Kezdőlap Címkék Lámpacsere

Címke: lámpacsere

Hatalomváltás Szombathelyen

Elbarikádozással színesített ülésen az ellenzék átvette a Fidesztől Szombathely vezetését. Felülvizsgálják az Eliosszal korábban üzleti kapcsolatba került cég szerelte közvilágítási beruházást. A migránsozás és bevándorláspártiság fontos érvek voltak a maratoni ülésen, ahol Hende Csabát is bevetették.

A korábban a Fidesszel együtt szavazó, de utóbb velük szembeforduló Molnár Miklós alpolgármester, civil szervezeti képviselő leváltása lett volna az egyik fő napirendi pont Szombathely önkormányzatának csütörtöki, délelőtt kezdődött ülésén, amelyet a helyi tévé élőben közvetített. Az átálással azonban a kormánypárt kisebbségbe szorult, ennek megfelelően a Puskás Tivadar polgármester által jegyzett előterjesztést a megváltozott többség leszavazta.

Ezután a városvezető szünetet rendelt el, a tanácstermet áramtalanították és bútorral-növényekkel zárták el bejáratát.

Az ellenzék által előterjesztett napirend egyik pontja volt

a városi média vezetőjének menesztése másnapi hatállyal.

Az ügyvezetőt elfogultsággal, pártossággal illette az ellenzék, és le is váltotta.

Már ebben a napirendi pontban előkerültek a megszokott kormányzati érvek: migránstámogatás, bevándorláspártiság. A fideszes képviselők – a témától függetlenül – ezekkel az állandó jelzőkkel kísérve szóltak hozzá a vitához. Ezt még színesítették az erőviszonyváltás minősítéseképpen a rákosisizással, politikai tisztogatás emlegetésével.

Ebbe a kötélhúzásba délután bekapcsolódott Hende Csaba, a terület fideszes parlamenti képviselője. Hasonló tónusban.

Az estébe nyúlt közgyűlés egyik legfontosabb pontja a közvilágítás ügye volt. Szombathelyen tavaly kezdődött el 1,4 milliárdos banki lízinggel a lámpacsere, hasonló eredménnyel, mint a korábbi LED-es „korszerűsítések” esetében: sötétségbe boruló utcák, élénk lakossági kifogások. A beruházást itt már nem az Elios végezte, hanem annak korábban szorosan együttműködő beszállítója, a Roneko kft., valamint ennek partnere, a Tungsram-Schréder Zrt, amely maga is együttműködő volt az Eliosszal. A cég több hasonló, az Európai Csalás Elleni Hivatal által kifogásolt ügyben felbukkant.

A közgyűlés szakértői felülvizsgálati jelentés elkészítését szavazta meg a lámpatender ügyében.

Elios-ügy: …de legalább sötét is van

Alig bevilágított járdák, zebrák, megszaporodott gyalogosgázolások. Ezekről írtak az Átlátszó olvasói vidéki településekről, amelyeken kicserélték a régebbi, jó, nátriumos lámpákat az Elios új LED-világítására.

Kilenc városból írtak olvasók beszámolót élményeikről olyan településekről, amelyeken az Elios az elmúlt időben kicserélte a régebbi, sárgás fényű nátriumos lámpákat új, korszerű, energiatakarékos LED-világításra. Több helyütt megemlítik, hogy az előző rendszert alig tíz-egynéhány éve szerelték fel.

A tapasztalat egyöntetűen az, hogy a LED-lámpák – a technológia sajátossága miatt – olyan irányított, szűk körbe szórt fényt adnak, amely miatt

lehetetlenség bevilágítani az oszlopok közvetlen környezetén kívül.

Ráadásul van olyan város (Gyál), ahol arra hivatkozva, hogy elegendő kevesebb lámpa is az új, erősebb fényű LED-ből, az oszlopok egyharmadán kikapcsoltatta a polgármester a világítást. Gyál egyébként azzal került be a hírekbe országosan is, hogy egy civil szervezet szakértő céggel megmérette a világítást, megállapítva, hogy minősége nem éri el a megfelelő értéket.

Több város olvasói konkrétan

megemlítik a balesetveszély növekedését és a közbiztonság potenciális romlását

azóta, hogy szinte sötétben botorkálnak az emberek a közterületen. Megszaporodó gyalogosgázolásokról írnak, s arról, hogy akad hely (Zalaegerszeg), ahol az önkormányzat a sok száz milliós lámpacsere után „okos zebrát” telepített az önkormányzat: az útburkolati fény felvillan az autósok számára, ha gyalogos közeledését észleli.

Zalaegerszeg volt az a város, amelynek képviselőtestülete először kiadta az ellenzék által kért OLAF-jelentést, majd másnap – arra hivatkozva, hogy a fáradtság egyszerre érte utol az összes Fidesz-képviselőt, akik emiatt tévesen szavaztak – visszavonta ezt a döntést.

Megérkezett viszont – az Átlátszó közadatkérése nyomán – a mórahalmi vizsgálati anyag. Ebben az Európai Csalás Elleni Hivatal lényegében pontosan azt a sémát tárta fel, ahogyan szerinte országosan zajlott az Elios túlárazott megbízása.

Ugyanazt a felülről irányítottságot állapította meg a pályázatban, egy nappal a beadási határidő előtt tették lehetővé a hivatalosan 60-80 ezer óra élettartamot 100 ezerre „vállalni”, amivel papíron megtörténhet a beruházás megtérülése.

Szó szerint ugyanazt írta ennek alapján az OLAF itt is, mint másutt.

“Ha az irányító hatóság nem módosította volna a pályázati határidő előtt felhívást, lehetővé téve, hogy 100.000 órányi élettartamot vegyenek figyelembe, egyik projekt sem minősült volna támogathatónak a megadott kivitelezési szerződés becsült értékek mellett.”

Mórahalmon 88 millió forintba került a lámpacsere, ennek 85 százaléka származott az uniótól.

Maga a pályáztatás is a már megismertek szerint zajlott:

  • az önkormányzat hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzéssel keresett kivitelezőt, az ajánlattételi felhívást az Eliosnak, a Simo Kft.-nek, és az U-Light Kft.-nek küldték meg;
  • az Elios és a Simo Kft. adott be ajánlatot, de utóbbit érvénytelennek nyilvánították;
  • az OLAF helyszíni ellenőrzést tartott a Simo Kft.-nél, és a cég ügyvezetője azt mondta, hogy a vállalkozás soha nem adott be ajánlatot közbeszerzésekre, mert nincs pénze ilyen megrendeléseket teljesíteni (ez az egyetlen eltérés, más – már megismert – vizsgálati jelentésekben ilyen nyilatkozat nem található);
  • az Elios szállítója a Tungsram-Schréder Zrt. volt, az alvállalkozóról nem kapott adatokat az OLAF;
  • összeférhetetlenség a szereplők közt, a szerződésben lévő kiviteli terveket az Elios alvállalkozójaként Horváth Dezső készítette a Simo Kft.-től, és ő írta alá a pályázati terveket is;
  • a projektelőkészítési tanácsadó a Sistrade Kft. volt.

Kecskemét képviselőtestülete ma közleményben tudatta, hogy – bár vizsgálati jelentést szerintük nem kaptak az OLAF-tól – nem adják ki ellenzéki képviselőknek, mert nyomozás zajlik, és az iratokat lefoglalta a rendőrség.

Elios-ügy: mindenhonnan kitennék a kalocsai képviselőt

Minden tisztségéből és munkahelyéről eltávolítaná mai ülésén a kalocsai önkormányzat kormánypárti többsége a baloldali képviselőt, Angeli Gabriellát, aki az Elios-ügy helyi szálát tárta fel. Eközben nincs válasz arra, hogy miért kellett az energiatakarékos lámpákat idő előtt lecserélni Elios-égőkre.

Csütörtök délutáni ülésén a kalocsai közgyűlésben kezdeményezik, hogy mindkét bizottsági tisztségéből hívják vissza Angeli Gabriellát (független, az MSZP-DK-Együtt támogatottja). Emellett önkormányzati intézményben ellátott munkahelyét is megszüntetnék. Valószínű, hogy meglesz ehhez a többség – mondta a Független Hírügynökségnek Angeli, aki a jogi bizottság elnöke a legutóbbi választás óta, a közbeszerzési bizottságnak pedig tagja.

Egy további napirendi pontban a Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár részeként működő Ökopont Iroda szervezői posztját akarják megszüntetni átszervezésre hivatkozva. Mivel ez az egyetlen státusz az intézményben, amelyet Angeli Gabriella tölt be, ez

egyet jelent a képviselő munkájának elvesztésével.

Angeli Gabriella az, aki a nyilvánosság elé lépett a Kalocsán is lámpákat szerelő Elios ügyében, miután kikérte a helyi apparátustól a városra vonatkozó OLAF-jelentést. Ennek kapcsán nincs válasz arra, miért kellett újabb takarékos lámpákra szerződni az Eliosszal, s miért kellett ehhez bankkölcsönt is vállalniuk.

Kalocsa egyike annak a 14 önkormányzatnak, amelyiknek akkora „szerencséje” volt, hogy a miniszterelnökség – közpénzből – kifizette az Elios által telepített LED-lámpák bekerülési költségének 15 százalékos önrészét (85 százalék uniós pénz volt), összesen 881 millió forintért.

Az alföldi város ráadásul úgy jutott hozzá az önrész 86 milliójához 2014 júniusában, hogy magát a lámpacserét csak a következő évben végezte el az Elios. Abban pedig talán egyedülálló a kalocsai eset, hogy a városnak 15 éves élő szerződése volt az áramszolgáltató Démásszal, amely az ezredforduló után takarékos lámpatesteket szerelt fel a városban. A szerződés 2016-ban járt volna le, a sietség tehát nem érthető – derült ki a Angeli Gabriella szavaiból.

Mindennek következtében a város 2014 áprilisában

bankhitelt vett fel az eliosos beruházás önrészére,

amelyet aztán két hónap múlva kiváltott az állam.

Szerettük volna megtudni Bálint József kalocsai polgármestertől, miért vált ennyire sürgőssé a 2013 elején kiírt uniós programba csatlakozás, ha rövidesen élvezhették volna a korszerű lámpákból származó előnyöket a démászos szerződés lejárta után. Ettől kezdve ugyanis hozzájuk folyt volna be a megtakarítás. A kalocsai polgármester eddig nem adott választ a kérdésünkre, ahogy arra sem, hogy a bankhitel gyors felmondásából származott-e kára a városnak.

Vásárhelyen még kevéssé téma az Elios-ügy

A titokban betelepített „migránsok” és a Lázár-kastély ügye még jobban érdekli az embereket, az Elios-ügy egyelőre nem akkora kampánytéma – mondta a Független Hírügynökségnek Márky-Zay Péter. Az ellenzék zömének támogatását élvező polgármester-jelölt szerint ez változni fog.

Noha valóban „igazi” kampánytéma, eddig mégse került elegendő mértékben az érdeklődés homlokterébe az Elios-ügy Hódmezővásárhelyen a polgármester-választás előtt szűk két héttel – derül ki Márky-Zay Péter szavaiból.

Február 25-én lesz a szavazás a megüresedett városvezetői tisztség betöltésére, az ellenzék nagy része a magát kiábrándult ex-fideszesként jellemző Márky-Zayt támogatja a kormánypárti jelölttel szemben.

Az Elios villámkarrierje Hódmezővásárhelyen indult,

akkor, amikor még Lázár János volt a polgármester.

Egy novemberi Kormányinfón – még jóval az OLAF-jelentés kiszivárgása előtt – beszélt a kancelláriaminiszter az Eliosról és Tiborcz Istvánról.

„Tiborcz Istvánt ismerem polgármester koromból. Közösen találtuk ki, hogy Hódmezővásárhelyen hogy fogjuk a közvilágítást modernizálni, ami nagyszerű program volt”

– mondta.

Az Elios Hódmezővásárhelyen szerezte meg az első megrendelést, a 940 millió forintos lámpacsere lett aztán a „beugró” a továbbiakhoz, az egyedül e cég által teljesíthető feltételekkel kiírt tenderek megnyeréséhez. Hódmezővásárhelyen dolgozták ki a később országosan alkalmazott modellt.

Márky-Zay Péter elmondta, hogy ő személy szerint eddig nem forszírozta az Elios-ügyet, az tőle függetlenül pattant ki, de úgy látja, hogy sokakat nem kellően érdekli ez a botrány. Nem látja azt a sok manipulált embert, aki most kezd el felháborodni.

Az országos médiafigyelem hatására azonban valószínűleg erősebb témává fog válni az ügy, de a Fidesz-híveket ez se győzi meg – mondta Márky-Zay. A reakciókat elnézve viszont ő is fog beszélni a miniszterelnök vejének közbeszerzéseiről – fűzte hozzá.

Annak ellenére, hogy sokkal jobban foglalkoztatja a vásárhelyieket a titokban az országba telepített több, mint 20 ezer „migráns” ügye és Lázár János kastélya.

Utóbbiról a Magyar Narancs írt legutóbb. Ebből kiderül, hogy Hódmezővásárhely közelében egy luxuskastély épült. A földhivatali dokumentumok szerint egy olyan 3054 négyzetméteres területen fekszik, amelyet teljes egészében Lázár János édesanyjának 1,8 hektáros földje vesz körbe. A miniszter édesanyjához ugyanabban az évben került a föld, amikor egy Kulik Jenő nevű ember megvette a vadászkastély területét. Az épületek környezetében további két olyan földrészlet van, amely Lázár édesanyjáé; ezek 2015-ben és 2016-ban kerültek a nevére. Lázár Jánosnak is van olyan földbirtoka, amely majdnem szomszédos a kastéllyal, mi több, a két fia nevén is van ott egy földrészlet. Ezek összesen 40,45 hektárt tesznek ki. Korábban Lázár János azt állította, neki semmi köze sincs a vadászkastélyhoz.

Márky-Zay Péter szerint

mintegy 20 százalékra becsülhető azon vásárhelyiek aránya, akik megalkuvásból szavaztak a Fideszre,

és akik életképes alternatívát látva megmozdulhatnak. Az ő körükben hasznos téma lehet a korrupció.

A kormánymédia most megpróbálja Simicska Lajosra, a három éve kegyvesztetté vált oligarcha nyakába varrni az Elios-ügyet, mondván éveken át ő volt a tulajdonosa az Eliosnak. Ez valóban így van, bár a 24.hu eddigi írásaiból kiderül, hogy a 35 LED-lámpás városi tenderből

mindössze három zajlott Simicska idején, Tiborcz István pedig mindvégig igazgatósági tag volt

a cégben.

A 24.hu legújabb ismertetése pedig feltárja, hogy Simicska (aki cégén keresztül 2010 és 2013 júniusa között birtokolta az Elios többségét) idején, 2011-12-ben összesen 300 millió osztalékot fizetett a cég a tulajdonosoknak, az utolsó évben a nyereséget áttették a 2014-es évre tartalékba. Simicska úgy szállt ki az Eliosból, hogy a 21 milliós adózott nyereséggel együtt

120 milliót benn hagyott a társaságban,

amelyet Tiborcz és régi barátja, Erdei Bálint vett át (cégeiken keresztül).

A „szüret” ezután indult: 2014-ben 471, a rákövetkező évben már 972 milliós osztalékot vettek ki a tulajdonosok az Eliosból. Ekkor Tiborcz eladta az Eliosban lévő cégét egy másik nagy tendernyertesnek, a Várkert Bazárt is felújító West Hungária Baunak.

A FüHü által is ismertetett szolnoki lámpa-ügylet közel egymilliárdos szerződéseit is Simicska távozása után, 2013 őszén és végén írták alá.

Érdekes, és Simicska Eliosból való nagyvonalú kiszállását kérdésekkel övező körülmény, hogy a 2013 közepi tulajdonoscsere után néhány héttel volt Tiborcz és az Orbán-lány esküvője. Sokan ezt

Simicska nászajándékának tartják.

Ezzel kapcsolatban Pető Péter, a 24.hu felelős szerkesztője a Független Hírügynökségnek úgy fogalmazott, hogy meglehetősen vicces, ami a kormánypárti sajtóban megy arról, ki nyerte a többet, mekkora a része az Elios ügyeiben a korábban hozzájuk tartozó Simicska Lajosnak. „Ezt én belső elszámolási vitának tekintem” – mondta.

Szintén a kormányzati elhárítás részévé vált, amit Lázár jelentett ki, hogy az OLAF a választásokra időzítette a jelentést. Pető szerint Lázár politikai kinyilatkoztatásaival nehéz mit kezdeni: a jelentés elkészülte és nyilvánosságra kerülésének időpontja vajon milyen viszonyban van azzal, hogy megtörténtek-e ezek a bűncselekmény-gyanús ügyek? Ha májusban, a választások után, vagy egy éve válnak ismertté, attól ártatlanabbak-e a résztvevők.

Az Elios-ügy általános hatásait ma még nehéz felmérni – mondta Pető Péter. Az OLAF nagyon részletesen körüljárta a történetet, alaposan földolgozta a részleteket, s erre a magyar hatóságok is képesek lettek volna. (Három éve már vizsgálódtak, de aztán törvénysértést nem találva lezárták.) Az eset társadalmi hatásai is attól függenek, hogy a hazai hatóságok tesznek-e valamit. Mi ismertetjük az eseményeket, a továbbiak a hivatalos szerveken múlnak – mondta Pető Péter.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!