Kezdőlap Címkék Kormányalakítás

Címke: kormányalakítás

Orbán: Erkölcsi kötelességünk az alkotmánymódosítás

0

A kabáthoz keressük a gombot, nem a gombhoz a kabátot – mondta Orbán Viktor arról, hogy miért van szükség a kormány átalakítására. Kiderült, hogy három miniszterelnökhelyettes lesz, de az alkotmánymódosításról és a néppárti vezetőkkel való találkozásról is szó volt a miniszterelnök pénteki rádióinterjújában.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban azzal kezdte, hogy a kormány céljai változatlanok, de minden kormányzati ciklusnak van saját karaktere, és ehhez kell kiválogatni a megfelelő embereket.

Most olyan 14 fős kormány lesz, amelyből heten profi politikusok, és hét ember elismert szakember, aki nem a politikából érkezik. Erre a riporter úgy reagált, hogy ezeket az embereket már el is kezdték támadni. Orbán Viktor szerint ez nem baj, hozzátartozik a munkához, mert a politika világában elkerülhetetlenek a támadások: ez a harcosok klubja – mondta. Szerinte, akit ez zavar, annak nem szabad belépnie a politikába.

Felmerült, hogy a választások után azt mondta, hogy eddig vezette, mostantól irányítani fogja a kormányt. Ezt a különbségtételt Orbán azzal magyarázta, hogy a korábbi időszakokban

mindig volt valami, ami elvonta őt a kormány közvetlen működtetésétől fontosabb dolgok érdekében:

új alkotmány, migrációs válság. Most azonban úgy látja, hogy olyan rendkívüli fejlemény nem lesz, amely eltéríti az energiáit a kormány közvetlen irányításától. Szerinte sokkal inkább lesz lehetősége arra, hogy konkrét feladatokat adjon, és azok eredményét behajtsa. Ezért jön létre a miniszterelnöki kormányiroda is, amelyen belül egy gazdálkodást irányító és egy hírszerzési központ is lesz.

Kiderült, hogy az általános miniszterelnökhelyettes marad Semjén Zsolt, a KDNP vezetője, de lesz két másik helyettes is: egy nemzetbiztonságért felelős Pintér Sándor belügyminiszter, és egy gazdaságért felelős, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter személyében.

Orbán hangsúlyozta, hogy péntektől jogerős a választás végeredménye, és egyértelmű, hogy van a Fidesznek 133 mandátuma, de kár, hogy nem 134. Orbán szerint ezt a Kúria vette el egy téves döntéssel, mikor több ezer szavazatot nem vett figyelembe.

Arra a kérdésre, hogy mivel kezdi az országgyűlés és a kormány a munkát, azt mondta, hogy a célok nem változtak. Adócsökkentéssel és emelkedő bérekkel, és az ország általános biztonságának fenntartásával foglalta össze ezeket, illetve azzal, hogy nem liberális, hanem kereszténydemokráciát építenek. A konkrétumokról azt mondta, hogy mivel régóta ígérik, erkölcsi kötelességük az alkotmánymódosítás.

Magyarországon árulók hadserege működik, akiknek fel kell jönniük a fényre

– mondta a Stop Soros törvénycsomagra és a tervezett, először a 2016-os migrációellenes népszavazás után benyújtott alkotmánymódosítási tervre utalva.

Az európai néppárti vezetőkkel való találkozás kapcsán arról beszélt, hogy az európai parlamenti választás legfőbb célja az állásfoglalás a migráció kérdésében. Tulajdonképpen szerinte egy nagy népszavazásról van szó. Erre kell felkészülnie a Néppártnak, amelyben vannak bevándorlást támogató és ellenző pártok is. A kérdés az, hogy hogyan tudnak dolgozni együttesen az európai választások előtt. Orbán elmondta, hogy a kampányra felajánlotta a saját segítségét is.

Az európai költségvetési tervekről azt mondta, hogy csigavér, hiszen az elfogadását hosszú vita előzi majd meg.

„Nem kell izgulnia a magyaroknak, amíg azt nem mondjuk, hogy mehet, nem lesz költségvetés”

– mondta. Okosan, megfontoltan kell tárgyalni, és akkor szerinte lehetséges egy Magyarország számára jó költségvetés kialakítása.

Leszögezte, hogy a „migránsoknak” nem szabad adni a közös pénzből, és a mezőgazdaságra fordított összegek sem csökkenhetnek. A többi esetben pedig majd a tárgyalások során alakul az álláspont – mondta. Arról, hogy a jogállamisághoz akarják kötni a támogatásokat, azt mondta, hogy „mi vagyunk a demokraták, ők a bürokraták”. Orbán szerint Magyarországnak és Közép-Európának nem kell félnie, mert az EU-nak szüksége van erre a régióra, ezért ő áll a viták elébe.

Orbán: nem folytatás, új kormány

0

Nem az eddigit folytatják, hanem új ciklus, új kormány, részben új emberekkel – mondta Orbán sajtótájékoztatón. Az általa említett elégtétel nem bosszú, de politikai felhatalmazást kaptak, ahogyan a Stop, Soros!-ra is – mondta.

Az emberek a magyar szuverenitás mellett törtek lándzsát a vasárnapi parlamenti választáson – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban tartott nemzetközi sajtótájékoztatón. A választást értékelve azt mondta: a magyarok kijelölték a legfontosabb témákat, így a bevándorlás és a nemzeti szuverenitást, és úgy határoztak, csak ők dönthetik el, kikkel kívánnak együtt élni Magyarországon, és „ez a döntés kötelez bennünket”.

Magyarország olyan európai nemzet, amely erős tagállamokból álló erős Európát akar – jelentette ki Orbán. Szerinte a kormánynak a nemzetek Európája mellett kell kiállnia, és nem az „európai egyesült államok” mellett.

A miniszterelnök azt mondta, hogy nem folytatni fogják a kormányzást, hanem új kormány jön létre, nem az előző ciklust szándékoznak meghosszabbítani, hanem új ciklust fognak kezdeni. Minden miniszter, államtitkár munkája véget ért – tette hozzá.

Jelentős változások, módosítások várhatók,

nagy részben új emberekkel, részben új struktúrákkal készül kormányt alakítani. A KDNP-vel fog tárgyalni, más koalíciós párt bevonása nem indokolt – közölte. Hozzátette: a kormányalakítási tárgyalások 3-4 hétig tarthatnak. Arra nem válaszolt konkrétummal, hogy meg tud-e nevezni olyan minisztert, aki a mostani kormánynak tagja, és az újnak is az lesz.
Szintén kérdésre elmondta, a következő kormányzás szándékai szerint demográfiai súlypontú lesz, de bővebben nem fejtette ki ezt.

A kampányt erőteljesnek, intenzívnek minősítette Orbán, szerinte

minden üzenetet sikerült eljuttatni a választókhoz.

A vasárnapra szervezett ellenzéki tüntetésről Orbán Viktor kérdésre azt mondta: „az emberek döntöttek, és ennyi”.

Matolcsy György jegybankelnök esetleges újbóli kormányzati szerepéről azt közölte: vele még csak annyit tudott beszélni, hogy megérdeklődte a pénzpiacok reagálását a választási eredményre, és megnyugtató válaszokat kapott tőle. 

A „Stop Soros” törvénycsomagról szólva jelezte: a javaslatot még a választás előtt nyújtották be a parlamentnek, éppen azért, hogy az emberek ennek tudatában dönthessenek, és úgy látja, meg is erősítették az előterjesztőket.

„Felhatalmazva érezzük magunkat az elfogadására”

– hangsúlyozta.

A március 15-i beszédében emlegetett elégtételről Orbán azt mondta: a bosszú szót egyáltalán nem használná, de a jogi kereteket mindenkinek tiszteletben kell tartania. Politikai szempontból szavaztak az emberek, és köszönjük szépen – jegyezte meg.

A Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió megszűnését nem kívánta kommentálni, mert „nem foglalkozik üzleti ügyekkel”, a tulajdonosok döntenek. Az ellenzék budapesti választási sikeréről Orbán Viktor azt mondta, hogy „többet kell dolgoznunk Budapesten”, amely „közel áll a szívünkhöz”, a nemzet fővárosa.

A választási rendszer méltányosságát firtató kérdésre megjegyezte, hogy a brit modellben a mostani magyar eredmény földcsuszamlásszerű lenne. Egyúttal közölte, hogy igyekszik a „háromharmados többséget” szolgálni.

MTI/FüHü

Orbán kormányváltó csomagja?

A miniszterelnök közeli munkatársai úgy tudják, Orbán Viktor babonás. Noha meglehetősen nagy eséllyel számolhatott a választás megnyerésével, előre nem szokott „kormányt alakítani” , ezért még a Fidesz legbelső köreiben is csak találgatnak a negyedik Orbán kormány változásairól.  

2014-ben április 6-án tartották a szavazást, ezt követően május 10-én választotta Orbánt ismételten miniszterelnökké a parlament, de csak június 6-án reggel 9 órakor nevezte ki a harmadik kormány minisztereit a köztársasági elnök. Úgy tűnt, Orbán nem készült „kész listával” a kormányalakításra, és nem is hagyta siettetni magát.

Némileg hasonló a helyzet ma is. Már a választások előtt felröppentek bizonyos hírek a kormányzati struktúra átalakításáról és az ezzel járó személycserékről, de konkrétumokról – nevét vállalva – senki nem hajlandó beszélni. Már csak azért sem, mert

a miniszterelnök személyi döntései kiszámíthatatlanok,

mindössze három-négy embert enged közel magához, ők pedig ilyen szempontból megközelíthetetlenek.

A legtöbb szóbeszéd Lázár János személyét illeti.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban már maga is tett olyan megjegyzéseket, hogy „elfáradt”, és fontolóra veszi a kivonulását a napi adok-kapok csatákból. Az is a „váltás” mellett szól, hogy Orbán makacsul ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy egy-egy poszton nem szívesen engedi a munkatársait „túlerősödni”, és a hódmezővásárhelyi fiatalember már-már elérkezett erre a határra. Azt hírelte magáról, hogy egy új kormányzati ciklusban „kizárólag választó kerülete dolgaival szeretne foglalkozni”, de ha érdemei elismerése mellett mégis „más feladatot” bízna rá, sem az új pozícióról, sem a következő „főminiszter” személyéről nincsenek megbízható információk.

A legbiztosabb váltásnak Pintér Sándor cseréje látszik.

Most 70 évesen már kétszeresen nyugállományú, a 2002-es kormányváltáskor vállalkozó lett, jól jövedelmező őrző-védő és tanácsadó céget kellett átadnia a családjának, 2010-ben ismét visszahívták a kormányzatba, rendőr-vezérezredesként gyakorlatilag elérte a ranglétrának azt a csúcsát, ahonnan már nincsen feljebb. Egyes információk szerint még két évet vállalt a miniszteri poszton, de ennek ellentmondani látszanak akik az egészségi állapotára hivatkozva beszélnek a távozásáról. Utódjaként dr. Bakondi Györgyöt tartják esélyesként, a miniszterelnök benne tökéletesen megbízik.

Lázár János esetleges cseréjének alighanem

Rogán Antal örülhet a legjobban.

A kormány jelenlegi propaganda minisztere várhatóan megerősödve kerülhet ki a választások utáni személycserékből, de egy újabb, konkrét beosztásáról még szóbeszédek sem keringenek.

Bennfentes körökben nem tanácsolják

Seszták Miklósnak sem, hogy tartós tejet vegyen

az irodájába. 2017-ben a fejlesztési minisztert tartották ugyan Magyarország 13. legbefolyásosabb emberének, ennek ellenére esetleges leváltásáról már egy éve suttognak, sokan a kisvárdai minisztert teszik első helyre a lecserélésre esélyesek listáján. Többen állították, hogy Seszták már leginkább saját hálózatának és kisvárdai beruházásainak fejlesztésével foglalkozik, idejének, energiájának csak kisebb hányadát fordítja a miniszteri munkára. Volt, aki egyenesen azt állította, tudomása szerint a miniszter már a gazdasági életben keresi magának a méltó pozíciót.  

A 2018 után

a kimaradók listájára került Fazekas Sándor is,

aki 2010 óta tölti be a földművelésügyi miniszteri posztot. Nemrégen az is nyilvánosságra került, hogy Fazekas egy fideszes választási győzelem esetén nem marad az agrártárca élén. Róla már 2014 körül is többször elterjedt, hogy csak napjai vannak hátra a kormányban. Akkor bőven lett volna ok a lecserélésére, hiszen a tárcánál egymást érték a botrányok – a letartóztatott volt agrárattasé Kiss Szilárd ügyében, a becsődölt Hungária Értékpapír Zrt. és a Kun-Mediátor botrányai miatt is címlapokra került . Orbán Viktor azonban – hűen  nézeteihez – a botrányba keveredő politikusait akkor sem meneszti, ha az nyilvánvalóan elvárható volna.  Informátorunk úgy tudja, Fazekas maga kérte, hogy nyolc év után hadd fejezze be a kormányzati szereplést, és listás képviselőként folytathassa a parlamentben.

Trócsányi László igazságügyi miniszter

is szerepel azok között, akik állítólag a kispadra kerülhetnek a közeli hetekben. A tekintélyes jogtudós pályája során már minden volt, ügyvéd, diplomata, egyetemi tanár. 2007-ben az Alkotmánybíróság tagjává választották, ezt a tisztségét 2010-ig töltötte be, amikor kinevezték Magyarország párizsi nagykövetévé, majd 2014-ben Orbán Viktor meghívta a kormányba. Következő állomásként ismét az Alkotmánybíróságot emlegetik, ahol a közeljövőben ismét felszabadulnak „státuszok”.

Balog Zoltán miniszter széke stabilnak látszik,

de a Fideszben nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a miniszterelnök „könnyít” lelki vezetője terhein, és a szinte áttekinthetetlen konglomerátummá növesztett minisztériumát feldarabolja. Ez ésszerű döntés lenne, ugyanis a kormányt érő legtöbb, jogos bírálat az oktatás-és egészségügy siralmas állapotát teszi szóvá.  Novák Katalin szociális és ifjúsági államtitkár jöhet szóba oktatási miniszterként, megtartva a korábbi területeit is. Az egészségügyi tárca esetleges új irányítójáról nem lehet semmit hallani informátorunk értesülései szerint.

Varga Mihály gazdasági miniszteri posztja nem látszik inogni,

de bizonyos szóbeszédek már keringenek arról, hogy a negyedik Orbán kormányban ismét lehet Pénzügyminisztérium is. Orbán azonban csak egyetlen embert tekint igazi pénzügyi zseninek, és ez Matolcsy György. A bankelnöknek azonban még egy éve van ebben a tisztségében, nem valószínű, hogy egy „szerény” miniszteri posztért feladja a helyét, de ha egy év múlva másként döntene, akkor alighanem Vargának kellene munkahelyet keresnie.

Valószínűleg elúszik Kósa Lajos miniszteri posztja

– úgy hírlik – már akkor boldog lehet, ha sikerül egy fontos bizottságban vezetői tisztséget kapnia.

Hogy a jelenlegi szóbeszédek „béljóslásnak” bizonyulnak-e, néhány nap múlva kiderül.  

Fontos lépés a német koalíció irányába

0

Nem kevesebb, mint huszonnégy órán át tartott az informális egyeztetés a német konzervatívok (CDU-CSU) és a szociáldemokraták (SPD) között. A kormányalakítás ugyan még messze van, viszont most már legalább van rá reális esély, ugyanis az előzetes megegyezés alapján a két fél megkezdi a hivatalos koalíciós tárgyalásokat.

Péntek kora reggel fejeződött be a rendkívül hosszúra nyúlt nem hivatalos tárgyalás Angela Merkelék konzervatívjai és Martin Schulz szociáldemokratái között. A két blokk elsősorban a bevándorláspolitika, a kormányzati költések és az adók tárgyában egyeztetett és elkészítette a hivatalos tárgyalások tervezetét.

A terv két legfontosabb eleme a befogadható menedékkérők számának évi 200 ezer főben való maximalizálása és a családegyesítés útján érkezők ezer fős havi limitje.

Angela Merkel és Martin Schulz a délben tartott közös sajtótájékoztatón elmondták, hogy optimisták a nagykoalíciót illetően, továbbá burkoltan reagáltak is a választók frusztráltságára a centrista pártok bevándorláspolitikájával kapcsolatban.

Némtország „új kezdetéről” beszéltek és a francia kapcsolat szorosabbra fűzését jelölték meg elsőszámú prioritásként.

Továbbá mind Merkel, mind pedig Schulz hangsúlyozta, hogy biztosítani kell az ország szociális kohézióját.

Habár a hivatalos tárgyalások melletti döntés közelebb vitte a feleket a koalícióhoz, a kormányalakítás elég távolinak tűnik. A hivatalos egyeztetések megkezdése előtt a szociáldemokratáknak például meg kell erősíteniük a megegyezést a január 21-i különleges pártgyűlésükön is, ha pedig a valószínűleg hosszú hetekig tartó hivatalos tárgyalások során megegyezésre jutnának a felek, Schulzék akkor is ragaszkodnak ahhoz, hogy azt még megszavaztassák pártjuk tagságával is.

Ennek fényében leghamarabb március végén alakulhat meg az új kormány, de ha nem sikerül koalícióra lépni, akkor új választásokat írhatnak ki. Merkel kereszténydemokratáinak tudniillik nincsen más opciójuk a szociáldemokrata koalíción kívül, mert az úgynevezett Jamaica-koalíció a Zöldekkel és a liberális szabaddemokratákkal már novemberben megbukott.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!