Kezdőlap Címkék Merkel

Címke: Merkel

Orbán kontra Németország

“A magyar társadalom sokkal pluralistább, szabadabb és békésebb mint a német társadalom” – nyilatkozta a magyar miniszterelnök a Budapester Zeitung című lapnak.

„Szó bennszakad, hang fennakad,
Lehellet megszegik.”

Orbán Viktor szerint “a következő 10-20 évben egyre több nyugat-európai polgár költözik majd Magyarországra, mert ez egy biztonságos, keresztény és a hagyományokra büszke ország.”

Ez az Orbán által megjósolt európai skanzen talán vonzó lehet a nyugat-európai kisnyugdíjasoknak, akiknek a nyugdíja sokkal többet ér Magyarországon mint otthon. Bár hogyha figyelembe veszik a magyar egészségügy állapotát, akkor lelkesedésük némiképp lelohadhat. Jelenleg magyarok százezrei élnek és dolgoznak vagy tanulnak Németországban, ahol az életszínvonal lényegesen magasabb mint Magyarországon. Erről az apróságról a magyar miniszterelnök megfeledkezett. Számára ugyanis csak a pénz és a politika fontos. Mi következik ebből? Ahhoz, hogy a hatalmát megtarthassa szüksége van Németország támogatására és az uniós milliárdokra.

“Beáldoztuk az AfD-hez fűződő kapcsolatot”

Orbán ideológia elvbarátja ideológiai szempontból az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalom lenne, amely tele van neonácikkal. Csakhogy Németországban nem paktálnak a pártok a neonácikkal. Ezért az Alternative für Deutschland karanténban van.

Orbán erről így vallott:” kénytelenek vagyunk feláldozni az AfD-hez fűződő kapcsolatokat a lehető legjobb kormányzati kapcsolatok oltárán.”

A magyar miniszterelnök a napokban találkozott Olaf Scholz kancellárral. A szociáldemokrata politikus feltehetően fel is hívta erre a magyar miniszterelnök figyelmét. Orbán pedig kérni ment Olaf Scholz kancellárhoz: járuljon hozzá az uniós milliárdok kiutalásához. A választ nem ismerjük. Az viszont érdekes, hogy utána Orbán így nyilatkozott a német szociáldemokratákról:

“az SPD a legmagyarellenesebb párt Európában.”

A német kormányt pedig, melyet három párt alkot: szociáldemokraták, zöldek és liberálisok, “egy világ választja el a magyar kormánytól.” Ezért azután nem csoda, ha

“komoly erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy áthidalhassuk a két ország között egyre több területen meglévő különbségeket.”

Mi a helyzet a CDU-val, amely Angela Merkel idejében még védelmezte Orbánt az pluralistábbban?

“Magyar szempontból a CDU ma már baloldali párt” – nyilatkozta Orbán Viktor, aki szerint a CSU-ra sem számíthat immár. Pedig a bajor keresztényszociális mozgalom vezetősége még nem is oly rég meghívta a magyar miniszterelnököt, hogy megtárgyalják a migráns ügyeket. Ma már rájuk sem számíthat Orbán, aki szerint ennek oka az, hogy “Németország multikulturális társadalom lett.”

Ukrajna – a mindenkivel háborúzó Orbán békegalamb lett

“A háborúkat gyenge államférfiak is kiválthatják, de erősek kellenek a békefolyamat kezdeményezéséhez és a háborúk lezárásához” – mondta a miniszterelnök Ukrajnáról.

Az orosz agresszió bírálatával nem fárasztotta magát viszont utalt a gyenge államférfiakra, akiket be lehet helyettesíteni Zelenszkijre és Bidenre.

Orbán minden valószínűség szerint arra számít, hogy az USA-ban a republikánusok győznek a novemberi választáson. Ők hajlanak arra, hogy tárgyalásokat sürgessenek Putyinnal. Szakértőjük, a 99 éves Kissinger régóta javasol amerikai-orosz tárgyalásokat Ukrajna feje fölött.

“Nem ukrán-orosz tárgyalásokkal ér véget a háború, ehhez amerikai-orosz alkura van szükség, de ez csak akkor jöhet létre, ha mindkét félnek egyértelműen érdeke a béke.”

Az unió szerepe

Orbán állást foglalt amellett, hogy az Európai Uniónak fokoznia kell katonai szerepvállalását.

“Az USA helyét is betölthetné ott, ahonnan az amerikaiak kivonulnak.”

Ukrajnában?

Mikor kaphatja meg Magyarország az uniós eurómilliárdokat? “Magyarországot nem lehet pénzügyileg sarokba szorítani “ – nyilatkozta a magyar miniszterelnök. Aki pontosan tudja: Magyarország már ott van a sarokban!

Orbán Viktor arra számít, hogy “az év végéig aláírhatjuk a szerződéseket az Európai Unióval, de azt nem tudom megmondani, hogy a pénz valóban érkezik-e majd. Feltételezem, hogy az év végéig felszabadítják a nekünk járó pénzt” – mondta a magyar miniszterelnök a Budapester Zeitungnak.

Megkapja-e ugyanazt a támogatást Orbán Scholztól mint Angela Merkeltől?

Prága után Berlinben is tüntetők fogadták a magyar miniszterelnököt, akik amiatt tiltakoztak, hogy a magyar diplomácia meglehetősen elnéző Putyin Ukrajna elleni agressziójával szemben.

Olaf Scholz kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök kétórás tárgyalásain minden fontos téma szóba került – állítják a résztvevők, akik nem sok részletet osztottak meg. Nem derült ki például az sem, hogy Orbán Viktor mire is gondolt amikor kannibalizmusnak nevezte Németország 200 milliárd eurós energia csomagját.

A Bloomberg beszámolója szerint a magyar miniszterelnök arra célozhatott, hogy a gazdag uniós tagállamok felvásárolják a földgázt, a többiek pedig boldoguljanak ahogy tudnak. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Franciaország és Itália is. Scholz kancellár válaszul annyit közölt: immár nem ellenzi azt, hogy az Európai Unió közösen vegyen fel hitelt, és ebből olyan támogatási alapot hozzanak létre mint a 750 milliárd eurós helyreállítási alap, amely a pandémia után akarta újraindítani a 27 tagállam gazdaságát. Magyarország és Lengyelország kivételével mindenki már meg is kapta a pénzét. A Scholz-Orbán párbeszéd nyilván erről is folyt, de semmit nem közöltek pedig mindenki tudja: ebben a kérdésben a német kancellár mondja ki a végső szót.

Merkel-Orbán paktum

A magyar miniszterelnök idejekorán felismerte, hogy hatalma szempontjából a leglényegesebb az: mit gondol róla a német kancellár? Épp ezért lepaktált Angela Merkellel, akit most is felkeresett Berlinben. Senki nem tudja pontosan, hogy miben is állapodott meg  Angela Merkel és Orbán Viktor, de a fejlemények azt mutatták: a paktum működik. Orbán tudta, hogy meddig mehet el. Cserében mindent megadott a Magyarországra települt német cégeknek. Merkel kancellár meg is védte a magyar miniszterelnököt az Európai Néppártban és a csúcstalálkozókon Brüsszelben. Merkel immár a múlt, Scholz kancellár különösen nehéz körülmények között kezdte meg munkáját a csúcson. Tapasztalatai persze bőven vannak a szociáldemokrata politikusnak hiszen Angela Merkel pénzügyminisztere volt évekig. Az energiaválság és Putyin agressziója Ukrajna ellen teljesen új helyzetet teremtett. A német gazdaságnak az olcsó orosz energia nélkül kellene megőriznie a versenyképességét. Orbán Viktor azt ajánlgatja, hogy a fejlett német technológia Magyarországon találkozzon az orosz energiával. Ez kiskapu lehet Németország számára éppúgy mint Orbán kínai kapcsolatai.

Az USA bírálatai ellenére Orbán továbbra is jó kapcsolatot tart fenn Moszkvával és Pekinggel. Németországnak ez sokkal nehezebb, de Scholz kancellár is bejelentette: novemberben Kínába látogat. Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere. A német autógyárak több járművet adnak el a Mennyei birodalomban mint otthon.

Két, a válság szélén táncoló állam kormányfője tárgyalt Berlinben arról, hogy miképp lehet enyhíteni a krízis következményeit. Marad-e a Merkel paktum vagy Scholz kancellár nem kíván hasonló különleges német-magyar együttműködést? Ez hamarosan kiderülhet hiszen válság idején sokkal nehezebb udvarias frázisokkal elfedni a valós problémákat mint konjunktúra idején.

Egy ágyban az ellenséggel

Orosz kémnőt lepleztek le, aki Nápolyban a NATO haditengerészeti főhadiszállásán dolgozó tisztekkel barátkozott. Rivera asszony kémtörténetét azért most hozta elő a La Repubblica, mert a közelgő olasz választások esélyese az a jobboldal – szélsőjobb koalíció, mely ugyancsak nagy barátja Putyin elnöknek.

44 éve keresztelték meg Rivera asszonyt Peruban egy olyan templomban, amely akkor még nem is létezett. A Moszkvában kitalált hírszerző legendát senki sem ellenőrizte bár sejtették, hogy Rivera asszony az oroszoknak dolgozó hírszerző tiszt, de akkoriban Putyin a Nyugat szövetségese volt vagy legalábbis annak látszott. Rendszeres résztvevője volt a G8 csúcstalálkozóknak, vendégeskedett a nyugati fővárosokban. Akkoriban az is felvetődött, hogy Oroszország is beléphet a NATO-ba. Ám mind Putyinnak mind pedig az amerikaiaknak más terveik voltak. Sem Moszkvában sem Washingtonban nem feledkeztek meg egy pillanatra sem a szembenállásról. Az amerikaiak rendszeresen óvtak Putyin európai nyomulásától. Merkel kancellár azonban alternatívát látott a német-orosz együttműködésben éppúgy mint Silvio Berlusconi miniszterelnök. Mindkét politikus kiváló személyes kapcsolatot ápolt Putyinnal. Baerbock német külügyminiszter, aki a zöldek nevében az USA nagy barátjaként bírálta Merkelt, ma azt mondja, hogy Németország azért kapta olcsón az orosz gázt, mert cserébe feláldozta a függetlenségét. Valójában persze Merkel kancellár épp az amerikai függés ellensúlyozására találta ki az együttműködést Moszkvával és Pekinggel. Ebben Orbán Viktor csak tanítványa Merkel kancellárnak.

A szakítás

Amerikai segítséggel kipaterolták Kijevből Putyin emberét, Janukovicsot. Válaszul Putyin elfoglalta a Krím félszigetet és bejelentette igényét Kelet Ukrajnára. Merkel kancellár és Silvio Berlusconi igen megértő volt, de az angolszász hatalmak nem.

Fuck the EU

– fogalmazta meg röviden az USA álláspontját Nuland külügyi államtitkár helyettes, aki most újra funkcióba került Washingtonban.

Putyin parancsára az orosz hírszerzés megpróbálta kinyírni a szolgálat híres árulóját, Szkripal ezredest, aki Angliában élt. Az akció nem sikerült, válaszul megindult a hajsza az orosz kémek ellen Európában. Rivera asszony eltűnt.

Putyinnak azonban megmaradtak az olasz barátai. Silvio Berlusconit ugyan félreállították, mert ki akart lépni az eurozónából, de helyette Putyin felfedezte Matteo Salvinit. A Liga szürke Európa parlamenti képviselőjét az oroszok futtatták fel. Eddigi karrierje csúcspontján Olaszország belügyminisztere lett. Most is erre készül és nem is épp esélytelenül. Vajon mi lesz az orosz kémhálózattal, ha a belügy élén Putyin barátja áll?

A miniszterelnöki posztra esélyes szélsőjobboldali Giorgia Meloni igyekszik mindenkit megnyugtatni: az EU és a NATO hű tagállama lesz Olaszország akkor is, ha ő váltja az atlantista Mario Draghi miniszterelnököt a posztján Rómában. Sem Berlinben, sem Párizsban, sem pedig Washingtonban nem nyugodtak egyáltalán amiatt, hogy Putyin barátai hatalomra kerülhetnek Rómában. Valaki viszont nem is titkolja örömteli várakozását: Orbán Viktor szívrepesve fogadná szövetségesei győzelmét Rómában. Reményei szerint együtt akciózhatnának Berlin és Párizs ellen az Európai Unióban, az USA és Nagy Britannia ellen a NATO-ban. Orbán barátsága jelenleg olyan az Európai Unióban és a NATO-ban mint Piszkos Fred kapitányé: öl! A magyar miniszterelnök azonban bízik a jószerencséjében vagyis abban, hogy Trump visszakerül a Fehér Házba Washingtonban, akkor pedig vége lehet Putyin barátai pária szerepének…

Orbán: gazdaságaink a csőd szélén állnak

0

Furcsa vallomással lepte meg amerikai vendéglátóit a magyar miniszterelnök Dallasban, aki sietett a csődért felelőssé tenni a globalista liberális elitet és az ukrajnai háborút. Korábban Budapesten kijelentette, hogy Ukrajnában nem lenne háború, ha Trump maradt volna a Fehér Házban, Angela Merkel pedig a német kormány élén.

Mind Trump mind Merkel jó kapcsolatokat ápolt Vlagyimir Putyinnal és Orbán Viktorral. Ezt az időt sírja vissza a magyar miniszterelnök, aki abban bízik, hogy Trump visszatér a Fehér Házba. Addig is a republikánusok nyernek novemberben, és átveszik a többséget a washingtoni kongresszusban. Akkor pedig béna kacsát csinálhatnak Biden elnökből, aki a maga részéről szívesen megbuktatná Orbán Viktort. Ezért fogadja leplezetlen ellenszenvvel a kormánypárti sajtó az Egyesült Államok új budapesti nagykövetét.

Kiút az elszigeteltségből

Orbán első reménye az, hogy szeptemberben győz a jobboldali – szélsőjobboldali koalíció Rómában. Az új miniszterelnök, aki feltehetően a szélsőjobboldali Giorgia Meloni lesz kilobbizhatja neki az uniós eurómilliárdokat Brüsszelben.

Meloni is jó kapcsolatokat ápol az amerikai republikánusokkal éppúgy mint Orbán, és mint a CDU új vezetője, Friedrich Merz. Aki régóta kacérkodik azzal, hogy eljátsza a német Trump szerepét. Ez azért fontos Orbán Viktornak, mert Németország a meghatározó gazdasági partner Magyarország számára nem az Egyesült Államok. A német ipar számára a szakítás Oroszországgal valóságos katasztrófa. Orbán az ő nevükben is tiltakozik Brüsszelben az Oroszországot érintő szankciók ellen.

Az orosz energia és a német technológia egymásra talál Magyarországon, ahol továbbra is igyekeznek kiváló kapcsolatokat fenntartani Putyinnal. Orbán arra játszik, hogy a Biden diplomácia hidegháborús vonala Oroszországgal és Kínával szemben, Németországnak sem érdeke. A jelenlegi német kormány feláldozza a német érdekek egy részét az atlanti szolidaritás oltárán, de mindennek van határa.

Ha Berlinben Merck, Washingtonban Trump kerülne hatalomra, és az olasz jobboldal – szélsőjobboldal tartani tudja magát addig Rómában, akkor a jövőben a nemzetközi erőviszonyok újra Orbánnak kedvezhetnek. Csakhogy senkinek sincs receptje a gazdasági csőd ellen.

Mi lesz a gazdasági csőddel?

Ezzel kapcsolatban meglehetősen szűkszavú a magyar miniszterelnök, akinek dallasi beszéde bővelkedett poénokban, de konkrétumokban annál kevésbé. Márpedig a recesszió elhúzódhat. A Bank of England egyéves recessziót jósol Nagy Britanniának. Orbán hét szűk esztendőről beszélt Magyarországon. Ezt nem lehet kidumálni. Az életszínvonal tartós csökkenését senkinek sem bocsátják meg a választópolgárok. Márpedig a gazdasági csőd költségeit ők fizetik meg. A rezsi csekk frász arra döbbentheti rá a választókat, hogy ezúttal is átverték őket. Akkor pedig nem segít Trump barátsága, mert a családok pénzt várnak a kormánytól a válság enyhítésére.

A magyar kormány viszont velük akarja megfizettetni a válság költségeit. Orbán Viktornak minden politikai tehetségére szüksége lesz, hogy ezt eladja választóinak.

Akik európai módon szeretnének élni a világháború befejezése után 77, a demokrácia kikiáltása után 32 évvel, és ennek illúziója ismét elillant.

Merkel: Putyin le akarja rombolni az Európai Uniót

Nincs mentség Putyin Ukrajna elleni háborújára – hangsúlyozta Angela Merkel, egy beszélgetésen, melyet a Deutsche Welle ismertetett. 

Németország előző kancellárja, aki sokáig igen jó kapcsolatot ápolt az orosz elnökkel, nem érzi magát felelősnek Putyin agressziójáért. Angela Merkel most először adott hosszú interjút azóta, hogy leköszönt a kancellári tisztségről. “Az egyetlen nyelv, amelyet Putyin megért, a katonai elrettentés. Sohasem hittem abban, hogy kereskedelmi előnyökkel ezen változtatni tudok” – mondta Németország első női kancellárja, aki hol németül hol pedig oroszul beszélgetett Putyinnal. Angela Merkel Putyin szülővárosában, Szentpéterváron, az egykori Leningrádban. Putyin pedig a KGB alezredese volt az egykori NDK-ban Drezda városában.

“Putyin háborúja nyilvánvaló megsértése a nemzetközi jognak pedig ez teszi lehetővé, hogy békében éljünk Európában. Ha évszázados vitákat folytatunk arról, hogy melyik terület kihez is tartozik, akkor ez csakis háborúhoz vezethet el. Ez egyáltalán nem lehet reális opció”

– hangsúlyozta Angela Merkel, aki hozzátette, hogy sohasem volt naiv amikor Putyinnal tárgyalt.

Az orosz elnök jól ismerte tárgyalópartnerét, és azt is tudta róla: fél a kutyáktól! Putyin viszont imádta őket. Szocsiban 2007-ben a csúcstalálkozón amikor rá akart ijeszteni Angela Merkelre, akkor a kutyáit küldte rá, és élvezte, hogy kínos helyzetbe hozhatta Németország kancellárját.

A két csaknem egykorú politikus teljesen másképp látta a világot. Putyin számára a huszadik század legnagyobb tragédiája a Szovjetunió bukása volt 1991-ben. Angela Merkel viszont arra emlékeztette az orosz elnököt, hogy neki az NDK-ban a berlini fal leomlása a szabad életet jelentette.

Putyin utálja az Európai Uniót. Az orosz elnök célja az, hogy lerombolja az Európai Uniót – hangsúlyozta Angela Merkel.

Putyin lenézi a liberális demokráciát. Zelenszkij ukrán elnök bírálta Németország egykori kancellárját, mert ő ellenezte Ukrajna és Grúzia NATO tagságát, mely az észak-atlanti szervezet bukaresti csúcstalálkozóján merült fel.  Merkel azért ellenezte Ukrajna és Grúzia (Georgia) NATO tagságát, mert hogyha ez megvalósult volna, ahogy azt 2008-ban többen javasolták, akkor “Putyin óriási károkat okozott volna Ukrajnának”.  Oroszország félévvel azután, hogy Bukarestben felmerült Ukrajna és Grúzia NATO tagsága, megtámadta Grúziát. 2014- ben Oroszország annektálta a Krím félszigetet. Merkel most utólag elismerte, hogy lehetett volna keményebb az orosz akció elítélésében. Kancellári időszakának utolsó szakaszában már világos volt a számára , hogy Putyin konfliktusra készül. > “Nem hibáztatom magam amiatt, hogy nem próbáltam meg lebeszélni erről. Megpróbáltam , és nagyon sajnálom , de nem sikerült”- nyilatkozta Angela Merkel a beszélgetésben , melyet a Deutsche Welle közszolgálati média ismertetett.

Klicsko: mindenre felkészültünk!

Kijev polgármesterének testvére, aki korábban világbajnok bokszoló volt, a német közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkozott arról, hogy semmi jóra nem számít a közeli jövőben Ukrajnában.

„Az oroszok továbbra is el akarják foglalni Kijevet” – hangsúlyozza Vlagyimir Klicsko. Moszkva csökkentette csapatainak létszámát az ukrán főváros körül, és a Donbasz megtámadására koncentrál. Vlagyimir Klicsko, a területi milícia katonája, aki úgy véli, hogy bár most Kelet és Dél Ukrajna az orosz hadsereg csapásainak célpontja, nem mondtak le az ukrán főváros megtámadásáról.

„Mariupol városa még nem esett el, ahogy az oroszok állítják, de a helyzet ott szörnyű. Nem tudom, hogy hány ezer civilt öltek meg az orosz katonák, mint ahogy azt sem tudom, hogy hány polgári személy rekedt a kikötővárosban. Ennek ellenére Mariupol még mindig harcol.”

Miért nem fogadták a német elnököt Kijevben?

Öt uniós tagállam elnöke készült Ukrajna fővárosába, hogy személyes jelenlétével növelje Zelenszkij elnök és az ukránok önbizalmát: az Európai Unió nem hagyja Ukrajnát magára ebben a nehéz helyzetben! Négyen tárgyaltak is Zelenszkij ukrán elnökkel: Lengyelország és a három balti ország államfője. Az ukrán fél azonban nem kívánta fogadni Németország köztársasági elnökét! Aki emiatt nem is ment el Kijevbe! Miért? Mert amikor Merkel kancellár külügyminisztere volt, akkor a német-orosz kapcsolatok legfőbb szószólójává vált Berlinben. Bírálta Ukrajnát és Lengyelországot amiért azok az Északi Áramlat 2  gázvezetéket a Molotov-Ribbentrop paktumhoz hasonlították. Vlagyimir Klicsko erről azt nyilatkozta, hogy természetesen fogadják Németország államfőjét Kijevben, de csak azután, hogy önkritikát gyakorolt amiatt, hogy aktívan szorgalmazta a németek együttműködését Putyin orosz elnökkel. Akkoriban Putyin, aki jól beszél németül, a Bundestagban is szívesen látott vendég volt. Német nyelvű beszédét a képviselők megtapsolták a törvényhozásban.

Steinmeier köztársasági elnök azóta önkritikát gyakorolt, és elítélte Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

A régi német vezetők közül maga Merkel kancellár is jó kapcsolatot ápolt Putyinnal , akivel felváltva beszélgettek németül és oroszul. Most Merkel azonnal elítélte Putyin agresszióját Ukrajna ellen. Nem úgy mint elődje, Gerhard Schröder egykori szociáldemokrata kancellár, aki ma is tagja a Rosznyeft igazgató tanácsának és az Északi áramlat kettő vezetőségének. Schröder közvetíteni próbál Moszkva és Kijev között – kevés sikerrel.

A szakítás méregdrága lenne

Olaf Scholz kancellár, aki Merkel kormányában pénzügyminiszter volt, rámutatott arra, hogyha megszakítanák az energia importot Oroszországból, akkor ez csillagászati összegbe: 240 milliárd euróba kerülhetne. Hiába követeli ezt Ukrajna, az Európai Unió vezető hatalma ezt egész egyszerűen nem engedheti meg magának. Jól tudja ezt Putyin elnök is, aki egy gazdasági tanácskozáson kijelentette: az Európai Uniónak rövid távon nincs alternatívája az orosz energia kiváltására. Ami a hosszabb távot illeti: Putyin szerint Oroszország Kínába és Indiába fog energiát exportálni, hogy ezzel ellensúlyozza az uniós energia piac fokozatos elvesztését.

Európai Egyesült Államokat akar az új német kormány

Egyértelmű fordulat a Merkel korszakhoz képest és új korszakot jelez az Európai Unióban. Macron francia elnök és Draghi olasz kormányfő épp mostanában ír alá olyan stratégiai együttműködési nyilatkozatot, melynek a célja egyezik az új német kormány akaratával: Európai Egyesült Államok.

A német diplomácia vezetője Baerbock asszony lesz, aki a zöldek vezetőjeként már többször bírálta Orbán Viktort és a nemzeti együttműködés rendszerét. Különösen amiatt, hogy bár Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja, de ennek ellenére a magyar kormány jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal és Kínával, melyek gyengíteni igyekeznek a Nyugatot.

Szorul a hurok Orbán körül

A magyar miniszterelnök szuverenitás koncepciója pontosan ellentétes az Európai Egyesült Államok gondolatával. Az új német kormány jelezte is, hogy arra kívánja sürgetni az Európai Uniót, hogy minél határozottabban lépjen fel az olyan tagállamok ellen, amelyek megsértik alapelveit.

Biden elnök nem hívta meg Orbán Viktort a virtuális demokrácia csúcsra, és ez végképp jelezte: az USA a távozását szeretné elérni.

A budapesti amerikai nagykövetség ezért is szervezi Márki-Zay Péter támogatását külföldön és belföldön egyaránt.

Csányi-Márki-Zay találkozó

Az OTP főnöke, akinek jó orra van a változásokra hiszen ezért is maradhatott mindeddig a legnagyobb magyar bank élén, meghívta az ellenzék miniszterelnök jelöltjét. Korábban Csányi Sándor Karácsony Gergelyt támogatta az ellenzéki versengésben, de most váltott, és Márki-Zay Péterrel cserélt eszmét arról, hogy mire számíthat, ha fordulat következik be a választások után 2022-ben.

A korrupció ellenes kampány ugyanis sok mindenkit érinthet. Márki-Zay Péter például már jelezte: ő kiadná Hernádi Zsolt MOL vezért Horvátországnak, akit ott korrupció miatt már elítéltek. Csakhogy Hernádi Zsolt Csányi régi üzleti partnere, az OTP-t és a MOL-t sok szál fűzi össze.

Csányi Sándor ezenkívül a legnagyobb agrár vállalkozók közé tartozik, ebben a minőségében igen sok uniós pénzhez jut.

Ez szúrja a szemét az ellenzéknek. Ara Kovács Attila, a DK uniós parlamenti képviselője a Facebookon megírta: ő bizony nem szavazta meg az Európai Unió új agrár programját, mert nem szeretné, ha az uniós pénzek a jövőben is a nemzeti együttműködés rendszerének oligarcháit gazdagítanák.

Orbán, a török faló

Több pénzt kér Brüsszeltől Orbán Viktor miniszterelnök a migrációs problémák rendezésére Törökországnak. Erdogan elnök köszöni szépen a lobbizást. Ankarában a legfelső szintű stratégiai egyeztetést tartott a két állam vezetése. Ezen részt vett Orbán Viktoron kívül a magyar belügy és külügyminiszter is.

A magyar kormányfő sajtóértekezletén elmondta: három irányból fenyegeti migrációs hullám az Európai Uniót. Délről, délkeletről és keletről. Törökország az utóbbi kettőben érintett.

Erdogan elnök korábban alkut kötött Merkel kancellárral , és ennek alapján több mint 6 milliárd eurót kapott Törökország. Most újabb pénzeket akar a török államfő, akinek rendszere komoly pénzügyi gondokkal küszködik. A migráns fegyvert korábban már sikerrel alkalmazták. Most Orbán Viktor közvetítésével újra erre tesznek kísérletet. A magyar miniszterelnök korábban az orosz és a kínai érdekek képviseletét vállalta fel Brüsszelben, most ehhez csatlakozik a török faló.

Trója Törökországban van vagyis a döntés stílszerű. A kérdés csak az, hogy mennyiben érdeke Magyarországnak az Európai Unió romlásán munkálkodni?!

Putyin nyomában

Orbán javaslatát megelőzte az orosz diplomácia vezetője, aki török mintára pénzt kért Lukasenka belorusz elnök számára cserébe a migráns válság megoldásáért.

Brüsszel viszont hibrid háborúról és a migráns fegyver alkalmazásáról beszél.

Egyúttal azonban újra felmerül: az Európai Unió pénzelhetné a határ kerítéseket. Michel, az Európai Tanács elnöke erről is tárgyalt Varsóban, ahol „Európa hős védelmezőinek tüntetik fel magukat.”

Mi mindebben az orosz és a török titkosszolgálat szerepe?

Angela Merkel nem véletlenül hívta fel Putyin elnököt az ügyben. Pontosan tudja, hogy az akciót Moszkvában szervezik – Törökország aktív támogatásával.

Érdekes, hogy a lengyel-belorusz határ konfliktus előtt Moszkvában magával Putyinnal is tárgyalt a CIA igazgatója. Vajon miben állapodhattak meg, ha utána az oroszok vígan hozzákezdtek a hibrid háborúhoz Lengyelország és Belaruszia határán ?!

Oligarchia ellenes törvény Ukrajnában

Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a törvényt, mely szerint a jövőben szigorúan korlátozni kell az oligarchák politikai befolyását. A probléma az, hogy egyik elődje, Petro Porosenko is szerepel az oligarchák listáján több mint egymilliárd dolláros vagyonnal, éppúgy mint Zelenszkij fő támogatója, Viktor Pincsuk, aki Ukrajna második leggazdagabb embere.

Viktor Pincsuk vagyonát 2,6 milliárd dollárra becsülikés az államfővel való jó kapcsolata állítólag megromlott. Zelenszkij elnök a hírek szerint arra készül , hogy valóban korlátozza az oligarchia szerepét az ország politikai életére.

Ezt tanácsolja neki az amerikai nagykövetség is, amely meghatározó szerepet játszik Ukrajnában amióta az oroszbarát Janukovics elnököt elűzték Kijevből 2013-ban.

Putyin útján?

Korábban Putyin orosz elnök is fellépett azok ellen az oligarchák ellen, akik hatalomra segítették. Hodorkovszkijt börtönbe is csukatta, ahonnan csak Merkel kancellár közbenjárására szabadult ki. Egy másik orosz oligarcha, Berezovszkij Angliában titokzatos körülmények között az életét veszítette. Családjának tagjai az orosz titkosszolgálatot gyanúsították emiatt.

Putyin egykori pénztárosa, Abramovics viszont vígan él és továbbra is a Chelsea tulajdonosa Londonban. Igaz, hogy az ő tartózkodási engedélyét a brit hatóságok nem hosszabbították meg épp azért, mert még mindig jóban van Putyinnal. Abramovics ezért felvette az izraeli állampolgárságot. Az izraeli útlevelet az akkori államfő nyújtotta át Roman Abramovicsnak a Tel Aviv-i repülőtéren.

És nálunk?

Simicska Lajos összetűzött Orbán Viktorral – állítólag épp Putyin miatt – és megbukott. Utóda, Mészáros Lőrinc immár dollár milliárdos bár sokan ezt a hatalmas vagyont a nemzeti együttműködés rendszerének pénzügyi alapjának tekintik. Oroszországban is ez volt a helyzet, Putyin ezen a címen vetkőztette le az olyan dollármilliárdos oligarchákat mint Hodorkovszkij vagy Berezovszkij.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója gyakran beszél arról, hogy az autokrata vezetők megbuktatásának legcélszerűbb módja a korrupció leleplezése.

Csakhogy Ukrajnában Zelenszkij épp azzal került hatalomra, hogy megígérte: megszünteti a korrupciót és az oligarchák hatalmát. Ebből nem sokat sikerült megvalósítania. Ezért is írta alá az oligarchák elleni törvényt, hátha másodszor sikerül valamelyest csökkenteni az oligarchák politikai befolyását és az általános korrupciót abban az egykori szovjet tagállamban, ahol a lakosság életszínvonala stagnált, ha épp nem csökkent az elmúlt harminc évben.

Scholz: az emberek biztonságot akarnak

Németország legesélyesebb kancellár jelöltje Angela Merkel követőjének mutatta magát a választáson, de most új kezdetet ígér. Mit jelent ez? – erről faggatta a hamburgi Der Spiegel a hamburgi Olaf Scholzot, aki a szociáldemokraták színeiben megnyerte a választásokat Németországban.

„Meg kell értenünk, hogy Nyugaton miért aggódnak az emberek? Azért, mert tudják, hogy néhány évtizeddel ezelőtt még csak kevés országnak volt olyan ipari kapacitása mint a miénk, ma már sokan vannak. Ez bizonytalanságot kelt. Ez az oka annak, hogy a jobboldali populisták népszerűsége növekszik Európa gazdag államaiban, és ezért érhetett el sikert Donald Trump, ezért kerülhetett sor a Brexitre.

Az ő félrevezető ígéretük az, hogy visszatérhetünk a múltba. Nekünk erre kell választ találnunk.”

Mégis mit?

„Modernizálnunk kell az iparunkat, hogy jó munkahelyeink legyenek 10, 20 vagy 30 év múlva is. Sokan félnek attól, hogy eljutunk odáig : szomorúan nézzük azt, hogy más földrészek hogyan prosperálnak. A választók azt akarják, hogy ezt a problémát oldjuk meg. Ezt mondták nekem az emberek az acélgyárakban, a vegyi üzemekben, a gépgyárakban  és az autóiparban. Németországnak meg kell teremtenie a jövő iparának alapjait. Ezenkívül karbon semleges gazdasággá kell válnunk 25 éven belül. Ez új önbizalmat adhat. Mind Merkel mind jómagam jól tudjuk: kitartás kell a politikában.”

Milyen lenne a jobb jövő?

„A gazdag nyugati társadalmaknak arra a kérdésre kell választ találniuk, hogy miképp tudjunk megbecsülni minden teljesítményt egyenlőképp? Egyúttal hogyan akadályozzuk meg, hogy a társadalom szétszakadjon?

Olyan társadalomban szeretnék élni, ahol mindenki egyenlő bár a foglalkozása, az életmódja, a lakóhelye rendkívül különböző. Olyan társadalomban, ahol senki sem nézi le a másikat. A haladó pártok el vannak kötelezve a felfelé irányuló társadalmi mobilitás mellett. Biztosítják azt, hogy a szegény családok gyermekei is eljussanak az egyetemig. Ugyanakkor azt is tudják, hogy egy munkásnő vagy bolti eladó, szociális nővér munkája éppoly értékes mint az enyém, aki jogi egyetemet végeztem.”

Németországban szociáldemokrata-zöld-liberális kormányt akarnak az emberek?

„Három párt lett erősebb a választáson: a szociáldemokraták, a zöldek és az FDP. Ez egy üzenet ennek a három pártnak, hogy menjetek alakítsatok kormányt! Az emberek haladást akarnak, és ez a három párt el van kötelezve a haladás mellett. Az SPD az ipar modernizálását hangsúlyozza, és azt, hogy mindenki munkáját meg kell becsülni. A zöldek gondolkodásában a klímaváltozás játszik kiemelt szerepet. Az FDP a technológiai változást hangsúlyozza és a polgári szabadság jogokat. Optimista vagyok: össze tudunk hozni egy vörös-sárga-zöld koaliciót” – nyilatkozta a Der Spiegelnek Olaf Scholz, a választásokon győztes szociáldemokraták kancellár jelöltje, aki jelenleg Németország pénzügyminisztere.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!