Kezdőlap Címkék Migráció

Címke: migráció

Áradnak az afrikai és ázsiai vendégmunkások az EU keleti tagállamaiba

Bár a magyar és a lengyel diplomácia elszántan tiltakozik a migráció ellen Brüsszelben, de a többi kelet-európai tagállamhoz hasonlóan mind Magyarország mind Lengyelország egyre több külföldi vendégmunkást alkalmaz. Az ok a demográfia – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

3000 vendégmunkást vár Magyarország a Fülöp szigetekről – írja az Infomigrants portál, amely idézi Lengyelország manilai alkonzulját is: ”Lengyelország egyre népszerűbb a munkavállalók között a Fülöp szigeteken. A Freeman című manilai portál szerint Lengyelország elsősorban szakmunkásokat vár a Fülöp szigetekről: hegesztőket, csőszerelőket, autóbusz és kamion sofőröket  stb.

Lengyelországban minden negyedik cég alkalmaz olyan vendégmunkást, aki nem az Európai Unió tagállamaiból érkezett. Ezek nagyrésze persze ukrán állampolgár hiszen a háború miatt milliók lépték át a lengyel határt, de már a háború előtt is egymillió felett járt az ukrán munkavállalók száma Lengyelországban.

A New York Times is felfigyelt arra, hogy 6000 ázsiai vendégmunkás dolgozik egy állami olajtársaságnál Plock közelében Lengyelországban: törökök, indiaiak, pakisztániak, koreaiak és Fülöp szigetiek.

Magyarországon a Wáberer importál kamionsofőröket Indiából.

Jan Rafaj, a cseh gyáriparosok szövetségének alelnöke elmondta a Deutsche Welle tudósítójának, hogy évente 30-50 ezer ember megy nyugdíjba a cseh iparból, és őket hazai forrásból nem tudják pótolni, tehát importra kényszerülnek.

Csehországban csaknem egymillió külföldi munkavállaló dolgozott tavaly: fele az Európai Unióból érkezett, fele pedig azon kívülről. Ez az összes munkavállaló 15%-a, és a jövőben ez az arány valószínűleg növekedni fog Csehországban.

Románia 2021-ben úgy döntött, hogy évente 100 ezer vendégmunkás vízumot ad ki.

A digitális forradalom és a zöld átmenet új helyzetet teremt

Erre mutatott rá Nadia Kurtiewa lengyel kutató, aki elmondta, hogy mind a zöld átmenet mind pedig a digitális forradalom új munkahelyeket teremt, melyeket olykor nehéz hazai munkaerővel betölteni. Jelenleg komoly munkaerőhiány van ezeken a területeken az Európai Unió keleti tagállamaiban.

Ehhez természetesen az is hozzájárul, hogy a szakképzett informatikusok jelentős része emigrál ezekből az országokból hiszen a munkaerőhiány fennáll Nyugat Európában és az Egyesült Államokban is, ahol magasabbak a fizetések.

A Világbank szerint Szlovéniában a legmagasabb a nettó migrációs mutató: 4568-an többen érkeztek a munkaerő piacra külföldről mint ahányan oda távoztak. A legalacsonyabb a román mutató a térségben, mert ott továbbra is jelentős a munkaerő export.

Szinte mindenütt csökken a hazai munkavállalók száma a jövőben az Európai Unióban

2010 és 2021 között szinte valamennyi uniós tagállam népessége csökkent, de különösen jelentős volt a csökkenés a közép és kelet-európai tagállamokban. A kivándorlás és az alacsony születési szám magyarázza ezt, és minthogy a tendencia várhatóan fennmarad, ezért a munkaerő piacon hiány várható. A European Employment Services szerint a 20-64 éves korcsoport létszáma 30%-kal lesz kisebb 2050-ben a jelenleginél az Európai Unióban.

Lengyelországban a társadalombiztosítás, a ZUS kiszámolta, hogy évente 200-400 ezer új vendégmunkásra lesz szüksége az országnak az elkövetkező években.

“Három évvel ezelőtt nem hittem volna, hogy Varsóban üldögélek kezemben egy lengyel sörrel”

– mondta a Deutsche Welle tudósítójának Shouriya Singh, aki Benáreszből, India szent városából érkezett, és kockázatelemzőként dolgozik Varsóban. Egy nemzetközi fejvadász cég bukkant rá, és szerződést kínált neki Lengyelországban, ahol először az ING Bankban dolgozott, most pedig EY munkatársa.

Abraham Ingo Namibiából érkezett Varsóba. A huszonéves fiatalember szintén kockázatelemző, és nagyon hasznosnak tartja a munkát Lengyelországba, de vissza akar térni hazájába:

”nagyon jó a munkamorál, a munkahelyi kultúra annál a cégnél, amelyiknél dolgozom. Nagyon nagy mértékben  segíti a szakmai fejlődésemet ez a munka Lengyelországban, és bízom benne, hogy sokat tudok majd hasznosítani belőle, ha visszatérek Namíbiába.”

Nincs probléma abból, hogy Ázsiából és Afrikából érkeztek? “Nincs sok gondom ebből, egy igazi problémám van, ez pedig a nyelv, de hát ott a Google fordító program” – mondja mosolyogva az indiai vendégmunkás Varsóban.

SZEREPELTEM A „KORMÁNYINFÓN”

Nagy megtiszteltetésben részesültem: csütörtökön megjelenhettem a kormány szokásos sajtótájékoztatóján. Nem személyesen jelentem meg ott, csak egy gondolatom révén, ugyanis a „köztelevízió” tudósítója Gulyás Gergely miniszternek feltett „kérdésében” felidézte azt a bizonyos gondolatomat.

Íme a köztévé kérdése és Gulyás miniszter válasza (az előző kérdéssel és válasszal együtt).

„Szó volt itt a migrációról. Az elmúlt héten folyamatosak voltak az összecsapások és a lázadások Franciaországban Erről mit gondol, a kialakult helyzetről?”

„Először is azt reméljük, és azt kívánjuk a francia kormánynak, hogy mielőbb váljon teljes egészében az események urává, és a köznyugalom és a közrend álljon helyre Franciaországban. Nyilván ebből sokkal messzemenőbb következtetéseket is le lehetne vonni, miért alakultak ki Franciaországban és különösen Párizsban és Párizs elővárosaiban azok a rendkívüli társadalmi feszültségek, amelyek egy kétségkívül jogszerűségében vitatható és emberi életet követelő rendőri intézkedés miatt több napos erőszakos zavargásokban   nyilvánulnak meg. Erre úgy gondolom, hogy nem a magyar kormány feladata ezeknek a folyamatoknak az elemzése, illetve csak olyan mértékben a feladatunk, amely megóv bennünket attól, hogy a magyar társadalom és Magyarország hasonló helyzetbe kerüljön. Minden olyan, amit a migrációról mondunk és teszünk, mindaz, amit a migráció elkerülésében teszünk, az éppen azért van, hogy a hasonló társadalmi feszültségektől óvjuk meg Magyarországot.”

„A DK szerint viszont Magyarországnak el kellene fogadnia az Unió migrációval kapcsolatos terveit. Bauer Tamás nyilatkozott néhány nappal ezelőtt a Klubrádiónak arról, hogy Magyarországnak be kellene fogadnia bevándorlókat, ez jó lenne Magyarországnak, csakúgy, mint Németországnak és más nyugat-európai országoknak. Erről mit gondol?”

„Ez a baloldal és a baloldal legnagyobb pártjának a véleménye. Ők kerítést akarnak bontani, és a migrációt támogatják. Szerintem a magyar választópolgároknak el kell dönteni, hogy ha akarnak tömeges migrációt Magyarországon, akkor a magyar baloldal megfelelő ennek a tervnek a végrehajtására. Ha nem, akkor viszont tartsák távol magukat és az országot is a baloldaltól.”

Biztosan a „köztévé” munkatársa is, és Gulyás miniszter is tudja, hogy idestova kilenc éve nem viselek tisztséget a DK-ban, és amit nyilvánosan mondok, az mindig a személyes véleményem, és nem a DK álláspontja.

Valamikor régen a kettő egybeesett, de ma már ez sokszor nincs így. Értem persze, hogy örömmel támadják a DK álláspontjaként a Klubrádióban elmondott gondolatomat, miszerint Európa más országaihoz hasonlóan Magyarországnak is nagy szüksége lenne olyan bevándorlókra – évente néhány tízezerre –, akik készek betölteni olyan munkahelyeket, amelyekre a magyarok közül nincs elegendő jelentkező. Hozzátettem: ahogy Nyugat-Európa egészségügye és idősgondozó rendszere egy napig nem tudna működni a Kelet-Európából és Európán kívülről érkező vendégmunkások, bevándorlók nélkül, úgy Magyarországon is leginkább ezekben az ágazatokban lenne rájuk szükség, ahogy az idősgondozásban ma is erdélyi és kárpátaljai ápolónők segítik ki azokat a tehetősebb családokat, amelyeknek nincs más módjuk a rászoruló idős családtag gondozására. Ezt Orbán Viktor és Kövér László is tudta 2015 előtt: még az első Orbán-kormány idején készíttettek tanulmányt a bevándorlás lehetőségeiről. Csakhogy 2015-ben jó érzékkel és a minimális erkölcsiség híján rájöttek arra, hogy milyen politikai tőkét lehet kovácsolni a migráció hangos elutasításából.

Most, az „újraiparosításhoz” szükséges munkaerő hiányában ismét felfedezték, hogy Magyarországnak szüksége van vendégmunkásokra, még törvényt is hoztak a vendégmunkások szervezett behozataláról, csak éppen kizárva azt, hogy tartósan itt maradjanak, és bevándorlókká váljanak, és követhesse őket a családjuk. Családbarát felfogásuk ugyanis csak a magyarokra terjed ki, a vendégmunkásokat arra ítélik, hogy két-három éven át szeretteiktől elszakítva dolgozzanak nálunk, hozzájárulva a magyar GDP növekedéséhez. A migránsellenesség politikai hozadékáról semmiképpen nem akarnak lemondani..

Migráció és integráció – vita Franciaországban a lázongás okairól

“Nincs közvetlenül köze a migrációhoz az elmúlt napok zavargásainak, a letartóztatott törő zúzó fiatalok több mint 90%-a francia állampolgár volt” – hangsúlyozza Francois Hollande. Franciaország egykori szocialista köztársasági elnöke arra mutatott rá, hogy jelentős társadalmi csoportok integrációja nem fejeződött be:  a gyors változásokhoz alkalmazkodni képtelen rétegek marginalizálódtak.

A gettókban – éppúgy mint az Egyesült Államokban – kialakultak olyan területek, ahol a kábítószerkereskedő maffiák az urak. Ide tartozott a rendőr által lelőtt 17 éves arab fiatal is, aki francia állampolgár volt. A fiatalembernek Mercedes-e volt, melyet ilyen fiatal korban vagy a szüleitől kap valaki vagy pedig a drog maffiától.

A francia rendőrség csendes alkut kötött a drog maffiákkal: “a gettóban nem zavarunk titeket, de azonkívül ne merészkedjetek! “A francia rendőr azért is tüzelt, mert a fiatal drog kereskedő túllépte a csendes alku határait. A párizsi Le Figaro hosszan közölte a titkosszolgálat egykori főnökének nézeteit, melyek szerint a francia elit képtelen kezelni az ötven éve beáramló nem európai migrációt:

Mi okozta a zavargást a titkosszolgálat egykori főnöke szerint?

“1- a francia állam elleni lázadás
2- fosztogatás
3- a hivatásos törő zúzó csoportok – casseurs”

Ez a véleménye Pierre Brochandnak, aki a francia titkosszolgálatot vezette 2002 és 2008 között, korábban pedig Budapesten és Izraelben volt nagykövet.

“Kísérteties a hasonlóság az amerikai faji gettókkal, csak a lőfegyver használat más, mert az Egyesült Államok ebben megengedőbb mint Franciaország.”

Az ex titkosszolgálati főnök szerint a francia állam nem tudja kezelni a problémát, és ezért is egyre többen vesznek részt a lázongásban.

“100 és 200 ezer közé teszik a zavargásokban résztvevők számát, a döntő többségük fiatal volt.”

Miért voltak ilyen sokan?

1- “a közösségi hálók és platformok multiplikátor hatást gyakoroltak. 2005-ben, a legutóbbi zavargások idején ezek még nem terjedtek el a gettókban.”
2- “vidéki kisvárosokra is kiterjedt a lázongás, ahol korábban ilyesmi nem fordult elő”
3- “Párizs belvárosában is megjelentek a törő zúzó bandák pedig ezt eddig a rendőrség eredményesen védelmezte “ Mi történt valójában?

“Fellázadt a Franciaország területén élő nem európai származású fiatalok egy része” – állítja az egykori titkosszolgálati főnök, aki ennek okát abban látja, hogy nyílt társadalom jött létre Franciaországban és egész Európában.

“A társadalom többsége befogadóvá vált, de beengedett olyan kollektív tudattal rendelkező csoportokat, melyek megkérdőjelezik ezt a társadalmat.”

– vázolja fel a problémát Pierre Brochand a Le Figaroban.

Az egyenlőtlenség a lázongás fő oka

Ez a véleménye Thomas Piketty közgazdásznak, aki a Le Monde-ban fejtegeti rendszeresen nézeteit az aktuális eseményekről. Korábbi könyve, mely a Capital – Tőke címet viselte, nagy siker volt az Egyesült Államokban is, mert arra mutatott rá, hogy az elmúlt negyven évben szétnyílt az olló:

a bérből és fizetésből élők jövedelme alig emelkedett míg a tőke nyeresége exponenciálisan nőtt – hála a globalizációnak.

Thomas Piketty szerint most Franciaországban is erről van szó: az ország gazdag és szegény vidékei között drámai mértékben megnőttek a jövedelmi különbségek!

A GDP óriási kiemelten koncentrálódik Párizs gazdag részei körül, ahol a pénzügyeket intézik. Ez a rész különösen fellendült a brexit következtében, mert Londonból sok pénzintézet átköltözött Párizsba. Ebben a körzetben van például Neuilly, Franciaország leggazdagabb városa, ahol korábban Nicolas Sarkozy volt a polgármester. A világ leggazdagabb embere, Bernard Arnault is ennek az egyre gazdagodó kisebbségnek a szimbóluma Franciaországban és nemcsak ott. Ezzel szemben a külvárosok többsége tele van munkanélküli fiatalokkal, akiknek sem megfelelő iskolai végzettségük sem családi hátterük sincs ahhoz, hogy elhelyezkedjenek a gyorsan változó gazdaságban.

Vidéken a hagyományos ipar sok helyen leépült, és a helyére nem jött semmi!

Jól mutatja a különbséget az ingatlan helyzet: Párizs belvárosában, a hetedik kerületben egy átlagos lakás ára 1,2 millió euró, a lepukkant vidéki településeken az átlag 60 ezer euró!

A nyugdíjkorhatár elleni tömeges tüntetések megmutatták, hogy Franciaországban távolról sem csak a gettók népe elégedetlen a stagnáló életszínvonallal. Ezért Macron elnök közölte: ezúttal nem lesz program a külvárosok fellendítésére, vagyis nem akarják pénzzel megvásárolni a lázongó gettókat.

Miért változott meg Macron elnök véleménye?

Egyrészt, mert a francia államnak nincsen pénze: az államadósság és a költségvetési hiány felül van az eurozóna normáin, másrészt pedig rájöttek arra, hogy a külvárosok fellendítését célzó programok igen csekély eredményt értek csak el. Marad a tüneti kezelés, de a titkosszolgálat ex vezetője joggal mutat rá: ezeket a problémákat csupán rendőri eszközökkel Franciaországban sem lehet megoldani.

Orbán, a török faló

Több pénzt kér Brüsszeltől Orbán Viktor miniszterelnök a migrációs problémák rendezésére Törökországnak. Erdogan elnök köszöni szépen a lobbizást. Ankarában a legfelső szintű stratégiai egyeztetést tartott a két állam vezetése. Ezen részt vett Orbán Viktoron kívül a magyar belügy és külügyminiszter is.

A magyar kormányfő sajtóértekezletén elmondta: három irányból fenyegeti migrációs hullám az Európai Uniót. Délről, délkeletről és keletről. Törökország az utóbbi kettőben érintett.

Erdogan elnök korábban alkut kötött Merkel kancellárral , és ennek alapján több mint 6 milliárd eurót kapott Törökország. Most újabb pénzeket akar a török államfő, akinek rendszere komoly pénzügyi gondokkal küszködik. A migráns fegyvert korábban már sikerrel alkalmazták. Most Orbán Viktor közvetítésével újra erre tesznek kísérletet. A magyar miniszterelnök korábban az orosz és a kínai érdekek képviseletét vállalta fel Brüsszelben, most ehhez csatlakozik a török faló.

Trója Törökországban van vagyis a döntés stílszerű. A kérdés csak az, hogy mennyiben érdeke Magyarországnak az Európai Unió romlásán munkálkodni?!

Putyin nyomában

Orbán javaslatát megelőzte az orosz diplomácia vezetője, aki török mintára pénzt kért Lukasenka belorusz elnök számára cserébe a migráns válság megoldásáért.

Brüsszel viszont hibrid háborúról és a migráns fegyver alkalmazásáról beszél.

Egyúttal azonban újra felmerül: az Európai Unió pénzelhetné a határ kerítéseket. Michel, az Európai Tanács elnöke erről is tárgyalt Varsóban, ahol „Európa hős védelmezőinek tüntetik fel magukat.”

Mi mindebben az orosz és a török titkosszolgálat szerepe?

Angela Merkel nem véletlenül hívta fel Putyin elnököt az ügyben. Pontosan tudja, hogy az akciót Moszkvában szervezik – Törökország aktív támogatásával.

Érdekes, hogy a lengyel-belorusz határ konfliktus előtt Moszkvában magával Putyinnal is tárgyalt a CIA igazgatója. Vajon miben állapodhattak meg, ha utána az oroszok vígan hozzákezdtek a hibrid háborúhoz Lengyelország és Belaruszia határán ?!

Államtitkár az Egyenes Beszédben

Múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be nagy meglepetésre Gulyás Gergely miniszter, hogy tudomásul véve – bár nem helyeselve – a luxemburgi bíróság ítéletét, megszüntetik a tranzitzónákat.

A kormány sajtótájékoztatóján újságírók nem lehettek jelen, a miniszter ott csak előre elküldött kérdésekre válaszolt, így erről a döntésről még nem kellett újságírói kérdésre válaszolnia. Újabban a kormány államtitkárai gyakrabban mennek el az ATV stúdiójába, így ezúttal is módja volt az ATV műsorvezetőjének Dömötör Csaba miniszterelnökségi államtitkárt, az ellenzék napirend előtti felszólalásainak gyakori megválaszolóját kérdezni erről.

Íme, egy hosszabb részlet az interjúból:

ATV:Miért döntött a kormány úgy, hogy úgy, ahogy van, felszámolja a tranzitzónákat? Ez nem lett volna kötelezettsége.”

DCS: „Kettő alapelv miatt. Az egyik a határok védelme, a másik pedig az, hogy Magyarország nem szeretne bevándorlást, és ezt ilyen körülmények között így lehet biztosítani, mert, mint tudjuk, született két egymással is ellentmondásos bírósági ítélet, és a másodikból, amelyik az elsőnek ellentmond, abból következik ez a kormányzati döntés, hogy szeretnénk megvédeni a határainkat.”

ATV:Igen, de a luxemburgi ítéletben az nincs benne, hogy a tranzitzónákat meg kell szüntetni, csak arról szól, hogy nem lehet börtönként használni.”

DCS: „Az nincs benne, de hogyha gyakorlat ellehetetlenítik a tranzitzóna jelenlegi működését, abból az fakad, hogy nem tudjuk úgy megvédeni a határainkat, ahogy szeretnénk. Egyébként lehetőség lesz kérelmek benyújtására, külképviseleteken.”

ATV:Egyébként ez mennyire reális? Tehát azok az emberek, akik eddig a zöld határon érkeztek mondjuk Szerbia felől, azok menjenek el valahova egy külképviseletre.”

DCS: „A jogi lehetőség megvan. Ha be szeretnének jönni, akkor be tudják nyújtani a kérelmet. Ez azon az alapelven nem változtat, hogy a kormány ellenzi a bevándorlást, úgy általánosságban, és azt látjuk, hogy vannak intézmények, európai intézmények, európai döntéshozók, akik nem ezen az állásponton vannak. Felhívja a figyelmünket arra, hogy ez a vita, amely gyakorlatilag évek óta velünk van, 2015 óta mindenképp, az velünk is marad.”

ATV:Ugye, arra sem Strasbourg, sem Luxemburg nem kötelezte Magyarországot, hogy ne dönthessen szabadon arról, hogy kit enged be, tranzitzónából vagy bárhonnan máshonnan. Tehát ilyen szempontból az ország autonómiája nem csorbult.”

DCS: „De hát valahogy meg kell oldani azt, hogy százezrek érkeznek a déli határra, és szeretnének bejutni. És van, aki úgy oldja ezt meg, hogy kinyitja a kaput. Mi ezt ellenezzük, mi ezt nem szeretnénk. De egyébként azt mondjuk, hogy tudomásul vesszük, hogy más ország így dönt. De mi ezt nem szeretnénk. És a tranzitzóna szerintünk egy jó megoldás volt arra, hogy megfelelő keretek között lehessen ezt az eljárást lefolytatni. Lett most egy bírósági döntés, azt tudomásul vesszük, egyet nem értünk vele, úgy hogy lépéskényszerbe került a kormány.”
ATV:Lesz majd valami más, ami felváltja a tranzitzónát, vagy ez, hogy külképviseleten kell… Dolgoznak rajta?

DCS: „Most egyelőre ez a döntés született. Természetesen folyamatosan figyelemmel kell kísérni az eseményeket. Több mint százezer potenciális bevándorló van úton a dél-balkáni útvonalon, ás valószínűleg lesz ez még több is, ha abból indulunk ki, hogy Törökországban mennyien vannak.”

ATV:Az ENSZ menekültügyi szervezete kész segíteni Magyarországot abban, hogy felelős és hatékony, egyben tisztességes módon biztosítani tudja a menedékkérők belépését az országba, és hozzáférésüket a menekültügyi eljáráshoz, ezt mondja a szervezet regionális vezetője. Elfogadják-e ezt a segítséget?”

 

DCS: „Minden véleményt, minden javaslatot szívesen figyelembe veszünk, de attól a ténytől azért nem tudunk eltekinteni, hogy nagyon sok nemzetközi szervezet eleve lehetőségként, jó dologként tekint a migrációra. A magyar kormány nem ezt az álláspontot osztja.”

ATV:De mondjuk az ENSZ-re nem sorosista szervezetként tekintenek?

DCS: „Hát nézze, hogyha már fölhozza ezt a kérdést, nagyon sokan osztoznak a milliárdos véleményében. Abban, hogy ez egy lehetőség. Ő például azt mondta, hogy a határok, azok akadályt jelentenek a migráció előtt. A kormány nem ezen az állásponton van. Ez a vita velünk marad.”

Ha az ember ezt így végighallgatja, arra figyel fel, hogy a legfontosabb, adódó kérdéseket a műsorvezető nem tette fel az államtitkárnak. Tudjuk, az Orbán-kormány emberei 2015 óta következetesen összemossák a menedékkérőket a bevándorlókkal. Bevándorlónak azt tekintjük, aki azzal a szándékkal érkezik egy országba, hogy ott tartósan letelepedjen. Menedékkérőnek pedig azt, aki üldöztetés elől, életét, biztonságát, szabadságát féltve menekül el lakóhelyéről, hazájából, és védelmet kér egy másik, biztonságos országban.

Az, hogy Magyarország nem akar bevándorlókat, nem indokolja, hogy a menedékjogért folyamodók ügyének korrekt elbírálásától és indokolt esetben a menedékjog megadásától elzárkózzék.

A műsorvezetőnek meg kellene kérdeznie a kormány államtitkárától, hogy miért nem látszik tudni erről a különbségről.

Mellesleg a 2015 óta érdemben soha fel nem tett kérdést is fel lehetne tenni, hogy tulajdonképpen miért is ellenzi a kormány a bevándorlást. Merthogy az államtitkár ezt mondja. Magyarország népessége évek óta csökken, hasonlóan Európa más országaihoz. A gazdasági szakértők szerint az országnak – Európa más országaihoz hasonlóan – kifejezetten szüksége lenne bevándorlókra.

Az első Orbán-kormány idején ezt még ők is tudták, Orbán egyszer még azt is nyilatkozta, hogy az ország területén tizennégymillió embernek jutna hely. Ebben a szellemben készült akkor bevándorlás-politikai koncepció az ország számára.

Csak a 2015-ös menekültválság késztette Orbánt arra, hogy gyökeresen megváltoztassa álláspontját, és mindenképp elkerülendő, veszedelmes iránynak nyilvánítsa az Európán kívülről jött menekülők megjelenését Európában, támaszkodva a magyar lakosság meglevő idegenellenességére, és masszív propagandakampánnyal a végletekig erősítve azt. (Kivéve persze a letelepedési kötvények fizető kedvezményezettjeit.)

Azzal, hogy az ATV műsorvezetője nem teszi fel ezeket a kérdéseket, hozzájárul ahhoz, hogy a közvéleményben magától értetődőnek tűnjön a kormány, vagyis a Fidesz álláspontja.

Az pedig már mindennek a teteje, amikor azt kérdezve, hogy nem tekinti-e az államtitkár „sorosista” szervezetnek az ENSZ-t, elfogadható osztályozási szempontnak tekinti, hogy valamely nemzetközi szervezet „sorosista”-e avagy sem.
Más részeiben is tanulságos volt az államtitkárral folytatott beszélgetés. A műsorvezető hirtelen rátért arra, hogy rendszeresen Dömötör államtitkár válaszol Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásaira:

ATV:Feltűnt nekem, hogy egy páros mérkőzést vív Gyurcsány Ferenccel. Most már hetek óta, számok tekintetében. Pont ez lenne a kérdés, hogy kedvét leli Ön ebben, vagy egyszerűen kiosztották a feladatot, hogy Ön válaszol ezekre a támadásokra, felvetésekre. Miért működik ez így?

DCS: „A parlamenti koordináció nekem feladatom, illetve az is, hogy a napirend előtti vitákban részt vegyek. Én nem azt mondanám, hogy kedvemet lelem, bár szeretem a munkámat. Inkább azt mondanám, hogy ez a dolgom. Tehát hogy ha a kormány számára felvetnek bizonyos kérdéseket, kérdeznek tőle, akkor nekem válaszolnom kell, minden hétfőn. Hogy ha Gyurcsány Ferenc tesz fel kérdéseket, akkor neki. Ha Jakab Péter, akkor neki.”

ATV:Szóval személyes meccs, akkor ez nincs benne, ez a hivatallal jár?

DCS: „Nem is lehet, mert mi nem tudjuk, hogy ki szólal fel az egyes ellenzéki pártok részéről.”
Az utóbbi állítás nyilvánvalóan hamis, hiszen a frakcióknak a parlamenti ülést megelőzően kell bejelenteni, hogy ki szólal fel napirend előtt a frakció nevében. A napirend előtt egyébként nem is kérdéseket tesznek fel, hanem álláspontokat fejtenek ki, és erre reagálhat a kormány képviselője.
Az államtitkár azt a kérdést, hogy miért folytat „páros mérkőzést” Gyurcsánnyal, azzal az általánossággal üti el, hogy az a dolga, hogy az a dolga, hogy válaszoljon a napirend előtti felszólalásokra.

Valóban ez a dolga – 2010 előtt az effajta válasz a miniszterek és politikai államtitkárok feladata volt, míg az Orbán-kormány erre a feladatra néhány főleg ezzel és politikai propagandával foglalkozó államtitkárt mozgósított, mint amilyen Rétvári Bence, újabban Schanda Tamás és természetesen maga Dömötör Csaba.

A műsorvezetőnek azonban, ha követi a parlament működését, észre kellett vennie, hogy míg más napirend előtti felszólalóknak az utóbbi hetekben gyakran válaszol Szijjártó Péter, Gyurcsánnyal napirend előtt sem „áll szóba”, neki mindig Dömötör válaszol. Erre is rá kellett volna kérdezni, miként arra is, hogy Dömötör válaszai miért Gyurcsány becsmérléséről szólnak, és miért nem arról, amiről a napirend előtti felszólalás szólt. Erre azonban mintha nem terjedne ki a műsorvezető figyelme.

És végül még valami. Dömötör az interjú végén így folytatja:

DCS:De azért ez a vita sok szempontból méltatlan. Az egyik mélypontja volt az elmúlt heteknek, amikor elhangozhatott az, hogy a halálozási adatokat tekintve Magyarország a legrosszabbul áll az egész világon. Ezt Szabó Tímea mondta. Azért idáig nem kellene eljutni. Mert hogyha megnézik a számokat, és elnézést, hogy puskázok, de fontosnak tartom, hogy ha Belgiumban százezer főre vetítve nyolcvanan haltak meg, Spanyolországban ötvenkilencen, Egyesült Királyságban ötvennégyen, Svédországban harmincheten, Magyarországon öten.

ATV: „Hogy a világon a legrosszabb lenne, ezt én sem gondolom. Államtitkár Úr, köszönöm, hogy eljött.”

A kormány képviselői – mint ezúttal Dömötör – mindig az egyes országok népességéhez mérik a halálozásokat, és a világjárvány által korábban elért nyugat-európai országokat használják összehasonlítási alapul, ami kedvező színben tünteti fel Magyarországot. Ezzel szemben egy korábbi felszólalásában Szabó Tímea a fertőzöttek számához viszonyította a halálozások számát, és kétségtelenül túlzásként azt állította, hogy az nálunk a legmagasabb a világon.

Azokban a nyugat-európai országokban ugyanis, amelyeket Kína után először ért el a vírus (Olaszország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Spanyolország, Egyesült Királyság, valamint alighanem a járvánnyal kapcsolatos külön utas politika miatt Svédország) valóban 10 százalék fölötti a halálesetek aránya az összes fertőzéshez képest.

De csak ezekben az országokban – valamint Magyarországon. Németországban, valamint Finnországtól és Észtországtól Bulgáriáig és Görögországig – tehát a fertőzés által később elért országokban – ez az arány sehol sem haladja meg a hét százalékot, sőt a legtöbb országban 5 százalék alatt marad. Szemben a 13 százalékos magyar aránnyal. Korábban hajlamosak voltunk ezt annak tulajdonítani, hogy nálunk keveset tesztelnek, és ezért a halálozásokat a valóságosnál sokkal kevesebb nyilvántartott fertőzéshez viszonyítjuk. Csakhogy a négy orvosegyetem reprezentatív vizsgálatának eredményei alapján azt valószínűsíthetjük, hogy valóban jóval kevesebb nálunk a fertőzés, mint a nyugat-európai országokban, s e kevesebb fertőzéshez képest a halálozások száma bizony jóval magasabb, mint a többi, később megfertőződött országban. Erről a magasabb arányról beszélt legutóbb Gyurcsány is, amire Dömötör az interjúban is megismételt módon válaszolt. Ezt a választ a műsorvezetőnek nem lett volna szabad az idézett módon helyben hagynia: neki szembesítenie kellett volna az államtitkárt azzal a következtetéssel, amely az ellenzékiek által alkalmazott összehasonlításból adódik.

„Migrációs aggodalmak nem akadályozhatják az EU líbiai misszióját”

Heiko Maas ismét sürgette az EU országait, hogy támogassák a haditengerészeti műveletet, amely végrehajtja az ENSZ Líbiára vonatkozó fegyverembargóját. A külügyminiszter kijelentette, hogy az Európába való migráció előmozdítása miatti aggodalmak fölöslegesen hátráltatják a megoldást. – írja a Deutsche Welle német közszolgálati portál.

    

Heiko Maas német külügyminiszter hétfőn megduplázta az Európai Unió missziójára irányuló felhívását az ENSZ Líbiára vonatkozó fegyverembargójának érvényesítésére, mondván, hogy néhány EU-országnak le kell győznie azon aggodalmait, hogy a haditengerészeti járőrök ösztönözhetik az Európába történő migrációt.

„Azoknak, akik elsősorban a migrációs problémákra gondolnak … tudniuk kell, hogy a migrációs problémákat is csak akkor lehet megoldani, ha Líbia nem marad bukott állam” – mondta Maas a blokk külügyminisztereinek ülése előtt.

Több ország, nevezetesen Ausztria, kifogásolta a Sophia földközi-tengeri tengeri missziójának újjáélesztését, amelynek feladata az ENSZ embargójának végrehajtása. Azt mondják, hogy az a tény, hogy a misszióban részt vevő hajók a tengeren bajba jutott migránsokat fogadtak, arra ösztönözhet több embert, hogy hajóval induljanak Európába a jobb élet reményében.

Jelenleg Sophia szinte kizárólag repülőgépekkel és pilóta nélküli drónokkal működik, nem pedig hajókkal.

Nincs bizonyított „húzóhatás”

Josep Borrell az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn felszólalt annak érdekében, hogy megnyugtassa a misszió kritikus nemzeteket, mondván,  a migránsokkal szembeni „húzóhatás”, amelytől félnek, a eddig soha nem történt meg.

Borrell azonban azt mondta, hogy a hétfői ülésen még nem kell megoldani a kérdést, mivel Sophia megbízatása március végén lejár.

Az EU arra törekszik, hogy elkerülje a 2015-ös események megismétlését, amikor több százezer ember, többségük menekül a konfliktusoktól vagy az otthoni szélsőséges szegénységből, szárazföldön vagy tengeren megindult Európába. A Közel-Keletről vagy Afrikából a Földközi-tenger feletti tengeri utazást próbáló vándorlók ezrei meghaltak azért, hogy elérjék Európa partjait.

Mivel a Balkánon és Törökországon keresztül a görög szigetekre irányuló migrációs útvonalakat a bevándorlók számára jelentősen megnehezítették, sokan Líbiát használják a veszélyes mediterrán út kiindulópontjául.

Líbiát körülbelül kilenc évig sújtotta a polgárháború, amely megnehezítette vagy lehetetlenné tette a migránsok áramlásának ellenőrzését. Az emberi jogi csoportok szintén bírálták az EU-val az országgal kötött együttműködési megállapodásokat ebben a kérdésben, számos jelentés fényében, amely az ország hatóságainak a migránsokkal való rossz bánásmódját dokumentálja.

Macron: veszélyben vannak a menekültek jogai Európában

A menekültek és bevándorlók jogait veszély fenyegeti Európában, noha az európaiság alapját jelenti a rászorulók megsegítése – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő kedden Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében.

Az Európa Tanács fennállásának 70. évfordulója alkalmából tartott beszédében Macron azt mondta, az európaiak „azt kérték a kormányoktól, hogy kezeljék a migrációs helyzetet”.

„Ha nem vagyunk képesek választ adni a migrációs kihívásokra, ha megfeledkezünk alapvető kötelességeinkről, nem teszünk eleget az emberek akaratának, és sérül a demokrácia” – fogalmazott.

Kiemelte, mindez teret hagy a tekintélyelvű vezetőknek, akik az emberek félelmére alapozva erősítik rendszereiket.

Az európai határok védelme egyebek mellett az afrikai országok gazdasági felemelkedését szavatoló politika megteremtését, az embercsempész-hálózatok felszámolását jelenti – tette hozzá a francia államfő.

EU szabályozás: illegális migráció elleni küzdelem érdekében

A Tanács a mai napon olyan módosításokat fogadott el a vízumkódexről szóló rendeletre vonatkozóan, amelyek javítani fogják a feltételeket a jogszerűen utazó személyek esetében, és bővíteni fogják azoknak az eszközöknek a körét, amelyek az illegális migráció jelentette kihívások kezelésére rendelkezésre állnak. – Olvasható az Európa Tanács közleményében.

Jobb feltételek a jogszerűen utazó személyek számára

Az új szabályok gyorsabb és világosabb eljárásokat biztosítanak a jogszerűen utazó személyek számára:

  • biztosítják, hogy a vízumkérelmeket legfeljebb hat hónappal és legkésőbb 15 nappal az utazás előtt lehessen benyújtani
  • biztosítják, hogy a vízumkérdőívet elektronikus úton is ki lehessen tölteni és alá lehessen írni
  • harmonizált megközelítést vezetnek be a kedvező „vízumelőélettel” rendelkező rendszeres utazók többszöri beutazására jogosító vízum kiállítására, amelynek érvényességi időtartama fokozatosan növekedni fog, egytől öt évig terjedően.

Az eljárás költségeinek fedezése

A vízumdíj 80 euróra emelkedik annak érdekében, hogy a tagállamok jobban tudják fedezni a vízumkérelmek feldolgozásának költségeit; az összeg ugyanakkor nem gyakorol visszatartó hatást a vízumkérelmezők körében.

A rendelet emellett mechanizmust vezet be annak háromévenkénti felülvizsgálatára, hogy a vízumdíj összegét módosítani kell-e.

Jobb együttműködés az irreguláris migránsok visszafogadása terén

A rendelet emellett elő fogja segíteni a visszafogadás terén harmadik országokkal folytatott együttműködést azáltal, hogy egy olyan új mechanizmust vezet be, amelynek keretében a vízumkérelmek feldolgozása nyomásgyakorlásra használható.

A mechanizmus keretében a Bizottság rendszeresen értékelni fogja, hogy a harmadik országok miként működnek együtt a visszafogadás terén. Amennyiben egy ország nem működik együtt, a Bizottság javasolni fogja a Tanácsnak, hogy az adott országot illetően fogadjon el a vízumkérelmek feldolgozására és adott esetben a vízumdíjakra vonatkozó egyedi korlátozó intézkedések alkalmazását előíró végrehajtási határozatot.

Másrészt viszont, ha megállapítják, hogy egy ország együttműködik a visszafogadás terén, a Bizottság javasolhatja a Tanácsnak, hogy fogadjon el olyan végrehajtási határozatot, amely a vízumdíjak csökkentéséről, a vízumkérelmek elbírálási idejének lerövidítéséről, vagy a többszöri beutazásra jogosító vízumok érvényességi idejének meghosszabbításáról rendelkezik.

Bréking (fék)nyúz, 2019. április 24. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az Origóból megtudhatjuk, hogy Nyugaton veszélyben vannak a keresztény szimbólumok. A PestiSrácok megírta, hogy Amerikában már beérett a liberális csodafegyver, a népességcsere. Kövér László pedig elmagyarázta, hogy a bírói függetlenség nem abszolút és öncélú.

Óriási veszélyben van a Nyugat

A párizsi Notre-Dame leégése még aktuálisabbá tette azt a nyugat-európai jelenséget, hogy a keresztény templomokat egyre több támadás éri az utóbbi időben. Ezek a támadások sok esetben rongálások, gyújtogatások és megszentségtelenítések. Miközben Közép-Európában csak elvétve vannak ilyen támadások, a nyugati országokban évről évre nő a keresztényellenes támadások száma.

Franciaországban naponta átlagosan két templomot szentségtelenítenek meg. A támadások száma jellemzően azokban az országokban nőtt a leginkább, ahová a legtöbb muszlim bevándorló érkezett. A nyugati média persze magát a támadásokat is megpróbálja elhallgatni. Aki beszélne a problémáról, azt gyűlöletbeszéddel vádolják. (Origo: Egyre aggasztóbb a nyugat-európai keresztényellenesség)

A rekordokat döntögető migrációs áradat miatt többen szavaznak majd a Demokrata pártra

Beérni látszik az amerikai Demokrata párt bevándorlást segítő programja, egy friss felmérés szerint a 2020-as elnökválasztásokon az aktív választópolgárok körében többségbe kerülnek a spanyolajkúak a feketékhez képest, ami eddig sosem fordult elő. Minthogy a fekete közösségek kényszerbetelepítése már rég a múlté, önkéntes bevándorlásuk az Egyesült Államokba pedig elenyésző, a latinók lettek az első számú migráns populáció az USA-ban. A Pew Research Center felmérése alapján ez azért különösen érzékeny kérdés, mivel a migrációs hátterű választók jellemzően a baloldali liberális politikai erőket támogatják.

Az afro-amerikai közösség annak ellenére zsugorodott második számú etnikummá számtani értelemben, hogy a fekete népesség növekedett. Az egyszerű különbség köztük, és az őket megelőző latin- amerikaiak között, nem más, minthogy az utóbbi népcsoport rendkívüli növekedését nagyban segíti a rekordokat döntögető migrációs áradat Közép- és Dél- Amerikából.

Még rosszabb helyzetben vannak az amerikai fehérek, akik 2000-ben még a választók 76.4%-át adták, ma azonban a választójoggal rendelkezőknek csupán kétharmada fehér. (PestiSrácok: Amerikában már beérett a liberális csodafegyver, a népességcsere)

Kövér László: a bíró nem lehet független az államtól

A bírói függetlenség nem abszolút és öncélú – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a magyar bírói függetlenséget garantáló törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából tartott konferencián, a Parlamentben szerdán.

Hozzátette: a bíró nem lehet független az államtól, annak „nem külső tartozéka”.

Az állam egyik sarokkövét alkotta meg az 1869. évi 4-es törvény, amely 80 évig hatott. Nem véletlen, hogy éppen addig élt, amíg a magyar állami függetlenség: a 20. század közepéig – mondta a házelnök.

Kövér László azt mondta, szerencsés az a nemzedék, amely újjászervezheti az államot: 1990-ben a kommunizmust, 2010-ben a posztkommunizmust „sikerült lerázni”.

Ma a globalizmus nevében a demokratikus nemzeti államok felszámolása, az Európa erőforrásai feletti ellenőrzés megszerzése a cél az európai politikában. Védjük meg a cselekvőképes államot, mint közös jövőnk biztosítékát! – hangoztatta Kövér László. (MTI: Kövér László: a bírói függetlenség nem abszolút és öncélú )

The Guardian: A kivándorlás nagyobb probléma

0

A tizenhárom európai uniós ország széles körű felmérése szerint a dél- és kelet-európa polgárai szerint nagyobb gondot okoz a kivándorlás, mint a bevándorlás.

Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában az Európai Külügyi Tanács (ECFR) által készített felmérés szerint a népesség szintje vagy már lecsökkent vagy csökken, és ezért egyre több polgár számára aggasztóbb mint a bevándorlás.

A legnagyobb gondot Romániában jelent, ahol a lakosság létszáma majdnem 10%-kal csökkent az elmúlt évtizedben, mivel legfőképp fiatalok Nyugat-Európában vállaltak munkát.

Az északi és nyugati országokban azonban a bevándorlással kapcsolatos aggályok messze felülmúlják a kivándorlást.

A felmérés célja, hogy a májusban megrendezett európai parlamenti választások előtt megállapítsa a fő aggodalomra okot adó kérdéseket. A megkérdezett 14 ország 80% -át foglalja el az új parlamentben.

A közvélemény-kutatás megállapította, hogy az európaiak sokkal inkább aggódnak, a  korrupció, a nacionalizmus, a terrorizmus és az éghajlatváltozás miatt, mint a migráció megoldatlanságán, annak ellenére, hogy az EU politikáját és diskurzusát a távozó parlament ötéves időtartama alatt a migráció uralta.

„Az EU-választásokat csatatérnek használják Európa szívében” – mondta Mark Leonard, az ECFR igazgatója, hozzátéve, hogy a nacionalisták a szavazást a migrációról szóló népszavazásként próbálják beállítani.

A bevándorlási számok azonban jelentősen csökkentek az elmúlt két évben: 2018-ban az UNHCR a Földközi-tengeren áthaladó számot csaknem 116 000-re tette, majdnem 90% -kal csökkent a 2015-ös adatokhoz hasonlítva.

A felmérés szerint az iszlám radikalizmustól való félelem öt európai közül egynek az elsődlegesen megoldandó probléma. A félelem Belgiumban, Franciaországban és Hollandiában sokkal magasabb fokú, mint Kelet-Európában.

Szinte minden országban az emberek többsége egyetértett abban, hogy a környezet védelmét akkor is prioritássá kell tenni, ha az csak a gazdasági növekedés kárára valósulhat meg.

Az adatok ugyanakkor sokféle témát priorizáltak a különböző országokban, ami azt jelenti, hogy a választások különböző kérdések középpontba állításáról fognak szólni a kontinens különböző országaiban.

Olaszországban, Romániában és Görögországban a gazdaság volt a legnagyobb gond. Hét országban – Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban , Romániában, Spanyolországban, Görögországban és Szlovákiában – a megkérdezettek több mint 50% -a mondta, hogy a korrupció fontos kérdés.

Az európai választások a második legnagyobb választási verseny a világon, az indiai választások mögött. A 27 országban szavazóknak 705 európai parlamenti képviselőt kell megválasztaniuk, akik július 2-án hivatalba lépnek. Az Egyesült Királyságot nem tervezik bevonni a szavazásban, akiknek április 12-ig tájékoztatniuk kell az EU-t, halasztják e a kilépést és vállalják a májusi szavazás megrendezését, ami azért hosszabb időre halasztaná a Brexit megvalósítását.

* Ez a cikk a Guardian és az öt főbb európai újság, a Le Monde , a Süddeutsche Zeitung , a La Stampa , a La Vanguardia és a Gazeta Wyborcza közötti, hosszú távú együttműködés részét képezi .

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!