Kezdőlap Címkék Mariano Rajoy

Címke: Mariano Rajoy

Korrupciós botrány miatt bukott meg a miniszterelnök Spanyolországban

0

A parlament megszavazta a bizalmatlansági indítványt a jobboldali Mariano Rajoy ellen, egyúttal meg is választotta az egykori kosárlabdázót, a szocialista Pedro Sánchez közgazdászt új kormányfőnek.

Rajoy és Sánchez
Fotó: MTI/EPA/J.J. Guilen

A szocialista párt nyújtotta be a bizalmatlansági indítványt, amelyet 180-an támogattak, 169-en pedig ellene szavaztak. Sánchez hivatalosan akkor veszi át a miniszterelnöki posztot hét év után Rajoytól, amikor a döntés megjelenik a hivatalos közlönyben.

Sánchez szocialista, Európa-barát kormány megalakítását ígérte, amelynek  célja az intézményi, gazdasági, társadalmi és területi stabilitás. Előrehozott parlamenti választásokról is beszélt, de azt nem mondta, hogy mikor kerülhet rá sor. Elvileg a következő választás 2020-ban lenne.

Azt is megígérte, hogy helyreállítja a kapcsolatokat az új katalán kormánnyal.

A szocialistáknak csak 84 képviselőjük van a 350 fős parlamentben, ezért elemzők szerint gyenge kormány várható, mivel a konzervatívok leváltására csak alkalmi koalíciót kötöttek. Rajoy leváltását támogatták a baszk nacionalisták, a katalán függetlenségi pártok és a baloldali-populista Podemos is.

Méghozzá egy korrupciós botrány miatt. Az úgynevezett Gürtel-ügy még 2009-ben robbant ki, és ez lett

az egyik legszövevényesebb spanyol korrupciós botrány.

A bíróság első fokon a múlt héten úgy dönt, hogy a korrupciós hálózatból hasznot húzott az eddig kormányzó konzervatív Néppárt is. A hálózat politikai kapcsolatok révén illegálisan jutott közbeszerzési megbízásokhoz 1999 és 2005 között. A párt egykori pénztárnoka 33 év börtönt kapott, és a bíróság azt is kimondta, hogy legalább 1989 óta

a Néppártnak létezett egy titkos kasszája.

Ez párhuzamosan működött a hivatalos pénzügyi és számviteli rendszerrel, és a korrupt vállalkozói és közalkalmazotti hálózatból gyarapodott.

Fotó: MTI/EPA/Javier Lizon

Az összesen 37 vádlott közül 29-et ítélt el a bíróság, összesen 351 évre. Az elsőrendű vádlott, a hálózat irányítója, Francisco Correa vállalkozó 51 évet kapott. Ő beismerte, hogy politikusokat fizetett le, és pártkampányokhoz is adott pénzt.

Az ügyben tavaly a spanyol politikai élet nagy túlélőjét, Rajoyt is kihallgatták tanúként.

Ő 2004 óta a Néppárt elnöke, de azt mondta: nem volt tudomása semmilyen illegális finanszírozásról, és nem foglalkozott pártja gazdasági ügyeivel, mindig kizárólag politikai feladatokat látott el.

Az valóban igaz, hogy a bizonyított korrupciós esetek elődjéhez, José María Aznarhoz kötődnek. Rajoy ugyanakkor évtizedek óta tölt be vezető tisztségeket a pártban, először 1996-ban volt miniszter. A bíróság ráadásul az ítéletben kétségbe vonta tavalyi tanúvallomásának egyes részeit is.

A mai szavazással ő lett az első spanyol miniszterelnök, aki bizalmatlansági indítvánnyal távolítanak el a posztjáról. Az pedig egész Európában ritka, hogy egy kormánypártról kimondja a bíróság, hogy köze van egy ekkora korrupciós ügyhöz.

Elemzők ugyanakkor attól is tartanak, hogy a helyzet bizonytalanságot idéz elő az Európai Unió negyedik legnagyobb gazdaságában – miközben az Uniónak a brexittel és az olasz helyzettel is meg kell küzdenie.

Bukik a spanyol kormány korrupció miatt?

0

Bizalmatlansági indítványt nyújtott be a szocialista párt vezére, Pedro Sanchez a kormány ellen, a korrupciós botrány miatt. A szocialistáké a második legerősebb parlamenti frakció, de többséget csak a katalán és a baszk nacionalisták támogatásával szerezhetnek. De vajon mi okozott kormányválságot Spanyolországban?

 

Egy befolyásos üzletember támogatásával Luis Barcenas kincstárnok olyan fekete kasszákat hozott létre, amelyekbe a vállalkozók pénzt tehettek be, ha cserébe a kormánypártból apró szívességet vártak. Az egész szervezet agya, Francisco Correa üzletember 52 éves börtönbüntetést kapott.

„Luis, légy erős!” – ez az SMS érkezett Luis Barcenas-hoz, a Néppárt ex-kincstárnokához a miniszterelnöktől. Mariano Rajoy spanyol kormányfő nemhiába aggódott: 33 éves börtönbüntetésre és 44 millió eurós pénzbüntetésre ítélte a bíróság a Néppárt egykori kincstárnokát. Magát a kormányfőt is meghallgatta a bíróság a fekete kassza ügyében, de Rajoy mindent tagadott. A kormányfő kijelentéseit, mint valószerűtlen állításokat elvetette a bíróság a korrupciós perben, amely földindulást hozhat Spanyolország amúgy is mozgalmas politikai életében.

Eddig Rajoy miniszterelnök legfőbb gondja Katalónia volt, ahol a függetlenség hívei mind nyíltabban szállnak szembe a központi kormánnyal. Most viszont itt a korrupciós botrány, amely a párt egész pénzügyi rendszerét érinti. A miniszterelnök persze sietett kijelenteni, hogy csak elszigetelt esetekről van szó, de miután Madridban történt az esetek jórésze, nemigen hihető, hogy ne a pártvezetés tudtával és jóváhagyásával intézte volna az ex-kincstárnok és csapata a pénzügyeket.

Nem kis pénzekről lehetett szó: 10 millió eurót hozott haza egy adóparadicsomból Valencia kormányzója, aki az Aznar kormány idején miniszter is volt. Persze Rajoy miniszterelnök sietve leszögezte: mindez az elődje idején történt. A dolog szépséghibája, hogy az is egy néppárti kormány volt.

Ami ennél kínosabb: kiderült, hogy a Néppárt „kettős könyvelést” vezetett, vagyis szisztematikusan meghamisította saját pénzügyi beszámolóit.

Emiatt újabb per várható Spanyolországban, ahol amúgy is inog a talaj Mariano Rajoy kormányfő lába alatt.

A párizsi Le Monde arról számolt be, hogy a kormányt eddig támogató liberális Ciudadanos mozgalom vezetői elhatárolták magukat a korrupciós botrányba nyakig belekeveredett néppárti miniszterelnöktől, ugyanakkor nem akarják megbuktatni őt. Az ország harmadik legnagyobb pártja, az ellenzéki Podemos, viszont sietett felajánlani  az együttműködést a szocialista párttal.

Mind a Ciudadanos, mind a Podemos új párt, vagyis nem lehet érintett nagyszabású korrupciós ügyekben.

Igaz, a Podemos élén álló házaspárt épp mostanában érte bírálat, mert kissé túlságosan drága, több mint 600 ezer euróba kerülő villába költöztek Madrid határában.

Brüsszelben aggodalommal figyelik, hogy gyengülőben van Mariano Rajoy kormánya, amelynek a presztízsét már alaposan megtépázta a katalán válság. Spanyolország az eurozóna negyedik legerősebb gazdasága, és a kormányzat európai elkötelezettsége eddig vitán felül állt.

Az új pártok: a Ciudadanos és a Podemos ugyan távolról sem olyan euroszkeptikusak, mint az új olasz kormány két pártja, de az együttműködés velük nem lenne annyira problémamentes, mint a Rajoy-kormánnyal.

Emanuelle Macron francia elnök tervezett eurozóna reformja szempontjából pedig távolról sem mindegy a spanyol álláspont. A tervek szerint a június végi csúcstalálkozón terjesztik elő a közös francia-német javaslatot az eurozóna reformjára. Kérdés, hogy kitart-e addig Mariano Rajoy kormánya, amely még csak az első felvonáson van még túl.

Büntetőeljárás indul katalán vezetők ellen, többen Brüsszelbe mentek

0

Lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt eljárás megindítását kezdeményezi a spanyol állami főügyész a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és feloszlatott kormányának néhány tagja Brüsszelbe utazott, ahol ügyvédekkel is találkoznak. Pártjaik azt is bejelentették, hogy indulnak a december 21-ei előrehozott autonóm parlamenti választásokon.

José Manuel Maza spanyol állami fõügyész
Fotó: MTI/EPA/Ballesteros

José Manuel Maza spanyol főügyész Madridban tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, az eljárás megindításának oka, hogy a katalán parlamentben múlt pénteken elfogadták a „Katalán Köztársaság” függetlenségét kinyilvánító javaslatot.

„Döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során

 intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött,

az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én” – mondta a katalán kormánytagokkal kapcsolatban a főügyész.

A feloszlatott katalán parlament hét elnökségi tagja közül azokat érinti a főügyész bejelentése, akik döntéseikkel hozzájárultak ahhoz, hogy a katalán törvényhozás elé kerülhessenek a függetlenségi folyamat előrehaladását célzó javaslatok. A legfelsőbb bíróság folytathat velük szemben eljárást, mivel december 21-ig, az előrehozott választásokig formálisan hivatalban maradnak.

Katalán kormánytagok az elnökkel a parlamentben
Fotó: MTI/EPA/Alberto Estevez

A bűncselekmények közül, amelyekről Maza beszélt, a lázadás a legsúlyosabb,

30 év börtön is járhat érte.

Lázadás miatt Spanyolországban utoljára az 1981-es katonai puccskísérletben részt vevő csendőrtiszteket ítélték el, akik behatoltak a parlamentbe, és túszul ejtették az ott tartózkodó képviselőket.

Katalán lapok szerint közben Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és kormányának néhány tagja Brüsszelbe utazott, ahol belga vezetőkkel találkoznak, amit Amadeu Altafaj, a katalán kormány brüsszeli külképviseletének szintén menesztett vezetője szervezett meg. A VRT tévé azt közölte, Puigdemont ügyvédekkel is találkozik.

Carles Puigdemont
Fotó: MTI/EPA/Robin Townsend

Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár vasárnap a VTM tévének azt mondta:

Belgium valószínűleg politikai menedékjogot adna Carles Puigdemontnak, ha kérelmezné.

Erre később Charles Michel miniszterelnök úgy reagált, hogy a megjegyzés csak „olaj volt a tűzre”. Kris Peeters gazdasági miniszter pedig arról beszélt, hogy nem volt „bölcs dolog”, amit az államtitkár mondott.

A leváltott kormány pártjai közben bejelentették, hogy indulnak az előrehozott választáson.

„Nem félünk a szavazóurnáktól” – jelentette ki Sergi Sabria, a Katalán Köztársasági Baloldal szóvivője. Szerinte azért döntöttek a választási részvétel mellett, hogy „megőrizzék ezt a törékeny köztársaságot”, annak ellenére, hogy

a választást illegitimnek tartják, mivel Mariano Rajoy spanyol kormányfő írta ki.

A másik párt, az Európai Katalán Demokrata Párt szintén a választási részvétel mellett döntött, amit Marta Pascal a párt nevében a katalán intézmények megvédésével indokolt.

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök
Fotó: MTI/EPA/Emilio Naranjo

A függetlenségi pártok arról még nem döntöttek, hogy megújítják-e együttműködésüket, amelyet a legutóbbi, 2015-ös helyi parlamenti választásokra kötöttek. Akkor Együtt az Igenért (Junts pel Sí) néven pártszövetséget alkotva indultak és nyertek, majd alakítottak kormányt Katalóniában.

A válság egyre súlyosabb, miután Katalóniában a madridi kormány által törvénytelennek tartott függetlenségi népszavazást rendeztek, amire a spanyol rendőrség erőszakkal reagált. Azóta voltak tömegtüntetések a függetlenség mellett és ellen is. Puigdemont azt mondta, párbeszédet akar, a madridi kormány viszont ultimátumot adott, és a függetlenség egyoldalú kikiáltása után felfüggesztette a tartomány autonómiáját.

Forrongó indulatok Katalóniában és körülötte

0

Egy közel félmilliós tömeget megmozgató, a katalán függetlenségért kiálló tüntetéssel a „háta mögött” Carles Puigdemont katalán kormányfő éles szavakkal ítélte el a spanyol kormány tervét az önrendelkezés korlátozására a 155. cikkely alapján. Madrid meneszteni akarja a katalán kormányt és fél éven belül előrehozott regionális választásokat szándékozik kiírni.

 

Videóüzenetében Carles Puigdemont antidemokratikusnak nevezte és a Franco diktatúra lépéseihez hasonlította a spanyol kormány szombati rendkívüli ülése után Mariano Rajoy miniszterelnök által bejelentett terveket, s leszögezte:

„ennek a támadásnak sem a katalán intézményrendszer, sem a katalán nép nem adhatja meg magát.”

Mint a Euronews írja: a kormány indítványát már beterjesztette a szenátus illetékes bizottságának, s jövő hét pénteken várható döntés ez ügyben. A tudósítás azonban hozzáteszi: a katalán elnök addigra maga is kiírhat előrehozott választásokat, és ezzel elejét veheti annak, hogy Madrid intézkedjen.

A spanyol kormányfő szerint egyébként az alkotmány 155. cikkelye aktiválásának az a célja, hogy helyreállítsák a törvényességet Katalóniában, de ezt nem az autonóm közösség önrendelkezésének felfüggesztésével tervezik. Ezt szó szerint is kimondta, vagyis, hogy Katalónia autonómiáját nem függesztik föl – mutat rá a tudósítás, amely szerint éppen azért akarják eltávolítani a hatalomból ezt a kormányt, amely túlment minden határon.

Vagyis a katalán kormány nem szűnik meg, hanem visszakerül a törvényes keretek közé, és nemcsak a függetlenségpárti, hanem minden katalán érdekét fogja szolgálni – állítja Mariano Rajoy.

Carles Puigdemont  videóüzenetében arra kérte a katalán parlamentet, hogy egy plenáris ülésen vitassuk meg és határozzunk arról, miként védhetjük meg kormányunkat és demokráciánkat a támadással szemben.

Élesen elítélte a spanyol kormány szándékát Carme Forcadell, a katalán parlament elnöke is, aki egyenesen puccsnak nevezte a döntést – írja a BBC. Oriol Junqueras, katalán elnökhelyettes pedig azt mondta, hogy Rajoy és szövetségesei nem csak az autonómiát függesztették fel, hanem a demokráciát is. Nem meglepő módon a félautonóm baszk régió  kormányfője, Iñigo Urkullu szerint is túlzó a 155. cikkely alkalmazása.

Ugyanakkor Inés Arrimadas, a függetlenedést ellenző  centrista katalán Polgárság Pártjának (Ciudadanos) vezetője úgy látja:

“az új választások helyreállítanák a jószándékot és a demokráciát a térségben”.

Carles Puigdemont mindenesetre az alapvető európai értékeket is előhozta, Mint mondta:

„Ha az alapvető európai értékek veszélybe kerülnek Katalóniában, akkor Európában is veszélybe kerülhetnek.”

Hozzátette: Egy nemzet jövőjéről demokratikusan dönteni nem bűn, ami zajlik, az szemben áll a sokszínűség tiszteletével, ami összekovácsolja Európát. Amit teszünk, azért tesszük, mert hiszünk a demokratikus és békés Európában.

Döntött a spanyol kormány – a Szenátuson a sor

0

Mintegy 450 ezren tüntettek Barcelonában a katalán függetlenség mellett, Carles Puigdemont katalán elnök és kormányának tagjai a menet élére álltak. Mindezt alig pár órával azt követően, hogy a spanyol kormány rendkívüli ülésen arról döntött: feloszlatnák a katalán kormányt és fél éven belül regionális választásokat írnak ki. 

A madridi kormány egy eddig még soha nem alkalmazott forgatókönyv alapján akarja rendezni a katalán konfliktust. A spanyol alkotmány 155. cikke lehetőséget az államnak, hogy alkotmánysértés esetén beavatkozzon az autonóm közösségekbe. Mint a Euronews megjegyzi: a várható következményekről legalább annyira nem lehet tudni semmit, mint a katalán függetlenség esetleges kikiáltásának a hatásairól.

A három hete tartott népszavazást – amely alatt és után komoly megmozdulások és erőszakos beavatkozások is voltak – Madrid nem tartja törvényesnek, de a katalán vezető, Carles Puigdemont azt mondja, megkapta a felhatalmazást az elszakadásra.

Oriol Junqueras katalán elnök-helyettes Twitter-oldalán azt írta: „ma nem csak az autonómiát függesztették fel, hanem a demokráciát is”.

Madrid ma keményen léphet

0

 

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök várhatóan ma jelenti be, hogy elvonják-e a katalán regionális hatóságok jogköreit. Erre a spanyol alkotmány 155. cikkelye alapján van joguk. Közben ismét elfogadhatatlannak nevezte a spanyol uralkodó a katalán függetlenségre irányuló törekvéseket. VI. Fülöp egy protokolláris eseményen hangsúlyozta, Katalónia a 21. századi Spanyolország része és az is marad.

„Spanyolország jogállami keretek között, demokratikus intézményrendszere segítségével fogja rendezni a konfliktust”

– szögezte le  az uralkodó az MTI madridi tudósítása szerint.

A BBC pedig arról írt ma hajnalban, hogy a spanyol kormány várhatóan szombaton olyan intézkedéseket jelent be, amelyekkel Madrid visszaveszi a közvetlen hatalmat Katalónia felett. A kormány ülését nem egészen három héttel a katalóniai elszakadási népszavazás után tartják. A népszavazást – amely alatt és után komoly megmozdulások és erőszakos beavatkozások is voltak. Madrid nem tartja törvényesnek, de a katalán vezető, Carles Puigdemont azt mondja, megkapta a felhatalmazást az elszakadásra –  írtuk korábban..

Visszavonulót fújt a katalán elnök a függetlenségi ügyben?

0

Óráról órára változik a helyzet Spanyolországban: miközben a spanyol kormány már az alkotmányban lévő jogi lépésekről tárgyal, addig a katalán vezetés csupán „szimbolikus eseménynek” minősíti a függetlenségi nyilatkozat aláírását. 

A szerdán tartott rendkívüli spanyol kormányülésen  hivatalosan is felszólították a katalán kormányt, hogy tisztázza a keddi álláspontját: Katalónia valóban kinyilvánította-e függetlenségét vagy sem. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök az ülés után tárgyalt  Pedro Sánchezzel, az ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkárával, akivel megállapodtak abban, hogy közösen tanulmányozzák a spanyol alkotmány megreformálásának a lehetőségeit. Elsősorban a spanyol alkotmány 155-ös cikkelyének alkalmazási lehetőségeit fogják alaposan megvizsgálni, ami Katalónia autonómiájának felfüggesztését jelentené.

Úgy tűnik, hogy ez a lépés meghátrálásra késztette a katalán függetlenségi pártokat.

„az aláírás szimbolikus aktus volt, amellyel mindannyian aláírtuk elkötelezettségünket a függetlenség kinyilvánítása mellett”

– nyilatkozta  Jordi Turull katalán kormányszóvivő, aki a Catalunya Radio rádiócsatornának és a TV3 katalán televíziónak is interjút adott szerda délelőtt. Szerinte a közös nyilatkozat csupán egy gesztus volt a függetlenségpárti politikai csoportok és személyeknek felé. Hozzátette, hogy a függetlenségi nyilatkozat végső formáját majd a katalán törvényhozásnak kell megadnia, és ebben az esetben erről nincs szó. Üzent továbbá a spanyol kormánynak is, hogy adja meg a

 „napot, helyet, és órát a katalán-spanyol tárgyaláshoz.”

Ha viszont Madrid továbbra is mereven követelni fogja a 155-ös cikkely alkalmazását, akkor azzal lényegében azt bizonyítja, hogy nem áll szándékában párbeszédet folytatni. Carles Puigdemont katalán elnök kedd este a parlamentben arról beszélt, hogy Katalónia elnyerte a jogot, hogy független állammá váljon, de a feszültség csökkentése érdekében azt javasolta, várjanak „néhány hetet” a párbeszéd érdekében.

Uniós reakciók 

Az Európai Unió mindkét felet „Spanyolország alkotmányos rendjének teljes tiszteletben tartására” szólította fel.  Valdis Dombrovskis, az Európai Unió egyik alelnöke az újságíróknak elmondta, hogy a szerdai biztosi ülésen röviden megvitatták a katalán helyzetet, amit kiemelt figyelemmel követnek.

„Támogatjuk a megosztottság felszámolására, az egység biztosítására és az alkotmány tiszteletben tartására irányuló erőfeszítéseket”

– közölte Dombrovskis.

A katalán függetlenségi nyilatkozat aláírásával kapcsolatban az Európai Unió külügyminiszterei közül először a német külügyminiszter, Sigmar Gabriel szólalt csak meg:

„Az elmúlt napok történései azt mutatják,hogy a katalánok szintén megosztottak a függetlenséggel kapcsolatban”

A német diplomácia vezetője úgy vélte, hogy a helyzetet csak a felek közötti párbeszéddel lehet megoldani, és csak az a „megoldás bizonyul majd tartósnak, amelyet a spanyolok és a katalánok többsége is elfogad”. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ugyanakkor órákkal a katalán bejelentés előtt figyelmeztette Puigdemontot, hogy tartózkodjon a függetlenség kiállításának egyoldalú deklarációjától és kezdjen párbeszédet Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel.

Carles Puigdemont katalán elnök és a katalán parlament függetlenségpárti többségének képviselői kedd este aláírták Katalónia függetlenségi nyilatkozatát, de az elnök néhány hétre felfüggesztette a nyilatkozat végrehajtását, hogy tárgyaljon a madridi kormánnyal. Aznap éjjel több ezer elszakadáspárti  tüntetett a városban, ám a helyi beszámolók szerint a demonstrálók többsége csalódott volt a „formális deklaráció” miatt. Mások azonban azon a véleményen voltak, hogy a katalán pártoknak ezzel a lépéssel sikerült a spanyol kormányt a tárgyalóasztalhoz ültetniük.

Az október 1-jei népszavazáson a katalán választók 42,3 százaléka vett részt, összesen 2,26 millióan, akiknek 90 százaléka, tehát 2,02 millióan támogatták a Spanyolországból való kiválást. VI. Fülöp spanyol király a múlt héten törvénytelennek minősítette a referendumot.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!