Kezdőlap Címkék Kim dzsong un

Címke: kim dzsong un

„Csodálatos” levél kapott Kim Dzsong untól

0

A tartalmát természetesen nem árulhatom el, de a levél hangvétele igen „meleg” – hangsúlyozta az Egyesült Államok elnöke, aki még az idén harmadszor is találkozni akar Észak Korea ifjú diktátorával. Kim Dzsong un abból az alkalomból küldött levelet az Egyesült Államok elnökének, hogy egy éve találkoztak először Szingapúrban.

Trump és Kim Dzsong un akkor megállapodtak abban, hogy Észak Korea leszereli nukleáris fegyverzetét és megsemmisíti ballisztikus rakétáit, melyekkel akár az Egyesült Államok területét is elérheti. Kim Dzsong un meg is kezdte a leszerelési programot, de akkor jött a hideg zuhany: Trump meghosszabbította azokat a szankciókat, melyek fojtogatják Észak Korea gazdaságát.

John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó közölte: csakis akkor állítják le a szankciókat, ha a helyszínen meggyőződhettek arról, hogy Észak Korea valóban megsemmisítette nukleáris fegyvereit és ballisztikus rakétáit. Kim Dzsong un szerint a két folyamatnak párhuzamosan kellene haladnia. Ilyen ellentétes álláspontok miatt a második csúcstalálkozó tökéletes kudarcot vallott Hanoiban. Trump és Kim Dzsong un alighogy találkozott egymással, a csúcs már véget is ért minden eredmény nélkül.

Trump elnök azóta többször is megerősítette: még az idén újra találkozni szeretne Észak Korea ifjú diktátorával. Kim Dzsong un a maga részéről tudatta: az év végéig felfüggesztik a nukleáris és ballisztikus rakéta kísérleteket. Közben éhínség kezdődött a világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban, melyet fojtogatnak a gazdasági szankciók. John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó úgy nyilatkozott: reméli, hogy ez engedékenyebbé teszi Kim Dzsong unt…

Sikertelen találkozó = öt halálos ítélet

0

Hanoiban alig kezdődött meg a második amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó, máris végetért. Mindkét fél a másikat okolta a kudarcért. Dél-koreai lapok most megírták: a diktátor parancsára öt külügyest, akik kulcsszerepet játszottak a csúcstalálkozó előkészítésében, kivégeztek Észak Koreában.

Azt a külügyi vezetőt, aki Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel együtt készítette elő a balul sikerült csúcsot, kényszermunkára ítélték. A csúcstalálkozó koreai tolmácsa is börtönben van, mert „hibákat követett el a tolmácsolás során”. Kim Dzsong un ezenkívül úgy rendelkezett, hogy húga egy darabig ne szerepeljen a nyilvánosság előtt. A diktátor húga fontos szerepet játszott a csúcstalálkozók előkészítésében és mindkét amerikai-észak-koreai csúcstalálkozón ott volt a bátyja mellett.

Trump legutóbb Japánban úgy nyilatkozott, hogy kész újra találkozni Kim Dzsong un-nal. Sőt közölte: támogatja Abe Sinzo japán miniszterelnök hasonló tervét. Közben viszont John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó azzal vádolta meg Észak Koreát, hogy fegyver kísérletei megsértik az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait. Trump elnök arról írt Twitteren, hogy szeretne újabb csúcstalálkozót Kim Dzsong un-nal még az idén, de ezzel kapcsolatban egyelőre semmilyen konkrétum sem ismert. Az viszont biztos, hogy Észak Koreában új csapat készíti elő a csúcsot, mert a régiek immár elveszítették a vezér bizalmát olyannyira, hogy ötöt közülük életükkel fizettek a sikertelenség miatt.

Rövid hatótávolságú rakéta kísérletek Észak-Koreában

0

Dél Koreában a vezérkari főnökség közleményben tudatta: Észak-Korea újabb rakétakísérleteket hajtott végre. Utoljára 2017 novemberében került sor rakéta kísérletekre Észak-Koreában, de azóta leállították ezeket, hogy elősegítsék a közeledést az Egyesült Államokhoz.

Kim Dzsong un és Donald Trump tárgyalóasztalhoz is ült Szingapúrban, ahol megegyeztek arról, hogy atomfegyvermentes övezetté nyilvánítják a koreai félszigetet. Észak-Korea kötelezettséget vállalt, hogy nem folytat nukleáris kísérleteket és nem tökéletesíti hosszú hatótávolságú rakétáit, melyek elérhetik az USA területét is. Cserébe az Egyesült Államok arra tett ígéretet, hogy megszünteti a gazdasági szankciókat, melyek fojtogatják Észak-Korea gazdaságát.

A második csúcstalálkozó Donald Trump és Kim Dzsong un között kudarcba fulladt Hanoiban. Mindkét fél egymást vádolta azért, hogy érdemi tárgyalásokra nem is került sor a vietnámi fővárosban. Észak-Korea annyit közölt, hogy az év végéig ad haladékot az Egyesült Államoknak. Washington ragaszkodik ahhoz, hogy a szankciókat csakis akkor oldják fel Észak-Koreával szemben hogyha befejeződött a nukleáris fegyverzet megsemmisítése. Phenjanban viszont párhuzamos folyamatot akarnak vagyis fokozatos leszerelést és a gazdasági szankciók enyhítését ezzel egyidőben.

A mostani rakéta kísérletek nem sértik az USA és Észak-Korea megállapodását hiszen azok csak a nukleáris és a hosszú hatótávolságú rakéták kísérleteire vonatkoznak. Nemrég a KCNA hírügynökség bejelentette: Kim Dzsong Un személyesen megtekintett egy rakéta kísérlet sorozatot. Az USA akkor azt jelezte: nem tapasztaltak ilyesmit. Az amerikaiak valószínűleg közepes vagy hosszú hatótávolságú rakétákra gondoltak. Észak-Korea viszont „taktikai fegyvert” tesztelt, melynek hatótávolsága jóval kisebb, így nem jelenthet veszélyt az Egyesült Államokra.

Csütörtökön tárgyal Putyinnal Kim Dzsong un

Moszkvában közölték Kim Dzsong Un észak-koreai vezető páncélvonata áthaladt az Oroszország határon. Ez lesz a két vezető első találkozója. Sajtójelentések szerint a húga és a limuzinja – amelyhez hozzá kellett igazítani a vlagyivosztoki pályaudvar felhajtóját – már a helyszínen várja Kimet. A két vezető csütörtöki hivatalos találkozójának helyszíne várhatóan a Russzkij szigeten található Távol-Keleti Szövetségi Egyetem lesz.

Nem sokkal korábban Phenjanban jelezték: amennyiben az Egyesült Államok komolyan akar tárgyalni Észak Koreával, akkor Mike Pompeo külügyminiszter maradjon távol a csúcstalálkozótól.

Kim Dzsong un környezetében Mike Pompeot teszik felelőssé azért, hogy a legutóbbi csúcs Donald Trump és Kim Dzsong un között Hanoiban kurtán-furcsán lezárult mielőtt érdemben megkezdődött volna. Azután mind Donald Trump mind pedig Kim Dzsong un úgy nyilatkozott: kész egy új csúcstalálkozóra!

Közben Észak Korea hírügynöksége, a KCNA arról számolt be, hogy Kim Dzsong un elnök megszemlélt egy új taktikai rakétát. Washingtonban a Pentagon viszont azt jelezte: a kém műholdak nem észleltek új észak-koreai rakéta kísérletet. A taktikai rakéta kísérlet nem számít a Trump-Kim megállapodás megsértésének, mert az csak a nukleáris fegyverekre és a ballisztikus rakétákra vonatkozik, melyek elérhetik akár az USA területét is. Kim Dzsong un úgy nyilatkozott: az év végéig tartja magát a moratóriumhoz, hogy ily módon lehetővé tegyen egy új csúcstalálkozót.

Észak Korea fura urának szokása, hogy mielőtt találkozna Donald Trumppal, azt megelőzően tárgyal fő szövetségeseivel Kína és Oroszország vezetőivel. Ezért figyelemreméltó a moszkvai bejelentés arról, hogy Észak Korea diktátora Vlagyivosztokba látogat, hogy eszmecserét folytasson Putyin orosz elnökkel.

Orbán nem csak ránk veszélyes

„Szinte naponta olvasható Magyarországról valami hajmeresztő. Bizonyos értelemben történelmi pillanat ez, mert nagyon ritkán fordul elő, hogy egy rendszer ilyen tipikusan magán viselje a politikai és morális romlás minden jellemzőjét. Magyarország mellett Venezuela az, melyre most nagyon sokan figyelnek, mert szinte páholyból ülve nézhetik végig, hogyan züllik el egy társadalom, eltékozolva összes addigi lehetőségeit” – írja Ara-Kovács Attila soros Diplomáciai jegyzetében.

Pár héttel azelőtt, hogy felcsaptak volna az Európai Néppártban a Fidesszel szembeni indulatok, összefutottam egyik amerikai, a Foreign Affairs-ban is gyakran publikáló politikai elemző ismerősömmel Bécsben; én egy kiállítást mentem megnézni, ő pedig másnap utazott tovább Prágába egy konferenciára. Nyilvánvalóan sok minden szóba került. Én főként a Trump elleni ügyészi vizsgálat állásáról kérdeztem, őt pedig a magyarországi helyzet izgatta. Minthogy gyorsan kiderült: Robert Mueller ügyész olyan akkurátusan végzi munkáját, hogy gyakorlatilag a vizsgálatról s annak eredményeiről egyelőre semmi sem szivárgott ki – „és ez nagyon jól van így”, tette hozzá ismerősöm – a téma taglalását nagyon gyorsan befejeztük. Viszont feltűnően jól értesültnek mutatkozott mindazzal kapcsolatban, ami Európában s főként Magyarországon zajlik.

Mikor rákérdeztem, hogy mi ennek az oka, csak annyit felelt: „Szinte naponta olvasok országotokról valami hajmeresztőt. Bizonyos értelemben történelmi pillanat ez, mert nagyon ritkán fordul elő, hogy egy rendszer ilyen tipikusan magán viselje a politikai és morális romlás minden jellemzőjét. Magyarország mellett Venezuela az, melyre most nagyon sokan figyelnek, mert szinte páholyból ülve nézhetik végig, hogyan züllik el egy társadalom, eltékozolva az összes addigi lehetőségeit.”

Arról is beszéltünk, hogy vajon miért nem fogadja Trump Orbánt, miközben ez utóbbi láthatóan szenved, hogy már szinte mindenki járt a Fehér Házban, leszámítva őt magát? Pedig a magyarázat igen egyszerű, s ezt nyílt titkokként kezelik nálunk – volt a válasz.

Az amerikai hírszerzés és a külügy gyakorlatilag mindent tud a Fidesz és elitjének viselt dolgairól. Orbánt fogadni életveszélyes Trump számára, mind a magyar-orosz, mind a Pekinggel folytatott titkosnak tűnő, ám az amerikaiak által mélyen átlátott kapcsolatok miatt.

És akkor még nem is beszéltünk azokról az üzelmekről, melyeket Budapest folytat a Közel-Keleten. Ám, ha egyszer mégis fogadni fogja, akkor az annak a csalhatatlan jele lesz, hogy már ő is – mármint az amerikai elnök – személyesen nagy bajban van.

E beszélgetés óta gyakorlatilag teljesen felfordult Orbán világa. Azon persze lehet tűnődni, hogy kizárják-e vagy sem március 20-án a Néppártból a Fideszt, s ha igen, akkor azután mi következik, s mi következik majd abból, ha mégis marad, de nem e két opció határolja be ma Orbán mozgásterét, hanem az, hogy az európai sajtó – mely tudjuk, nagyhatalom – olyan mennyiségben és olyan indulatokkal vetette rá magát a magyar miniszterelnökre, ami szinte példátlan. Még Putyinnal szemben is messze toleránsabbak, s az észak-koreai diktátoron, Kim Dzsong Un-ön is inkább ironizálnak. De jól láthatóan Orbán számára ma már nincs kegyelem.

Márpedig azok a politikusok, akik merő opportunitásból vagy kényelmességből, problémakerülésből vagy vele titokban egyetértve kerülték eddig, hogy támadják a magyar kormányfőt, ma már nem maradhatnak csendben, mert ezzel azt kockáztatják, hogy Orbán tettestársának tekintik őket, s így osztozni fognak annak egyre bizonytalanabb sorsában. A sajtó velük sem lesz irgalmas többé. A legjobb – de nem egyedi – példa erre maga Manfred Weber és Joseph Daul – az egyik az EPP frakcióvezetője, a másik a párt elnöke. Róluk tényleg elmondható, hogy nagyon szerették volna elkerülni a mára kialakult helyzetet, de az magával sodorta őket.

Orbánnak persze az sem segít, ha valaki a pártjára áll, mert csak olyan barátok szólalnak meg érdekében, akik mellett a magyar miniszterelnöknek már nincs is szüksége ellenségre. Nem az aprócska Romániai Magyar Demokrata Szövetség populista elnökéről beszélek, aki sietett felhívni a Néppárt elnökét, Josephe Dault, hogy aggódjon nála Orbánért.

Kelemen Hunor nem barát, nem ellenség, mindössze a Fidesz aprócska jobbágya, aki most kezet csókol újfent a magyar miniszterelnöknek, amiért az gurított neki néhányat a tőlünk ellopott forintokból.

Inkább Berlusconi a lényeges, aki szintén felhívta a Néppárt elnökét, óvva intve őt, hogy Orbánt kizárják. Tekintettel a volt olasz kormányfő nemzetközi presztízsére, alighanem ez sem használt túl sokat a magyar miniszterelnöknek. Nem volt még olyan rég, amikor az unió meghatározó államainak vezetőit még igencsak próbára tette a gazdaságban ugyan a liberalizmust, minden egyébben az illiberalizmust erőltető olasz politikus.

A kortárs francia filozófia egyik kimagasló alakja, Bernard-Herni Lévyvel közölt hosszú interjút a vezető olasz lap, a La Stampa, annak kapcsán, hogy Lévy európai utazásba kezdett annak megértésére, mi zajlik a kontinensen. Szomorúan állapította meg, hogy egy olyan jelenség vonul végéig az unión, mely Berlusconival vette kezdetét, s most Le Penen át Orbánig ért el. A filozófus csendben megjegyezte: Berlusconi húsz éves miniszterelnöksége a kulturális bomlás és megsemmisülés szimbólumává lett, s visszahozott valami olyasmit, ami soha nem semmisült meg egészen, csak „aludt”, rejtőzködött. És ez a Berlusconi által felébresztett fasizmus – mely Le Penen és Matteo Salvinin át Orbánban testesül ma meg, mondja Bernard-Henri Lévy.

Kudarc a Trump-Kim csúcstalálkozón. Elmaradt a munkaebéd és a közös nyilatkozat

Úgy tűnik, nézeteltérések támadtak az amerikai elnök és az észak-koreai vezető vietnámi találkozóján: váratlanul lefújták a magyar idő szerint reggelre tervezett munkaebédet, és elmarad az aláírási ceremónia, illetve a tervezett közös sajtónyilatkozat is.

Az amerikai elnök sajtótitkára az első tárgyalások után közölte az eseményen várakozó újságírókkal, hogy nem tartják meg a tervezett munkaebédet, Trump hamarosan visszatér a szállodába. Az amerikai elnök később egyedül tartott sajtótájékoztatót.

A találkozó előtt Trump a Twitteren ígéretet tett rá: Kimmel együtt keményen fognak dolgozni azon, hogy eredményt mutathassanak fel az atommentesítés ügyében.

Szakértők szerint a hanoi csúcs másik központi témája az 1950-53-as koreai háború lezárása lehetett, amely békeegyezmény helyett fegyverszünettel ért véget. Ha ez megtörténne, az a Dél-Koreában állomásozó amerikai katonák létszámának csökkentéséhez vagy az amerikai szankciók részleges feloldásához vezethet. Utóbbi esetben Észak-Korea elindíthatná a Dél-Koreával tervezett gazdasági projekteket. A kételkedők azonban felhívták a figyelmet, hogy az ilyen típusú megállapodások gyengítenék Washington tárgyalási pozícióját, az észak-koreai atommentesítés pedig elmaradna.

Megfigyelők szerint a tavalyi szingapúri csúcson Kim valamelyest megvezette Trumpot az atommentesítésről szóló ígéretével, valójában az amerikai szankciók feloldását akarta kiédesgetni tőle. Több magas rangú amerikai tisztviselő is arra az álláspontra jutott az utóbbi időben, hogy Phenjannak esze ágában sincs megválni az atomfegyverektől, mert az az egyetlen aduja a nemzetközi közösséggel, így az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásain. A szingapúri találkozón nem esett szó az atomfegyver-mentesítés részleteiről, az ellenőrzés módjáról és a menetrendjéről sem.

Kim korábban azt válaszolta újságíróknak Hanoiban, hogy ha nem akarna nukleáris leszerelést, nem lenne ma itt. Már az is meglepetés volt, hogy hajlandó volt válaszolni a külföldi újságírók kérdéseire, mivel eddig még soha, a történelmi jelentőségű szingapúri találkozón sem tette meg ezt. (Euronews)

A Fehér Ház szerint „jó és konstruktív tárgyalások voltak”, de nem sikerült megállapodniuk a második csúcson. Trump és Kim azonban kész esetleges további találkozóra a jövőben.

Trump: néha el kell menni

Az amerikai elnök szerint „igazán hasznos időt” töltött az észak-koreai vezetővel folytatott tárgyalásokon, de ma „nem volt semmi, amit alá kellett volna írni”.

Trump azt mondta Kimről, hogy „igazi karakter”. „Voltak bizonyos lehetőségek, de most úgy döntöttünk, hogy ezek közül egyiket sem hajtjuk végre. Néha el kell menni. Ez most egy ilyen időpont volt.”

Az amerikai elnök azt is elmondta, hogy nem kötelezte el magát egy harmadik csúcstalálkozóra Kimmel. „Majd meglátjuk, ha megtörténik, megtörténik.”

A sajtótájékoztatón Trump hangsúlyozta, hogy a szerda esti vacsorán Kim Dzsong Un ismét elkötelezte magát a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetése mellett. „Megbízok benne … remélem, ez igaz.”

Pompeo: Kim nem készült fel az amerikai követelésekre

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerint Kim Dzsong Un nem készült fel az amerikai követelésekre. „Nem értünk el semmit, aminek értelme lett volna az Amerikai Egyesült Államok számára. Azt gondolom Kim abban bízott, hogy elérnénk. Mi azt kértük, tegyen többet érte. Nem volt felkészülve arra, hogy ezt tegye. Mégis, még optimista vagyok” – mondta Pompeo.

A külügyminiszter szerint az egyeztetések időt követelnek. „Úgy gondolom a következő napokban és hetekben folytathatjuk a munkát és haladást érhetünk el – elérhetjük, amit a világ akar, vagyis Észak-Korea atommentesítését és ezzel az Amerika és a világ lakosságát fenyegető veszély csökkentését.”

Egy volt amerikai diplomata szerint ami Hanoiban történt azt bizonyítja, hogy a csúcstalálkozó nem volt rendesen előkészítve. (CNN)

Divat lett a Trump és a Kim Dzsong Un frizura

0

Legalábbis Vietnámban, ahol rövidesen megtartják a második amerikai-észak-koreai csúcstalálkozót. Kim Dzsong Un tegnap már el is indult páncélvonatán a találkozóra, amit így már biztosan megtartanak majd szerdán, addig az észak-koreai diktátor vonatozik.

Mindez persze hatással van Vietnámra is, ahol a két náluk vendégeskedő vezető frizurája valamiért népszerű lett. Egy sikeres fodrász még azt is elvállalta, hogy ingyen készít ilyen feltűnő frizurákat. Persze lehet, hogy ez megéri neki, hiszen az alábbi felvétel az ő ingyenes reklámjaként terjed a neten.

Az ilyen megoldások miért nem jutottak még a magyar NERlovagok eszébe? Hol az a fodrász, ahol az Orbán-hívők Viktor-frizurát rendelhetnek?

Ja, Kim Dzsong Un így indult:

Napi üdvözlet az elvtársaktól

Ez nagyon hiányzott a mai napunkhoz!

Téged követünk és senki mást!

Moranbong Állami Könnyűzenei Lányeggyüttes ma Dicsőséges újévi koncertet adni Bölcs Vezérünk közelgő 35. születésnapja alkalmából! Hallgatni meg Bölcs Vezérnek írt dalt most magyar felirattal!

Közzétette: Észak-Korea Hivatalos Magyarországi Oldala – 2019. január 5., szombat

Arthur mesék 7. – tüskecsere

Arthur sokat nőtt azalatt a három nap alatt is, amig mi odavoltunk a szigeteken kirándulni. Épp tüskéket cserél, priceless élmény belelépni a pihe-puha szőnyegen egy-egy elveszített sün tüskébe, de mostanság ez elkerülhetetlennek tűnik. Ma reggel megpróbáltam mozgásra bírni a sün gyermeket, de dupla ellenállásba ütköztem, Arthur sem értékelte az ötletem, és a férjem sem, úgyhogy Arthur mozgás gyanánt evett, aztán visszavonult a rózsaszín plédes lakosztályába aludni. Közben engem megszállt a főzés, sütés ihlete, remek tésztát főztem a férjemnek mielőtt elment a dolgára, és egy, még annál is remekebb, habos, baracktortát készítettem ajándékba egy kedves ismerősünknek. Ezzel azért el is ment a nap jó része, majd edzettem, miközben néztem a fenti óriás tévét, úgy hamarabb megy az a másfél óra az evezőgépen. Utána feléledt a szél, most nagyon erős, itt a 28. emeleten nem igazán szél hangja van, sokkal inkább, mintha fűrészgépet használna valaki a közelben, és a fürdőszobák szellőzőit is lökdösi a légnyomás. Arthurnak ez nem szimpatikus, ezért most nem a két paplanom között tartózkodik, hanem mindkettő alatt, közel a lábamhoz, amit időnként végig karcol a tüskéivel, vagy megszaglász a hideg, és nedves orrával, hogy biztosan tudja, az a dolog is hozzám tartozik, és így nincs mitől félni. Mikor ideköltöztünk, vásároltunk egy érdekes szobanövényt. Magas, sok hajtása és nagy levelei vannak, a leírás szerint mérgező, viszont nagyon szép, olykor virágzik is. Nos, ez annyira szeret itt nálunk, hogy belakta a nappali egyik sarkát, de úgy, hogy alig lehet tőle odaférni a rolóhoz, a többi növényhez végképp lehetetlen, amúgy eldzsungelesedtünk. Közben viharos sebességgel érik a második papaya, és egyre több virágot hoz a fehér színű ciklámen is, ami azóta van nálunk, mióta ideköltöztem Koreába. Akkor, amikor kaptam, tele volt virággal, azt hittem, hogy szezonális növény lesz, de végül megmaradt, és azóta szinte folyamatosan hoz egy, egy virágot, de ennyit egyszerre csak akkor láttam rajta, amikor a kertészetből hozzám került, pedig messze még a tél.

Pár napig nem néztem híradót, kikapcsolódtam.

Most viszont várjuk a hírt, hogy vajon a pápa elfogadja e Kim Dzsong Un meghívását Észak-Koreába, amit épp most tolmácsol neki Mun elnök, aki a Vatikánban van.

Egy hatvanéves déli állampolgár előre hozta a szabad határátkelést, és valahogy elment Északra. Kim udvariasan hazaküldette Pánmundzsamon keresztül, semmi baja nem esett, csak talán kicsit lelkesebb volt a kelleténél.

Tüntetnek a taxisok, mert itt is van olyasmi, mint az Uber, csak nem annak nevezik, tüntetnek a szülők, mert az állami óvodákban anyagi visszaélések történtek, tüntetnek a buszsofőrök, mert azoknak is van valami bajuk, itt általában sokat, és eredményesen tüntetnek az emberek az érdekeik, követeléseik érvényesítése érdekében.

Észak-koreai kulturális fesztivál lesz Délen, nagy, közös, békülős, közben már szedik az aknákat a DMZ-ben, és elkezdték a vasutat összekötni Északon, és Délen, pedig Trump azt mondta, hogy Dél-Korea az ő engedélye nélkül nem tehet semmit, ami a szankciókat érinti. Nos, úgy látszik, mégis tehet, és tesz is, Trump pedig mond, amit szeretne, a karaván halad.

Arthur elnyugodott a bokám környékén, most már nem fél a szél hangjától, békésen alszik.

Az ígéret szép szó…

Tegnap volt a modern dél-koreai haderő felállításának hetvenedik évfordulója. Ebből az alkalomból, egy rendkívül szolid repülős bemutatót láthattunk, és egy színpadon rendezett performance-ot, amely leginkább egy videójátékra hasonlított, de a hadsereg erejét fitogtató megmozdulástól ennél távolabb nem is állhatott volna.

A rendezvényen részt vett Mun elnök is a nejével. Nagyon tetszett neki a bemutató, rövid köszöntőjében Kim Dzsong Unról beszélt, és arról, hogy atommentes lesz a Koreai-félsziget, de ebben a hadseregnek is szerepet kell vállalnia, és a jövőről, amelyben az elképzelések szerint drónok, ember nélküli járművek, mesterséges intelligencia, és kevés, remekül kiképzett katona képviseli majd a honvédelmet.

A rendezvény egészen egyértelműen arról szólt, hogy ne provokáljuk katonai felvonulással Pjanjángot, továbbá valóban kijelölte a jövőt, a kis létszámú profi hadsereget, a mostani sorkatonai rendszer helyett.

A magyar sajtóban ismét meglehetősen slendrián módon adtak hírt a Koreai-félszigeten zajló békefolyamatról, de azt is mondhatnám, hogy az egyébként elfogult angol nyelvű cikkeket is lusták lefordítani.

Valójában a következő történt:

  1. Mun Dzse In, déli elnök, két éjszaka, három napos látogatást tett Pjanjángban, Kim Dzsong Un meghívására.

1/a. Katonai megállapodást kötött a két ország, ennek értelmében tegnap előtt óta szedik fel az aknákat a DMZ bizonyos területeiről, kijelölték a két ország szárazföldi határait, a határon repülési tilalom, fegyverhasználati tilalom lépett életbe, továbbá tartózkodás bárminemű ellenséges cselekedettől.

A tengeri határról teljes mértékben nem sikerült megállapodni, de a két ország katonai vezetői ezen tovább dolgoznak.

1/b. Infrastrukturális megállapodás köttetett, azaz még ebben az évben összekötik a két ország vasúthálózatát, és közúthálózatát. Újra indítják a közös ipari parkot, Keszánkongdángot. Ezek ellen az ENSZ szót emelt, mondván, hogy ez az Észak elleni szankciók megsértése, de Dél máshogy látja, a beruházások elindultak, többek között ennek okán aknátlanítják a határövezetet.

  1. Kim Dzsong Un aláírta, hogy nemzetközi szakértők ellenőrzése mellett kötelezettséget vállal a teljes atomleszerelésre. Ehhez pontos időt nem rendeltek, a dokumentumban az azonnali kezdés szerepel.
  2. Mun Dzse In elnök elvitte Kim Dzsong Un üzenetét New Yorkba Trump elnöknek, aki azóta nagyon boldog, mi több, „szerelmes” Kim Dzsong Unba, legalábbis ezt mondta egy kampányrendezvényen. Még az ENSZ-ben, azon az ominózus napon, amikor kinevették, mert azt emlegette, hogy az ő adminisztrációja a valaha létesett legjobb adminisztráció az Amerikai Egyesült Államok történetében, akkor azt is mondta, hogy addig szeretné fenn tartani az ENSZ szankciókat, ameddig Észak-Korea a leszerelést folyamatba nem helyezi. Eddig Pompeo, és Bolton is azt hangsúlyozta, hogy csak abban az esetben oldják fel a szankciókat, ha a leszerelés befejeződött.

Ezt követően elkezdték szervezni a második Trump/Kim találkozót, aminek dátumát még nem ismerjük, de Pompeo szerint „össze kell rakni a dolgokat”, és emiatt október helyett november a valószínűsíthető időpont amikor a két vezető találkozik.

Az ENSZ-ben felszólalt Mun Dzse In elnök is, ő az eddigiekhez képest nem mondott újat, békés Koreai-félszigetet festett le, majd Észak-Korea képviselője is, aki azt mondta, hogy Kim Dzsong Un elkötelezett az atomfegyverek leszerelése mellett, szeretné azt mielőbb megvalósítani, mindazonáltal az Amerika által (Szingapúrban) ígért garanciákat kéri, és az ENSZ szankciók eltörlését szorgalmazza.

Ezt a beszédet félremagyarázva jelentek meg angol nyelvű cikkek, továbbá előszedték a hetvenes, nyolcvanas években elrabolt japán állampolgárok ügyét, válaszul arra, hogy New Yorkban a Mun/Abe találkozó nyilvános kudarccal zárult, mivel Ábét a pártja minden korrupciós botrány ellenére újra elnöknek választotta, és így lehetősége nyílik indulni a következő miniszterelnöki ciklusért is. Emiatt az eddigi halogató retorikája egyértelműen ellenségesre váltott, a japán megszállás alatt prostituált szigetekre hurcolt koreai és egyéb nemzetiségű nők tömegével kapcsolatban azt mondta, hogy Japán mindent elintézettnek vél az ügyben, nincs miről beszélni. Ezt természetesen Mun elnök visszautasította, bár rendkívül udvariasan, de mégis. Ábe viselkedése felettébb nagy önbizalomról árulkodott, lekezelő, és ellenséges volt, túl ezen Japán igen nagy mértékű fegyverkezésbe fogott hirtelen.

Úgy tűnik, ők bíznak a Koreai-félsziget uniós egységében, mert ez bizony annak szól, a beszerzett eszközök ilyen távolságú hadviselésre szolgálnak. A nemzetközi közvéleményt pedig az Észak-Koreába rabolt japán állampolgárok ügyének ismertetésével foglalkoztatja Japán, ami tényleges probléma, kétségtelen, és Japán nehezményezi, hogy Trump elnök nem vette fel ezt a dolgot az Észak-Koreával való megtárgyalandó pontok közé, mondván, hogy tárgyaljon ez ügyben Kim Dzsong Unnal direktben Ábe.

A békefolyamat tehát folytatódik, az sem igaz, hogy az eddigi ígéreteinek Észak nem tett eleget, ugyanis eleget tett, mert azt ígérte, hogy felrobbantja a föld alatti kísérleti állomást, megtette. Azt ígérte, hogy elengedi az amerikai állampolgárságú kémeket, elengedte, azt ígérte, hogy visszaadja a háborúban elesett amerikai katonák maradványait, ezt is megtette.

Ezen túl az Amerikai Egyesült Államok ígért, méghozzá biztonságot, meg nem támadási garanciákat, amelyeket Észak-Korea nem kapott meg.

Tény ugyanis, hogy Trump nem marad örökké Amerika elnöke, azaz Észak-Korea, illetve Kim Dzsong Un nem lesz attól megnyugodva, ha egy kampányrendezvényen Trump kijelenti, hogy ő szerelmes Kim Dzsong Unba, neki arról kongresszusi határozat kell, hogy az elkövetkezendő elnökök sem fogják Észak-Koreát megtámadni.

A tényszerű helyzet tehát az, hogy Észak-Korea nem kapta meg az Egyesült Államok ígéretének teljesítését, ezért leállt a további leszereléssel, és nem hagyta abba a nukleáris anyagok előállítását sem.

A Trump által előre belengetett második találkozó talán áttörést hoz majd az ügyben, de ezt most még nem tudja senki, találgatni pedig felesleges, amikor a külföldi sajtónak a tények közlése sem igen megy.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!