Kezdőlap Címkék Környezetvédelem

Címke: környezetvédelem

Mégsem épül akkumulátorgyár Fóton

Érzékelve a lakosság felháborodását, a város fideszes polgármestere megakadályozta, hogy a kínai BYD vállalat akkumulátor összeszerelő üzemet építsen Fóton. 10 milliárd forintos beruházást jelentett be a kínai cég központjában, Sencsenben júniusban Szijjártó Péter külügyminiszter mondván: a haladást nem lehet megállítani.

A jövő az elektromos autózásé, ehhez pedig kellenek az akkumulátorok, melyeket a kínaiak hatékonyan tudnak előállítani. A BYD elektromos autóbuszokat is gyárt Komáromban. Az új magyar elektromos buszok 42%-át ők készítik. A magyar állam egymilliárd forintot ígért a kínai cégnek az akkumulátor gyár telepítéséhez.

A baj csak az, hogy a vegyi üzem károsíthatja a környezetet, elsősorban a vízellátást.

Emiatt a lakosság tiltakozott Debrecenben, de ott eredménytelenül. Most Vass György polgármester a Facebookon azt közölte, hogy nem lesz akkumulátor összeszerelő üzem Fóton.

A döntésben nyilvánvalóan szerepe van annak, hogy jövőre önkormányzati választásokat tartanak, és a polgármester aligha őrizhette volna meg tisztségét, ha rábólint az akkumulátor üzemre, amely szennyezheti a környezetet.

Jó -e, ha akkumulátor nagyhatalom leszünk?

A kínaiak rámentek az elektromos autógyártásra, hogy ily módon törjenek be erre a piacra. Az akkumulátorgyártást világszínvonalra fejlesztették csakhogy a kínai környezetvédelmi normák szerint, amelyek jóval kevésbé szigorúak mint amelyeket Európában vagy az Egyesült Államokban alkalmaznak.

Orbán Viktornak állítólag az a véleménye, hogy a környezetvédelem a gazdag országok luxusa, a szegényeknek a jó oldalát kell nézni az iparfejlesztésnek: az új munkahelyeket, a növekvő export kapacitást.

Szijjártó Péter külügyminiszter ki is jelentette, hogyha minden bejelentett akkumulátor beruházás elkészül, akkor Magyarország a második helyre kerülhet a világranglistán.

A 444 portál összeállítása szerint összesen 36 olyan gyár épül Magyarországon, mely az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódik, ebből 25 kifejezetten akkumulátorokat gyárt. Egy kis országban ez több mint sok. Ráadásul olyan nagyvárosok is szerepelnek a listán, ahol nagyon sok ember vízellátását veszélyeztetheti a gyártás: Debrecen, Miskolc, Tatabánya. Mindenütt ott vannak a hatalom hűséges oligarchái: Garancsi István és Mészáros Lőrinc cégei, amelyek szép pénzt szakítanak az építkezés és a környezet rendezés során. A kormány azt ígéri, hogy nagyon ügyel a vízminőségre, például Debrecen vízellátásának javítására jelentős összeget ígérnek.

A kínai kapcsolat az akkumulátorgyártásban azért is fontos, mert a lítium Kínából érkezik. Ennek bányászata rendkívüli mértékben szennyezi a környezetet. Európában a legnagyobb lítium készlet Svédországban van, de a környezetvédők tiltakozása miatt a kanadai tulajdonos nem kezdheti meg a kitermelést.

Az akkumulátorgyártás igen energiaigényes is, ezért Orbán Viktor miniszterelnök két új földgázerőmű építését jelentette be. Ez is környezet károsító.

Nem kisebb probléma a munkaerő sem: a magyar kormány külföldön is toboroz munkaerőt például a Fülöp szigeteken. Ezek szerződéses munkavállalók, akik általában nem hozzák magukkal a családjukat. A kormány migránsellenes politikája és propagandája miatt sokan mégis megütköznek amikor látják a színesbőrű munkavállalókat.

A magyar kormány elképzelése az, hogy a Magyarországon működő autógyárak az itteni kínai akkumulátorokat használják fel a jövőben. Debrecenben a BMW állítólag már meg is állapodott a kínaiakkal, akik ugyanitt gyártanak majd akkumulátorokat.

A kínaiak és a németek természetesen csak a gyártást hozzák Magyarországra az olcsó munkaerő, a kevéssé környezettudatos és könnyen megvesztegethető kormányzat miatt,

a fejlesztést megtartják maguknak. Ily módon Magyarország megrekedhet a közepes fejlettségi szinten, de Európának ebben a részében ez a szabály nem pedig a kivétel.

Német vita, magyar vita

A német közéletet ezekben a hetekben a hárompárti (szociáldemokrata-zöld-szabaddemokrata) koalíció belső vitája foglalkoztatja.

A három párt koalíciós megállapodása nagy horderejű intézkedéseket tartalmazott a klímaválsággal szemben. Szerkezetei változást irányoztak elő az épületek fűtésére használt energiában és a közlekedésben. Most eljött az intézkedések ideje. A zöldek által delegált gazdasági és klímaügyi miniszter, Robert Habeck alkancellár dolgozta ki a fűtési technológiaváltást: a jövő évtől megtiltanák az olaj- vagy gázfűtés beépítését új épületekbe, és a hőszivattyús vagy más, nagyobb részben megújuló energiát használó technológiák alkalmazását írják elő. A meglevő épületekben a felújításra szoruló fűtési rendszereknél is lehetőség szerint ezt szorgalmazzák. Miért is? Azért, hogy tovább csökkentsék az energiafelhasználáson belül a környezeti szempontól ártalmas fosszilis energia részarányáét, amely ráadásul korábban az Oroszországtól való függőséget jelentette.

A másik két kormánypárt fékezné az átállást, tekintettel arra, hogy az új technológia a beépítéskor nagyobb költséggel jár, miközben a használat során már olcsóbb. A közlekedésben már a koalíciókötéskor megállapodtak a belső égésű motorral működő új autók forgalomba helyezésének leállításában 2035-től, amit az EU is elfogadott, és amit most a szabad demokrata közlekedési miniszter kezdeményezésére úgy lazítanak, hogy csak a benzines és dieselautók forgalomba helyezését tiltják meg, a szintetikus üzemanyaggal (E-fuels) működő motorok továbbra is forgalmazhatók lesznek. Míg a zöldek azt szerették volna, ha minden közlekedési beruházást a vasút fejlesztésére fordítanak, és nem fejlesztik tovább az autópályákat, a szabad demokrata közlekedési miniszter elérte, hogy 144 ponton oldják az autópálya-hálózat szűk keresztmetszeteit. A zöldek azért elérték, hogy a teherautók megnövelt útdíját 80 százalékban vasútfejlesztésre fordítsák.

Mi folyik közben Magyarországon?

Az Orbán-kormány a maga újraiparosítási programjának zászlóshajójaként akkumulátor-nagyhatalommá kívánja tenni az országot, ezért szerte az országban akkumulátorgyárakat építtet. A Kereskedelmi- és Iparkamara márciusi rendezvényén állt elő Orbán Viktor azzal, hogy ezek hatalmas villamosenergia-igényének kielégítésére négy új gázerőművet építenek az ország különböző pontjain. Nálunk nincs koalíciós konfliktus, hiszen koalíció sincs. Konfliktus a kormány és az ellenzék között van: az ellenzéki pártok környezetvédelmi megfontolásból ellenzik az akkumulátorgyárak sorozatban történő építését, és – bár erről kevesebb szó esik – ehhez új gázerőművek építését, ami nyilván az orosz gázimport további fenntartását, akár növelését jelentené. Az Orbán-kormány egy évtizede fékezi a megújuló energia használatát: a szélerőművek létesítését leállította, és a napenergia hasznosítása is a háztetőkre korlátozódik.

Miért tanulságos számunkra a német és a magyar kormány energiapolitikai törekvéseinek összehasonlítása? A német kormányokat (a jelenlegit is és a korábbit is) a klímaválsággal szembeni fellépés szempontja vezeti, aminek haszonélvezője nem elsősorban a német lakosság, hanem az egész világ, hiszen a klímaválság csak globálisan fékezhető meg, még ha a szennyezés mérséklése egy-egy ország és régió levegője, éghajlata szempontjából is előnyös. A német választóközönség környezettudatossága készteti a zöldek mellett a többi demokratikus pártot is az ilyen intézkedések támogatására, még ha a költségekre és az ingatlantulajdonosok illetve autósok szempontjaira tekintettel fékezik is az energiaszerkezet átalakítását.

Mi a helyzet Magyarországon?

Az Orbán-kormányt a környezetvédelem nemigen foglalkoztatja. Nemcsak a minisztériumot szüntették meg (én nem ezt tartom a fő kérdésnek), de az energiaszerkezet átalakítását sem tartják fontosnak. A Donald Trump „America First” jelszavát lefordító „Nekünk Magyarország az első” kampányjelszó azt jelenti, hogy az Orbán-rendszert nem érdekli, hogy Magyarország is a nemzetközi közösség része, és felelős is azért, hogy részt vállaljon az olyan világméretű problémák kezelésében, mint a menekültügy, a háborús agresszió megfékezése, a világélelmezés vagy a most tárgyalt klímaválság.

Orbánékat csak a saját hatalmuk fenntartása foglalkoztatja,

ezt szolgálja az Oroszországhoz fűződő gazdasági, ezen belül energetikai együttműködés fenntartása, és az elavult gazdasági szerkezetet újratermelő „újraiparosítási” program. Találóan mutatott rá Győrffy Dóra, hogy az Orbán-kormányok gazdaságpolitikája a Rákosi-korszakéra emlékeztet. Hozzátehetjük: a külpolitikája is. Nem is beszélve a politikai rendszer fejlődési irányáról.

Hol a környezetvédelmi rendőrség?

A tagállamokban szervezetten működő maffiák euró milliárdokat keresnek a környezet károsítással, de megúszhatják, mert az EU tagállamaiban mindenütt más a környezetvédelmi szabályozás.

A különböző maffiák csak a szemétszállításon évente 4-5 milliárd eurót keresnek az Európai Unióban. Kihasználják, hogy minden tagállamban más a szabályozás.

A brüsszeli bizottság csakis akkor tehet valamit, ha a tagállamok rábólintanak.

„A műanyag szemetet például nyersanyagnak vagy újrahasznosított anyagnak nevezik bár erről szó sincs” – mondja a kérdés egyik szakértője, aki megpróbálja összehangolni a különböző uniós államok környezetvédelmi szabályozását.

Eric Figliola, Franciaország helyettes képviselője az Eurojust-ben, amely a jogszabályok dzsungelében próbálja meg összehangolni a tagállamok rendszereit. Nagy pénzekről van szó hiszen a becslések szerint az illegális állat és növény  kereskedelem évente 6-7 milliárd eurót hoz a maffiáknak míg a környezetromboló fakivágások 6 milliárd eurót.

Az is nagy különbség a tagállamokban, hogy egyes helyeken kevésbé szigorúan ítélik meg a környezetvédelmi bűncselekményeket. Közép Európa és Itália már régóta kimagasló szerepet játszik e téren, de

az egész Európai Unióban komoly gondot jelent az egységes szabályozás hiánya.

Jan op gen Oorth, az Europol szóvivője a brüsszeli Politiconak elmondta, hogy a Benelux országok is igen kedveltek a környezetvédelmi maffiák számára, mert sok a kikötő, a repülőtér, és közel van három nagy piac: Németország, Franciaország és a brit szigetek.

A környezetvédelem a legtöbb országban csak szavakban prioritás, a valóságban nem. Az Europol szóvivője szerint a környezetvédelmi bűnözés elleni harcra nemigen jut pénz egyetlen tagállamban sem, mert a terrorizmus elleni harc, a migráns problémák elvonják a figyelmet és a pénzt erről a területről.

Együttműködés nélkül nem megy

A környezetvédelmi maffiák azt használják ki, hogyha átmennek a határon máris más jogszabályok vonatkoznak rájuk. A francia Figliola szerint „az európai rendőrségek egyre inkább felismerik, hogy együtt kell működniük ezen a téren.”

Csakhogy ez igen pénz igényes vállalkozás: nagyon komoly technikai háttér kellene, és előbb nemzeti alapon kell ezt megszervezni, és csak utána lehetne az Európai Unió szintjén hatékonyan intézkedni – hangsúlyozza az Europol szóvivője.

Románia például megpróbál fellépni az illegális fakivágások ellen miután a brüsszeli bizottság kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg. „Nincs meg a technikai háttér és a megfelelő szakértelem Romániában ” – mondta Laura Bouriaud, aki Suceava városának egyetemén tanít. Szakterülete az illegális fakivágás az Európai Unió keleti tagállamaiban. Szerinte különleges környezetvédelmi rendőrségre lenne szükség. Ilyen már működik Franciaországban, Svédországban, Spanyolországban, Itáliában és Németországban. Vagyis ott, ahol van rá pénz.

Persze az együttműködés egyáltalán nemcsak pénz kérdése.

A Dieselgate idején a németek nem égtek a vágytól, hogy megosszák az információkat a többi tagállammal – emlékeztet az Eurojust egyik francia bírája. Frederic Baab úgy nyilatkozott a párizsi Le Monde-nak, hogy amikor a Dieselgate ügyben  autós óriások ellen akartak vizsgálatot indítani, akkor „nemzetközi szinten minden leállt.”

Helikopterrel szállítják a havat a sípályákra

A klímaváltozás egyik kellemetlen következménye: februárban sincsen elég  hó. Aki síelni szeretne, ezért egyre rövidebb szezont élvezhet. Igazán nagy bajban azok vannak, akik ebből élnek.

50 tonnás hó szállítmány érkezett a levegőből a Pireneusokba, ahol a sípályákon hó hiány van. A hó hiányt ugyanis méregdrága szállítással kell pótolni. Ez nemcsak sokba kerül, de szennyezi a környezetet is: akár teherautó akár helikopter hozza a havat a sípályákra.

A környezetvédelmi miniszter asszony felrobbant

Twitteren üzente a világnak a francia környezetvédelmi miniszter: a kormány nem tűri el, hogy ily módon tönkre tegyék a környezetet! „Összeülünk a turizmusért felelős államtitkárral, hogy megvitassuk: mit tehetünk ez ellen!” – közölte Twitteren Elisabeth Borne környezetvédelmi miniszter. Egy munkatársa elmondta az AFP hírügynökségnek: természetesen a sípályák tulajdonosait is bevonják a tanácskozásba, mert tisztában vannak azzal, hogy a vállalkozók katasztrófával nézhetnek szembe a hóhiány miatt. Erre hivatkozott a megyei önkormányzat is, mely a helikopteres hó szállítást megrendelte. Nem jókedvükben fizettek ki egy zsák pénzt a helikopteres hó szállításért, hanem, hogy támogassák a helyi sípályákat a Pireneusokban.

5000-6000 euróba kerülhetett a helikopteres hószállítás – értesült a párizsi Le Monde. „Ezt meg kell szorozni tízzel” – közölte a megyei önkormányzat, arra célozva, hogy tízszeres hasznot hajt a megyében élőknek a helikopteres hószállítás. Legkevesebb  50-80 ember munkahelyét sikerült ezzel megvédeni. Nemcsak a sípályákon  dolgozókról van szó hanem azokról is, akik a vendéglőkben és a vendég házakban a sí turizmusból élnek.

A környezettudatos fiatalok nem síelnek

A 15-25 éves fiataloknak több mint a fele sosem síel – idéz a Le Monde egy felmérést. Míg régebben ez a középosztály és az elit kedvelt időtöltése volt, ma már a fiatalok körében az ősök sportjának látszik. Ebben persze szerepe van a pénznek is: méregdrágák az előkelő sí paradicsomok. Egyre kevesebb középosztálybeli család engedheti ezt meg magának. De

van egy új szempont is, ami miatt a síelés immár nem vonzza a fiatalokat: ez pedig a környezetvédelem.

Már az iskolában is megtanulják, hogy a sí paradicsomok megbontják a természet ökológiai egyensúlyát. Ezért aztán nem trendi manapság a síelés Franciaországban a fiatal nemzedék körében. A szupergazdagoknál persze más a helyzet, de rájuk nem lehet alapozni egy egész iparág jövőjét Franciaországban sem…

Elnök úr, olvasta Ön a 22-es csapdáját? – 2019. július

„Magyarország teljesíteni fogja a klímavédelem ügyében 2030-ra vállalt kötelezettségeit.” Hurrá! Ön szerint az csak brüsszeli ármány, hogy nem is olyan régen elmarasztaltak minket a klímaajánlások vállalásainak ránk eső szintjétől való elmaradás miatt? Hiszek Önnek.

Hogy is jöhetnék én ahhoz, hogy kételkedjem, hiszen részletesen taglalta mennyire környezetkímélővé váltunk, sőt még ki is emelte, hogy a tömegével fogunk fákat ültetni amivel megkötjük majd azt a fránya szén-dioxidot. Igaz ugyan jelenleg még csak a fák tömeges kivágásánál tartunk, de ez természetesen nem zárja ki a majdani faültetéseket. Talán megengedi, hogy megjegyezzem mire

a ma ültetett fák körülbelül 2030-2050-re lehetnek olyan mértékben szám-dioxid temetők, mint amiket mostanság kivágnak,

akkor félkegyelműségem nagyon nem érti miért nem egyszerűbb ezeket a fákat nem kivágni. De tényleg, akkor a nem kivágott fák nem hajtanak a közösségnek több hasznot, mint a csak ezután ültetendők? Ha megengedi most nem térnék ki azokra a nem teljesen közösségi érdeket szolgáló túlárazott pályázatokra melyeket ebben a témában is sikerül szűk baráti körükkel megnyeretni? (Nem tudja véletlenül Mészáros&Mészáros nagyonzártkörű részvénytársaságnak nincsen  fakivágó részlege? Nem lepődnék meg, ha lenne, nem úgy ismerem én Mészáros urat, hogy akár az aprópénzért is ne lenne hajlandó lehajolni!)

Elnök úr hivatkozott az uniós környezetvédelmi ügynökség adataira, amelyek szerint az 1990-2017 közötti szén-dioxid-kibocsátás terén azonos mértékű csökkenést értünk mint  Dánia. Adatok szintjén ez igaz is.

Csakhogy míg nálunk a gyárbezárások és az ipari termelés csökkenése okozta, addig Dánia jelentős termelés és termelékenység növelése mellett érte el ezt a 32% körüli csökkenést.

Mintha az is kiment volna az Elnök úr fejéből, hogy az utóbbi években már megfordult a trend és folyamatosan növekszik szén-dioxid kibocsátásunk, míg a gazdasági fejlődés csak néhány multi termelékenysége okán mutatható ki!

Van itt még valami. Elnök úr! A rezsicsökkentés valóban nagy vívmány. Az is igaz, hogy ezt a vívmányt érdemes megvédeni. Csakhogy ha a rezsiköltséget megvédjük, és cserébe visszafordíthatatlan következményekkel elpusztítjuk  környezetünket, talán mi még élve megúszhatjuk a hátralévő pár évünket miközben kollégiumi tettestársával együtt eladja gyermekeink, unokáink jövőjét. Pontosan tudhatják, hogy a klímaváltozás és vele együtt a  katasztrófa nem áll meg a határoknál bármilyen kerítést vagy falat építenek ott.

Képes fedezni, védelmezni egy olyan embert aki a jövőnk védelmében teendő feladatainkat azzal a feltétellel hajlandó megtenni, ha ennek költségeit mások fizetik?

Önök az Uniótól azt várják fizessék meg az árát annak, hogy magunknak és gyermekeinknek megpróbáljuk úgy megőrizni ezt a mi  országunkat (ami ugyebár önöknek is az ELSŐ , (first)), hogy az még élhető legyen?

Nem tudok napirendre térni efölött. Hallottam olyan szirén éneket, hogy majd megvált minket Paks II., a tiszta energia. Senkit nem vált meg. Se minket, se másokat.  Elnök úr, megkérdezte tőlünk magyaroktól valaki, hogy akarjuk e eladósítani az országunkat az    önök lázálma: Paks II. miatt? Igaz, sok mást sem kérdeztek meg tőlünk. Itt van például az a senkinek sem jó vasútépítés Belgrádtól Kelebiáig. Jajj, miket nem mondok, Mészáros&Mészáros nagyonzártkörű részvénytársaságának már megérte a teljesen szakmai alapokon nyugvó döntés, mely szerint 750 milliárd forintos felújítást konzorciumi felállásban az ő cégei végezhetik.

Nyugodjon meg mindenki, mi majd csak visszafizetjük az felújításra felvett hitelt.

Milyen alapon várja Elnök úr és kevéssé tisztelt  szobatársa, hogy velünk fizetteti vissza paksi kölcsönt, amiből természetesen a maguk „Milo&Milo” részvénytársasága jócskán részesedik. Ja, olvasta Heller 22-es csapdáját? Tudja, Milo Máltán veszi a tojást hét centért darabját és öt centért adja el, mégis nyer rajta. És Milo volt az is, aki elvállalta saját állásaik bombázását a nyereségért. A különbség az Önök és Milo cége között annyi, hogy míg Miloéknál mindenki részesedett a haszonból, a fideszes Mészáros biznisz holdudvarán kívül a többiek haszna csak annyi, hogy fizethetik majd unokáink is azt a kölcsönt amiből most saját magukat finanszírozzák. És mi  (marhák) úgy néz ki szó nélkül fizetünk.

De gyerekeinket és unokáinkat nem adjuk!

A Jobbik környezetvédelmi öt pontja

Jobbik átérzi és tudja hogy gyermekeink jövője a mi felelősségünk, ezért támogatjuk felhívásukat és május 24-i akciójukat, amely a klímaváltozás veszélyeire kívánja felhívni a figyelmet világszerte. Ezen felelősségünk tudatában fogunk politizálni az Európai parlamentben is, mely során az alábbi öt pont határozza meg munkánkat:

  1. Környezetvédelmi szabályozás

Fontos, hogy az EU környezetvédelmi szabályozása biztonságos és egészséges körülményeket biztosítson mind az emberek, mind pedig a természet számára. Támogatjuk az elővigyázatosság irányelvének alkalmazását és támogatjuk az olyan szabályozást, amely megvédi az embereket és a természeti környezetet a szennyezés, pl.: a rovarirtószerek, a mikroműanyagok és a hormonháztartást megzavaró vegyi anyagok által okozott károktól.

  1. Fenntartható mezőgazdaság

Támogatjuk a kisüzemi gazdálkodást (kis és közepes gazdaságok, családi gazdaságok), a sokszínű mezőgazdasági termelést, a fenntartható mezőgazdaságot, az organikus gazdálkodást, a genetikai erőforrások megőrzését, a hagyományos fajták és fajok fenntartását és a rövid élelmiszer-ellátási lánc kialakítását. A közvetlen finanszírozás elősegítheti a környezetbarát mezőgazdasági termelést.

  1. Klímaváltozás

A fosszilis üzemanyagok előállítása helyett a megújuló, azaz a geotermikus, nap- és szélenergia-források felhasználását támogatjuk. Az EU-s és a nemzeti finanszírozási rendszerek keretében kiemelt támogatást kell biztosítanunk a megújuló energia felhasználási lehetőségeinek kutatására és fejlesztésére.

  1. Az EU következő költségvetési ciklusa

A társadalmi szervezetek által indított programok finanszírozásánál tekintetbe kell venni az anyagi lehetőségeiket, és nagyobb arányú támogatást kell biztosítani számukra, mint a cégek beruházásaira. Különösen fontos ez Magyarországon, ahol a jelenlegi kormány elhanyagolja a környezetvédelmet.

  1. Környezetvédelmi politika

Az EU fejlődési irányának a fenntarthatóság felé kell fordulnia, a jelen és jövő generációk érdekében egyensúlyt kell teremtenie a társadalmi, környezetvédelmi és gazdasági szempontok között, miközben tiszteletben tartja az ökoszisztéma ellátóképességét is. Az Európai Unió és a tagállamok vezetőinek és polgárainak felelősséget kell vállalniuk a környezetünkért és a jövő generációk jólétéért!

Emberi jogok, migráció, előítéletek és környezetvédelem a Szigeten

0

Társadalmi célú üzeneteket népszerűsítenek, ezért hívták életre a Love Revolution kampányt, amely a programkínálatra is hatással van.

A fesztivál szervezői közleményükben azt írják: a Sziget közössége 25 éve azért alakult, hogy együtt létrehozzanak egy ideiglenes álomállamot, amely Európában központja lett a kultúrák találkozásának. Itt nem kérdés az egyén szabadságának tisztelete, a lelkiismeret és életmód szabadságának joga, a szabad véleménynyilvánítás vagy a megismerés szabadsága és a környezet tisztelete.

A Love Revolution kezdeményezés főbb céljai közé tartozik

az erőszak- és félelemnélküliség, az élhető Föld, az alapvető emberi jogok érvényesülése, az előítéletek és a kirekesztés megszüntetése.

Az Afro-Latin-Reggae Faluban például például One hour – One love címmel naponta kezdődnek beszélgetések, amelyek témái például az ökoszisztéma megóvása, a környezettudatos fogyasztás és életmód, a klímaváltozás, de vizsgálják a rasszizmus és tolerancia, nacionalizmus és multikulturalizmus, migráció és integráció kérdéseit is.

Az egyik leglátványosabb program a Szigeten a Nagy Utcaszínház. Idén a Wired Aerial Theatre angol társulat As the world tipped című előadása is látható lesz, amely a környezettudatosság fontosságára hívja fel a figyelmet.

A Sétáló utcaszínházak közt érkezik a Kamchátka társulat,

előadásuk az emberi jogokkal is foglalkozik.

A Sátor határok nélkül a budapesti Néprajzi Múzeum és a párizsi Nemzeti Bevándorlástörténeti Múzeum közös programhelyszíne, ahol a téma a menekülés és befogadás, közösség és család, szerelem és szex, beavatás és beavatkozás lesz.

Az ArtZone helyszínén újrahasznosított anyagokból készülnek tárgyak, felhívva a figyelmet a környezettudatos életmódra és az ökológiai lábnyom csökkentésének fontosságára.

Az idei Sziget Fesztivál augusztus 8-tól 15-ig tart.

Másfél évig sem bírta Trump embere

0

Lemondott Scott Pruitt, akit annak ellenére nevezett ki Donald Trump amerikai elnök 17 hónappal ezelőtt a Környezetvédelmi Hivatal élére, hogy az olajlobby embere volt, s mint ilyen, posztján valóságos keresztes hadjáratot folytatott Barack Obama volt elnök környezetvédelmi politikája ellen. Nem is ezzel volt baja Trumpnak, a vesztét az okozta, hogy több mint egy tucat belső vizsgálat indult ellene.

Donald Trump júniusban még úgy nyilatkozott Pruitt-ról, hogy „remek munkát végez”, Most viszont sietett elfogadni a lemondását, mert a novemberi választások előtt nem jött számára jól, hogy a sajtó naponta újabb és újabb, a Környezetvédelmi Hivatal vezetőjével kapcsolatos botrányokról számolt be. Például már a kezdetben is sokan furcsállották, hogy Scott Pruitt 43 ezer dollárt költött az adófizetők pénzéből arra, hogy teljesen lehallgatás-biztossá tegyék a telefonját. Emellett megháromszorozta az őt őrző kormányőrök számát….

Pruitt rettegett a sajtótól és a leleplezésektől. Okkal…

Lassacskán kiderült, hogy az olajlobby fizet számára egy luxuslakást Washingtonban, amelyet nemcsak ő, hanem a családtagjai is használnak. Arra is fény derült, hogy a Környezetvédelmi Hivatal elnöke a cseppfolyósított amerikai földgáz utazó ügynöke volt. Marokkóban egy amerikai cég azt követően kötött előnyös üzletet, hogy Scott Pruitt ott járt – természetesen állami költségen. Igaz, Donald Trump is előszeretettel kínálgatja a cseppfolyósított amerikai földgázt, de hát ő mégsem a Környezetvédelmi Hivatal elnöke, akinek a feladata éppen az lenne, hogy megóvja a környezetet az olaj- és gázipar brutális környezet szennyezésétől.

Pruitt ugyan megbukott, de kereszteshadjárata elérte a célját: az USA kilép a nemzetközi klímaegyezményből, melyet még Obama írt alá.

Trump persze egyértelműen az ipari lobby embere, de ezt a választások előtt nem kívánja túlságosan hangsúlyozni hiszen a választópolgárok többsége a környezetvédelem fokozásában érdekelt. Ezért beáldozott egy kényelmetlenné vált sakkfigurát, s továbbra is az America First szlogent emlegeti ugyan, de inkább a Business First az igazi jelszava.

Trump új olajstratégiája kiborította a környezetvédőket

0

Az Egyesült Államok elnöke újra engedélyezte a partmenti olajfúrásokat, melyeket elődje, Barack Obama betiltott.

Az Egyesült Államok partvidékének 90 százalékán 2019-től újra lehet olaj és földgáz után kutatni a nagy környezeti kockázat ellenére. Obama elnök betiltotta ezeket a fúrásokat egy nyolc évvel ezelőtti környezeti katasztrófát követően. Most Ryan Zinke energiaügyi miniszter közölte: 47 fúrási engedélyt adnak ki az USA partvidékén öt évre.

A környezetvédők természetesen tiltakoznak, de az elnök többször kijelentette, hogy nemigen hisz a környezetvédők érveinek. Trump szerint a saját olajkészletek kiaknázása elősegíti Amerika szuverenitásának erősödését, hiszen kevésbé függ a külső olajszállításoktól.

Ráadásul vállalta azt, hogy külföldön is árusítja az amerikai olajat és földgázt. Amikor Varsóban járt, akkor biztonságot ígért a NATO keretei között az egykori szocialista államoknak az orosz fenyegetés ellen. Másrészt pedig felhívta a figyelmet az amerikai cseppfolyósított földgázra, mellyel ezek az államok csökkenthetik a függőségüket az orosz földgáztól. Az olaj és a földgáz még mindig stratégiai árucikk, mellyel Trump megpróbálja befolyásolni a világpolitikát is.

Dobogós helyen végeztünk

Az Európai Mobilitási Hét idén is megmozgatta egész Európát, közel 2500 önkormányzat csatlakozott a kontinens legnagyobb környezetvédelmi-közlekedési kampányához. Magyarország ezúttal tényleg jól teljesített.

Hazánk ugyanis ötven ország versenyében – Ausztria és Spanyolország mögött – a harmadik helyen végzett a több mint 200 csatlakozott településsel – írja a felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye.

Az idén szeptember 16. és 22. Között rendezték meg az európai akciósorozatot.

 

A 2002 óta minden szeptemberben megrendezett Európai Mobilitási Hét és Autómentes Nap egyre több emberhez juttatja el a környezetbarát közlekedés üzenetét. A programsorozat célja, hogy az önkormányzatokat fenntartható közlekedési intézkedések bevezetésére, a lakosságot pedig az autózás helyett a közösségi közlekedési eszközök használatára, kerékpározásra, gyaloglásra ösztönözze.

Magyarország legnagyobb mobilitási heti rendezvényére, a fővárosi Autómentes Hétvégére közel 250 ezer látogató érkezett.

A magyarországi önkormányzatok közül 169 Autómentes Napot is rendezett, azaz egy napra a közforgalom elől lezártak egy-egy forgalmasabb utat, teret engedve a gyalogosoknak, bicikliseknek.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 70 millió forint vissza nem térítendő támogatással járult hozzá a települések programjaihoz – írja a tárca közleménye.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!