Kezdőlap Címkék Kamatperiódus

Címke: kamatperiódus

Kamatemeléstől tart az MNB, szigorított a feltételeken

Jelentősen szigorított a jövedelemarányos lakástörlesztő-részleten a nemzeti bank, nettó 400 ezres jövedelem alatt már csak ennek negyedére rúghat a havi teher a rövidebb kamatperiódus esetén. Az MNB arra számít, hogy emelkedhetnek a kamatok, ami súlyosan érintheti a törlesztéseket.

Aki októbertől vesz fel lakáshitelt, annak arra kell számítania, hogy a jövedelméhez képest esetleg sokkal kisebb összegre rúghat a havi törlesztés engedélyezett plafonja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette, hogy az úgynevezett adósságfék-szabályon módosítanak az új kölcsönök esetében.

A jegybank hosszú ideje hangoztatott célja

a minél hosszabb kamatperiódusú (vagyis meghatározott időre rögzített kamatú) hitelekre ösztönzés,

továbbá a megfelelő jövedelem/törlesztési arány fenntartása.

Ennek megfelelően októbertől az öt évnél rövidebb kamatperiódusú lakáshitelek esetében a nettó 400 ezer forint alatti havi jövedelem esetében felére, 25 százalékra, 400 ezer felett pedig 30 százalékra csökken a megengedett törlesztő-összeg (vagyis a jövedelem ekkora hányadát nem lépheti túl a havonkénti teher). Az 5 és 10 év közötti kamatperiódusnál ezek az arányok 35, illetve 40 százalék. Aki viszont legalább 10 évre fixált kamatot választ, annak nem változik a két index: 400 ezer alatt 50, afelett 60 százalék lehet a havi törlesztés jövedelem-arányos összege.

A változó, illetve rögzített kamatú kölcsönökről bővebben írtunk itt. A lényeg az, hogy aki egy évnél rövidebb időre szólóan változó kamatot választ, annak ugyan a legolcsóbb lesz a hitel, de a kamat módosulása ezen idő leteltével azonnal beépül a havi törlesztésbe.

A kamatperiódus alatt a bank semmiféle változást sem hajthat végre az ügyfél kamatán erre hivatkozva,

ennek ára azonban az, hogy minél hosszabb ez az időszak, annak észrevehetően magasabb a kamata.

A kamatváltozás természetesen két irányú lehet, de mostanában inkább az emelkedés lehet napirenden.

Az MNB is ezzel számol, amikor azt hangoztatja, az októberi feltétel-változás célja, hogy

„a kamatkockázatnak kitett ügyfelek is megfelelő jövedelmi tartalékkal rendelkezzenek, felkészülve ezzel a törlesztőrészletek kedvezőtlen megváltozására”.

Ezt szemlélteti az az ábra, amely az egy évnél rövidebb kamatperiódusú lakáscélú hitelek törlesztési terhének alakulását mutatja azokban az esetekben, amikor a kamat 1, 2 vagy 3 százalékponttal feljebb kúszik.

Forrás: MNB

Ahogyan azt az MNB magyarázza jelentésében, a kamatszint mérsékeltebb, 1–3 százalékpontos változása is drasztikusan, mintegy egyharmadával emelheti a törlesztési terheket. A kamatszint ekkora növekedése után a szerződések törlesztőrészlete 10-30 százalékkal is drágulhat egy 10 millió forintos, 20 éves futamidejű hitel esetén.

Az MNB eddigi szabályváltoztatásai eredményeképpen a mostanában felvett lakáshitelek háromnegyede már valamilyen hosszabb időre, legalább egy évre rögzített kamatozású. Ennek megfelelően már csak minden ötödik szerződés tartozik az egy év alatti kamatperiódusúak közé.

Legkomolyabban ez utóbbiakat, a rövid idő alatt megváltoz(hat)ó kamatozású kölcsönök felvevőit fogja érinteni az új előírás. Közülük nyilván sokan fogják megváltoztatni a szerződést, hosszabb kamatperiódust választva, illetve akinek már most is ilyen, mondjuk egy évre rögzített a hitele, az feljebb megy 3 évre, és így tovább. Ennek azonban az a korlátja lehet, ezzel rögtön növekedni fog a kamat és a visszafizetendő tőke összege. Ennek akár olyan hatása is lehet, hogy sokan újragondolják kölcsön-felvételi tervüket, és a magasabb kamatú, ám biztonságosabb hosszú kamatperiódus mellett kevesebb pénzt igényelnek a banktól.

Forintgyengülés: kell-e aggódni a hitelek miatt?

Hétfőn ismét 320 közelében járt a forint euróárfolyama, a múlt héten többször át is lépte. Sokan kérdezhetik: kell-e félniük a felvett kölcsönök, elsősorban a lakáshitelek miatt? A rövid válasz: bizonyos esetben most nem, de hosszabb időre szólóan nem tudjuk.

Elsősorban a török és az olasz események miatt a múlt héten alapos gyengülést szenvedett el a forint, az euróval szemben pár nap alatt jelentős mértékben 319-320-ig ugrott a ráta, több alkalommal át is lépte a vonalat. Erre két éve nem volt példa.

A háttérről pár napja írtunk: a lényeg az, hogy a forint az úgynevezett feltörekvő országok devizáival van egy csomagban, például a zlotyval, cseh koronával, török lírával, dél-afrikai randdal. Mostanában a török gazdaság mélyrepülése, és az olasz kormány lehetséges összetétele, súlyosan unióellenes irányvonala váltott ki kisebb árfolyamválságot. Az olasz „sztori” ma folytatódik a korábban miniszterelnöknek jelölt politikus visszalépésével.

A forintra azonban erősen hat az is, hogy a tengeren túl javában zajlik az alapkamat emelése több lépcsőben, a hosszabb lejáratú államkötvények hozama viszont máris átlépte a három százalékot, amely komoly vonzerőnek bizonyul a pénzügyi befektetők számára. Különösen olyan országok kárára, amelyekben alacsony, nulla közeli kamat hozamot lehet elérni, és amelyek erősen ki vannak téve a pénzpiaci viharoknak. Ilyen Magyarország is.

Egyes szakértők szerint a piac tesztelte a forintot, az hogyan reagál azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden nem csak hogy kiállt a 0,9 százalékos alapkamat mellett, hanem jelét se adja az esetleges felülvizsgálatnak (emelésnek).

Márpedig egyre többen osztják azt a véleményt, hogy három-négy éves távlatban nem tartható ez a ráta anélkül, hogy jelentős tőkevesztés érné az országot (és a forint végzetesen megbillenne). A hazai bankrendszerből a devizahitelek évekkel ezelőtt lényegében kikerültek, ezzel a kockázati tényezővel tehát már nem kell számolni.

Maradt azonban rizikónak az infláció és (részben ezzel is összefüggésben) a kamat.

Az áremelkedés mértéke 2,5 százalék körül ingadozik, de vannak elemzők, amelyek már erre az évre három százalékot várnak.

A kérdés az, hogy mire számítsanak a hosszú évekre nagy összegű tartozást vállalók (az MNB kimutatása szerint a hitelintézetektől felvett ingatlankölcsönök állománya március végén 3068 milliárd forint volt, folyamatos növekedést mutatva)? Mit tegyenek, hogy védjék magukat, amennyire lehet?

A devizahiteleket annak idején három hónaponként változó kamatú (úgynevezett kamatperiódusú) forintkölcsönre váltották át. Magyarországon nem annyira az MNB alapkamata, sokkal inkább a bankok közti kamat, szakszóval a Bubor határozza meg a kölcsönök árazását. Ez a ráta pedig évek alatt lényegében nullára süllyedt, s mivel az államkötvényeket is csökkenő hozammal sikerült kibocsátani, az egy éven belüli kamatperiódusú kölcsönökkel

eddig egyre jobban jártak az emberek.

Csakhogy ebben az évben nálunk is felfelé indult el a hosszú lejáratú állampapírok hozama: januártól az öt és a tíz éveseké is egyaránt nagyjából egy százalékponttal emelkedett. Ha ez fennmarad, előbb-utóbb az MNB-nek be kell avatkoznia. Akkor pedig nőni fog a Bubor, nyomában a banki kamatok is. (A Bubor január óta például a 3-12 havi időszakra már két-háromszorosára nőtt, persze még így is csak 0,2 százalék körül van.)

Igen ám, de minden egy százalékpontnyi kamatemelkedés

a törlesztőrészletek körülbelül nyolc százalékos drágulását

vonja maga után. Könnyű kiszámolni, mit jelent ez egy akár csak 60-70 ezres havi teherre nézve.

A rövid kamatperiódusú (mondjuk hathavi) kölcsönök esetében a kamat – és egyéb indokolt költség – növekedése ilyen gyakorisággal épül be a következő cikluséba. Ezért, érthetően, ezek a legolcsóbb kölcsönök. Minél hosszabb a rögzített időszak, annál nagyobb biztonságot nyújt, hogy nem emelkedhet a törlesztés, de természetesen ez a legdrágább, például tíz évre szólóan körülbelül két százalék a kamatfelár, így az éves kamat most mondjuk 5,5 százalék. (Az MNB hitelszámlálója itt érhető el.)

Az aggódó kérdésre tehát a válasz: minél hosszabb kamatperiódusú hitelt érdemes felvenni sokmilliós kölcsönre. De azt természetesen senki se tudja megmondani, hogy a közeli és középtávú időben esetleg borúsra forduló gazdasági környezet következményei mekkora arányban épülnek be egy csapásra a 3 vagy 5 évenkénti kamatperiódusok letelte után.

Ebben a helyzetben (is) mindenesetre elgondolkodtató, hogy az MNB terve és – ismerve Matolcsy György befolyását Orbán Viktorra – alighanem a kormány programjának is része lehet, hogy minden eddiginél több hitelt szeretnének a gazdaságba önteni. Közte lakásvásárlásra is évente kétszámjegyűen növekvő mennyiséget.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!