Kezdőlap Címkék Lakásárak

Címke: lakásárak

Országos szinten még mindig egyre drágábbak az ingatlanok

A 2020-as évben már magunk mögött tudhattuk a koronavírus-járvány első, illetve második hullámát. Jelenleg a harmadik hullám kapujában már egy teljesebb képet is kaphatunk arról, hogy mégis hogyan változott országunk ingatlanpiaca a családi házak és a tégla építésű lakások tekintetében. Cikkünkben megfigyeljük, hogy milyen kínálati árak voltak jellemzőek a magyar ingatlanpiacon 2019-től egészen 2021 januárjáig.

A 2019-es év végén már az átlagárak növekedésének mérséklődését, illetve az árfekvések csökkenését prognosztizálták a szakértők, vajon igazuk lett? Most utánajárunk.

A családi házak egyértelműen drágábbak lettek

A 2019-es előrejelzések ellenére a családi házak tekintetében az átlagár szinte folyamatosan emelkedett. A tavalyelőtti év igen alacsony árakkal kezdődött, amely februárban érte el a minimumot: a 237 ezer forintos négyzetméter árat. Ezután azonban folyamatos, de mérsékelt áremelkedés következett a hazai ingatlanpiacon. Abban az évben a legmagasabb átlag négyzetméterár – a házak tekintetében – 265 ezer Ft/m² volt országunkban, amely a novemberi hónapra volt tehető. Az év végén valóban árcsökkenést figyelhettünk meg, méghozzá novemberről decemberre.

Az Ingatlannet.hu statisztikai adatai alapján a 2020-as év januárjától már újra az árak emelkedése volt jellemző. Ekkor az adatok alapján azt figyelhettük meg, hogy az országos átlagárak szinte folyamatosan emelkedtek.  Az átlagos négyzetméterár decemberben volt a legmagasabb, hiszen ekkor 299 ezer Ft/m²-re volt tehető, míg országos átlagban a legkisebb összeget márciusban kérték el a családi házakért 273 ezer Ft/m²-rel. A 2019-es évhez képest viszont még ez is igen magas átlagárnak mondható.

Idén már a 300 ezer Ft/m2-t is meghaladta a januári átlag árfekvés, ezek alapján az átlagárak csökkenéséről országos szinten még nem beszélhetünk.

A lakásárak sokkal mozgalmasabbak voltak

A hazai lakáskínálat már sokkal változatosabban alakult a családi házak áraihoz képest. A 2019-es év szintén alacsony árakkal kezdődött, az átlagárak ugyancsak februárban érték el a legalacsonyabb szintet: az 595 ezer Ft/m²-es átlagárat. Abban az évben a legdrágábban májusban kínálták a tégla építésű ingatlanokat: 637 ezer forintért négyzetméterenként.

A 2020-as adatok alapján azt láthatjuk, hogy a mérséklődés is megjelent a hazai lakáspiacon. Októberben kínálták a legdrágábban a téglalakásokat, hiszen azok négyzetméter ára 614 ezer Ft/m²-re volt tehető. A legolcsóbban pedig májusban juthattunk lakáshoz az országos átlagárak alapján, hiszen akkor átlagosan 580 ezer Ft/m²-ért kínálták az eladó téglalakásokat.

Érdekes megfigyelni, hogy a 2019-es téglalakás árak sokkal ingadozóbbak voltak a 2020-as évhez képest. Azonban 2019 augusztusát követően már kisebb mértékű változásokat tapasztalhattunk csak, ez a tavalyi évben már nem volt megfigyelhető. 2020 nyári időszakában volt megfigyelhető a legnagyobb árcsökkenés, az év végére mégis újra emelkedtek az átlagárak.

Nem sok hasonlóság volt megfigyelhető a 2019-es és a 2020-as év lakáspiacának alakulása terén. Az árak tekintetében a tavalyi év igencsak csapongó volt, de az év vége felé már kezdett stagnálni. 2020-ban pedig többet találkozhattunk csökkenő tendenciával.

Több lakásépítés, kevesebb építési engedély volt jellemző a tavalyi évre

A változó átlagárak ellenére 2020-ban, mintegy 25 százalékkal lett több újépítésű lakás, mint 2019-ben. Budapesten volt egyedül csökkenés, hiszen ott 4,1 százalékkal kevesebb lakást vettek használatba, mint a 2019-es évben. Minden más településkategóriában növekedett a lakásépítések száma, a megyei jogú városokban 34, az egyéb városokban 48, a községekben 19 százalékkal. Az építési engedélyek száma viszont csökkent volt a 2019-es év azonos időszakához képest, méghozzá 37 százalékkal.

Érdekes megfigyelni, hogy a 2019-es téglalakás árak sokkal ingadozóbbak voltak a 2020-as évhez képest. Azonban 2019 augusztusát követően már kisebb mértékű változásokat tapasztalhattunk csak, ez a tavalyi évben már nem volt megfigyelhető. 2020 nyári időszakában volt megfigyelhető a legnagyobb árcsökkenés, az év végére mégis újra emelkedtek az átlagárak.

Nem sok hasonlóság volt megfigyelhető a 2019-es és a 2020-as év lakáspiacának alakulása terén. Az árak tekintetében a tavalyi év igencsak csapongó volt, de az év vége felé már kezdett stagnálni. 2020-ban pedig többet találkozhattunk csökkenő tendenciával.

Több lakásépítés, kevesebb építési engedély volt jellemző a tavalyi évre

A változó átlagárak ellenére 2020-ban, mintegy 25 százalékkal lett több újépítésű lakás, mint 2019-ben. Budapesten volt egyedül csökkenés, hiszen ott 4,1 százalékkal kevesebb lakást vettek használatba, mint a 2019-es évben. Minden más településkategóriában növekedett a lakásépítések száma, a megyei jogú városokban 34, az egyéb városokban 48, a községekben 19 százalékkal. Az építési engedélyek száma viszont csökkent volt a 2019-es év azonos időszakához képest, méghozzá 37 százalékkal.

Tovább romlott a lakásszegénység

Nem csökkent a lakásszegénységben élő 2-3 millió ember száma az elmúlt időben, a kormány alig tesz ennek csökkentésére. Sőt, jövőre 11-szer annyit költ a jómódúak lakhatására, mint a szegényekére.

Bár 2018-ban és 2019 első felében számos lakáspolitikát érintő kérdésben jelentős változásokat és fordulatokat láthattunk, a lakásszegénység szempontjából az alapvető tendenciák inkább a helyzet romlásának irányába mutatnak továbbra is – olvasható a Habitat for Humanity idei lakhatási jelentésében. A Habitat azokat tekinti lakhatási szegénységgel érintett háztartásoknak, amelyek megfizethetőségi, lakásminőségi és energiahatékonysági, területi, illetve jogi szempontból az átlagosnál rosszabb, kiszolgáltatottabb helyzetben élnek.

Rengeteg a pocsék minőségű lakás

Érdemben nem csökkent annak a 2-3 millió embernek a száma, akiket valamilyen formában érint a lakásszegénység. Bár a 4,4 millió magyarországi lakóingatlanból nagyjából 3,5 millió nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai szempontoknak. Ebben nem csak önmagában borzasztó a helyzet, hanem régiós összehasonlításban is azt láthatjuk, hogy messze a többi ország mögött kullogunk a rossz minőségű lakásban élők arányát összehasonlítva.

Forrás: Habitat for Humanity

Továbbra sem láthatunk olyan jelentős kormányzati programot, amely kifejezetten ezt a problémát célozná fogalmaz a jelentés. (Olyannyira igaz ez, hogy pár éve a középületekre irányította át a kormány az eredetileg lakások energetikai korszerűsítésére szánt tetemes uniós pénzt.)

Az Eurostat adatai szerint 2018-ban nagyjából minden nyolcadik magyar háztartásnak volt valamilyen adóssága, ezen belül pedig

minden harmadik szegénységi küszöb alatt élő háztartásnak valamilyen közműhátraléka.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2018-as adatai szerint nagyjából egymillió ember áll közel ahhoz, hogy tartozásai miatt kikapcsolják az áramszolgáltatást otthonában. Többek között ennek is betudható, hogy a téli kilakoltatási moratórium ellenére 2018-ban átlagosan naponta 8,8 ingatlankiürítés történt.

Elszállt lakásárak

Mindeközben a kiadó és eladó lakások kínálati árai folyamatosan emelkednek, sőt, 2018-ban nemzetközi összehasonlítás alapján az egész világon Budapesten emelkedtek leggyorsabban a lakossági ingatlanárak.

Forrás: Habitat for Humanity

Így bár ingatlanpiaci szempontból Budapest és Magyarország egyre vonzóbb befektetési célpont, a lakhatás területén

alig találni olyan mutatót, amely ne a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését jelezné.

A kormány a gazdagokat támogatja

Ezen a helyzeten az állami lakáspolitika nem javít, hanem a legtöbb esetben tovább mélyíti az egyenlőtlenségeket. Továbbra is alapvető probléma, hogy a lakáspolitikai beavatkozások közül egyre kevesebb olyat találunk, amely a lakhatási szegénységben élők helyzetén próbálna javítani. Sőt, a lakáspolitika mind inkább alárendelődik a tágabb gazdaságpolitikai céloknak, illetve a családpolitikának.

Olyannyira, hogy bár 2020-ig a kormányzati tervek szerint egyre inkább nőni fognak a lakhatással kapcsolatos költségvetési kiadások, ezek egyre kevésbé fogják elérni azokat a lakásszegénységben élő háztartásokat, akiknek pont a legnagyobb szükségük lenne rá. 2020-ra a tervek szerint

tizenegyszer annyi pénzt fog költeni a kormány az elsősorban a (felső-) középosztályt támogató konstrukciókra,

mint a kifejezetten a lakásszegénységben élőkre.

Forrás: Habitat for Humanity

Sőt, hogy még egyértelműbb legyen a kormány szelektív gyakorlata, azt szemlélteti a következő ábra.

Forrás: Habitat for Humanity

A Habitat szerint mind az albérletárak növekedése, mind a közműhátralékkal rendelkezők tartósan magas száma és aránya, mind a lakossági hitelek terjedése, mind pedig a kilakoltatások magas száma azt jelzi, hogy

a lakhatás megfizethetőségével kapcsolatban egyre több háztartásnak lesznek problémái.

Már hosszú évek óta nem csak egy szűk, mélyszegénységben élő réteget érint a lakásszegénység, hanem számos (alsó-) középosztálybeli családot is. Ha ők is belekerülnek a lakásszegénységet gyakran jellemző szegénységi csapdába, úgy a magyar társadalom kettészakadása a közeljövőben rohamos mértékben növekedhet. Bármennyire is úgy tűnhet, hogy a mostani ingatlanboom össztársadalmilag vagy gazdaságilag kedvező folyamat, a szegényebb társadalmi rétegeket inkább negatívan érinti az ingatlanszektor felfutása.

Fiatalok csapdában

Különösen súlyos megállapítás az, hogy a pályakezdő, családalapításra készülő korosztály jelentős része lakhatási problémákkal küzd, amely valószínűsíthetően kihat a tartósan alacsony szinten lévő termékenységi rátára is. A szülői házból való elköltözés, vagy a felsőoktatási tanulmányok alatti lakhatási kérdések kevésbé érintik a tehetősebb családokat, ahol az idősebb generációk korábban felhalmozott vagyonukból ki tudják segíteni a fiatalokat. De egyre szélesebb az a kevésbé tehetős réteg, ahol az ilyen intergenerációs transzferek helyett eladósodásra, vagy egyéb informális megoldásokra szorulnak a fiatalok.

Forrás: Habitat for Humatity

Az össztársadalmilag is kimutatható társadalmi polarizáció talán még élesebben jelentkezik a fiatalabb generációk esetében, ami rendkívül aggasztó a magyar társadalom jövője szempontjából. Az egyik legszembeötlőbb adat, hogy

a 18 év alatti gyermekek majdnem kétharmada túlzsúfolt lakásban él,

ami az EU-átlag háromszorosa, és messze kiemelkedik a V4-ek hasonló mutatói közül is.

 A sor végén kullogunk

A Habitat a lakásszegénységgel és a megfizethetőséggel kapcsolatos főbb hazai tendenciákat is összehasonlította a környező országok és az EU hasonló folyamataival. Legfőbb megállapítása az, hogy

alig található olyan statisztikai mutató, amelyben ne sereghajtók lennénk a V4-ek között.

Magyarországon például a térség országai közül sokkal nagyobb arányban kitettek a szegénység veszélyeinek a vidéken élők, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a 18 év alattiak, vagy a többgyermekes családok.

Különösen rossz a lakásszegénység szempontjából a 18 év alattiak helyzete. A súlyos lakhatási deprivációban élők között az országban sokkal nagyobb a hitelllel rendelkező lakástulajdonosok és a szociális alapon bérlők aránya, mint a többi V4-es országban. Azaz a szociális bérlakásszektor és a hitelválságban érintettek helyzete egyaránt jelentősen rosszabb, mint a hozzánk leghasonlóbb kelet-európai országokban.

Megfizethetetlen lakbérek

A bérlakásban élők helyzete szintén kiemelkedően nehezebb: a megfizethetőségi problémák sokkal nagyobb arányban érintik őket, mint a visegrádi országok magánbérletekben élő lakóit.

Forrás: Habitat for Humanity

Látható, hogy míg kilenc éve is a jövedelmi létra második felében lévők számára volt megfizethető egy garzon, addig mostanra már csak a nyolcadik tizedben lévők képesek kigazdálkodni ezt.

Budapesten száguld a lakásár, országosan tágul az olló

Éves alapon 20 százalék feletti mértékben drágultak a lakások a második negyedévben a fővárosban, vidéken viszont az országos átlaggal megegyezően, 16 százalékkal, a községekben „csak” mintegy 12 százalékkal.

Ütemében is gyorsult a lakások éves alapon számított drágulása a második negyedévben, a megelőző három havi 17,8 százalék után 20,2 százalékkal – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss jelentéséből. Az országos átlag 16,2 százalék volt, ami az inflációt beszámítva 12,7 százaléknak felel meg. (Az áremelkedés számításának sajátossága, hogy a lakások árváltozását nem veszi figyelembe a KSH a fogyasztói árakban, mert ezeket a vásárlásokat beruházásként számolja el.)

Ahogyan haladunk lefelé a települések mérte szerint, a növekedés mindenütt jelentős, de

csak Budapesten haladja meg az országos átlagot.

A vidéki városokban ezzel megegyező (16,3 százalék) a drágulás üteme éves összevetésben, a községekben viszont „csak” 11,8 százalék, az inflációval korrigálva ez már 10 százalék alatti reál-árnövekedés.

Nem csak településtípusok szerint, hanem regionálisan is tágul az olló az országon belül. Közép-Dunántúlon a városokban a budapesti drágulást is lepipálva nőttek az árak (21,4 százalék), Dél-Alföldön 18,4 volt a második legmagasabb ütem. A többi régió városaiban 16-17 százalék volt a drágulás, érdekes módon Közép-Magyarországon csak bő 7 százalék.

A következő egy évben várhatóan tovább nőnek a lakásárak, ha bebizonyosodik a GKI Gazdaságkutató ugyancsak mostani prognózisa, ami az ingatlanpiac változatlan fellendülését várja. Ők 2-5 százalékos drágulást valószínűsítenek felmérésük alapján.

A CSOK-osok Budapesten jártak a legrosszabbul

A használt lakás árának kevesebb, mint tíz százalékát, az újénak harmadát fedezte 2017 végén a legmagasabb összegű CSOK Budapesten. Vidéken valamivel jobb a helyzet, de a támogatás ott is elúszott az óriási áremelkedésen.

A családi otthonteremtési kedvezmény hatására annyit drágultak a lakások, hogy ez elvitte az egy vagy két gyerek után felvehető támogatást – írtuk néhány nappal ezelőtt. Számszerűen ez azt jelenti, hogy egy 60 négyzetméteres használt lakás ára 1,9 millióval, új építésűként 2,3 millióval drágult (ráadásul eközben az áfa 27-ről 5 százalékra esett, ami 3,3 milliót eredményezett volna). Budapesten és a nagyobb településeken pedig az átlagnál is nagyobb volt az áremelkedés.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. most részletesebb számítást készített, területi bontásban vizsgálva a CSOK 2015 közepi bevezetése óta 2017 végéig bekövetkezett hatalmas ingatlanár-emelkedés hatását.

Ez igazolta azt a tapasztalatot, hogy a fővárosi lakásdrágulás okozta a legnagyobb veszteséget a családoknak. A használt lakások esetében egy átlagos, 60 négyzetméteres hajlékra három gyerekre felvehető CSOK több, mint háromszorosával, 7,2 millió forinttal nőtt az ár, vagyis a maximális támogatás összege

kevesebb, mint tíz százalékát fedezi az átlag budapesti lakás megvételének.

Megyeszékhelyen az arány 18 százalék, az összes város átlagában 25, községekben 37 százalék.

Csak az összegek változnak, az arányok alig az új lakások esetében. Itt fontos különbség, hogy a 10+10 milliós kedvezmény (10 millió támogatás és 10 millió kedvezményes hitel) csak új építésű ingatlanra kapható (3 meglévő vagy beígért gyerek után).

Budapesten a maximális CSOK kétharmadát elvitte az áremelkedés. A veszteség megyeszékhelyen 34, városokban-községekben több, mint 20 százalék. Vagyis a fővárosban az ingatlan árának egyharmadát adta a támogatás, a többi településen átlagosan a felét valamivel meghaladóan.

A kutatók megjegyzik, hogy az extra-CSOK-kal 2015-ben 25 négyzetméterrel lehetett megtoldani az új ingatlan méretét, tavaly év végén már csak 15-tel. Vagyis két éve még mindhárom gyerek számára elfogadható méretű szobát lehetett venni a kiemelt támogatásból, most már csak kettőnek.

Lapszem – 2018. február 12.

0

Ma a Líviák és a Lídiák ünneplik a névnapjukat. A tegnapi hűvös, de szép napos idő után ma borús szürke idő várható, helyenként csapadékkal, Nyugat-Magyarországon akár ónos esővel is. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között várható. Késő estére -1, +3 fokra hűl le a levegő. Erről írnak a mai lapok.

Népszava – Trükköznek a cégek a bérekkel

A munkavállalók gyakran nem mernek a munkáltatói diktátum ellen szólni, ezzel látszólag beleegyeznek a csalásba – írja a lap, amely kérdésére a nemzetgazdasági tárca elárulta: a munkaügyi hatóságok 657 személy esetében tártak fel tavaly szabálytalanságot a minimálbér, valamint a garantált bérminimum meg nem fizetése miatt. Ennél azonban jóval több dolgozót érinthettek a kötelező a béremelésekkel kapcsolatos szabálytalanságok és trükkök – véli a cikk szerzője, hozzátéve: sokszor a dolgozó is együttműködik a céggel az illegális fizetési konstrukciókban. A teljes munkaidőben dolgozók részmunkaidőre történő bejelentése gyakori szabálytalanság, miként az is, amikor jogsértés ugyan nincs, de mégis kevesebbet visz haza a dolgozó, például megemelik a bért, de megszüntetik az addigi cafeteria-juttatásokat. Van, hogy a munkáltató csak úgy hajlandó megemelni a szakmai minimálbér miatt az alapbért, ha azt az összeget elveszik a mozgóbérből.

Ezekben az esetekben a hatóság hatáskör illetve jogsértés hiánya miatt nem tud intézkedni.

Kiemelten vizsgálták azon eseteket, amikoregy adott személyt átsoroltak, pedig ugyanazt a munkát végzi, mint korábban, így próbálván a munkaadók kibújni a tavaly 25, az idén 12 százalékkal megemelt garantált bérminimum megfizetése alól.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint  hozzájuk tartozó cégek mintegy felénél adódtak bérezés körüli problémák, több helyen odáig fokozódott a helyzet, hogy napokon belül megalakíthatják a sztrájkbizottságot. 

Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke a többi között azt mondta: a munkavállalókat gyakran saját maguktól is meg kellene védeni, főként az idősek é a vidéken, kis településeken élők a kitettek.

Magyar Nemzet – A fideszes sofőr és Növényi Norbert százmilliós tornaórái

Kétszázötvenmillió forintos uniós támogatást nyert el karácsony előtt Növényi Norbert olimpiai bajnok birkózó Békés megyei alapítványa, amelynek kuratóriumában ott ül Simonka György fideszes országgyűlési képviselő bizalmasa – tudta meg a Magyar Nemzet.

Az olimpikon 2014-ben verset is írt a politikus dicsőítésére, s al 2014-ben alapított Növényi Norbert Tehetséggondozó Alapítvány kuratóriumában feltűnt Simonka jobbkeze, Baráth Richárd.

Asszisztensi, illetve sofőri feladatai mellett Baráth társtulajdonos, s tisztségviselő több, Simonka érdekeltségébe tartozó cégben Növényi alapítványának székhelye pedig ugyanarra a Békés megyei Csanádapácán lévő címre van bejelentve, mint amit Baráth saját lakcímeként adott meg a hivatalos cégjegyzékben.

A Növényi-alapítvány már 2015-ben is kapott állami támogatást a – főként kormányközeli civil szervezetek finanszírozására specializálódott – Nemzeti Együttműködési Alaptól: 1,4 millió forintot.

Az emberi erőforrás operatív program (Efop) pénzei körül nagy a tülekedés a kormánypárti politikusokhoz köthető civilek körében – jegyzi meg a lap. Nyert például Lázár János kancelláriaminiszter feleségének, továbbá Rétvári Bence parlamenti államtitkár unokatestvérének civil szervezete is.

A lap szerint Növényi eddig nem állt be nyíltan a Fidesz mögé, ugyanakkor említésre méltónak mondja, hogy Növényi egy nyolc éve tartó, de már az ítélethirdetéshez közeledő büntetőper hetedrendű vádlottja. Növényi Norbertet hiába keresték telefonon, nem tudták utolérni.

Magyar Idők – Budaházy: megbukott a vád, megbukott a bíróság

A legjobb az volna, ha bizonyítottság hiányában felmentenének, de az ítélet hatályon kívül helyezése a realitás – nyilatkozta lapnak adott interjújában a terrorcselekményért első fokon 13 év fegyházbüntetésre ítélt Budaházy György, akinek büntetőpere holnap folytatódik. A Hunnia-perként elhíresült ügyről Budaházy elmondta: aki 2006-ban inkább terrorcselekménynek nevezhető tetteket követett el, az mégis csak a rendőrség volt. A jelenleg házi őrizetben lévő vádlott szerint perük politikai indíttatású, és nem véletlen, hogy a tárgyalás a választási kampányban folytatódik, hogy zavart keltsenek a kormánnyal szemben.

Szerinte egyébként Toroczkai Lászlót, a Jobbik jelenlegi alelnökét azért nem húzták bele az ügybe, mert nem tudtak olyan vádat kreálni ellene, amivel rögtön előzetesbe lehetett volna tenni. Akit nem lehetett előzetesbe dobni, azt nem is hallgatták ki. Budaházy cáfolja a vádakat, s leszögezi: ha igaz is lenne minden, vagy csak úgy akarnak kijönni ebből, hogy valakinek el kell vinni a balhét, már leülte bőven, amit ezekért a szabálysértési értékhatárt át se lépő vagy legfeljebb kisebb értékre elkövetett rongálásokért adni lehet.

Az interjúban ecsetelte, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szerint már nincs hova hátrálni, hiszen a törvényszékről nem jön semmi, nem vizsgáltak ki semmit.

„És ebből látszik számomra, hogy a bíróság állam az államban”

– mondta.

Szerinte egyébként számos területen még ott tartunk, ahogy a kommunizmus idején meghonosodott.

Világgazdaság – Nem kicsit lehetnek drágábbak a lakások idén

A lakásárak tavalyhoz hasonlóan az idén is országosan 5-10 százalékkal nőhetnek, a fővárosban ennél nagyobb, míg a kisebb településeken inkább 5 százalékos átlagos növekedés várható – írja a lap az FHB legújabb lakásárprognózisára hivatkozva. A lakásárak további növekedését a kedvező makrogazdasági kilátások, a bérek folyamatos emelkedése, és a foglalkoztatás bővülése is segíti.

A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint az idén jelentősen emelkedhet a használatba vételi engedélyek száma, csak a fővárosban közel 10 ezer újépítésű lakás átadása várható, míg az Otthon Centrum gyűjtése szerint vidéken további 3400 otthont adhatnak át.

Az új lakások tömeges elkészülése hatással lehet a használt lakások piacára is, hiszen az új építésű lakásokba költözők vélhetően eladják korábbi ingatlanjaikat.

Az új és a használt lakások piacán mindezek hatására a kínálat bővülése várható,

így az FHB szerint mindkét esetben lassulhat az árnövekedés.

Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy az újépítésű lakások árait nagyban befolyásolják majd a dráguló építőanyagok és a munkaerőköltségek.

 

Lehet egy vári lakással több?

0

Mi lenne, ha meg lehetne venni a vári műemléklakásokat?

A legutóbbi testületi ülés napirendjén azt vettem észre, hogy meghosszabbítani terveznek egy lakásbérletet: Zsidai Roy cége öt éve bérel egy vári műemléklakást a Pest-Buda vendéglő mellett, amelyet raktárnak használt. Mélységesen megdöbbentem azon, hogy bár az előterjesztésben egyértelműen le van írva, hogy Zsidaiék a bérleti szerződést megszegték, hiszen a tulajdonos önkormányzat beleegyezése nélkül kizárólag lakásként használhatták volna, mégis kétféle határozati javaslat-változat szerepelt benne, és az egyik szerint folytathatták volna a lakásbérlést.

40 ezer forintért egy 56 m2-es vári műemléklakást. Miközben az egész Pest-Buda szállodát úgy alakították ki, hogy különböző módszerekkel hozzájutottak az önkormányzati tulajdonú lakások meglehetősen olcsó bérleti jogához a Fortuna utca 3. sz. alatt, majd csináltak egy szállodát belőle. Azért adhatják ki szállásként ezeket a lakásokat, mert a határozatlan idejű szerződéseknél (amelyek jogát átvette) ezt megengedi a rendelet. Ezért alakulhatott ki az a sajátos helyzet, hogy van, aki csak egyszerűen lakik a várban többször annyi pénzért, mint aki luxusszállodát üzemeltet. Egy idegenforgalmi centrumban nyilván vannak szállodák, de kérdés, hogy az önkormányzati bérlakásállomány terhére kell-e ezeket nyitni alacsony összegű lakbérért cserébe.

A bizottsági és a testületi ülésen is feltettem a kérdést, hogy hogyan történhetett meg az, hogy 5 évig nem ellenőrizték ezt a bérleményt? Ha Zsidai cége a Várban egy ugyanekkora méretű raktárt bérelt volna, az 4 év alatt 11,5 millióval több bevételt hozott volna az önkormányzatnak – hogyan akarják kártalanítani a kerületet Zsidaiék. Milyen állagromlást okozott, hogy nem újították fel, talán nem is fűtötték a lakást? Hogyan tervezi az önkormányzat a kártérítés behajtását? Sajnos, ezekre a kérdéseimre nem kaptam választ, az viszont egyértelműen kiderült , hogy eddig nem is volt semmiféle bérleményellenőrzési terv: „…novemberre fogja a GAMESZ összeállítani a bérleményellenőrzési tervet.” (polgármester)

Kapisztrán tér városháza.jpgÉv elején adatigénylést nyújtottam be az önkormányzathoz, szerettem volna megtudni, hogy hány vári lakásban működik valamilyen cég. Kiderült, hogy az önkormányzat nem tartja mindezt nyilván, ami érthetetlen, hiszen adózás szempontjából szükség van erre az információra. Azért, hogy összeszedjék a kért adatokat, közel másfél millió forintot akartak kérni tőlem. Még hány lakásban működik valamilyen vállalkozás a kerületben szerződésellenesen? – tettem fel a kérdést. Ha januárban összeszedik az adatokat, akkor mostanra tudnánk és intézkedhettünk volna.

Nem adtam fel a küzdelmet, adatigénylést nyújtottam be a Táncsics Mihály utcai lakásokról, hogy legalább ezt az egy utcát lássuk.

Sokan kérdezik, hogy lehet az, hogy az I. kerületben ilyen ordas mutyizás zajlik a lakásokkal. Nos, ennek szálai a ’90-es évekbe nyúlnak vissza, amikor is a Budai Vár területén lévő műemlékházakat teljes egészében önkormányzati tulajdonba rendelték és az ezekben lévő lakásokat nem albetétesítették. Azért, hogy a Vár műemléki jellegét, a műemléképületeket ezzel védjék meg. Ez azt jelenti, hogy ezeket a (korábban tanácsi) bérlakásokat a bérlők nem vehették meg – ellentétben más tanácsi lakásokkal, amelyek nem műemlékházban voltak.

Emlékezhetünk még, hogy a rendszerváltás után az önkormányzatok szabadulni próbáltak a rossz állapotban lévő IKV lakásállománytól, és mélyen a piaci ár alatt adták el a bérlőknek a lakásokat. Nálunk is a mai napig él a rendelet, amely alapján a határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a (nem vári műemlék)lakás becsült értékének feléért veheti meg azt, és ha egy összegben fizet, akkor további 10% kedvezményt kap. Szóval ~40%-os áron lehet I. kerületi lakásokhoz jutni. Illetve lehetett, mert mára szinte mindet eladta az önkormányzat.

De a vári lakók nem vehették meg, ami sokak szerint igazságtalanság volt. Szerintem az igazságtalanság sokkal inkább az, hogy voltak, akik megvehették és voltak, akik nem. Szinte minden testületi ülésen elénk kerül egy olyan vári műemlék lakás, amit éppen most adnak el több száz millió forintért – miközben ezekhez hasonló, ezekkel szomszédos lakásokat 3-500 forintos négyzetméteráron ad bérbe az önkormányzat.

A nem eladható lakások bérleti joga pedig igen magas áron cserél gazdát. Ami végül is megürül, azokat szokta az önkormányzat úgynevezett piaci alapon bérbe adni. Ezt piacinak hívják, de valójában semmiféle piaci folyamatokhoz nincs köze, ez egyszerűen annyit jelent, hogy a rendeletben megjelölt bérleti díjak közül a legmagasabbért hirdetik meg és a pályázónak lehet másik lakása is, a pályázó lakás és jövedelmi körülményeit nem vizsgálják.

Egyetlen feltétel, hogy a lakást a pályázónak fel kell újítania (Zsidaiék nem is újították fel a Táncsics utcai lakást), és a kezdő bérleti díjat erősen csökkenti, hogy a lakások milyen lepusztult állapotban vannak. Így alakulnak ki a 400,- Ft/m2-es bérleti díjak barokk épületek bűbájos belső udvaraira néző lakásokban. Szerintem szégyen az önkormányzatra nézve, hogy ezek a lakások ilyen állapotban vannak, szégyen, hogy van köztük, ami nem komfortos – erre nem kéne nagy mellénnyel hivatkozni. Éppen azért kapta meg az önkormányzat, hogy a műemlékek védve legyenek, de ennek a feladatnak nem tett eleget.

Egészen a legutóbbi időkig ezekről a pályázatokról egy titkos és sehol meg nem nevezett grémium hozott döntést (a bizottsági elnökök négyen), és a képviselő-testület még az eredményt sem tudta meg. Az új rendeletbe, az én javaslatomra bekerült, hogy a döntést a képviselő-testület hozza meg, a titkos grémium csak javaslatot tesz. Továbbra sincs az önkormányzatnak ingatlangazdálkodási terve, ötletszerűen, egyedi döntésekkel határozza meg, hogy melyik lakásnak mi legyen a sorsa. Az elmúlt évek lakásgazdálkodási gyakorlata miatt számvevőszéki vizsgálatot és a Kormányhivatalnál a lakásrendelet felülvizsgálatát kezdeményezem, mert úgy látom, hogy mindez az önkormányzat számára vagyonvesztést eredményezett és eredményezhet még.

Végezetül: a rendszerváltáskor hozott törvény szerintem jó célból született, azért, hogy megvédje a Budai Vár polgárvárosi negyedének műemléki értékeit. Most, húsz év után érdemes ránézni, hogy a kialakított rendszer beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket. Érdemes kielemezni és végiggondolni, hogy a továbbiakban mi volna a vári műemlékházak és a helyi közösség érdeke.

A testületi ülésről szóló beszámolóm itt olvasható: beszámoló.

Az elmúlt ülést próbaképpen on-line közvetítettem a politikusi facebook oldalamon, a videó itt megnézhető: https://www.facebook.com/VNaszalyiMarta/

V. Naszályi Márta (A Párbeszéd Magyarországért önkormányzati képviselője)

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!