Kezdőlap Címkék MGYOSZ

Címke: MGYOSZ

Mi lesz veled béren kívüli juttatás?

Munkaadói és munkavállalói körökben is felborzolódtak a kedélyek a kormány által a béren kívüli juttatások jól bevált gyakorlatában tervezett változások miatt. A különféle felmérések egyirányba mutatnak: a munkavállalók rosszabbul járnak, a munkaadók egy része – amelyik átvállalna némi plusz terhet – szintén. A felmérések azon információk alapján készültek, amelyek az Országgyűlés elé benyújtott törvénytervezetből nyerhetők ki. A munkaadók saját javaslattal álltak elő és reménykednek.

Fotó: MGYOSZ

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) azzal ugyan egyetért, hogy módosítani, egyszerűsíteni kell a béren kívüli juttatások rendszerét („túlságosan bonyolulttá vált az évek során, túlságosan sok cél volt már meghatározva, és túlságosan sok adminisztrációs kötelezettséggel járt”); s még azzal is, hogy a SZÉP-kártyát preferálja a kialakítandó cafeteria-szisztéma („mind munkáltatói , mind munkavállalói szempontból fontos a belföldi turizmus támogatása”); de azt már nem tartja sem helyesnek, sem indokoltnak, hogy minden mást normál kifizetésként terheljenek meg – mondta megkeresésünkre Rolek Ferenc alelnök.

Az MGYOSZ szerint vannak ugyanis olyan célok, amelyeket preferálni kellene a jövőben is, amelyek adókedvezményét nem lenne szabad megszüntetni.

Konkrétan négy ilyen tételt nevezett meg („kellő önmérséklettel”).

Az első a mobilitási célú lakhatási támogatás, amely „nem véletlenül került be a kedvezményezett cafeteria-elemek közé néhány évvel ezelőtt; azóta azonban jelentősen romlott a munkaerőhelyzet, s ha akkor  indokolt volt a bevezetése, akkor most százszorosan az a megtartása” – mondja, hozzátéve: ez egyéni megállapodás lapján lenne célzott juttatás, s mint ilyen nem lenne versenytársa más elemnek.
A másik elem, amit a munkaadók szerint meg kellene tartani, az az egészségügyi szolgáltatás nyújtása a munkavállalók számára (szűrővizsgálatok, védőoltás, egészségbiztosítás). Ha a munkáltató ezt dalolva, önként adja, pénzt áldoz rá, s a költségvetést tehermentesíti, akkor „abszolút helytelen” a megadóztatása – szögezte le.
A másik két elem, amit a munkadók szeretnének megtartani, azt valójában inkább a munkavállalók szempontjából fontos, s össztársadalmi érdek is – mondja Rolek.  Az egyik az iskolakezdési támogatás („a népesedéspolitika eleve kiemelt célja a kormányzatnak, komoly költségvetési forrásokkal támogatják, nonszensz, hogy a munkáltatói hozzájárulást meg akarják adóztatni”), a másik pedig az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztár.

A kormányzat egyik indoka az, hogy „bért kell fizetni és nem utalványokat osztogatni”, nos,

ezek nem papírok, nem utalványok, ezek az elemek mind nagyon fontos társadalmi-politikai célokhoz kapcsolódnak,

ráadásul nem feltételeznek komoly adminisztrációt sem – szögezi le Rolek.

Kérdésünkre, hogy tárgyaltak-e már a javaslataikról a kormányzattal, az MGYOSZ alelnöke elmondta: ríásban eljuttatták már Varga Mihály pénzügyminiszternek az erre vonatkozó javaslatot, de még nem ültek asztalhoz ez ügyben. Ugyanakkor látnak esélyt, bíznak az ésszerű kompromisszumban, mert „

a kormány ilyen szempontból tárgyalóképes volt eddig is, volt bennük bizonyos nyitottság”.

Mint ismert, a 2019-es adótörvény (legalábbis annak benyújtott tervezete szerint)  alapjaiban változtatná meg a béren kívüli juttatások rendszerét. Míg 2018-ban a 100.000 Ft pénzösszeg juttatás mellett Széchenyi Pihenő Kártyát adhattak a munkáltatók béren kívüli juttatásként, addig jövőre csak a SZÉP Kártya maradna ebben az adózási kategóriában. 2018-ban a népszerű egyes meghatározott juttatásokat (ajándék utalvány, Erzsébet-utalvány, nyugdíjpénztári-egészségpénztári hozzájárulás, iskolakezdési támogatás, helyi bérlet stb.) még 40,71 % közteherrel nyújthatják a munkáltatók. Ezek a juttatási elemek szinte kivétel nélkül elveszítenék adóelőnyüket 2019-re a friss javaslat szerint. Az átalakítás nem kímélné az adómentes juttatásokat sem.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából a Policy Agenda által készített reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a munkahellyel rendelkezők azon 44 százalékának, akiket saját bevallásuk szerint érint a változás (mert kapnak juttatást a cafeteria-rendszerben) több mint a fele (51%) rosszabbul járna, 30%-uk nem szerint nem változna, s csak 9%-uk  szerint javulna a pozíciója.

Forrás: Policy Agenda

Nem véletlen tehát, hogy a szakszervezetek szinte egységesen állást foglaltak a kormány átalakítási javaslata ellen, amely szerint a SZÉP-kártya maradna az egyetlen kedvezményes adózású cafeteria elem – mutat rá a szakszervezetek közleménye.

Tapasztalható az is, hogy a munkaadók az elmúlt években hajlamosak voltak a cafeteria-rendszerrel segíteni a munkavállalók jövedelmi helyzetét, mintegy béreket helyettesítő juttatást adni. Ez persze azzal a veszéllyel is járt, hogy szinte semmilyen garancia sem volt mögötte, hiszen, ha egy ilyen juttatást nem rögzítenek kollektív szerződésben, akkor később könnyen elvehető támogatási formának bizonyult.

A kormány mostani javaslata éppen ezt az „esetlegességét” mutatja a rendszernek – szögezik le a szakszervezetek. Talán nem véletlen, hogy az aktív korú társadalomban (azaz a potenciális munkavállalói réteg körében) a megkérdezettek 40%-a azt mondja, hogy inkább rossz az a megoldás, hogy a dolgozók a bérük egy részét utalványban kapják, és csupán mindössze 18%-uk tartja jónak ezt.

Forrás: Policy Agenda

A cafeteriatrend.hu (nem reprezentatív, összesen közel 210 ezer munkavállalót foglalkoztató 559 munkáltató megkérdezésén alapuló) kutatása szerint ők  minimális  mértékben vállalnának többletterheket az átalakítás következtében. Ezzel párhuzamosan a munkavállalók juttatásokból adódó nettó bevétele átlagosan 25-30 százalékkal csökkenhet, ha az eredeti tervek szerint fogadják le a cafeteria-változásokra vonatkozó szabályokat az Országgyűlésben.

Tervezett munkaadói megoldások, az érintett munkavállalók %-ára kivetítve
Forrás: cafeteriatrend.hu     

  • Megszüntetné a juttatási rendszerét és nem is adna mást helyette (14,65%)
  • A juttatásokra fordított bruttó összeget igénybe vehetnék amunkavállalók, de jövedelemként adózva és SZÉP Kártyán (44%)
  • Megtartani a juttatások idei nettó értékét (8,65%)
  • Csökkenne a nettó juttatások értéke, a terhek egy részét a munkáltató átvállalja (12,5%)
  • Egyéb (még ma nem ismert) változás várható (20,2%)

A kutatás eredménye alapján a foglalkoztatók minimális  mértékben vállalnának többlet terheket az átalakítás következtében. Ezzel párhuzamosan a munkavállalók juttatásokból adódó nettó bevétele átlagosan 25-30 százalékkal csökkenhet, ha 2019-ben az  Országgyűlés előtt lévő friss adócsomag szerint alakulna a cafeteria adózása – szögezi le a cafeteriatrend.hu közleménye.

Újabb „roham” a szakképzés megújításáért

Megkezdte a tavasszal beharangozott országjáró konzultációsorozatát a szakképzett munkaerő hiánya okozta problémák kezelésének módjairól a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). Több tízezer, piacképes tudással rendelkező szakmunkás hiányzik a magyar munkaerőpiacról.

Több felmérés és sok, a reálgazdaság szereplőitől származó nyilatkozat, megállapítás igazolja, hogy a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémáját ma a megfelelő szakképzett munkaerő hiánya okozza. Erre világított rá – az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás valamennyi területéről többezer, összesen több mint 1,2 millió munkavállalót foglalkoztató vállalkozást képviselő – MGYOSZ és a PWC közös, az idén sorrendben hatodszor elkészített vezérigazgatói felmérése éppen úgy, mint a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) idei konjunktúrafelmérése.

 

Forrás: PWC

Az előbbi eredménye azt mutatja, hogy a vállalatvezetők 92 százaléka a szakemberhiányt jelöli meg a növekedés legnagyobb korlátjának – mint az ábra is mutatja: öt évvel ezelőtt még csak 46 százalék nyilatkozott így.

 

 

A felmérés összes megállapításáról készült egy kisfilm is:

A 900 tagot – s nem csak német vállalatokat – tömörítő vegyeskamara felméréséből is az derül ki, hogy lényegesen romlott a munkaerőpiaci helyzet az elmúlt időszakban Magyarországon, ezen belül kiemelkedően a képzett munkaerő rendelkezésre állása. Négy válaszadó közül három elégedetlen a helyzettel.

Ez a vállalatoknál már fennakadásokat okoz a folyó termelésben illetve  szolgáltatásban, hosszabb távon pedig veszélyeztetheti a beruházási terveket is.

 

Forrás: DUIHK

Igaz, ez nem csak nálunk jellemző, a térség egészén is élesen merül fel a probléma.

Forrás: DUIHK

Az országos kampány

Az átalakuló szakképzés felelőse ugyan a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, de az MGYOSZ úgy gondolta, hogy a kezébe veszi a dolgokat. Már csak azért is, mert úgy látják: bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint negyven-ötvenezer szakképzett munkaerő hiányzik a hazai munkaerőpiacról, de ez a szám valójában eléri a százötven-kétszázezret. Jelenleg is százezres nagyságrendű betöltetlen, illetve a munkaerőhiány miatt eleve meg sem valósuló álláshely van az országban – állítják a szövetség vezetői.

Ennek jegyében fogott bele egy országjáró rendezvénysorozatba az MGYOSZ: a tervek szerint minden megyébe ellátogatnak, hogy a szakképzést érintő általuk összegyűjtött szempontokat a helyi szakképzési intézmények és vállalatok, vállalkozások tapasztalataival kiegészítve egy javaslatcsomagot állítsanak össze, amit először a társ szakmai szervezeteknek juttatnak el, később a kormány elé terjesztik. Az országjárás első állomása volt a Győr-Moson-Sopron megyei megyeszékhely.

Az okok

Wimmer István főtitkár szerint a szakemberhiánynak demográfiai okai is vannak, csökkent a születésszám, gyorsult az elvándorlás, ugyanakkor bővült a gazdaság. Az MTI tudósítása szerint Győrött is megjegyezte (amiről már korábban más fórumon is beszélt), hogy alacsony a technológiai színvonal és a munkaerő-szervezés, emiatt pedig a munkaerő igény túlzott.

Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke, a projekt felelőse egy rendezvényen azt fejtegette, hogy a magasabb képzettségűek iránti kereslet folyamatosan nő, egy felmérés szerint ugyanakkor

a szakmájában OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkező száz emberből mindössze 18-an tudnak elhelyezkedni, és az sem biztos, hogy a megszerzett tudása megfelel a munkaadójának.

Ráadásul van további probléma is: például, hogy az elmúlt évtizedben a szakmunkák feladatkörei jelentősen megváltoztak, a szakmunka sok esetben már nem csak fizikai feladatok elvégzését jelenti, speciális képzettséggel rendelkező szakembereket igényel –

„ezért is kell átalakítani a gondolkodást a szakképzésről, és ezért is tartom létfontosságúnak, hogy elindítsuk a párbeszéd egy új formáját az érintettekkel”

– mondta Gablini.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!