Kezdőlap Címkék Lázár János

Címke: Lázár János

Lázár, a ménesgazda

Lázár János nem „persona non grata” a hatalom számára: ez a politikai üzenete az ex-miniszter újabb kormánybiztosi megbízatásának – mondta el a Független hírügynökségnek Raskó György agrárközgazdász, agrárvállalkozó. Míg az előző, a dohányügyi biztosi kinevezés megalázó és nevetséges volt a közvélemény szemében, ez a látszólag komoly feladat azt sugallja, hogy Lázár János nem vesztette el Orbán Viktor bizalmát.

Szakmailag csupán ujjgyakorlat lesz a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. miniszterelnöki megbízott feladatait ellátni Lázár János számára, hiszen jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik az agrárgazdaság területén – fejtette ki az Antall-kormány agrár-államtitkára. Hosszú évek óta részt vesz a hódmezővásárhelyi székhelyű AgroGorzsa Rt. tevékenységének irányításában, 2010 óta résztulajdonosként, majd igazgatósági tagként. A privatizált egykori állami gazdaság olyan nagyüzem, amelynek problémái a mezőhegyesi ménesbirtokéhoz hasonlóak. Lázár Jánosnak tehát van a rálátása, közvetlen tapasztalata is ehhez a feladathoz – ez nem vitatható.

Ugyanakkor a nagy múltú mezőhegyesi ménesbirtok már korántsem akkora méretű és jelentőségű, hogy az összemérhető lenne Lázárnak a korábbi kormányzati funkciójában, Miniszterelnökséget vezető miniszterként, ráruházott hatalommal és lehetőségekkel. Mivel ahhoz képest ez a feladat szinte nulla,

a kormánybiztosi megbízatása egyértelműen kifelé szóló, politikai üzenet

– emelte ki Raskó György. „Nem hiszem, hogy Lázár János  egész életében arra vágyott, hogy kormánybiztos legyen egy ma már nem is túl jelentős mezőgazdasági társaságnál” – tette hozzá.

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-től az elmúlt években annyi földterületet elvittek már, hogy gazdasági potenciál szempontjából szinte a „futottak még” kategóriába került – mutatott rá. A lótenyésztés pedig, mint a ménesbirtok tradicionális üzletága, mindenütt alapból veszteséges, állami támogatásból lehet fenntartani.

Raskó György szerint Lázár János korábbi, a dohányzást elleni küzdelmet irányító megbízatása megalázó és nevetséges volt,

„röhögtek rajta az emberek”

– fogalmazott, ezért most ezzel az új kinevezéssel kívánják megerősíteni, hogy Lázár továbbra is élvezi a hatalom, és személy szerint Orbán Viktor bizalmát. Azt mindenki tudja, hogy egy ilyen megbízatás a miniszterelnök egyetértésével vagy akarata szerint történik. Ez most egy viszonylag komoly, évszázados tradíciókkal rendelkező, a nemzeti vagyon részét képező társaság, Lázár Jánosnak sok köze volt 2016-ban a megalapításához, a megvásárlásához is. Mint ilyen, kitűnően alkalmas arra, hogy ország-világ előtt bizonyítsák, a sugdolózásoknak, mendemondáknak, miszerint Lázár Orbán Viktor szemében „persona non grata” lett, egy „kígyótojás”, amelyből egyszer „kikelhet” és a miniszterelnök hatalmára törhet – semmi alapjuk nincs.

Az üzenet lényege, hogy nem kell Lázárral suskusolni, mert ő továbbra is a mi emberünk

– hangsúlyozta.

Ezt támasztja alá az is, hogy a kormányhatározat szerint Lázár János munkáját, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásában a miniszterelnök irányítja és a Miniszterelnöki Kormányiroda segíti.

A kormányirodát pedig Rogán Antal miniszter vezeti, akivel Lázár Jánosnak köztudottan nem volt felhőtlen a viszonya.

Arra a felvetésre, hogy a hírek szerint tíz-húsz milliárdos nagyságrendű fejlesztéseket terveznek Mezőhegyesen, Raskó György elmondta: a Mezőhegyesi Ménesbirtok esetében biztos abban, hogy erre semmi szükség, majd hozzátette: értelmetlenül bármennyi pénzt el lehet szórni. reálisan évente néhány százmilliós nagyságrendű fejlesztés indokolt lehet, de milliárdokat biztosan nem lenne szabad a valójában  még magyar viszonylatban sem jelentős gazdaságba fektetni. Ha mondjuk lósport-pályát akarnak építeni, az persze egy-két milliárdba belekerülhet, de nincs konkrét információja, hogy mit terveznek és mit nem. Közbevetésünkre, hogy a Nemzeti Ménesbirtok és tangazdaság Zrt. alapításakor a lovasturizmus-fejlesztést is célul tűzték ki, így reagált:

Mindaddig, amíg a milliárdosok luxus- kedvteléseinek társfinanszírozását a magyar nép szó nélkül vállalja, bármi elképzelhető manapság, ha valakinek meglódul a fantáziája.

Az agrárszektor.hu információi szerint a 18 ezer hektáros „mintagazdaságban” a szárítóüzem és egy ipartelep kiépítése, a szarvasmarha-ágazat és az öntözés fejlesztése, a gépjavító üzem és a műemléki épületek fejújítása zajlik. Csak az idei tervek forrásigénye átlépi a 20 milliárdot, miközben a birtok már a megalapítása évében 22 milliárdot emésztett fel. A Ménesbirtok saját tőkéje két év leforgása alatt – a többszöri állami tőkeemelés révén – 23 milliárd forintra emelkedett. 

 

Marad a csillag, még ha vörös is

Biztosan nemzetközi hír lesz abból, hogy a Győri Ítélőtábla jogerősen is kimondta: a fideszes Menczer Erzsébetnek semmi köze ahhoz, hogy a világszerte forgalmazott holland sör, a Heineken címkéjén ott van-e a vörös csillag, vagy sem. Alighanem megmosolyogtak volna minket Indiától Argentínáig, ha más ítélet születik az ügyben.

Ez komoly? – kérdezte a per hírének hallatán néhány évvel ezelőtt holland ismerősöm, aki korábban a sörgyár magyarországi képviseletén is dolgozott. Más politikai légkörben nevelkedvén nem is értette, mi kifogása lehet egy fideszes politikusnak egy sörös címkén a csillag ellen, amely a gyár felfogása szerint pusztán a négy elemet – földet, a levegőt, a tűzet és a vizet, valamint a „mágikus elemet” jelképezi.

A cég már 1889 óta használja, és semmi köze nincs a kommunizmushoz.

Mint emlékszünk, az egész hercehurca tipikusan a hazai politikai élet arroganciájára vezethető vissza. A kormány hadjárata a Heinekennel szemben 2017 elején indult, miután egy romániai bíróság a holland világcégnek adott igazat a fele-fele arányban egy Hollandiában bejegyzett cég és Lénárd András székelyföldi vállalkozó tulajdonában lévő sörgyárral szemben.

A Heineken tíz évvel korábban megvett egy román sörgyárat, amelynek egyik terméke a Ciuc Premium. Ezt a sört románul mindenki bere (de) Ciuc néven említi, ami magyarul annyit tesz, hogy Csíki sör. A Heineken levédette a Ciuc Premium és a Csíki Prémium elnevezést Romániában. Lénárd Andrásék 2014-ben indultak a maguk sörgyárával, amelynek egyik termékét Igazi Csíki Sörre keresztelték. Ezzel elsősorban az erdélyi magyar sörfogyasztókat akarhatták átcsábítani a Heineken leányvállalatának eredeti Csíki sörétől.

A történetnek ez a része nem több, mint egy szokásos gazdasági konfliktus. A holland cég 2014 decemberében bírósághoz fordult márkanévbitorlás és tisztességtelen piaci verseny miatt. Mind első, mind másodfokon pert vesztett a Csíki Sör Manufaktúra tulajdonosa. A Maros Megyei Táblabíróság megtiltotta az Igazi Csíki Sör név használatát.

A döntést a Csíki Sör Manufaktúra igyekezett magyarellenes lépésként feltüntetni,

miszerint a román hatóságok a holland multival karöltve akarnak tönkretenni egy székely–magyar vállalkozást. Az üzleti vitába itt beleszólt a magyar politika: előbb a Jobbik, majd a Fidesz igyekezett politikai tőkét kovácsolni az esetből. Lázár János egyszer látványosan arra kérte a hódmezővásárhelyieket, bojkottálják a Heineken termékeit, és helyette igyák inkább a Tiltott Csiki Sör néven árult „magyar terméket”. A miniszter ellátogatott a Csíki Sör Manufaktúra csíkszentsimoni üzemébe is, ahol emlékezetes fotó készült: a sört kifejezetten nem kedvelő Lázár ünnepélyesen megivott belőle egy pohárkával.

Lázár János a Csíki Sör Manufaktúrában, balra Lénárd András.
MTI Fotó: Veres Nándor

Ha a „főminiszter” teljes mellszélességgel beleállt az ügybe, akkor több fideszes politikus is csatlakozott. A magyar kormány igyekezett a Heineken elleni fellépésével érzékeltetni: megvédik az erdélyi – mi több -, a teljes határon túli magyarságot. Lázár János és Semjén Zsolttal közösen benyújtott egy törvényjavaslatot az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról. (Később mind Lázár, mind Semjén úgy igyekezett kisebbíteni az ügyben a saját szerepét, hogy elmondták, a törvényjavaslatot valójában Borboly Csabának, a Hargita Megyei Tanács elnökének javaslatára nyújtották be.) Rögtön ezután a Heineken és az erdélyi–holland vállalkozás bejelentette: szóban megegyeztek:

„a Ciuc és a Csíki Sör márkanevek egymás mellett békében meg fognak férni a piacon”.

Az erről szóló megállapodást írásban is rögzítették.

Persze egy ilyen meghurcoltatást a hollandok sem néztek jó szemmel. Sokan felkapták a fejüket, amikor a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. bejelentette martfűi gyárának leépítését, továbbá azt, hogy a teljes magyarországi termelést átcsoportosítja a vállalat soproni központjába. Hogy e lépés mennyire függ össze a világcég elleni kormányzati hadjárattal, azt csak a menedzsment tudná megmondani.

2017-ben Martfűn az önkormányzat kezdeményezésére aláírásgyűjtést indítottak annak érdekében, hogy az állam tegyen értük valamit. Jellemző, a település ahhoz a kormányhoz fordult segítségért, amelynek főminisztere arra szólította fel a választókat, hogy bojkottálják a Heineken termékeit, és azok helyett inkább az azóta már Tiltott Csíki Sör névre átkeresztelt erdélyi italt fogyasszák. A helyiek közül sokan máig meg vannak győződve arról, hogy Lázár János szájkaratéja miatt került a 6-6,5 ezer lakosú város nehéz helyzetbe.

Újabb fordulatot vett az ügy, amikor kiderült, hogy embercsempészet miatt keresik az Egyesült Államokban Lénárd Andrást, magyar kormány által támogatott erdélyi sörgyárost. Az iratok szerint 2001. január 21-én Champlain település közelében fogta el a rendőrség, a Kanada és az Egyesült Államok közötti zöldhatáron, két mérföldre a hivatalos határátkelőhelytől. A kocsijában talált külföldi nők állampolgársága nem derült ki a periratból, de nevük alapján vélhetően magyarok voltak.

Az Erdélyi Átlátszó újságírójának az egyikük elmondta, egy amerikai sztriptízbárban táncoltak volna, de nem kaptak vízumot, így Kanadába utaztak, ahol Lénárd várta őket autóval, hogy a zöldhatáron csempéssze át őket az Egyesült Államokba. A tettenérés után Lénárdot letartóztatták, a lányok tanúk lettek, ugyanakkor gyanúsítottak is tiltott határátlépés vétségéért.

Lénárd ügye súlyosabb bűncselekménynek számít,

mivel külföldiek becsempészésével és utaztatásával vádolták meg. Lénárd amerikai állampolgárságú menyasszonya kifizette az ötvenezer dollárnyi (13 millió forint) óvadékot, így a vádlott szabadlábon védekezhetett, de többé nem jelent meg a bíróság előtt. Elfogató parancsot adtak ki ellene.

A Magyar Nemzet járt utána annak is, hogy Lénárd amerikai feleségével Csíkszeredára költözött, ahol az erdélyi református egyház nyugdíjpénztárának tőkéjét felhasználva fogott vállalkozásba. Törpe vízierőmű-rendszereket szándékozott telepíteni az Úz völgyébe és máshová. A céget 2015 elején – sajtóhírek szerint harmincmillió euróért – felvásárolta a Magyar Villamos Művek Zrt. Az üzlet cseppet sem nevezhető sikeresnek: a romániai cégnyilvántartás szerint a magyar állam tulajdonában lévő MVM ottani leányvállalatai azóta komoly veszteséget termeltek, és jelentős adósságot halmoztak fel.

A később megalapított

Csíki Sör Manufaktúra szintén nem a gazdasági sikereiről lett híres.

A vállalkozás 2016-ban 4,5 millió eurós forgalom mellett 1,6 milliós veszteséget termelt. A cég szinte teljes vagyonára – köztük az egyik csíkszentsimoni gyárterületére és a rajta lévő épületekre –, minden berendezésre, az alapanyagokra, az autóparkra és a folyószámlákra jelzálogjogot jegyeztek be. Az állami hátszél ellenére magyarországi terjeszkedésük sem sikerült túl fényesre: a Csíki Sör Magyarország Kft. felkerült a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjára, a végrehajtási eljárás alatt álló adózók közé.

Az ügy kezdett ellaposodni. 2017-ben a kormánynak már kevésbé volt fontos frontot nyitni sörügyben, de nagyon nehéz volt kihátrálni az első lelkesedésben benyújtott „Lex-Heineken” elfogadása elől is. 2017 szeptemberére az Unió sem emelt kifogást egy ilyen törvény ellen, de a honatyák kezdték belátni, a vörös csillag száműzése a termékek csomagolásáról így nem csak a Heinekennek fájna. Bekerült a törvény szövegébe egy passzus, miszerint

egyes cégek termékei esetében a kormány felmentést adhat a törvény szigorának alkalmazása alól.

Rájöttek ugyanis, hogy meg kellene változtatni miatta más népszerű márkák – a Milky Way, a San Pellegrino, a Redstar Jeans és a Converse – egyes termékeinek címkéit is. Felvetődött az is, hogy például Puskás-mezt sem lehetne a korábbi magyar címerrel árulni, vagy például mi lesz az UEFA-meccsek közvetítésével, ahol a pálya mellett futó fénycsíkokon ott szerepel a Heineken csillaga.

Voltak persze, akik ebbe nem nyugodtak bele. Ilyen volt például Keszegné Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (Szorakész) elnöke (2010 és 14 között a Fidesz parlamenti, később önkormányzati képviselője) és Pálfalvi Milán, a  Szabadságvédő Alapítvány (Szava) elnöke, mellesleg az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség alelnöke. 2017 márciusában beperelték a holland sörgyárat, mert meggyőződésük, hogy a vörös csillag tiltott önkényuralmi jelkép akkor is, ha terméken jelenítik meg, és használata sérti a kommunista diktatúra áldozatainak emlékét, nem méltó a magyar nemzethez.

A 2017 tavasza óta tartó eljárás végére tett most jogerősen pontot a Győri Ítélőtábla: maradhat a vörös csillag a Heinekenen.

Ismét a dohány? – felhívtuk Lázár János miniszterelnöki biztost!

– Halló, Lázár úr?

– Igen, tessék!

A telefon recsegve szólt, de néhány másodperc múlva felismerhetővé válik az egykori kancelláriaminiszter kormányinfón ismertté vált orgánuma. A vonal túlsó végén tehát immár valóban Lázár János, akit a Magyar Közlöny tanulsága szerint mától Orbán Viktor kormányfő a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztosnak nevezett ki.

 

A rövid bemutatkozás után sietve jelzem, hogy az egykori kancellária-minisztertől a Fühü számára szeretnék interjút kérni a napvilágot látott hírrel kapcsolatban.  A pillanatnyi csönd után Lázár János udvariasan megköszöni,  s egyetlen tőmondatban közli, hogy nem kíván élni az általam felkínált nyilatkozat lehetőségével, s már le is teszi a kagylót.

Maradnak tehát a megválaszolatlan kérdések.

Leginkább az, hogy Lázár János már az új kormány megalakulása előtt jelezte, hogy nem kíván kormányzati tisztséget vállalni Orbán Viktor kormányában, hisz emlékszünk: ő maga nyilatkozta, hogy a kormányon kívül is van élet. Akkor viszont talány, hogy miért vállalta el a miniszterelnöki biztos szerepét. Talán a kormányfő visszautasíthatatlan ajánlatot tett volna Lázár Jánosnak – a visszautasíthatatlan ajánlatok mibenlétéről vannak fogalmaink – aki néhány hónap szabadság után megváltoztatta korábbi véleményét, és elfogadta az állást?

Csak találgatni lehet, hogy Orbán Viktor miért keresett mindenáron állást Lázár Jánosnak. Az utóbbi biztosan nem kopogtatott a parlament kapuján, hogy munkát szeretne. Talán a kormányfő éjjelente álmatlanul forgolódott, hogy ennek a Janinak mégiscsak kéne valami feladatot találni? Lázárnak amúgy valószínűen nem merülnek le az akkumulátorai, hisz állandóan pihen. Lazán jár-kel a világban, néha szőrmentén kicsit gyepálja utódját, Márki-Zay Pétert, de inkább gyanús egyetértésben tárgyalgat a két politikus. Így aztán nem csoda, ha Orbánnak nem jön álom a szemére, talán még bosszantja is, hogy ez a Lázár nem akar (köz)szolga lenni a Fidesz kormányban.

S persze, a miniszterelnök okos ember, azonnal beugorhatott neki a trafik-ügy, amit Lázár még államtitkárkén olyan szépen megoldott. Igaz, kellett hozzá vér, veríték, és könnyek, de új kedvezményezetteket talált a biztos megélhetést nyújtó trafikokba, a régiek pedig mehettek a lecsóba. A hódmezővásárhelyi holdudvarából származó Sánta Jánossal – a sajtóhírek szerint az utóbbi számítógépén – elkészítették a trafiktörvényt. Sánta azóta a leggazdagabb magyarok közé tartozik, vagyonának meghatározó forrása a dohánykereskedelem.

Ebből is látszik, hogy Lázár János ért a dohányhoz, így aztán testhezállónak tűnik, hogy rábízzák a nemdohányzók védelmének feladatát, továbbá a dohánypiac szabályozásának összehangolását. De még az új típusú dohánytermékek, elektronikus cigaretták fogyasztását befolyásoló kormányzati álláspont kidolgozása is a miniszteri biztos feladata lesz.

A lényeg viszont, hogy ismét Orbán Viktor lesz a főnöke, fizetést viszont nem kap.

Lázár úr! – megértjük, hogy a kommentárhoz még keresi a szavakat, de azért sajnáljuk az elmaradt interjút!

Lázár beszólt a Figyelőnek

1

A kormánypárti hetilap azt írta: Lázár János Szeged polgármestere akar lenni. A volt miniszter röviden annyit reagált: fake news.

A kormánypárti Figyelő még szerdán írta azt, hogy információik szerint Lázár János „bejelentkezett” Szeged polgármesteri székéért – amelyben most az MSZP-s Botka László ül. Lázár János az idei választás után visszavonult az országos politikától, de közben hivatalosan is résztulajdont vett a hírhedt vadászkastélyt üzemeltető cégben.

A Figyelő nem írt túl sokat arról, mire alapozzák, hogy a korábban Hódmezővásárhelyet 12 évig irányító Lázár Szeged polgármestere akar lenni, mindössze annyit, hogy „Szeged stratégiai szempontból sem elhanyagolható”, mert közel van a román és a szerb határhoz, és az ország egyik legnagyobb egyetemi városa.

„Úgy látszik, a nagy meleg megártott néhányaknak”

– ez viszont már Lázár János reakciója volt a Facebookon a Figyelő cikkére. Beszédes a fotó is, amit rövid, kétsoros posztjához mellékelt:

A Figyelő című újság megírta, hogy Szeged polgármesteri székére pályázom. Úgy látszik, a nagy meleg megártott néhányaknak.

Közzétette: Lázár János hivatalos oldala – 2018. július 26., csütörtök

Bréking nyúz, június 8. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az ellenzék gyenge teljesítménye miatt unatkozó újságírók, a Kökény-Szalai Vivien kemény munkája miatt hetek óta szenzációsan szereplő Tények, Láriferi visszatérése és az elkeserítő képet festő politikusi gárdájával egy süllyedő hajó képét festő Jobbik a pénteki brékingben.

 

A szenzációs Tényekről ír az Origo

„Hetek óta szenzációsan szerepel a Tények, rendszeresen megveri a másik kereskedelmi televízión látható híradót. Azaz: a Tényeket nézik a legtöbben.

Kökény-Szalai Vivien, a TV2 hírigazgatója azt mondta az Origónak: „Két és fél év kemény munkája van mögöttünk, ez a munka érett be. Nagyon büszke vagyok a csapatomra.”

A TV2 Tények az utóbbi időszakban minden nap megveri az RTL híradót, így a Tények a legnézettebb híradó Magyarországon. A teljes lakosság tekintetében (úgynevezett 4+) a Tények magasan piacvezető.

Ráadásul többször megverte a Tények riválisát az RTL-nek fontos, a 18 évesnél idősebb, de 49 évesnél fiatalabb nézők között is.” (Origo: Szenzációsan szerepel a TV2 Tények, rendszeresen megveri az RTL híradóját)

Fake news-t leplezett le a 888

„A zoom.hu meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt állította, hogy a Fidesz állítólag előrehozná a 2019-es önkormányzati választás időpontját a májusi EP-választás idejére. A 888.hu megkeresésére azonban a Fidesz kommunikációs igazgatója cáfolta a ballib lap értesülését. Hidvéghi Balázs közlése szerint a zoom.hu egy álhírt közölt. …

A fideszes politikus szerint feltehetően azért születhetett meg a baloldali zoom.hu szerkesztőségében a minden alapot nélkülöző álhír, mert nagyon unatkoznak az ellenzék gyenge teljesítménye miatt, és mással egyébként sem tudnak olvasottságot szerezni maguknak.” (888: Fake news, hogy a Fidesz előrehozná az önkormányzati választást)

Néhány jobbikos hirtelen szimpatikus lett a Figyelőnek

„A Jobbik a totális eljelentéktelenedés útjára lépett, gyakorlatilag önmagát számolja fel a párt. Vona Gábor lemondását követően sorra lehetetlenítették el és zárták ki a megmaradt népszerű és ismert Jobbikos politikusokat. Dúró Dóra, Morvai Krisztina, Toroczkai László és a további meghatározó arcok távozásával kizárólag másod, illetve harmadvonalbeli politikusok maradtak a Jobbikban, akikkel csupán hosszú agonizálásra lesz képes az egykori nemzeti párt.

Ezt a reménytelen helyzetet ismerte fel Simicska Lajos is, aki láthatóan bedobta a törölközőt és teljesen lemondott a „Jobbik-projektről”. Külső finanszírozó híján a mostani elkeserítő képet festő politikusi gárdával egy süllyedő hajó képét festi a Jobbik.

Gyurcsány visszatérésétől fél a Magyar Idők

„Politikai elemzők szerint hamarosan a baloldal újraegyesítésére tehet kísérletet Gyurcsány Ferenc, merthogy az MSZP közelgő tisztújító kongresszusa után sem lesz béke a szocialista pártban, ezért aztán – tiszta sor – jő Láriferi! Visszajő! Nem is volt ez kérdés sosem.

Gréczy Zsolt DK-honatya ugyan megpróbál ködösíteni, szánalmas Fidesz-teóriákról beszél, ám a végén csak kinyögi: „Gyurcsány Ferenc nem pusztán a demokratikus oldal, hanem az egész magyar belpolitika egyik legfontosabb szereplője, és a jövőben is az marad.” (Magyar Idők: Szorítunk Feriért)

A Pesti Srácok elmerült a Lázár-rejtélyben

„A magyarországi baloldal és a liberálisok, újabban már csak az utóbbiak, mert előbbiek gyakorlatilag megszűntek, lassan harminc éve folytat totális háborút a Fidesz és Orbán Viktor ellen. Tulajdonképpen a haldokló liberális pártok helyét átvenni próbáló propagandagépezet tevékenysége is ebben a konstellációban értelmezendők. Lázár János „alteregójának” megjelenése az Indexen, már majdnem pozitív kontextusban, minimum gyanakvásra ad okot, bizonyosan valamilyen ártó szándék van mögötte. …

Lázár eddigi sikeressége alapján valóban utódjelölt is lehet.

Ebben az esetben a jelölt szó szerint értendő és a jelölő meg Orbán Viktor. Ha csak valami nem változik meg nagyon az eddigiekhez képest, akkor ugyanis Orbán fogja kijelölni az utódját is. Természetesen vannak pozícióharcok a Fideszben is, csakhogy itt van valaki, aki az igazi destrukciót meg tudja büntetni.

Ezért van még Fidesz és ezért nincs már MSZP. …

Én személy szerint Lázár képességeit nem vitatnám avval kapcsolatban, hogy alkalmas csúcsvezetőnek, de azt, hogy megvan-e benne az ehhez szükséges erő az önkorlátozásra, csak ő és a felesége tudja. Na meg Orbán Viktor.

Lázár jó és sikeres munkatársa volt a miniszterelnöknek, kvázi pihenési szándéka is érthető ennyi munka után, mint ahogy az is teljesen jogosan gondolható, hogy más típusú (háttér) feladatokat kapott a miniszterelnöktől. Vagy talált ki magának olyanokat, amelyekhez megkapta Orbán jóváhagyását.

De ha szimplán elfáradt vagy megbukott, akkor is elegánsan tette azt.

Az meg teljesen nyilvánvaló hogy ma Magyarországon az a kormánypárti politikus, aki az Indexet akarja használni arculatépítésre, vagy közvetlenül személyes politikai célok elérésére, az teljesen hülye. Ma már egy pozitív Indexes cikk egy ellenzéki politikust is lejárat, nem hogy egy kormánypártit. Jelen esetben ugye az a gyanús, hogy az írás nem eléggé lejárató. Mi jöhet még?”

 

Lázár hivatalosan is tulajdonos lett a hírhedt vadászkastélyban

Vagyonnyilatkozata szerint ugyanis áprilisban résztulajdont vett az azt építtető és üzemeltető cégben. Korábban végig arról beszélt, hogy nincs köze a kastélyhoz, amely olyan földek közepén van, amelyek mindegyike a Lázár családé. Sőt, márciusban még azt is mondta: „Nekem nincsenek százmillióim, hogy beszálljak egy ilyen beruházásba.”

Közzétette: Vásárhelyiek a változásért – 2018. március 10.

(A fotókat a Vásárhelyiek a változásért nevű Facebook-oldal készítette, még az építkezés közben.)

Az új ciklus kezdetével új vagyonnyilatkozatot kell leadniuk a parlamenti képviselőknek is. Ha megnézzük Lázár Jánosét, akkor kiderül, hogy rengeteg földje, szántója, erdője van. Legutóbbi, tavaly év végi vagyonnyilatkozatához képest megjelent egy új elem azok között a cégek között, amelyekben részesedése van: 2018 áprilisában 8,1%-os tulajdonrészt szerzett a Grosswiese Mezőgazdasági Zrt-ben.

Első pillantásra semmi különös nincs ebben, a zrt-t a cégadatok szerint tavaly alapították, 250 és 500 millió forint közötti jegyzett tőkével, tavalyi nettó árbevétele 2,7 millió forint volt. Csakhogy

ez az a cég, amely a hírhedté vált batidai vadászkastélyt építtette.

Arról Lázár már régebben beszélt a HVG-nek, hogy szeret vadászni. Az épülő kastély először 2016 őszén került az érdeklődés középpontjába. Akkor az Átlátszó írt arról, hogy a vadásztársaság, amelynek Lázár is tagja, 20 évre vadászati jogot szerzett Csongrád megye legnagyobb vadászterületén, a Hódmezővásárhelyhez tartozó Batidán pedig hatalmas vadászkastélyt épít egy, ahogy fogalmaztak,

„Lázárhoz több szálon kapcsolódó, titkolózó jogász”.

Az Átlátszó akkor kiderítette, hogy a telket, ahol a kastély épül, a hódmezővásárhelyi Előre vadásztársaság adta el 2015-ben Kulik Jenőnek, aki több szálon kapcsolódik Lázárhoz: 1994 óta Fidesz-tag, Lázárral nagyjából egyidőben kerültek a hódmezővásárhelyi városházára, egykor ellenfeleknek számítottak, de később javult a kapcsolatuk. Kulik ügyvédként dolgozott a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak és a miniszterelnökségnek is.

Közzétette: Vásárhelyiek a változásért – 2018. március 10.

Az építkezés miatt az önkormányzat módosította a helyi építési szabályozást. A helyiek már akkor arról beszéltek, hogy a kastély összekapcsolható Lázárral, ő azonban azt mondta:

a beruházásról csak „a szomszéd jogán van” tudomása, abban személyesen nem érintett.

Ahogy fogalmazott: „csupán annyi közöm van hozzá, hogy a szomszédos, mintegy 45 hektáros területen erdőgazdálkodást folytatok”.

Ugyanakkor a kastélyt olyan földek veszik körül, amelyek vagy az ő, vagy családtagjai nevén vannak. A Magyar Narancs gyűjtése szerint a kastély maga is egy olyan földterület közepén van, amelyet Lázár édesanyja 2015 decemberében vett meg: egy nappal azután, hogy Kulik megvette azt a földdarabot, ahol aztán az építkezés kezdődött. A környező földterületek többségét a Lázár család a következő hónapokban vásárolta fel, leszámítva egyet, ami már évek óta az övék volt.

Vagyis,

a kastélyhoz kizárólag a Lázár család földjein keresztül lehet eljutni.

Kulik Jenő közben új céget alapított, a Grosswiesét, két társtulajdonossal együtt, és ide apportálta az épülő kastélyt is. A két másik tulajdonos Bónus István és Szabó István volt, előbbi több helyi vendéglátóhelyet üzemeltet, utóbbi nagy területeken gazdálkodik.

Közzétette: Vásárhelyiek a változásért – 2018. március 10.

Az ügy tavaly ősszel került elő megint. Szeptemberben az addigra Fidesz-közelivé vált Délmagyar írta meg, hogy elkészült a kastély. Ők úgy fogalmaztak: „az a szóbeszéd járta, hogy Lázár János miniszteré, pedig tényleg nem az övé”.

Hódmezővásárhelyen egyre többen beszéltek Lázár János gazdagodásáról, és arról is, hogy nem hiszik, Kuliknak lenne elég saját tőkéje egy ilyen beruházáshoz. A Magyar Narancs drónvideót is készített az épületről, ekkor derült ki, hogy az immár Nagyréti Vendégháznak hívott kastély esetében valódi luxusingatlanról van szó:

Idén februárban már Lázár egyik sajtótájékoztatóján is előkerült az ügy. Ekkor azt mondta, nincs köze az épülethez, nem tulajdonosa, de próbálta elviccelni a kérdést, mert, ahogy fogalmazott, két választása van:

„Vagy az erdőt adom el, vagy a vállalkozásból, ennek a vendéglátóipari vállalkozásnak a részvényeiből próbálok, lehetőségeimhez mérten, valamennyit megvásárolni. Mérlegelni fogom még ezt az irányt.”

Néhány héttel később a Magyar Narancsnak hosszabban is nyilatkozott a kastélyról. Akkor azt mondta, ezzel a megjegyzésével csak arra utalt, hogy „ha valahol jelen vagyok, az a környezetem számára jelenthet előnyt és hátrányt is adott esetben”.

Ugyanakkor azt elismerte, hogy többször is járt a batidai építkezésen, amelyet ő inkább vadászháznak nevezne, igaz, prémiumkategóriásnak. Azt is elismerte, hogy az ügy minden szereplőjét régóta ismeri, és a beruházók a terveket is megmutatták neki.

Beszélt arról is, hogy

„Amikor a vadásztársaság értékesítette a régi vadászházat, engem is megkerestek, de én nem éltem a lehetőséggel.”

De amikor Kulikék tájékoztatták és megkérdezték a véleményét az építkezésről, támogatta őket. Azt is mondta: „a vadászház tulajdonosai azzal is megkerestek, hogy tudunk-e egy kisebb területet a rendelkezésükre bocsátani.

Nekem nincsenek százmillióim, hogy beszálljak egy ilyen beruházásba, ilyen módon azonban én is tudtam támogatni a fejlesztéseket,

amelyeknek természetesen az a vadásztársaság is a nyertese lesz majd, amelynek a tagja vagyok.”

Közzétette: Vásárhelyiek a változásért – 2018. március 10.

Annyi pénze azonban volt, hogy végül hivatalosan is beszálljon az üzletbe. Vagyonnyilatkozata szerint ugyanis áprilisban vett résztulajdont a Grosswiese Zrt-ben. Így most már hivatalos: nemcsak a kastélyt körülvevő földek vannak Lázár, illetve családja tulajdonában, hanem, legalábbis részben, a kastély is.

A vagyonnyilatkozata szerint egyébként Lázár az Andrássy úti Divatcsarnokot tulajdonló cégbe is bevásárolta magát.

Márki-Zay szavak után tetteket vár Lázártól

Reméli, hogy a békülékeny szavakat tettek fogják követni – mondta Márki-Zay Péter, miután Lázár János a „polgárháború” befejezését javasolta a hódmezővásárhelyi képviselő-testületnek. Kettejük találkozója a jövő héten lesz.

Együttműködést ajánlott Hódmezővásárhely érdekében Lázár János, a térség fideszes országgyűlési képviselője Márki-Zay Péter független polgármesternek az alföldi város közgyűlésének keddi ülésén. Lázár, ahogyan ígérte, elment a testület ülésére – nyugtázta ezt a Független Hírügynökségnek Márki-Zay.

Lázár szerint széthúzás van a városban, holott az eredményekhez „békére, nem békeharcra”van szükség. Ezért azt javasolta a képviselő-testületnek, „ne polgárháborúzzanak”.

Akinek Hódmezővásárhely az első, az képes az összefogásra

– mondta még Lázár.

A fideszes többség és Márki-Zay között a februári – sokak szemében váratlan eredménnyel végződött – polgármester-választás óta nyílt háború zajlik. Legutóbb például a közgyűlés megszavazta a polgármesteri jogkörök megcsonkítását, és átcsoportosított egymilliárd forintot a költségvetésből járda- és útépítésre.

Szintén a városvezetés dolgát nehezíti, hogy a polgármesteri hivatal körülbelül 30 vezető köztisztviselője lépett ki az elmúlt hónapokban, egy részük a kormányhivatalban kapott állást. Ennek kivizsgálására tegnap bizottságot hozott létre a közgyűlés.

Közben Márki-Zay is lépett a korábbi idők gazdálkodása ügyében. Egy 300 milliós hűtlen kezelési gyanú miatt április elején feljelentést tett.

Lázár most azt mondta, azért hagyta ott az országos politikát, hogy szülővárosáért dolgozzon. Márki-Zay Péter nyitottságát fejezte ki az együttműködésre. Kettejük személyes találkozójára a jövő héten kerül sor – mondta a FüHü-nek.

Hozzátette, ezek után arra kíváncsi, hogy a békülékeny hangütés tettekben is megnyilvánul-e. Egyik első kérdése az lesz Lázárhoz, hogy az

lefújja-e az ellene zajló személyes támadásokat, mert a helyi fideszesek és a vásárhelyi média változatlanul naponta igyekszik őt lejáratni

– mondta.

A közgyűlési többség korábban egy olyan százmilliós keretet is elvett a polgármestertől, amelyen belül ő rendkívüli helyzetekben szabadon csoportosíthatott át tételeket a költségvetésen belül. Ennek visszaadása ügyében kedden „rugalmasnak mutatkoztak”, meglátjuk, hogy ez is valóra válik-e – mondta Márki-Zay.

Az egymilliárdos építési átcsoportosítást akár még egyet is érthet – derült ki a polgármester szavaiból, hozzátéve: ennél nagyobb baj, hogy ezt a pénzt olyan tételekből gereblyézték össze, amelyek egy része kétséges. Például az év hátralévő részére az egész városnak 800 milliója maradt reprezentációra, a városüzemeltetési keretből pedig további százmilliót vettek el. Szerinte ezt a tételt a fideszes többség nem fogja visszavonni.

Vannak továbbá gyakorlati kérdések, amelyekben szembekerült Márki-Zayjal a közgyűlési többség, s amelyekről kérdezni fogja Lázárt. Ilyen például a Fő térre tervezett új könyvtári épület, amelyet a lakosság többségének akarata ellenére akarnak felhúzni, elvetve a polgármester által javasolt más helyszínt. De választ vár Lázártól a Csengettyű közi lakások ügyében is, amelynek korábban odaítélt 400 milliós támogatását a kormányváltásig Lázár által vezetett Miniszterelnökség utasította el most.

Hosszú évek után megnyílhat a Sorsok Háza?

Lázár János már nincs a kormányban, hogy útját állja a nyitásnak. Zoltai Gusztáv tanácsadói státusza is megszűnik.

A Független Hírügynökség információi szerint a hónap végén lejár Zoltai Gusztáv tanácsadói megbízatása. Zoltai Lázár János tanácsadója volt 2014 szeptembere óta, és miután ő már nem miniszter, így Zoltai szerződése is lejár.

Az viszont továbbra is kérdés, hogy mi lesz a Sorsok Házával, amely korábbi hírek szerint a Lázár János és Schmidt Mária közötti ellentétek miatt nem nyílhatott még meg. Most viszont egyre többen beszélnek arról, hogy miután a fék, amelyet Lázár személye jelentett, kikerült a rendszerből, hamarosan megnyílik a Sorsok Háza.

Úgy tudjuk, hogy a projektet Szita Szabolcs, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont igazgatója veheti kézbe.

A dolog érdekessége, hogy eredetileg is ő volt az, hogy aki felvetette, hogy a Józsefvárosi pályaudvaron hozzanak létre egy emlékhelyet.

Ugyanakkor továbbra is tartja magát a hír, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége nem járul hozzá ahhoz, hogy a Sorsok Háza Schmidt Mária koncepciójának megfelelően nyíljon meg. A projektet magát is többek között a Mazsihisz tiltakozása miatt állította le Lázár 2015-ben. Most viszont, ha a kormány végül úgy dönt, akkor a Sorsok Háza a Mazsihisz partnersége nélkül is megnyílhat – már se Lázár, se Zoltai nem tudja ezt megakadályozni.

Orbán militáns kormányt akar?

Kedden elindul útjára a magyar országgyűlés új, négyéves ciklusa; sokat nem várhatunk tőle. A választások nyomán kialakult összetétele ismét statisztaszerephez juttatja az ellenzéket, amely ezt –talán vonakodva?– készségesen eljátssza. Kövér László újra felül a parlament pulpitusára, és ugyanúgy, mint eddig, folyamatosan megalázza a politikai ellenfeleit.  Gúnyolódik, leszól és büntet, egy másodpercig sem akarja elhitetni senkivel, hogy ő pártatlan lenne. Kövér László egyetlen érdeme az, hogy róla nem derült ki semmilyen pénzügyi visszaélés, erős a hit, hogy ő legalább nem lop. Nagy dolog ez manapság, de persze nem ez repítette őt ismételten az elnöki székbe.

Nagy kérdés, hogy az ellenzéknek mit kellene, lehetne tennie, akár Kövérrel szemben is, úgy helyes, ha tűri a megaláztatásokat, vagy kitalálja a módját, hogy mit léphetne ellene. Közösen, gondolnám, de hát az ellenzék, bármily csekély létszámú, nem képes feladni töredezettségét, miáltal csekélyke izmát sem tudja megmutatni. Ez ugye kiderült most is, az alakuló ülés előtt; nem volt egységes ötlet arra, hogy a jelképessé silányult országgyűlést miként is kellene kezelnie az egyharmadnak. (Egyébként nem kellene magát ennyire alul kezelnie, hiszen össz-szavazat számban több embert képviselnek, mint a fideszesek.) Pedig szükség lenne az ötletre, mert különben semmi nem fog változni: a kormányzó párt kénye-kedve szerint fogja alakítgatni a törvényeket, gyurmaként kezelve az alkotmányt – bocsánat: alaptörvényt – is. De az sem igaz, hogy a kormányzó párt kénye-kedve szerint jár el; a fideszesnek, meg kereszténydemokratának nevezett képviselők pont olyan bábúi ennek a Háznak, mint az ellenzék.  Abban az elemzésben, amelyet a Fidesz  elmúlt időszakáról írtunk, szóltunk már a valós képről: az történik az országban és az országgal, amit Orbán Viktor akar.

De vajon mit akar Orbán Viktor?

Azt tudjuk, hogy a parlamentet demokratikus paravánként használja, azt azonban csak találgathatjuk, hogy mit tervez velünk, az országgal. Beszél ugyan arról, hogy a háromharmadot akarja képviselni, ezt azonban tekintsük csak ünnepi szólamnak, jól hangzó bon mot-nak. Orbánnak eszébe sem jut a három harmadot képviselni, de továbbmegyek: a kétharmadot sem. Hogy a sajátos választási rendszerben ilyen mérvű a támogatottsága, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez a bizonyos parlamenti kétharmad valóban arra adott felhatalmazást, amit Orbán csinál. Mert hiába is hivatkozik erre a miniszterelnök, az emberek többségének fogalma sincs arról, hogy miként kormányoz a Vezér, csak azt tudják és látják: erős kézzel teszi, és nincs sehol a környéken egyetlen ellenfele sem. Így aztán nincs más, aki számukra a biztonságot garantálhatná, márpedig arra szükség van, hiszen a gonosz Európai Unió telepakolná az országot migránsokkal, idegen kultúrájú emberekkel.  Igen, ezt tudják Orbánról, de hogy mit jelent a demográfiai alapú kormányzás, vagy a kereszténydemokrácia építése, arról lövése sincs a többségnek.

Nekem sincs.

Azt viszont látom, a miniszterelnöknek egy pillanatra sem lohad le a harci kedve. Magyarországot egy olyan terepasztalnak tekinti, ahol naponta kell hadseregparancsnokként mozgatnia csapatait, hol a szárnyvonalon, hol a széleken támadva, de folyamatos offenzívában létezve. Orbánnak jószerivel nincs olyan beszéde, nyilatkozata, ahol és amelyben ne használna militáns kifejezéseket; ő folyamatosan szárazon tartja a puskaport, igazgatja a harcosok klubját, és így tovább.

Sokáig azt hittem, hogy ezek a kifejezések nála csak színesítő elemek, a tábor – a hadsereg – folyamatos frappírozása, de rá kellett jönnöm, hogy súlyosan tévedek. És erre a tévedésre igazában most derült fény, avagy most jutott el Orbán abba az állapotba, amikor ezt a terepasztalt már valóságos hadszíntérnek tekinti, és ennek megfelelően állítja össze kormányát. Elképzelhető, hogy akadnak olyanok, akik vitatkoznának velem, azt állítanák, hogy túl messzire mentem következtetéseimben, de Orbán viselkedése, szófordulatai, jellemének rajzolata nagyon is abba az irányba mutatnak, hogy ehhez az állandó háborúhoz keresi meg a figuráit, ennek alapján konstruálja meg a kormányát.

Lássuk a tényeket. A rendszerváltás óta először fordul elő, hogy a honvédelmi miniszter posztját katona tölti be. Pedig Simicskó István áldozatkészségével, Orbánt szolgáló hűségével nem lehetett semmi baj, nem követett el olyan hibákat, mint az elődje – aki a hírek szerint némiképp tamáskodott a kerítést felállítani az országhatáron, illetve vonakodott a hadsereget szolgálatba állítani a migráns-ügyek kezelésében; így történt kedves Hende Csaba? -, és mégis: lecserélte őt a főnöke. Vajon mi lehet a magyarázata annak, hogy Czinege Lajos vezérőrnagy babérjaira törve, magas rangú katonát ültetett a miniszteri székbe Orbán? Nehéz lenne azt hinni, hogy hirtelen csak egy katonában találta meg bizalmát, vagy hogy rájött: erre a feladatra egy civil bizonyosan alkalmatlan. De milyen feladatra? Emlékszem: a rendszerváltás környékén mily sokszor érveltek a demokrácia hívei azzal, hogy nincs már szükség miniszteri székben katonára, civilnek kell irányítani az apparátust, a hadsereget kell a tisztekre bízni. Mi változott most? Azt talán még sem hihetjük, hogy Orbán a hadsereg mozgósítását sem tartja kizártnak, illetve olyan akciókra készül, ahol és amikor már katonákra van szükség.  Ha nincs ilyen szándék, akkor viszont valahol a jelleménél, a pszichéjénél kellene keresnünk a választ, azt azonban még sem hihetjük, hogy gyermeki lényét, a katonásdi játszását akarná így felnőttkorban, és hatalommal a kezében kiélni.

Inkább arra kell gondolnunk, hogy a harci kifejezések használatának egyfajta lenyomata ez: ahová egyenruhásokat képzel az ember, ott legyenek is egyenruhások. Hiszen harc van, a harc pedig fegyelmet, hierarchiát követel, márpedig Orbánnál ezek a legfontosabb szempontok.

Ne feledjük: ő a belügyminiszteri posztra is igazi egyenruhást állított. És ez akkor is így van, ha tudjuk: miniszterként Pintér Sándor leszerelt, de – mondják – valójában mindvégig megmaradt rendőrnek. Ő irányítja a rendőrséget – állítólag ez akkor is így volt, amikor sem miniszter, sem rendőr nem volt hivatalosan – kezében van minden… Mi is? Egyesek szerint olyan információk, amelyek megingathatatlanul ott tartják őt Orbán közelében. Hiába terjedt el többször is, hogy visszavonul – hetven év környékén ezt sokan indokoltnak tartanák -, most is azt hírelték, nem lesz tagja az új kormánynak, ehelyett mi történt: miniszterelnök helyettes lett belőle, a belügyminiszteri stallum mellett.

Most tehát úgy néz ki, hogy Orbán kormányában két lényegében egyenruhás ember kapott funkciót, ráadásul közvetlen maga mellé rendelt egy új hírszerző központot. Mindezek együttesen okot adnának némi aggodalomra: egy jelképes országgyűlés, egy erősen militáns jegyeket mutató kormány, vajon milyen jövőt sejtet?  Nem tudjuk. Csak azt látjuk, hogy Orbán Viktor erősen harcias jelleme egyre jobban kidomborodik, és ez immár manifeszt megjelenik a kormányában is. Higgyünk benne, hogy az Európai Unió és a NATO tagjaként, ennek nincs semmi jelentősége, botor dolog lenne bármiféle következtetésre jutni.  A kormányfő csak játszik, elhiszi hogy egy hadsereget vezényel, ahhoz pedig kellenek a tábornokok.

De mi van, ha még sem játék?

Lázár Jánosnak több Mészáros Lőrince is van…

Újabb korrupciós ügyet fedezett fel Hódmezővásárhelyen a „zöld dossziéjával „ismertté vált Horváth András. Az egykori adószakértő szerint hozzá nem értő vállalkozókat bíztak meg a városi parképítéssel, holott a System Service szakemberei eddig elsősorban villanyszereléssel foglalkoztak. Illetve ők telepítették azokat a kamerákat, amelyekkel Márki- Zay Péter polgármestert korábban megfigyelték. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Horváth András az eddig vizsgálatairól is nyilatkozik.

 

Ingyen és bérmentve végzi a hódmezővásárhelyi önkormányzat átvilágítását. Tisztán politikai szimpátiából dolgozik?

Mint minden, ez is sorszerű az életemben. Még a választások előtt beszélgettünk hárman, Hadházy Ákossal, és Márki-Zay Péterrel. Alaposan kiveséztük a közbeszerzési rendszert, hisz valamennyien a korrupció ellen harcolunk, így szinte észrevétlenül kialakult közöttünk a bizalmi viszony. Felmerült, hogy ha Péter megnyerné a hódmezővásárhelyi választást, akkor segíthetnék a polgármesteri hivatalt átvilágítani. A győzelme után természetesen nem hagytam cserben, pedig nehéz ilyen nagy távolságból dolgozni. Folyamatosan dőlnek ki a szekrényből a csontvázak, s a már kirobbant botrányok után jönnek majd még az új ügyek. A napokban bukkantunk rá a „Zöld Hódmezővásárhely” elnevezésű programra, amely meghívásos pályázat, de a három cég közül azt hirdették ki győztesnek, amely soha nem dolgozott a területen. Az a System Service Kft. kapta a megbízást, amely nem parképítéssel, hanem villanyszereléssel foglalkozik. Nem mellesleg ez a cég szerelte fel Márki-Zay Péter megfigyelését szolgáló kamerákat, s a városban eddig 600 milliót költöttek el kamerák telepítésére.

A villanyszerelők aligha képesek parkot építeni, fásítani, virágot ültetni, de ezt a feladatot kiadhatják alvállalkozóknak?

A megbízást már megkapták, de egyelőre felfüggesztettük. Ugyanis a System Service tevékenységi körében a parképítés vagy a virágültetés nincs is benne. A korábbi városvezetés ennek ellenére hívta meg a céget a feladatra, s mit tesz isten, meg is nyerte. Ebben az esetben nemcsak a ló lába, de az egész ló kilóg! Ezért rövid időn belül arról is dönthet a város, hogy a megbízást visszavonja.

Gondolom, a közbeszerzésről szóló jogszabály nem tartalmazhat olyan paragrafust, hogy mi a teendő, ha a pályázó nem ért ahhoz a feladathoz, amelyet el kell végeznie.

Persze, hisz a közbeszerzés lényegét sérti, hogy hozzá nem értőknek adnak megbízást. Sajnos, nagyon gyakori, hogy olyanok nyernek, akiknek a munka elvégzésére nincs meg a képességük. A közbeszerzési törvény sajnos lehetőséget ad erre, ha a pályázó másnak a kapacitására támaszkodik. Itt tehát egy kiskapu van a törvényben.

Pedig sok mindent láthatott, mielőtt a híres „zöld dossziét” összeállította, illetve amióta Hadházy Ákosnak segít feltárni a százmilliárdos kormányzati visszaéléseket. A System Service ügyében már van döntés?

Egyelőre még nem kaptunk meg minden dokumentumot. Nem adták át nekünk azt a megbízást, amely tartalmazza, hogy a munkálatokat milyen „műszaki tartalommal” kell elvégezni. Amíg ezt nem adják át, addig a polgármester nem írhatja alá a szerződést.

Viszont azt biztosan tudja, hogy milyen összegről szól a szerződés?

Ez is 600 millió forintos projekt, ahogy a kameratelepítés is 600 milliós volt.

Nem teljesen értem, hogy a polgármesteri hivatalban nem ismerik a hiányolt feladatokat?

Azt is tudni kell, hogy ezt a megállapodást Lázár János kedvenc közbeszerzési tanácsadója, az „Ész-Ker” bonyolította a várossal.  Nem mellékes, hogy ugyanez az Ész-Ker milliárdos közbeszerzési szerződéseket kötött a Miniszterelnöki Hivatallal is, magával Lázár Jánossal írták alá a megállapodást. De ez egy másik ügy, amelynek a részleteit próbálom kideríteni, de már most látszik, hogy ott is lesznek gondok. Azt is tudjuk már, hogy a Bajkai ügyvédi iroda, az SBGK ugyancsak milliárdos szerződéseket köthet.

Beszélnek arról, hogy Hódmezővásárhelyen egy teherautónyi hivatalos irat eltűnt a polgármesteri hivatalból. Ez igaz?

Erről videó felvételek is készültek. Ezek a filmek bizonyítják, hogy kis furgonba pakoltak be a pincéből egy köbméternyi iratot. De a polgármester hiába kérdezte a hivatalban az illetékeseket, senki nem mond semmit. Nincs arról papír, hogy iratokat selejteztek vagy kivittek volna a hivatalból. Úgy tűnik, ebben az ügyben akkor lesz bizonyosság, ha majd hiányozni fognak bizonyos iratok.

Volt már olyan eset, amikor hiába keresett valamilyen iratot?

Igen, miután a hivatalban nem találták, azt mondták: nincs meg! Aztán néhány nap múlva előkerült. Még az előtt, hogy eltűnése miatt feljelentést tettünk volna.

Ismert, hogy melyik cégről van szó?

Igen, a Kupola 2000 Kft. ügyéről már korábban beszéltem. Az említett vállalkozás három éve úgy kapott megbízást kukák beszerzésére, hogy előtte bt-ként működött, de alig volt bevétele. De amikor a Kupola 2000 először Kft.-vé alakult, azonnal nyert egy közbeszerzést, 1.2 milliárd forintért vásárolt be kukákat és járműveket a köztisztasági cég számára. Miközben korábban soha nem végeztek hasonló feladatot!

Ezért mondta azt, hogy Lázár Jánosnak is van Mészáros Lőrince?

Igen, ez az irányított közbeszerzés „előnye”, hiszen ezek győztese már akkor eldől, amikor a tendert még ki sem írták.

Azok a cégek, amelyek nem kapnak megbízást, vagyis akik vesztesek, nem fordulnak bírósághoz?

Erre a legtöbb esetben nincs már mód. De azért a veszteseket is igyekeznek időnként kárpótolni, néha kisebb megrendelésekhez ők is hozzájuthatnak. A legtöbb esetben azonban úgy tűnik, hogy a győztes cég bennfentes információhoz jut, tehát előre pontosan tudja, hogy mekkora ajánlattal nyerhet. Az is egyértelműen látszik, hogy az uniós közbeszerzések nagy összegű építőipari közbeszerzéseit verseny nélkül, az Ész-Ker bonyolítja. Ezekben az ügyekben feljelentéseket is tettünk.

Azt tudjuk, hogy az Elios ügy működési elvét Hódmezővásárhelyen dolgozták ki. Az ön érzése szerint az a nagyobb szabálytalanság, hogy túlszámlázták a munkát, vagy a városban esténként uralkodó sötétség?

Jöttem már haza éjszaka, de nem emlékszem, hogy sötét lenne a városban. A túlárazásokat érzem inkább problémának, a miniszterelnök veje, Tiborcz István és Hamar Endre elég szép hasznot ki is vett az Eliosból. Azt viszont kicsit viccesnek érzem, hogy Lázár János tanácsot kért volna a huszonéves, gyakorlatlan vállalkozóktól.

Elképesztő, hogy időnként 50 százalékos „alkotmányos költségről” beszélnek, vagyis egy épület árának fele a korrupció. Nem fog leomlani?

Csak azért nem, mert elég alaposan túlárazzák a költségeket. Aki a közbeszerzést megnyeri, az lefölözi a hasznot, majd tovább adja alvállalkozónak, aki kis haszonnal elvégzi a munkát. Ezek a vállalkozók, illetve a bérükhöz nem jutó munkások Hódmezővásárhelyen is azt tervezik, hogy inkább külföldön vállalnak munkát. Azt persze senki nem tudja, hogy mi lesz, ha megszűnik az uniós pénzbőség.

Az egyik vizsgálat azt is kimutatta, hogy a Fidesz Hódmezővásárhelyen több tízmilliót költött ennivalóra. Ezt hogy sikerült?

Arról van szó, hogy a vásárhelyi önkormányzat 16 hónapra bruttó 48 millió forintos keretszerződést kötött reprezentációra. Az étel-ital szolgáltatásokat a város legjobb vendéglője, a Fekete Sas vendéglő és Bónus István további vendéglői biztosították a Fideszes önkormányzati képviselőknek. Bónus egyébként résztulajdonosa a Lázár János földjén épült batidai vadászkastélynak is. Így aztán közpénzen buliztak a helyi Fideszesek Hódmezővásárhelyen, de az elszámolásokból nem derült ki, hogy végül is mit ettek-ittak. A számlákat látva, egyértelmű, hogy azokat nem lett volna szabad kifizetni. Úgy látom, hogy ez bizony felveti hűtlen kezelés gyanúját.

Ha ön ezeket a gyanús ügyeket néhány hét alatt feltárta, a helyi ellenzék nem tehette volna meg néhány éve alatt?

Tudtommal a szerződések nyilvánosak. Talán nem adtak ki minden dokumentumot, de erre a kérdésre aligha nekem kell válaszolni.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!