Kezdőlap Címkék Látogatás

Címke: látogatás

Biden látogatás Kijevben

Meglepetésszerű látogatást tesz Ukrajna fővárosában az Egyesült Államok elnöke, akinek Volodimir Zelenszkij államfő ukrán és angol nyelven köszönte meg a támogatást.

“Egy év eltelt a háború kezdete óta, és Kijev ellenáll, Ukrajna ellenáll, a demokrácia ellenáll” – jelentette ki Joe Biden Kijevben, aki mindenkit emlékeztetett arra, hogy “én voltam az az elnök, aki figyelmeztetett mindenkit, hogy Putyin Ukrajna megtámadására készül.”

“Addig támogatjuk Ukrajna védelmét amíg az szükséges”

– jelentette ki az amerikai elnök még a Fehér Házban.

Az ellenzéki republikánusok mindinkább a kétségeiket hangsúlyozzák miután csökken az amerikai közvélemény elkötelezettsége is Ukrajna mellett – írja a Voice of America portál.

“Kedden érkezik Biden elnök Varsóba, ahol megvitatja a lengyel vezetőkkel a kollektív erőfeszítéseket Ukrajna támogatására és a NATO elrettentő kapacitásainak növelésére” – mondta el a sajtónak Washingtonban a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.

John Kirby az elnök európai programját ismertetve közölte: Joe Biden találkozik a Bukaresti kilencek vezetőivel is. Ezek azok a NATO tagállamok, amelyek közvetlenül határosak az ukrajnai háború következtében kialakult veszélyzónával. Ide tartozik Magyarország is.

A bukaresti kilencek döntő többsége kiáll Ukrajna maximális támogatás mellett – Magyarország kivételével. A magyar miniszterelnök azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szeretne.

Franciaország és Németország támogatja Ukrajna védelmét, de nem törekszik Putyin megbuktatására és Oroszország felbomlasztására – ahogy azt Soros György javasolta a müncheni biztonságpolitikai konferenciának elküldött videó üzenetében.

A német kétségeket Jürgen Habermas fogalmazta meg a Süddeutsche Zeitungban. A híres baloldali filozófus szerint az USA-nak el kellene döntenie: Ukrajnát akarja-e megvédeni vagy pedig Putyint megbuktatni? Ha Oroszország felbomlasztása a cél, akkor az erősítheti Putyin pozícióját. Jürgen Habermas szerint célszerű lenne, ha az USA rávenné valamiféle kompromisszumra Ukrajnát.

Mit akar az USA elérni?

“A nagy fegyverszállítások azt célozzák, hogy az ukrán hadsereg gyors harctéri sikereket érjen el anélkül, hogy a NATO-t közvetlenül belevonná a katonai konfliktusba”

– nyilatkozta a Voice of Americanak a Quincy Institute stratégiai igazgatója.

John Beebe rámutatott arra, hogy az idő nem Ukrajnának dolgozik, mert Oroszország hatalmas méretei, gazdasága és hadiipara fölényben van. Ezért Putyin most az ukránok kifárasztására törekszik.

“Nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt, mert mindenképp igyekszünk elkerülnie a harmadik világháború kockázatát”

– hangsúlyozza a Quincy Institute stratégiai igazgatója.

“Nem valószínű, hogy Biden elnök ráveszi Zelenszkij ukrán államfőt egy korai kompromisszumra” – fejtegeti a German Marshall Fund East ügyvezető igazgatója. Michal Baranowski azt hangsúlyozza, hogy az ukránok nem hajlandók területet áldozni a békéért.

“Az USA tűzszünethez szeretne valószínűleg  eljutni amikor mindkét fél mint megoldhatatlan problémát félreteszi a területi kérdéseket “

– hangsúlyozza John Beebe, a Quincy Institute stratégiai igazgatója.

Közben Ukrajna katonai támogatása mind nagyobb gondot jelent a NATO-nak: Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára nemrég kijelentette, hogy Ukrajna gyorsabban használja fel a nyugati lőszert mint ahogy azt gyártani tudják a NATO tagállamokban, ahol emiatt hiány alakulhat ki.

Átfogó ukrajnai békejavaslatról szavaz az ENSZ közgyűlés a jövő héten. A békejavaslat egyik szerzője az Egyesült Államok. Vang Ji, a kínai diplomácia vezetője a müncheni biztonságpolitikai konferencián arról beszélt, hogy ezen a héten Kína is előáll egy békejavaslattal, hogy mielőbb véget érjen az egy éve megkezdődött ukrajnai háború.

Biden elnök Kijevben

Joe Biden amerikai elnök meglepetésszerű látogatást tett Kijevben február 20-án, hétfőn lengyelországi útja előtt, ahol várhatóan kedden megerősíti eltökéltségét Ukrajna támogatására és az Európa keleti szárnyán fekvő országok védelmére abban az esetben, ha orosz agresszióval kell szembenézniük.

Az elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok „ameddig szükséges” Ukrajna mellett áll, és újabb szankciókat jelentett be Oroszország ellen. Az elnök 500 millió dolláros kiegészítő segélyt is bejelentett, ennek részleteiről a napokban adnak tájékoztatást. Ez a segély több katonai felszerelést is tartalmaz majd, beleértve a tüzérséget, a és lőszert.

Ez a látogatás „a támogatás rendkívül fontos jele ”

– mondta Volodimir Zelenszkij.

Ezt az utazást egy háborúban álló országba, amire amerikai elnöknél még nem vállalkozott, a Fehér Ház előző nap megtagadta, kétségtelenül biztonsági okokból. Hétfőn délelőtt az ukrán főváros egy részét elzárták a forgalomtól, és három amerikai megfigyelő repülőgép szelte át az eget a lengyel határnál, ami kivételes esemény jele.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az utolsó pillanatban lemondta hétfőre tervezett brüsszeli útját is. Amerikai elnök legutóbbi ukrajnai látogatása Richard Nixonhoz nyúlik vissza, 1972-ben.

Merkel Auchswitzban: sosem feledhetünk!

14 éves kancellársága idejében először látogatott el a legszörnyűbb náci haláltáborba Angela Merkel. Együtt koszorúzott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel. Auschwitzban több mint 1,1 millió embert öltek meg. Nagy többségük zsidó volt, de igen sok keresztény lengyel is itt lelte halálát.

Mélységesen szégyellem magam!

Ezt hangsúlyozta Angela Merkel a németek nevében az auchswitzi haláltáborban. Ő a harmadik német kancellár, aki itt emlékezett meg a holokausztról. Előtte Helmut Schmidt és Helmut Kohl látogatott el Auchswitzba. Merkel kancellár elmondta: újabb 60 millió eurót adnak a múzeumnak és emlékhelynek Auchschwitzban.

Szimbolikus megemlékezés

Ezt hangsúlyozta a német közszolgálati Deutsche Welle főszerkesztője. Németországban ugyanis újra felütötte a fejét az antiszemitizmus. Emlékeztetett arra, Yom Kipur idején egy neonáci merénylő megtámadta a zsinagógát Halle-ban. Két embert megölt, és csak a zsinagóga jó védelmi rendszerének köszönhető, hogy nem következett be vérfürdő. Németország keleti részén egyre jobban erősödnek a neonáci szervezetek. Az Alternative für Deutschland kiváló eredményeket mutathat fel a helyi választásokon. Ez a szélsőjobboldali párt nagyon sok neonáci aktivistának jelent remek szervezkedési lehetőséget. Jelenleg a Bundestagban az Alternative für Deutschland a legerősebb ellenzéki párt, melynek népszerűsége folyamatosan növekszik Németországban. Ez adta a szomorú aktualitását Angela Merkel kancellár látogatásának Auchswitzban.

Észak Korea üdvözölte Trump új tárgyalási javaslatát

„Bölcs politikai döntésnek” nevezte az USA elnökének elképzelését arra, hogy miképp lehetne kimozdítani a holtpontról az amerikai koreai tárgyalásokat Kim Myong Gil főtárgyaló. A nukleáris leszerelésről folyó tárgyalásokon ő képviselte hazáját. Most örömmel konstatálta, hogy Trump megszabadult „egy bajkeverőtől”. Nevet a koreai diplomata nem említett, de mindenki tudta, hogy John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóra gondol, aki a kemény vonalat képviselte Washingtonban.

Trump nemrég kijelentette: Egyelőre nem megyek Phenjanba

Kim Dzsong un ugyanis meghívta az amerikai elnököt Észak Koreába. Sajtóértekezletén Trump nem erősítette meg, de nem is cáfolta a meghívást. Közölte: egyelőre nincsenek meg a feltételei egy észak-koreai látogatásnak. Eddig három csúcstalálkozó volt: tavaly Szingapúrban , idén februárban Hanoiban, majd pedig nyáron a G7 csúcstalálkozó után. Akkor Trump Japánból érkezett a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonalra. Át is lépett a vonalon. Így ő lett az USA első elnöke, aki Észak Korea földjére tette a lábát.

A tárgyalások azonban nem haladnak. Szingapúrban abban állapodtak meg, hogy Észak Korea leszereli nukleáris fegyverzetét és ballisztikus rakétáit, melyekkel elérheti akár az Egyesült Államokat is. Cserébe Amerika megszünteti a szankciókat, melyeket fojtogatják Észak Korea gazdaságát, ahol a lakosság jelentős része az éhséggel küszködik a fegyverkezési program miatt. A megállapodást mindkét fél másképp értelmezi: Washington szerint csakis akkor oldják fel a szankciókat, ha Észak Korea teljesítette a vállalásait és azt nemzetközi ellenőrök hitelesítették. Észak Korea szerint párhuzamosan kellene haladnia a leszerelésnek és a szankciók feloldásának. Látva a tárgyalások eredménytelenségét, Észak Korea újrakezdte rakéta kísérleteit. Nemrég nevezték ki a rakéta haderőnem parancsnokát az egész észak-koreai hadsereg vezérkari főnökévé.

Phenjanban felébredt a remény amikor Trump elnök kirúgta nemzetbiztonsági tanácsadóját. John Bolton ugyanis a kemény vonal híve volt. Ezért küldtek meghívót Donald Trumpnak. Aki közölte, hogy a személyes kapcsolatai nagyon jók Kim Dzsong un-nal, de az újabb találkozónak még nem érkezett el az ideje. Trump figyelmét jelenleg az iráni válság köti le, mert katonai csapással fenyegette meg az iszlamista rendszert, amiért az drónokkal támadta meg a világ legnagyobb olaj kitermelő helyét Szaúd Arábiában.

Welt: Orbán megkapta

0
Orbán Viktor miniszterelnök Washingtonban találkozott Donald Trumppal. A elnök sok mindenről hasonlóan gondolkodik mint Orbán, személyiségük is nagyon hasonló, de legalább ugyanannyi kérdésben jelentősen eltérő érdekek mentén tevékenykednek.

„A miniszterelnök kiváló munkát végzett” – mondta Trump. Az udvarias elnöki megjegyzés azonban nem jelenti, hogy teljes az egyetértés. „Ő egy kemény ember, és az emberek tisztelik őt” – egy mondat, amire Orbán évek óta várt.

Tisztelet és nagyszerű munka – ezeket a szavak Orbán ritkán hall az európai kormányfőktől. Trump elődje, Barack Obama másként emlegette Orbánt, miszerint hozzásimul a harmadik világ diktátoraihoz, és páriaként viselkedik – ehhez igazodva bánt vele az amerikai diplomácia a demokraták hivatali ideje alatt.

Amikor Trump elnök lett, új időkre virradtak. Orbán volt az egyetlen kormányfő az EU-ban, aki támogatta őt a választási kampányban – amikor mindenki más Európában nevetett azon az elképzelésen, hogy Trump nyerhet.

Trump és Orbán: a két politikus sok ponton kapcsolódik egymáshoz. Mindketten élharcosává váltak  a liberális demokrácia elleni erőknek, a bevándorlók elleni küzdelemnek, és a politikai ellenfelek lekezelésében, lejáratásában is egy cipőben járnak. Ennek ellenére Orbánnak mégis két évet kellett várnia, hogy ezt a pár percet Trumptól megkapja.

A sok kapcsolódás ellenére a különbségek is egyértelművé válnak

A régió többi államfőjét már korábban meghívták Washingtonba, Orbán előtt legutóbb Pellegrini szlovák miniszterelnök járt Trumpnál. Talán azért, mert Orbán bármely más kelet-közép-európai politikusnál makacsabban védi azt, amit nemzeti érdeknek tekint – szükség esetén az amerikai érdekek ellen is. „Az üzlet művészete” – az a művészet, amellyel Trump büszkélkedhet, szintén része Orbán önképének.

Ebben a tekintetben minden személyes hasonlóság ellenére a két ország közötti ellentétek továbbra is dominánsak. Ennek egyik jele az volt, hogy Trump a tervezett 45 helyett csak 20 percig tárgyalt Orbánnal. Ezt követően egy közös sajtótájékoztatót tartottak – 16 percig tartott. Ezt az időt az újságírók arra használták fel, hogy Trumpot kérdezzék meg Kínáról, egy amerikai állampolgárról Afrikában és amerikai belföldi politikai ügyekről. Orbán iránt nem sok érdeklődést mutattak.

A nyitott témák továbbra is nyitva maradtak a legjelentősebb kérdésekben. Foglalkozni kell a gazdasági kapcsolatokkal, a NATO-val és a katonai együttműködéssel, a regionális biztonsággal, a terrorizmus elleni küzdelemmel és még sok mással. A jelentések szerint Magyarország amerikai légi védelmi rendszereket, esetleg folyékony gázt akar vásárolni, bár ez drágább, mint az orosz földgáz, amelytől Magyarország energiaellátása eddig függött.

A kompromisszum-készség ezeken a területeken lehetett Orbán meghívásának és látogatásának az feltétele.

Orbán szolidáris maradt az EU-val – legalábbis formálisan

Lehet, hogy kicsit kicsi volt a magyar miniszterelnök az amerikai politika magasságához. Európában nagyobb hullámokba ütközik, amikor nyilvánosan jelenik meg.

Trump viszont ismét lehetőséget kapott arra, hogy megmutassa magát az EU-nak és a németeknek. Ő dicsérte Orbán migrációs politikáját, és megemlítette, hogy Európában azért támadják, mert másképp gondolkodik és cselekszik mint azt az EU-ban elvárnák.

Pontosan ez az, amiben Trump érdekelt: gyengíteni és megosztani akarja az EU-t.

Minden más esetben a két férfi érdeke meglehetősen ellentétes – még Trump sem találja ellenszerét Kína és Oroszország növekvő befolyásának Magyarországon. Például a kínai Huawei-csoport erőteljes jelenléte Magyarországon mutatja, hogy onnan szándékozik belépni az európai mobil kommunikációs piacra. Pont a Huawei miatt erősödött fel az Egyesült Államok kereskedelmi vitája Pekinggel.

Trump Orbán ellenkezésével szembesült ebben a kérdésben. Magyarország a visegrádi államok tagja, amelyek gyakran nacionalisták Németországgal vagy Franciaországgal szemben is. Az amerikai kormánykörök szerint a Lengyelországból, Magyarországból, Csehországból és Szlovákiából álló csoport azért minősíthető fel az USA számára „fontos regionális blokk”-ká, mert bizonyos témákban az EU fősodrával szemben ellenvéleménye van.

Trump a kelet-közép-európai geopolitikával foglalkozik

Mike Pompeo amerikai államtitkár februárban turnézott a régióban. Budapesten meglátogatta Orbánt. Amikor Pompeo hirtelen lemondta németországi látogatását, a Fehér Ház bejelentette Orbán fogadását. Merkel várhatóan május 30-án utazik az Egyesült Államokba. Előadást fog tartani a Harvard Egyetemen, de az illetékesek azt állítják: nem találkozik Donald Trumppal.

Végül, Trump Kelet-Közép-Európában mindenekelőtt a geopolitikával foglalkozik: újra akarja integrálni a régiót, hogy korlátozza az orosz és kínai befolyást. Erős nyugati blokkot szeretne egy új keleti blokk helyett.

És Orbán? Tavaly januárban a Wall Street Journal egyik cikkében heves vita bontakozott ki a szövetség iránti hűségével kapcsolatban. Egy bizalmas beszélgetésben állítólag azt mondta, hogy „semleges, mint Ausztria”.

Természetesen azonnal tagadta: „hamis hír”-nek minősítette. Tény, hogy Magyarország teljesíti a kötelezettségeit NATO-val szemben, a közelmúltban drasztikusan növelte hadikiadásait (legkésőbb 2026-ra teljesíti a Trump által követelt, a GDP 2%-nak megfelelő összeg védelmi kiadásokra fordítását), és részt vesz a külföldi missziókban Afganisztánban és Koszovóban.

Magyarország továbbra is nyitva áll Kína előtt

Mindazonáltal Orbán politikája valójában egyfajta egyensúlyt céloz a „nagyhatalmakkal” való kapcsolatokban. Az alapötlet, amelyet nyilvánosan is hangoztat: „ad valamit mindenkinek, hogy fenntartsa a Magyarország iránti érdeklődést”.

Ez a németekkel való gazdasági együttműködést, a Paks-i atomerőmű oroszok által történő bővítését, a kínai „logisztikai központ” létesítését, mely lehetővé teszi Európába irányuló exportjukat, és az amerikaiakkal való katonai együttműködést együttesen jelenti. Egyenlő közelség és távolság van a két oldal között, ami egyáltalán nem tetszik az Egyesült Államok elnökének, Donald Trumpnak.

Ellentétben az Obama-adminisztrációval, Trump nagyobb figyelmet szentel Magyarországnak és a régió más országainak. Az elmúlt hónapokban azonban az Egyesült Államok jelezte, hogy valamit cserébe szeretne kapni.

Orbán ragaszkodik a kínai és az orosz nyitás politikájához, és megvétózza Ukrajna NATO-integrációját, mivel az egy neki nem tetsző kisebbségi törvényt léptetett életbe. Ez az orosz kisebbség ellen irányul ugyan, de a mintegy 150 000 ukrajnai magyart is érinti.

Magyarország továbbra is nem csak az Egyesült Államok partnere, hanem Oroszország és Kína stratégiai partnere is. Ez a valós helyzet még a Washingtonban készült szuvenír fotó után is.

Lendvai Ildikó: Arról jutott eszembe… – 8.

Arról jutott eszembe, hogy válogattam az üzletben a húsvéti sonkák között. Jó, jó, majd csak kiválasztok egy pofás, egészségesen rózsaszín, nem túl zsíros darabot, de utána ott állok vezetői iránymutatás nélkül. Tavaly bezzeg a miniszterelnök látható volt a Facebookon, ahogy személyesen főzi a sonkát, és kiokosítja nemzetét a művelet összes fortélyáról, a fokhagyma, a bors és a babérlevél helyes arányban történő alkalmazásáról.

Tanúsíthatom: jó recept volt. Idén viszont gyötör a hiányérzet, a kormányfő most nem osztotta meg velünk tudományát. Pedig még emlékszem, milyen jól állt neki az a sikkes kék konyhakötényke. Hiányérzetemet csak elenyésző mértékben csökkentette, hogy a kormány másik nagy szakácsa: Németh Szilárd éppen a böjt idején avatta be a nagyközönséget a jó pacal titkába. (Lásd még József Attilánál: „Én egész népemet fogom,/ nem középiskolás fokon/ taní-/ tani.”) Pacalt általában szívesen fogyasztok, de valahogy idegenkedem attól, hogy húsvét vasárnap ezt reggelizzem a kalács és a piros tojás mellé. Különben is, nekem a miniszterelnök kell!

Valószínűleg ő is érezte, hogy valamilyen családias jelenet azért kellene így húsvét táján. Megértem, hogy nincs kedve mindig egy teljes tévéstábot és a fél testőrséget bebocsátani az otthonába, a hozzátartozóknak sincs permanens késztetésük belemosolyogni a kamerába. Ám a PR-osok úgy számoltak, ideje megint a kormányfő emberi arcát mutogatni. Mikor, ha nem húsvétkor, pláne a családpolitikai célok évadján, amikor a legaktuálisabb az „Isten, haza, család” jelszó!

Így aztán lett emberi arc, lett videó a neten, lett család, ha nem is Orbán Viktoré. A miniszterelnök Szabadkán járva a kampánygyűlés előtt vagy után ellátogatott az egymilliomodik határon túli magyar állampolgár otthonába. Ott van a fb-oldalán, a gyengébbek kedvéért angolul is: „family visit”. A vizitált család egyébként valóban rokonszenves: lányos alkatú feleség, derék, gazdálkodó férj, megilletődött nagymama, két helyes kisfiú. Némely újságíróval ellentétben nem szörnyülködöm azon sem, hogy Orbán a falon is ott lóg, bekeretezve. A honosítási szertartáson csoportkép készült, a családtagok között középen a kormányfő, egyik szélen Kövér, a másikon Áder. (Épp, ahogy a „Két szélin fakanál,/ Közepibe aranytál” népi gyerekjátékban.) Hát persze, hogy fontos, szép emlék nekik, hát persze, hogy kirakták.

Forrás: Facebook

A miniszterelnök, ahogy kell, nyájas és joviális, még a gyereknek is bemutatkozik („Tiszteletem, Orbán Viktor vagyok” – naná, ki lenne, mintha napok óta nem az ő fogadására készülnének itt!). Mindenki igyekszik természetesen viselkedni, de ilyen helyzetben ez szinte lehetetlen. Ezért néha mintha egy abszurd dráma jeleneteit látnánk, a magas vendég egy másik darabból jött elő. Nagy csokorral érkezik: „Kinek adjam a virágot?” – kérdi. „Hát akinek hozta” – adja az egyetlen lehetséges értelmes választ a házigazda, hiszen van nagymama és van feleség is, csokor meg csak egy, a PR-os gépezetben a fogaskerekek közé kerülhetett valami homokszem. Persze a fiatalasszony kapja, végül is a CSOK is csak 40 alatt jár.

A miniszterelnök nem téveszti szem elől az akció célját (a kamerák nem is engedik, hogy elfelejtse): érzékelteti, ő is az egyszerű magyar emberek világából jött. A nagyobb sráccal közli, maga is falusi gyerek volt, a házigazdának hosszú monológba bocsátkozik arról, annak idején a falujában hogy eresztették ki a csordát a legelőre. „Hát itt nincs legelő” – maradna a realitások talaján a családfő, de vendége meg se hallja, nem hagyja elrontani a kompozíciót. Akár az ünnepi beszédek közben: jól néznénk ki, ha minden beszólásra felelne.

Ahogy már a választás előtt Bözsi néninél bevált, megnézik az állatokat is. De itt súlyos hiányosságról kell beszámolnom: semmi „Helló, Röfi!” nem hangzik el. Igaz, koca nincs, de itt vannak a tehenek, és sehol egy „Helló, Riska!”. Pedig a házigazda bemutatja őket: „Négy fejős, három hasas”. Mármint a tehenek között.

Mindegy, kisebb zavaroktól eltekintve a „family visit” gördülékenyen lezajlott. TEK-esek és tévések elhagyják az udvart, (a kamera előtt eddig se nagyon volt szabad mutatkozniuk). Az „emberarcú miniszterelnök” fedőnevű akció sikeresen zárul, húsvétra felkerül a Facebookra, a YouTube-ra. Jönnek a különböző előjelű kommentek: „Magyarország szerencsés, hogy ilyen szép szál legény igazgassa. Amíg Orbán Viktor a miniszterelnök, addig baj senkit sem érhet.”

Vagy talán mégis. Mert van ilyen hozzászólás is: „Látogassa meg itthon a bedőlt devizahitelű kilencgyerekes családot is!”

Hálátlan ország…

Az ellentmondásos magyar miniszterelnök Izraelbe látogat

0

Ezt a címet adta a Jerusalem Post Orbán Viktor július 18-án kezdődő három napos közel-keleti látogatása bejelentésének. A lap az izraeli külügyminisztérium erre vonatkozó közleményére hivatkozik.

A Jerusalem Post jobboldali, bevándorló-ellenes politikusnak nevezi Orbánt, akiről megemlíti, hogy áprilisban harmadszor nyert választásokat. Benjamin Netanjahu egy évvel korábbi budapesti látogatását viszonozza.

„A látogatás bírálatokat váltott ki Izraelben, hiszen arra az Orbán-kormány bevándorlóellenes plakátkampányának közepette kerül sor. A kampányban Soros György arcképét használják fel és ennek, sokak szerint antiszemita felhangja van. A Magyarországon született zsidó milliárdos a magyar kormány kemény bírálója” – írja a Jerusalem Post és hozzáteszi:

„A látogatás előtt néhány héttel Orbán Viktor éltette Horthy Miklóst, akinek uralma alatt a 2. világháborúban a 800 ezer magyarországi zsidóból 600 ezret meggyilkoltak a holokauszt során… Már két ellenzéki vezető, Yair Lapid és Tamar Zandberg is a látogatás ellen tiltakozott.”

Netanjahu akkor hívta meg hivatalosan a magyar miniszterelnököt, amikor gratulált neki a választási győzelméhez és egyúttal megköszönte Magyarország Izraelnek nyújtott támogatását a nemzetközi fórumokon.

A lap emlékeztet arra, hogy a magyar kormány azon uniós államok közé tartozik, amely következetesen tartózkodik, amikor Izraelt elítélő határozatot hoznak az ENSZ-ben. Ez az utóbbi időben háromszor is megtörtént: egyszer Jeruzsálem kétszer meg a gázai zavargások ügyében.

Orbán Viktor a Putyin-látogatás kulisszatitkairól

– Miniszterelnök úr, igaz, hogy Ön kezdeményezte Putyin budapesti látogatását?

– Igen, valóban én hívtam meg Magyarországra.

– Elmondaná nekünk, hogyan történt a meghívás?

– Egyik reggel felhívott, hogy idejönne néhány órára.

– Mire Ön?

– Mondtam neki, hogy most nem alkalmas az időpont, mert nagyon el vagyok foglalva.

– Erre Putyin?

– Erre Putyin azt mondta, hogy szerinte ez a mostani időpont nagyon alkalmas.

– Meggyőzte Önt?

– Igen. Engem érvekkel mindig meg lehet győzni.

– Elmondaná miniszterelnök úr, hogy miért jött Putyin Budapestre?

– Szereti a dzsudót, ő a szövetség tiszteletbeli elnöke.

– És ezért utazott Budapestre?

– Ja. Illetve, da.

– Megtudhatnánk, hogy milyen nyelven beszélgettek?

– Ő oroszul beszélt, én magyarul bólogattam.

– Mindenben egyetértettek?

– Ezt azért nem mondanám. Mikor befejezte, hogy mit vár el tőlünk Paks ügyében, közöltem vele, hogy mi erős és büszke európai nép vagyunk.

– Mire Putyin?

– Közölte velem, hogy ezt ő leszarja.

– Mire Ön?

– Nézze, a politika időnként arról szól, hogy engedni kell a tárgyalópartnernek.

 – Vagyis?

– Tudomásul vettem, hogy le vagyok szarva.

Putyin Budapesten – tüntettek ellene az Arénában

0

Fél négy körül érkezett meg Budapestre Vlagyimir Putyin orosz elnök. Hivatalosan a cselgáncs vb megnyitójára jött, de Orbán Viktorral is tárgyal. Az Arénában az Együtt „Nem leszünk orosz gyarmat!”, a Párbeszéd pedig „Hajrá magyarok! Putyin, takarodj!” feliratú molinóval tüntetett.

MTI Fotó: KKM / Kovács Márton

A reptéren Szijjártó Péter fogadta Putyint, aki a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség tiszteletbeli elnökeként érkezett a világbajnokságra.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

A megnyitóról egyébként Putyin lemaradt, mert mire a repülőtérről a Papp László Budapest Sportarénához ért, annak már vége lett. De itt találkozott Orbán Viktorral, akivel persze a díszpáholyban is egymás mellett ültek.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

A Ria Novosztyi szerint az Orbánnal való megbeszélésen Putyin azt mondta, pozitív trendek vannak a kétoldalú kereskedelemben, és

„örül annak a lehetőségnek, hogy egy sporteseményen beszélgethet a kétoldalú kapcsolatokról”.

Arról is beszélt, hogy tavaly 9 százalékos visszaesés volt a kereskedelemben, idén viszont több mint 20 százalékos növekedés.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Azt is mondta, hogy „nagy projekteken dolgoznak együtt”, többek között az energiaiparban.

Példaként említette a paksi bővítést, amelynek 12 milliárd dolláros költsége „biztosítva van”.

Szerinte a munka már a jövő év elején megkezdődhet.

Azt is mondta, hogy más területeken, például a gyógyszeriparban is van együttműködés, és egyre több magyar üzletember érdeklődik Oroszország iránt.

Az Együtt aktivistái közben „Nem leszünk orosz gyarmat!” feliratú molinót feszítettek ki. Közleményük szerint ezután „rendőrök és biztonsági őrök gyűrűjében távozniuk kellett.” Kint ismét kifeszítették a molinót,

a rendőrök ekkor igazoltatni kezdték a tiltakozókat.

A párt alelnöke, Berkecz Balázs ezeket élőben közvetítette a Facebookon.

Üzenet Putyinnak az Arénában: nem leszünk orosz gyarmat!

Közzétette: Berkecz Balázs – 2017. augusztus 28.

Az Arénában a Párbeszéd aktivistái is tüntettek, ők egy „Hajrá magyarok! Putyin, takarodj”-feliratú transzparenssel, amelyen a Paks2 beruházás logója is rajta volt, ami ellen szintén tiltakozik a párt. Erről Tordai Bence, a párt szóvivője posztolt a Facebookon.

Közzétette: Tordai Bence – 2017. augusztus 28.

Őket is kivezették, ahogy a Momentum Putyin-maszkban tiltakozó aktivistáit is. A Momentum estére, a Gellérthegyhez is tüntetést szervezett, ahol néhány százan voltak.

Az LMP közben azt kezdeményezte, hogy a nemzetbiztonsági bizottság kapjon tájékoztatást az Orbán-Putyin találkozóról.

Putyin idén már másodszor látogatott Magyarországra.

V & V

– Szép ez a város, Viktor.

– Örülök, hogy tetszik, Vlagyimir.

– És mondd csak Viktor galambocskám, emberek is laknak Budapesten?

– Hogyne laknának, Vlagyimir. Majdnem kétmillióan.

– Egyet sem láttam közülük, Viktor.

– Kiürítettük a környező utcákat, Vlagyimir. Még a csatornafedeleket is lehegesztettük.

– A csatornafedeleket? Már mér’?

– A biztonság kedvéért, Vlagyimir.

– Ti ennyire nem bíztok bennem, Viktor? Azt hiszitek, hogy kárt teszek az emberekben és ellopom a csatornafedeleket?

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!