Kezdőlap Címkék Kutatás

Címke: kutatás

A munkásosztály a mennybe megy

Meglepő eredményre jutott a Tárki frissen közzétett kutatása, amely a jövedelmi viszonyokat elemzi Magyarországon. A Tárki tanulmányából kiderül, hogy a tanárok bére becsúszott a szakmunkás minimum alá.

Az elitbe azokat sorolja a Tárki, akik a legjobban kereső 20%-ot jelentik Magyarországon. Itt egyre több a szakmunkás főként a külföldi tulajdonban levő gyárakból. Más oldalról szegénynek számít az alsó 20% a jövedelmek között. Itt egyre több a tanár és az egyetemi oktató. Ebből is látszik, hogy a tanárok tiltakozó akciója nemcsak arról szól, hogy nem tudnak megélni a fizetésükből hanem arról is, hogy a társadalmi presztízsük egyre csökken. A válaszonline.hu konkrét példán mutatja be, hogy egy jólképzett szaki havi bruttó 501 ezer forintot keresett tavaly míg egy tanárnő 312 ezret. A műszaki értelmiség a tanárokkal ellentétben jelentős mértékben tudta növelni a keresetét. A válaszonline.hu portál példájában a műszaki igazgató havi keresete 1.270 ezer volt tavaly.

Ha euróban számolunk

Az Európai Unióban az éves átlagkereset 33.500 euró volt 2021-ben az Eurostat szerint. Magyarországon ez 12.600 euró. Ennél rosszabbat csak Bulgária esetében mértek – 10.300 euró. Románia valamivel előttünk jár 13 ezer euróval. Vagyis a magyar munkabérek szánalmasan alacsonyak, az Európai Unióban sereghajtók közé tartozunk Bulgáriával és Romániával együtt. Jellemző módon ez a három ország áll a korrupciós lista élén az Európai Unióban. Macron elnök 1.200 eurós havi minimál nyugdíjat kínál a franciáknak, akik ezt nem akarják elfogadni, és állandóan tüntetnek és sztrájkolnak a nyugdíjreform ellen.

Korábban Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke még arról beszélt, hogy felzárkózunk Ausztriához, de legutolsó nyilvános szereplése során már megérkezett a földre.

Közölte, hogy itt a válság, ahol a jelenlegi szánalmasan alacsony életszínvonal megőrzése a tét nem pedig a felzárkózás. Görögországban az életszínvonal ma sem éri el a pénzügyi válság előtti 2008-as szintet.

III.fázisú vizsgálati eredmény, átláthatóság, hatékonyság=bizalom

A „Real World” tanulmány szerint a Pfizer koronavírus vakcina 94%-ban hatékony. Izraelben 1,2 millió ember bevonásával végzett, és szakértők által vizsgált kutatás megerősítette, hogy a tömeges immunizálás megszakíthatja a Covid-19 átvitelét.

A Pfizer Covid-19 vakcina 94 százalékban hatékonynak bizonyult egy szerdán közzétett,  tanulmány, amelyben 1,2 millió ember vett részt Izraelben, megerősítve a tömeges immunizációs kampányok erejét a koronavírus világjárvány.

A New England Journal of Medicine folyóiratban közzétett izraeli tanulmány azt is kimutatta, hogy valószínűleg erős védőernyő van a fertőzéssel szemben, amely kulcsfontosságú tényező a továbbterjedés megszakításában.

„Ez az első szakértők által felülvizsgált nagyszabású bizonyíték a vakcina hatékonyságára a valós körülmények között”

– mondta Ben Reis, a Harvard Medical School kutatója és a cikk egyik szerzője.

Közel 600 000 ember vett részt, azok közül akik kapták a oltást, és ugyanannyi, akik életkor, nem, földrajzi, orvosi és egyéb jellemzők szerint nem, de szorosan illeszkedtek az oltott társaikhoz.

A tünetekkel járó Covid-19 elleni hatékonyság a második adag után legalább hét nappal 94% volt – nagyon közel a 3. fázisú klinikai vizsgálatok során elért 95% -hoz.

Angliában a kutatók csütörtökön azt mondták, hogy azok az emberek, akik két adag Pfizer-vakcinát kaptak, erős antitestválaszokat generálnak, amint a vakcinát beadják.

A londoni Imperial College felmérése azt mutatta, hogy a 80 évnél idősebbek 87,9 százaléka pozitív antitestet mutatott a Pfizer-BioNTech vakcina két adagját követően, a 60 év alatti betegeknél 95,5, a 60 évnél fiatalabbaknál pedig 100 százalékra.

„Bár van némi csökkenés a pozitivitásban az életkor előrehaladtával, minden életkorban, nagyon jó választ kapunk a vakcina két adagjára”

– mondta újságíróknak Paul Elliott, a londoni Imperial College epidemiológiai és közegészségügyi orvosának elnöke.

Az antitestszint csak egy része az immunitásképnek, a vakcinák is kimutatták, hogy erős T-sejtes védelmet generálnak. A 30 éven aluliak közel 95 százaléka pozitív antitestet mutatott 21 nappal egy adag után, de ez idősebb csoportokban csökkent.

A kutatás szerint a 80 éves vagy annál idősebbek 34,7 százaléka generált antitestválaszokat egy adag Pfizer vakcinával, de Nagy-Britannia Védőoltási és Immunizációs Vegyes Bizottsága (JCVI) korábban magas dózisú védelmet talált a Pfizer vakcinával szemben, még akkor is, ha az antitest szint alacsonyabb.

Nagy-Britannia 12 hétre növelte az adagok közötti különbséget, annak ellenére, hogy a Pfizer arra figyelmeztetett, hogy a klinikai hatékonyságról csak három hetes különbséggel rendelkeznek adatokkal.

Január 26. és február 8. között több mint 154 000 résztvevő vett részt az Imperial otthoni felügyeleti vizsgálatában a Covid-19 antitestekről, amely a természetes fertőzések és az oltottak körében ellenőrzi az antitestszintet.

A felmérés az oltások iránti bizalmat is vizsgálta, és azt mutatta, hogy magas volt: 92 százalékuk fogadta el vagy tervezte elfogadni az oltási ajánlatot, bár az afrikai származású lakosok körében a bizalom alacsonyabb volt, 72,5 százalékra csökkent.

Világszerte több mint 217 millió vakcinaadagot adtak be, bár a túlnyomó többséget magas jövedelmű országokban adták be.

Nagyok a remények, hogy az oltások lehetővé teszik a világ számára, hogy végre kilábaljon egy olyan járványból, amely több mint 2,4 millió ember halálát okozta, 112 milliót megfertőzött és megrázta a világgazdaságot.

Az egészségügyi szakértők arra figyelmeztettek, hogy ha az egész világ nem fér hozzá oltásokhoz, a pandémiának nem lesz vége.

Ez akkor történt, amikor Ghána lett az első olyan ország, amely felvételt nyert a globális Covax Facility rendszer keretébe, és ezzel utat nyitott a szegényebb nemzeteknek, hogy utolérjék a világ gazdagabb tájait. 600 000 adag Oxford-AstraZeneca-tól származik, és keddtől több ghánai városban adják be.

Időközben derűsebb adatok jelentek meg a Johnson&Johnson egyoltásos vakcinájáról, amely az amerikai szabályozó által kiadott részletes adatokban kimutatták, hogy nagyon hatékony a súlyos Covid-19 ellen, beleértve az újabb változatokat is.

Az oltást valószínűleg hamarosan engedélyezik és elérhetővé válik a legsúlyosabban érintett országokban is.

Az amerikai Moderna biotechnológiai cég bejelentette, hogy a veszélyes dél-afrikai koronavírus-variánsra irányuló új Covid oltóanyag-jelöltet kormányzati laborokba szállították tesztelésre.

Az aszpirin potenciális COVID-19 gyógyszerként történő bevetése

Az aszpirint, mint  az egyik  lehetséges  COVID-19 ellenes szert vizsgálják az Egyesült Királyságban – jelentette be az Oxfordi Egyetem RECOVERY-kísérlete.

„A mai naptól kezdve az aszpirint a világ legnagyobb klinikai kutatása keretében vizsgálják a COVID-19-vel kórházba szállított betegek kezelésére. A COVID-19 terápia (RECOVERY) véletlenszerű kiértékelése az Egyesült Királyságban 176 kórházban zajlik, és eddig több mint 16 000 beteg bevonásával folyik” – olvasható a RECOVERY közleményében.

A közönséges gyulladáscsökkentő gyógyszert véralvadási szövődmények esetén tesztelik.

„A COVID-19-ben szenvedő betegeknél nagyobb a vérrögképződés veszélye az erekben. Úgy tűnik, hogy a vérlemezkék, a vér kissejt-töredékei, amelyek megállítják a vérzést, hiperreaktívak a COVID-19-ben, és részt vehetnek az alvadási szövődményekben” – áll a közleményben. „Mivel az aszpirin antiagregatív szer, csökkentheti a vérrögképződés kockázatát a COVID-19-ben szenvedő betegeknél.”

Peter Horby, a tárgyalás egyik vezető kutatója szerint a gyógyszer előnyös lehet, mert biztonságos, hozzáférhető és olcsó.

„Olyan gyógyszereket keresünk a COVID-19-hez, amelyeket bárki azonnal használhat, bárhol a világon. Nem tudjuk, hogy az aszpirin ilyen gyógyszer-e, de megtudjuk ”- mondta.

Az aszpirint széles körben használják vérhígítóként olyan állapotok esetén, mint a szívinfarktus, agyvérzés és a pre-eklampszia terhes nőknél – mondta Martin Landray, aki a vizsgálat egyik vezetője.

„A betegek bevonása egy randomizált vizsgálatba, például a helyreállításba, az egyetlen módja annak értékelésére, hogy vannak-e egyértelmű előnyök a COVID-19-ben szenvedő betegek számára, és hogy ezek az előnyök felülmúlják-e a lehetséges mellékhatásokat, például a vérzés kockázatát” – mondta.

A RECOVERY projekt keretében további vizsgálatok is folynak, ideértve az azitromicint (egy általánosan használt antibiotikum), a Tocilizumabot (injekcióval adott gyulladáscsökkentő kezelés), a Convalescent plazmát (olyan donoroktól gyűjtik össze, akik felépültek a COVID-19-ből, és antitesteket tartalmaznak a SARS- CoV-2 vírus), REGN-COV2: A Regeneron által készített vizsgálati vírusellenes antitest koktél, amelyet Donald Trump amerikai elnök COVID-19 tüneteinek kezelésére használtak… „

Génhiba miatt barátságosak a kutyák?

0

Egy humán rendellenesség lehet az oka annak, hogy a kutyák annyira barátságosak az emberrel – erre a következtetésre jutottak amerikai kutatók a Science Alert folyóiratban megjelent tanulmány szerint.

A 24.hu által idézett kutatás az embernél megfigyelhető Williams-Beuren-szindrómával talált átfedést „okolja” azért, hogy a kutyákban magas az emberekkel szembeni empátia és a barátságos viselkedés.

A kutyák és farkasok genetikai összetételének és viselkedési jellemzőinek vizsgálata felfedte, hogy

a kutyának kromoszómás átfedése van egy emberi rendellenességgel, a Williams-Beuren-szindrómával.

A kutatók szerint ez a hasonlóság megmagyarázhatja a kutyák társas viselkedését, az eredmények azonban arra utalnak, hogy a kutyák genetikai okokból keresik a kapcsolatokat.

A Williams-Beuren-szindróma ritka genetikai betegség, amely jellegzetes arcformát és számtalan egészségügyi problémát – például szív és érrendszeri gondokat – okoz.

Legfeltűnőbb pszichológiai tünete a szociális gátlás hiánya, a magas fokú empátia és a barátságos viselkedés az idegenekkel szemben.

Forrás: Pixabay

Úgy tűnik, hogy a vizsgált kromoszómában található genetikai betoldások felelősek a kutyák társas magatartásáért – minél kevesebb ilyen betoldás van, egy kutya annál farkasszerűbben viselkedik. Érdekes módon a hasonló humán 7-es kromoszómában épp a gének törlődése vált ki jellegzetes barátságos viselkedést.

A szakértők egyelőre nem értik pontosan, hogy mi áll a jelenség hátterében.

A kutatók azt is kiemelték, hogy vizsgálatukban igen kis mintával dolgoztak, ezért nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Szerintük nem sikerült “szociális génre” bukkanniuk, de fel tudtak fedezni egy fontos genetikai összetevőt, amely hatással van az állatok személyiségére.

Nincs olyan alkoholmennyiség, ami biztonsággal fogyasztható

0

Egy világméretű kutatásnak lett ez az eredménye.

A BBC idézte a Lancet című orvosi hetilapban megjelent tanulmányt, amelynek keretében 195 országban vizsgálták meg az alkoholfogyasztás és az egészség összefüggéseit az 1990 és 2016 közötti időszakban. 15-95 évesek adatait elemezték, összehasonlították az egyáltalán nem ivók egészségét azokéval, akik naponta egy alkoholos italt fogyasztottak.

A szerzők azt elismerték, hogy

a mérsékelt fogyasztás talán véd a szívbetegségekkel szemben, ám ez az előny nem akkora jelentőségű, mint a rák és más betegségek kockázatának emelkedése.

Azt találták, hogy százezer absztinens közül 914-nél alakul ki alkohollal kapcsolatos betegség, többek között rák. Akik napi egy alkoholos italt fogyasztottak, azok közül ennél néggyel többen betegedtek meg, ami 0,5 százalékos emelkedést jelent, akik napi kettőt, azok közül 63-an, ez 7 százalékos növekedés. A napi öt alkoholos italt ivók között 37 százalékkal, vagyis 338-cal többen lettek betegek.

„Korábbi tanulmányok megállapították az alkohol védő hatását egyes betegségekkel szemben, azonban

az alkohollal összefüggő egészségi kockázatok már a legkisebb mennyiséggel is emelkednek.

Ugyan a napi egy itallal kapcsolatos kockázat kicsi, azonban meredeken emelkedik az egyre nagyobb mennyiségekkel – mondta Max Griswold, a kutatás vezetője, a Washingtoni Egyetem egészségügyi mérésekkel és értékeléssel foglalkozó intézetének munkatársa.

Sonia Saxena, a tanulmány egyik szerzője szerint kutatásuk a témában végzett eddigi legnagyobb jelentőségű munka, mert elemezték 694 forrás adatait, amelyek mind egyéni, mind a populációs ivási szokásokról tartalmaztak adatokat, valamint 592 tanulmány eredményeit, amelyek az alkoholfogyasztás kockázatairól szóltak.

Becsléseik a korábbiaknál pontosabbak, mert a bevalláson alapuló egyéni adatokon kívül figyelembe vették az alkoholeladásokat, az otthoni előállítást és a csempészetet.

A legtöbbet ivó nők tízes toplistáját a tanulmány szerint Ukrajna vezeti, napi négy egységet meghaladó mennyiséggel,

A nők között Magyarország nem került az élmezőnybe, azonban a férfiak között a tizedik helyen áll.

Ennek a listának az élén Románia található, ahol átlagosan napi nyolc egységnyi italnál többet fogyasztanak. Egy egységnek számít tíz gramm alkohol, ami egy kis pohár borban, egy doboz sörben vagy egy kis adag röviditalban van.

A világon háromból egy ember fogyaszt alkoholt a becslések alapján. A 15-49 éves korosztályban a halálozások majdnem fele kapcsolatba hozható az alkohollal.

A tét az egyetemek és az oktatás szabadsága

0

Az Eötvös Károly Intézet a Független Hírügynökséghez eljuttatott véleménye szerint a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak megszüntetésének szándéka valójában az egyetemek és az oktatás szabadságáról szól.

Mint ismeretes, augusztus 9-én az érintett egyetemek egynapos határidőt kaptak arra, hogy a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak megszüntetéséről szóló rendeletet véleményezzék – írja állásfoglalásában Eötvös Károly Intézet. Az ELTE másnap megalázkodó hangú közleményt adott ki, amelyben a döntés tudomásulvétele mellett, ilyen egyeztetést nem kérve, fejezte ki készségét az „esetleges további szakmai egyeztetésekre”.

Az ezt következő napon a megszüntetendő szakot gondozó ELTE Társadalomtudományi Kara éles hangon tiltakozott a szak – amelynek jelenleg hatályos tartalmát a 18/2016. (VIII. 5) EMMI rendelet tartalmazza – indoklás és érdemi vita nélküli megszüntetése miatt.

Ezután az ELTE olyan újabb nyilatkozat adott ki, amelyben a döntéssel szemben már kifejezi egyet nem értését, sőt érdemi vitát is kezdeményez,

ám az első levél erősen vitatható lényegi tartalmát újból megerősíti: „Az Egyetem tisztában van azzal, hogy a fenntartó minisztériumnak jogában áll a képzési portfólió megváltoztatása, beleértve egyes szakok indításának megakadályozása. Az ELTE a fenntartó döntését ezért tudomásul veszi, ugyanakkor fontosnak tartaná a témakörrel kapcsolatos szakmai és társadalmi vita előzetes lefolytatását”.

De vajon tényleg olyan egyszerű-e annak megítélése, hogy működő egyetemi szakok megszüntethetők-e ilyen módon, igazolható-e a „fenntartó minisztérium” joga erre, és az érintett egyetemeknek ilyen esetekben mi mindent kell még tudomásul venniük?

Az Eötvös Károly Intézet  állásfoglalása felidézi, hogy a 13. század óta (vö. sötét középkor) az európai alkotmányos kultúrának és hagyománynak része az egyetemi autonómia.

Az egyetemi autonómiának pedig az eltelt századokban alapértéke az oktatás szabadsága,

ami lényegét tekintve azt jelenti, hogy az egyetemnek szabadsága van abban a tekintetben, hogy mit tanít, az egyetemi hallgatónak pedig arra, hogy mit tanul.

Az Európai Unió Alapjogi Kartájának 13. cikke szerint „a művészeteknek és kutatásoknak mindenféle megszorítástól menteseknek kell lenniük. Tiszteletben kell tartani a tudomány szabadságát.

Az Alaptörvény X. cikk (2) bekezdése szerint „Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.”

A Magna Charta Universitatumot 1988-ban az első európai egyetem (Bolognai Egyetem) megalapításának kilencszázadik évfordulóján fogalmazták. A 388 rektori aláírás egyike az ELTE rektorának kézjegye. „(A)z egyetem autonóm intézmény, amely a tudományos kutatásban és az oktatásban hozza létre, értékeli és adja át a kultúra értékeit. Hogy kielégíthesse a kor szükségleteit, kutatási és oktatási tevékenységének minden politikai, gazdasági és ideológiai hatalommal szemben függetlennek kell lennie.”

A társadalmi, szakmai és alkotmányos vita csak ezeken az alapokon, az egyetemi és tudományos szabadságok elismerésén indulhat el!

MSZP: a kormány korlátozná a kutatás szabadságát

0

Közel 200 éve Széchenyi még a saját jövedelméből támogatta az Akadémia létrehozását, az MSZP szerin napjainkban már oda jutottunk, hogy az Orbán-kormány a tudományra szánt pénzt is a sajátjának akarja tudni.

Mint közleményükben írják, azzal, hogy a Fidesz Palkovics miniszterhez rendelte az MTA kutatási pénzeit, ismét bebizonyította, hogy a már nyolc alkalommal átírt tákolmányuk, az Alaptörvény tényleg csak dísznek jó. Még ennyi próbálkozás után sem sikerült úgy megcsinálniuk, hogy képesek legyenek betartani.

Az Alaptörvény szerint „Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát..”. Azt, hogy

Palkovics László egyedül dönthet arról, hogy milyen kutatásra ad pénzt a tudósoknak,

sokféleképpen lehet nevezni, de a kutatás szabadságának biztosításaként, egyáltalán nem.

„Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát.” Ezt az alkotmányos előírást sem akarja a Fidesz betartani, hiszen a pénzügyileg akarja magához láncolni az MTA-t, amivel felszámolja az intézet szabadságát és függetlenségét.

Áder János köztársasági elnöknek az Alkotmánybírósághoz kell fordulnia azért, hogy megszüntesse az alkotmánysértést. Azonban ha továbbra is együttműködik a kormánnyal a törvénysértésekben, akkor az MSZP kezdeményezni fogja, hogy az ellenzéki képviselők együtt kérjenek utólagos normakontrollt.

Viszonzatlan szerelem

Egy közvéleménykutatás eredménye azt mutatta, hogy a németek kevésbé vannak jó véleménnyel a magyarokról, mint fordítva. A két világháborús szövetség a jelenlegi generációk számára már aligha játszhat ebben szerepet, az újabbkori történések viszont igen. A német újraegyesüléshez való magyar hozzájárulást azóta már felülírta a második, harmadik és negyedik Orbán-kormány szembenállása a németek továbbra is legnépszerűbb politikusával, Angela Merkellel.

„Egyoldalú a szimpátia a németek és a magyarok között, mivel a magyarok sokkal jobb véleménnyel vannak Németországról, mint a németek hazánkról – derült ki a Nézőpont Intézet Magyar Idők számára készített közvélemény-kutatásából. Míg a magyarok háromötöde (59 százalék) nyilatkozott pozitívan Németországról, addig a németeknél közel ugyanekkora (55 százalék) arányban voltak negatív véleménnyel Magyarországról.”

Magyarázatként a Nézőpont/Magyar Idők szerint „a német sajtó 2010 óta tartó éles és sok esetben egyoldalú Magyarország-kritikája megtette hatását a német közvéleményre”. A Médianéző által készített kimutatás szerint, 2017-ben a Magyarországról szóló összes vizsgált németországi médiamegjelenés 70 százaléka volt negatív hangvételű. Ezzel szemben mindössze 1 százaléknyi pozitív és 29 százaléknyi semleges cikk jelent meg.

Nos, még talán tárgyilagos leírásnak is vehetnénk a fentebb leírtakat, ha nem nem csúszott volna be az „egyoldalú” minősítés,

ami, ugyebár, alaposan megkérdőjelezi a kutatás hitelességét, sőt a célját is. Mert: ha valami egyoldalú, akkor nem lehet tárgyilagos. Ergo a német sajtó (sok esetben) nem tájékoztatta objektívan a német közvéleményt a magyar eseményekről. Tehát (sok esetben) félrevezette azt. Nem azt írta meg, ami valójában Magyarországon történik, hanem csak annak az egyik oldalát. Feltételezhetően a „naiv” német újságírók többnyire csak az Orbán-kormánnyal szemben kritikus forrásokra alapozták beszámolóikat. Valójában mintha a jogállamiság lerombolása, a médiaszabadság hiánya vagy az államilag gerjesztett korrupció nem valós tények lennének, hanem csak egyoldalúan tálalt féligazságok, amelyek félrevezetik a német közvéleményt. Ezért nem szeretnék a magyarokat? Vagy azért, mert a müncheni sarki hentes is tudja, hogy az ő adójából épülnek a stadionok, kisvasutak, gyarapodnak a magyar oligarchák.

„A németek alig több, mint harmada (38 százalék) nyilatkozott pozitívan, míg 55 százalékuk negatívan hazánkról. Legkevésbé a legfiatalabb, 30 év alatti korosztály (32 százalék jó, 58 százalék rossz) és a fővárosiak (33 százalék jó, 56 százalék rossz) voltak jó véleménnyel Magyarországról. Nincs viszont olyan demográfiai kategória, ahol többségben lenne a hazánkról alkotott pozitív kép a németek körében.”

Hát hogyan is lehetne, amikor a Merkel vezette kormányról évek óta a legprimitívebb jelzős szerkezetek jelennek meg a fidesz-sajtóban?

„A magyarok ezzel szemben továbbra is pozitívan gondolnak Németországra. A megkérdezettek 59 százalékának van jó véleménye a régió legnépesebb és gazdasági szempontból legfontosabb országáról, szemben a negatívan nyilatkozó 28 százalékkal. A németbarát többség minden társadalmi csoportban kimutatható. A fiatal magyaroknak különösen jó a véleménye (76 százalék jó, 20 százalék rossz), de a leginkább elutasító 60 év felettieknek is a fele pozitívan nyilatkozott Németországról (49 százalék jó, 35 százalék rossz).”

A fiatal magyarok már évek óta folyamatosan igyekeznek Németországba munkát vállalni. A német autógyárak meg hatalmas lendületet adtak egy-egy magyarországi régió fejlődésének (pl.Kecskemét). Arról nem beszélve, hogy a két legsikeresebb kereskedelmi üzletlánc (Aldi, Lidl) olyan fizetéseket kínál (nagyon kemény munkáért), ami a magyarországi vadtőkéseket is jobb belátásra készteti.

A magyarok számára a németek egyfajta példaképet alkotnak. Fordítva viszont már az is kész csoda, hogy van még egyáltalán német, aki szimpatizál a magyarokkal. Jól jönne egy vasfüggöny, amit ismét át lehetne vágni.

A magyar rémálom

Néhány napja ismerjük a Policy Solutions elemző intézet és a Friedrich Ebert Alapítvány „A magyar rémálom” című kutatásának eredményét. Nem lehetünk büszkék magunkra: Magyarországon 2012 óta duplájára nőtt azok aránya, akik félnek az idegen kultúrájú emberektől, és egész Európában nálunk a legmagasabb azok aránya (62 százalék), akik azt állítják, senkit sem lenne szabad beengedni az országba – a második helyen álló cseheknél „mindössze” 30 százaléknyian vélekednek ugyanígy

A Medián néhány évvel ezelőtt végzett felmérése szerint a magyar emberek egyharmada erősen, vagy mérsékelten antiszemita. A többiek – és ez már nem a Medián megállapítása – nem a zsidókat, hanem a romákat utálják.

A feketéket, arabokat, ázsiaiakat. A románokat, a németeket, az oroszokat. A kerékpárosokat, az autósokat, a gyalogosokat. A telet, a nyarat, a tavaszt, az őszt. A melegeket, a hidegeket. Az öregeket, mert felélik a fiatalok jövőjét. A fiatalokat, mert tiszteletlenek az öregekkel. A középkorúakat, mert nemrég még fiatalok voltak, és hamarosan öregek lesznek. A kismamákat, a nagymamákat. A postást, a hentest, a rendőrt, a kéményseprőt. A Fradit, az MTK-t, az Újpestet, a Kispestet. A szegényeket, a gazdagokat.

Mindez nem azt jelenti, hogy a magyar ember kirekesztő, netán gonosz lenne. Van neki szíve, nem is kicsi. Sokan elférnek benne. Ha olyanja van, a keblére öleli az egész világot. Például akkor, ha pálinkát iszik, esetleg hosszúlépést, kis- vagy nagyfröccsöt.

Olyankor a magyar ember, nem kirekesztő, hanem igazságos. Eszébe jut, hogy van neki egy zsidó barátja is, aki rendes. De lehet, hogy nem is egy, hanem kettő. Igaz, az egyik csak félig zsidó, de akkor is.

A szomszédjában meg él egy cigánycsalád, ahol a férfi dolgozik.

És ismer olyan négert – nem ő személyesen, hanem az egyik komája -, aki nagyon szépen megtanult magyarul. A múltkor is elszavalt egy Petőfi verset, nekem elhiheted.

És van egy biciklis haverja, akivel jókat szokott beszélgetni. Meg két gyalogos. Egy autóst is ismer, a feleségének a kollégája az illető, az is nagyon korrekt.

A melegek közül sem mindegyiket kellene kiirtani, közöttük is van olyan, amelyik annyira normális, hogy képzeld öregem, majdnem olyan, mint te vagy én.

Az öregek között is vannak rendesek, meg a fiatalok között is.

És nem minden fradista náci, nem minden emtékás büdös zsidó, és nem minden újpesti lila majom. A kispestiek sem mind koszos cigányok. Nem ők tehetnek róla, hogy annak idején a Rákosi katonacsapatot csinált belőlük.

Ez a magyar rémálom. Egyszer majd felébredünk és mások helyett is szégyelljük magunkat, amiért már megint aljasságokat álmodtunk.

Vegyesen teljesítenek a K+F cégek

0

Miközben a szlogenek szintjén nagy szerepet szánnak a mindenkori kormányok (is) a gazdaság jövőjét alapvetően befolyásoló kutatás-fejlesztés-innovációnak, a fő profiljukként valamilyen kutatási tevékenységet megjelelő vállalkozások mérhető teljesítménye eléggé vegyes képet mutat.

A kutatással foglalkozó hazai vállalkozások árbevétele – korábbi növekedés után – tavaly csökkent, miként e cégek darabszáma is.  A foglalkoztatottak száma ugyan nőtt, a cégfluktuációt tekintve a helyzet romlott, illetve felszámolások számát vizsgálva az összkép igen vegyes – derül ki az Opten elemzéséből.

Az ilyen cégek közel háromnegyede – nem meglepő módon – természettudományi és műszaki kutatással foglakozik, s ezek súlyuknál nagyobb arányban (83,69%) járulnak hozzá a szektor árbevételéhez.

Forrás: Opten

A kutató cégek jórészt a mikro- és kisvállalkozások köréből kerülnek ki: a 100 millió forint alatti árbevételű cégek adják a működő vállalkozások 66,96 százalékát, ugyanakkor az árbevételben részesedésük ettől drámaian elmarad, 8,81 százalékos. Ez sem meglepő, miként az sem, hogy nyomasztó a túlsúlya Közép-Magyarországnak: e cégek 60,47 százaléka működik a fővárosban és Pest megyében.

A kutatásra fordított hazai és uniós támogatások jó része ugyanakkor nem ezeknél a cégeknél csapódik le, ugyanis a támogatásoknak nem feltétele, hogy a pályázó fő tevékenysége valamilyen kutatási tevékenység legyen. Emellett pedig jelentős források mentek az akadémiai és az egyetemi kutatóintézeteknek is.

Akit a további részletek is érdekelnek, ebben a cikkünkben többet olvashatnak a témáról.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!