Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

Putyin nem áll le: Kazahsztán következik?

Kenderessy Milán
-
0
Putyin nem áll le: Kazahsztán következik?

Petropavlovszkban, Kazahsztán egyik orosz többségű városában néhány búbánatos ámde annál elszántabb orosz összegyűlt, és bejelentette: Oroszországhoz kívánnak csatlakozni!

Ha nem folyna háború Ukrajnában, ahol minden ugyanígy kezdődött amikor Kijevben megbukott az oroszbarát elnök 2013-ban, akkor mosolyoghatnánk az eseten, de a forgatókönyv nagyon hasonló. Ukrajna keleti orosz többségű részein is ilyen tiltakozással kezdődött, majd milíciák alakultak az orosz titkosszolgálat támogatásával. Végül pedig megalakult a két “népköztársaság” – ugyanolyan elnevezés mint Magyarország esetében ahova 1945-ben vonult be a szovjet hadsereg, majd pedig 2022 február 24-én megérkezett Putyin ármádiája, amely valószínűleg arra számított, hogy virágeső várja mint a Führer seregét Ausztriában. Putyin titkosszolgálata nagyot bukott Ukrajnában, az orosz hadsereg nem különben. Putyin mégis folytatja – ezúttal Kazahsztánban. Miért?

Kazahsztán inkább Kína felé kacsingat

Kazahsztán elnöke nemcsak oroszul, de kínaiul is tud, és ez nyugtalaníthatja Putyint annak ellenére, hogy a felszínen teljes a kínai-orosz barátság. Csakhogy közben Kína szépen csendben megpróbálja lenyúlni a Szovjetunió egykori keleti államait: Kazahsztánt, Kirgizisztán, Üzbegisztánt, Türkmenisztánt és Tadzsikisztán.

A legutóbbi elnöke beolvasott Putyinnak az ukrajnai háború kapcsán mondván, hogy nem kérünk a hívatlan barátokból! Nem kérnek Putyin “barátságából”, mert látják, hogy az mit jelentett Ukrajna oroszok által megszállt részein. Csak rombolást.

Az oroszoknak csak a destrukció jár a fejükben míg a kínaiak a jövőre gondolnak és gazdasági lehetőségeket kínálnak az öt egykori szovjet tagállamnak. Amelyek közül egyik sem kíván Ukrajna sorsára jutni. Kazahsztán végképp nem hiszen számukra a Szovjetunió bukása óriási lehetőséget teremtett: saját maguk aknázhatják ki ásványi kincs vagyonukat. Az amerikai, az európai és a kínai tőke  már mélyen behatolt az országba, és a korábbi körülményekhez képest példátlan jólétet teremtett. Míg Ukrajnában a lakosság életszínvonala a háború előtt sem haladta meg a Szovjetunió bukásakor 1991-ben elért szintet, Kazahsztánban óriási az előrelépés: már jobban élnek mint Oroszországban.

Putyin maximálisan elzárkózik a világtól

Nyugatra menekült az orosz kormányőrség egyik századosa, aki évek óta szolgált mint Putyin médiagépezetének egyik kis csavarja. Tele lett a hócipője a háborúval meg tiszttársaival, akik rajonganak a háborúzó Putyinért, és még keményebb fellépésre buzdítják az orosz elnököt Ukrajna ellen.

A kormányőrség századosa Nyugatra érve elmondta, hogy Putyin a Covid járvány óta buborékban él, alig beszél valakivel. Kizárólag titkosszolgálati információkat olvas, és állandóan a saját propagandaadóit nézi. A világtól elzárkózva napi 10-12 órát dolgozik, van amikor többet is. Életmódja olyan mint az öregedő Sztáliné, aki mindinkább magára maradt. Csak négy ember járt hozzá, a “trónörökös jelöltek”: Berija, Bulganyin, Hruscsov és Malenkov. Sztálin hetven éve halt meg 74 éves korában 1953 márciusában. Elsőként Berija, a titkosrendőrség főnöke ért oda a haldokló Sztálinhoz, aki öntudatlanul feküdt a földön. A trónörökös, Lavrentyij Pavlovics Berija, aki ugyancsak grúz volt mint Sztálin, levizelte a haldokló diktátort. Félév múlva ő is kivégző osztag előtt állt. Hruscsov lett az utód, aki 1956-ban a huszadik pártkongresszuson lerántotta a leplet Sztálin bűneiről – legalábbis részben. Vajon Putyin bűneiről ki és mikor rántja le a leplet?

Jeszenszky: az USA utolsó figyelmeztetést küldött Orbánnak

Kenderessy Milán
-
0
Jeszenszky: az USA utolsó figyelmeztetést küldött Orbánnak

“Most, hogy a szomszédban háború dúl, itt az ideje, hogy egységesen és határozottan lépjünk fel Putyin agressziójával szemben, kiálljunk a transzatlanti értékek mellett” – írta Twitteren David Pressman USA nagykövet miután Washingtonban konzultált Blinken külügyminiszterrel.

Ezt Jeszenszky Géza utolsó figyelmeztetésként értékelte a Klubrádióban.

Antall József egykori külügyminiszterét Orbán Viktor nevezte ki washingtoni nagykövetnek 1998-ban tehát jól ismeri mind az amerikai külügyet mind pedig a magyar miniszterelnököt. Igaz, hogy jóval később  összekülönböztek, mert Jeszenszky norvégiai nagykövetként nem tudta vállalni az Orbán kormány durva fellépését a Norvégia által támogatott szervezetek ellen Magyarországon.

Pressman nagykövet már korábban is jelezte: a magyar kormánynak választania kell Kelet és Nyugat között.

Jeszenszky Géza szerint a magyar kormány kül- és belpolitikája tévút, amely katasztrófához vezet.

“Ha megszűnik a bizalom, akkor a magyar kormány fontos információkat nem fog megkapni”

– hangsúlyozta Jeszenszky Géza.

Csakhogy a Blinken terv már nem is számol Magyarországgal.

Cordon sanitaire Magyarország nélkül

A Washington Post kiszivárogtatta Blinken külügyminiszter elképzelését arról, hogy az ukrajnai háború befejezése után miképp lehetne biztosítani a térség stabilitását. Eszerint többezer kilométeres cordon sanitaire jönne létre Oroszország nyugati határai mentén. Ez Skandináviában kezdődne, ahol már három NATO tag lesz: Norvégia, Svédország és Finnország. Utána jönne a Baltikum. A katonailag legerősebb láncszem egy lengyel-ukrán szövetség lenne. Formálisan így Ukrajna nem válna a NATO tagjává, de Lengyelországgal együtt erős ellenfél lenne bármiféle orosz fenyegetéssel szemben. Csehország és Szlovákia is támogatja ezt az elképzelést, melynek déli erős állama Románia lenne – esetleg szövetségben Moldovával. Hozzájuk csatlakozna Bulgária és Görögország.

Két NATO tagállammal nem számol a Blinken terv: Magyarországgal és Törökországgal. Kettőjük közül Törökország fontos, Magyarország nem az. Vagyis Orbán Viktort leírták ugyanis nélküle is működhet a cordon sanitaire.

Hol az amerikai béketerv?

A Blinken terv gyenge pontja nem az Orbán kormány oroszbarát diplomáciája hanem az, hogy nincs elképzelése: miképp lehetne véget vetni a katonai konfliktusnak Ukrajna és Oroszország között. Amerikai béketerv nélkül ez aligha sikerülhet. Vang Ji, Kína első számú diplomatája Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián elmondta: folytak titkos tárgyalások a nagyhatalmak között egy olyan béketervről, mely figyelembe venné Oroszország biztonsági érdekeit is, de az USA valamilyen oknál fogva visszalépett. Aztán pedig Blinken Kijevbe látogatott, és teljes támogatásáról biztosította Zelenszkij elnököt, aki Ukrajna katonai győzelmében reménykedik noha ezt kevés katonai szakértő tartja elképzelhetőnek.

Jelenleg patthelyzet van, és Orbán Viktor erre alapozza terveit. Szemlátomást hosszútávra is szoros orosz kapcsolattal számol hiszen nemrég bejelentette: Magyarország 2-3 gázerőművet épít. A földgázt ehhez minden bizonnyal Putyintól várja. Miközben az Európai Unió igyekszik megszabadulni az orosz energia függőségtől, Orbán hosszú távra is elkötelezi magát az orosz energia mellett. Miért? A magyar miniszterelnök feltehetően azt gondolja, hogy az USA nem lesz képes döntő szerepét megőrizni a világban, előbb vagy utóbb osztoznia kell Kínával és esetleg más országokkal például Indiával.

Orbán nem hisz a hidegháborús Blinken diplomácia sikerében míg az Európai Unió tagállamainak többsége elfogadja azt, de vannak még kétkedők.

Macron – Orbán Párizsban

A francia elnök éppúgy mint Orbán Viktor az európai szuverenitás híve vagyis az Európai Uniót úgy képzeli el mint egyenrangú nagyhatalmat az USA-val. Ezért közös uniós hadsereget és hadiipart akar. Mindketten az atomenergia fejlesztés hívei, ehhez pedig kell az orosz nukleáris fűtőanyag.

Erről is tárgyal a francia elnök és a magyar miniszterelnök hétfőn Párizsban. Az USA épp ellenkezőleg gazdasági NATO-t akar vagyis olyan egységet a gazdaságban is mint amilyen katonai téren fennáll – egyértelműen Washington irányítása alatt.

Két különböző jövőképről van tehát szó. Európa szempontjából az USA elképzeléseinek az a problémája, hogy tartós alárendeltséget hozna az Európai Uniónak, amely cserébe biztonságot kapna. Csakhogy Európa közvéleménye nagyon megosztott: jelentős részük nem hisz abban, hogy Putyin rájuk nézve is fenyegetést jelent. Ha viszont Európa alárendeli magát az USA érdekeinek, akkor az életszínvonal emelkedése vágyálom marad. Ezzel viszont meginoghat a társadalmi stabilitás, amelyet Macron elnök személyesen is tapasztalhat hiszen Franciaországban a nyugdíjreform ellen összefogott a szélsőbal a szélsőjobbal.

Magyarország akkumulátor nagyhatalom, de kinek és mire jó ez?

Polonius
-
0
Magyarország akkumulátor nagyhatalom, de kinek és mire jó ez?

Kína és az Egyesült Államok után Magyarország rendelkezett a harmadik legnagyobb akkumulátor kapacitással a világon 2021-ben, és ehhez adódik majd a kínai CATL gyár termelése – írja Győrffy Dóra egyetemi tanár a Közgazdasági Szemle márciusi számában. 

A járműiparba és az akkumulátor gyártásba érkezett a külföldi működő tőkeberuházások csaknem háromnegyede – 73% – az elmúlt két évben. Ez elsősorban a kormány iparpolitikájának az eredménye.

Az állam iparpolitikája lehet sikeres mint Kelet Ázsiában – Japán, Kína, Tajvan, Dél Korea, Szingapúr -, és lehet sikertelen mint a kelet-európai szocialista országokban a második világháború után.

Kína domináns szerepet játszik az akkumulátor gyártásában, és az Európai Unió mindinkább mérsékelni szeretné ezt saját kapacitásai kiépítésével. Ezért fejleszti akkumulátor gyártását Németország, Svédország  és Magyarország. 2027-ben a világon ez lesz a sorrend az akkumulátor gyártásában: 1-Kína 2-USA 3-Németország 4-Magyarország 5-Svédország

Hol lehetnek problémák?

Az akkumulátorgyártás rendkívül energia- és vízigényes, ezenkívül környezet károsító folyamat lehet. Itt az első paradoxon:

az elektromos autók kímélik a környezetet, ehhez kellenek az akkumulátorok, amelyek viszont csak akkor környezetkímélőek, ha az energia megújuló energia forrásból származik.

Magyarországon nyilvánvalóan nem erről van szó vagyis óriási plusz energia kell, melyet jórészt a hagyományos környezetszennyező energia forrásokból kapnak majd az akkumulátor gyárak. Magyarország jelenleg az energia 59%-át importálja, ez az arány feltehetően növekedni fog.

Gödön a Samsung akkumulátor gyár 21 ezer köbméter vizet használ el naponta és 11 ezer köbméter szennyvizet bocsát ki. Ez megfelel egy 87 ezer lakosú város vízfogyasztásának.

Mi lesz Debrecen vízellátásával? Ezt egyelőre senki sem tudja.

Munkaerő problémák is felléphetnek. Legutóbb Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta a kereskedelmi kamarában, hogy 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség a közeli jövőben, és miután a hazai munkaerőforrások kimerültek, ezért külföldről kell vendégmunkásokat behozni.

Az ázsiai akkumulátorgyárakban nincs kutatás és fejlesztés csakis termelés folyik, ezért Magyarország ebben a tekintetben nem lép előre hiszen külföldi technológiához ad olcsó munkaerőt és áldozza fel a környezetet.

Győrffy Dóra professzor ezt nem hangsúlyozza, de ez a korai kínai iparfejlesztési  modell, amelyet épp maguk mögött akarnak hagyni Pekingben.

A svédek másképp csinálják

Svédország Magyarország mögött az ötödik akkumulátor gyártó nagyhatalom lesz, de más iparpolitikát alkalmaznak, mert Skandináviában a környezetvédelem abszolút prioritás. Jellemző, hogy évekkel ezelőtt már kérvényt adott be egy kanadai cég Európa legnagyobb lítium bányájának megnyitására, de mindeddig nem kapott működési engedélyt, mert a környék lakói féltik a környezetet a lítium bányászattól, amely Kínában holdbéli tájat teremt az egész vidéken.

A svédek teljes mértékben a megújuló energia forrásokra alapozva fejlesztik az akkumulátorgyártást, melyet az északi területekre koncentrálnak, ahol nagy vízkészletek vannak, és ahol viszonylag kevés ember él.

További előny a svédeknél az az, hogy saját akkumulátorukat gyártják, melyet otthon fejlesztettek ki. Vagyis az egész termelési lánc sokkal hatékonyabb Svédországban mint nálunk.

Félő tehát, hogy a Svédország és Magyarország közötti különbség a jövőben az ipar területén is növekedni fog ahelyett, hogy csökkenne. A balti országok, melyek a skandináv modellt utánozzák sokkal sikeresebbek a felzárkózásban mint Magyarország, ahol iparpolitika címen kísértenek az ötvenes évek amikor a Rákosi rendszer a vas és acél országát akarta megteremteni ott, ahol erre nem voltak meg a megfelelő adottságok – hangsúlyozza Győrffy Dóra professzor a Közgazdasági szemlében.

Csendes kínaiak

Polonius
-
0
Csendes kínaiak

Kína gazdaságilag együttműködik Moszkvával, de nincs katonai szövetség.  Ezt hangsúlyozta a kínai külügyminiszter a pekingi parlament előtt. Csin Kang megerősítette: nem szállítanak fegyvert Oroszországnak.

Kína háromféleképp támogatja az orosz gazdaságot, melyet meggyengítettek a nyugati szankciók – állítja a CIA.

Hszi Csin-ping kínai elnök Moszkvába látogat – jelentette be büszkén Putyin, akit már Orbán Viktor sem keres fel. Blinken amerikai külügyminiszter arra figyelmeztette Pekinget: ne szállítson kamikaze drónokat az orosz hadseregnek, mert akkor súlyos nyugati szankciókkal kell számolnia.

“Az orosz-kínai partnerség a kétségbeesés szülötte, Putyin kapkod, hogy támogatókra találjon, Hszi Csin-ping elnök pedig lecsap az alkalomra” – nyilatkozta a CNN hírtelevíziónak az USA egykori energia államtitkárhelyettese. Keith Krach rámutatott arra, hogy rekordot döntött Kína és Oroszország kereskedelme, amely meghaladta a 190 milliárd dollárt 2022- ben. Tegyük hozzá gyorsan, hogy a pandémia utáni újrakezdés idején az USA-Kína kereskedelem is rekordot döntött, mert felülmúlta a 690 milliárd dollárt.

Kína kihasználja Oroszország szorult helyzetét, és olcsón vásárolja meg az energiahordozókat, melyeket a nyugati államok szankciókkal sújtanak Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Az ukrajnai háború kitörése után az év végéig 45%-kal nőtt az olajimport Oroszországból Kínába meghaladva az 50 milliárd dollárt. A szén import ugyanebben az időszakban 54%-kal nőtt és elérte a 10 milliárd dollárt.

A Gazprom hosszútávú 25 éves földgáz szállítási szerződést kötött a CNPC kínai óriással.

Mindez nagy segítség Oroszországnak, amely nehezen talál vásárlót energiahordozóinak a világpiacon.

A kínaiak elfoglalják a nyugatiak helyét az orosz piacon

Ez a második számú segítség hiszen a nyugati cégek távozása komoly érvágást jelent az orosz gazdaságnak.

“Kína nem támogatja közvetlenül Oroszország háborúját , de kihasználja a helyzetet. Így várható , hogy tovább bővülnek a kínai – orosz gazdasági kapcsolatok”- nyilatkozta a CNN hír televíziónak Neil Thomas, az Eurasia Group vezető elemzője.

A washingtoni kongresszus kutató csoportja már tavaly jelezte, hogy Oroszország jelentős mértékben megnövelte gépek és berendezések vásárlását Kínától, ily módon pótolta részben a kieső nyugati importot. Blinken amerikai külügyminiszter többször is figyelmeztette kínai tárgyaló partnereit: ne szállítsanak olyan chipeket Oroszországnak, melyek nyugati szankciók alá esnek. Ha ezt megteszik, akkor Peking is szankciókra számíthat – hangsúlyozta Antony Blinken, aki elhalasztotta pekingi látogatását a kém léggömbök miatt.

Mit jelent a kínai nyomulás az orosz autós piacon? Az ukrajnai háború kitörése óta a kínaiak részesedése 10%-ról 38%-ra növekedett az orosz piacon, és ez az arány idén valószínűleg tovább növekszik.

Az okostelefon piacon tarolnak a kínaiak: a háború előtt 40% volt a részesedésük, mára ez elérte a 95%-ot!

Dollár helyett jüan

A kínai támogatás harmadik formája pénzügyi: a dollárhiánnyal küszködő oroszok mindinkább áttérhetnek a rubel-jüan fizetésre. Itt is óriási változást hozott az ukrajnai háború: januárban még csak minimális volt a jüan fizetések aránya (1%), november végén már 48%!

Az orosz szuverén alap 60%-ra emelte a jüan részesedését. Anton Sziluanov pénzügyminiszter ki is jelentette, hogy elsősorban azért vesznek jüant, hogy feltöltsék a szuverén alapot. A nyugati szövetségesek 300 milliárd dollár értékű nemzeti bank és szuverén alap követelést fagyasztottak be Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően.

Mire kell Moszkvának a jüan tartalék?

Elsősorban a rubel védelmére hiszen az orosz fizetőeszköz leértékelődött a dollárhoz és az euróhoz képest. A pénzügyminisztérium be is jelentette, hogy idén jüant ad el, hogy rubelt vásároljon belőle.

Peking vékony jégen táncol, mert az USA árgus szemekkel figyeli a két állam kapcsolatát. A UnionPay nevű kínai fizetési rendszer ezért immár nem fogad el Oroszországban kibocsátott bankkártyákat, mert a kínaiak tartanak az amerikai szankcióktól – írta meg a moszkvai Kommerszant.

Kínai rulett – egy oligarcha önéletrajza

ki
-
0
Kínai rulett – egy oligarcha önéletrajza

Kínában minden a személyes kapcsolat – ez derül ki az emigrációban élő oligarcha emlékirataiból. Desmond Shum Sanghajban született, és Hongkongban nőtt fel. Jó diplomát szerzett, de ez kevés volt a karrierhez Kínában, ahol a kommunista pártelit irányítja a piacgazdaságot. A kapcsolat a pártelithez meghatározó fontosságú.

Jack Ma, az Alibaba alapító atyja úgy vált Kína leggazdagabb emberévé, hogy a tartomány akkori kommunista párttitkárával, Hszi Csin-pinggel épített ki jó kapcsolatot. Hszi Csin-ping első számú vezető lett Kínában, Jack Ma pedig az első számú vállalkozó.

A frissen megválasztott Trump elnök vele előbb találkozott mint Kína elnökével. “Jack és én nagy dolgokat viszünk végbe együtt” – mondta akkor Donald Trump. Csakhogy Kínában is eljött az oligarchák megrendszabályozásának ideje. Jack Mát megfegyelmezték Pekingben: ma már szerény ember, aki büszkén mutogatja kommunista párttagkönyvét.

Desmond Shum nem akart így járni, ezért inkább emigrált az Egyesült Államokba, ahol kiadta a Kínai rulett című könyvet. Amely annyira szókimondó, hogy Peking megpróbálta megakadályozni a kiadását. Nem mást küldött e célból Desmond Shum nyakára mint ex nejét, akinek kulcsszerepe volt az oligarcha karrierjében. A feleség “eltűnt” annak a kampánynak a során, mely az oligarchák megrendszabályozására irányult. Amikor ex férje meg akarta jelentetni emlékiratait, akkor hirtelen felbukkant, és megpróbálta lebeszélni az oligarchát a könyv kiadásáról. Sikertelenül. Mi zavarta annyira Pekinget ebben a könyvben?

Madame 30%

Az derült ki, hogy az oligarcha úgy csinált üzleti karriert, hogy neje a bizalmába férkőzött Kína akkori kormányfőjének, Ven Csiapaonak, aki tagja volt a kommunista párt legfelső vezetésének is. A miniszterelnök mindenben támogatta a leleményes üzletembert, cserében neje minden üzlet után 30%-ot kapott. Nem csoda, hogy a New York Times ebben az időben azt írta: a kínai kommunista vezetés minden egyes tagja dollár milliárdos! A New York Times tudósítóját kiutasították, és az amerikai lap online kiadása napokig elérhetetlenné vált Kínában.

Ezt követően került hatalomra Kínában Hszi Csin-ping, aki korrupció ellenes kampány révén akarta megerősíteni a hatalmát. Legfőbb vetélytársait korrupcióra hivatkozva buktatta meg: egyikük palotájában arra találtak bizonyítékot, hogy a magasrangú kommunista család vagyona meghaladta a 12 milliárd dollárt! A családfő életfogytig tartó börtönbüntetését tölti mindmáig. Hszi Csin-ping elnök pedig arra készül, hogy bebetonozza a hatalmát az őszi pártkongresszuson.

A kapcsolatok továbbra is mindent jelentenek Kínában, melyet az 1949-ben hatalomra került kommunista párt vaskézzel irányít. Az oligarcha házaspár például 200 ezer dollárt költött egy olyan rendszámra, amelyikből azonnal kiderült: legfelsőbb körökhöz van kapcsolatuk.

A kínai rulett című könyv arra utal, hogy a szerencse ugyancsak forgandó, mert senki sem tudhatja, hogy kapcsolati hálója meddig működik és meddig védelmezi őt a közös érdekek alapján. Ha pedig bukik a hálózat vezére, akkor csak a csoda segíthet a hálózat tagjain. Így járt például az első kínai, aki az Interpol főnöke lehetett. A kínai diplomácia intenzíven lobbizott mellette, és a belügyi államtitkár így lett a nemzetközi rendőri szervezet első embere Lyonban. Aztán hazahívták. A repülőtérről Pekingben csak annyit tudott üzenni Franciaországban élő nejének: menekülj! Egykori kínai kollégái elfogták az Interpol főnököt, és korrupciós ügyben börtönbe került. A pekingi belügy haza akarta csalogatni a családot is Lyonból. Minthogy az asszony nem állt kötélnek, megpróbálták elrabolni őket. Az asszony a francia állam védelmét kérte, és csak így tudta elkerülni, hogy visszavigyék hazájába, Kínába. Ahol jogai csak a hatalomnak vannak…

Orbán Kínába készül

ki
-
0
Orbán Kínába készül

A magyar miniszterelnök nemrégiben a Karmelita kolostorban fogadta Kína első diplomatáját. Vang Ji államtanácsos lángost evett együtt Szijjártó Péter külügyminiszterrel. Így készítették elő Orbán pekingi útját, mely korábban a Covid járvány miatt maradt el.

Azért lehet különösen érdekes egy ilyen látogatás, mert a kínaiak közzétettek egy béketervet Ukrajnával kapcsolatban. Zelenszkij ukrán elnök érdeklődve fogadta a kínai kezdeményezést.

Közvetíthet-e Peking Oroszország és Ukrajna között?

Szívesen találkoznék Hszi Csin-ping elnökkel – jelentette ki Zelenszkij ukrán elnök a háború első évfordulóján. Korábban Putyin bejelentette: a kínai elnök hamarosan Moszkvába látogat, hogy megvitassák a kínai béketervet.

Ukrajna növelheti a mozgásterét, melyet az USA jelenleg elrabol – hangsúlyozza a pekingi Global Times a kínai béketervvel kapcsolatban. Amelyet azért fogadtak örömmel Kijevben, mert deklarálja Ukrajna jogát a teljes területi szuverenitásra.

“Itt be is fejeződhetne a kínai béketerv” – nyilatkozta a CNN hír televíziónak Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, akinek az ukrán elnök külön kifejezte háláját, mert megszervezte Biden elnök kijevi villámlátogatását múlt hétfőn. Kína nem ítélte el az orosz agressziót, és a béketerv nem szól az oroszok által megszállt területekről Ukrajnában.

“Azt hiszem, hogy jó dolog, ha Kína elkezd beszélni Ukrajnáról. A kérdés az, hogy mi jön utána. A tettek a szavaknál sokkal fontosabbak” – mondta Volodimir Zelenszkij elnök.

Ukrajna elnöke azért fogadta kedvezően a kínai béke javaslatot, mert mindenképp szeretné elkerülni azt, hogy Kína tovább közeledjen Oroszországhoz, és fegyvereket szállítson neki.

“Szeretnék hinni abban, hogy Kína nem szállít fegyvereket Oroszországnak” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij elnök.

Blinken amerikai külügyminiszter Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián azzal vádolta meg Pekinget, hogy kamikaze drónokat akar szállítani az oroszoknak. Ezek a kamikaze drónok állítólag hatékonyak lehetnek azok ellen az amerikai és német páncélosok ellen, melyeket Ukrajna hamarosan megkaphat. A CIA igazgatója úgy nyilatkozott, hogy Kína még nem szállított drónokat Oroszországnak, az amerikai külügyminiszter épp azért figyelmeztette Vang Ji államtanácsost Münchenben, hogy ne is tegye ezt meg, mert ebben az esetben komoly amerikai szankciókkal kellene számolnia.

“Amíg Kína béketervvel áll elő addig nem szállíthat fegyvert”

– nyilatkozta az AP hírügynökségnek Volodimir Feszenko ukrán biztonságpolitikai szakértő.

Putyin elfogadja, Biden elutasítja a kínai béketervet

Az orosz elnök bejelentette, hogy Hszi Csin-ping elnök Moszkvába látogat. Vang Ji államtanácsos készítette elő a látogatást, aki Magyarországról repült Moszkvába, ahol az orosz külügy örömmel fogadta a kínai béketervet. A BBC külpolitikai szakértője szerint Peking meg akarja menteni Putyin arcát ezzel a béketervvel hiszen az orosz elnök agressziója semmiféle eredménnyel nem járt viszont jelentős veszteségeket okozott Oroszországnak, amely elszigetelődött a világban.

“Putyin megtapsolta a kínai béketervet. Lehet így benne bármi jó? Semmit sem láttam a béketervben, ami bárki másnak kedvezne mint Oroszországnak”

– nyilatkozta Biden elnök az ABC Newsnak.

A kínaiak tűzszünetet javasolnak, de ez Ukrajna számára nem elfogadható:

“Minden tűzszünet, amely lehetővé tenné Oroszországnak, hogy Ukrajna egyes részeit megszállva tartsa, nem béketerv hanem arról szól, hogy befagyassza a háborút, Ukrajna vereségét. A következmény az orosz népírtás folytatása lenne”

– írta Twitteren Mihajlo Podoljak, Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója.

Újraindul az amerikai-kínai Covid háború?

ki
-
0
Újraindul az amerikai-kínai Covid háború?

A pandémiat okozó vírus egy kínai laboratóriumból szabadulhatott el – állapította meg az energia minisztérium Washingtonban. Az ezzel kapcsolatos titkosszolgálati jelentést most kapták meg a honanyák és honatyák Washingtonban – írta meg a Wall Street Journal, amely azért óvatosságból hozzáteszi, hogy az energia minisztérium maga is úgy tálalta az információt mint, amelynek alacsony a megbízhatósági szintje.

Korábban Washington és Peking éveken át polémiát folytatott arról, hogy miképp indult be a Covid járvány. Vuhanban működik egy kutatóközpont, amelyben a biológiai hadviseléssel is foglalkoznak, és állítólag innen indulhatott világhódító útjára a Covid vírus.

Mit mondanak a kínaiak?

A hivatalos álláspont az, hogy természetes úton indult meg a vírus szaporodása. A másik, a külföld számára előadott verzió már kissé kacifántosabb: az USA kísérletezett a Covid vírussal Fort Detrickben, nem messze Washingtontól. Ez éppen olyan kutató laboratórium mint a vuhani vagyis a biológiai hadviselés központi intézménye. Az amerikaiak Afganisztán számára állítottak elő biológia fegyvert, és így keletkezett a Covid vírus. Amely azonban megfertőzte az Afganisztánban szolgáló amerikai katonák egy részét is. Ezek közül néhányan résztvettek a katona válogatottak olimpiáján Vuhanban, ahol megfertőzték a helyi lakosságot. Így indult el a járvány 2019 őszén a 11 milliós Vuhanban Kína kellős közepén.

Gyorsan említsük meg, hogy nemzetközi egyezmények tiltják a biológia hadviselést és az ezzel kapcsolatos kutatást. Ennek ellenére Kínában és az USA-ban folynak ilyen kutatások éppúgy mint Oroszországban. Putyin birodalmában az emberek azért óvakodnak a Covid védőoltástól, mert a Szputnyik vakcinát éppen a biológiai hadviselés kutató központjában kísérletezték ki.

USA – Kína szembenállás

A mélyponton levő amerikai-kínai kapcsolatok további gyengítését szolgálja a vírus kampány újrakezdése az Egyesült Államokban, ahol ezt az ügyet már egyszer lezárták: Avril Haines, a titkosszolgálatokat felügyelő hivatal vezetője elmondta a sajtónak még 2021-ben, hogy nincs egyértelmű eredmény. A titkosszolgálatok véleménye is eltér egymástól. Így aztán a járvánnyal együtt szép lassan mindenki megfeledkezett az ügyről.

Most viszont heves vita alakult ki Blinken amerikai külügyminiszter és Vang Ji államtanácsos között Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián. Az USA külügyminisztere azzal vádolta Kínát, hogy kamikaze drónokat akar szállítani Oroszországba, ahonnan azok az ukrajnai frontra kerülhetnének. Ezek a kínai drónok állítólag hatékonyak lehetnek azok ellen az amerikai és német páncélosok ellen, melyeket Ukrajnának ígértek.

Vang Ji, Kína elsőszámú diplomatája közölte: nem szállítottak ilyen drónokat Oroszországnak. Erre a CIA igazgatója is megszólalt: elismerte, hogy nem volt kínai fegyverszállítás, de egyúttal óvta Pekinget attól, hogy ezt mégiscsak megtegye.

Hszi Csin-ping elnök Moszkvába készül – jelentette be maga Putyin elnök.

Szívesen találkoznék Hszi Csin-ping elnökkel – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij az ukrajnai háború első évfordulóján.

A kínaiak béketervet terjesztettek elő, mely Peking szerint “megnövelné Ukrajna mozgásterét és visszaadná Kijev szuverenitását, melyet az USA elrabolt.”

Kína közvetíthet az ukrajnai háborúban

Polonius
-
0
Kína közvetíthet az ukrajnai háborúban

Zelenszkij ukrán elnök szívesen találkozna Hszi Csin ping-gel. Putyin nemrég jelentette be, hogy a kínai elnök hamarosan Moszkvába utazik. A kínaiak béketervet tettek közzé az ukrajnai háború gyors befejezésére. Putyin máris jelezte, hogy számára elfogadható a kínai béketerv. Biden elnök erre így reagált: ha Putyinnak tetszik, akkor nekünk biztosan nem!

Jól mutatja ez az amerikai diplomácia korlátait: meg akarják buktatni Putyint nem pedig tárgyalni vele. Csakhogy épp ezzel az állásponttal erősítik meg Putyin helyzetét hiszen az orosz elnök hivatkozhat arra, hogy Oroszországot védelmezi, melyet a Nyugat fel akar darabolni.

Az Európai Unió érdeke egy gyors tűzszünet Ukrajnában

“Az Európai Uniónak gyors békekötésre lenne szüksége. Európai szempontból édesmindegy, hogy a Krím kié lesz. Ha távlatilag gondolkodunk, akkor Putyin után jó kapcsolat kell Oroszországgal. Egy olyan Oroszországra gondolok, amely elfogadja a helyét a világban. A Nyugat jelenleg erre nem nagyon figyel oda, mert arra koncentrál, hogy befejezze a háborút, és nem arra, hogy mi lesz utána” – nyilatkozta a Telexnek Mark Galeotti, az USA egyik vezető Oroszország szakértője, a Mayak Intelligence alapító elnöke.

Aki ugyanúgy érvel mint az idén már százéves Kissinger, aki azt hangsúlyozza: Oroszországgal mindenképp számolni kell Európa biztonságával kapcsolatban.

Soros György ezzel ellentétesen azt üzente a müncheni biztonságpolitikai értekezletnek, hogy Putyint meg kell buktatni és Oroszországot fel kell bomlasztani. A Biden diplomáciának is ez lehet a célja. Ezért alakít ki cordon sanitaire-t – egészségügyi kordont – Oroszország nyugati határai mentén Blinken amerikai külügyminiszter. Ez a kordon Skandináviától a Balkánig terjed. Orbán Viktor lóg ki egyedül a sorból hiszen a magyar diplomácia jó kapcsolatban maradt Moszkvával azután is, hogy Putyin agressziót követett el Ukrajna ellen.

A háború még évekig elhúzódhat

Erre utalt Mark Galeotti, de ugyanígy beszél Orbán Viktor is. A magyar miniszterelnök abban bízik, hogy Trump visszatérhet a Fehér Házba, és azzal megváltozhat az amerikai diplomácia iránya is. Reális ez az elképzelés?

“Trump nem oroszpárti politikus. Ő Trump párti. Elnökségének vége felé keményebb volt az USA orosz politikája mint a Szovjetunió felbomlása óta bármikor. Trump egyáltalán nem akarta megvédeni Oroszországot”

– hangsúlyozta Mark Galeotti.

Az amerikai szakértőnek ebben a valószínűleg igaza van, de a republikánusok álláspontja abban különbözik a Biden diplomáciától, hogy nem akarják egyszerre ellenféllé tenni Oroszországot és Kínát. Mindenképp meg akarnak akadályozni egy szoros orosz-kínai szövetséget márpedig a hidegháborús Biden diplomácia felerősíti ezt a folyamatot, mert egy kalap alá veszi Kínát és Oroszországot.

Orbán Viktor pedig azért tart fenn jó kapcsolatot Moszkvával és Pekinggel, mert attól tart – valószínűleg nem alaptalanul -, hogy a Biden adminisztráció le akarja őt venni a sakktábláról.

Moszkvába készül a kínai elnök, hogy megakadályozza a hidegháborút

Polonius
-
0
Moszkvába készül a kínai elnök, hogy megakadályozza a hidegháborút

A kínai diplomácia vezetője az orosz vezetés második számú emberével, Patrusevvel tárgyalt Moszkvában a két nagyhatalom viszonyáról és az ukrajnai rendezésről.

Vang Ji államtanácsos Münchenben a biztonsági világkonferencián arról beszélt, hogy a kínaiak ezen a héten előterjesztenek egy béketervet, amely tűzszünetet hozhatna Ukrajnában. Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO központjában úgy nyilatkozott, hogy a kínai terv elég homályos, még sok részlet tisztázásra vár. Zelenszkij elnök tízpontos béketerve Ukrajna teljes területének szuverenitásáról szól, ezért elfogadhatatlan Oroszországnak, amely 2014 elfoglalta a Krím félszigetet, majd a most folyó háború során négy másik ukrán tartományt nyilvánított orosz területnek. Putyin tavaly február 24-én azt követően indította meg a háborút Ukrajna ellen, hogy Pekingben a téli olimpia idején tanácskozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Kína nem ítélte el az orosz agressziót.

Az Egyesült Államok az ukrajnai háború kezdete óta arra ösztönzi Kínát, hogy ne támogassa az orosz agressziót, mert akkor szankciókkal számolhat. Legutóbb Blinken külügyminiszter fenyegette meg ezzel Vang Ji államtanácsost a biztonságpolitikai világkonferencián Münchenben. A kínaiak állításuk szerint nem szállítanak fegyvereket Oroszországnak, de felvásárolják az olcsó orosz olajat és földgázt, és ezzel komoly támogatást nyújtanak Putyinnak.

Ki támogatja a kínai béketervet?

Macron francia elnök nagy reményeket fűz a kínai rendezési tervhez amint erről nyilatkozott is miután tárgyalt Vang Ji államtanácsossal Párizsban. Scholz német kancellár ugyanezen az állásponton van, de ezt nem képviselheti nyíltan, mert a külügyminiszter, Annalena Baerbock osztja az amerikai álláspontot. Biden nyilvánvalóan elutasította a kompromisszumot azzal, hogy ellátogatott Kijevbe. Az USA vezetésével a NATO tagállamok többsége Ukrajna béketervét támogatja, amelynek minimális esélye sincs a diplomáciai sikerre.

Zelenszkij elnök bízik a katonai sikerben.

Soros György a müncheni biztonságpolitikai világkonferenciához intézett videó üzenetében kimondta: a cél Putyin megbuktatása és Oroszország feldarabolása. Ez viszont megerősítheti Putyin pozícióját Moszkvában, ahol a hatalom megpróbálja harmadik nagy honvédő háborúnak eladni az Ukrajna elleni agressziót. (Az első a Napóleon elleni győzelem volt, a második a náci Németország legyőzése.) A jeles baloldali filozófus, Jürgen Habermas arra hívta fel a nyugati vezetők figyelmét, hogy amennyiben célként Putyin megbuktatását tűzik ki, akkor nincs esély a tűzszünetre, a háború gyors befejezésére. Épp ellenkezőleg fennáll a harmadik világháború veszélye. Putyin orosz elnök be is jelentette, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a START egyezményben, mely a nukleáris fegyverek telepítését szabályozza.

Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahova kínai turista csoportok érkezhetnek

Polonius
-
0
Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahova kínai turista csoportok érkezhetnek

Vang Ji, Kína első számú diplomatája, aki Münchenben Blinken amerikai külügyminiszterrel is tárgyalt, lángost evett a magyar fővárosban Szijjártó Péter társaságában Budapestről Moszkvába utazott. Vang Ji államtanácsos szerint a lángos a kínai-magyar kulináris kapcsolatot jelképezi.

Kína jelenleg 20 országba engedélyezi társas utazások szervezését, ebből csak kettő európai. Svájc az egyik, a másik pedig Magyarország – egyedül az uniós tagállamok közül.

Peking az Új Selyemút program fontos európai célpontjának tekinti Magyarországot, de természetesen Németország számít az első számú partnernek az Európai Unióban. Mind Németország mind az Európai Unió számára Kína a legfontosabb kereskedelmi partner, de az Egyesült Államok fúrja a kínaiakat. Washington azzal zsarolja európai NATO szövetségeseit, hogy csak akkor számíthatnak megfelelő katonai védelemre Oroszországgal szemben, ha nemcsak Moszkvával, de Pekinggel is leépítik gazdasági kapcsolataikat. Sem Németország sem Franciaország nem hajlandó a kapcsolatok leépítésére Kínával. Magyarország még kevésbé.

8-10 milliárd eurós új kínai beruházások

Erről folynak a tárgyalások jelenleg négy kínai vállalattal – írta Facebook oldalán a magyar külügyminiszter. Aki emlékeztetett rá, hogy Magyarország legnagyobb külföldi beruházása is Kínából érkezett: ez a debreceni akkumulátor gyár, melyet sokan bírálnak a túlságosan magas környezetvédelmi kockázatok miatt. Kínában hagyományosan elhanyagolják a környezetvédelmet, mert az drágítja a termelést.

Vang Ji államtanácsos budapesti tárgyalásai után kijelentette, hogy Magyarország a modellje lehet a sikeres kínai-európai együttműködésnek. Jelenleg az uniós tagállamok többsége egyre jobban visszafogja a kínai kapcsolatok fejlesztését. Csehország új köztársasági elnöke például el akar látogatni Tajvanra. Ez vörös posztó Peking számára. Ugyanakkor nem véletlen a cseh elnök tervezett tajvani programja hiszen ezen a szigeten működik a világ legnagyobb chip gyára, amely piacot keres Európában is. Ez a chip gyár állítja elő a legkorszerűbb chipek 90%-át a világon, épp ezért Tajvan nagyon felértékelődött a high tech piacon. Az USA-ban már terveznek gyárat nyitni, és jelenleg sok uniós tagállam verseng azért, hogy náluk legyen a tajvani chip gyár.

1...789...398. oldal a 39-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan