Kezdőlap Címkék Kazahsztán

Címke: Kazahsztán

Ázsia az ázsiaké – Kína-közép-ázsiai csúcs oroszok nélkül

Hszianban, az ősi kínai fővárosban rendezték meg a csúcstalálkozót, melyet Hszi Csin-ping elnök hosszú beszédben üdvözölt. Új korszakról beszélt, amelyben Közép Ázsia népei szuverén államban fejlődhetnek.

Mintha mennyei zenét hallottak volna az egykori szovjet tagállamok vezetői Hszi Csin-ping elnök beszédében. Egyrészt azt jelentette, hogy adott esetben Kína megvédi őket egy orosz agressziótól, másrészt pedig megerősítette azt a pekingi álláspontot, hogy minden állam olyan belpolitikát folytat, amilyet akar.

Moszkva és a Nyugat is valamiféle lojalitást várt el Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Tadzsikisztán vezetőitől, akik élvezni kívánják azt a függetlenséget, melyet a Szovjetunió szétesése jelentett a számukra.

Putyin agressziója Ukrajna ellen megrémítette őket hiszen hasonló ürüggyel Moszkva bármikor ellenük is indíthat támadást.

Kazahsztánban különösen sok orosz él. Köztük már meg is kezdődött egy szervezkedés – minden bizonnyal az orosz titkosszolgálat támogatásával – amely az ország orosz többségű részeit Oroszországhoz kívánja csatolni. Ukrajnában is így kezdődött …

A kazah elnök oroszul köszönte meg a kínai támogatást

Tokarjev elnök diplomata volt, folyékonyan beszél kínaiul, de jónak látta mégiscsak oroszul elmondani beszédét – hívta fel a figyelmet Nemes Gábor, a Kossuth Rádió egykori moszkvai tudósítója. Kazahsztán nem azért kíván eltávolodni Moszkvától, hogy Peking hatalmi szférájába kerüljön. Ellenkezőleg egyenlő távolságot akar tartani Moszkvától és Pekingtől miközben együttműködik a Nyugattal is. Kazahsztánban a nyersanyagok kiaknázásában nagyon is aktívak a nagy nyugati cégek.

Kazahok, kirgizek és üzbégek élnek Kínában is, ahol a nemzetiségek élete egyáltalán nem könnyű. Peking a gyorsított asszimiláció politikáját folytatja a Hszincsiang-ujgur autonóm tartományban, ahol a rendőrállam teljes szigorával lép fel mindenféle szervezkedéssel szemben.

Szívfájdalom nélkül búcsúznak Moszkvától a közép-ázsiai egykori szovjet tagállamok, mert Putyin rendszerének gazdasági és diplomáciai csődje elriasztja őket. Ráadásul félnek az orosz agressziótól, és Hszi Csin-ping elnök megígérte: ettől megkíméli őket. Oroszország ugyanis oly mértékben vált függővé Kínától az ukrajnai háború miatt, hogy Hszi Csin-ping az egyetlen olyan külföldi vezető, aki komoly nyomást képes gyakorolni Putyin elnökre. Aki a nyugati birodalmi álmok után most búcsút mondhat a keletieknek is.

Az Európai Unió magához akar édesgetni négy stratégiai fontosságú országot

Ahhoz, hogy az Európai Unió világpolitikai tényező lehessen érdekhatárait szeretné szélesíteni, azzal, hogy különböző gazdasági, kereskedelmi engedményekkel kecsegtet Európán kívüli országokat.

Az orosz és a kínai befolyás csökkentése a cél egyelőre négy  országban – hangsúlyozza az európai diplomácia ezzel kapcsolatos dokumentuma amely azt javasolja, hogy az Európai Unió mind a négy államnak – Brazília, Chile, Nigéria és Kazahsztán – javasoljon kereskedelmi egyezményt, de ezenkívül egyenként különböző előnyöket kínáljon például a bevándorlással kapcsolatban, de szóba kerülhet a szorosabb együttműködés az energia, a biztonságpolitika és persze a gazdaságfejlesztési programok terén is.

Geopolitikai versenyhelyzet van – hangsúlyozza a dokumentum, és ebben a helyzetben nemcsak a narratívák küzdenek egymással, de az ajánlatok is. Épp ezért az Európai Uniónak javítania kell a kínálatán, hogy felülígérje az oroszokat és a kínaiakat, akik Afrikában épp oda nyomultak be, ahonnan kivonultak a nyugatiak. Ma már Kína Afrika legfontosabb gazdasági partnere. Luxemburgban az aktuális témák mellett ezt is megvitatták az Európai Unió külügyminiszterei.

Brüsszelt az aggasztja, hogy már több mint egy éve tart Putyin agresszív háborúja Ukrajnában, és Afrikában, Latin Amerikában vagy Ázsiában nemigen fogadják el a nyugati narratívát.

Jó példa erre Lula brazil elnök, akinek egyik legelső külföldi útja Pekingbe vezetett, ahol felszólította a nyugati világot: ne szállítson több fegyvert Ukrajnának! Ehelyett tegyen meg mindent a tűzszünet érdekében. Ez lényegében a kínai álláspont is vagyis a baloldali brazil elnök, ezt a narratívát követi nem a nyugatit.

Latin Amerika és a karibi térség kulcsfontosságú az európai diplomácia számára – hangsúlyozta egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata, aki a Politico tudósítójának nyilatkozott.

A diplomata elmondta, hogy Brüsszelben örültek Lula győzelmének. Brazília baloldali elnöke üdvözölte is Olaf Scholz német kancellárt, aki az elsők között kereste őt fel külföldről. A brazil elnök hangsúlyozta, hogy “kész az együttműködés fokozására.” Azt viszont határozottan elutasította, hogy fegyvereket szállítson Ukrajnának.

A legfontosabb a Mercosur egyezmény, amely összekapcsolná az Európai Uniót és Latin Amerikát. Ebből a szempontból Brazília álláspontja meghatározó. A brazil elnök kedvezően nyilatkozott erről, de hangsúlyozta:

“Brazília ragaszkodik ahhoz, hogy egyenrangú partnerként kezeljék.”

Chile, Brazíliával ellentétben elszántan támogatja Ukrajnát, ezért vele könnyebb az együttműködés. Kína viszont Chilében is nyomul, ezért fontos, hogy az Európai Unió alternatívát kínáljon az USA-Kína dilemmára.

Kazahsztán és az Oroszország elleni szankciók

Az Európai Unió egyik legfontosabb célja az, hogy megakadályozza az oroszokat abban: az egykori szovjet tagállamokon keresztül kijátszák a nyugati szankciókat. Kazahsztán nincs könnyű helyzetben hiszen olajat csakis Oroszországon keresztül tud Európába exportálni. Kazahsztán jelezte, hogy számára fontos az együttműködés az Európai Unióval: szívesen szállítana több olajat az uniós tagállamokba. Ezenkívül a piacgazdaság reform programjában is számít az Európai Unió segítségére. A dokumentum azt javasolja, hogy az Európai Unió kínáljon fel vízummentességet Kazahsztán polgárainak, és olyan légi egyezményt, amely minden uniós tagállamra érvényes.

Nigéria esetében is fontos, hogy megkönnyítsék az ország polgárainak legális bejutását az Európai Unióban. Nigéria azt szeretné elérni, hogy legálisan több polgára élhessen az Európai Unióban. Brüsszel érdeke viszont jelenleg nem ez hanem az, hogy Nigéria mindinkább visszavegye illegálisan bevándorolt állampolgárait.

A megcélzott négy állam közül egyikkel sem lesz könnyű zöldágra vergődni, de konkrét ajánlatokkal befolyásolni lehet őket – hangsúlyozták azok az uniós diplomaták, akik beszámoltak az irányváltásról Brazília, Chile, Kazahsztán és Nigéria esetében a brüsszeli Politiconak.

Putyin nem áll le: Kazahsztán következik?

Petropavlovszkban, Kazahsztán egyik orosz többségű városában néhány búbánatos ámde annál elszántabb orosz összegyűlt, és bejelentette: Oroszországhoz kívánnak csatlakozni!

Ha nem folyna háború Ukrajnában, ahol minden ugyanígy kezdődött amikor Kijevben megbukott az oroszbarát elnök 2013-ban, akkor mosolyoghatnánk az eseten, de a forgatókönyv nagyon hasonló. Ukrajna keleti orosz többségű részein is ilyen tiltakozással kezdődött, majd milíciák alakultak az orosz titkosszolgálat támogatásával. Végül pedig megalakult a két “népköztársaság” – ugyanolyan elnevezés mint Magyarország esetében ahova 1945-ben vonult be a szovjet hadsereg, majd pedig 2022 február 24-én megérkezett Putyin ármádiája, amely valószínűleg arra számított, hogy virágeső várja mint a Führer seregét Ausztriában. Putyin titkosszolgálata nagyot bukott Ukrajnában, az orosz hadsereg nem különben. Putyin mégis folytatja – ezúttal Kazahsztánban. Miért?

Kazahsztán inkább Kína felé kacsingat

Kazahsztán elnöke nemcsak oroszul, de kínaiul is tud, és ez nyugtalaníthatja Putyint annak ellenére, hogy a felszínen teljes a kínai-orosz barátság. Csakhogy közben Kína szépen csendben megpróbálja lenyúlni a Szovjetunió egykori keleti államait: Kazahsztánt, Kirgizisztán, Üzbegisztánt, Türkmenisztánt és Tadzsikisztán.

A legutóbbi elnöke beolvasott Putyinnak az ukrajnai háború kapcsán mondván, hogy nem kérünk a hívatlan barátokból! Nem kérnek Putyin “barátságából”, mert látják, hogy az mit jelentett Ukrajna oroszok által megszállt részein. Csak rombolást.

Az oroszoknak csak a destrukció jár a fejükben míg a kínaiak a jövőre gondolnak és gazdasági lehetőségeket kínálnak az öt egykori szovjet tagállamnak. Amelyek közül egyik sem kíván Ukrajna sorsára jutni. Kazahsztán végképp nem hiszen számukra a Szovjetunió bukása óriási lehetőséget teremtett: saját maguk aknázhatják ki ásványi kincs vagyonukat. Az amerikai, az európai és a kínai tőke  már mélyen behatolt az országba, és a korábbi körülményekhez képest példátlan jólétet teremtett. Míg Ukrajnában a lakosság életszínvonala a háború előtt sem haladta meg a Szovjetunió bukásakor 1991-ben elért szintet, Kazahsztánban óriási az előrelépés: már jobban élnek mint Oroszországban.

Putyin maximálisan elzárkózik a világtól

Nyugatra menekült az orosz kormányőrség egyik századosa, aki évek óta szolgált mint Putyin médiagépezetének egyik kis csavarja. Tele lett a hócipője a háborúval meg tiszttársaival, akik rajonganak a háborúzó Putyinért, és még keményebb fellépésre buzdítják az orosz elnököt Ukrajna ellen.

A kormányőrség századosa Nyugatra érve elmondta, hogy Putyin a Covid járvány óta buborékban él, alig beszél valakivel. Kizárólag titkosszolgálati információkat olvas, és állandóan a saját propagandaadóit nézi. A világtól elzárkózva napi 10-12 órát dolgozik, van amikor többet is. Életmódja olyan mint az öregedő Sztáliné, aki mindinkább magára maradt. Csak négy ember járt hozzá, a “trónörökös jelöltek”: Berija, Bulganyin, Hruscsov és Malenkov. Sztálin hetven éve halt meg 74 éves korában 1953 márciusában. Elsőként Berija, a titkosrendőrség főnöke ért oda a haldokló Sztálinhoz, aki öntudatlanul feküdt a földön. A trónörökös, Lavrentyij Pavlovics Berija, aki ugyancsak grúz volt mint Sztálin, levizelte a haldokló diktátort. Félév múlva ő is kivégző osztag előtt állt. Hruscsov lett az utód, aki 1956-ban a huszadik pártkongresszuson lerántotta a leplet Sztálin bűneiről – legalábbis részben. Vajon Putyin bűneiről ki és mikor rántja le a leplet?

Búcsú a diktátortól avagy előttünk jár-e Kazahsztán?

Orbán Viktor együtt ülhetett a Türk Tanácsban Nazarbajev, kazah elnökkel, aki harminc éven keresztül egyszemélyi vezetője volt az egykori szovjet tagállamnak.

Kezdetben kommunista párttitkár volt Nazarbajev, aki úgy kiépítette hatalmát, hogy a rendszerváltás sem ingatta azt meg. Orbán Viktor másik türk barátja, Hejdar Alijev is hasonlóképp cselekedett Azerbajdzsánban. Az egykori KGB főnök, aki azután Azerbajdzsán kommunista párttitkára lett, ügyesebb volt mint kazah kollégája: dinasztiát alapított.

Fia, az ifjabb Alijev ma is uralkodik Bakuban. Neki adta ki a baltás gyilkost Orbán Viktor.

Az idősebb Alijev Amerika nagy barátja lett, egy amerikai katonai kórházban hunyt el. Fia fogadhatta Ursula von der Leyent, aki az Európai Unió energia ellátását tárgyalta meg vele.

Nazarbajev szép csendben visszavonult, de a háttérben megőrizte a befolyását és persze vagyonát. A francia Riviérán több milliárdokat érő birtokot szerzett. A francia hatóságok érdeklődtek is ezek iránt, de az Élysée-palotából leállították őket. Kazahsztán ahhoz túlságosan fontos partner.

Háttérhatalom?

A most 82 éves Nazarbajev úgy vonult vissza, hogy megőrizte teljes immunitását vagyis senki sem firtatta vagyona eredetét. Most azonban minden megmaradt tisztségétől megfosztották. Kazahsztán fővárosát, melyet szerényen magáról nevezett el Nurszultánnak már újra Asztanának hívják.

A mai elnök, Tokajev elődje hűséges hívének tűnt, de most végképp szakított Nazarbajevvel: megszüntette az ex elnök élete végéig tartó immunitását!

Per következik?

Nazarbajevnek számot kell adnia arról, hogy miképp vezette Kazahsztánt 1989 és 2019 között? Hogyan lett dollár milliárdos? Hova tűntek ellenfelei? Valószínű, hogy Kazahsztán mostani elnöke eljárást fontolgat elődjével szemben.

Ez finom figyelmeztetés  lehet Putyinnak, Lukasenkonak, de akár Orbán Viktornak is: a legjobban kiépített hatalmi rendszer is összedőlhet. Az érintettek persze azt a tanulságot is levonhatják, hogy mindhalálig hatalmon kell maradni mint Sztálin vagy Mao Cetung. A másik megoldás a dinasztia: Észak Koreában a Kim család immár harmadik uralkodója irányít, Azerbajdzsánban az ifjabb Alijev uralma egyelőre biztosnak tűnik.

Igaz, hogy ezek az államok nem tagjai az Európai Uniónak.

Orbán , a türk

Szamarkandban tartja ülését a Türk Tanács, amelyen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is – méghozzá népes küldöttség élén. Két miniszter is van a delegációban: Szijjártó Péter és Nagy Márton.

A miniszterelnök már szinte hazajáró vendég ezeken a roppant hasznos és előremutató tanácskozásokon, most miniszterein kívül a nyomaték kedvéért a kormány Orbán Balázs politikai igazgatóját is magával vitte, de ott lesz Szamarkandban 60 magyar üzletember is, akik üzletet akarnak kötni Üzbegisztánban és a többi török nyelvcsaládhoz tartozó államban: Azerbajdzsánban, Törökországban, Kazahsztánban vagy Kirgizisztánban és esetleg még Türkmenisztánban is. Jelentős energiahordozó tartalékok vannak ezekben az országokban: az Azerbajdzsánból jövő földgázra például az egész Európai Unió számít. Maga Ursula von der Leyen is járt ebből a célból Bakuban.

Azerbajdzsánban Orbán Viktor kedvelt partnernek számít mióta szabadon engedte a baltás gyilkost, aki örmény tiszttársát gyilkolta meg Budapesten.

Baráti szálak fűzik a magyar miniszterelnököt Erdogan török elnökhöz is, akinek beiktatására magával vitte a fiát, Orbán Gáspárt is.

Mostanában némi gondot jelent, hogy Törökország a pénzügyi csőd fele száguld: az infláció hivatalosan is 80%, az ellenzék szerint jóval 100% felett van. A török líra leértékelődése évek óta megállíthatatlanul tart a mélybe.

Diplomáciai kötéltánc

Magyarország és Törökország az a két NATO tagállam, amely igen jó kapcsolatot ápol Putyin elnökkel még az Ukrajna elleni agresszió után is – február 24. Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán a Szovjetunió tagállamai voltak, de egyáltalán nem kívánkoznak vissza Moszkva uralma alá. Rájuk különösen riasztóan hatott Putyin agressziója Ukrajna ellen.

Szamarkandban egy másik csúcskonferencián sokan nyíltan meg is mondták Putyinnak: hagyja abba a háborút! Modi indiai miniszterelnök azt közölte Putyinnal, hogy a háborúk ideje lejárt. Hszi Csinping kínai elnök családiasan csak ennyit mondott: Vologya, hagyd abba!

Ebben tehát egyetértés van, de abban nincsen, hogy milyen viszonyt ápoljanak az Egyesült Államokkal.

Régebben Putyin közvetített Azerbajdzsán és Örményország konfliktusában, de az ukrajnai kudarc leértékelte az orosz elnököt. A háborúskodó felek ezért az USA-hoz fordultak.

Azerbajdzsán különösen érdekes az amerikai diplomácia szempontjából, mert közel van Iránhoz, az USA legfőbb ellenlábasához a Közel és Közép Keleten. Alijev elnök apja egykor a Szovjetunió vezetői közé tartozott, de egy amerikai katonai kórházban halt meg, olyan fontos szövetsége lett az Egyesült Államoknak.

Az általános képmutatásnak ebben a közegében a magyar diplomácia nem ortodox megoldásai aligha kelthetnek feltűnést. A kérdés a várható üzleti haszon. A magyar gazdaság export képessége ugyancsak korlátozott míg az energiaválságban meggazdagodott türk államok – Azerbajdzsán, Kazahsztán vagy Türkmenisztán egyáltalán nem biztos, hogy magyar árukat kívánnak vásárolni, ha a pénzükért mostanában kaphatnak amerikai, brit, francia vagy német termékeket is.

Nem az olaj piszkos, hanem az orosz politika

Az orosz energiaügyi minisztérium váratlan, kritikus balesetet jelentett be a Kaszpi-tengeri csővezeték konzorcium novorosszijszki tengeri terminálján a nyugati szankciók és az emelkedő olajárak közepette – erről a „Kommersant” számolt be.

Kazahsztánból olajat szállító vezeték különösen azoknak az uniós országoknak fontos, amelyek megtagadják az orosz olaj vásárlását. Az orosz hatóságok szerint az állítólagos vihar miatti károk a terminálon napi 1 millió hordóval csökkenthetik a világpiaci szállítást. 

Az orosz irányítású Kaszpi-tengeri vezetékkonzorcium vezetése azt állítja, hogy a berendezések javítása akár két hónapig is eltarthat, ebben az esetben az Európába irányuló exportra szánt olajszállítás teljesen leállhat.

A balesetről szóló nyilatkozat pont akkor érkezett, amikor a szankciók és a nyugati vásárlók vonakodása miatt az orosz olajtól a Brent olaj uráli árengedménye elérte a hordónkénti 32,6 dollárt.

Gyanússá teszi az egybeesést, hogy a főként kazah fajtákból álló CPC-keverék az Ural-szigeteki olaj lehetséges alternatívája volt a piacon. Ez valószínűleg növeli az urali olaj megvásárlása iránti érdeklődést.

CTC 1,5 ezer km hosszúsággal és évi 67 millió tonna olaj kapacitással – a Kazahsztánból történő olajszállítás fő útvonala, amely a nyugati piacokra irányuló export több mint
80% -át teszi ki!

A konzorcium részvényesei Oroszország (31%), Kazahsztán (20,75%), valamint Chevron (15%), Lukoil (12,5%), Exxon (7,5%), Rosneft-Shell Caspian Ventures Limited (7,5%) és számos kisebbségek.

*Oroszország után a Szovjetunió összes volt köztársasága közül a folyékony szénhidrogének legnagyobb lelőhelyei Kazahsztánban találhatók. A legkonzervatívabb becslések szerint a természetes tartalékai (olaj és gáz) mintegy 40 milliárd hordó, azaz több mint 5 milliárd tonna. Kazahsztán körülbelül 70 évig folytathatja a kitermelést, és vannak még fel nem fedezett területek.

Tony Blair a bukott elnök PR tanácsadója volt Kazahsztánban 

A kazahstáni lázongások során egyre-másra döntik le Nazarbajev ex elnök szobrát Kazahsztánban, és a külföldi sajtóból az is kiderül, hogy miért. Míg a nép nagyrésze a megélhetésért küzd a diktátor családja dúskál a földi javakban: Nurszultan Nazarbajev a francia Riviérán, 41 éves lánya Nagy Britanniában.

300 millió dollárt vitt külföldre a diktátor lánya Kazahsztánból

8,75 millió fontért vásárolt kastélyt Londonban Alija Nazarbajeva és mellé 18 millió fontért egy luxus repülőgépet – írja a londoni Sunday Telegraph. A jelenleg 41 éves Alija Kazahsztán diktátorának a legfiatalabb lánya, aki brit állampolgárságot akart szerezni még 2006-ban. Főként pedig ki akarta hozni a pénzét Kazahsztánból, ahol a papa már a szovjet időkben is fontos elvtárs volt, a rendszerváltás után pedig teljhatalmú úr a soknemzetiségű és sokvallású országban, amely dúskál ásványi kincsekben. Ezek eladásából a hatalmi piramis csúcsán álló Nazarbajev família dollármilliárdokat szerzett.

Az idén már 82 éves Nurszultan Nazarbajev lemondott az elnöki tisztről 2019-ben, de a hatalmat nem adta át. Továbbra is a Védelmi Tanács vezére maradt, márpedig ez Kazahsztán igazi hatalmi központja. Csak a gázáremelés miatt kirobbant lázongások következtében váltotta le őt utóda, Tokajev elnök. Egyben hazaárulással vádolta meg a nemzetbiztonság főnökét – Nurszultan Nazarbajev  bizalmasát. Letartóztatták a nemzetbiztonsági szolgálat helyettes vezetőjét is, aki nem volt más mint Nazarbajev unokaöccse. Putyin portálja, az Rt.com arról számolt be, hogy őt szabadon engedték.

Menekülő út

A Sunday Telegraph értesülései szerint a bukott diktátor először lánya londoni kastélyában akarta kipihenni fáradalmait, hogy onnan tovább menjen Alija Nazarbajeva Dubajban megvásárolt palotájába – ha szorul a hurok. Ezt a palotát a diktátor lánya még 2006-ban vette meg 16 millió dollárért Dubajban, amelynek egyik fő előnye, hogy nincsen kiadatási egyezménye a világ országaival. Az Rt.com úgy tudja, hogy Nurszultan Nazarbajev még Kazahsztánban van.

A diktátor családja gondosan felkészült a menekülésre: nemcsak Alija Nazarbajeva, de a család több más tagja is bevásárolt a méregdrága londoni ingatlan piacon. A papa, Nurszultan Nazarbajev a francia Riviérán szerzett kastélyokat, de ezek után tudakozódni kezdett a francia rendőrség. A vizsgálatot az Élysée palotából leállították mondván Kazahsztán túlságosan fontos gazdasági partner. A brit rendőrség is érdeklődött miután Nazarbajev veje megvette András királyi herceg egykori kastélyát, amely olyan drága volt, hogy évekig nem kellett a kutyának sem. 15 millió fontot fizetett ezért Nazarbajev veje. A Scotland Yard nyomozni is kezdett a kazah diktátor családjának pénzügyei után, de ők emiatt beperelték a rendőrséget. Amelynek az ingatlan vásárlások mellett az is feltűnt, hogy Alija Nazarbajeva beperelte pénzügyi tanácsadóit Nagy Britanniában. Aztán ezt a pert közös megegyezéssel rendezték. A Scotland Yard pedig pórul járt: a brit bíróság elvetette az indítványt, hogy ellenőrizzék alaposabban a Nazarbajev família 80 millió fontos londoni ingatlan ügyeit.

Tony Blair méregdrága tanácsai

Kazahsztán diktátorát a külföldi sajtó gyakran bírálta az emberi jogok semmibevétele miatt. Ezért Nurszultan Nazarbajev felbérelte az egykori brit miniszterelnök, Tony Blair irodáját, hogy adjon tanácsot: miképp lehetne kedvezőbb képet kialakítani Kazahsztán rendőr államáról. A Tony Blair Associates 2011-től tevékenykedett a kazah diktátor tanácsadójaként. Állítólag maga Blair írta Nurszultan Nazarbajev elnök beszédének egy részét, melyet Cambridge egyetemén mondott el 2012-ben.

Amikor a kazah biztonsági erők belelőttek a tömegbe 2011-ben, és megöltek legkevesebb 14 embert, akkor Tony Blair segített abban, hogy elsikálják az ügyet a külföldi sajtóban. Amikor emiatt kérdőre vonták Őfelsége egykori miniszterelnökét, akkor levélben így válaszolt: „ezek a tragikus események nem homályosíthatják el Kazahsztán óriási fejlődését.”

„Puccskísérlet történt Kazahsztánban”

Tokajev elnök azt közölte  azon a virtuális csúcstalálkozón, melyen megköszönte Putyin orosz elnöknek „a testvéri segítség nyújtást”, hogy puccskisérlet történt Kazahsztánban. A virtuális csúcson Oroszország szövetségesei vettek részt: Belarusz, Örményország, Tadzsikisztán és Kirgizisztán.

A hattagú szövetség mindegyik tagja elvben köteles segítséget nyújtani, ha a másik államban puccs történik. Márpedig ezt állította Kaszim-Jomart Tokajev elnök, aki csak a lázongások idején vette át a Védelmi Tanács vezetését elődjétől, az országot háttérből irányító Nurszultan Nazarbajevtől.

A gázáremelés miatti elégedetlenséget kihasználva fegyveres csoportok érkeztek Kazahsztánba külföldről, hogy megdöntsék az alkotmányos rendet – állította a kazah elnök. Aki nem részletezte, hogy mi is volt elődjének szerepe ebben a zavaros ügyben? Miért tartóztatták le a nemzetbiztonsági szolgálat majd mindenható vezetőjét hazaárulás miatt? Miért vették őrizetbe a helyettesét, Nurszultan Nazarbajev unokaöccsét? Ők lennének a bűnbakok?

Menekülő út

A brit sajtót bejárta a hír, hogy Nurszultan Nazarbajev lánya londoni kastélyába menekült. Onnan pedig Dubajba menne tovább, ahol a lánya már jóelőre vásárolt egy palotát 14 millió dollárért. Dubaj azért jobb Londonnál vagy a francia Rivieránál, ahol Nazarbajevnek vannak hatalmas birtokai, mert nincsen kiadatási szerződése a világ államaival. Vagyis más bukott diktátorok és gyilkolásban megfáradt maffiózók között tölthetné napjait az idén már 82 éves Nazarbajev, aki szovjet párttitkárként kezdte karrierjét.

Putyin portálja, az Rt.com cáfolta, hogy Nurszultan Nazarbajev elhagyta volna Kazahsztánt.

Putyin két tűz között

Hétfőn kezdődött Genfben a tárgyalás sorozat az USA és Oroszország között. A fő téma Ukrajna. Putyin mindenképp meg akarja akadályozni, hogy Ukrajna belépjen a NATO-ba. Ukrajna elnöke viszont épp az orosz fenyegetésre hivatkozva szorgalmazza ezt.

Közben a kormánypárti média azon elmélkedik Moszkvában, hogy a „kazahsztáni puccsot épp a  genfi tárgyalások idejére időzítették”. Vagyis az Egyesült Államokat és a CIA-t vádolják – éppúgy mint a szovjet időkben.

Ettől még persze lehet alapja a vádaknak hiszen Ukrajnában is aktív amerikai támogatással űzték el az oroszbarát elnököt még 2013-ban.

Putyin mindenesetre sietett csapatokat küldeni Kazahsztánba, de ily módon meg kell osztania a figyelmét kelet és nyugat között. Ráadásul a kazahsztáni lázongások figyelmeztetést jelentenek Oroszország majd mindenható urának is. Kazahsztánban a rendőr állam sikeres gazdaságot menedzselt. A probléma az, hogy ebből nagyon kevesen profitáltak. Az orosz gazdaság kevésbé sikeres mint a kazah, de ott is az a helyzet, hogy a szűk elit dollár milliárdos, míg a lakosság döntő többsége a megélhetésért küzd. Nem kell ahhoz a CIA, hogy az elégedetlenség felszínre törjön az egykori Szovjetunió más tagállamaiban – így Oroszországban is.

Hazaárulás miatt letartóztatták a nemzetbiztonság főnökét Kazahsztánban

Veszíteni tudni kell: Nurszultan Nazarbajev ex elnök emberei a nemzetbiztonsági szolgálat tisztjeit vádolták meg a lázongások megszervezésével Kazahsztánban.

A földgáz árának duplájára emelése váltotta ki a zavargásokat abban az országban, ahol sok autót gázzal üzemeltetnek. Kazahsztán földgáz kitermelő ország, de a világpiaci áremelés miatt azt inkább külföldön adták el. Az ásványi kincsek exportja dollár milliárdokat hozott Nurszultan Nazarbajev ex elnöknek, aki a legutóbbi időkig a háttérből irányította  az országot. Csak a lázongások kirobbanása után menesztették a Védelmi Tanács éléről. Ez a legfontosabb irányító testület Kazahsztánban – éppúgy mint Oroszországban.

Nurszultan Nazarbajev egyik leglojálisabb híve Karim Maszimov, aki kétszer volt Kazahsztán kormányfője is. 2016 óta ő vezette a nemzetbiztonsági szolgálatot, amely kulcsszerepet játszik a soknemzetiségű állam stabilitásának fenntartásában.

Tokajev elnök kirúgta, majd azonnal le is tartóztatták. Őrizetbe vették a helyettesét, Szamat Abis altábornagyot is. Őt azután elengedték. A tábornok nem más mint Nurszultan Nazarbajev elnök unokaöccse, aki az ex elnök szeme volt a nemzetbiztonsági szolgálatnál. Nazarbajev ex elnök  szobrait mindenütt ledöntik Kazahsztánban. A fővárost még Nurszultannak hívják, de valószínűleg már nem sokáig. Putyin portálja az Rt.com úgy tudja, hogy a 81 éves ex államfő nem menekült el Kazahsztánból. Pedig lenne hova: méregdrága paloták várják a francia Riviérán.

Moszkva: az USA keze van a kazahsztáni lázongásokban

Putyin elit alakulatokat küldött Kazahsztánba „Tokajev elnök kérésére”. A moszkvai kormányhű sajtó közben azt pedzegeti, hogy nem véletlen a kazahsztáni válság időzítése. Pontosan akkor tört ki a válság Oroszországtól keletre amikor nyugaton, Ukrajna körül feszült a helyzet. A NATO külügyminiszterei pénteken virtuális konferencián vitatták meg Ukrajna ügyét. Teljes szolidaritásukról biztosították Ukrajnát az orosz fenyegetéssel szemben. Jövő szerdán Genfben NATO-Oroszország tanácskozást tartanak. A NATO egyértelművé tette, hogy Putyin követelései „Oroszország jogos biztonsági igényei ” tekintetében elfogadhatatlanok. Az orosz államfő szerint az USA-nak csökkenteni kellene katonai jelenlétét az egykori Varsói Szerződés államokban – így Magyarországon is. Ezenkívül le kellene mondania arról, hogy garantálja határaikat. Ezt a követelést Blinken amerikai külügyminiszter visszautasította. Éppúgy mint azt, hogy Ukrajna vagy Georgia nem lehet a NATO tagja.

Orbán Putyinnal paktál?

A magyar kormányfő február elején tárgyal az orosz elnökkel – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter. Aki a virtuális NATO tanácskozáson bírálta Ukrajnát amiatt, hogy diszkriminálja a kisebbségeket így a kárpátaljai magyarokat is. Putyin a többmilliós orosz kisebbségre hivatkozva élezi a feszültséget Ukrajna körül. Jelenleg Magyarország blokkolja Ukrajna NATO csatlakozását a kisebbségi jogsérelmekre hivatkozva. Putyin ezért minden bizonnyal hálás.

De mit gondolnak erről Washingtonban és Varsóban?

Orbán első számú politikai szövetségese, a lengyel vezetés  maximálisan támogatja Ukrajnát az orosz fenyegetéssel szemben.

A magyar diplomácia különútja ebben a tekintetben is egyre kacskaringósabb.

„Testvéri segítség nyújtás” Kazahsztánnak

Orosz ejtőernyős alakulatot küldött Putyin elnök a megingott rendszer támogatására Kazahsztánba – tudósít az Rt.com.

Tokajev kazah elnök kérte a katonai támogatást – közli az orosz hadügyminisztérium tv csatornája, amely beszámolt az IL 76-os csapatszállító repülőgép indulásáról csütörtökön. Mindez annak a kollektív biztonsági egyezménynek a keretében lehetséges, melyet hat egykori szovjet tagállam kötött meg: Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Örményország és Tadzsikisztán. Kezdetben Azerbajdzsán is tag volt, de 1999-ben kilépett. Alijev elnök, a mostani államfő édesapja a szovjet vezetés tagja volt, de amerikai katonai kórházban halt meg mint az USA szövetségese.

Jelenleg Örményország ennek a szövetségnek a soros elnöke. Az örmény kormányfő úgy nyilatkozott a katonai akcióról, hogy abban csak kis létszámú csapatok vesznek részt, amelyek korlátozott ideig maradnak Kazahsztánban.

Mindenkit meglepett a kazah lázongás

Az energia árak emelkedése váltotta ki a robbanást Kazahsztánban, amely maga is nagy energia exportőr. Csakhogy külföldön jobb ára van a földgáznak épp ezért kevesebb jut a hazai piacra, ahol most a hatalom kétségbeesetten az árak befagyasztásával próbálkozik.

Almatyban, az egykori Alma-Ataban, amely az ország legnépesebb városa, sok halottja is van az összecsapásoknak, mert a katonák és a rendőrök tűzparancsot kapnak. A külvilág nemigen kaphat reális képet a helyzetről, mert az internetet lekapcsolták.

Putyin pácban

Az orosz elnök épp Oroszország „jogos biztonsági  érdekeiről” győzködte Biden elnököt Ukrajna kapcsán, most viszont kiderült, hogy Keleten sincsen minden rendben. Az egyik legmegbízhatóbb szövetséges omlott össze látványosan. Ez a nemzeti együttműködés putyini rendszere számára is komoly figyelmeztetés. Kiderült ugyanis, hogy a hatalmi piramis könnyen meginoghat. Kazahsztánban sem a katonaság sem a rendőrség nem mutat túlzott lelkesedés azért , hogy meghaljon a hatalomért.

Az energia krízis, amely sok pénzt hozott Putyin és a kazah elit kasszájába, komoly érvágás a családok számára. Ez mindenütt figyelmeztetés a poszt kommunista elit számára: a lakosság több mézet követel a madzagra! Kérdés, hogy a nemzeti együttműködés rendszere milyen választ talál erre a problémára Kazahsztánban, Oroszországban és Magyarországon?!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!