteki rádióinterjújában leginkább a költségvetésről beszélt, amellyel már egy esetleges válságra készülnek, de szóba került Soros György hadserege és az alkotmány revíziója is.

„Masszív és földrengésbiztos” költségvetést készítettek a következő évre, mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A miniszterelnök szerint elképzelhető, hogy gazdasági válság lesz, de még így is lehet esély a növekedésre.

Arról, hogy 1,8 százalékos többletkiadással tervez jövőre a kormány azt mondta, hogy a családjában arra tanították, hogy

„sose költsünk többet, mint amennyi pénzünk van”.

Hozzátette, hogy a korábbi kormányok lényegesen nagyobb hiányokkal számoltak, de most stabil gazdaságra van szükség.

Orbán szerint a nemzetközi pénzpiacon nőni fognak a kamatok, és kereskedelmi háború is kibontakozhat Amerika és Európa között, de a magyar kormány az országvédelmi tartalék jelentős megnövelésével felkészült erre.

Arról is beszélt, hogy Európában megjelentek a „kemény fiúk” a politikában, ezt látható Ausztriában és Olaszországban is. Orbán az európai politikában betöltött saját helyéről azt mondta: „én vagyok a legöregebb harcos az Európai Unióban”. Kijelentette, hogy a válságjelenségek sem tántorítják el a kormányt a céljaitól.

Orbán kifejtette, hogy népességcsere zajlik Európában, részben azért, hogy Soros György és a hozzá hasonló spekulánsok sok pénzt kereshessenek a kontinens „tönkretételével”. A kormányfő szerint nyílt sisakkal kell harcolni Soros Györggyel és az ő „hadseregével” szemben, ki kell mondani, hogy bevándorlást akarnak, az ideológiai motivációjuk pedig egy multikulturális Európa.

„Mi nem akarunk összekeveredni másokkal, jók vagyunk úgy, ahogy vagyunk, meg akarunk maradni kereszténynek”

– jelentette ki Orbán, aki szerint Európának „szeretetvallásra épült” kultúrája van. Ezúttal is hozzátette, hogy ezekről a kérdésekről, az értékek ütközéséről szól majd az európai parlamenti választás is.

Az is szóba került, hogy milyen törvénymódosítások szerepelnek a Parlament előtt. „Kimondjuk, hogy idegen népesség Magyarországra telepítése tilos, és kimondjuk, hogy az illegális bevándorlás támogatása, szervezése tilos” – összegezte. Hozzátette, hogy ha már hozzányúlnak az alkotmányhoz, akkor a magánélet védelmére és a közigazgatási bíróságok felállítására vonatkozó módosításokat is megteszik. Elmondta, hogy ősszel elkezdődik egy 1-1,5 éves alkotmányrevízió, amelyben felmérik az alkotmány módosítandó, átértékelendő részeit.

Orbán: Az undok dolgokat kiabálókat is képviselni kell

0

Jókedvűen ülök itt és boldog vagyok – ezzel kezdte a választások után adott első interjúját Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Szerinte a választók április 8-án megerősítették a kormány által eddig is fontosnak tartott célokat. Hozzátette, hogy vannak új kihívások is, és új összetételű kormányra van szükség, amely hamarosan megalakulhat. Az interjúból kiderült, hogy a migráció témája továbbra is a legfontosabb marad, de arról is beszélt, hogy átalakítaná a Miniszterelnökséget, és magyar nőkkel akar megállapodást kötni az ország jövőjéről.

 

Filozófiai kérdés, hogy hogy értékeljük a választást – mondta Orbán Viktor, mikor a műsorvezető erre kérte. Szerinte alapvetően mitikus és rejtélyes dolog, hogy mi történik ilyenkor, hogy hogy jön létre egy közös akarat az emberekben. Ennek eredményét nehéz megjósolni, ezért Orbán alázatot ajánlott a politikusoknak: el kell fogadni, hogy mi lett az eredmény. Hozzátette, hogy a győztesek helyzete könnyebb, ezért „ne osszák az észt”. Veszíteni keserű dolog, ezért megértéssel kell fordulni a vesztesek felé – mondta.

De fontosnak tartotta leszögezni, hogy sokkal többen szavaztak rájuk, mint négy éve, és mint az összes többi parlamentbe jutott ellenzéki pártra. Orbán azokra a kritikákra is reagált, hogy a községekben nyerte meg a választást a Fidesz: elmondta, hogy minden településtípusban ők voltak a legnépszerűbb párt.

Az ellenzéki kritikákra reagálva azt mondta, hogy mindig érdemes odafigyelni az ellenzék véleményére, de más az értelmezésük az ország helyzetéről és jövőjéről. Orbánék szerint a bevándorlás a legfontosabb kérdés, ezért beszéltek ők erről a kampányban, és a szavaiból az derült ki, hogy ez továbbra is így lesz. Mivel ez a legfontosabb üzenet, ezért el kell juttatni a legkisebb településekre is, ezért mondták el „százszor, ezerszer” – fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte fontos, hogy „rávegyük” az embereket, hogy ők is ezt gondolják a legfontosabb kérdésnek, amit „mi”.

A tüntetések is szóba kerültek, erre úgy reagált, hogy

harmadszor van kétharmad, de arra törekszik most is, hogy a háromharmad miniszterelnöke legyen.

Azokat is képviselni kell, akik nem szeretik őket, vagy akár „undok dolgokat kiabálnak az utcán”. Orbán hangsúlyozta, hogy az ő érdeküket is képviselni is kell, és hozzátette, hogy tesznek is erre lépéseket. Szerinte mindenkinek jogában áll véleményt nyilvánítani az utcán, de arra kérte a tüntetőket, hogy békésen tegyék ezt.

A műsorvezető viszont nem hagyta annyiban a dolgot, és feltette a kérdést, hogy „ki szíthatja a békétlenséget?” arra a kormánysajtóban is terjedő retorikára utalva, hogy „kívülről” szervezhetik a tüntetést. Orbán megkerülte a kérdést, és inkább az ellenzékből távozó vezetőkről beszélt. Elmondta, hogy ő 16 évig volt ellenzékben, és eddig 12 évig kormányzott, tehát még csak most kerülhet egyensúlyba. Szerinte el kell fogadni, hogy egy politikus gyakrabban veszít, mint nyer, és ilyenkor is szolgálni kell az országot. 

„Egymással lehet birkózni, de nem a haza rovására”

– mondta.

A riporter azonban mindenáron vissza akarta téríteni a beszélgetés Soros-köreire, erre Orbán elmondta, hogy biztos, hogy a „spekulánsok” nem fogadja el a választások eredményét, mert nekik nem jó, ha ilyen kormánya van Magyarországnak.

A Nyílt Társadalom Alapítvány elköltöztetéséről azt mondta, hogy „talán megértik a hallgatók, ha nem hullatok krokodilkönnyeket”. Ezután arról beszélt, hogy véglegesen viszont soha nem lehet nyerni a „spekulánsok” ellen, mert mindig új módszereket találnak a befolyásszerzésre, de ez nem baj, mert az a politika egyik célja, hogy ezeket az embereket és érdekcsoportokat megállítsa. Később, a Figyelő listázásra utalva, a sajtó munkatársait arra kérte, hogy hozzák felszínre azt, hogy mi működik a háttérben.

Az ENSZ migrációs csomagja is szóba került, ezzel kapcsolatban Orbán leszögezte, hogy Magyarország továbbra is saját érdekeit fogja nézni. Szerinte a magyar emberek elmondták a választáson, hogy a kormányhoz hasonlóan rossz dolognak tartják a migrációt, amelyet megállítani és nem támogatni kell.

Arról is beszélt, hogy „nem egy srófra jár az agya” európai miniszterelnök kollégáival. Szerinte kevesebb mint egy évvel az európai választások előtt nem szabad olyan döntéseket hozni az EU csúcson, amelyek kész helyzetet teremtenének az újonnan megválasztott képviselőknek. Aki sürgeti a mostani döntéshozatalt, azaz azt, hogy júniusban már lezárják a migránskérdést, az ellene vannak annak, hogy az emberek demokratikus úton kijelöljék az európai migrációs politika irányát.

A következő négy évről azt mondta, hogy az alapvető célokat a választók megerősítették, de sok minden történt 2014 óta a világban, amihez alkalmazkodni kell. Szerinte

nem a mostani kormány munkájának folytatására szavaztak az emberek, hanem a célokra,

ezért reméli, hogy elfogadják, hogy jelentős mértékben új emberekkel folytassa mindezt.

„Gyorsan lesz új kormányunk” – mondta, de időpontot nem akart kijelölni. Az viszont kiderült, hogy új minisztériumokat nem szeretne, mert a mostani rendszer működik, de 

a Lázár János által felügyelt Miniszterelnökséget átalakítaná egy másfajta „vezetési szerkezettel”.

Arról is beszélt, hogy szeretné, ha még a nyári szünet előtt el lehetne fogadni a jövő évi költségvetést. Erről már tárgyalt is Varga Mihállyal, akire továbbra is számít mint a gazdasági kabinet vezetőjére.

Végül a demográfia kérdését és a családok támogatását hozta szóba a műsorvezető. Orbán arról beszélt, hogy

Csak a hölgyek tudják eldönteni, hogy akarnak-e gyereket,

és nekik kell elmondani, hogy hogyan mehetne ez gyorsabban és könnyebben. Úgy fogalmazott, hogy szeretné kikérni a magyar nők véleményét erről a kérdésről, és szeretne velük „megállapodást kötni” nem csak négy évre, hanem több évtizedre előre. 

Balázs Péter az ellenállás élére állna?

Új tartalommal és hozzáteszem, új szereplőkkel kellene fellépni az ellen a kormányzás ellen, amely romlásba viszi az országot – ezt fogalmazta meg Balázs Péter volt külügyminiszter, a V ’18-as csoport vezetője a Független Hírügynökségnek adott interjújában. Magáról a szervezetről azt mondta: közösen értékeli majd a tevékenységüket – túl sok mindent alábecsültek -, és döntenek arról, hogy folytatják-e munkájukat. Meglepő kijelentést is tett: szerinte ezzel a kétharmaddal megkezdődött Orbán Viktor végleges hanyatlása, mivel egy olyan rendszer, amely nem építkezik, pusztulásra van ítélve. Balázs Péter lát esélyt arra, hogy a parlamenten kívüli politizálás megerősödjön, ahogy ezt a hét végi tüntetések már jelezték. Ha van cél és a támogatottság, akkor már csak megfelelő személy kell, aki képviselheti az ügyeket. Mint mondja: ő szívesen tolja, vagy ha kell, húzza az aktuális feladatokat.

 

 

Lesz folytatása a V’18-nak?

A testület értékelni fogja a választások végkimenetét és a saját tevékenységét is, ennek megfelelően fogjuk eldönteni, hogy lesz-e folytatás, vagy nem. Szuverén emberek szövetségeként jöttünk létre, eredetileg nem tűztünk ki magunk elé olyan feladatot, ami túlmutatott volna a választáson. Most majd beszélünk a jövőről is.

A csapat szempontjából kudarc a végeredmény?

Önkritikával kezdem. Voltak dolgok, amiket alábecsültünk, ilyen például a vidék Fidesz általi mozgósítása. De alábecsültük a hazug migrációs kampány hatását is, nem hittük volna, hogy egy valójában nem létező üggyel ilyen politikai sikert lehet elérni, ráadásul úgy, hogy ez volt az egyetlen témája a kormánynak és a Fidesznek. Alábecsültük a választási trükközések és magának a választási törvénynek a hatását. Ugyanakkor túlbecsültük a korrupció társadalomra gyakorolt hatását; azt hittük, hogy jóval nagyobb felháborodást fognak kelteni a kormányt is átszövő, súlyos ügyek. Túlbecsültük a rossz kormányzás lehetséges választói szankcionálását: azt hittük, hogy a társadalom számon fogja kérni azokat a témákat, amiket mi is a viták középpontjába állítottunk, vagyis az egészségügy, az oktatás, az elvándorlás problematikáját. Azt hittük, hogy az itt elkövetett hibákért valamilyen választói büntetés jár majd a kormánynak. És végül, ne tagadjuk, túlbecsültük a pártok együttműködési hajlandóságát, noha tudtuk, hogy e téren gondok vannak, hiszen ezért is jött létre a V’18. A választópolgárok gondolkodása és cselekvőképessége előbbre járt, mint a pártoké és mi ezt a szakadékot próbáltuk áthidalni.

És mit értek el?

Elsősorban azt, hogy ’89 óta először felmutattuk a legszélesebb összefogási modellt a politikai jobb- és baloldal között. Ezt talán érdemes lenne valamilyen módon tovább folytatni. Eredménynek gondolom annak hangsúlyozását is, hogy program nélkül nincs választás, vita nélkül pedig nem volna szabad az urnákhoz menni. Valamelyest a pártokat is tudtuk egymáshoz közelíteni, de messze nem eléggé. A legfőbb csalódásunk egyébként az, hogy azt gondoltuk, a kétharmad most már megtörhető. Hogy miért nem volt megtörhető, a történelem majd kideríti, de készséggel vállaljuk ebben a saját felelősségünket is.

Ha az alábecsültként fölsorolt elemeket pontosan mérik be, lehetett volna ellenszert találni a Fidesszel szemben?

Biztosan. A migrációs riogatásra például, mint kiderült, nem volt elég pusztán racionális válaszokat adni. Én a V’18 honlapján próbálkoztam azzal, hogy egy írásban összefoglaljam a migráció reális értékelését, de kellett volna buzdítani a pártokat is, hogy erről a témáról, a valódi probléma kezeléséről mondjanak többet. Az az általános tapasztalat, hogy a Fidesz leegyszerűsített, hazug üzenetei eljutottak az ország minden sarkába, ugyanakkor az ellenzék nem is fogalmazott meg ilyen üzeneteket, vagy amit megfogalmazott, az sem ért el messzire, megmaradt a szűk, budapesti körben.

Amit most mond, azt úgy is értelmezhetjük, ezek a hibák nagyjából kijelölik a következő időszak stratégiáját is?

Mindenképpen. Új tartalommal és hozzáteszem, új szereplőkkel kellene fellépni az ellen a kormányzás ellen, amely romlásba viszi az országot.

De hogyan lehet új személyekkel, amikor a parlamentbe jutást a régi szereplők határozzák meg, így értelemszerűen ők is ülnek be az országgyűlésbe? Netán a parlamenten kívül kellene felbukkanniuk az új szereplőknek?

Ha a parlament nem elégíti ki a politikai igényeket, akkor fel fognak bukkanni azon kívüli szereplők. A múlt szombati fővárosi, valamint a vasárnapi vidéki tüntetések reményt nyújthatnak arra, hogy ilyenek léteznek. Ha az ellenzéki pártokat, amelyek most jelzés szinten ott vannak az országgyűlésben, nem sikerül modernizálni, akkor új erőkre lesz szükség.

Most ugye az a kép tárulkozik elénk, hogy az ellenzéki pártok meggyengültek, Orbán viszont megerősödött, és talán Európában is nagyobb tekintélyt vívott ki magának a harmadszori kétharmados győzelemmel. Nem így van?

Szerintem tekintélyről ott beszélhetünk, ahol a választási eredmény mögött valódi támogatás látható, ahol az emberek emelt fővel, mosolyogva tapsolnak a győztesnek, és azt mondják: tényleg ő volt a legjobb, benne bízunk, utána megyünk. Orbán viszont legfeljebb irigységet kelt más diktátor hajlamú politikusokban: de jó neki, hogy kétharmada van a parlamentben. Ez a kétharmad azonban nincs összhangban azzal a tüntetéssel, amit láttunk. Ez egy hamis, túltolt kétharmad. Nem hiszem, hogy ez tekintélyt adna, sőt, azt gondolom, ezzel a kétharmaddal megkezdődött Orbánék végleges hanyatlása.

Miért?

Mert innen kezdve nőni fog a szakadék a parlamenti túlsúly és a parlamenten kívüli valódi támogatás, a kormányzati propaganda és a valódi teljesítmény között.

Most arról beszél, hogy így néz ki a helyzet a határon belül, de hogy néz ki a határon túl?

Ezt külföldről is pontosan látják. A gyenge kormányzás ellensúlyozásaként Orbán nagymértékben támaszkodott az Európai Unió pénzére és a külföldi beruházók aktivitására. Ha ezeknek megrendül a bizalma, akkor a források is el fognak fogyni, márpedig Magyarország egyre kiszámíthatatlanabb lesz, és az ország a szakadék felé megy. Az itthoni tőkefelhalmozás viszonylag csekély. Tudjuk, hogy Orbán rengeteg EU-pénzt tolt át a saját oligarcha rétegéhez, de ezek nem versenyképes emberek és többnyire nem produktív beruházásokba fektettek. Nem tudom, a jövőben mire épít Orbán stratégiája, mert eddig az EU-pénzek megszerzése volt a célja és ezzel párhuzamosan az abszolút hatalom kiépítése. Az abszolút hatalom megmarad, sőt erősödik, csak már nem lesz honnan pénzt kiszivattyúzni.

Nem túl optimista?

Nem hiszem, hogy amit mondtam, az optimistának minősíthető. Ez a forgatókönyv inkább pesszimista. Azt mutatja, hogy Orbánék kormányzása nyomán a legnagyobb értékünk, a humántőke kezdett el vészesen pusztulni. Ha az emberek egészségével nem törődnek, ha a fiatalok oktatásával nem törődnek, ha az értékes munkaerő itthon tartásával és itthoni foglalkoztatásával nem törődnek, ha a média alacsony színvonalú és hazug híreket sugároz, akkor a gondolkodó, alkotó ember lepusztul. Beteg lesz, elbutul, elmegy, elszökik. Nekünk okos, erős, dinamikus emberekből kellene építkeznünk.  

Optimizmusról azért beszéltem, mert mindez, amit most elmondott kevéssé érdekli a magyar választót, és a jelek szerint Európát is. Vagyis a kétharmados győzelem, ebből a nézőpontból vizsgálva, megerősítette Orbánt.

A külföld kívülről szemléli, hogy mi történik más országokon belül, ez nem az ő bajuk. Legfeljebb egy-két befektető visszafordul a határról, amikor azt látja, nincs már alkalmazható munkaerő Magyarországon. Az itthoni lakosságot viszont muszáj, hogy érdekelje. Van még egy-két levezető szelep, például a kivándorlás. A tragédia időzített bombája éppen ott van elrejtve, ha erre nem figyel a lakosság, hagyja, hogy minden menjen a maga útján, egészen a teljes romlásig. Ebből lehet katasztrófa.

Ha viszont így van, bár tudom, hogy a jóslás nem tartozik a fő profiljába, mennyi ideje lehet még ennek az illiberális államnak: négy év, nyolc év, vagy még több?

Egy olyan rendszer, amelyik nem építkezik, nem erősödik, nem gyarapszik, az pusztulásra van ítélve. A rossz hírem az, hogy az ilyen rossz rendszereket viszonylag sokáig lehet tartósítani. Ha nem jön össze az a robbanótöltet, amely kiváltaná a hirtelen változást, akkor ez sokáig képes itt maradni a beletörődés, a megszokás, az alternatíva nélküliség miatt. Ha nincs külső, vagy belső erő, ami megdöntse, akkor marad ez a rezsim. Márpedig külső erő nincs, vagyis a változást itthon kell elérni. És ha belső erő sincs, mert annyira dominál a kormány, az ellenzék pedig széttagolt, akkor bizony még sokáig maradnak ezek a keretek. Amíg, ismétlem, tragikus körülmények nem következnek. Ilyenek jelzések már vannak, de még nem tömegesen; a kórházi folyosón meghaló beteg, a vészesen kiürülő magyar falvak és városok, a vergődő iskolák. Ha ez tömegessé válik, akkor nagy baj lesz.

Macron francia elnök mondta a minap, hogy nincs olyan érték, amiben azonosulni tudna Orbán Viktorral, de hát ezt ők választották maguknak. Ez a macroni attitűd a jellemző?

Ez a külpolitikai nézőpont: tanulmányozzuk, elemezzük a másikat, de nem nekünk fáj. Ami itt van, az egyedül a magyaroknak fáj.

Mégis, azt gondolnám, hogy az Európai Unió egyfajta értékközösség is, azaz, ha valami nekünk fáj, nekik is kell, hogy fájjon.

Orbán nagyon jól érzi, hogy az unión belül mekkora a mozgástere. Az unió ugyanis az önkéntes szabálykövetésre épül. Ezért aztán Orbán vidáman tud manőverezni, mert nincs közlekedési rendőr. Amikor ő átmegy a piroson, szólnak ugyan, de büntetni nem tudnak.

Merthogy nem erre szerveződött az Unió.

A szándékos és pimasz szabályszegésre egyáltalán nem számítottak. De még mindig nem vetik ki magukból, hiszen az Európai Parlamentben a Néppártnak szüksége van a Fidesz szavazataira; a bajorok meg örülnek, hogy Orbán kimond olyan dolgokat, amelyeket ők is gondolnak, de ott nem illik kimondani. Az Európai Unió nem egy konfliktuskezelő, hanem együttműködési szervezet.

Hozhat-e ebben éppen az orbáni viselkedés változást?

Látványos változást nem, mert ahhoz egyhangú szavazásra lenne szükség. Viszont egy előremenekülés már megkezdődött: azok, akik tényleg betartják a normákat, és ki akarják használni az unió előnyeit, csoportba szerveződnek, gyorsítanak, és húznak előre. Ebbe pedig nem fogják Orbánt bevenni.

Ez lenne a kétsebességes Európa?

Én inkább két fokozatról beszélnék. Az első fokozatot már elég pontosan körberajzolta az euró-övezet. Ez a fokozat lesz az EU új, erős magja.

A Merkel-Macron duó mi jelent Orbán számára?

Ő nagyon messze van most ettől a párostól, amely az EU centrumát alkotja. Ha a német-francia szövetség jól működik, az húzza magával az egész uniót. És most úgy néz ki, hogy ez jól működik. Orbánt azonban se Macron, se Merkel nem kedveli igazán.

De kedveli Erdogan és Puytin. Fel tudják-e ők használni Orbánt az EU felé?

A magyar miniszterelnök próbál a határmezsgyén manőverezni, de az ön által említett urak nincsenek rászorulva, mint közvetítőre, éppenséggel akkor beszélnek Európa vezetőivel, amikor akarnak. Őket tehát Orbán nem tudja segíteni. Megfordítva, az EU nevében és felhatalmazásával tudna közvetíteni, de ez pont az ellenkezője lenne annak, mint amit most csinál.

De akkor miért dörgölőzik Putyinhoz? Esetleg onnan remél pénzt, ha már az EU-ból nem jön?

Magyarország szempontjából ennek nem látom előnyét, ha csak egyénileg nincs belőle haszna.

Önnek az elmúlt időszakban számos belpolitikai szerep jutott: először beszéltek önről, mint lehetséges miniszterelnök-jelöltről, utána a V ’18 vezetője lett. Most milyen feladat vár önre? Van-e valamilyen személyes vállalása?

Különösebb ambícióim nincsenek, elégedett vagyok az eddigi feladataimmal, most is van elfoglaltságom bőven. Ha olyan kihívás adódik, aminek célja és értelme van, ráadásul politikai realitása is, akkor azt szívesen mérlegelem.

Most itt összeverődött egy nagy tömeg, de azt láttuk, hogy hiányzik az igazi vezető, és nincs megfelelő mondanivaló, sőt azt is megkockáztaom, hogy reális cél sincs.  Vállalna ebben a szerveződésben valamilyen szerepet?

Korábban is azt mondtam: nem csak húzni tudom, szívesen tolom is az ügyeket. Azt mondom, hogy a cél, a személy és a támogatottság összefügg. Kell egy jó cél, kellenek személyek, akik mögött csapat, csapatok vannak, a V ’18 is így alakult ki, és akkor már jöhetnek a feladatok is, amelyektől én egyáltalán nem félek. De a feltételeknek meg kell lenniük.

Ha ön a személy, akkor meg tudja határozni, hogy mi a cél?

Hasonló, mint amit a V ’18 nevében hirdettünk: egy minél szélesebb politikai bázis, ahol a korábbi jobb és baloldal együttműködik. Azok a rendszerváltó célok, amelyeket a V ’18 nyolc pontban megfogalmazott, tulajdonképpen egy nemzeti minimum-programnak  készültek. Ennek a végső eredménye az lenne, hogy Magyarországot a keleti lecsúszásról visszafordítsuk, és elindítsuk ismét a nyugati felemelkedés útján.

Ez egy hosszú távú program, de van-e rövid távú is?

Kilencvenben nagy esélyt kaptunk a nyugati útra. Ma újból az a feladatunk, hogy eltakarítsunk mindent, ami ezt akadályozza. Most az ezzel ellentétes erők győztek. Visszacsúszunk, kevés ember nagyon gazdag lesz ebben az országban, úgy, mint Közép-Ázsiában, kevesen akarják megmondani, hogy merre kell menni, a sokaság ne szóljon bele, élje csak a maga kis mindennapi életét. Kulizzon, melózzon és elégedjen meg azzal, amit kap. Ez egy kelet-nyugati választás. A többség nyilvánvalóan Nyugat felé akar menni, de nem úgy, hogy kivándorol, hanem azt szeretné, hogy a nyugati feltételek itthon teremtődjenek meg.

Ha már Kelet-Nyugat: itt ülünk a CEU-n az ön irodájában. Mi lesz a CEU-val?

Én egy kis fogaskerék vagyok itt, nem látom át a CEU stratégiáját, de nagyon nagy veszteség lenne Budapestnek, ha el kellene innen menni. Hatalmas szellemi kapacitást és tudományos kapcsolatrendszert hozott ide a CEU. Aki ezt elüldözi, az az országunk ellensége.

Vona: Már nincs értelme a visszaléptetésekről tárgyalni

Minden napra külön akciótervvel készül a választás hetében a Jobbik: szerdán antikorrupciós csomagot mutattak be. Vona Gábor, a párt elnöke és miniszterelnök-jelöltje arról is beszélt, hogy már nincs értelme a visszaléptetésekről tárgyalni, a lényeg, hogy minél többen elmenjenek szavazni.

Az akciótervek azokat az intézkedéseket tartalmazzák, amelyeket a Jobbik egy esetleges választási győzelem esetén azonnal megvalósítana. Az antikorrupciós csomag, amelyet Vona szerdai sajtótájékoztatóján mutatott be a következőkből állna:

  • eltörölnék a mentelmi jogot
  • feloldanák a korrupciógyanús dokumentumok titkosítását
  • vagyonosodási vizsgálatot folytatnának le a ciklus elején és végén a képviselőkre, kormánytagokra
  • eltörölnék az elévülési időt az ilyen ügyekben
  • létrehoznák a korrupcióellenes ügyészséget
  • jeleznék Brüsszelnek, hogy Magyarország csatlakozna az európai korrupcióellenes ügyészséghez

Vona Gábor reggel a Hír TV vendége is volt, ahol arról beszélt, hogy kezd bohózattá alakulni, ami a baloldali összefogás jegyében zajlik, és szerinte felmerül a kérdés, hogy kinek az érdeke mindez?

Ha nyolc évig nem tudtak megegyezni a baloldali pártok, ezután sem fognak, és nincs értelme már a visszaléptetésekről tárgyalni

– mondta. A Jobbik elnöke a baloldali szavazóknak azt üzente, hogy menjenek el minél többen voksolni, mert a részvételi arány a kulcskérdés.

Az első, kedden bemutatott migrációs csomagban Vona megerősítette, hogy meghagynák a határzárat, de emellett önálló határőrséget állítanának fel, visszautasítanák a kvótát, de leállítanák a migrációs propagandát és felszámolnák az ezért felelős Miniszterelnöki Kabinetirodát, Rogán Antal minisztériumát. Emellett a letelepedési kötvényeket is felülvizsgálnák.

Orbán: A keresztény Európa, mint a levegő

0

A magyar miniszterelnök a Kossuth Rádióban, szokásos pénteki interjúját szinte teljes egészében a migrációnak és a sorosozásnak szentelte. Felvezetőként azt mondta, hogy a menekültek „rúgták ránk az ajtót”.

Orbán Viktor szerint a keresztény Európa olyasmi, mint a levegő, amiből élünk, természetes módon vesz bennünket körül, ezért érezzük magunkat otthon Magyarországon, hitbéli meggyőződésre való tekintet nélkül. Szerinte ezért is van az, hogy a keresztény Európa kérdése politikai kérdéssé vált.

A Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelöltje azt mondta: az kérdés, hogy az általunk szeretett életmódot, életfelfogást megtudjuk-e őrizni, vagy azt külső hatásra megfogják változtatni. Így visz el minket a keresztény Európa gondolata a bevándorló Európa problémájához és a migráció kérdéséhez.

Szerinte az Európa nyugati részén élők fiatalok egy olyan életre kell, hogy felkészüljenek, amelynek során még látni fogják a keresztény Európa elvesztését, hogy a saját világukban ők fognak kisebbségbe kerülni. „Nem mondom, hogy ez egyszerre következik majd be mindenhol, azonos ütemben, de azt állítom,

hogy kerületről kerülete, városról városra elveszítik a keresztény többséget Európában”.

Orbán szerint ez a veszély mindenkinek ott lebeg a feje fölött, és az a kérdés, hogy milyen választ adnak erre a veszélyre a különböző európai népek.

Szívesen segítünk a bajba jutottaknak, oda hajlandóak vagyunk segítséget is vinni, de nem akarjuk tönkre tenni az életünket, és a bajt idehozni – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor ezt követően a 2000 Soros-zsoldos tevékenységéről beszélt.

A miniszterelnök elmondta azt is, hogy a kormánypártok az ország sorsa szempontjából legfontosabb kérdésről beszélnek, a bevándorlásról, mert hiába fejlődik az ország, a bevándorlás felemésztené ennek hasznait.

Az ellenzéki pártok kampányában azonban ennek se híre, se hamva, nem beszélnek a jövő legfontosabb kérdéséről – mondta Orbán, aki szerint ennek az az oka, hogy „nemzetközi cenzúra alatt állnak”.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!