Kezdőlap Címkék Lakás

Címke: lakás

Egyre több kínai vesz lakást Magyarországon

0

2018-ban 1610 kínai állampolgár vett ingatlant Magyarországon, ami 37 fővel több, mint egy évvel korábban volt. A kínaiak alapvetően befektetésnek tekintik a Budapesten megvásárolt lakásokat, ráadásul egyre többen vannak olyanok, akik hosszú távra terveznek hazánkban.

A legújabb statisztikák szerint, míg 2017-ben még csak 3206, addig 2018-ban már 3529 magyarországi ingatlant vásároltak meg külföldi állampolgárok, közülük 1610-et kínaiak. A legtöbb ingatlant – egész pontosan 198-at – a XIII. kerületben szerezték meg. A legkapósabb VII. kerületben az EU-n kívüli vásárlók 35,8 százaléka, a VIII. kerületben pedig 51,6 százaléka kínai állampolgár volt.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint a jelenség részben azzal magyarázható, hogy a kínaiak azt tartják, több típusú ingatlanban kell a pénzüket tartani.

„Egy kínai mondás szerint, ha sok tojásod van, ne tartsd egy kosárban, mert ha leesik, mindegyik összetörik. Akinek ma több pénze van, az nemcsak arra törekszik, hogy saját lakást vásároljon, hanem hogy tegyen mellé egy házat aztán egy üzlethelyiséget is” – fogalmazott a szakértő.

Mint mondta, akinek valóban sok pénze van az több országban próbálja azt elhelyezni. Sok olyan ügyféllel találkoznak, aki már rendelkezik ingatlannal Olaszországban vagy egy hozzánk közeli EU-s államban.

Vásárláskor alapvetően három tényező befolyásolja a befektetőket:

  • ránéznek a Budapest térképre, és próbálnak a belváros közelében venni valamit;
  • egyszerűen beleszeretnek egy ingatlanba;
  • pénzügyi szempontból vizsgálják az ingatlant, hogy az hosszú távon mennyire biztonságosan megtérülő befektetés lehet.

Gadanecz Zoltán arról is beszélt, egyre több kínai tartózkodik életvitelszerűen Magyarországon úgy, hogy közben kereskedelmi viszonyban állnak a hazájukkal.

„A kínaiak alapvetően szeretnek a honfitársaikkal együtt dolgozni, teljesen mindegy, hogy egy üzletről, piacról vagy étteremről van szó. Próbálják magukat kínai munkavállalókkal körbevenni. Nekik is biztosítani kell a szállást, majd mikor már ők is látják, hogy itt meg tudnak élni, maguk is ingatlant vásárolnak” – nyilatkozott.

A GDN Ingatlanhálózat ezért már kínai nyelvű weboldalt is fejlesztett. Minden alapadatot lefordítottak, ami szükséges ahhoz, hogy a Kínából érkező vevők megismerhessenek egy ingatlant. Az egyedi leírások esetében ez ugyanakkor már nehézkesebb. Jellemzően egyébként Magyarországon élő kínaiak látogatnak el a honlapra, a külföldiek inkább kapcsolati rendszeren keresztül tájékozódnak az ingatlanpiacról.

Az ügyvezető alelnök lakásán ülésezett a DK válságstábja

0

Egyelőre vizsgálják, hogy a kigyulladt szagelszívó okozta-e a Demokratikus Koalíció fővárosi irodájának leégését – ezt Kolozsi Péter, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes szóvivője közölte a sajtóval.

 

Az ügy előzménye, hogy szombaton egy Teréz körúti tűzben teljesen megsemmisültek a párt irodái. A DK azt a tájékoztatást kapta, hogy a tűz elsősorban az épület 5. emeletét érintette, ahol a párt irodái is voltak. A tető beomlott, falak dőltek ki, a berendezés elégett.

Hétfőn több lap is azt írta, hogy egy meghibásodott szagelszívó okozta a tüzet. A fővárosi katasztrófavédelem azt közölte, hogy a tűzoltókat valóban egy lángoló szagelszívó miatt riasztották az épülethez, csakhogy nem a DK-irodába, hanem egy földszinten lévő étteremhez.

A tüzet eloltották, ekkor kapták a riasztást, hogy lángol az épület tetőszerkezete. Egyelőre vizsgálják, hogy a két tűzeset között van-e összefüggés.

A hatóban és a közösségi oldalon egymást követték az ilyenkor szokásos találgatások. Az egyik feltevés szerint a Fidesz áll a gyújtogatás mögött, míg a másik változat ennek épp az ellekezőjét állította, vagyis, hogy a DK maga gyújtotta fel az irodákat. Ami a lehetséges okokat illeti, mindkét konteó szerint iratokat akartak iy módon megsemmisíteni – az első változat szerint a Fidesz, míg a másik variáció szerint a DK számára kínos dokumentumok eltüntetéséról lett volna szó.

Az eddig vizsgálatok nem utalnak gyújtogatásra, a tűz okát még vizsgálják.

Elsőként a Momentum biztosította együttérzéséről a DK-t, az őket ért anyagi kár miatt, ezt követően a többi baloldali ellenzéki párt is felajánlotta segítségét. A Demokratikus Koalíció a Facebookon számolt be arról, hogy Dr. Molnár Csaba ügyvezető alelnök lakásán ült össze a válságstáb. A DK központi stábjának vezetői tájékoztatást adtak a tűz okozta károkról. Az ügyvezető alelnök kiosztiotta a feladatokat, megszabta a legsürgősebb teendőket.

Varga Misi és a hozamvadász spekulánsok

„Az utolsó 48 órában tömeges volt a szerződéskötés. Ebből is látszik, hogy sok esetben nem lakáscélú, hanem spekulatív volt az igénybevétel, hozamvadász szempontok érvényesültek. Amikor sokan, tömegesen próbálnak egy 30 százalékos állami támogatást igénybe venni, akkor azt nem feltétlenül lakásfelújításra akarták felhasználni…”

Ezt nyilatkozta Varga Mihály pénzügyminiszter, ami egyfelől már csak azért is nehezen értelmezhető, mert a lakástakarék szerződések által biztosított kedvezményeket csak lakással kapcsolatos tevékenységekre lehet felhasználni. Ha egy 82 éves, aktív korában védőnőként dolgozó sertésteleptulajdonos néni gépkocsit akar lízingelni belőle, az illető bank beint neki. Ugyanígy, ha valaki magánrepülőgépen szeretne utazgatni, azt sem engedélyezik. Jó esetben udvariasan elmagyarázzák neki, hogy a lakástakarék nem arra való, hanem arra, hogy lakással kapcsolatos tevékenységet finanszírozzanak belőle. Úgymint vásárlást, felújítást, bővítést.

Talán egyesek számára furcsa és szokatlan, de egykor volt, bűncselekmény miatt elítélt miniszterelnököt sem lehet ezen a lakástakarék szerződések révén kapott kedvezményekből hazánkba menekíteni, zöld határon, útlevél nélkül, női ruhába bújtatva az illetőt – ha valaki ilyennel próbálkozna, figyelmeztetnék, hogy ez törvénytelen, és felszólítják, hogy a továbbiakban tartózkodjék hasonló cselekmények elkövetésétől.

Varga Mihály eddig a mértékadó fideszesek közé volt sorolható,

olyannyira, hogy még a Fidesz politikai ellenfelei közül is sokan Varga Misiként említették. Szakértelmét, józan ítélőkészségét elismerték, és méltányolták azt, hogy nem állt be a kánonba képtelenségeket kiabálni, vagyis, összességében sokak szemében vállalható szakembernek tűnt.

Ez a mostani megszólalása némi zavart okoz ebben a megítélésben, nem tudjuk hova tenni, mert nem is lehet. Aki spekulációt kiált, ott, ahol nincs, arról az emberről azt is feltételezhetjük, hogy más helyzetekben, ahol tényleg spekulálnak – például a forint árfolyamát tudatosan befolyásolva tesznek szert extra nyereségre – ott az illető mélyen hallgat.

Varga Mihály ezzel a mostani megszólalásával kiírta magát a komolyan vehető pénzügyi emberek táborából. Persze, van még lehetősége, hogy visszavonja ezt az állítását, és megkövesse azokat, akiket azért nevezett hozamvadász spekulánsoknak, mert élni szerettek volna az állam által biztosított törvényes és kedvező lehetőséggel.

Hajléktalanítás

„Akkor járunk el helyesen, ha a saját észjárásunknak megfelelően – a magunk akarata szerint – a valóságot is képesek vagyunk hajlítani.” Május végén mondta ezt Orbán Viktor, az Ericsson Magyarország új budapesti székháza és fejlesztési központja megnyitó ünnepségén. Tarlós István főpolgármester mától megvalósítja a miniszterelnök vízióját: hajlítani ugyan nem tud, de a hajléktalanítás elkezdődött.

Budapest utcáiról ma eltakarítják a hajléktalanokat. Szépek lesznek mostantól Budapest utcái, makulátlanul tiszták. Sehol egy szemét, a lepusztult házak újjászületnek. Azok, akik eddig az utcán éltek, feltehetőleg ezután is élnek valahol. Bizonyára lakást kapnak a fővárostól, jövedelmet, reményt egy új életre. Ezzel megszűnik Budapesten a hajléktalanság, hamarosan a szegénységet is felszámolják, nem csodálkoznánk, ha már készülne valamelyik kormányzati boszorkánykonyhában a rendelet, hogy a jövőben tilos lesz szegénynek lenni.

A hajléktalanság felszámolása után ugyanez a sors vár a kórházi várólistákra. Megszűnnek azok is, mintha sose lettek volna, és a korrupciónak is befellegzik. Ezentúl senki sem fogad el nagy értékű ajándékokat, például magánrepülőgépezést a kötélbarátjától,

A következő lépés nyilván az lesz, hogy a szerencsétlen elesettek helyett boldog, elégedett emberekkel népesítik be Budapestet. Rendes magyar emberek élnek majd a fővárosban, és idővel talán majd mindenütt Magyarországon. A rendes magyar embert onnan lehet felismerni, hogy jövedelemmel rendelkezik, rendezett körülmények között él, nem ismeri a nélkülözést, a kilátástalanságot.

A rendes magyar ember nem hülye, tudja, hogy a kormányon lévők lopnak, az országban nagy a korrupció, a vezetők és csókosaik gazdagodnak, de sajnálja Orbánt, amiért ennyi gazemberrel van körülvéve. A rendes magyar ember nem gondol bele abba, hogy Orbán maga vette körül magát ezekkel a gazemberekkel, és bár igaz, hogy ezek a mostaniak szétlopják az országot, de hát a másikak is loptak.

A rendes magyar ember bármikor, kérés nélkül is szívesen megmásítja a múltat. Úgy emlékszik, hogy az előző átkosban őt és családtagjait üldözték, a vallás be volt tiltva, és rémlik neki, hogy a pap is csak álruhában mehetett misére. A rendes magyar ember, ki van attól, hogy egy műtétre hónapokat kell várni, a kórházakban nincs kötszer, gyógyszer, a kórházi kaja ehetetlen, kevés az orvos, az ápoló, ugyanakkor nem ért egyet azokkal, akik kritizálják az egészségügyben lévő viszonyokat. A rendes magyar ember válaszol a nemzeti konzultáció kérdéseire. Nem rajzol f…t (férfi nemi szervet), p…t (női nemi szervet) a miniszterelnöknek írott levélre, nem ír neki ordenáré üzeneteket, mert rendes magyar ember tartózkodik a politikailag inkorrekt kifejezésektől és megnyilvánulásoktól.

A rendes magyar ember nem az utcán, hanem lakásban lakik, egyetért a kormánnyal, és imádkozik Orbán Viktorért.

Hassanék már nem keresnek lakást a Hétkerben

Március végén lepték el a hetedik kerületi postaládákat ezek a szórólapok. Kiadó nem volt rajtuk feltüntetve, így nem tudni, hogy ki írta a szöveget, hol nyomtatták ki fizette a nyomdaköltséget, valamint az azokat a postaládákba bedobó embereket.

Ami biztos, az április 8-i választás előtt voltunk néhány nappal, amikor Mohamed Hassan és családja, valamint harcosai eladó és kiadó lakásokat kerestek a környéken.

Aztán megvolt a választás. A Fidesz behúzta a kötelezőt, Mohamed Hassan és családja, valamint harcosai pedig eltűntek. Már nem kerestek eladó és kiadó lakást a környéken – talán, mert mindegyikük talált a családjának és harcosainak megfelelőt.

Ha így van, akkor nyilván ott élnek a környéken, talán a mi házunkba is jutott közülük egy-két családtag, vagy harcos. Én ugyan nem láttam őket a házban, de attól még persze ott lehetnek a március végén, április elején vásárolt lakásaikban. Nem vagyok otthon a nap minden órájában, nem láthatok mindenkit, nem észlelhetek minden mozgást, ezért aztán nem is állíthatom teljes bizonyossággal, hogy Mohamed Hassan és családja, valamint harcosai nem laknak valamelyik környező ház egyik lakásában.

Azért van egy gyanúm. Jelesül az, hogy Mohamed Hassan és családja, valamint harcosaik soha nem kerestek lakást a hetedik került házaiban. Akkor sem, amikor ezek a szórólapok ki tudja ki által –nem szeretünk fölöslegesen bíróságra járni, ezért a sejtésünket nem írjuk le – be lettek dobva a postaládákba.

Ez volt március végén. Legjobb tudomásunk szerint nyomozás is indult az ügyben, ám azóta nem hallottunk arról, hogy elkapták volna a szórólapok terjesztőit. Pedig, biztosan sokakat érdekel, vajon kik lehettek azok, akiket Mohamed Hassan és családja, valamint harcosai megbíztak azzal, hogy lakást keressenek a számukra. Megtalálta-e őket a rendőrség, különös tekintettel arra a tényre, hogy a legtöbb kapu környékén vannak kamerák, és ezen kamerák között több működő is akad. Nem lehet túl nehéz feladat beazonosítani a szólapozó embereket, majd megkérdezni tőlük, hogy ki adta a kezükbe ezeket a szórólapokat.

Ha ez megvan, lehet tovább lépni. Megtudni, hogy nyomtatták a lapokat, és megtudni, hogy ki volt a megrendelő.

Nem hinném, hogy az ilyen uszító szórólapok ügyében zajló nyomozás a fent leírtaknál sokkal bonyolultabb lenne. Főleg, ha szándék is társul ahhoz, hogy megtalálják a valódi elkövetőket.

Akkor sem adják ki az adatokat, ha nem kéri őket senki

0

A Kormányzati Tájékoztatási Központ ma sajtótájékoztatón közli a nyilvánossággal, hogy  „A kormány nem adja ki a Helsinki Bizottságnak az üres állami tulajdonú lakások listáját”.

A Magyar Helsinki Bizottság erre a hírre reagálva közölte: „nem tart sajtótájékoztatót arról, hogy nem kérte ki a kormánytól az állami tulajdonú lakások listáját. Pedig az az igazság, hogy tényleg nem kérte ki.”

A történet mögött az a gyakorlat állhat, hogy mind a Fidesz, mind a kormány szervei azzal riogatják a magyar lakosságot, hogy az ellenzéki pártok, valamint a velük szövetséges civil szervezetek felmérik az üres lakásokat, hogy azokba egy majdani kormányváltás után migránsokat telepítsenek.

Minderre persze nincs bizonyíték, legalábbis eddig senki mutatott be ilyet, de nem is kell, hogy bizonyítékokkal támasszák alá ezeket a kijelentéseket, mert arra jelen formájukban is alkalmasak, hogy az emberekben félelmet keltsenek.

 

Kisebb lakáshitel-pánik jöhet

Csaknem 70 ezer olyan devizahiteles szerződés havi törlesztése drágul meg ezekben a hetekben, amelyekhez öt éve igénybe vették az árfolyamgátat.

Az átlagosan körülbelül hatezres havi többletkiadásra azonban belátható időben további drágulás érkezhet: a forinthitelek törlesztője is emelkedhet, ha elindul felfelé a jelenlegi nagyon alacsony jegybanki alapkamat. A hazai bankok európai összehasonlításban egyébként is a legdrágábbak közé tartoznak.

A devizahitelesek terheinek könnyítése érdekében 2012-ben vezették be az ötéves fizetési könnyítés, az árfolyamgát lehetőségét. Ezzel

a 256 forintos árfolyam és a 180 forintos átszámítási kurzus különbsége egy elkülönített gyűjtőszámlára került,

s ennek összegét kell az öt év lezárulta után elkezdeni visszafizetni.

Fontos megkötés, hogy a havi törlesztés nem emelkedhet 15 százalékkal nagyobb mértékben. Ha ez nem lenne elegendő, a bankoknak a szerződések futamidejét kell meghosszabbítani, legfeljebb az adós vagy legfiatalabb adóstársa 75. életévéig. Ha az adós a futamidő végéig betöltené 75. életévét, ekkor a banknak jogában áll a részletet 15 százalékkal nagyobb mértékben emelni. Futamidő-hosszabbításos átütemezést már az árfolyamgát előtt ezrével alkalmaztak a bankok, sokak esetében tehát 15 százaléknál nagyobb mértékben emelkedik a havi törlesztés.

Az MNB számítása (a 10 legaktívabb lakossági hitelintézet adatszolgáltatása alapján) körülbelül 6 ezer forinttal emelkedhet a következő egy évben a „tipikus” árfolyamgátas egykori devizahiteles adós havi törlesztőrészlete 56 ezerről 61 ezer forintra. Az MNB prezentációjából nem derül ki, hogy a 10 legaktívabb pénzintézeten felül hány bank, takarékszövetkezet mekkora szerződésállományt tart nyilván.

Az eddigi megpróbáltatásokat túlélt (tehát még fizetőképes) ex-devizahitelesek kínjai azonban nem érnek véget azzal, hogy (ha részei a 69 ezres törlesztő-drágulónak) több ezer forinttal nagyobb terhei lesznek mostantól. Noha a forintosítással teljesen kikerült a rendszerből a legsúlyosabb elem, az árfolyam-kockázat, maradt egy körülmény, ami csak részben látható előre: a kamat mértéke. Tavaly májusa óta történelmi mélységben, 0,9 százalékon tartózkodik az MNB alapkamata, belátható időn belül szinte bizonyosan emelkedés várható a 3 százalék körüli szinten berendezkedő infláció miatt, és ha tovább folytatódik az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kamatnövelési ciklusa, ennek következtében nagyobb mennyiségű tőke vándorolhat ki Európából is, ami a hozamok növekedését kényszeríti ki Magyarországon is.

Az MNB a „minősített fogyasztóbarát lakáshitel” termékének bevezetésével kíván minél olcsóbb kölcsönöket a piacra segíteni (erről bővebben és a programba eddig belépett pénzintézetek listája itt). http://mnb.hu/minositett-fogyasztobarat-lakashitel

A kölcsönt felvevők a fix kamatozású hitellel tarthatják kordában a havi terhek növekedését. A teljes (mondjuk 15 év) futamidőre rögzített kamat azonban a kiszámíthatatlanság miatt eleve drágább hiteleket eredményez. Ezért a rövidebb kamatperiódusú konstrukciók eredményeznek viszonylag alacsonyabb havi törlesztést, ez azonban azzal jár, hogy az időszak leteltével a megnövekedett kamatok beépülnek a törlesztésbe.

Az elmúlt évek 5 százalék körüli lakáshitel-átlagkamatát alapul véve 6 százalékos kamatszint 10 éves futamidő mellett mintegy 5 százalékos, 25 éves futamidő mellett pedig 10 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést okozna. Tíz százalékos (vagyis a jelenleginél 5 százalékponttal magasabb) kamatmérték már 25-55 százalékos emelkedést okoz a havi teherben.

Az MNB idézett jelentése rámutat arra is, hogy a magyar bankok a kontinens legdrágábbjai közé tartoznak. Működési költségei az első helyen állnak (a német pénzintézetekéit körülbelül kétszeresen meghaladva), amit magasabb kamatbevételekkel ellensúlyoznak, vagyis minél hosszabb az ajánlott fix kamatozású hitel kamatperiódusa, annál nagyobb felárat fizetnek a magyar kölcsönfelvevők, mint a más országbeliek.

Impozáns építőipari adat – első ránézésre

0

Habár első látásra impozánsan bővült az építőipari termelés volumene az idén júniusban, a 27,2 százalékos megugrás 2016. júniusához képest egy igen alacsony bázisról történt.

Az 1,1 százalékos havi bővülési ütemnél az idén csak egyetlen gyengébbet produkált az ágazat: áprilisban visszaesést rögzítettek. A jövő kedvezőnek tűnik a szerződésállomány alakulása alapján.

Az építőipar termelési trendje szépen megy felfele – ahogy az a Központi Statisztikai Hivatal által ma közzétett gyorstájékoztató grafikonja is mutatja.  De van is honnan, hiszen a legfrissebb, mai adatot is beszámítva – a 2010-es év átlagának az eredményét alapul véve – a 109,4 százalékos mutató – ha éppen csak hogy, de azért még mindig elmarad a 2016. januáritól. Igaz, azt megelőzően egy borzasztó nagy zuhanás következett be.

A trendek fényében nem meglepő, hogy az első félév építőipari termelés volumene közel 30 százalékkal – pontosan 27,0%-kal – bővült az egy évvel korábbihoz képest.

Júniusi eredmények

S ami a konkrét, júniusi számokat illeti: az év hatodik hónapjában mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett: az épületek építéséé 26,1, az egyéb építményeké 29,6%-kal. Az előbbi főként az ipari és raktárépületek, s kisebb mértékben a sportlétesítmények és oktatási épületek építésének az eredménye. Az egyéb építmények esetében

a közel 30 százalékos növekedéshez az alacsony bázis mellett az út- és vasútépítési munkák játszották a legnagyobb szerepet.

Növekvő szerződésállomány

A kedvező jövőt vetíti előre a megkötött új szerződések volumene, amely az előző évihez képest 39,6%-kal emelkedett. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 26,8, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 47,9%-kal – ez utóbbi a jövőbeni útépítésekre, illetve vasútfejlesztésre kötött szerződések eredménye.

Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene június végén 94,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony szintet. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 41,0, az egyéb építményeké 126,8%-kal (!)  volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Nőnek az árak is

Az idén április és június között az építőipar ágazatain belül az épületek építésében 7,8, az egyéb építmények építése vonatkozásában 2,6, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 4,5%-kal nőttek az árak az előző év azonos időszakához képest – tette közzé a KSH.

Áremelkedés volt az előző negyedévhez képest is, az építőipar egészében 1,4 százalékos.

Komoly az építőipari drágulás

Jelentősen nőtt az építőanyagok ára, emelkedtek a fuvardíjak és a bérköltségek – olvasható a Magyar Idők egy mai, az építőipari vállalkozások körében végzett felmérés eredményeit ismertető cikkéből. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ)  négyszáz mikro-, kis-, közepes vállalkozás és nagyvállalat megkérdezésével készült felmérése szerint minden építőanyag-csoportban legalább 10-15 százalékos áremelkedés tapasztalható a fővárosban és környékén. Az építőipari bérek is emelkedőben vannak: a segédmunkások keresete 15-20 százalékkal emelkedtek, de a fővárosban és környékén a jó szakmunkások fizetsége akár 35 százalékkal is nőttek.

A szakszövetség szerint a fentiek miatt sok esetben nem lehet az építkezést a korábbi vállalási áron megvalósítani. Szerintük az építés alatt lévő létesítmények többségénél a megrendelő és a kivitelező együttes felelőssége az áremelkedések korrekt kezelése – írja a napilap.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!