Kezdőlap Címkék Maduro

Címke: maduro

Putyin megkapta Bolivar kardjának másolatát Venezuela elnökétől

Orosz cégek újabb egymilliárd dollárt fektetnek be a latin-amerikai országba, melyet az USA szankciói fojtogatnak. Erről beszélt Putyin elnök miután tárgyalt Nicolas Maduro venezuelai államfővel Moszkvában.

Oroszország eddig több mint négymilliárd dollárt fektetett be Venezuelában, mely egykor Latin Amerika virágzó állama volt, de most a csőd szélére került. Az olaj árának csökkenése és a rossz gazdálkodás oda vezetett, hogy a baloldali populista rendszer az összeomlás szélére került. Ráadásul az Egyesült Államok szankciókat rendelt el az ország ellen mondván, hogy Venezuelában nem respektálják a demokráciát. A nyugatbarát politikus, Guaido a parlament támogatásával elnökké kiáltotta ki magát, de a hatalomátvétel nem sikerült, mert a hadsereg kitart Maduro elnök mellett.

Venezuelát jelenleg Oroszországon kívül Kína, Kuba és Törökország támogatja. Ennek persze ára van: az oroszok szépen csendben felvásárolják az olajmezőket Venezuelában cserébe azokért a hitelekért, melyeket Venezuela képtelen törleszteni. Maduro elnök mindenesetre végtelenül hálás Putyinnak, aki ebben a helyzetben is támogatja rendszerét. Nemcsak pénzzel, de katonákkal is. Az orosz titkosszolgálat fegyveres alakulatai védelmezik Maduro elnököt a kubai csapatokkal együtt. Ezért is adta át Maduro elnök a nagy szabadságharcos, Simon Bolivar kardjának a másolatát Putyin elnöknek a Kremlben, ahol először fogadták Venezuela államfőjét azóta, hogy országa az amerikai szankciók miatt végleg a padlóra került.

Business First: Trump pártjának floridai embere Maduro elnökkel üzletel

Harry Sargeant III nemrég még a republikánus párt kincstárnoka volt Floridában, de ennek ellenére vígan üzletel azzal a Maduro elnökkel, akit Trump elnök meg akar buktatni Venezuelában.

A Reuters hírügynökség exkluzív interjút készített a vállalkozó szellemű amerikai üzletemberrel, aki szeret olyan kormányokkal tárgyalni, melyek bajban vannak. Azok ugyanis mindent olcsóbban adnak – mondja a 61 éves üzletember, aki egykor a tengerészgyalogság helikopter pilótája volt.

Amikor Venezuelába érkezett, akkor arra számított: az állami olajtársaság vezetőivel találkozhat majd. A PDVSA tartja a felszínen Nicolas Maduro elnök baloldali populista rendszerét, melyet Trump elnök meg akar buktatni. Az amerikai üzletember gépe egy katonai repülőtéren landolt, ahonnan egyenesen Maduro elnökhöz vitték! Venezuela államfője elismerte, hogy az ország nincs könnyű helyzetben az USA szankciók miatt. De rámutatott arra: az amerikaiak napi 500 ezer hordó olajat vásárolnak – készpénzért Venezuelában! Harry Sargeant III meg is kötötte a maga üzletét. Féláron vett olajat Venezuelában. Csakhogy január végén beütött a krach: Trump teljes tilalmat rendelt el az amerikai cégek számára. Ezzel a floridai üzletember nagy üzlete fuccsba ment. Egyelőre. Harry Sargeant III bizakodik, mert úgy véli Trump számára is első a biznisz! A floridai üzletember cégét 2005-ben már kipaterolták Venezuelából. Akkor a baloldali kormányzat Amerika ellenes húrokat pengetett. Szavakban ez most sincs másképp. Csakhogy Maduro-nak nincs pénze. „A nehéz helyzetben a kínaiak is újra feltalálták magukat” – mondta a floridai üzletembernek Nicolas Maduro. Csakhogy a kínaiakra és az oroszokra egyre kevésbé számíthat Maduro. Ők ugyanis nem fizetnek az olajért, mert a korábbi hitelek törlesztéseként számolják el a vásárlásokat.

Legutóbb már a Reuters azt közölte: a Gazprombank zárolta a venezuelai olajtársaság, a PDVSA számláit! Venezuela ugyan cáfolta ezt, de az oroszok hallgatnak. A Reuters szerint azért, mert tartanak az újabb amerikai szankcióktól. Trump ugyanis már készül az újraválasztási kampányra. Csak Floridában több mint 200 ezer olyan venezuelai éldegél, aki Maduro elől menekült el Venezuelából. Nem csoda, hogy a demokrata Rubio szenátor is támogatja Trump szankcióit Venezuelával szemben. Közben viszont Trump pártjának egykori floridai kincstárnoka vígan üzletel Nicolas Maduroval. Business First…

Frissítve!!! Washington kész beavatkozni Venezuelában

0

Mike Pence amerikai alelnök azt mondta, hogy békés átmenetet akarnak Venezuelában, de Donald Trump egyértelművé tette, kész bármire az ügy érdekében. Pence ezt Bogotában közölte, ahol részt vett a Lima Csoport tanácskozásán és találkozott Juan Guaidoval, a venezuelai házelnökkel, aki január vége óta a nemzetközi közösség támogatta ideiglenes elnökként lép fel.

A Lima Csoport lemondásra szólította fel a venezuelai elnököt, Nicolas Madurót. A kolumbiai külügyminiszter, Carlos Holmes Trujillo úgy fogalmazott, hogy a demokratikus választások érdekében a Lima Csoport távozásra szólítja fel az álnok Madurót, ne bitorolja többé ezt a közhivatalt, amelyet megcsúfolt. Tartsa tiszteletben a nemzetgyűlés alkotmányos jogosítványait és az ideiglenes elnököt, Juan Guaidót.

A Lima Csoport a venezuelai válság békés rendezésének támogatására alakult 2017 augusztusában. Az egyezményt aláíró 13 közép-, illetve dél-amerikai állam és Kanada ülésén most az amerikai alelnök is részt vett a venezuelai helyzet súlyosbodása miatt.

A venezuelai helyzet már polgárháborúval fenyeget. A nemzetközi segélyszállítmányok még mindig a kolumbiai és a brazil határon vesztegelnek, emiatt elkeseredett harc kezdődött a lakosság és a venezuelai hadsereg között.

Az is beszédes fejlemény, hogy őrizetbe vették a spanyolajkú amerikaiak legnépszerűbb televíziójának, az Univisionnek a riporterét és forgatócsoportját a venezuelai elnöki palotában, mert Maduronak nem tetszettek a kérdések. A forgatócsoportot ma kiutasítják Venezuelából.

Brazília nem engedni az USA-nak, hogy a területéről támadja meg Venezuelát – közölte korábban Mourão brazil alelnök a TV Globo brazil televíziónak Bogotában, a Limai Csoport találkozóján adott nyilatkozatában. A brazil kormányzat inkább a diplomáciai és a gazdasági nyomásgyakorlás híve.

Ha Donald Trump mégis a katonai beavatkozás mellett dönt, könnyen egyedül maradhat, hiszen még a szélsőjobboldali brazil elnök és kormánya támogatására sem számíthat ilyen esetben.

Frissítve: az oroszok szerint máris különleges amerikai katonai egységeket vezényeltek Puerto Ricóba

Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára szerint az amerikai csapatmozgások készülő venezuelai beavatkozásra utalnak. A Vlagyimir Putyin orosz államfő bizalmasaként számon tartott Patrusev azt nyilatkozta egy orosz lapnak, hogy „Az USA arra készül, hogy fegyveres támadást intézzen egy független állam ellen”. Ezt az is bizonyítja, hogy Washington különleges katonai egységeket vezényelt Puerto Ricóba, s katonákat küldött Kolumbiába is. (Euronews, O Globo, hvg.hu)

Venezuela bajban, az oroszok dühösek

0

Titkos látogatást tett Venezuela fővárosában Igor Szecsin – értesült a Reuters hírügynökség, mely szerint a Rosznyeft főnöke komoly szemrehányásossal illette Nicolas Maduro elnököt. Az ok? Miközben Venezuela teljesíti olajszállítási kötelezettségeit Kína irányában, az oroszokkal szemben komoly elmaradása van!

Venezuela pénzügyi csődben van, ráadásul az olajkitermelés jelentős mértékben csökken, pedig ez jelenti az ország deviza bevételeinek 95%-át. Mind Oroszország mind pedig Kína támogatja Venezuelát, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget. A kínaiak és az oroszok hiteleit Venezuela olajszállítmányokkal ellentételezi. A kínaiak meg is kapják azt, ami jár, de az oroszok nem! Ezért reklamált Igor Szecsin Caracasban.

A Reuters számításai szerint Moszkva 17 milliárd dollárt adott Venezuelának 2006 óta, amióta a magát szocialistának nevező populista rendszer pénzügyi gondokkal kezdett küzdeni. Kína viszont több mint 50 milliárd dollárt! Így érthető, ha Nicolas Maduro elnök döntése alapján a csökkenő olaj exportból inkább a kínaiaknak szállítanak mint az oroszoknak.

Moszkvában érthetően dühösek és profitálni szeretnének a helyzetből. Az oroszok szép csendben felvásárolják az olaj mezőket Venezuelában, hogy a világpiacon megerősítsék a pozícióikat. Jelenleg Oroszország, az USA és Szaúd Arábia kulcspozícióban van az olaj világ piacán míg az OPEC államai ki vannak szolgáltatva a csökkenő olaj árak következményeinek.

Szecsin úgy nyilatkozott, hogy „minket nem érdekel az olaj ára!”

Putyin jobbkeze, aki szintén a KGB-ben töltötte ifjúságát, arra célzott, hogy az oroszokat a bevétel érdekli. Ha csökken az ár, akkor több olajat szállítanak a piacra. Ehhez kell az olaj Venezuelából, mert onnan olcsóbb az amerikai kontinensre szállítani. Közben Trump elnök meg akarja pénzügyileg fojtani Venezuelát, mely Kubával együtt baloldali alternatívát kínált Latin Amerika számára – meglehetősen szerény eredménnyel.

Kínában tárgyal és házal a venezuelai elnök

0

Li Kocsiang kínai miniszterelnök minden támogatást megígért Venezuela elnökének, de konkrétumokba nem bocsátkozott. A hírek szerint elsősorban arról folyik az alkudozás Pekingben, hogy meghosszabbítsanak egy 5 milliárd dolláros kölcsönt, melynek visszafizetésére Venezuela képtelen.

Nicolas Maduro elnök nagy nővérnek nevezte Kínát. A Tienanmen téren háromszor meghajolt Mao elnök mauzóleuma előtt. Venezuela a vele ellenséges Amerikával szemben Kínában és Oroszországban keres támogatást. Csakhogy ennek ára van. A kínaiak és az oroszok szépen csendben felvásárolják a földeket és az értékes ingatlanokat, legfőképp pedig az olajipart, mely Venezuela legfontosabb gazdasági ágazata.

Venezuela mélyrepülése akkor kezdődött, amikor az olaj árfolyama drámai mértékben csökkent.

Trump hatalomra kerülésével végképp kiéleződött a viszony Washington és Venezuela között. Az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára még egy katonai inváziót sem zár ki Venezuelában. Minthogy Kína és Oroszország támogatja Venezuelát, a katonai invázió távolról sem jelent biztos megoldást. Annál is kevésbé, mert senki sem tudja, hogy mi következne utána. A gazdasági csőd ugyanis egyértelmű: az IMF szerint az év végéig az infláció elérheti az egymillió százalékot!

A lakosság tömegesen menekül a szomszédos latin-amerikai államokba, illetve Spanyolországba.

Így érthető, hogy Venezuela elnöke Kínában házal némi támogatásért.

A kínaiak nagyok az ígérgetésben, de pénzt általában csak akkor adnak, ha abból nekik is hasznuk származik. Így várható, hogy Venezuela mélyrepülése Nicolas Maduro elnök pekingi látogatása után is tovább folytatódik.

Ellenzékieket engedtek szabadon Venezuelában

0

Negyvennégy ellenzékit engedtek ki a börtönből az utóbbi három napban Venezuelában a legfőbb venezuelai végrehajtó hatalom, a szinte kizárólag Nicolás Maduro államfő híveiből álló alkotmányozó nemzetgyűlés javaslatára.

Alfredo Romero, a Foro nevű venezuelai emberi jogvédő szervezet vezetője ugyanakkor emlékeztetett, hogy a nagylelkűnek tűnő lépéssel a hatóságok akkor is csak a venezuelai politikai foglyok 16 százaléka nyerte vissza szabadságát, 227-en még mindig rabságban vannak.

Közölte azt is, hogy a kormány valójában azért „kegyelmezett” meg az ellenzékieknek, mert drágállja ellátásukat.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés eredetileg 80 bebörtönzött kormányellenes aktivista szabadon bocsátására tett javaslatot. Köztük vannak olyanok, akiket 2014-óta, a 43 halálos áldozattal járó kormányellenes tüntetések nyomán tartanak fogságban, valamint olyanok is, akiket a 125 halálos áldozatot követelő 2017-es tavaszi megmozdulások során vettek őrizetbe.

Venezuela az ország történek legsúlyosabb politikai, gazdasági és társadalmi válságát éli.

A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olaj árának esése miatt gyakorlatilag összeomlott, az ellenzék pedig elsöprő többséget szerzett a parlamentben a legutóbbi választásokon. Ennek ellenére az elnök és a hozzá hű igazságszolgáltatás fokozatosan, de szinte teljesen megvonta a népképviselet minden jogkörét, augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része a választás körüli visszásságok miatt nem ismer el legitim testületnek.

Az ellenzék pedig népszavazást szervezett, amelyen a 7,6 millió résztvevő 98 százaléka a nemzetgyűlést összehívása ellen foglalt állást.

Április óta folyamatosak a gyakran erőszakba torkolló utcai tüntetések a dél-amerikai országban.

Maduro állítása szerint tavaly március óta folynak megbeszélések a kormány és az ellenzék között, hogy valamely módon kiutat találjanak az országot fojtogató válságból. A Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) nevű ellenzéki pártszövetség azt követeli Madurótól, hogy adjon biztosítékokat a 2018 végén esedékes elnökválasztás megtartására, engedjen szabadon több, mint 500 politikai foglyot, tartsa tiszteletben a parlamentet és jogköreit, és függessze fel a népszerű ellenzékieket sújtó szankciókat, hogy azok indulhassanak a választásokon.

Lesz-e amerikai-venezuelai csúcstalálkozó New Yorkban?

0

Venezuela elnöke találkozni akar Trumppal. Erről Nicolas Maduro elnök az alkotmányozó nemzetgyűlés előtt beszélt Caracasban.

Az ENSZ közgyűlés őszi ülésszakán szeretne tárgyalni az amerikai elnökkel, aki szankciókat vezetett be Venezuelával szemben. Az ok: véres választások eredményeképp jött létre az alkotmányozó nemzetgyűlés, mely szinte diktátori hatalmat biztosít Nicolas Maduro elnöknek.

Forrás: Wikimedia Commons

A szankciók súlyos csapást jelentenek Venezuelának, mely már hónapok óta

katasztrofális gazdasági válsággal küzd az alacsony olajárak miatt.

„Utasítottam a külügyminisztert, hogy

szervezzen találkozót Donald Trumppal

szeptember 20-ára New Yorkban. Lehet személyes találkozó, de tárgyalhatunk telefonon is” – mondta Maduro, aki hangsúlyozta: fegyverrel a kézben megy tárgyalni.

„Az amerikai birodalomnak tudnia kell, hogy Venezuela sohasem adja meg magát!”

– mondta Maduro elnök. Aki nem is titkolta: szerinte az USA állt amögött a katonai lázadás mögött, mely a választások után robbant ki, és amelyet az elnökhöz hű csapatok levertek Venezuelában.

Késhegyig menő harc Venezuelában

0

Az alkotmányozó nemzetgyűlés leváltotta a főügyészt, aki választási csalással vádolja az államfőt.

Áruló főügyésznő, eljött az órád!- kiáltotta az alkotmányozó nemzetgyűlés elnöke majd mindenki megszavazta Luisa Ortega főügyésznő eltávolítását Caracasban az újonnan választott alkotmányozó nemzetgyűlésben. A főügyész asszony szerdán indított vizsgálatot választási csalás ügyében Maduro elnök és az alkotmányozó nemzetgyűlés ellen.

A hadsereg kommandósai bekerítették a főügyészség épületét- tudatta Twitteren a főügyésznő. Akinek esze ágában sincs lemondani. Ez a diktatúra első lépése – kommentálta a döntést leváltásáról. Luisa Ortega asszonyt még Chavez elnök nevezte ki tisztségébe tíz évvel ezelőtt. Ugyanaz a Chavez elnök, aki haldokolva Nicolas Madurot állította az ország élére. A baloldali populista rendszerre halálos csapást mért az olajárak esése. Venezuelában az óriási infláció és az általános áruhiány roham léptekben csökkentette a hatalom népszerűségét. Ezért találta ki Maduro elnök az alkotmányozó nemzetgyűlést, mely lényegében diktátori hatalommal ruházhatja fel őt.

Washingtonban a külügy szóvivője Twitteren ítélte el a főügyésznő leváltását. Bírálta a döntést Kolumbia és Chile elnöke is. Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay külügyminiszterei úgy döntöttek, hogy felfüggesztik Venezuela tagságát a Mercorsurban. Ez egyfajta közös piac Dél Amerikában. Venezuela tehát mind jobban elszigetelődik és minthogy az olajárak nem emelkednek, a gazdasági válság tovább mélyül. Maduro elnök nyilván úgy érzi, hogy előre kell menekülnie. A főügyésznő leváltása mindenesetre azt jelzi: a hatalom elszánt és leszámol ellenfeleivel, akik a maguk részéről ugyanilyen brutálisan akarnak leszámolni a baloldali populista rendszerrel Venezuelában.

Venezuela válságban: az alkotmányozó nemzetgyűlés elmozdította hivatalából a főügyészt

0

Az ok: tömeges választási csalás gyanújával vizsgálatot indított (volna) a venezuelai kormány és a választási hatóságok ellen. Az ombudsman már nem annyira finnyás.

A caracasi székhelyű venezuelai alkotmányozó nemzetgyűlés egyhangúlag elmozdította hivatalából Luisa Ortega Díaz főügyészt, miután a legfelsőbb bíróság elegendő bizonyítékot talált perbe fogására.

Luisa Ortega Díaz sokáig kitartóan támogatta a szocialistákat, de végül Nicolás Maduro elnök ellen fordult. A főügyész a hét közepén bejelentette, hogy tömeges választási csalás gyanújával vizsgálatot indított a venezuelai kormány és a választási hatóságok ellen.

Díaz hivatalát az alkotmányozó nemzetgyűlés döntése nyomán az eddig emberi jogi ombudsmanként dolgozó Tarek William Saab veszi át. Az ellenzék bírálta Saabot, mert szemet hunyt a hatósági túlkapások fölött.

„Az alkotmányozó nemzetgyűlés megoldja Maduro politikai gondjait, kvótákat határoz meg és felkoncolja az intézményeket”

– mondta José Manuel Olivares ellenzéki törvényhozó, miután értesült Ortega sorsáról.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés hatalmát egy politikai intézmény sem korlátozhatja; a testületnek jogában áll átírni az alaptörvényt, átrendezni az állami intézményeket és  engedélyezheti Madurónak a rendeleti kormányzást.

Az 545 tagból álló, vasárnap ellenzéki bojkott mellett megválasztott nemzetgyűlés első ülésén legfeljebb két évben határozta meg működésének időtartamát.

Eközben az 1991-ben alapított Mercosur dél-amerikai gazdasági szervezet határozatlan időre felfüggesztette Venezuela tagságát a demokratikus normák megszegésére hivatkozva. Argentína, Paraguay, Uruguay és Brazília külügyminiszterei Sao Paulóban jelentették be a lépést, és sürgették Madurót, hogy

engedje szabadon a foglyokat és azonnal indítsa el a politikai átmenetet.

A rendelkezést csak akkor függesztik fel, ha a többi tag úgy látja, hogy Venezuelában helyreállt a demokratikus rend.

Véres választások Venezuelában

0

„Maduro elnök diktátor, aki semmibe veszi a nép akaratát!”- jelentette ki az USA pénzügyminisztere. Steven Mnuchin közölte: Nicolas Maduro minden az USA-ban levő vagyonát zár alá helyezik.

Mindezt az amerikai pénzügyminiszter a hétvégi népszavazással indokolta, mely alkotmányozó nemzetgyűlést állított Venezuela élére. Ez az alkotmányozó nemzetgyűlés valamiféle szuperhatalom lenne az ország politikai életében szemben a parlamenttel, melyben az elnök ellenzéke többségbe került.

Az ellenzék, melyet az USA támogat, nem ismeri el a népszavazást mondván hogy azon a választópolgároknak csak a 41,5%-a vett részt.

Maduro elnök viszont híveivel együtt ünnepelt.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés a tervek szerint új alkotmányt fogad el. Ez az új alkotmány szinte diktátori jogokkal ruházza majd fel Maduro elnököt – állítja az ellenzék. Maga Maduro nyíltan gúnyolódott az Egyesült Államokon. Utalt arra, hogy Trump úgy lett elnök, hogy ellenfele három millióval több szavazatot szerzett.

Mindeközben Venezuelában általános a gazdasági és társadalmi válság, melynek következtében az ország politikailag kettészakadt. Korábban a baloldal többségben volt, de az olajárak csökkenése miatt immár nem képes pénzelni az állam jóléti intézkedéseit. A jobboldal mindenáron meg akarja buktatni a szocialista kormányzatot, mely szerinte csődbeviszi az országot. Azt persze, hogy alacsony olajárak mellett Venezuela hogy boldogulhat senki sem tudja sem Caracasban sem pedig Washingtonban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!