Kezdőlap Címkék Magyar Liberális Párt

Címke: Magyar Liberális Párt

Diána, te seggfej! – 2019. március

Tegnap délután Nagy Blankával beszélgetett oktatásról, politikáról, közéletről, fiatalokról és az ő jövőjükről, a jelenlegi kormányról, annak hibáiról, demokráciáról és annak hiányáról Bősz Anett, a Liberális Párt parlamenti képviselője az On Liberty – A Szabadelvű Gondolkodásért Alapítvány rendezésében.

Nagy Blanka: Áderrel ellentétben én elolvasom, amit aláírok

Nagy Blanka csak pár hónapja robbant be a köztudatba egy tüntetésen elmondott dühös beszédével, közélettel, politikával azonban nem most kezdett el foglalkozni. A Független Diákparlament korábbi képviselőjeként számos javaslatot tett a jelenlegi oktatási rendszer javításáért, ezek a javaslatok azonban a közvéleményhez nem jutottak el, vagy maximum három sorban jelentek meg a helyi lapban. Aztán egy nap arra ébredt, hogy a nevével van tele az internet, és egy pillanat alatt a NER céltáblájává vált.

Nagy Blanka – mint mondta – sosem félt a megtorlástól, a lejáratástól, csak az bántotta, hogy ezt hazugságokkal próbálták megtenni. Sosem félt, azt azonban igazságtalannak érezte, amikor azt mondták: neki nincs vesztenivalója. De, igenis volt és van veszíteni valója – jelentette ki. Mi van, ha a beszéde miatt nem veszik fel az egyetemre? Mi van, ha azért nem kap munkát, mert ő AZ a Nagy Blanka? Ezek a gondolatok merültek fel benne akkor is – mesélte Bősz Anettnek -, amikor egy néni élete legnagyobb paradoxaként azt kérdezte tőle: szólásszabadság van, de hát miért merte kinyitni a száját, ha félt a következményektől? Hát, így van ma Magyarországon szólásszabadság. Bayer Zsoltok, Fidesz-hívők mondhatják ezt, el is hihetik, de azon azért ők sem lepődnek meg, ha valakit kirúgnak az állásából a véleménye vagy politikai nézete miatt, ahogy az Nagy Blanka ismerősével is történt…

Mondhatják, hogy demokrácia van, de akkor miért érezzük magunkat úgy a saját hazánkban, mint egy fullasztó szobában, ahol egyre fogy a levegő? Mondhatják, hogy jogállamban élünk, de akkor miért kell halkabban beszélnünk, ha politikára terelődik a szó? Miért kell akkor csendben maradnunk?

Elgondolkodtató kérdések, érdekes válaszok… Nagy Blanka hitelesen és határozottan állt ki korábbi kijelentései és véleménye mellett. Bősz Anett kérdéseire adott válaszaiból kiderült: tudja, mit vár a politikától, mit akar a politikusoktól és milyen országban szeretne élni. Bár nyitva az út Amerika előtt, ő mégis itthon szeretne maradni, ez a hazája. De nem akar olyan Magyarországon élni, ahol nemtől, bőrszíntől vagy származástól függetlenül nem lehet bárkit szeretni. Nem akar olyan országban élni, ahol korlátozzák a véleményében, a jogaiban, a szabadságában, ahol csak bizonyos keretek között lehet ember. Blanka szerint mondhatják, hogy Magyarországon van demokrácia, szólásszabadság meg jogállam, de ez nem igaz: Magyarországon sem szabadság, sem kereszténydemokrácia sincs, mert a Fidesz-KDNP gyűlöletkampánya se nem keresztény, se nem demokrata.

Nagy Blanka azért emelte fel mégis a szavát, mert hisz abban, hogy változtathatunk a sorsunkon, fordíthatunk a jövőnkön. Hisz abban, hogy ez a kormány leváltható. Ezért sem bánta meg, hogy a tavalyi felszólalásában káromkodott. Mert mondhatjuk bármilyen trágárul is, attól még igaz: a kormány olyan dolgokról dönt önkényesen, ami a mi jövőnkről szól. Lehetünk, sőt, legyünk dühösek azért, mert a kormányt nem érdekli a véleményünk! – Talán ez az On Liberty rendezvényének egyik legfőbb tanulsága.

És hogy mi derült még ki Bősz Anett és Nagy Blanka beszélgetéséből? Például egy különbség, amire Bősz Anett hívta fel a figyelmet: Bayer Zsoltban gyűlölet van, Nagy Blankában azonban csak indulat. És még egy különbség, amit Nagy Blanka említett: ő elolvassa az elé rakott szöveget, mielőtt aláírja, Áder János köztársasági elnök azonban nem. Ennél erősebb és igazabb mondattal nem is lehetett volna lezárni ezt a beszélgetést.

A liberálisok végre nem csak beszélnek, cselekednek

Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt országgyűlési képviselője visszatért Röszkére, hogy száraz élelmiszerekből és angol nyelvű könyvekből álló adományt adjon át a tranzitzóna lakóinak.

Bősz Anett azután indított könyvgyűjtést a Facebookon, miután júliusi látogatása során azt tapasztalta, hogy a bent lévő gyermekek oktatása nem megoldott. Napi 3 órát foglalkoznak a jelenleg 99 bent tartózkodó gyerekkel, korcsoportokra bontás nélkül, így az idősebbek szellemi fejlődése nem biztosított.

Az angol nyelvű könyvek nagy segítséget jelentenek a bent lévő gyerekeknek, megfelelő színvonalú oktatás nélkül ugyanis pár hónap alatt is nagy lemaradást kell behozniuk a korosztályukhoz képest. Ezúton is köszönjük a segítséget azoknak, akik részt vettek a könyvgyűjtésben!

A tranzitzónában a nem megfelelő oktatás mellett jelentős probléma a természetes közeg, a fák, a zöldterület teljes hiánya is, amely természetes árnyékot és élhetőbb környezetet biztosíthatna a menekülteknek. A Liberálisok országgyűlési képviselője ezért zöldterület kiépítését kezdeményezi a tranzitzónában annak érdekében, hogy ne pusztán kavics, homok és sivárság vegye körül a bent tartózkodókat, hanem egy olyan természetesebb környezet, amely ha csak egy kicsit is, de elviselhetőbbé teszi a tranzitzóna lakóinak életét. 

Bősz Anett adományosztás utáni sajtótájékoztatóján elfogadhatatlannak nevezte a kormány menekültekhez való embertelen hozzáállását. A Fidesz nem érti, hogy bezárt körülmények között egy emberről, különösen egy gyermekről nem csak fizikailag, de szellemileg is gondoskodni kell. A tranzitzónában fogolyként élnek a menekültek, egy parkba vagy egy játszótérre kísérettel sem mehetnek ki, ez pedig rendkívül megterhelő a bent lévők számára, nem is beszélve a jövőjükkel kapcsolatban érzett állandó bizonytalanságról. A Liberálisok képviselője a zöldterület kialakításával barátságosabbá és élhetőbbé szeretné tenni a tranzitzónában rekedtek életterét, hogy könnyebben elviseljék a hosszú bent töltött hónapok megpróbáltatásait.

Amit a kormány művel, az már nem agymosás, hanem agyhalál

0

A magyar ügyészség szerepéről tartott előadást dr. Magyar György ügyvéd a Liberális Magyarországért Alapítvány – ALMA és a Magyar Liberális Párt békéscsabai vezetőjének, dr. Fülöp Zoltánnak a rendezésében Békéscsabán. A fórum résztvevői arra voltak kíváncsiak, vajon mennyire befolyásolja a politika a szervezet működését, illetve valójában korbácsnak tekinthető-e a vádhatóság a hatalom kezében.

Magyar György már a felvezetésben kijelentette: szinte sehol a világon nincs olyan rendszer, mint hazánkban; olyan kiváltságokat élvez az ügyészség, mint sehol másutt. Az ügyészség saját magát vizsgálja, hogy egy döntése jó volt-e vagy rossz, lényegében senki, semmilyen felsőbb lépcső nincs, amely vizsgálhatná a testület működését. „Bár ez kismiska ahhoz képest, hogy Magyarországon már nincs jogállam” – szélesítette ki mondandóját Magyar György. Ebből a szempontból pedig szinte természetesnek tekinthető, hogy az ügyészség munkájában erősen jelen van a politikai befolyás. Egyébként is, hangsúlyozta az ügyvéd, hazánkban nem válnak szét a hatalmi ágak, azaz a törvényhozói, a végrehajtói, illetve a bírói hatalom. Magyar negyedik hatalmi ágként idesorolta a médiát is, amely ugyancsak döntő mértékben a kormányzat kezében van.

Magyar György felvázolta hallgatóságnak, hogy a Fidesz már a 2010-es évek elején súlyos támadásokat indított a bírói függetlenség ellen, mindent megtett annak érdekében, hogy uralma alá hajtsa a bíróságokat, és tette ezt akkoriban úgy, hogy lefejezte a bíróságokat. A recept állandó volt az Orbán-rendszerben: ha valamit meg akartak változtatni, törvényeket alkottak rá; így történt ez a bírói személycserék végrehajtása esetében is. A bíróságok ügye még korántsem lezárt, hívta fel a hallgatóság figyelmét az ügyvéd: létrehozták a közigazgatási bíróságokat, amely a Fidesz házi bírósága lesz – fogalmazott Magyar –, és a legkényesebb ügyek fognak a testület elé kerülni, amelynek vezetőjét a Fidesz-kormány nevezi ki. Mondhatni a kormányzat embere lesz, aki már a Nemzeti Választási Bizottság elnökeként bizonyította lojalitását. (Patyi Andrásról van szó.) Ez az új bíróság ily módon az aktuális politikának lesz alárendelve, amit amúgy is megkísérelt már a rezsim: valósággal megrendelt bírósági ítéleteket a számára fontos ügyekben.

Európa vajon miért tehetetlen? – tette fel a kérdést saját magának Magyar, majd rögtön meg is válaszolta: azért, mert az európai közösség kezdetben hat állammal közös érdekek és értékek mentén jött létre, nem gondolván akkor arra, ha majd egyszer kibővül – jelenleg 28 tagállammá -, akkor lesznek olyan országok, amelyek a közös szabályok kijátszásában érdekeltek. Hogy lesznek olyan országok, ahol például az ügyészség állam az államban. Hogy lesznek olyan országok, ahol a vádhatóság – amely egyedüliként hivatott arra, hogy vádat emeljen -, ezt egy sor esetben nem fogja megtenni. Mégpedig olyan esetekben, amelyek a hatalom számára kényesek, kényelmetlenek. Magyarországon talán nem is azzal van a baj, amikor az ügyészség vádat emel, hanem azzal, hogy egy sor esetben ezt nem teszi meg – fogalmazott Magyar György.

A Szabadon szólva mai vendége dr. Magyar György.

Közzétette: Liberálisok – Békéscsaba – 2019. március 5., kedd

Az ügyvéd a fórumon résztvevők kérdéseire válaszolva arról beszélt: amit ma Magyarországon művel a kormány az emberekkel, az nem agymosás, az már agyhalál. Hogyan lehet ez ellen védekezni? Bár – mint Magyar mondta – erőszakra nem buzdítana senkit, azt nem kell eltűrnünk, hogy egy település művelődési házában ne lehessen hasonló rendezvényeket szervezni, mint ez a békéscsabai – utalt vissza egy hozzászóló panaszára az ügyvéd. „Oda kell menni, engedetlennek, keménynek kell lenni, nem kell beszarni (sic!), mert különben el leszünk taposva” – zárta le a beszélgetést Magyar György.

Szabad az ellenzéki képviselőket verni? – Kiakadt az ellenzék

0

Az ügyészség szerint jogszerűen jártak el az MTVA biztonsági őrei a székházba decemberben bemenő ellenzéki képviselőkkel szemben. Sőt, a Polt Péter által vezetett ügyészség inkább a képviselők (hivatalosan „ismeretlen tettes”) ellen folytat nyomozást. Nem meglepő, hogy a teljes ellenzék felháborodott és diktatúrát emleget. Az ellenzéki pártok közleményei:

DK: Az ügyészség lesz a felelős, ha mostantól erőszak ér egy ellenzéki vagy kormánypárti képviselőt

A Központi Nyomozó Főügyészségen dolgozó fideszes pártkatonák ma azt a döntést hozták, hogy törvényes volt az ellenzéki képviselők elleni erőszak az MTVA-székházban. Diktatúrához méltó döntés született.

A Demokratikus Koalíció szerint csak egyféle törvény létezik. Azt nevezzük törvénynek, ami mindenkire egyformán vonatkozik, legyen kormánypárti vagy ellenzéki. A fideszes ügyészség ma úgy döntött, hogy szabad országgyűlési képviselőket verni. Ahol pedig lehet ellenzéki képviselőket verni, ott szabad kormánypárti képviselőket is, hiszen a törvény előtt mindenki egyenlő. A fideszes ügyészség ma két és fél millió ellenzéki szavazót köpött le és mondta ki, hogy nem védi meg a képviselőiket sem. Ezek után az ügyészség felelőssége, ha akár ellenzéki, akár kormánypárti képviselőket ér erőszak a jövőben.

Liberálisok: Polt Péter az igazság helyett ismét a Fidesz mellé állt

Az ügyészség a jogállam védelme helyett a Fidesz pártérdekeit szolgálja, ezért nem indított nyomozást a képviselőket az MTV-székházban ért atrocitásokkal kapcsolatban. Polt Péter korábbi kormánypárti képviselőjelölt semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy a törvényes jogukkal élő országgyűlési képviselőket biztonsági őrök korlátozzák a munkájukban.

A 2018-as választásokon az ellenzékre közel az ország fele, több mint 2,5 millió ember szavazott. Az ellenzéki szavazókat képviselő politikusok ennek a több mint 2,5 millió embernek a követelését szerették volna eljuttatni az adófizetők pénzből fenntartott köztévének. Ebben akadályozták meg a képviselőket a belügyminiszter felhatalmazásával a tévé biztonsági őrei. Vagyis a kormány megakadályozta, hogy a demokratikusan megválasztott politikus eljuttassák a közmédiának a választópolgárok követeléseit:

  1. Azonnali hatállyal vonják vissza a rabszolgatörvényt!
  2. Ne kényszerítsék a rendőröket túlórára!
  3. Ne korlátozzák a bíróságok függetlenségét!
  4. Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez!
  5. A folyamatos hazudozás helyett tisztességesen tájékoztassanak a közmédiában!

Az illiberális államban az ügyészség szerint rendben van, hogy – az országgyűlési képviselők mentelmi jogára fittyet hányva – biztonsági őrök politikusokat vegzáljanak. Az ügyészség szerint rendben van, hogy a kormány a tisztességes tájékoztatás helyett hazugsággyárrá silányította a közmédiát. Az ügyészség nem a törvényesen felhatalmazott politikusokat, hanem az őket fizikálisan bántalmazó biztonsági őröket akarja megvédeni. A Liberálisok szerint Polt Péter mai döntésével ismét bebizonyította, hogy a Fidesz szolgája.

Jobbik: Magyarországon minden állami intézményt megszállt az Orbán-rezsim

Sajnos, a legkevésbé sem meglepő az ügyészség döntése, miszerint a köztévé épületéből „jogszerűen” dobták ki az ellenzéki képviselőket és használtak velük szemben fizikai erőszakot a biztonsági őrök. Szintén várható volt, hogy a közérdekű üzem működésének megzavarása miatt viszont elrendelik a nyomozást. A Jobbik álláspontja szerint Magyarországon már egy jó ideje nem létezik független ügyészség. A vádhatóság vezetője egy politikai megrendeléseket végrehajtó volt fideszes politikus, ahogyan a legtöbb csak papíron független állami intézményt is egykori fideszesek, vagy megbízható kormánypárti káderek irányítanak. Állami intézmények és vállalatok, oktatás, egészségügy, igazságügy, ügyészség, közmédia – mind, mind olyan területek, amelyeket részben, vagy inkább egészben, megszállt az Orbán-rezsim. Ennek a diktatúrának, megszállásnak kell véget vetni!

Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője és szóvivője

Párbeszéd: Polt Péter ismét bebizonyította, hogy a Fidesz katonája

Az a tény, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség az MTVA-székházbeli események kapcsán elutasította az ellenzéki politikusok feljelentéseit, ugyanakkor az MTVA által tett feljelentések miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el, azt mutatja: Polt Péter egy normális demokráciában legfeljebb kecskét vezethetne, nem ügyészséget.

A kormányváltás után az összes, politikai alapon hozott döntést megvizsgáljuk, és a felelősöket elszámoltatjuk.

LMP: Az ügyészség a Fidesz politikai megrendeléseinek végrehajtója

Az Ügyészség állásfoglalása szerint a képviselői jogaikkal élni akaró ellenzéki képviselők követtek el törvénytelenséget, és nem az őket jogalap nélkül bántalmazó biztonsági szolgálat. Egyértelmű, hogy ez nyílt politikai állásfoglalás volt az ügyészség részéről, hiszen a képviselők hivatalos személyek, velük szemben legfeljebb a rendőrség intézkedhetett volna, de ők be sem mehettek az épületbe.

Az ügy miatt, az események másnapján feljelentést tettünk, mert egyértelmű volt számunkra, hogy a biztonsági cég törvénytelenül lépett  fel, amikor fizikai erőszakot alkalmazott képviselőkkel szemben. Az ügyészség a mai állásfoglalásával sokadszorra is bizonyította, hogy nem egy független bűnüldöző szerv, hanem a kormánypárt takarító szolgálata, akiknek feladata tisztára mosni a Fideszt és a kormányt.

A Fidesz egyre több eszközt vet be, hogy megfélemlítse az ellenzéki képviselőket és megakadályozza őket a munkavégzésben. Az LMP folytatja a harcot, és a jövőben is minden törvényes eszközzel élni fogunk, hogy rámutassunk a sorozatos törvénysértésekre.

Demeter Márta és Keresztes László Lóránt
az LMP társelnökei

MSZP: Polt megint az erőszak oldalára állt

A Polt-féle ügyészség szerint jogszerű volt az, ahogyan fegyveres biztonsági őrök erőszakkal léptek fel az ellenzéki képviselőkkel szemben az MTVA székházában. Sajnálatos módon ezen meg sem lepődünk egy olyan legfőbb ügyésztől, akinek a családja rajta van a Fidesz fizetési listáján.

Az ügyészség korábban az NVI-nél kopasz verőemberek bevetéséhez asszisztált, most pedig már abban sem lát kivetni valót, ha fegyveresek alkalmaznak erőszakot ellenzéki képviselőkkel szemben. Sőt! Koholt vádak alapján most már az ellenzéki képviselők ellen nyomoz a fideszes ügyészség.

Polt pártszolgálatos Péter szolgalelkűségével ismét átlépett egy határt, de tovább küzdünk az igazságért, ezért az ügyészség eljárása ellen panasszal élünk, és pótmagánvádat nyújtunk be a bíróság felé.

Momentum: az ügyészség miért nem azt vizsgálja, hogy hová tűnnek a közpénzek

Facebook-live közvetítésben gyűjtötte össze Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője, hogy az elvileg független ügyészségnek milyen ügyekben kellene vizsgálódnia. A beérkező javaslatokat a Legfőbb Ügyészség bejárata elé fújták fel a párt aktivistái. „A háromnegyed órás közvetítés végére a festék elfogyott, de nem fogytak el a témák. A kérdés, hogy az ügyészség miért nem teszi a dolgát, miért nem azt vizsgálja, hogy hová tűnnek a közpénzek ebben az országban” – mondta Cseh Katalin a videó végén.

A Facebook-közvetítés nézőitől beérkező javaslatok jól tükrözik, hogy mi minden történt Magyarországon az elmúlt nyolc évben az Fidesz regnálása alatt. A javaslatok a teljesség igénye nélkül:

MVM működése, magánrepülőzés, kopaszbalhé a választási irodánál, Paks 2, kamupártok működése, Farkas Flórián számonkérése, Kósa Lajos és a csengeri örökösnő esete, letelepedési kötvények, Rogán Antal ingatlanmutyai, lakástakarék megszüntetése, Vida Ildikó kitiltása Amerikából, TV2 eladása, baltás gyilkos kiadatása, Kishantos beszántása, földmutyi, MNB-alapítványok működése, várbeli ingatlanok olcsó bérleti díja, MTA-függetlenségének megszüntetése, Tiborcz és Mészáros Lőrinc meggazdagodása, CEU-elüldözése, hajléktalanok vegzálása, Gundel-menza, felcsúti stadion, Nemzeti divatház, Liget-projekt, cafeteria megszüntetése, kilakoltatások, MANYUP-pénzek lenyúlása, vizes VB elszámolása, Balaton kiárusítása, TAO-pénzek, MTVA gazdálkodása, Deutsch Tamás beléptető kapui, orosz metrókocsik, vörösiszap-katasztrófa áldozatainak segítésére összegyűlt pénz eltűnése, választási törvény módosítása, takarékszövetkezetek bekebelezése, Nemzeti Kereskedőház működése, CÖF támogatása közpénzből, Pharaon-ügy, vadászkastély uniós pénzből, civil szervezetek vegzálása, állami egészségügyi központ túlárazott beszerzései, 2Rule, hajléktalantörvény, eszéki stadion, Zaid Naffa és Orbán kapcsolata, Budapest-Belgrád vasút, mexikói templom, Sorsok háza, Kertész Imre hagyatéka, olimpiai pénzek mutyija, ügynökakták, V. kerületi ingatlanmutyik, Gruevszki-ügy, BKV e-jegyrendszer, gyűlöletpropaganda, Adnan Polat üzleteiTiborczékkal, Római-part, Pintér olajügyei, az ügyészség függetlensége

Mi van a Liberálisok politikai „komatáljában”?

A Magyar Liberális Pártnak egyetlen képviselője lesz az új parlamentben. Bősz Anett 32 évesen talán az egyik legfiatalabb képviselő abban a pártszövetségben, amelyet a szocialisták a Párbeszéddel és a Liberálisokkal szinte az utolsó pillanatban tető alá hoztak. A Független Hírügynökségnek adott interjúban beszélt arról, hogy a világnézeti különbségek ellenére is lehet-e azonos célokért harcba szállni, és hogy egyáltalán azonosak-e a céljaik?

Az egyetemen még a nemzetközi gazdaság érdekelte, aztán átnyergelt a politikai tudományokra. Sok hiányzik még, hogy dr. Bősz Anett legyen a titulusa?

Doktorandusz hallgatóként már nem sok hiányzik ehhez, de még nagyon sokat kell dolgoznom addig.

Amikor arra vállalkozott, hogy a liberális párt színeiben politizál, eleve nehéz fába vágta a fejszéjét. 2010-re a liberalizmus gondolata került válságba?

A rendszerváltást megelőzően, majd azt követően is a magyar társadalom megértette, hogy a demokrácia körülményei között, az új intézményrendszer felállításakor a liberalizmusra szükség van.

Ez valóban kegyelmi állapot volt…

Tartott is egy darabig, noha az évek során egyre többen pártoltak el tőle. A csodavárás eufóriája múlóban volt, kiderült, hogy az emberek többet vártak a változásoktól, mint amennyit reálisan valóra lehetett váltani. Ez a probléma gyakorlati oldala volt, de nem szabad figyelmen kívül hagyni az ideológia fordulópontot sem.

Mire gondol?

Gazdaságilag a 2008-as világgazdasági válság okozta a választók körében a legnagyobb csalódást.

A neoliberális gazdaságpolitika nem váltotta be a reményeiket,

neoliberalizmus a korszakában a legszegényebb rétegek kiszorultak a perifériára, amit a globális partnerség időszakában már nem engedhetünk meg magunknak. A német liberálisok már a XX. század közepén is észlelték ezt a veszélyt, és kimondták, hogy az államnak felelősséget kell vállalnia azokért a rétegekért, amelyek anyagi helyzetükből adódóan kiszorultak az alapvető emberi jogok gyakorlásának lehetőségéből. Elképzelhetetlen volt, hogy ne emeljenek szót az emberi méltóság megőrzéséért – ez a mai napig jellemzi a társadalompolitikájukat, olyan hatással volt, hogy bármely eszmerendszerből érkezett is kormány, mindig megmaradt. Ma ott tartunk, hogy Európa, a nyugati demokráciák ismét valami ilyesmiért harcolnak. Szemléletváltozásra van szükség. Jogainkban és méltóságunkban egyenlőnek kell lennünk, amihez olyan intézményi háttérre van szükség, amely garantálja az egyenlő bánásmódot, az pedig magával hozza az egyenlő méltóságot is. A XXI. századi liberalizmus erről szól. Ez az, amit a neoliberalizmus korszakában alig hangoztattak liberálisok, ez az egyik fő oka a liberálisoktól való elfordulásnak.

Forrás: Magyar Liberális Párt

Eddig azt mondták, mindenki felelős a saját sorsáért.

Tudomásul kell venni, hogy vannak esélytelenek, akiknek az élete a hiába való küzdelemről szól. Nem szabad őket magukra hagyni. Nem megoldani kell az életüket helyettük, csak segíteni, hogy éppúgy részt vehessenek a társadalom körforgásában, mint a náluk szerencsésebbnek születettek.

Az Liberálisok hazai térvesztése nem egyedülálló, 2013-ban 43 év után Németországban is kiestek a Bundestagból.

Akkoriban a németek is a neoliberális szemléletet képviselték, és ez okozta a kudarcukat. Mára az FDP megújult társadalom-politikai ajánlattal indult a választáson és ezt méltányolták a szavazók is. Az FDP nem azt a kérdést tette fel magának, hogy hogyan kerüljön vissza a parlamentbe, hanem azt, hogy miért?

A tanulság?

Nekünk is erre kell választ adnunk.

 És mi a válaszuk?

Közelebb kell menni az emberekhez. Az FDP megújította a politikai nyelvét, a szigorúan magázódós német közbeszédben áttértek a tegeződésre. Azt üzenik ezzel, hogy

fontos vagy. Hogy gyere közelebb. Hogy mondd el, mire van szükséged,

mert ezért szeretnénk dolgozni.

Azt üzenik, hogy megoldják az emberek helyett a problémájukat?

Nem. Azt üzenik, hogy olyan gazdaságpolitikai tervet tesznek le az az asztalra, amiben a kisember, a kisvállalkozás nem megy tönkre. Ennek főleg a keleti tartományokban van jelentősége, ott, ahol a társadalmi feszültségek nagyobbak. Sokat el is vitt az AFD, amely szélsőjobbos populista pártként, könnyen csábította el a csalódottakat. Az FDP a reményt és az önmagamért való küzdelmet üzente ebben a kampányban, amiben nem hagyják egyedül az embert.  

Mi az, ami ebből idehaza megjelenik majd a Liberálisok programjában?

A liberalizmus itthon akkor lehet újra sikeres, ha elérjük, hogy egyre többen legyenek, akik még egy arcrezdüléssel sem szólnak le senkit, mert kopottasabb a ruhája, vagy korszerűtlenebb a telefonja, sötétebb a bőrszíne. Ha az embertársaink azt látnák a másikban, hogy ő is „úton van”, tart valahonnan valamerre az életében, dolgozik, talán küszködik is, de nem adja fel, és ezt tiszteljük benne. Ez az ország akkor lehet sikeres, ha sem morálisan, sem jogi értelemben nem vitatunk el a szembejövő másiktól semmit. Egyszer az jutott eszembe, hogyan lehet Magyarországon sikeres az olyan politikus,

aki még soha nem ölelt meg őszintén, szívből, egy cigány embert,

mert mondjuk őrült a sikerének, vagy csak annak, hogy újra látta őt.

De az őszinte segítő szándékot is megérzik

Persze. Ott vannak például azok a gyerekek, akik egy isten háta mögötti kis faluban úgy kerülnek be az iskolába, hogy nem értik az „iskolanyelvet”. Ha ott melléjük áll egy lelkes tanító néni, aki tudja, hogy ezek a gyerekek nem kevesebbet, csak mást tudnak, mint a hozzájuk képest jelentős előnyökkel induló gyerekek, és segít nekik, akkor nem kudarcok sorozatával indulnak az életbe. Akkor bizony egészen másként alakulhat a sorsuk.

Térjünk vissza az alapkérdésre: hogyan lehet a tudatos választókat visszacsábítani az orbáni illiberális államban a liberális eszmékhez?

Hálózatot kell építenünk. Jelenleg a támogatóink többsége budapesti, vagy városi ember, de el kell jutnunk a falvakba is. A vidéki szervezetlenségünk is azt mutatja, hogy nem a szándékunk, csak az eszközeink hiányoztak ehhez. Ahol megtaláltuk azokat a „gyöngyszemeket”, akik körül csoportosulhatnak a támogatóink, ott máris vannak eredmények. Ilyen Békés, Baranya, Szabolcs, részben Győr-Sopron, vagy Tolnában is éledezik valami, de Somogyban is megjelent már egy reménysugár. Utóbbi két megyében elsősorban a pedagógusok és a gyógypedagógusok körében kezdtek el alapszervezetek, vagy azok kezdeményei szerveződni. Voltam egy fogyatékosokkal élők tanácskozásán, ahol az előadás végén a helyi szervező odarángatott öt emberhez, és bemutatta őket. Valamennyien gyógypedagógusok voltak. Mindenkinek vannak barátai, akik szintén érzékelik, hogy rossz felé tartunk, és ők is eljönnek majd hozzánk.

Ezek a dühös emberek…

Nem. A Magyar Liberális Pártba nem a tehetetlenségükben dühös emberek vannak jelen. Az ilyenek a politikai paletta másik felén találhatók. Ők egyébként most sikeresebbek is a mozgósításban, de mi nem a tehetetlen dühön szeretnénk felemelkedni. Ez az egyik erősségünk.

Forrás: Magyar Liberális Párt

Mennyi időt ad a pártjának, hogy legalább az ország nyugati felében talpra álljanak?

Miért pont ott? Érdekes módon Békésben és Szabolcsban gyorsabban növekszik a tagságunk. Nem elérhetetlen, hogy mondjuk, egy év múlva arról beszélgethessünk, hogy a Dunától nyugatra már kiépültek a szervezeteink. Nem akarom becsapni magunkat, ez nem érint majd minden települést, de lesz annyi erőnk, hogy számos helyen beleszólhassunk a helyhatósági választásokba. És ne feledjük el, következik az európai parlamenti választás is. Most nem mértük jól fel a Fidesz mozgósítási képességét, ebből is

gyorsan le kell vonnunk a tanulságokat,

és akár a partnereinkkel közösen menni tovább.

Mikor?

Nagyon gyorsan. Már a parlament alakuló üléséig mindenkinek tisztáznia kell a párton belüli viszonyokat. Azután lehet arról beszélni, mi legyen 2019-ben. Abban is biztos vagyok, hogy többek fejében – ha későn is – de tisztázódott, hogy együtt többre jutunk. Nincs az országnak több elvesztegethető ideje.

Mit gondol, mennyire lesz tartós a most megkötött „házasság” a szocialistákkal és a Párbeszéddel?

Én látom az ebben lévő lehetőséget. Az MSZP soraiban is feltűnnek új arcok, akik segíthetnek „tiszta lapot” nyitni a párt életében. A Liberálisok a sötétkékről világoskékre „színeződtek”, nem tudom, milyen színre vált majd a szocialisták vörös szegfűje, de biztos vagyok benne, hogy megtalálják a megoldást. Ezt bízzuk rájuk.

Hogyan képzelik el a leendő frakciójukat?

Még erről folynak a tárgyalások. A Változás Szövetségének fennmaradását valamennyien fontosnak tartjuk, de ezen belül is keressük azokat a formákat, amelyekkel a leghatékonyabbá tehetnénk a munkánkat. A hét végére születik majd meg a döntés.

Mi lehet Bősz Anett reszortja a frakciójában?

Közel állnak hozzám az esélyegyenlőség problémái. Szívesen foglalkoznék a kisebbségek ügyeivel, a melegek társadalmi helyzetével, hátrányos megkülönböztetésével. A fogyatékkal élők számára nem csak fizikailag, lelkileg is akadálymentesítésre van szükség az egész társadalomban. Ott van a romák felzárkóztatásának sürgető ügye, és bizony ide tartoznak a nők problémái is. A bérszakadék, a gyermekszülés munkapiaci körülményei, hátrányai. Hozzám mégis a legközelebb az oktatási ügyek állnak. A terület krízisben van, és ez ki fogja kényszeríteni a változtatásokat a Fidesztől is. Az általunk kidolgozott oktatási programunk már olyan szinten van, hogy több törvénymódosítást is nyújtottunk be az elmúlt ciklusban. Amennyiben ilyen eszközökkel tudunk üzenni, szerintünk merre van az előre, akkor most már személyesen is élhetek ezzel a lehetőséggel az Országgyűlésben. Az iskolák irányításában a helyi közösségeknek nagyobb teret kell engedni. Módosításokra szorulnak a tantervek, akkor is, ha a kormánypártok erősek maradtak, és

tudjuk, a Fidesz izomból vezeti az országot.

Az iskolapolgárok életében változásokat kell elérni, mert nagyon sok család éppen ebben éli meg a szabadság hiányát. Sokan mondják, úgy érzik, mintha kiszippantották volna az országból a szabad levegőt.

 A baloldal a családpolitikát átengedte a jobboldalnak. Jó ez így?

Az iskolában négy szereplő van: a diák, a tanár, a szülő és az intézmény vezetése. Amikor az iskolapolgárokról beszélünk mi ezt a négyes „fogatot” soroljuk ide. Kölcsönösen a tisztelet, az elfogadás, a tolerancia szellemét kell megvalósítani az oktatási intézmények falai között is. Engem valóban zavar, hogy engedtük a jobboldalnak kisajátítani ezt a témát. Tudomásul kell persze venni, hogy a XXI. századra a hagyományos közösségek – és ebben benne vannak a családok, a vallási és a faluközösségek is – fellazultak, elvesztették az összetartó erejüket. Régen, ha valaki a szomszéd gyereke születésekor vitt egy komatálat, az azt jelentette,

akkor sem hagylak egyedül, ha bajban leszel.

Ma már nem divat a komatál, a kismamák magukra maradnak, különösen, ha a nagyszülők más városban, más országban élnek. Ma már alig van olyan közösség, ahol működnek ezek a mini védőhálók. A jobboldal úgy tesz, mintha vissza tudná adni a családoknak ezt a fogódzkodót, de valójában szó sincs erről. A baloldalnak ezt a társadalmon belüli partnerséget kellene újra teremtenie, és ebben áll a liberálisok felelőssége. Ugyanazt a hegyet másszuk, csak másik ösvényen járunk.

Egy ilyen jelképes politikai „komatálban” ön mit kínálna fel?

Az enyémben biztosan lenne egy ígéret arra, hogy azok az emberek, akik mindent megtesznek magukért, nem eshetnek ki a társadalom védőhálójából. A gyerek kezét foghatja a szülő az iskoláig, de ott lesz egy pedagógus, aki majd átveszi. Aki figyel rá, hogy a gyengébb adottságai miatt senki ne szorulhasson ki a lehetőségek „köréből”.

A mai média ellenszelében ezek az üzenetek eljuthatnak a társadalomhoz?

Nem lesz könnyű. Eddig nagyon magányosak voltunk a politikai térben, de néhány üzenet már eddig is eljutott a „címzettekhez”. Ha a frakciótársaink is partnerek lesznek ebben, akkor egészen biztosan át tudjuk törni azt a falat. Úgynevezett projekt-politizálásra készülünk. Nem akarunk felülni minden olyan témára, amit felvet a Fidesz, vagy a média. Mi akarjuk meghatározni, mikor, miről beszéljünk, s az üzeneteinket hogyan juttassuk el a befogadókhoz. Nem gondolom azt, hogy a politikusnak „tanítania” kellene a társadalmat, sokkal inkább az élen járás, a hiteles példaadás volna a mi dolgunk.

Belefér mindez a négyéves ciklusba?

Remélem.

Kint legyen, vagy bent Fodor Gábor?

Beszélhetnek a liberálisok a szocialisták mai választmányi ülésén, illetve mégsem.  Az előzmény, mint ahogy erről beszámoltunk, az, hogy Fodor Gábor gyöngyösi intermezzója és szerepvállalása után, arra az álláspontra jutott az MSZP: kihagyja a változás szövetségéből a Liberális Pártot, és nem biztosít sem egyéniben és listán sem helyet a liberálisok elnökének. Ez a változás azért is meglepő, mert az elmúlt hetekben olyan ráutaló magatartást tanúsítottak a partnerek, hogy abból arra lehetett következtetni: ha formálisan nem is lesz része az MLP az említett szövetségnek, de keresik a módját, miként tud ahhoz kapcsolódni, anélkül, hogy tizenöt százalékot kelljen vállalni a listás szavazáson.

A gyöngyösi eset azonban az élére állította az eddig rejtve tartott kérdést: mit is kezdjenek Fodor Gáborral. Az MSZP-ben az ügy belső háborút indított, amelynek a vége a teljes elzárkózás lett. Ennek következtében fogalmazódott meg a liberálisok közleménye, amelyben azt kérik, hadd szólaljon fel a péntek délutáni választmányi ülésen Bősz Anett ügyvivő, illetve Sermer Ádám elnökhelyettes. A két politikus arról akarná meggyőzni a testület tagjait, hogy érdemes számukra – értsd: a párt képviselői számára – helyet biztosítani a listán, illetve egyéniben esélyes helyen indítani, mert jelenlétük szavazatokat hozhat, legalább egy mandátumnyit, távollétük viszont a liberális emberek elfordulását eredményezheti.

A Független Hírügynökség hivatalos információt nem kapott arról, hogy vajon engedékenyek lesznek-e a szocialisták vagy sem, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a délután folyamán, mégpedig a választmányi ülést megelőzően, de annak helyszínén találkozhatnak a választmányi elnökkel, Hiller Istvánnal. Akad ugyan olyan szereplő is, aki azt javasolja, hogy az összes résztvevő előtt szólalhasson fel a két vendég, de – az eddigi tudásunk alapján – ezt a lehetőséget nem kapják meg. Ez alapján könnyen elképzelhető, hogy a Hiller Istvánnal folytatott beszélgetést tekinti az MSZP annak a formának, amely mindkét fél számára megfelelő lehet. Ami nyilvánvalóan csak akkor lehet így, ha Hiller, mint választmányi elnök olyan ígérettel engedi el a két liberálist, amely számukra is elfogadható kompromisszumot jelent, vagyis valamilyen módon részesei lesznek a „változás szövetségének”. Hogy van-e ilyen megoldás, illetve gondolkodnak-e olyan szereposztásban, amely mégiscsak helyzetbe hozza Fodort, egyelőre nem tudjuk. Van, aki úgy véli, muszáj lenne engedni, mert bár Fodor Gábor önmaga nem biztos, hogy hoz valami hasznot, de a kimaradása árthat, ami egyfajta zsarolási potenciálra utal.

Annyi hírlik csupán, hogy Hillernek egy órája van arra, hogy megnyugtató megoldást találjon minden fél számára.

Hiesz György: Gyerekek, itt a vége

Kedden jelentette be Gyöngyös polgármestere, a szocialista Hiesz György, hogy lemond párttagságáról és a képviselőjelöltségtől is visszalép. A közleményből nem derültek ki az okok, mára azonban ő maga tette egyértelművé a helyzetet, a Független Hírügynökségnek adott interjújában. Nem az bántotta őt, mint mondta, hogy a Liberális Párttal történt megállapodás alapján Fodor Gábort indítanák a körzetben, hanem az, hogy a párt vezetői bántak vele…. Azt is közölte az interjúban: nem valószínű, hogy vissza lehet fordítani a dolgokat…

 

Láttuk, milyen érzelmeket váltott ki önből saját döntése, hogy kilép a szocialista pártból, illetve a képviselőjelöltséget sem vállalja. Hirtelen elhatározás volt ez, vagy egy folyamat része?

Volt egy nagyvárosi rendezvényünk, vagy tíz nappal ezelőtt, ahol a Fodor Gabi odajött hozzám, és elmondta: beszél Molnár Gyulával, és több vezetővel az MSZP-ben, és kívánatos lenne, hogy a Liberális Párt szövetségesként lépjen fel, és éppen ezért ő indulna Gyöngyösön, egyéni jelöltként.

És ön mit válaszolt erre?

Hogy beszélek velük, tájékozódom. Beszéltem is velük, Gyulával is. Ami fájdalmasan érintett, hogy el nem hangzott az a szerintem tény, hogy ezzel nagyon nagyot fogunk bukni. A múlt héten harminc százalékos támogatottságot mértek nekem a kutatók, szóval nem értem a döntést. Visszalépek én szívesen, de miért? Nincs bennem sértődöttség, azt mondom, ok, ha ez a döntés, nincs semmi harag, de a miértekre azért kíváncsi vagyok. Kurtán-furcsán elintézték az ügyet, semmilyen személyes tárgyalás nem volt. Az is igaz persze, hogy én magam is könnyen elengedtem az ügyet, mondván, ha ez ennyit ér, akkor nincs miért küzdenem. Ok, gyerekek, mondtam, visszalépek, de kedden végül úgy döntöttem, hogy nekem ebből elég volt. Nem hiszem, hogy így szabad bárkivel bánni.

Esélyes volt a győzelemre?

Ha nem is feltétlenül a győzelemre, de a legtöbb töredékszavazatot biztos, hogy én szállítottam volna; az első tizenötben biztos, hogy benne vagyok a jelöltek közül.

Mi történt azok után, hogy bejelentette a szándékát?

Hívtak többen az elnökségi tagok közül, mondván, hogy a javaslattal egyedül maradt a Molnár Gyula, meg hogy nem is tárgyaltak ilyesmiről, de azért mégis tárgyaltak, meg állítólag az hangzott el, hogy én kezdeményeztem a visszalépésemet.

Az eddig elmondottak alapján eléggé nyilvánvaló, hogy ilyen nem történt.

Persze, hogy nem, sőt készültünk a kampányra. Na, mindegy.

Azóta nem kapott felkérést arra, hogy maradjon, vagy üljenek le megbeszélni a dolgokat?

Semmit, sms-eket küldtem, hogy egyeztessük a taggyűlés időpontját. Úgy volt, hogy a szerda délutáni taggyűlésre lejön Fodor Gabi, Tóbiás Jóska és Gyula is, de aztán jött a hír, hogy nem megfelelő az időpont, legyen inkább csütörtökön. Az viszont nekem nem jó, mert közmeghallgatás van, akkor legyen pénteken sajtótájékoztató Gyöngyösön, és ott jelentsük be. Én ebbe belementem, de aztán az elnökség, meg a frakció azt mondta: ne így legyen, jelentsd be te magad, és ezért jelentettem be tegnap, amiről sms-t küldtem, hogy gyerekek ez az ábra.

Valamit nem pontosan értek: pénteken azt kellett volna bejelenteni, hogy ön továbbra is a körzet jelöltje?

Nem, arról beszélek, ami még a keddi bejelentésem előtt történt. Vagyis, hogy a koalíció érdekében nekem kell félrehúzódnom. Szegény Tóbiás nem nagyon értette a helyzetet, azt hogy valamilyen megegyezés van a Liberális Párttal. Erre mondtam azt, hogy ok, nem örülök neki, de tudomásul veszem. Azt azonban, ahogy az ügy kezelve volt, azt nem tudtam elfogadni, ezért mondtam azt, hogy gyerekek, itt a vége.

Nincs ebből visszaút?

Szerintem nem nagyon. Szerintem nem nagyon. Most szerdán, kettőkor lejön Molnár Gyula a taggyűlésre, ahol én nem leszek ott, mert más a programom, nem tudom mi fog történni, de a jelek arra utalnak, hogy az itteniek Fodor Gabit nem fogják elfogadni. Szerencsétlen nem tudom, hogy került ebbe a helyzetbe, lehet, ha tudta volna, eleve nemet mond.

Nem lett volna önnek komoly nyerési esélye?

A múlt héten harminckét százalékon álltam, ahogy mondtam. Az egész választókerületben a fideszes Horváth László vezet, a Vona meg a harmadik.

Mitől vezet a fideszes?

Igazán nem tudom, mostanság ugyan nagy bejelentéseket tett, de korábban igazán nem csinált semmit.

A saját tagsága hogyan viszonyult a bejelentéséhez?

A sajtóból értesültek róla, abból, ahogy kiszivárgott a hír. Én nem akartam magamra húzni ezt a hülyeséget.

Mondják, hogy könnyek között jelentette be, ráadásul azt is, hogy a pártból is kilép…

Az nem volt könnyű, hiszen alapító tag vagyok

Ebben sem lát visszautat?

Szerintem nem. Ilyen hozzáállás mellett, ahogy kezelnek, így nincs sok értelme. Úgy látom fogalmuk sincs, milyen esélyek vannak, vagy azt, hogy ki mennyire támogatott, vagy éppen nem az.

Közösen indulnak a Liberálisok az MSZP-vel és a Párbeszéddel

Azt még nem tudni, hogy ez pontosan mit jelent, annyi biztos, hogy mindhárom párt Karácsony Gergelyt támogatja miniszterelnök-jelöltként.

A három pártelnök, Molnár Gyula, Karácsony Gergely és Fodor Gábor együtt kiadott közleménye szerint

„közösen indulnak a 2018-as országgyűlési választásokon és közösen támogatják Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltet.”

Azt írják, egyetértenek abban, hogy csak széleskörű együttműködéssel van esély a Fidesz leváltására, ezért arra kérik a demokratikus ellenzéki pártokat, hogy csatlakozzanak az együttműködéshez. Olyan közös választási felhívás kidolgozására tesznek javaslatot, amelynek „középpontjában a demokratikus, európai és szolidáris Magyarország helyreállítása és megerősítése áll”.

Szerintük

„a magyar társadalom többsége elégedetlen az Orbán-kormány mindent központosító, korrupt politikájával”,

és a változás érdekében együttműködést várnak az ellenzéktől.

Ahogy a Liberálisoktól megtudtuk,

technikai részletekről még nem állapodtak meg.

A választási listát majd csak azután alakítják ki, ha lezárultak az egyeztetések a többi párttal és az esetleg csatlakozó civil szereplőkkel. A párt szerint csak akkor veheti fel az ellenzék a versenyt a Fidesszel, ha az ellenzéki pártok és jelöltek nem rontják egymás esélyeit.

Ha egyébként a három párt közös listával indul a választásokon, akkor nem öt, hanem háromszor öt, vagyis 15 százalékot kell elérniük, hogy bejussanak a parlamentbe. Ennél feljebb azonban nem megy ez a szám: vagyis, ha esetleg négy vagy öt párt állít közös listát, a küszöb akkor is 15 százalék.

Karácsony Gergely árnyékkormányban gondolkodik

0

Molnár Gyula, az MSZP elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, hogy politikai értelemben már eldőlt, hogy Karácsony Gergely a szocialisták miniszterelnök-jelöltje is. A Párbeszéd társelnöke pedig elmondta, hogy februárban árnyékkormányt szeretne létrehozni több párt összefogásával.

Molnár Gyula és Karácsony Gergely is azt mondta, reméli, hogy több párt is csatlakozik az együttműködéshez. Megerősítették: közös egyéni képviselőjelöltek, közös lista és közös miniszterelnök-jelölt a céljuk. Az is kiderült, hogy a Magyar Liberális Párt is csatlakozik a kezdeményezéshez.

Molnár Gyula szerint a három pártnak a közös indulásról belátható időn belül meg kell állapodnia, azt meg kell erősíteni civil szervezetekkel, és nyitottak lesznek a DK, az Együtt, az LMP és a Momentum felé is.

Karácsony Gergely pedig arról beszélt, a zuglói polgármesterséget csak a miniszterelnökségre cserélné le. Azt is mondta, hogy miután a választási indulással kapcsolatos kérdések eldőltek,

februárban a kormányzóképességet egy árnyékkormánnyal is meg lehetne mutatni.

Hozzátette: szeretne egy tanácsadó testületet is, amelynek az ellenzék sokszínűségét kell felmutatnia.

Arra reagálva, hogy Botka Lászlónak, az MSZP korábbi miniszterelnök-jelöltjének teljhatalma volt, Karácsony Gergely azt mondta, neki nem dolga, hogy az MSZP belső dolgaival foglalkozzon, a közös program megfogalmazásában van szerepe, amelynek lényege az, hogy a jövő záloga a beruházás az emberekbe.

Molnár Gyula az MTI beszámolója szerint a műsorban jelezte, a miniszterelnök-jelölti kampány önálló, de lesz egy pillanat, amikor az össze fog érni az MSZP kampányával és ez a pillanat nagyon közel van.

A pártelnök szerint eljön az igazság pillanata, amikor el kell gondolkozni: „az nem elegendő a boldogsághoz”, hogy valaki 6-7 százalékon áll, mindene megvan ahhoz, hogy „boldog parlamenti párt”, „őfelsége ellenzéke” legyen a következő négy évben 8-10 emberrel.

Az MSZP elnöke szerint meg kell nézni, hogy miként fogadja a közvélemény az együttműködést, a többieknek pedig azt ajánlja, hogy álljanak ki a miniszterelnök-jelöltek egy nyilvános vitára. Hozzátette, hogy ennek hatását több kutatóintézettel is felmérhetnék.

Karácsony Gergely szintén támogatja a vita ötletét, és szerinte a DK tartozik a választóknak annyival, hogy elmondja, miért nem akar a közös listán részt venni, holott a párt megalakulása óta a legszorosabb baloldali összefogásról beszél.

Molnár Gyula azzal is magyarázta a baloldali összefogás szükségességét, hogy, ha a baloldal „totojázik”, az egyéni érdekeit nézi, akkor a választók könnyen megtalálhatják a Jobbikban a kormány alternatíváját.

A kampányról Molnár Gyula azt mondta, hogy a Fidesz „sms-kampányába”, „Soros, migráns, Simicska” nem keverednének bele, hanem ehelyett az Európai Uniót kell a zászlajukra tűzni.

Fodor Gábor: a Fidesz alattvalóvá tesz mindenkit

Ha marad ez az irány, akkor  a Fidesz még inkább alattvalóvá tesz mindenkit – mondja Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke. Szerinte az év végéig, a jövő év elejéig még van idő arra, hogy megszülessen az ellenzéki együttműködés a választásokra. Mint kifejtette: a mostani helyzet nem jó, de biztos benne, hogy Botka László után is meg fogja találni a megfelelő vezetőt a legnagyobb ellenzéki párt, mert kell vezető és kell program ahhoz, hogy eredményesek lehessenek. Ha nem sikerül, a párt egyedül is képes lesz jelölteket állítani.

 

Nem volt túl elsietett a Liberális Párt részéről elsőként csatlakozni a Botka-féle csapathoz?

Kaptunk egy levelet a szocialista párttól, amelyet részükről aláírt Botka László miniszterelnök-jelölt, Molnár Gyula elnök és Hiller István, a választmány elnöke. Szerintem az udvariasság azt kívánja, hogy erre érdemben válaszoljunk. Ezt tettük.

De udvariasan lehet nemet is mondani…

Miért mondtunk volna nemet, amikor végre egy átgondolt, tárgyalási alapnak megfelelő javaslatot tettek le az asztalra? Ráadásul korábban már tőlünk Szent-Iványi István vállalt külpolitikai tanácsadó szerepet az ellenzéki együttműködést ambicionáló miniszterelnök-jelölt mellett. Épp úgy, mint az Együttből Komáromi Zoltán és a Párbeszédből Bütl Ferenc. Nem trükköztünk, nem óvatoskodtunk, azt tettük, amit gondolunk.

Azt nem érzékelte-e, hogy miközben Botka László politikai elképzelései helyesek, de a stratégiája, taktikája helytelen, sőt helyenként taszító?

Mi nem Botka Lászlóval foglalkoztunk, úgy viszonyultunk hozzá, mint a demokratikus oldal közös miniszterelnök-jelöltjéhez. Úgy gondoltuk, hogy az nem a mi dolgunk, hogy ítélkezzünk a szocialisták taktikája fölött.

Azért van itt jelentős tartalmi különbség a liberális és a baloldali gondolkodás között, például a fizessenek a gazdagok, mint vezérelv – és most nem a szolidaritásról beszélek – , nagyon nem tartozik a liberális elvek körébe…

Nekünk, mint liberális pártnak a programunk nagyon sok olyan elemet tartalmaz, amely jelentősen eltér, vagy éppen szembe megy egy baloldali párt gondolkodásával.

„Most azonban olyan helyzet van Magyarországon, amikor a közöst kell keresni, úgy is fogalmazhatnék, hogy az ésszerű kompromisszumokra kell törekedni.”

A legfontosabb feladat most, hogy helyreállítsuk a jogállamot Magyarországon, hogy emberséges országot teremtsünk, hogy fellépjünk a korrupció ellen, hogy az egészségügyet és az oktatást végre tényleg stratégiai kérdésként kezeljük, hogy rendezzük a külpolitikai kapcsolatainkat a nyugati világgal. Ezek olyan fontos közös ügyek, amelyek zárójelbe teszik az egyéb elvi különbségeket. Igaza van, a fizessenek a gazdagok, mint program távol áll tőlünk, mást gondolunk erről, de az előbb említett témák mindennél előbbre valók.

Azért kérdeztem ezt öntől, mert többen vádolták azzal, hogy a saját parlamenti helyét szeretné bebiztosítani a következő ciklusra is, ezért keresi azokat az utakat, amelyekkel ezt el is tudja érni…

Ha van valaki a magyar közéletben, akit nem lehet ezzel vádolni, akkor az én vagyok. Senki sincs rajtam kívül, aki kétszer is lemondott volna a mandátumáról.  Az én fő szempontom az, hogy legyen Magyarországon liberális párt. Ma is fontosabbnak tartom az elveimet, épp úgy, mint korábban, mint a parlamenti képviselőséget.

Akkor a liberális pártról: miért nem képesek kitörni abból az egy százalék körüli népszerűségi tartományból?

Egy-három százalék között mérnek bennünket, és ez kevés, de ahhoz képest mégiscsak eredmény, hogy a semmiből indultunk. Ráadásul a vetélytársaink sem tudnak látványos előretörést felmutatni. Senki nem mert liberális pártot csinálni  Magyarországon, mert féltek a liberális szó megbélyegző mivoltától. Ezért nyugodtan büszkék lehetünk, hogy mérhető párttá váltunk.

A liberalizmus, mint olyan az egész világon visszaszorult…

Kétségtelen, hogy van, vagy volt ilyen jelenség. Általában a jobboldali konzervatív irányzat erősödött meg, miközben a baloldal válságba került. A liberálisokról nem mondanám, hogy válságban vannak, mert valóban volt az elmúlt 15 évben egy hanyatló tendencia, ugyanakkor az utóbbi időben inkább az erősödést láthatjuk. Ma az európai közösségben, az írországi választások után már nyolc liberális miniszterelnök van – a huszonnyolc tagállamból -, és jó eséllyel Csehországban is olyan párt nyeri a választásokat, ammelyik az európai liberálisok tagja. Szóval inkább erősödést láthatunk, hisz Németországban is a választások ezt mutatták.

Magyarországon azonban a liberális értékek – szabadságjogok, törvényesség, piacgazdaság, hogy csak néhányat említsünk – egyáltalán nem tűnnek fontosnak. Ami ugye azért is furcsa, mert a jelenlegi miniszterelnök is valaha liberális értékeket vallott…

A rendszerváltás idején a liberalizmus volt a legerősebb politikai áramlat Magyarországon. Göncz Árpád képe alatt ülve beszélgetünk, az ő személye szimbolizálja leginkább, mennyire erős volt ez a gondolkodás a rendszerváltás idején. Két liberális párt volt, az SZDSZ és a Fidesz, de minden pártban megvolt ez az áramlat, az akkori legnagyobb pártban, az MDF-ben is. Ebből pedig az is következik, hogy persze nem lehet visszafordítani az idő kerekét, de azokra az értékekre, amelyek akkor jellemezték a politikai életünket építeni lehet és kell is. Például a konszenzuális demokráciára, ami szembe megy az illiberális államfelfogással.

„Magyarországon az emberek többsége nem azt akarja, amit Orbán Viktor, nem akar illiberális demokráciát.”

A többség szeretne egy konszolidált békés országban élni, nem pedig örökké harcolni, mint ahogy ezt a miniszterelnök hirdeti. Nem volt  persze ez mindig így, egykoron Orbán a liberális internacionálé alelnöke volt.

Van ekkora fordulat egy ember életében? Óhatatlanul felmerül a kérdés: melyik lehet a színjáték, a mai orbáni elvek megjelenése, vagy az akkori liberalizmusa?

Szerintem nem volt színjáték, őszintén volt liberális, közben azonban értékrendje átalakult, megváltozott. Hogy miért történt így, nos annak a magyarázata hiányzik.  Mint ahogy annak vállalása is, hogy ő maga másmilyen volt huszonöt évvel ezelőtt.

„Megváltoztak az elvei, eszméi, lehetséges az ilyen, csak akkor erről tisztességgel számot kell adni.”

Ha már beszélünk a rendszerváltás időszakáról, van-e, tud-e valamilyen magyarázatot adni arra, hogy a rendszerváltás pártjai zömében megszűntek, erősödni közülük csak a Fidesz tudott…

A Fidesz is 95 környékén a szétesés szélére sodródott, akkor kezdett erősödni – a Bokros-Surányi  csomagot először támogatva, majd néhány nap múlva szembe menve vele –, amikor a populista politizálásra váltott. Ebben hozott újat a Fidesz: csak az volt náluk a fókuszban, hogy az embereknek milyen a közérzete, az elvek másodlagossá váltak. Pedig ebben egyensúlyt kell találni, nem lehet állandóan  az  aktuális közhangulatnak  megfelelni.

Így jutunk el Őcsényhez?

Igen, így. És ebben óriási felelőssége van a Fidesz politikusainak. Az őcsényi történet egy igazi szégyenfolt és sajnos szimptomatikus is.

„Ami ott történt az egyértelműen a sorosozó kormánypárt számlájára írandó, annak a hangulatkeltésnek a produktuma, amit a Fidesz művel.”

Milliárdokat költenek erre a propagandára, és ma még nem felmérhető, hogy mindez mekkora károkat okoz.

Amikor Őcsényt említettem, arra is gondoltam, hogy a miniszterelnök ma már ott tart, hogy nemhogy tompítaná, még erősíti is a lincshangulatot…

Pedig az lenne a dolga; minden politikai szereplőnek fel kell lépni a lincshangulattal szemben, és a kisebbségi jogok, az egyetemes emberi értékeket védők mellé kell állni. Ahogy ezt például a szombathelyi püspök tette; a keresztényi elvek mentén állt ki a menekültek és az őcsényi polgármester mellett. A magyar kormány évek óta szembemegy ezekkel az értékekkel is.

„Látható, hogy gyilkos indulatokat keltettek az országban, és egylőre  felmérhetetlen, hogy milyen következményekkel  majd mindez. „

Pedig ez a politika, ez a kampány, ez a gyűlöletbeszéd csak erősödni fog az elkövetkezendő fél évben, egészen a választásokig. A demokratikus ellenzéki pártok mit tehetnek ez ellen, már csak azért is mert se egység, se felület, se pénz…

Önmagukban a létükkel, a létünkkel tesznek ez ellen a demokratikus pártok. A kérdés az, hogy mi a dolgunk? Először is az, hogy ne üljünk fel a provokációknak, őrizzük meg a józan hangot, építsünk a jóravaló emberek gondolataira, ez a feladatunk. Kétoldalú persze a történet: kellenek a pártok, és kellenek az emberek.

Csakhogy a Fidesz és Orbán Viktor az emberek műveletlenségére, félelmeire játszik. Kálmán László nyelvész nyilatkozta a fühü-nek, hogy tudatos a kormányzat részéről az egyre silányabb nyelvi megfogalmazások használata, mint ahogy Rónay László professzor emeritus, volt katolikus újság-főszerkesztő szerint például a sátánozás is ezeknek a tömegeknek szól…Vagyis tényleg erre játszik Orbán…

Sajnos így van, a magyar közélet sokkal alacsonyabb szinten áll ma, mint a rendszerváltás idején. Mi, liberálisok nem megyünk bele egy ilyen színvonalú adok-kapok-ba. Nem veszünk részt a színvonaltalan gyalázkodásban. Persze igaza van, mi akkor az ellenszer? Hogyan tudunk fellépni a milliárdokból folytatott gyűlöletkampány ellen? Mi ragaszkodunk az előbb említett civilizációs szinthez.

De lehet-e ezzel az értelmiségi attitűddel bármilyen eredményre jutni?

Lehet. Van, amikor a racionalitásnak van konjunktúrája, és van, amikor nem. Az elmúlt időszak nem a józan mérlegelés, és a megfontolt kompromisszumok ideje volt. De ez meg fog változni, ez az európia tendencia.

Ön hisz azokban a közvélemény-kutatási eredményeknek, amelyek azt állítják, hogy ma a magyar társadalom többsége kormányváltást akar?

Igen, és ez még akkor is így van, ha az ellenzék nagyon megosztott.

Rendben van, de találnak-e maguknak olyan pártot, amelyik képes integrálni ezeket a szanaszét húzó pártokat, és ha talál is, kormányzóképes lesz-e például a Fidesz által mozgósított, utcai zavargókkal szemben?

Lehet ez utóbbin dilemmázni, de először jussunk el oda, hogy leváltjuk a kormányt. Ha ott tartunk, biztos, hogy meg fogjuk oldani ezt a helyzetet.

Igen ám, de a Fidesz olyan törvényeket alkotott, amely minden eszközt kivesz egy leendő kormány kezéből. Hogyan lehet ezzel szembe menni törvényesen?

Kitartással és türelemmel. Lesznek olyan törvények, amelyeket megváltoztathatunk, de akadnak, amelyeket nem.

„A Fidesz által kinevezett emberek, ha kellően erősek leszünk, idomulni fognak. „

Nem válaszolt a baloldal integrációjára vonatkozó kérdésre. Az vajon megvalósítható-e?

Igen. A mostani helyzet nem jó, de biztos vagyok benne, hogy Botka László után is meg fogja találni a megfelelő vezetőt a legnagyobb ellenzéki párt, mert kell vezető és kell program ahhoz, hogy eredményesek lehessenek.

Van olyan formáció, amire önök azt mondják, hogy na ezt nem vállaljuk…

Sok olyan mondat hangzott el már velünk kapcsolatban, amire megsértődhetnénk. A DK-val szövetkezett Bokrossal perben is vagyunk, de arra törekszünk, hogy meglegyen az a közös alap, amire az együttműködést építeni lehet.

Nem futott ki az idő önök alól?

Ha az együttműködés kialakítására gondol, akkor a válaszom nem. Nyilván a Botka-ügy nem tett jót ennek, de még megoldható a feladat. Rajtunk nem fog múlni, kellő alázatosság van bennünk ahhoz, hogy legyen megállapodás. Azt kell felmutatni a választóknak, hogy van közös gondolat és ehhez kell szabni az esetleges akciókat, kommunikációt.

Mikorra kell tető alá hozni az egyezséget?

Legkésőbb az év végére, január elejére.

B-terv van?

Van, haladunk  a jelöltállítással, ha kell egyedül indulunk.

A Jobbikkal elképzelhető az együttműködés?

Szerintünk a Jobbikkal le kell ülni vitázni, meg is szoktuk hívni őket a rendezvényeinkre, de a politikai együttműködés  lehetetlen. Egy szélsőjobboldali pártról van szó…..

És, ha marad Orbán és az ő kormánya, merre megy majd ez az ország?

Az ország most is rossz irányba megy. Őcsény ezt különösen jól megmutatta. Magyarországon az emberek boldogtalanok, perspektíva nélkül élnek, nekünk pedig az a dolgunk, hogy ezen változtassunk. Meg kell szüntetni ezt a könyörtelen és embertelen világot, mert ma ebben élünk.

Az illeberális állam alattvalót nevel az emberekből, olyan alattvalót, aki fölfele néz és mindig onnan várja a megoldást. Mi meg büszke, önálló polgárokra szeretnénk építeni. Ha marad ez az irány, akkor  a Fidesz még inkább alattvalóvá tesz mindenkit.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!