Kezdőlap Címkék Korrupció

Címke: korrupció

USA szankciók a bolgár elit ellen korrupció miatt

A Transparency International Bulgáriát tartja az Európai Unió legkorruptabb államának, de Brüsszel eddig sokkal inkább Magyarországot és Lengyelországot bírálta a jogállami normák megsértése miatt. A washingtoni külügy azonban lépett, és feketelistára helyezte a bolgár elit számos tagját.

Miért nem lép az EU? A válasz viszonylag egyszerű: Boriszov miniszterelnök kiváló kapcsolatot ápol Merkel kancellárral, ezenkívül mindent megszavaz az uniós csúcsokon miközben a magyar illetve a lengyel miniszterelnök gyakran szembemegy a többség akaratával.

Másutt is alkalmazzák az amerikai receptet?

Romániában, az Európai Unió egyik legkorruptabb országában próbálták ki az amerikai módszert. A bukaresti amerikai nagykövetség információi alapján Laura Codruta Kövesi, főügyész a román elit sok tagját juttatta rács mögé korrupcióért. Laura Codruta Kövesit Bukarestben megbuktatták, de ő a június elsején elindult európai ügyészség első embere.

Románia után Bulgária következett, amely katonai szempontból fontos az Egyesült Államok számára. Várnában korszerű megfigyelő központot hoztak létre, amely a NATO javára gyűjti az információkat a Fekete tenger térségében. Eziránt ugyancsak érdeklődnek az orosz kémek, akik közül lebuktak sokan az elmúlt hetekben Bulgáriában.

Magyarország lesz a következő?

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is elmondta: a korrupciós ügyekkel lehet megfogni az autokrata vezetőket.

Magyarország katonai szempontból nem fontos az Egyesült Államok számára. Politikailag viszont az lehet hiszen Orbán Viktor kiváló kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel miközben Washington Kínát és Oroszországot stratégiai ellenfélnek tekinti.

Biden elnök hamarosan Európába jön, hogy elmondja: mit is akar valójában az USA ebben a térségben? Biden találkozik Vlagyimir Putyinnal is. Utána kiderülhet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök milyen feltételek között folytathatja kötéltáncát Nyugat és Kelet között.

Soros videón üzent

Ma nagyobb az elnyomás Magyarországon mint az orosz megszállás idején a nyolvanas években. Akkor ugyanis könyebb volt támogatni az ellenzéket – mondja egy videón Soros György, aki a nyolcvanas években támogatta Orbán Viktort, aki ily módon jutott ki Oxfordba. A jelenlegi magyar miniszterelnök már jól tudott angolul amikor kijutott a neves brit egyetemi városba?

Hol tanult meg? Egyes megnemerősített információk szerint erre neki az USA nagykövetsége adott lehetőséget. Az amerikaiak ugyanis tudatosan készültek a rendszerváltásra, és ebben szerepet szántak a fiatal Orbán Viktornak is. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint az, hogy Palmer nagykövet a fiatal Orbánt ajánlotta a Budapestre látogató Bush elnök figyelmébe. Az USA elnökének meglehetősen kiábrándító véleménye volt a rendszerváltó elit idősebb generációjáról, de Orbánról kedvező véleményt formált.

Orbán Viktor kezdetben maximálisan együttműködött az amerikaikkal. A Liberális Internacionálé alelnöke lett, és mindenütt a liberális demokrácia értékrendjét hirdette.

Miért változott meg Orbán?

Elvi ellentéteink vannak Orbán Viktorral nem személyesek – hangsúlyozza Soros György a most közzétett videón. A Magyarországról 1948-ban távozó Soros György ugyanis kitart liberális álláspontja mellett míg Orbán Viktor nemcsakhogy letért erről az útról, de ma illiberális nézeteket hirdet.

Bírálatának kedvenc célpontjai a liberálisok és személyesen Soros György.

Aki maga sem érti Orbán Viktor fordulatát. Pedig észre kellene vennie, hogy a liberálisok, akik igen jelentős erőt képviseltek minden rendszerváltó országban harminc évvel ezelőtt, azóta visszaszorultak. Sőt sok országban kiszorultak a parlamentből is. Miért ?

A rendszerváltás a szavazó polgárok számára nem hozott életszínvonal emelkedést hanem ehelyett létbizonytalanságot. Ennek következtében mindenütt megnőtt az igény az erős államra, amely gondoskodik polgárairól. Akiket emiatt azután az alattvalóinak tekint. A nemzeti együttműködés rendszere ezt a filozófiát tükrözi, amely jobban megfelel a közép-kelet-európai realitásoknak mint a liberalizmus, amely a szabad vállalkozást hirdeti egy olyan társadalomnak, melynek ehhez se pénze se tudása sincsen.

Soros és Biden

A magyar dollár milliárdos az amerikai demokraták egyik legfőbb szponzora. Baráti társaságába tartozik az USA jelenlegi külügyminisztere, akinek édesapja, az idősebb Blinken nagykövet volt Budapesten. A Blinken házaspár támogatta a CEU könyvtárát. A CEU-t Orbánnak részben sikerült kipaterolnia Magyarországról. Ezzel két legyet ütött egy csapásra: érzékeny pontján találta el Soros Györgyöt, akit legfontosabb amerikai ellenfelének tekint, és egyben bűnbakot is teremtett belőle, melynek antiszemita felhangjai szavazatokat hozhattak el a Jobbiktól.

Van-e az amerikai külügynek terve Orbán megbuktatására?

Ez izgatja valójában a magyar miniszterelnököt, aki uniós ellenfeleitől nem tart igazán, Washingtontól azonban igen.

Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója több ízben is hangsúlyozta, hogy az autokrata vezetőket korrupciós ügyekkel lehet megbuktatni!

Az amerikai nagykövetség megmutatta ennek a módszernek a hatásosságát Bukarestben, ahol Laura Codruta Kövesi ügyésznő az ő információik alapján juttatta börtönbe a romániai elit jelentős részét.

Nem kizárt, hogy az amerikaiak ezt a forgatókönyvet látnák szívesen Budapesten is. Laura Codruta Kövesi immár uniós ügyészként ebben nyilván segítségükre lenne, de Orbán Viktor egyelőre nem lépett be az európai ügyészségbe …

Repülőgépgyár, de minek?

  • Nem élhetünk repülőgépgyártó cég nélkül

  • Tombor nem vett – mehet a levesbe

  • Szalay Bobrovniczky sem tudja minek, de neki sikerülni fog

  • Orbán-Babis két jóbarát, együtt isszák a korrupció drága borát

  • Codruta Kövesi csak az USA mindent látó ügyészségének adataira vár

  • Ítéletet mégis mi mondunk: választás lesz Csehországban és Magyarországon is

Már régóta próbálkozott Orbán Viktor egyik bizalmasa azzal, hogy bevásárolja magát a cseh Aero Vodochody repülőgép gyárba, de nem járt sikerrel. Tombor Andrást ezért most a magyar miniszterelnök egy másik bizalmasa váltja fel- értesült a HVG. Magyarország egykori londoni nagykövete, a kormányszóvivő férje, Szalay Bobrovniczky Kristóf próbálja most megszerezni a gyárat – Orbán Viktor megbízásából.

Nyáron alá is írhatják a megállapodást – nyilatkozta a repülőgépgyár tulajdonosának szóvivője.

Miről van szó? Az Aero kifejlesztett egy olyan vadászgépet, amelyen a pilóták gyakorolhatnak. A gép kifejlesztésének programja 2 milliárd koronába vagyis 2,7 milliárd forintba került.

Maga Babis miniszterelnök patronálja a céget, amely erre rá is szorul hiszen a légierőn kívül aligha számíthat más vásárlóra. A csehek reménye most az, hogy a magyar légierő is a vásárlók közé kerül. Erre lenne garancia az, hogy a magyar vállalkozó Orbán Viktor bizalmasa. Csakhogy Magyarországon választások lesznek – éppúgy mint Csehországban.

Ilyen üzletek esetében pedig nagyon nagy a politikai kockázat.

Mi lesz, ha Prágában és Budapesten új kormányfő kerül az ország élére?

Akkor bizony a jelentős összegű katonai üzletek jövője ugyancsak bizonytalanná válhat. Az új vezetés mind Budapesten mind Prágában más megoldásokban is gondolkodhat. A nagyhatalmak árgus szemekkel vizsgálják a nagyobb fegyver üzleteket. Orbán Viktor akkor rontotta el végképp a renoméját Washingtonban amikor nem amerikai hanem svéd vadászgépeket vásárolt.

A korrupció minden nagy fegyver üzlet körül ott lebeg – nemcsak Közép Kelet Európában , de itt különösen.

Az USA New Yorkban létrehozott egy olyan korrupciót vizsgáló ügyészséget, amely jogosult külföldön is vizsgálódni. Ők buktatták meg Malajzia miniszterelnökét, aki több milliárd dollár értékű állami pénzt szórt el külföldön. A többi között ebből a pénzből finanszírozták a Wall Street farkasa című népszerű hollywoodi filmet. Leonardo di Caprionak vissza kellett adnia azokat a drága ajándékokat, melyekkel a malajziai adófizetők pénzéből jutalmazták színészi teljesítményét.

Budapesten az amerikai nagykövetség is gyűjti az adatokat a korrupcióról.

Bukarestben az ottani USA nagykövetség látta el információkkal Laura Codruta Kövesit, aki a korrupció ellenes ügyészséget vezette Romániában. Sok magasrangú politikus került börtönbe korrupció miatt. Laura Codruta Kövesi most az európai ügyészség vezetője.

Orbán Viktor ide nem lépett be – érthető okokból. Laura Codruta Kövesi viszont úgy nyilatkozott, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének korrupciós ügyeit is vizsgálhatják, ha a szálak külföldre vezetnek…

Orbán és az uniós alapok mennyei mannája

Bár a magyar miniszterelnök folyamatosan bírálja az Európai Unió brüsszeli vezérkarát, de az uniós pénzekkel erősíti meg nem épp jogállami rendszerét. Erre mutat rá Daniel Freund német zöld képviselő a párizsi Le Figaroban.

Különösen a 750 milliárd eurós válságkezelő alap izgatja azoknak a nepotista rendszereknek a fantáziáját, melyet az EU a világjárvány miatt oszt szét a tagállamok között. Bár a magyar parlament még nem szavazta meg a válságkezelő alapot, de Orbán – és a hozzá hasonló politikusok nagyon is számítanak a pénzre.

Jól mutatja ezt a lengyel New Deal, amely jelentős részben uniós pénzekkel kívánja fellendíteni az ország gazdaságát, mely első ízben süllyed recesszióba az elmúlt harminc évben – a koronavírus járvány miatt. Az Orbán Viktor rendszerével szimpatizáló lengyel kormányzat épp az uniós pénzek segítségével kívánja megnyerni a 2023-as választást, hogy aztán továbbra is szembeszállhasson az EU-val, mely a jogállami normák betartását kéri számon.

Magyarországon ugyanez a helyzet, azzal a különbséggel, hogy a választások jövőre lesznek. Orbán Viktor miniszterelnöknek addigra kellene életszínvonal növekedést produkálnia miközben a gazdaság teljesítménye nem biztos, hogy eléri a 2019-es szintet.

Korrupció

Félő, hogy gyengül az uniós pénzek elköltésének ellenőrzése pedig épp az lenne szükséges, hogy jobban a körmére nézzenek a korrupcióval gyanúsítható rendszereknek – hangsúlyozza Daniel Freund. A párizsi lap megemlíti a Trasparency International korrupciós indexét, ahol az első három helyen Bulgária, Románia és Magyarország osztozik.

Június elsejétől működni kezd az európai ügyészség, melynek épp az a fő feladata, hogy kivizsgálja a korrupciós ügyeket a tagállamokban. Orbán Viktor kormánya épp ezért be sem lépett az európai ügyészségbe bár együttműködési szerződést kötött vele. Polt Péter főügyész írta ezt alá Laura Codruta Kovesivel, az európai ügyészség vezetőjével. Ettől függetlenül a korrupció vizsgálata nemzeti hatáskörben marad Magyarországon, ahol Polt Péter főügyész nemigen indít vizsgálatot a hatalom bizalmi emberei ellen.

Hosszabb távon azonban mégiscsak megnövekedhet az uniós ellenőrzés, mert az Európai Parlament követelésére elfogadtak egy olyan közös dokumentumot, mely a jogállami normák betartásához köti az uniós pénzek kifizetését. Magyarország és Lengyelország az Európai Bírósághoz fordult, hogy ily módon késleltesse az ellenőrzést, de Vera Jourova , a brüsszeli bizottság alelnöke és jogi biztosa többször is úgy nyilatkozott, hogy az idei év második felében már megindulhatnak a vizsgálatok a renitens tagállamok ellen.

A korrupt államokban több a vírus halott

Arra a következtetésre jutott egy korrupció kutató, aki azt állitja, hogy azokban az országokban, ahol 2019-ben magasabb volt a korrupció érzékelhető szintje többen haltak bele a koronavírus járványba mint azokban, ahol a közállapotok rendezettebbek voltak.

Tóth István János a Budapesten működő Korrupció Kutató igazgatója. Aki arról ír, hogy már a spanyol nátha járvány idején kiderült az, hogy azokban az államokban, ahol rendezett viszonyok uralkodnak, és amelyeket nem jár át a korrupció a döntéshozók gyorsabban és jobban döntenek mint ott, ahol magánérdekek határozzák meg a döntések irányát és időzítését. A  koronavírus járvány idején különösen jól látszott ez a tesztelések számában, mert ezek megmutatták, hogy az adott kormányzat mennyire kíván tudomást venni a járványról, illetve méginkább azt, hogy mennyire akarja a lakosságot tájékoztatni ennek súlyosságáról.

Mi a helyzet Magyarországon?

Az április végi adatok szerint a legmagasabb az egymillió főre vetített Covid-19 halálozás Magyarországon az Európai Unióban. 2019-ben itt volt a legmagasabb a korrupciós index az Európai Unióban Szlovákia és Horvátország után. (A szerző nem a Transparency International korrupciós elemzését használja, ahol Magyarország Bulgária után következik Romániával holtversenyben, hanem azt az indexet, mely a vállalat vezetők véleménye alapján méri a korrupciót. Ez ugyanis jobban megmagyaráz  olyan anomáliákat mint a lélegeztetőgépek beszerzése vagy a keleti vakcinák vásárlása. (A tesztelés tekintetében is megmutatkozik a magyar kormányzat rossz döntése: kevés tesztet hajtottak végre, ennek következtében a pozitív eredmény magas: több mint 15%!

Az USA példája mutatja, hogy ez milyen tragikus eredménnyel jár: több mint 550 ezer halott, elsőség a világranglistán, amely jelentős részben összefügg azzal, hogy Trump későn és rosszul reagált a koronavírus járványra.

A magyar kormány hasonlóan rosszul döntött amikor kevés tesztelést hajtott végre miközben a szükséges lélegeztető gépek sokszorosát vásárolta meg Kínában – nem gondolva arra, hogy Magyarországon nincs meg az ehhez szükséges szakszemélyzet.

Érdekes, hogy a szerző nem tér ki a kínai példára: onnan indult a koronavírus-járvány, melyet brutális hatékonysággal állított meg a pekingi vezetés. Amely ugyanakkor a világ összes korrupciós listáján az élvonalban szerepel. De ez már egy másik történet …

Hároméves börtönbüntetést kaphat Kurz kancellár

Fennáll a gyanú, hogy az osztrák kancellár hamis vallomást tett egy parlamenti bizottság előtt, mely az Ibiza botrányt vizsgálta. Az Ibiza videó ügybe belebukott a kormány 2019-ben Bécsben.

„Tudtam, hogy a törvény előírja, hogy az igazat kell mondanom a parlamenti bizottság előtt, és ezért igazat is mondtam” – jelentette ki Sebastian Kurz, aki megerősítette: nemcsak ő, de kabinetfőnöke, Gerhard Bonelli is korrupciós vizsgálat alatt áll.

Miért? Kurz kancellár tagadja, hogy bizalmasát, Thomas Scmidet ő nevezte volna ki az ÖBAG élére, de a hatóságoknak bizonyítékuk van az ellenkezőjére. Az ÖBAG irányítja az állami holdingokat Ausztriában. Ennek vezére Thomas Schmid úgy kapta meg az állást, hogy elintézett egy fontos politikai ügyet Kurz kancellárnak. A katolikus egyház ellenállt annak a kormányzati elképzelésnek, hogy migránsokat gyanú alapján is őrizetbe lehessen venni. Schönborn bíboros szerint ez a náci időket idézi. Scmid megfenyegette a katolikus egyházat, hogy a jövőben csökkentik az állami támogatást, ha ellenállnak.

Ezek után igérte meg Sebastian Kurz Thomas Schmidnek: bármit megkaphatsz amit akarsz! (Érdemes megemlíteni, hogy a törvényjavaslatból nem lett semmi, mert végülis Schönborn érsek a fenyegetések ellenére nem hátrált meg.)

Ibiza videó

2017-ben a Szabadságpárt vezére találkozott egy nővel, aki egy olyan orosz oligarcha lányának  mondta magát, aki Putyin bizalmasa volt.

Heinz-Christian Strache, aki a botrány kirobbanásakor 2019-ben alkancellár volt Kurz kormányában, kissé becsípve kínos részleteket árult el a pártok pénzügyeiről. Nem véletlenül, mert pénzt akart kérni Putyin feltételezett bizalmasától egy olyan sajtó birodalom megteremtésére „mint amilyen Orbán Viktornak van Magyarországon”.

A nőről kiderült, hogy nem is orosz, és pénzért vállalta a szerepet. Az ügybe a kormány belebukott. Heinz Christian Strache a perifériára sodródott, de Sebastian Kurz ma is kancellár – igaz, hogy immár a zöldekkel együtt.

Csakhogy Strache sokféle ügyet említett, és a vizsgálat eljutott az ÖBAG-hoz is. A sarokba szorított Thomas Schmid elnök vezérigazgató megígérte, hogy megbízása lejártakor távozik tisztségéből.

Egy másik kínos ügyben Kurz másik bizalmasa, a pénzügyminiszter érintett. Gernot Blümel a Novomatic botrányban játszott szerepet: ez a szerencsejáték cég sok pénzt adott a Néppártnak. Vajon mit adott cserébe Kurz kancellár? A gyanú szerint adókedvezményeket.

A pénzügyminiszter nem akarta kiadni a számukra kellemetlen dokumentumokat, de van Bellen államfő megfenyegette: ha kell, akkor karhatalommal veszik azokat el tőle. A pénzügyminiszter engedett, és most Sebastian Kurz-cal együtt nyakig ül a pácban.

Három év börtön

Ennyit kaphat Kurz kancellár, ha rábizonyítják a hamis vallomást a parlamenti bizottság előtt. A még mindíg csak 34 éves kancellár azt állította szerdán, hogy elferdítik szavait, melyeket a parlamenti bizottság előtt mondott. Semmiképp sem kíván lemondani bárhogyan is végződjön a vizsgálat.

A korrupciós vádak ellenére Sebastian Kurz kancellár népszerűsége változatlan Ausztriában – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

Politikai botrány, amely Kurz kancellárt is elérheti

Kurz kancellár presztízsét is érintheti az a kiterjedt korrupciós vizsgálat, melyet az elit köreiben folytatnak Ausztriában. A cél: a politika, a tőke és a média összefonódásának leleplezése.

A 31 éves Sebastian Kurz nemcsak Ausztria, de egész Európa reménye volt amikor a kancellári székbe került ilyen fiatalon. Sokan azt várták tőle, hogy Angela Merkel politikai utóda lesz az Európai Unióban.

Ennek a reménynek vége – írja a brüsszeli Politico, amely hangsúlyozza, hogy a korrupciós vizsgálat nem érinti ugyan Sebastian Kurzot, de bizalmi körét igen.

„Te is a családhoz tartozol!”

– ez is elhangzott a kancellár baráti körében amikor egy zsíros állami állást osztogattak.

Ibiza videó

A botrány azzal kezdődött, hogy Sebastian Kurz korábbi partnerét, a Szabadságpárt akkori vezérét leleplezte egy videó, amelyben orosz pénzből akart „olyan média birodalmat épiteni Ausztriában mint Orbán Viktor Magyarországon.” Az Ibiza videó botrány megbuktatta a Szabadságpárt vezérét. Kurz új választások után a zöldekkel alakított kormánykoalíciót Bécsben. Csakhogy az Ibiza videó vizsgálat folyt tovább …

Casino royale

Az Ibiza videón Heinz-Christian Strache, a Szabadságpárt akkori vezére azt állította, hogy a Novomatic, kaszinóját üzemeltető cég „mindenkit pénzel”. Vagyis minden pártnak juttat pénzt, hogy cserébe aztán kérjen is valamit. Mit találtak a nyomozók? Egy olyan üzenetet, melyben a Novomatic akkori főnöke 2017-ben azt kérte Blümel jelenlegi pénzügyminisztertől, aki Kurz bizalmas barátja, hogy hozzon össze egy találkozót az ifjú politikussal, aki akkor még csak Ausztria külügyminisztere volt.

„Meg kellene beszélnünk Kurz-cal egy adomány ügyet illetve egy olaszországi dolgot”

– áll az üzenetben. Mind Blümel mind Kurz tagadja a találkozó tényét.

Ráadásul Kurz – immár kancellárként – idén februárban megfenyegette az igazságügyet mondván: „annyi hibát követtek el a múltban, hogy változásokra volna ott szükség!” Ez felpaprikázta az igazságügyi hatóságokat: az ügyészség a vádlottak padjára kívánja ültetni Blümel pénzügyminisztert, aki természetesen mindent tagad.

Pechére a vizsgálat során sokminden másra is fény derült. Például arra, hogy Thomas Schmid hogy lett az ÖBAG holding vezére évi 600 ezer eurós fizetéssel plusz teljesítmény prémiummal – azon az alapon, hogy „a családhoz tartozik”. Az ÖBAG az az állami holding, amely összefogja az állami vállalatokat Ausztriában. Olyan fontos cégek ezek mint a Telekom Austria vagy OMV.

Az ÖBAG 26 milliárd eurós vállalati pénzek elköltéséről dönthet.

„Mindent megkapsz, amit csak akarsz”

– üzente Sebastian Kurz kancellár politikai szövetségesének, az ÖBAG főnökének. Aki így válaszolt: „nagyon boldog vagyok, nagyon szeretem az én kancelláromat!”

A Kurz kancellárért rajongó Thomas Schmid nem akar lemondani, de közölte: jövőre távozik. Nem hosszabbítja meg két évvel vezetői szerződését pedig erre joga lenne.

„Ez a Kurz rendszer” – nyilatkozta a Politiconak az ellenzéki szociáldemokraták parlamenti frakcióvezetője. „Ez állam az államban”- hangsúlyozza Kai Jan Krainer frakcióvezető.

Miért kapta meg Schmid ezt a remek állást az ÖBAG élén?

Mert megpróbált elsimítani egy Kurznak kellemetlen ügyet az Ausztriában befolyásos katolikus egyházzal.

Bécs érseke, Schönborn bíboros ugyanis kiállt a migránsok jogainak védelme mellett. Kurz kancellár olyan törvényt akart elfogadtatni, mely lehetővé teszi, hogy előzetesbe csukjanak egy migránst, ha „őt a hatóságok veszélyesnek tekintik”.

Schönborn bíboros utalt arra, hogy „minden diktatúra sok embert zár börtönbe csupán a bizalmatlanság alapján. Holnap akár Önt vagy engem is lecsukhatnak ilyen alapon?!!”

Kurz ekkor megkérte Schmidet, hogy „lépjen a gázra”. Szövetségese meg is fenyegette azt a magas rangú egyházi vezetőt, akivel találkozott. Ha az egyház kitart az elképzelése mellett, akkor a pénzügyminiszter olyan törvényt készíthet elő, amely megvonja a katolikus egyház adókedvezményeit. Ezek az összegek létfontosságúak az egyház működése szempontjából. Ezért ez a fenyegetés olyan volt mint valami atombomba.

Schmid a találkozó után így írt után Kurz-nak:

„a tárgyalópartnerem elvörösödött majd elsápadt. Aztán remegni kezdett…”

„Szuper, nagyon köszönöm „

– válaszolt a kancellár.

A zsarolás végülis nem jött be, mert Schönborn kardinális továbbra is kiáll a migránsok jogaiért. Kurz pártja ugyan napirenden tartja a törvény javaslatot „a veszélyes migránsok előzetes őrizetéről”, de ebből egyelőre nem lett semmi.

Sebastian Kurz kancellár népszerűség ugyan csökkent a leleplezések következtében, de az ellenzék gyengesége miatt aligha fenyegeti ez kancellári posztját – állapítja meg a Politico.

A kormányokat és ne a polgárokat sújtsák az uniós szankciók

Magyarország és Lengyelország kormányai ellen az év második felétől már megszülethetnek az első uniós szankciók, ha az Európai Bíróság elfogadja a jogállami mechanizmussal kapcsolatos brüsszeli döntést – hangsúlyozta az EU jogügyi biztosa, aki a Der Spiegelnek nyilatkozott.

Vera Jourova, aki egyben a brüsszeli bizottság alelnöke is cáfolta, hogy magyarellenes lenne – ahogy azt az Orbán kormány állitja. A magyar miniszterelnök kérte Ursula von der Leyen asszonyt, hogy váltsa le Vera Jourovat, de a brüsszeli bizottság elnöke elutasította Orbán Viktor kérését, és bizalmáról biztosította a cseh biztos asszonyt. Vera Jourova emlékeztetett arra, hogy a kommunista Csehszlovákiában nőtt fel, ahol csodálták a magyar reformokat és a viszonylagos szabadságot.” Jó lenne, ha Magyarország újra hasonló példát mutatna” – jelentette ki Vera Jourova.

Nagyon sok pénzről van szó

Az EU 750 milliárd eurós válság kezelő programjából jelentős összegeket kaphat a budapesti és a varsói kormány.

„Ha az Európai bíróság elutasítja a magyar és lengyel beadványt, akkor nehéztüzérséggel támadhatjuk a demokráciát leépítő rendszereket. Nemcsak Magyarországról és Lengyelországról van szó”

– hangsúlyozta Vera Jourova.

Bulgária, ahol most vasárnap választásokat tartanak könnyen a brüsszeli bizottság célkeresztjébe kerülhet. Bojko Boriszov miniszterelnök rendszere a legkorruptabbak közé tartozik az Európai Unióban. Ez ellen az ellenzék tiltakozott és tüntetett is, de Brüsszelben behunyták a félszemüket, mert az Európai Néppárt kiállt Bojko Boriszov mellett. A bolgár miniszterelnök ugyanis – a magyar kormányfőtől eltérően – tartózkodott Brüsszel bírálatától.

Veszélyben a sajtószabadság

Vera Jourova ezúttal különösen a sajtószabadság korlátozását kifogásolta a Der Spiegelnek adott interjúban. A brüsszeli biztos asszony annak idején felemelte a szavát az Index portál mellett amikor annak újságírói felmondtak, mert tűrhetetlennek érezték a kormányzati nyomást. Vera Jourova hasonlóképp bírálta a magyar kormányzat szerepét a Klubrádió ügyében.

Eddig a brüsszeli bizottság csak erkölcsi tiltakozással tudta kifejezni nemtetszését, mert a tagállamok kormányai arra hivatkozhattak: belügyről van szó! A jogállami mechanizmus viszont az uniós normák betartását minden tagállam számára kötelezővé teszi. Ha pedig a tagállamok kormányai nem változtatnak magatartásukon, akkor komoly szankciók következhetnek, mindenekelőtt az uniós pénzek leállítása!

A szankciókat azonban úgy kell alkalmazni, hogy annak kínos hatásait a kormányok érezzék meg, ne pedig a polgárok

– hangsúlyozta Vera Jourova.

Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy az ellenzéki önkormányzatok kaphatnak olyan uniós pénzeket, amelyek eddig automatikusan a kormányhoz kerültek.

Mind Magyarországon mind Lengyelországban sok fontos önkormányzat van az ellenzéki pártok kezén. Ezek a városok meg is próbálnak lobbizni Brüsszelben, de eddig erre nemigen volt lehetőség, mert az uniós támogatást a kormányok kapták. Most viszont ez is megváltozhat. Ráadásul még az idén – ha igaza lesz Vera Jourova uniós biztosnak – nem sokkal a magyar választások előtt…

Az USA külföldön is üldözi a korrupciót

Elsősorban az Egyesült Államok szövetségeseinek, de mindenkinek fontos figyelembe venni Tony Blinken külügyminiszter üzenetét, aki a washingtoni képviselőház külügyi bizottsága előtt vázolta fel a Biden adminisztráció elképzeléseit.

Az USA diplomáciájának vezetője kijelentette, hogy mindenütt erős demokráciákat szeretne látni, amelyek nem korruptak. Az amerikai diplomácia kész arra, hogy aktívan cselekedjen ennek érdekében. Tony Blinken beszélt arról is, hogy

a jövőben gyakrabban alkalmazzák az úgynevezett Magnyitszkij törvényt, amely bünteti azokat a rendszereket, melyek korrupció segítségével tartják fenn magukat.

Magnyitszkij a korrupció ellen küzdött Oroszországban, és emiatt a börtönben megölték.

Trump bukása után Putyin újra az amerikaiak célkeresztjébe került. Biden elnök Navalnij szabadonbocsátását követelte az orosz elnöktől, aki ehelyett súlyos börtönbüntetést varrt a nyakába az első számú ellenzékinek Oroszországban.

Navalnij elsősorban Putyin korrupciós ügyeit vizsgálja: hívei közzétették annak a sokmilliárdos luxus palotának a videóját, amely ország-világ előtt hirdeti azt a pazarlást, melyet az orosz elit megengedhet magának miközben a nép többségének az életszínvonala stagnál vagy csökken. A videó elkészítése aligha ment volna a német titkosszolgálat és a CIA nélkül – hangsúlyozták Putyin emberei.

Orbán a célkeresztben?

A korrupció a nemzeti együttműködés rendszerének is könnyen támadható pontja. Az amerikai nagykövetség eddig is rendelkezett adatokkal a magyar korrupció méreteiről, de Trump idején ezt nem használták ki nyomás gyakorlásra hiszen az Orbán kormány jó kapcsolatokat ápolt az USA elnökével és az általa kinevezett nagykövettel.

Most azonban változhat a helyzet. Annál is inkább, mert a Blinken család Soros György baráti köréhez tartozik. A külügyminiszter apja és nevelőanyja a CEU könyvtár fő védnöke. A CEU-t Orbán Viktor miniszterelnök üldözte el Magyarországról.

Most viszont az USA nagykövetségén összegyűjtött korrupciós információk támadás alapját képezhetik, mellyel megingathatják a kormányfő politikai pozícióját a 2022-es választások előtt.

„Az EU fel akar lépni a korrupcióval szemben Magyarországon és Lengyelországban”

Erről nyilatkozott Vera Jourova a Handelsblatt című német lapnak. Az Európai Unió bizottságának alelnöke, igazságügyi biztosa, már régóta szálka a magyar kormány szemében. Orbán Viktor miniszterelnök személyesen kérte elbocsátását a brüsszeli bizottságtól. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya válaszul udvariasan közölte: erről szó sem lehet!

A német lap most arról faggatta Vera Jourovat, hogy mikor indulhat korrupciós vizsgálat Magyarországon és Lengyelországban a kormányzat kétes ügyeiben amikor az uniós pénzeket a lojális cégeknek osztják ki?

Válaszában Vera Jourova hangsúlyozta, hogy az Európai Bíróság gyorsított eljárásban vizsgálja azt a jogi mechanizmust, mely lehetővé teszi ilyen vizsgálat végrehajtását akkor is, ha a szóbanforgó tagállam nem csatlakozott az európai ügyészséghez.

Ha meglesz az Európai Bíróság döntése, akkor az

felhatalmazhatja a brüsszeli bizottságot, hogy visszamenőlegesen is vizsgáljon gyanús korrupciós ügyeket mind Magyarországon mind pedig Lengyelországban.

„Igazságos és hatékony eszközünk van”

Vera Jourova nemcsak a korrupciót emlegette általában hanem a nepotizmust is. Ez nyílt célzás Orbán Viktor vejére, akinek kétes üzleti ügyeire már az OLAF is felhívta a figyelmet.

Ugyancsak nyílt célzásnak tekinthető a nemzeti együttműködés rendszerére Vera Jourova igazságügyi biztosnak az a kijelentése, hogy válság idején különösen fontos a szabad média jó működése. Vera Jourova többször is elmondta, hogy ő is diktatúrában nőtt fel Csehszlovákiában, ezért pontosan meg tudja ítélni a szabad és az irányított sajtó közötti különbséget.

Orbán Viktor, aki a 2022-es választások megnyerésére koncentrál, abban bízik, hogy az uniós korrupciós vizsgálatok csak ezt követően kezdődnek el. Akkor pedig a média már oly egyértelműen a hatalom irányítása alatt lesz, hogy a miniszterelnök számára kínos leleplezések el sem juthatnak a közvéleményhez Magyarországon.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!