Kezdőlap Címkék Matolcsy György

Címke: Matolcsy György

A magyarok fogyasztása a legkisebb az Európai Unióban

A Magyar Nemzeti Bank megállapította, hogy nálunk a legkisebb fogyasztás az Unióban. Mindezt az a Matolcsy György jelentette ki, aki néhány évvel ezelőtt még azt jósolta, hogy az évtized végén megközelítjük az osztrák életszínvonalat. Ehelyett az történt, hogy 2023-ban még a bolgárok is megelőztek bennünket.

A nemzeti együttműködés rendszerének teljes gazdasági csődje: a Nemzeti Bank is kénytelen megállapítani, hogy a felzárkózás nem sikerült, ellenben visszaestünk az utolsó helyre abban az Európai Unióban, amely maga is gyengén muzsikált az elmúlt időszakban, és a kilátásai sem jók.

Nagy Márton: 6-8 év kell amíg kilábalunk a válságból

A nemzetgazdasági miniszter, akire Orbán Viktor rábízta a gazdaságpolitika irányítását ezzel a nem épp optimista jövő képpel lepte meg a kereskedelmi kamara közgyűlését, ahol Orbán Viktor is felszólalt. A miniszterelnök ugyan kincstári optimizmust emlegetett, de semmi biztatót sem tudott mondani. Korábban nem sokkal a megnyert 2022-es választások után már elszólta magát amikor kijelentette: hét szűk esztendőre számít. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ugyanezt ismételte meg két év késéssel.

Hogy lehet fenntartani a nemzeti együttműködés rendszerét ilyen gyenge gazdasági teljesítménnyel? Ez Orbán Viktor igazi dilemmája, de amíg senki más nem kínál valamiféle működőképes alternatívát, addig maradhat “a cifra nyomorúság” – a nemzeti színű zászlóval átkötött stagnálás.

Orbán érvelhet azzal, hogy a káosz az alternatíva, a problémák megoldására nemcsak neki, de senki másnak sincsen ésszerű javaslata. Miközben a nemzeti együttműködés rendszere csendben agonizál, a hatalomhű rokonok, barátok és üzletfelek tovább gyarapodnak,

a nép pedig “oly boldog mint a barom, melyet igába hajt”

– írta Arany János. Majd egy másik költő, József Attila  ugyanerről a korról :” kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk…”

Gigantikus veszteség a Nemzeti Bankban

999 milliárd forint veszteséget hozott össze egy félév alatt a Magyar Nemzeti Bank, és ezzel minden eddigi rekordot megdöntött. Ennek alapján nagyon is érthető, hogy Matolcsy György miért bírálta oly elszántan a kormányt a közgazdász vándorgyűlésen.

Elvben a magyar államnak kellene pótolnia a Nemzeti Bank veszteségét, de ez teljesen felborítaná a költségvetés amúgyis törékeny egyensúlyát. Ezért módosítják a jegybank törvényt, hogy lehessen mínuszban a Magyar Nemzeti Bank akár hosszú időre is. Jelenleg ez mínusz 1511 milliárd. Ekkora veszteség láttán felmerülhet a kérdés: nem rúgja-e ki Orbán Viktor egykori jobbkezét? Ez annál is könnyebben mehetne, mert csak meg kellen kérdeznie, hogy mi lett a Nemzeti Bank korábbi nyereségével, amelyből például a Pallas Athéné alapítványokat létrehozták? 266 milliárdot kaptak ezek az alapítványok mondván “ez már nem közpénz.” Emiatt hosszú vita bontakozott ki a nemzeti együttműködés rendszere és Brüsszel között. Végül az alapítványokat bezárták. Az európai statisztikai hivatal nem fogadta el az érvelést: a nyereség már nem közpénz.

A veszteség ugyanis mindenképpen az: azért a magyar államnak kell jótállnia.

Mi lesz ezután?

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még nem is oly rég Matolcsy György jobbkeze volt, aki kulcsszerepet játszott a devizaadósság-rendszer felszámolásában. Emiatt Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta neki, hogy “ezért egyszer majd kérhetsz tőlem valamit.” Nagy Márton azon melegében kérte is a főnöke posztját, de ezt akkor a miniszterelnök megtagadta tőle. Matolcsy György sietett megszabadulni ambiciózus alelnökétől, aki előbb Orbán Viktor gazdasági tanácsadója lett, majd a kormányban kapott szerepet mint gazdaságfejlesztési miniszter. Most ő számít Orbán Viktor elsőszámú gazdasági válságmenedzserének.

Hol a kiút a reménytelennek látszó helyzetből?

Ezt kellene megmutatnia Nagy Mártonnak, ha megkapja a Nemzeti Bank irányítását. A számok kiábrándítóak: a gazdaság stagnál, az infláció magas marad. Ez bizony stagfláció, amelynek a következményei politikailag nehezen kezelhetőek. Mindeközben nem jönnek az uniós pénzek, az energia számla pedig olyan magas, hogy azt nehezen viseli a költségvetés. A rezsicsökkentés düledező rendszerét viszont politikai okból nem lehet megszüntetni. A nyugdíjak kapcsán Orbán Viktor el is ismerte a dilemmát: bár nincs rá fedezet, de a kormány kifizeti az inflációs pótlékot.

Orbán tudja: szavazó tábora csak addig biztos  ameddig nem csökken drasztikusan az életszínvonala. Csakhogy most ez fenyeget: az infláció a szegények adója. Éppen azé a szegény kétharmadé, amely zömében Orbánra szavaz.

Az olcsó pénznek és az olcsó energiának vége, de Orbán Viktor épp erre alapozta a nemzeti együttműködés rendszerét, no meg a Brüsszelből érkező eurómilliárdokra. Ebben a helyzetben kellene Nagy Mártonnak pénzügyi varázslónak lennie. Orbán Viktor átadhatja neki a Nemzeti Bankot abban a tudatban, hogy bűnbaknak után Matolcsy  majd ő is jó lesz…

Orbán Viktor feltétlen hívétől lesújtó bírálat

0

A magyar elit a lakosság 5%-át teszi ki, de a javak 80%-át birtokolja, míg a másik oldalon a magyar lakosság 80%-a áll, amely mindössze a vagyon 5%-át mondhatja magáénak – ezt fejtegeti Bogár László, „Egy Bogár naplója” című podcastjában.

A jobboldal e markáns véleményformálója Antall József kormányában államtitkár volt, és hasonló tisztet töltött be Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején /1998-2002/. Hosszú évek óta elszántan támogatja Orbán Viktor politikáját, melyről most kénytelen megállapítani Matolcsy György szereplése kapcsán a közgazdász vándorgyűlésen, hogy a nemzeti együttműködés rendszere végképp

három részre szakította a társadalmat: a haszonélvező elitre, a középosztályra, amely működteti a rendszert, és amelyik “pénzénél van”, mert a lakosság 15%-át teszi ki, és részesedése a vagyonból 15%, míg a nép, amely Orbán Viktorra szavaz csak 5%-ot birtokol.

Ennek kapcsán Bogár László nem habozik “rabszolgatartónak” nevezni a nemzeti együttműködés elitjét, amely a “rabszolgák” kizsákmányolása révén gazdagodik. Mindeközben Orbán Viktor és csapata a külföldi tőke érdekében cselekszik – nemzeti jelszavak árnyékában – állítja Bogár László, aki Bayer Zsolttal és Boros Imrével együtt a magyar miniszterelnök leglelkesebb propagandistái közé tartozik.

Mindez arra mutat, hogy

“pártunk és kormányunk” intellektuális és morális csődje teljes.

Semmiféle megoldást sem tudnak a gazdasági – társadalmi válság kezelésére. Bogár Lászlónak tulajdonképp csak annyi javaslata van, hogy talán az elitnek is részt kellene vállalnia a válság megoldásában. Annyira merész azért nincsen, hogy javasolja: vessék be a válság megoldására Mészáros Lőrinc milliárdjait, melyet Orbán Viktor épp a nemzeti együttműködés rendszerének vésztartalékaként hozott létre.

Orbán szerint nincs is vészhelyzet?

Bár a miniszterelnök megszavazttatta a vészhelyzetet, de Orbán abban bízik, hogy a gazdasági válság nem jelent feltétlenül politikait is márpedig neki csak ez számít igazán.

Bár Matolcsy György lesújtó képet rajzolt a magyar gazdaság helyzetéről és perspektíváiról, de Orbán nem változtat a politikáján: továbbra is harcol Brüsszel és Washington ellen. Pedig nemrég járt nála Giorgia Meloni, aki hatalomra kerülve vígan lepaktált az Egyesült Államokkal és a Brüsszel mögött álló németekkel és franciákkal, mert rájött arra a nyilvánvaló igazságra, hogy nélkülük Olaszország nem működhet. Orbán másik utat választ: a Karmelita kolostorban fogadja Marine Le Pent, akivel együtt valamiféle szélsőjobboldali európai koalíciót akar létrehozni Brüsszellel szemben. Orbán abban bízik, hogy az Egyesült Államokban jön Trump, aki szintén szembeáll az Európai Unióval.

Csakhogy a magyar miniszterelnöknek emlékeznie kellene arra, hogy Donald Trump az USA elnökeként fűt-fát megígért az Egyesült Királyságnak, ha kilép az Európai Unióból. A Brexit megtörtént, Trump ígéreteiből nem valósult meg semmi, Nagy Britannia ráfizet a kilépésre. Jellemző, hogy a konzervatív Sunak miniszterelnök azzal dicsekszik, hogy a kilépés óta még sohasem volt ilyen jó és szoros kapcsolata Nagy Britanniának az Európai Unióval. Az ellenzéki Munkáspárt vezére pedig nyíltan meghirdette: felülvizsgálná a Brexit egyezményt! Vagyis a szuverenista út nem jött be Nagy Britanniának sem, amely pedig százszor jelentősebb tényező a világban mint Magyarország.

A magyar miniszterelnök talán abban reménykedik, hogy Macron után Marine Le Pen következik Franciaországban, és vele együtt átformálhatják az Európai Uniót. Giorgia Meloni pálfordulása a hatalom megszerzése után intő jel lehet Orbán Viktornak is:

a szuverenista út járhatatlan.

Ez már olyannyira világos, hogy Orbán egykori jobbkeze, Matolcsy György jegybank elnök is erre figyelmeztet éppúgy mint a nemzeti együttműködés rendszerének hűséges propagandistája, Bogár László.

Matolcsy menni készül?

“A magas magyar infláció egy gazdaságpolitikai tömegbaleset” – így fogalmazta meg a Nemzeti Bank elnöke a magyar gazdaság legfőbb problémáját Egerben, ahol idén a közgazdász vándorgyűlést tartják.

Matolcsy György szerint az inflációs katasztrófa tanulság lehet

“a következő politikai elitek, miniszterelnökök és kormányok számára, hogy ne ismételjék meg ezt a gazdaságpolitikát.”

Saját magát és az egész Orbán kormány 13 éves teljesítményét búcsúztatta így a jegybank elnöke, aki mintha temetné a rendszert, melynek maga is egyik létrehozója volt. “Matolcsy György a jobbkezem” – mondogatta régebben Orbán Viktor, de aztán a viszony megromlott. Miért? Nyilván személyes okok is közrejátszhattak, de a lényeget Matolcsy akkor mondta ki Egerben amikor közölte nagy felismerését:

”a világban az olcsó pénz politikája végetért.”

A Fidesz egész gazdaságpolitikája  az olcsó pénzen alapult, és Matolcsy előbb vette észre a katasztrófát mint Orbán Viktor, aki meg akarta duplázni a GDP-t 2030-ig.

Most erre a jegybank elnök azt mondta: “ehhez évi 10%-os gazdasági növekedés kellene és ehhez 6-9% os éves infláció járulna. Ezt senki sem akarhatja” – hangsúlyozta Matolcsy Egerben. Orbán Viktor elképzelésének semmifajta realitása sincs, a magyar gazdaság perspektívája várhatóan a stagnálás és az infláció lesz. Vagyis a stagfláció ahogy azt Nouriel Roubini az eurozóna számára megfogalmazta. Az eurozónában rekord magasságú a kamatláb: 4%, de Roubini szerint 5,75% kellene! Vagyis egyre drágább a pénz, és mind kisebb a növekedés esélye. Ha az eurozónában ez várható, akkor az ettől függő Magyarországon még rosszabb a helyzet.

Orbán a piromán tűzoltó

Matolcsy szerint

“a kormány olajat öntött a tűzre amikor állítólag az infláció ellen küzdött.”

Ezzel arra a hatalmas osztogatásra utalt a jegybank elnöke, amellyel Orbán Viktor megnyerte a választásokat. Mi lesz ezután? Orbán állítólag kormányátalakításra készül, és ennek keretében Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, aki korábban az ő tanácsadója is volt, visszaküldené a Nemzeti Bankba immár elnöknek.

Matolcsy Györgynek még nem telt ki az ideje, de ha Orbán meg akar tőle szabadulni, akkor könnyen megteheti hiszen a jegybank elnök szépen feltöltötte a családi kasszát miközben maga is serényen előidézte az inflációs katasztrófát. Orbán egy őszinte pillanatában azt közölte a kissé meglepett magyar közvéleménnyel, hogy hét szűk esztendő következik. Vajon vele vagy nélküle?

Miért járt Meloni Budapesten?

Olaszország első miniszterelnökasszonya puszit küldött Orbánnak, és elmondta a demográfia konferencián, hogy ő keresztény nő és anya. Azzal nem dicsekedett, hogy Olaszország lakossága éppúgy csökken mint Magyarországé.

Meloni PR showja siker lehetett, de a keserű pirulát Orbán Viktornak kellett lenyelnie. Meloni közölte vele az USA és az európai nagyhatalmak ultimátumát: ne számítson egyetlen centre sem, ha nem változtat a politikáján Ukrajna ügyében és Brüsszellel szemben. Magyarországnak olyan fizetési kötelezettségei lesznek hamarosan, hogy uniós pénzek nélkül komoly gondot okozna a kifizetésük.

Újabb kölcsönöket kellene felvenni a régebbiek törlesztésére csakhogy ki ad hitelt egy pénzügyi csőd szélén tántorgó országnak, mely rossz viszonyban áll az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval?

A bankok, ha adnak is hitelt, akkor olyan magas kamatra, amely adósságcsapdát jelent. Giorgia Meloni mindezt belátta, és ezért szélsőjobboldali programját feledve vígan lepaktált Brüsszellel és Washingtonnal. Ahonnan a pénz jön. Nem kétséges, hogy ezt ajánlotta Orbán Viktornak is, aki már annyira elrontotta viszonyát Washingtonnal és Brüsszellel, hogy “megtérését” óriási bizalmatlanság fogadná.

Orbán 2034-ig kormányozni akar, és ezek az évek nem ígérnek gazdasági sikereket. Azok nélkül viszont miből tartaná fenn politikai hatalmát?

A nemzeti együttműködés rendszere a gazdaságban megbukott, de a politikában jól tartja magát.

A káosz vagy én? – kérdezheti Orbán Viktor, aki tudja, hogy a káosztól mindenki tart nemcsak itthon, de Washingtonban és Brüsszelben is. Orbán jobb híján kapitány maradhat a süllyedő hajó fedélzetén. Nem épp irigylésre méltó pozíció, de az egészben Magyarország az igazi vesztes.

Nagy Márton Kínába megy, mert Orbán bajban van

0

Hiányzik a 27 milliárd euró a magyar költségvetésből, és Orbán Viktor kétségbeesetten keres új szponzort. Egyelőre hiába. Korábban azt mondta: ha az Európai Unió nem ad pénzt, majd kapunk Kínától! Hiú remény. Kormányokat nem támogatnak!

Orbán Matolcsy Györgyöt küldte Pekingbe, hogy pénzért kuncsorogjon. Nem kis pénzről, több milliárd dollárról volt szó. Bár Matolcsy Györgyöt kedvelik Kínában hiszen ő vitte el oda először Orbán Viktort, és a Nemzeti Bank kínai tanácsadókat is alkalmaz amióta Matolcsy a bankelnök, de közölték: kormányokat nem támogatnak!

A kínai államnak nincsenek dollár milliárdjai arra, hogy lélegeztető gépen tartsa a nemzeti együttműködés rendszerét. Matolcsy hazakullogott, és jelentette a csúfos kudarcot Orbán Viktornak. Aki most Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől várja, hogy szerezzen pénzt Kínából.

A piaci hitel drága

Orbán Viktor kekeckedése Brüsszelel nemcsak azért kerül sokba Magyarországnak, mert nem kapjuk meg belátható időn belül az uniós euró milliárdok jórészét hanem azért is, mert a nemzetközi pénzpiacok árgus szemekkel figyelik a magyar kormány és Brüsszel viszonyát. A rossz kapcsolat drágább hitelt jelent vagyis a magyar költségvetésnek egyre többet kell költenie a kölcsönök törlesztésére. Pénze tehát egyre kevesebb lesz a választópolgárok megvásárlására.

Mi lesz így a jövő évi önkormányzati és európai választásokkal?

Orbánnak csak az országos választás számít

2026-ban akar nyerni a miniszterelnök, aki érzi, hogy nem veszíthet, mert akkor kínos kérdésekkel kellene szembenéznie vagyona eredetét illetően. Az országos választás messze van, az önkormányzati és az európai viszont közel. Pénz viszont nincsen a választópolgárok megvásárlására. Orbán azzal számolhat, hogy az önkormányzatok jelentős része az ellenzék ölébe pottyanhat. Nem azért mintha az ellenzéki pártoknak eszükbe jutna bármi is, de a proteszt szavazatok segíthetik őket. Amint hatalomra jutnak szembesülhetnek azzal amivel Budapest már idén számolhat: nincs pénz, fenyeget a fizetésképtelenség! Ennek eredményeképp Orbán abban reménykedhet, hogy az ellenzéki önkormányzatok lejárathatják magukat hiszen nem lesz egy vasuk sem! Öngyilkos politika ez, de pénz híján Orbánnak sem telik többre.

Miért nem próbál megállapodni a miniszterelnök Brüsszellel és Washingtonnal?

Az európai ügyek új minisztere beiktatása alkalmából úgy nyilatkozott, hogy

“csak a nemzeti érdek védelmében vállalok konfliktust az Európai Unióval.”

Finom célzás ez arra, hogy Orbán Viktor konfrontatív magatartása nem különösebben eredményes, de akkor miért tart ki mellette a miniszterelnök?

Nem kizárt, hogy a kínaiak pragmatikus fordulatot javasolnak Orbán Viktornak, mert nekik nem egy eszmei harcos kell hanem egy bábfigura az Európai Unión és a NATO-n belül. Pekingben nemrég fogadták Tony Blinken amerikai külügyminisztert, ott tárgyal Janet Yellen pénzügyminiszter. A kínaiak meg akarnak állapodni mind az USA-val mind az Európai Unióval.

Utcai harcosra nincs szükségük Budapesten, pragmatikus politikusra annál inkább…

Szijjártó: Magyarország és Kína stratégiai partnerek

Facebookon közölte a magyar külügyminiszter, hogy Magyarország stratégiai partnerségünk bizonyítéka a díszvendég titulus a Kínában megrendezett akkumulátor világvásáron.

A magyar külügyminiszter elmondta, hogy Kínával és Németországgal együtt Magyarország lesz a világ legnagyobb akkumulátor gyártója hiszen két kínai gyár már bejelentette beruházását és egy harmadik is erre készül. Szijjártó elmondta azt is:

Magyarország folytatja a keleti nyitást.

Arra nem tért ki a magyar diplomácia vezetője, hogy az Egyesült Államok 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, amely bejelentette igényét arra, hogy világhatalom akar lenni. Peking G2 rendszert akar vagyis azt, hogy az USA és Kína együtt irányítsa a világot. Ebből Washingtonban nem kérnek. Ezért viszont minden szövetségest arra buzdít az Egyesült Államok, hogy mérsékelje kapcsolatait Kínával. Az Európai Unió megosztott: Macron elnök nem véletlenül Pekingből hazatérve jelentette ki, hogy Európa nem lesz az USA vazallusa. A francia államfő nemrég erről tárgyalt Potsdamban Olaf Scholz német kancellárral, akinek valószínűleg ugyanez a véleménye csakhogy koalíciós kormánya más pártjai az USA-val értenek egyet. Kína az Európai Unió és Németország legnagyobb gazdasági partnere. Kína első számú diplomatája, Vang Ji megállt Budapesten amikor a müncheni biztonságpolitikai értekezletről Moszkvába tartott. Együtt ettek lángost Budapesten Szijjártó Péterrel.

Kínai pénz az nincsen

Orbán Viktor is rádöbbent arra, hogy az Európai Unió belátható időn belül nem ad pénzt: 20 milliárd euró lóg a levegőben. A magyar miniszterelnök korábban nagy hangon úgy nyilatkozott, hogy

“ha nem jön a pénz Brüsszelből, akkor majd adnak a kínaiak.”

A magyar hatalmi elitben Matolcsy György a kínaiak bizalmi embere, a Nemzeti Bankban kínai szakértők is szorgoskodnak. Orbán tehát őt küldte Pekingbe pénzért. Matolcsy György lógó orral jött vissza: Peking megerősítette korábbi álláspontját, mely szerint kormányokat nem támogatnak csak beruházásokat külföldön. Így is lehet finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét – nyilatkozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, akit helyesebb lenne válságkezelő miniszternek nevezni, mert neki kellene pénzt találnia Orbán Viktor számára. A kínai beruházások hoznak pénzt Magyarországra, de visznek is. Egyrészt a magyar kormány sok milliárdos kedvezményekkel támogatja őket. Másrészt pedig nagy beruházásokra kényszerül, hogy a kínai akkumulátor gyáraknak legyen elég vize és energiája. Harmadrészt: a profitot a kínaiak szépen hazavihetik. Vagyis a magyar költségvetés ezzel nincs kint a vízből. A keleti nyitás tehát félsiker, vagy tán kicsit sem az, a nyugati elzárkózás viszont teljes! Kudarc! Orbán Viktor magára maradt Brüsszelben és Washingtonban. Pénzre sem az Európai Uniótól sem az IMF-től nem számíthat. Még csak azzal sem fenyegetőzhet, hogy akkor Magyarország kilép az Európai Unióból hiszen a kínai óriások nem az ő két szép szeméért jönnek ide hanem, mert ez az Európai Uniónak egy olyan tagállama, ahol minden olcsó: a munkaerő, a környezetszennyezési bírság és hát persze maga a hatalom is.

Nagy Márton: a magyar gazdaságnak át kell állnia egy uniós forrás nélküli létre

A gazdaságfejlesztési miniszter a kényszerhelyzetből megpróbál erényt csinálni mondván: ”egy bizonyos fejlettségi szint felett nettó befizetővé válunk.” Ez persze nem most van hanem “ közép és hosszútávon magasabb fejlettségi szinten”- mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaságnak.

“Az igaz, hogy az uniós források hiányoznak a magyar gazdaságból, de ezek nem dominánsak a gazdaság finanszírozásában. Könnyen kiváltható forrás” – közli a miniszter, aki persze jól tudja, hogy az uniós pénzek célja nem a gazdaság finanszírozása hanem az infrastruktúra fejlesztése, az olyan szférák támogatása, melyek nem termelnek közvetlenül profitot: oktatás, egészségügy, tudomány stb.

Ezen a területen tehát marad a lemaradás már nemcsak a fejlettebb uniós tagállamok mögött, de mindinkább elhúznak mellettünk az egykori szocialista tagállamok is, melyek megkapják az uniós pénzeket – mint például Románia, amely gyengébb helyzetben startolt, de valóban felzárkózóban van a fejlettebb uniós tagállamokhoz – Magyarországgal ellentétben, amely mindinkább veszít kezdetben előnyösebb pozíciójából. Ebből a szempontból az elmúlt 33 év kudarc – benne a nemzeti együttműködés rendszerének 13 éves korszakával.

20 milliárd euró

Ennyit veszíthet Magyarország Orbán Viktor miatt. Brüsszelben ugyanis nem is nagyon titkolják: nem akarják finanszírozni Orbán Viktor nemzeti együttműködés rendszerét. Nemcsak azért nem, mert az uniós pénzek jelentős részét a hatalom lenyúlja Magyarországon hanem azért sem, mert nem akarnak hasonló rendszereket látni más gyengén fejlett uniós tagállamokban. Orbán Viktor miniszterelnök tisztában van ezzel, ezért is hirdette meg a keleti nyitást: a dél-koreai, japán vagy kínai tőke számára a nemzeti együttműködés rendszere vonzó hiszen ebben az uniós tagállamban alacsonyak a munkabérek, nincsenek erős szakszervezetek, a hatalom olcsón megvásárolható és így a környezetvédelem sem kerül túlságosan sokba. El is büszkélkedik Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azzal, hogy milyen szépen nőnek a közvetlen külföldi beruházások Magyarországon. Azt is elismeri, hogy

“Jobb, ha a piac osztja el a tőkét mintha az állam tenné ugyanezt.” Ez a gazdaságban igaz ugyan, de a tudományban, az oktatásban, az egészségügyben vagy a kultúrában nélkülözhetetlen az állami támogatás. Csakhogy erre nincs pénz!

Itt hiányzik a legjobban az uniós támogatás. Nemcsak, hogy nincs pénz, de a jövőben egyre kevesebb lesz! Miért? Mert Orbán Viktornak egyre többet kell költenie az államadósság törlesztésére. Erre az apróságra Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nemigen veszteget szót pedig ez meghatározó lehet a közeljövőben amikor az uniós pénzekre nem lehet számítani.

A kormány azzal számol, hogy míg idén a GDP 2,8%-át kell az államadósság törlesztésére fordítani, jövőre ez már 3,8% lesz! Ez 1000 milliárd forintot jelent, 2022-höz viszonyítva 2000 milliárdot! Ezek a kormány számai, Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke viszont 4,6%-os GDP aránnyal számol, amely brutális emelkedést jelent.

A magyar költségvetés általános tulajdonsága az, hogy alultervezik. Az idei költségvetést például 1400 milliárdos adósság törlesztéssel tervezték meg, de ma már mindenki örülne, ha ennek csak a duplája valósulna meg! Ez abból is adódik, hogy leállt a GDP növekedése miközben viszont az adósság törlesztéssel nem lehet leállni. Még az a szerencse, hogy nagy a hazai törlesztés aránya vagyis a pénz jelentős része a magyar állampolgároknak jut, és ez javíthatja a fogyasztási mutatókat. Nagy Márton ugyan reálbér növekedést észlelt tavaly, és abban reménykedik az idén is, de ez valószínűleg hiú remény. Az infláció leszorítása semmiképp sem megy olyan gyorsan ahogy azt Orbán Viktor megjósolta. Abban pedig csak kevesen hisznek, hogy jövőre 6% lesz az infláció pedig a magyar kormány ezzel számol.

A Magyar Nemzeti Bank áll az infláció elleni küzdelem élvonalában, de ez tavaly 402 milliárd forintos veszteséget jelentett. Ilyen körülmények között Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kincstári optimizmusa nem látszik megalapozottnak.

Érdekes párhuzam, hogy Törökországban Erdogan elnök olyan pénzügyminisztert nevezett ki, aki vissza akar térni az ortodox pénzügyi politikához. Magyarország még távolról sem áll olyan rosszul mint Törökország, de Erdogan döntése világos figyelmeztetés  Orbán Viktornak is: a gazdasági realitás elől nem lehet elbújni. Ugyanez derült ki Olaszországban, ahol Giorgia Meloni miniszterelnök elődje, a liberális Mario Draghi tanácsaira hallgat ahelyett, hogy Orbán Viktorral kötne politikai szövetséget Brüsszellel szemben.

Amerikai és kínai kölcsönből vette meg a Vodafone-t a magyar állam és a 4iG

Hogy talált olyan hatalmas összeget a magyar állam és a hatalomhoz közelálló 4iG, hogy megvásárolja a Vodafone-t akkor amikor óriási lett a költségvetés hiánya?

750 millió eurós hitelt adott az állami Eximbank a 4iG-nek, hogy a kormányközeli cégnek legyen elég pénze a vásárláshoz. Ez azért volt fontos Orbán Viktornak, mert így az állam csak kisebbségi tulajdonos a Vodafone-ban, melynek 51%-a a 4iG tulajdona. A magyar miniszterelnök ezzel a megoldással úgy került egy fontos cég birtokába, hogy Brüsszel nem vádolhatja államosítással, a telekommunikációs piac lenyúlásával. A baj csak az volt, hogy az Eximbanknak sem volt elég pénze a kölcsönre, ezért ők is hitelt vettek fel. Honnan? A nemzetközi piacról, ahol a JP Morgan amerikai óriás irányításával jött létre egy hitelt nyújtó pénzintézeti csapat. Fekete Péter, a 4iG főnöke is elismerte a Bloombergnek, hogy így jutottak 750 millió eurós kölcsönhöz.

Kínai szerep

Bár az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, de a pénzügyekben fennmaradt az együttműködés. A pekingi Népbank – Kínában ez a nemzeti bank – elnöke  épp mostanában találkozott Washingtonban a Federal Reserve Board főnökével. A magánbankok is vígan üzletelnek a kínaiakkal – amint azt Brückner Gergely, a Telex szakújságírója kiderítette.

Kína négy legnagyobb bankja is részt vállalt a Vodafone kölcsönben.

Ezek magánbankok, de az állami befolyás ugyancsak erős hiszen ezek a pénzintézetek finanszírozzák a fontos állami terveket, például az Új Selyemút programot, mellyel Peking a befolyását kívánja növelni a világban. Ezek a kínai nagybankok jelenleg a világ legfontosabb pénzintézetei: a mérleg főösszegük 4-5000 ezer milliárd dollár. Kettő közülük Magyarországon is jelen van: az egyik a Bank of China, amely már évek óta folytat pénzügyi tevékenységet Budapesten, a másik a China Construction Bank – ez foglalkozik a kínai vállalkozásokkal külföldön például a Debrecenben épülő CATL akkumulátor gyárral, amely jelenleg a legnagyobb külföldi beruházás Magyarországon.

Matolcsy György a napokban találkozott is a China Construction Bank elnökével, Tien Kuo-livel. Az elnök egyáltalán nem újonc Budapesten hiszen korábban a Bank of China elnöke volt. 2014-ben a választási győzelem után Orbán Viktor díszvacsorán fogadta külföldi barátait, és ezen részt vett Tien Kuo-li is. Orbán Viktor azóta mondogatja lelkesen:

ha nem kapunk pénzt az IMF-től vagy Brüsszeltől, akkor majd adnak a kínaiak.

Matolcsy közismerten a kínaiak bizalmasa Budapesten. Már a hatalomra jutás előtt elvitte Orbán Viktort Kínába, ahol magas szinten fogadták az ellenzéki vezetőt. Orbán korábban kommunista Kína elszánt bírálói közé tartozott, de Pekingben rájött arra, hogy a kínaiak komoly gazdasági erőt képviselnek, és velük érdemes jóban lenni.

Az Egyesült Államokat nyugtalanítja a növekvő kínai szerep Magyarországon hiszen Peking itt rendezi be a regionális központját. Vang Ji, a kínai diplomácia első embere nemrég Budapesten járt, ahol együtt ettek lángost Szijjártó Péter külügyminiszterrel, de természetesen fogadta a politikai bizottság tagját Orbán Viktor miniszterelnök is.

A kínaiak ott nyomulnak előre ahol tudnak:

Afrikát magára hagyta a Nyugat, betelepedtek a kínaiak. Görögországban a nagy pénzügyi válság idején a parlament felállva tapsolta meg a kínai miniszterelnököt, aki 1 milliárd dolláros gyors segélyt hozott. Cserébe viszont a kínaiak megszerezték Görögország legnagyobb kikötőjének jórészét. Pireusz a kiindulópontja az Új Selyemútnak Délkelet Európában. Épül a Budapest-Belgrád vasút, amely fontos láncszeme lehet a kínaiak előrenyomulásának – persze egyelőre némi problémát okoz, hogy nincs összeköttetése a pireuszi kikötővel, de a kínaiak hosszú távra gondolkodnak. Épp ez nyugtalanítja az Egyesült Államokat: a CIA egy csapatot küldött Budapestre, hogy kiderítse a magyar kormány kapcsolatait az oroszokkal és a kínaiakkal. Az amerikai nagykövet sajtóértekezletén már megtörtént az első lépés: az orosz kémbankot szankcionálták. Magyarország azonnal kilépett, és a bank távozik is Budapestről.

A kínai bankok azonban maradni akarnak…

Álmodik a nyomor: a pénzügyminiszter 3%-os inflációt jósol

Varga Mihály szerint jövőre jelentősen mérséklődhet a jelenleg 25%-os infláció, és jövő nyárra ez lemehet 3%-ra. Az infláció fő okának a földgáz árának növekedését nevezte a pénzügyminiszter, aki épp ezért reménykedik abban, hogy az áremelkedés mértéke jelentősen csökken. Statisztikai szempontból ez úgy jöhet ki, hogy az idei nagyon magas alaphoz képest már csak 3% lesz az emelkedés. Csakhogy nem kizárólag az energiaárak okozzák az inflációt Magyarországon hanem az élelmiszer árak is!

Azt sem vehetjük biztosra, hogy a földgáz ára nem lesz magasabb 2024-ben mint az idén, mert Kína és India növekvő fogyasztása miatt verseny alakul ki a globális piacon, ahol még mindig az eladók vannak előnyösebb helyzetben. Az élelmiszerárak esetében pedig teljes a bizonytalanság: senki sem tudja, hogy mikor áll le az árak emelkedése. A 3%-os infláció 2024-re ezért sokkal inkább vágyálom mint reális előrejelzés.

Félmillió vendégmunkás jöhet

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki éppúgy a kereskedelmi kamarában beszélt mint Varga Mihály pénzügyminiszter, elmondta, hogy a gazdasági növekedéshez több energia és több munkaerő kell. Félmillió új munkavállalóra van szükség Magyarországon, jórészük vendégmunkás lehet. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy Magyarország elérheti korábbi célját: 2030-ban az uniós átlag 90%-át produkálja. Ez válasz volt Matolcsy Györgynek, aki azt állította parlamenti beszédében, hogy a magyar gazdaság utat veszített 2021-ben, ezért a felzárkózás az Európai Unió fejlettebb államaihoz immár illúzió. Ugyanezeket a húrokat pengette Parragh László  is. A kereskedelmi kamara elnöke szerint már nem Ausztria utolérése a realitás hanem az, hogy Románia is megelőz bennünket. Matolcsy György beszédére reagálva a kereskedelmi kamara elnöke kijelentette:

”lehet egyszerre nyomni a gázt és a féket, de csak akkor, ha egy ember csinálja”.

Ez nyílt utalás Orbán Viktor meghatározó szerepére. Matolcsy azt mondta, hogy

“a Nemzeti Bank a féket nyomta, a kormány a gázt. Ezért van infláció.”

A külső megfigyelő csak a zavart látja az erőben: Orbán Viktor döntésére vár mindenki, mert az alvezérek különböző elképzeléseit valahogy szinkronba kellene hozni egymással. Csakhogy ehhez csoda kellene: ezért kórusban énekelheti a nemzeti együttműködés rendszerének vezérkara Leonard Cohen dalát : waiting for the miracle to Come – a csodára várva…

A fellázadt jobbkéz: Matolcsy az Orbán kormány gazdaságpolitikáját bírálta

A magyar kormánynak nincsen gazdaságpolitikai célja a következő tíz évre pedig korábban volt ilyen – hangsúlyozta a Nemzeti Bank elnöke, aki a parlamentben bírálta a miniszterelnök gazdaságpolitikáját. Matolcsy, akit korábban Orbán a jobbkezének nevezett, az elmúlt időszakban többször is nyíltan kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját.

“Azt kell mondanunk, hogy 2021-ben tévesztettünk utat” – mondta Matolcsy, aki rámutatott, hogy előre lehetett látni az energiaválságot, az inflációt és a recessziót. A Magyar Nemzeti Bank ezért is kezdte meg a kamatláb emelését.

Amíg a jegybank a fékre lépett addig a kormány a gázra.

“Itt történt egy törés a Nemzeti Bank és a kormány között.”

A kormány maga gerjeszti az inflációt, a költségvetés tervezett 3,9%-os hiánya is ebben az irányban hat.

Tovább nőnek a kamatkiadások, amelyek jövőre elérhetik a GDP 4,6%-át. “Ez pedig csapdahelyzetet teremthet” – jelentette ki Matolcsy, aki nyilvánvalóan arra utalt, hogy új kölcsönöket kell felvenni a régiek visszafizetésére, és így Magyarország adósság spirálba kerülhet ahogy korábban Görögország.

Matolcsy személyesen Orbánt bírálta

Ha a miniszterelnök 2010-ben elfogadta volna, hogy Magyarország indítson egy 2000 megawattos megújuló energia programot, akkor ma kifejezetten “jól állnánk az energia fronton.”

Az energia csapda és a hitel csapda miatt ma Magyarország pénzügyi csapdába eshet.

“Sértődött a jegybank elnök? Összeveszett a miniszterelnökkel? Nem, Isten őrizz! Elvi ellentét van a jegybank és a kormány között” – mondta a parlamentben Matolcsy György. Aki úgy tesz mintha nem tudná: azért engedte el a költségvetést a 2022-es választások előtt Orbán Viktor, hogy megvásárolja a győzelemhez szükséges szavazatokat.

Van-e válság vagy nincs?

Matolcsy szerint igen, de egyik elődje, a liberális Surányi György azt állítja, hogy nincs. Miért dramatizálja a helyzetet a Nemzeti Bank elnöke? Mert sejti, hogy Orbán Viktor a leváltását készíti elő. Ehhez nem kell a parlament, elég elé tenni a Matolcsy család gazdagodásának dossziéját.

Ki lehet az utód? Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter már réges régen bejelentkezett. Amikor a Nemzeti Bank alelnökeként elrendezte a deviza hitelesek ügyét, akkor Orbán azt mondta: ezért cserébe kérhetsz tőlem valamit! Nagy Márton nem volt szemérmes: Matolcsy székét kérte. Arra még várni kell – válaszolta akkor Orbán Viktor. Ezt követően Matolcsy kirúgta Nagy Mártont, aki először Orbán gazdaságpolitikai tanácsadója lett, majd pedig gazdaságfejlesztési miniszter. Még mindig csak 46 éves.

A másik jelölt: Rogán Antal, aki a Nemzeti Bankban kezdte karrierjét. Hamar rádöbbent, hogy Magyarországon az igazi karrier a politikában van:

”itt negyven éves koromra főosztályvezető helyettes lehetek, de ha elmegyek a Nemzeti Bankból a Fidelitas és a Fidesz politikus ígéretének, akkor miniszter lehetek még negyven előtt.”

Rogán ma Orbán bizalmasa, aki egymás után nyeri a választásokat. Pótolhatatlan?

Másrészt meg kell gondolnia: Matolcsy nem a levegőbe beszélt amikor nemrég azt mondta, hogy

“Magyarország a világ négy-öt pénzügyileg legsérülékenyebb országa között van!”

Akar ezzel a problémával szembenézni Rogán Antal?

Búcsú a jobbkéztől?

Orbán az infláció fő felelősének akarja beállítani Matolcsyt, aki most visszavágott: nem én hanem te hoztad nyakunkra a 25%-os inflációt! Ebben Matolcsynak igaza van, de

a politikai kényszer a választások megnyerése, felülírja a gazdasági logikát.

Különben is a magas áfával Orbán vissza tudja venni azt, amit kiadott a választók megvásárlása érdekében. Az infláció miatt nem őt szidják.

Matolcsynak abban is igaza van, hogy az Orbán kormány elveszítette a perspektíváját. Orbán viszont erre azt válaszolhatja: mindenki ebben a cipőben jár az egész világon. Kinek lehetnek ma 10 éves tervei, melyeket Matolcsy sürget? Orbán a ködben kormányozza a hajót, és közben úgy kell tennie mint aki tudja, hogy hova megy pedig halvány fogalma sincs. Azt viszont épp Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismerte el, hogy megélhetési válság van ma Magyarországon. Vagyis nem tízéves tervre van szükség hanem pragmatikus túlélő programra. Matolcsy “látnoki víziói “ fölött végképp eljárt az idő.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!