Kezdőlap Címkék Luxemburg

Címke: Luxemburg

1000 eurót spórol egy család

Szociális és környezetvédelmi fordulat történt az Európai Unió leggazdagabb országában: március elsejétől ingyenes a tömegközlekedés Luxemburgban. Ez világ premier, ezért sok helyen figyelik a hatást. A gazdag nagyhercegség először is azért döntött így, mert megengedheti magának.

Az államkassza azóta jól áll, hogy Jean Claude Juncker miniszterelnök adóparadicsommá varázsolta a kis nagyhercegséget az Európai Unió kellős közepén. Az egy főre jutó GDP messze itt a legmagasabb az unióban. Ez persze becsapós, mert Luxemburg polgárai távolról sem annyira tehetősek mint államuk.

Évi 1000 eurót takarít meg egy átlagos család

Legalábbis ezt számolták ki a kormány közgazdászai. Ez a döntés szociális oldala hiszen a családok 40%-a rendszeresen a tömegközlekedést használja. Jó lenne, ha többen lennének – véli a kormány, mert a tömegközlekedés kevésbé szennyezi a környezetet mint az autózás.

Fizessenek a gazdagok!

A tömegközlekedés ingyenes, de az első osztályon továbbra is fizetni kell! Ez is a szociális igazságossággal függ össze,

no meg azzal, hogy egyelőre senki sem tudja: mi lesz a kalauzokkal, pénztárosokkal?

Emiatt komoly az aggodalom – számol be az AFP hírügynökség tudósítója Luxemburgból. Az nyilvánvaló, hogy a pénztárak egy részének meg kell maradnia, mert külföldön még jegyet kell felmutatni, és Luxemburgból pillanatok alatt el lehet jutni Belgiumba, Franciaországba vagy épp Németországba.

3,2 milliárd euró a vasút fejlesztésére

Luxemburg szeretne a huszonegyedik századi közlekedés laboratóriuma lenni – nyilatkozta a közlekedési miniszter. Ezért míg korábban az úthálózatot fejlesztették, ezentúl a vasút kap prioritást. A felújítás célja az, hogy növeljék a vonzerejét a tömegközlekedésnek: ezért sok parkoló helyet létesítenek a pályaudvarok mellett. Azt szeretnék, ha az emberek tömegközlekedéssel közelítenék meg munkahelyüket: míg Párizsban ez 70%, Luxemburgban 51%, de ebből a vasút csak 19%-jegyzi meg a Le Monde.

„A kínálat bővítése a jövő szempontjából sokkal fontosabb mint az ingyenesség” – nyilatkozta a Le Monde-nak egy környezetvédelmi szervezet vezetője.

Gondolatok a luxemburgi 1-2 után

Talán felül kellene vizsgálni a stadionépítési projekt sikerességét. Lehet, az a baj, hogy az elmúlt években túl sok stadiont építettünk.

Kevesebb több lett volna.

Meg kellene nézni, hogy azokban az országokban, amelyektől az elmúlt hónapokban kínos vereségeket szenvedtünk – Andorra, Luxemburg – hány stadion épült az utóbbi években.

Lehet, hogy új projektet kellene indítani, melynek célja minél több stadion lebontása.

Ez is sok pénzbe kerül, de miután Magyarország hagyományosan futballnemzet, ennyi áldozatot meg kell hoznunk az ügyért. És amikor lebontunk egy stadiont, még egy kis rögtönzött ünnepélyen szalagot is át lehetne vágni.

Inkább egy szalagot, mint a szurkolókat.

És amikorra már csak egy stadion marad – nevezzük Népstadionnak, ahol valamikor 85 ember ezer is összejött egy kettős rangadóra – addigra talán a magyar futballt is új alapokra lehet helyezni.

Zárójel: nemcsak a fiatalok, de talán már a középkorúak sem emlékeznek arra, hogy valaha voltak kettős rangadók Magyarországon. Mondjuk a Ferencváros játszott az Újpesttel és a Vasas a Honvéddel.

Ezek akkor világverő csapatok voltak, a világ legjobbjaival is felvették a versenyt. Magyar játékosok futballoztak ezekben a csapatokban, magyar edzők segítették őket ahhoz, hogy több gólt rúgjanak, mint az ellenfél.

Akkor még ki lehetett menni egy meccsre, mert a legdurvább bekiabálás az volt, amikor egy vérmes öregúr beszólt a bírónak: mocskos csaló!

Szemrehányóan néztünk az ilyenre, mert nem tartottuk helyénvalónak az ilyen magatartást.

Zárójel bezárva.

Még csak annyit, hogy a futball nem szájkarate.

Itt a teljesítmény számít, nem az, hogy mit gondolunk, vagy hogy mit kommunikálunk magunkról. Lehet azt mondani, hogy a magyar csapat jobban teljesít, de ha ez nem igaz, a pályán úgyis kiderül.

Ahol egyébként nem ellenségek, hanem ellenfelek vannak. Nem megsemmisíteni kell őket, hanem jobbnak lenni náluk.

Végezetül. A futball játék, amelynek azonban vannak szakmai alapvetései. Kell hozzá három T: tehetség, tudás, teljesítmény.

Emellett még önbizalom és alázat.

Ez utóbbi kettő nem zárja ki egymást.

Újabb megalázó vereséget szenvedett a magyar válogatott

0

Az Andorra elleni vereség után Luxemburg is legyőzte Magyarországot, a csütörtök esti barátságos meccs eredménye 2-1 lett a házigazdáknak.

Lovrencsics Gergő kiállítása miatt az 53. perctől tíz emberrel játszott a magyar válogatott, de ez sem lehet magyarázat arra, hogy ismét egy, a világranglista alapján sokkal gyengébb csapattól kapott ki Magyarország.

A magyar csapat története során először nem tudta legyőzni Luxemburgot,

a korábbi tíz találkozó Magyarország győzelmével ért véget.

A hazaiak 15. percben szerezték meg a vezetést, de nem sokkal később a válogatottba több mint egy év után visszatért Nikolics Nemanja egyenlített. A második félidőben Luxemburg Marvin Martins révén, a 85. percben szerezte meg a győztes gólt.

A válogatottat a felkészülési mérkőzésen Bernd Storck távozása miatt Szélesi Zoltán megbízott szövetségi kapitány irányította, aki így vereséggel kezdte pályafutását a csapat élén.

A válogatott idei utolsó mérkőzésén, jövő hét kedden Costa Ricát fogadja a Groupama Arénában.

A magyar kormány nem kér a közös európai ügyészségből

0

Az uniós igazságügyi miniszterek csütörtöki luxembourgi ülésükön jóváhagyták az Európai Ügyészség (EPPO) felállítását. Ehhez a megerősített együttműködési eljárással létrejövő szervezethez húsz uniós tagállam csatlakozott, de Magyarország egyelőre kimaradt belőle. 

A vádhatóság egy központi hivatalból, illetve a tagországokba delegált európai ügyészekből fog felépülni. A független főügyész bizonyos feltételek mellett jogosult lesz olyan határon  átívelő  nyomozások és büntetőeljárások lefolytatására, mint például a strukturális alapokat érintő csalások és korrupció ügyében. Az Európai Ügyészség (European Public Prosecutors Office) székhelye Luxemburgban lesz.

Magyarország nem vesz részt az együttműködésben, mivel a kormány álláspontja szerint jelenleg is vannak olyan intézmények, amelyek eljárhatnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben. Magyarországon kívül Dánia, Hollandia, Írország, Lengyelország, Málta, Nagy-Britannia és Svédország is elutasította az EPPO-ban való részvételt.

Günther Oettinger költségvetésért felelős uniós biztos kiemelte, hogy a hivatalnak legkésőbb 2020-tól, vagyis a következő (2020-2027) első évétől kezdve már meg kell kezdenie működését. Věra Jourovával, az Európai Unió jogérvényesülésért felelős biztosával közösen megfogalmazott nyilatkozatban reményüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az uniós költségvetés korrupcióval és csalással szembeni védelmére irányuló együttes erőfeszítéseinket később valamennyi uniós tagállam támogatni fogja.

MTI/FüHü

Orvoshiány az EU-ban avagy mi lesz, ha nyugdíjba megy 60 ezer doktor egy évben

0

A gazdagabb nyugati államok a szegényebb keletiekkel fizettetik meg a méregdrága orvos képzés költségeinek jelentős részét- állapítja meg a brüsszeli bizottság tanulmánya. Persze az Európai Unióban szabad a munkaerő vándorlás, és érthető, ha mindenki oda tart, ahol jobb élet és munkakörülményeket remél.

Minden harmadik orvos idősebb 55 évesnél, ezért az EU brüsszeli bizottsága arra számít, hogy évente 60 ezren mennek majd nyugdíjba 2020 táján. Mi lesz így az európai egészségüggyel, mely már így is számos nyavalyával küszködik? A gazdagabb uniós tagállamok eddig úgy oldották meg a problémát, hogy elszipkázták az orvosokat Keletről, ahol a fizetések egynegyedét vagy egyötödét teszik ki a nyugatinak.

Az elmúlt 20 évben több mint 72 ezer orvos kérte diplomájának a hitelesítését egy másik uniós államban.

Ez nem csoda, ha azt nézzük, hogy Luxemburgban az egy főre jutó egészségügyi kiadások 4000 euró felett vannak egy évben míg ugyanez a szám a lista végén szerénykedik Romániában csak 816 euró! Az eredmény? A doktorok Romániából tömegesen mennek ki nyugatra éppúgy mint a magyar vagy az észt orvosok. Csakhogy az európai bizottság felmérése szerint ez a tendencia oda vezetett, hogy ma már Románia lakosságának a 10%-a nem jut egészségügyi ellátáshoz a huszonegyedik században!

Az orvoshiány a gazdagabb nyugati államokban mágnesként vonzza a keleti orvosokat, akik a magasabb fizetés reményében olykor diplomájuk megszerzése után azonnal repülőre szállnak és külföldön kezdik meg szakmai pályafutásukat. A gazdagabb nyugati államok a szegényebb keletiekkel fizettetik meg a méregdrága orvos képzés költségeinek jelentős részét- állapítja meg a brüsszeli bizottság tanulmánya. Persze az Európai Unióban szabad a munkaerő vándorlás, és érthető, ha mindenki oda tart, ahol jobb élet és munkakörülményeket remél. Csakhogy ilyen körülmények között igen nehéz megoldani az egészségügy gondjait a szegényebb uniós államokban. Az európai bizottság megállapítása szerint immár Portugália és Görögország is ide tartozik. Eddig csak a kelet-európai egykori szocialista államokat sorolták ide. A megoldás nem nagyon látszik pedig az „egészségügyi katasztrófa dátum” 2020 egészen közel van. Honnan lesz orvos utánpótlás, ha évente több mint 60 ezer doktor vonul majd nyugalomba, és Nyugaton a helyükre keleti orvosokat várnak?!…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!