Kezdőlap Címkék Juhász Péter

Címke: Juhász Péter

Székelyföldön vett házat Kövér kabinetfőnöke, akit itthon sikkasztással gyanúsítanak

188 négyzetméteres úszómedencés ház tulajdonosa Tibódon Veress László, a parlament elnökének kabinetfőnöke. A helyi polgárok szerint Kövér László is gyakran megfordul a szép házban a Székelyföldön, ahol sokan úgy tartják: valójában az országgyűlés elnöke a tulaj. Juhász Péter azonban utánanézett – számolt be a 24.hu. A földhivatal bejegyzése szerint Veress László a tulaj. Ő Erdélyből származik tehát feltehetően román állampolgár is.

Budapesten nyomoz a rendőrség, mert 240 millió forintért vett egy luxus lakást a Határontúli Tehetségeket Támogató Alapítvány, melynek működéséről nem tudni semmit. Azt viszont igen, hogy Veress László családja használja a luxuslakást. Az alapítvány egy Audi 6-ost is vett, ezt Veress egyik munkatársa használja.

Ki fizeti a számlát? Egy Frank Liu nevű tajvani milliomos pénzeli az alapítványt. Hogy miért érdekelne egy tajvani milliomost a határon túli magyar tehetségek ügye? Rejtély. Állítólag Kövér László barátjáról van szó. Kövér elintézte neki a magyar állampolgárságot, amely a tajvani üzletember számára szabad mozgást ad az Európai unióban. Kövér még kitüntetést is akart adni neki, de aztán lebeszélték, mert Pekingben ugyancsak rossz szemmel nézik a barátkozást Tajvannal.

Ábel nyomában

Veress László székelyföldi ingatlanjára elővásárlási joga van az Ábel egyesületnek. Ennek az egyesületnek ugyanaz az elnöke mint aki az alapítványt alapította: Stefán Károly Róbert. Az Ábel egyesület 35 millió forintot kapott az alapítványtól. Vajon miért? Ez éppoly érdekes kérdés mint az, hogy Frank Liu Tajvanról miért pénzeli az alapítványt? Sem Kövér László sem pedig kabinetfőnöke nem siet nyilatkozni ebben az ügyben. Csakhogy Románia – Magyarországtól eltérően – belépett az európai ügyészségbe. A főnökasszony nem más mint a Székelyföldön született Laura Codreanu-Kövesi. Ők elvben vizsgálódhatnak, de az ügyészséget nem ilyen kisstílű bűnügyekre hozták létre.

Kövér László eddig a „tisztakezű fideszes” pózában tetszelgett, de kiderülhet, hogy csak kisebb stílű tolvaj, aki ügyesebben leplezi az államkassza megcsapolását mint mondjuk Völner Pál, akit az ultra lojális magyar főügyész buktatott le.

Lehet, hogy GYES-re megyek – Interjú Juhász Péterrel, a megszűnt Együtt elnökével

  • Egész életében politizált, 15 éve társadalmi ügyekért dolgozott
  • A volt együttesek ősszel újradefiniálják magukat
  • Olyan platform kell szerinte, ahova mások is be tudnak csatlakozni
  • Jelenleg már 148 millió forintnál tartanak a gyűjtésben, a pénzt a héten elküldik a Kincstárnak
  • Szerinte később esetleges közösségi finanszírozással meg lehet teremteni a szükséges anyagi feltételeket a munkához

 Az Együtt immár hivatalosan is megszűnt létezni. Mi most a következő lépés?

Előrebocsátva: a párt megszűnt, s innentől kezdve – immár hangsúlyozottan – közösségről kell beszélni. És a közösség szempontjából nem lehet megfogalmazni azt, hogy mi legyen, lesz a következő lépés. Itt emberek, magánszemélyek vannak, akiknek el kell dönteniük, hogy mit akarnak a jövőben. A közösség együtt most nem fog tevékenykedni, de – legalábbis a magam részéről azt javasoltam –

az időközi választásokon mindenki segítse azokat a helyi jelölteket, akikben bíznak.

Miben maradtak a közösség esetleges jövőjét illetően?

Abban, hogy őszig mindenki végig gondolja, hogy egyénileg hogyan képzeli el a politikai jövőjét, mi az, amire képes és kész, majd ősszel összegyűlünk, s megnézzük, hogy van-e kellő elszántság és akarat a közösségben, hogy újradefiniáljuk magunkat.

Merültek-e fel már most ötletek erre?

Nem is jutottunk el még az ötletelésig sem. Egyetértés volt ugyanis abban hogy először tényleg mindenki gondolja végig egyrészt a saját szempontjait, másrészt a társaságét is. Kell adni egy kis időt a leülepedésre, arra, hogy kellő távlatból tudjuk végigelemezni azt, ami történt.

Sok mindenre kell választ keresnünk, a többi között arra, hogy mi vezetett idáig, a választási szereplésig, majd az Együtt megszűnéséig, milyenek voltak a külső körülmények, mennyire voltak azok a számottevők, illetve miben hibáztunk mi.

S persze azt is alaposan végig kell gondolni, mi lehet a perspektíva. Mindezek után lehet csak eldönteni, hogy mi legyen a következő lépés – ha lesz következő lépés a közösség keretein belül.

Ön szerint?

Ugyanazt vonatkoztatom magamra, mind amit javasoltam a többieknek. Azaz most egy-két hónapot pihenek, ezalatt átgondolom a lehetőségeimet és a közösség lehetőségeit. Majd pedig augusztus elején eldöntöm, hogyan tovább.

Mit csinálnak a pártbéli politikustársai most, hogy megszűnt a párt. Visszatérnek a polgári foglalkozásukhoz? Van állásuk, munkájuk?

Külön kell választani a stábot, amelynek tagjai alkalmazottként dolgoztak, illetve a párt politikusait vagy képviselőjelöltjeit, akik jellemzően nem élveztek támogatást a párttól, pontosabban csak a kampányukhoz, a megélhetéshez nem. Számukra tehát ilyen szempontból nem változott  a helyzet.

És Ön? Mit fog most csinálni?

Pihenek. Felmerült – a párom szeretné –, hogy menjek GYES-re, neveljem a gyerekeimet.

Ez is szóba jöhet, de egyelőre ez sem eldöntött. Eddig nem is igen tudtam még gondolati szinten sem foglalkozni a kérdéssel, annyira lefoglalt az elmúlt hetekben a közösségi gyűjtés menedzselése.

Azt azért talán tudja, hogy a jövőben is szándékában áll-e politizálni?

Ez a kérdés nem így merül fel. Hiszen én egész életemben politizáltam. Nem attól függ, hogy politizálok-e, hogy pártban dolgozom vagy sem. Én 15 éve különféle társadalmi ügyekért dolgoztam.

Éppen ezért, az, hogy politizálok-e az nem elhatározás kérdése, hanem attól függ, hogy továbbra is fontosnak tartom vagy sem, hogy mint egyén tegyek a közösségért.

Ebben pedig nincs és nem is lesz változás. Ez nem is kérdés. A kérdés csak úgy merül fel, hogy milyen kereteket között: hivatásszerűen, GYES mellett vagy munka mellett.

Van-e kiszemelt szervezet, közösség, amely mellé odaállna jelen pillanatban?

Elvben sokakat tudok támogatni, de gyakorlatilag jelen pillanatban nem szeretnék bevonódni egyetlen közösségbe sem.

És ami az Együtt esetleges jövőbeni közösségét illeti, szóba kerülhet az is, hogy ismét pártként folytatják majd?

Nem feltétlenül, sőt. Bárhogy is lesz, az biztos, hogy bármit is csinálunk együtt, szélesebb körben kell tevékenykedni, mint az együtt közössége. Olyan platform kell, ahova mások is be tudnak csatlakozni. Az pedig tény, hogy a civil szervezetek könnyebben finanszírozhatók,

könnyebb úgy dolgozni, tevékenykedni ilyen keretek között, mint egy pártban,

amelyben mindig vannak feleslegesen futtatott körök, kötelező penzumok – például az, hogy mindig mindenre reagálni kell.  Arról nem is beszélve, hogy a következő országgyűlési választásokig tulajdonképpen nincs is szükség pártbeli keretekre a munkához.

Beszéljünk kicsit a piszkos anyagiakról is. Hol tartanak? Mennyi pénzt sikerült összegyűjteni? Nem egészen két hete mondta portálunknak, hogy újabb löketet akarnak a véghajrá előtt adni a gyűjtésnek, aminek a keretében addigra „csak” 141 millió forint gyűlt össze, s hiányzott még nem is kevés.

Az azóta eltelt időben érkeztek még adományok, így jelenleg már 148 millió forintnál tartunk. Ez azt jelenti, hogy 5 millió forint hiányzik az eredeti összegből – amire még rá fog jönni kamat is, de még nem tudjuk, mennyi. Ami biztos, nagyon szépen köszönjük mindenkinek, aki küldött. Felemelő érzés, hogy ennyien segítenek.

Mennyi idejük van még összegyűjteni a teljes összeget?

Nem tudjuk, de mi mindenesetre eldöntöttük, hogy még a héten elküldjük a Kincstárnak az összeget, ami a rendelkezésünkre áll. Továbbra sem tudjuk egyébként, hogy pontosan mekkora kamatokat vernek ránk, nem tudjuk, mennyi lesz a végszámla. Erre vonatkozó információkat kérünk a Kincstártól, tételesen, forintra-fillérre lebontva.

Mi lesz, ha nem jön össze a teljes szükséges összeg?

Eldöntöttük, hogy az Elnökség öt tagja nem egyetemleges felelősséggel viszi tovább az esetleg még majd fennálló adósságrészt. Egyenlően elosztjuk, s mindenki a rá eső részt összeszedi – vagy megtakarításaiból vagy családi, baráti kölcsönből. És a héten befizetjük a pénzt.

Korábban már beszéltünk arról (igaz, még április végén), hogy „abban gondolkodunk, hogy nemzetközi gyűjtést indítunk – arra hegyezve ki, hogy ezzel a magyar demokráciát támogatnák”. Ez biztosíthatná az alapot a leendő közösségi politizálásukhoz?

Egy esetleges közösségi finanszírozás akkor lesz csak aktuális, ha lesz folytatás. Ha meglesznek a szervezeti és emberi feltételei. Az biztos, hogy én hiszek abban: közösségi finanszírozással meg lehet teremteni a szükséges anyagi feltételeket.

Négy évig nem lesz szükség pártra

Még nem jött össze a Kincstárnak visszafizetendő teljes összeg, továbbra is várja a pénzbeli adományokat az Együtt. Nem tudják, pontosan mennyi lesz a visszafizetendő összeg. Június elején lesz a küldöttgyűlés, akkor dől el, hogy együtt, vagy külön utakon, illetve, ha együtt, milyen formában folytatják a munkát.

 

Még mindig hiányzik valamivel több mint 12 millió forint abból az alaphangon 153 millió forintból, amelyet az Együttnek vissza kell fizetnie az államnak amiatt, mert az április 8-i országgyűlési választásokon nem érte el az 1 százalékot – tudtuk meg Juhász Péter elnöktől. A fizetésre kötelezett nem a párt, hanem annak öt elnökségi tagja, akik a fejenként több mint 30 millió forintot nem lettek volna képesek előteremteni, ezért közösségi gyűjtést indítottak.

Mint Juhász megkeresésünkre most elmondta:

megpróbálják egy véghajrával összegyűjteni a még hiányzó pénzt,

hiszen, ha nem tudják előteremteni, akár az is előfordulhat, hogy jelzálog kerül a fizetésre kötelezettek lakóingatlanjaira.

Ugyanakkor a 153 millió csak alaphangon annyi – ugyanis kamatot is felszámol utána a Kincstár arra az időre, amíg a pártnál volt a pénz. Juhász Péter elmondta, hogy

a náluk megmaradt több mint hétmillió forintot másfél-két hete már átutalták a Kincstárba, egyben próbálták megtudni, az általuk befizetendő pontos összeget is.

A Kincstár jelezte, azután kezdenek majd el számolni, hogy jogerőre emelkedik a választás végeredménye (ez egyébként az utolsó kúriai döntéssel, május elején megtörtént), az onnan számított harminc nap múlva várható majd, hogy közlik a kamattal növelt összeget.

Portálunknak Juhász korábban azt is mondta, hogy ha nem gyűlik össze a szükséges pénz, akkor akár a nemzetközi színtéren is elkezdenek majd gyűjteni.

Ez annyiban változott, hogy a még hiányzó összeg miatt nem látják értelmét ebbe belevágni, viszont az lehetséges, hogy az esetleges jövőbeni működéshez így keresnek majd finanszírozást – mondta Juhász.

Ez a jövőbeni működés milyen formát önthet? – kérdeztük Juhásztól, aki közvetlenül a választások után a FüHü-nek még azt mondta „Nem gondolom, hogy érdemes fenntartani a pártot…. nem további pártokra van szükség, hanem kitartó munkára”. Most kifejtette: azt majd a júniusi küldöttgyűlés fogja eldönteni, hogy közösen vagy egyéni utakon folytatják. Ő a maga részéről azt fogja javasolni, hogy civil szervezeti formában folytassák a munkát. „A jelenlegi egypártrendszerben ugyanis az ellenzéki pártok sem tudják demokratikus eszközökkel leváltani a Fideszt, az ellenzéknek az állammal kell megküzdenie, s ebben a helyzetben most nem az  legfontosabb kérdés, hogy párt- vagy civil keretek között folytatják a munkát” – fejtette ki.

Pártra legközelebb majd csak négy év múlva, az Országgyűlési választásokon lesz szükség, sem az európai parlamenti, sem pedig az önkormányzati választásokon nem. Amire szerinte most szükség van, az a stratégia átgondolása, újraépítkezés, mégpedig alulról.

Együtt kellett volna…

Emlékszem, nagyon sokan szorongtunk 2012. október 23-án a Szabad sajtó útján, az Erzsébet híd feljárójánál, és arra vártunk, hogy megszólaljon Bajnai Gordon. Hogy visszatérjen a magyar belpolitikai közéletbe és reményt adjon annak a sok tízezer embernek, hogy két év múlva összefogva, együtt, le lehet váltani a „fülkeforr” mámorában tobzódó, a kétharmad birtokában a demokráciának hadat üzenő kormánypártokat.

Akkor már elkövette a Fidesz az „ősbűnt”, belekényszerítve sok kis pártra szakadt ellenzékét egy olyan csapdába, amelyből azóta sem sikerült kikecmeregnie. Ismertük a 2011-ben elfogadott új választási törvényt, amely a korábbitól eltérően az országgyűlési képviselők választását egyfordulóssá tette. Az addig arányos rendszer irányából a többségi választási rendszer felé tolta el a hangsúlyt. A 199 főre csökkentett parlamenti helyek többségét már nem listáról, hanem az így felértékelődött 106 egyéni választókerületekből töltik be, s a választók attól kezdve csak az országos pártlistákra adhatják le a szavazataikat.

Azon a Milla rendezvényen a Haza és Haladás Egyesülettel karöltve Bajnai, Juhász Péter, Szigetvári Viktor és társaik elindították az „Együtt 2014” elnevezésű választási mozgalmat, azzal az ígérettel, hogy motorjai lesznek annak az összefogásnak, amely a 2014-es választásokat majd megnyeri.

Az „Együtt 2014 mozgalom” 2012 novemberében politikai nyilatkozatot tett közzé, és aláírásgyűjtést indított, eredetileg az olasz Olajfa koalíció mintájára balközép ellenzéki ernyőszervezet lett volna. Már itt akadályba ütköztek: a Lehet Más a Politika (LMP) kongresszusa 2012 novemberében és 2013 januárjában elzárkózott az együttműködéstől. Az MSZP vette át a baloldali ellenzéki összefogás irányítását, erre válaszul az Együtt-2014 az MSZP-től függetlenül kezdte meg kiépíteni támogatói bázisát. 2013-ban a mozgalom „Együtt-2014 Választói Szövetség Párt” néven párttá alakult, amelyet három társelnök – Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Egyesület alelnöke, Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke és Juhász Péter, a Milla Egyesület korábbi vezetője – irányított. Az új párt azonnal szövetséget kötött az LMP-ből január 26-án távozott politikusok által alapított Párbeszéd Magyarországért párttal (PM), 2013. június 28-án „Együtt – a Korszakváltók Pártja” néven vették őket nyilvántartásba.

Bajnai pártja azt ígérte, alapvetően egy új, balközép erő megteremtésén dolgoznak majd, ahogy akkor fogalmaztak: „Az emberek már kiábrándultak a narancsból, de a szegfűt sem szerették meg azóta sem”.

Ma már tudjuk, az Együttet még kevésbé.

Mert az Együtt története meglehetősen kacskaringósra sikerült. 2017. február 4-én Juhász Pétert választották elnöknek, ugyanezen a napon Berkecz Balázst és Hajdú Nórát alelnökökké, Szigetvári Viktor pedig a párt Országos Politikai Tanácsának elnöke lett. 2018. januárjában az Együtt politikusai bejelentették, hogy önállóan indulnak a 2018-as Magyarországi országgyűlési választáson, azzal, hogy a miniszterelnök jelöltjük Szigetvári Viktor. Alig három hónappal később, 2018. április 8-án éjjel a párt vezetői valamennyien lemondtak tisztségükről, s az Együtt hajóját sorsára hagyták.

Egy alapvetően elhibázott stratégia vezetett el a széthullás állapotáig. A külső szemlélő joggal érezhette úgy, hogy egyedül Juhász Péter az, aki megpróbálja kissé megzavarni a párt körüli állóvize. Egyéni akciókkal, performanszokkal kavart némi hullámokat, de azok alig voltak érezhetők a Belváros, jobb esetben a főváros kerületeinek határán túl. Hiába készítettek rendkívül drágán, mindenki másnál igényesebben egy vaskos kiadványt, amelyben pontról pontra elmagyarázták az olvasónak, hogyan képzelik el egy sikeres választást követően Magyarország jövőjét, aligha volt ember (néhány ebből elő politikai elemzőn kívül), aki töviről hegyire átrágta volna magát a „művön”.  Hajdú Nóra, Berkecz Balázs kétségtelenül igyekezett a szakértő politikusok benyomását kelteni, okos érveik a legtöbbször visszhang nélkül elhaltak, pedig mindkettőjüket „kedvelték” a híradós stábok.

A párt vezetői kissé későn tanulták meg, hogy a NER igazságtalanságokkal tarkított politikai akadálypályáján egyedül senki nem megy semmire. Lehet idegenkedni Gyurcsány Ferenc politikai múltjától, meg lehet bélyegezni a szocialistákat kormányon elkövetett sutaságaikért, de nincs értelme olyanokhoz dörgölődzni sem, mint amilyenek a Momentum önmaguktól kissé elszállt ifjú titánjai. Mert az ő szemükben ugyan rendszerváltás után alakult politikai formáció volt az Együtt, politikusaiknak – különösen Szigetvári Viktornak – éppen úgy múltjuk, „szaguk van”, mint a többieknek. Az LMP-ről pedig kiderült, hogy szerintük éppen attól lehet más a politika, ha a politikusok nem számoltak a realitásokkal.

Hogy mit gondoltak róluk a választók? Az alig valamivel több, mint fél százaléknyi voks erről mindennél többet mond. Amihez csupán egy szerény adalék, amellyel a párt facebook oldalán, a hozzászólások között találkoztam.

Íme az egyik: „Sajnálom hogy ezt kell mondanom de ne folytassátok. Örüljetek, ha összejön a pénz (amit vissza kell fizetni a Kincstárnak- a szerk). Jómagam normális esetben rátok szavaznék, de nincsenek normális idők. Szánalommal vegyes idegenkedéssel figyeltem az utóbbi két évben a működéseteket.”

Egy másik: „Juhász Péter, Gulyás Márton, Hadházy Ákos… hirtelen több politikus nem is jut eszembe, akik tettek is valamit, és nem a választóktól várták, hogy kikaparják a gesztenyét.” Ebben is van némi igazság: az Együtt és Juhász Péter kis csapata rossz helyen, és nem úgy kereste a „gesztenyét”, ahogyan érdemes lett volna.

Bréking nyúz, április 21. – Tudósítás a másik valóságból

0

Nagyon idegesítik a kormánymédiában dolgozókat a kormányellenes tömegtüntetések, most épp a Pesti Srácok szidja őket. Az Origo Juhász Pétert gyalázza egy, „természetesen” név nélküli írásban, a Figyelő szerint vannak még veszélyek, a Ripost pedig a magyar foci izgalmairól vizionál. Megnéztük, mi újság az alternatív valóságban.

A Pesti Srácoknak továbbra sem tetszik, hogy sokan tüntetnek

„Az ellenzék semmiképp nem akarja elengedni a választás csúfos vereségét, ezért újabb tüntetést szerveztek szombatra a Kossuth térre. Az általában minden ellen tüntetők összeömlesztése azonban nem alakult túl fényesen az elmúlt napokban, tekintve, hogy Facebook csoportjukon belül is marja egymást az alternatíva nélküli “kormányváltó” ellenzék csalódott szavazóbázisa. A holnapi ellenzéki megmozdulás szervezői többek között Márki-Zay Péterrel, mint sztárvendéggel kívánják izgatni a demokráciáért hisztériázó tömeget. (…)

A “Mi vagyunk a többség” csalódott ellenzéki csoport minden bizonnyal belső viszályait egy időre levetkőzte, és rendkívüli szimbolikát csempészve a következő gigamega tüntetésbe kitalálta, ezen a szombaton az Orbán-rezsim által bekebelezett közmédiára fektetik a hangsúlyt, ezért vonulnak majd át a Kossuth térről a Szabad sajtó útra. Az újabb tüntetés fő témája azonban ezúttal sem rejt magában mély mondanivalót. (…)

A holnapi tüntetés szervezői ledobva az atombombájukat bejelentették sztárfellépőjüket: Márki-Zay Pétert. Felszólal még többek között Gyetvai Viktor, a “Független” Diákparlament képviseletében, Homonnay Gergely, a “Puszi, Erzsi” című kormánykritikus könyv írója, Gulyás Balázs aktivista, aki nem mellesleg az MSZP ikonikus káderasszonyának, Gurmai Zitának a fia, valamint Unyatyinszky György a megboldogul Magyar Nemzet provokátora, akit sajnos nem vertek meg a Békemeneten, pedig rá fért volna.”

Az Origo most épp Juhász Pétert szidja

„Juhász Péter is bevetette a Vona által meghonosított macskás trükköt. Ha valaki esetlen nem tudná, létezik egy Vona Gábor, bukott Jobbik-elnök által, a nagy néppártosodás hevében meghonosított ellenzéki mesterfogás, amit nevezzünk csak „macskás trükknek”. Ennek a zseniális politikai húzásnak a lényege, hogy, amikor rosszul áll a szénád a közéletben, és nincsenek megfelelő politikai érveid, akkor vegyél egy kisállatot, lehet macska vagy kutya, amit bőszen simogatva próbálj meg szimpátiát kiváltani a közvéleményben. Vona után Karácsony is használta ezt a fogást és úgy látszik a trükk a választáson csúfosan megbukó Együtt-elnökhöz is elért. A videó célja ugyanaz volt, mint korábban: a koldulás.”

A Figyelő szerint „nem szabad hátradőlni”

„Hiába győzött zsinórban harmadszor elsöprő fölénnyel a Fidesz-KDNP, a külföldi és belföldi politikai támadások szemernyit sem csitultak, sőt még az eddigieknél is élesebben próbálják ellehetetleníteni a nemzeti oldalt Magyarországon. Mára nem az ellenzéki pártok jelentik a veszélyt, hanem az őket bábként mozgató NGO-hálózatok, illetve a Soros érdekei szerint mozgó brüsszeli döntéshozók.”

A Ripost szerint „a magyar focira figyel egész Európa”

„Már csak hét forduló van hátra a labdarúgó NB I mostani szezonjából, de még semmi nem dőlt el. A bajnoki címért a Ferencváros és a Videoton vív ádáz csatát, a két csapat eddig 55 pontot gyűjtött, a Fradi csak jobb gólkülönbségével előzi meg riválisát. Az biztos, hogy Európában a magyar pontvadászat alakul az egyik legizgalmasabban!”

Ha az a százezres tömeg ott marad ülve a Parlament előtt…

 „Valami új, az eddigiektől eltérő taktika kell. Például, ha az a százezres tömeg ott marad ülve a Parlament előtt…annak talán lenne hatása. Mahatma Gandhinak is volt…” – fejtegeti Juhász Péter. Az Együtt elnöke a Független Hírügynökségnek közvetlenül azután adott interjút, hogy átadta a párt belvárosi irodáját a bérbe adónak. Ennek ellenére derűs és nyugodt volt, mint mondta, azért, mert a lelkiismerete tiszta és hihetetlen szolidaritás veszi őt, a közösségét körbe. „Az erkölcsi győzelem a mienk…megéri becsülettel politizálni.” – véli. Azt is mondta: „Nem gondolom, hogy érdemes fenntartani a pártot…Ma túl sok párt gondolja magáról, hogy neki kell lennie az Orbán-klánt leváltó néppártnak, azonban nép csak egy van. Szerintem nem további pártokra van szükség, hanem kitartó munkára.”Állítja, alulról kell építkezni, s összefogás kell az ellenzéki oldalon. „A rendszerváltás előtt jól együtt tudott működni egy közös célért Konrád György és Csurka István. Merthogy vannak olyan dolgok, amelyek senkinek sem jók. Magyarországon ma egy maffiaállam működik, s a maffiával szemben fel kell lépni” – indokolja az összefogás realitását.

 

Merre tovább? Rossz szóviccel: Együtt? Mármint, együtt maradnak?

Egyelőre még nem tudjuk. Nagyon sok múlik azon, hogy sikerül-e összegyűjteni a 150 millió forintot, mert ha igen, akkor van esély, hogy közösségként is fennmaradjunk. Ha ez a helyzet áll elő, akkor majd a küldöttgyűlés dönt arról, hogy merre tovább. Egyelőre a prioritást a gyűjtés jelenti az elnökség öt tagjának, pontosabban, hogy összegyűjtsük azt a 150 millió forintot, amelyet azért kell visszafizetnünk, mert a párt nem érte el az 1 százalékos küszöböt.

Mikor kell fizetni? Mi a határidő? Azaz, meddig kell összegyűjteni a szükséges pénzt?

Azt egyelőre nem lehet tudni. Először a választás eredményének kell jogerőre emelkednie, majd onnan számítva 15 nap áll a pártok rendelkezésére, hogy elszámoljanak az Állami Számvevőszékkel. Azonban mi, mint 1 százalék alatt maradt párt  nem az ÁSZ-szal, hanem az adóhatósággal, azaz a NAV-val kell majd elszámolnunk. S majd csak azután tudjuk meg, mikor kell fizetnünk.

A gyűjtés tehát nem annyira sürgős?

De, az, mivel az a cél, hogy mire fizetnünk kell majd, addigra egyben legyen a pénz, mert ellenkező esetben jelzálogot tehetnek az elnökségi tagok ingatlanjaira.

Az összes pénzt elköltötték?

Igen, mind a 150 millió forintot. Oly annyira, hogy kiköltöztünk az irodánkból is, s például a gazdasági részlegünk társadalmi munkában készíti el az elszámolást. Mindenesetre a visszafizetendő teljes összegnek össze kell gyűlnie ahhoz, hogy – ha a küldöttgyűlés majd úgy dönt – az Együtt, mint közösség folytathassa a munkát.

Hol tart most, április 18-án este a gyűjtés?

120 millió forint felett.

Láttam, „kalapoztak” az április 14-i budapesti tüntetésen. Mennyi gyűlt ott össze?

Több mint 9 millió forintot adtak ott össze az Együttnek. Nyolc dobozban gyűjtöttünk.

Nem féltek annyi készpénzzel grasszálni a városban?

Nem grasszáltunk – a tüntetés után egyenesen az irodánkba mentünk – akkor még megvolt – , s leszámoltuk a pénzt.

Ön szerint összegyűlik mind a 150 millió? Mindenesetre, ahogy így ülünk, az Ön telefonja folyamatosan becseng, mint a pénztárgép régen: kapja az üzeneteket a banktól az újabb ás újabb átutalások beérkezéséről.

Én  az üzleti világból jöttem, s ott az volt az alapszabály, hogy egy piaci környezetben működő vállalat bevételének 80%-át általában a vevők 20%-a „termeli meg”. Ennek analógiájára mondom, hogy az adományok nagyja beérkezett már.

Viszont abban gondolkodunk, hogy nemzetközi gyűjtést indítunk – arra hegyezve ki, hogy ezzel a magyar demokráciát támogatnák.

Lehet, naiv vagyok, de gondolom, sorra hívták Önt az ellenzéki pártok vezetői, felajánlva a segítségüket, amikor kiderült, hogy az Együtt-et elsodorhatja ez a 150 milliós visszafizetési kötelezettség azután, hogy egyoldalúan egy sor helyen Önök visszaléptek az ő jelöltjük javára?

Ha arra gondol, hogy utaltak-e pénzt, azaz nyújtottak volna anyagi segítséget, a válaszom: nem. Ugyanakkor utaltak – a Fideszt leszámítva – minden számottevő párt „mezei” politikusai közül többen is.

Egyáltalán, hívták-e Önöket az ellenzéki pártok vezetői egyéb segítséget ajánlani, vagy  legalább „kondoleálni”?

Két pártvezető kivételével egy sem. Aki hívott az Fekete Győr András, a Momentum és Kovács Gergely a Kétfarkú Kutyapárt elnöke. Ja, és Lamperth Mónika egyszer kedvesen kiintegetett nekem a kocsijából.

És a „mezei” emberek?

A már említett szombati tüntetés után leszakadt a kezem: túlzás nélkül mondom, sok ezer ember jött oda hozzám, rázott velem kezet és gratulált, mondván: köszönik a munkát, amit végeztünk, s nagyon sajnálják, hogy nem sikerült több szavazatot szereznünk. Sokan bevallották, hogy taktikai okokból nem szavaztak ránk. Ezek a megnyilvánulások nagy erőt adnak nekem, a közösségemnek, mert megmutatják, hogy igenis szükség van arra a munkára, amit mi végeztünk.

Az lehet, de mégis: nem hogy a Parlamentbe nem jutottak be, de még az egy százalékot sem sikerült elérniük. Mi ez, ha nem kudarc?

Ez nem a mi kudarcunk, ez egy olyan világ, amelyben a politikai győzelem az nem egyenlő az erkölcsi győzelemmel. Mi vagyunk az egyetlen párt, amely bebizonyította, hogy az erkölcsnek össze kell érnie a politikával.

Minden ellenzéki párt hatalmasat bukott április 8-án, mi, az Együtt is, de mi voltunk az egyetlenek, akik erkölcsileg nyertünk.

S akkor lesz majd jó világ – s mi ennek megteremtésére törekedtünk eddig is –, amikor összeér a politika és az erkölcs. Az Együtt közössége példát mutatott ebben.

Nem érzi igazságtalannak, hogy Önök voltak az elsők, akik egyoldalúan visszaléptek, s mégis, pont Önök lettek azok, akik nagy vereséget szenvedtek?

A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve. Ráadásul a sors iróniájaként mi magunk állítottuk elő ezt a helyzetet. Mi jót akartunk, az ország érdekét néztük. Ahol visszaléptük, a lehető legkevesebb pénzből kampányoltunk, közben pedig az LMP, az MSZP-DK tengely meg azzal is kampányolt, hogy az Együtt kis párt, nem is érdemes szavazni rá. Nagyon sokan jöttek oda hozzánk a választás óta, hogy ma már nem taktikáznának a pártlistás voksukkal. De hangsúlyozom: ezzel együtt is az erkölcsi győzelem a mienk. S meggyőződésünk továbbra is, hogy  megéri becsülettel politizálni.

Szerintem, ha bármely párt fogna olyan gyűjtésbe, mint amilyent mi folytatunk, akkor nem sikerülne néhány nap alatt több mint százmillió forintot összegyűjtenie.

Hihetetlen szolidaritás vesz minket körbe. Ez nekem felemelő érzés – s ezt nagyon is komolyan mondom. Erkölcsi elégtétel, s csak ez jelent bármit is az életben. Aki a politikai győzelemre vágyik erkölcsi győzelem nélkül, az menjen a Fideszhez – amely a legsikeresebb ebben, s amely éppen ezért is mindennek a legalja.

A beszélgetés során sokszor említi, hogy „Együtt közösség”. Mit ért ez alatt? A pártot? Esetleg a párt által összetartott tábort? Vagy azért közösség, mert ha a párt bedől, akkor más néven, de együtt folytatják. Azaz – visszatérve az első kérdésemre –, nem Együtt-ként, de együtt?

A jogi részt különválasztom az emberektől: van 500 tag és 100-1500 a párthoz lazábban kötődő ember. Én ezt nevezem közösségnek.

És mi lesz ezzel a közösséggel? Különösen annak fényében, hogy még ha sikerül is rendezni az elnökségi tagokon behajtandó 150 millió forintot a közösségi gyűjtésből, még van a pártnak adóssága rendesen: bankhitel, a jelöltekre kapott egy-egy millió forintos állami támogatás visszafizetése és a fejül felett lebegő ÁSZ-büntetés. Összesen mennyi a „kintlévőségük”? Ezért folytatnák nemzetközi színen a gyűjtést? 

A pártnak beszállítók vagy bank felé semmilyen tartozása nincs. Ugyanakkor jelentősen megterhelné a bevétel nélküli költségvetésünket az egyéni jelöltek utáni támogatások visszafizetése. Ahol végül nem indítottunk jelöltet, ott nem is költöttük el ezt a pénzt, tehát egy része ennek is megvan, azonban van még egy fejünk felett lebegő jogtalan ÁSZ büntetés is.

Nem gondolom, hogy érdemes fenntartani a pártot, és ez nem csak a terhek miatt van így.

Ma túl sok párt gondolja magáról, hogy neki kell lennie az Orbán-klánt leváltó néppártnak, azonban nép csak egy van. Szerintem nem további pártokra van szükség, hanem kitartó munkára. De hogy ez hogy alakul végül, és milyen formában folytatjuk, ha tudjuk, arról majd a küldöttgyűlésünk dönt. És ezért mennénk akár nemzetközi pénzgyűjtő oldalakra is, mert a jövőre is meg kell teremteni a fedezetet.

Az a fajta populista maffiapolitika amit Orbán képvisel nem csak Magyarországra, de egész Európára veszélyes, így szerintem nem reménytelen, hogy európai polgárok is hozzájáruljanak az ellenállás finanszírozásához.

Habár változtatni nem változtat már a dolgokon, de mégis érdekelne: mit csinálnának másként?

Morálisan vállalhatóan más utat nem lehetett volna választani. Ugyanakkor erőszakosabban, vagy talán inkább rámenősebben kellett volna megpróbálni megértetni a többi ellenzéki párttal, hogy mennyit ártanak azzal, ahogyan taktikáznak.

Ön szerint meggyőződésből tették, mármint azt, hogy csak éppen-hogy voltak hajlandók a koordinációra – már amelyek párt egyáltalán hajlandó volt erre?

Ezt tőlük kellene megkérdeznie, erre én nem tudok válaszolni, nem látok bele a fejükbe. De úgy gondolom, hogy részben értették, voltak, akik értették, hogy mit kellene csinálni. De az a véleményem, hogy az ellenzék jelentős része már fél évvel a választások előtt lemondott a kormányválságról, s onnan kezdve csak az vezérelte, hogy az ő pártja legyen a legütősebb ellenzéki erő az elkövetkező négy évben.

Mai ésszel, le lehetett volna győzni a Fideszt?

Nem tudom, hogy le lehet-e ebben győzni a Fideszt, szerintem nem

Egy tény, egyáltalán nem sikerült átnyomni az üzeneteket. Például a korrupció elburjánzásáról, a korrupciós ügyekről. Pedig volt kiderített ügy szép számmal. Ennek mi az oka?

Az állam nem tölti be a funkcióját abban sem, hogy bűncselekmény nem maradhat következmények nélkül. A kormány, a Fidesz  – Polt Péteren keresztül – mindent tisztára mos, ez pedig egy ideig frusztrációt okoz az emberekben, majd apátiát. Hiába jönnek ki sorra az egyre durvább korrupciós ügyek, belefásulnak, már fel sem fogják azokat. Már egy egymilliárd forintos ügyet is nehezen lehet felfogni, ám amikor eljutunk Kósa 1300 milliárd forintjáig, akkor már teljesen elveszítik az emberek a fonalat.

A tétek olyan emelkedésének vagyunk a tanúi, ami már apátiát okoz az emberekbe.

Ma már a legtöbben azt mondják, hogy minden politikus lop – s az a baj, hogy ezt bizony könnyen  elhiheti bárki.

Milyen ország az, milyen lakosokkal, ahol egy láthatóan tetten ért Kósa Lajost abszolút többséggel újra választanak?

Azért az nem szabad elfelejteni hogy az ellenzék nehezen tudja áttolni az üzenetét vidéken. Mi például – anyagi okokból – csak az ország egyik felét tudjuk így-úgy lefedni hálózattal. És nincs médiafelület sem, amely segíthetne eljuttatni a valóságot az emberekhez.

Olyan a rendszerváltás óta nem volt, hogy országos frekvencia csak állami vagy állam által kontrollált kézben legyen, a helyi lapok is mind Orbán emberei kezében vannak, a helyi rádiókat már régóta a Fidesz irányítja.

A televíziók közül egyedül az RTL jut el mindenhova, abban pedig igen kevés a politikai tartalom. Nem csoda tehát, hogy működik az agymosás – csak a menekültkampányra nyomott be a kormány két év alatt több mint százmilliárd forintot. Ilyen körülmények között nem szabad csodálkozni azon, hogy az emberek nagy része elhiszi, amit el akarnak vele hitetni. Elsőként a tájékoztatást kellene helyreállítani, anélkül eléggé esélytelen a helyzet.

Mi a választás üzenete?

Az, hogy a Fdeszt ebben a struktúrában nem lehet leváltani, mert az általa kialakított rendszer nem demokratikus és eleve csalásra épül. Hiszen az ellenzéki pártok nem egy párttal, hanem az állammal magával küzdenek.

Erejük nincs – mármint az egész ellenzéknek együtt sem –, hogy kicsikarják a választási törvény módosítását. Akkor mit lehet egyáltalán tenni?

Új stratégiát kell kitalálni, s meg kell fogalmazni, hogy ebben mi lehet az egyes pártok szerepe. Szerintem ez most nem valaminek a lezárása, nem múltidő hanem valaminek a kezdete. Remélem, hogy a mi közösségünk ebben nem előzi meg a korát, mint ahogy abban megelőztük, hogy mi már három éve megmondtuk – Kész Zoltán veszprémi időközin elért győzelménél –, hogy mit kell kellene tennie az ellenzéknek, hogyan kellene összefognia, ezt egy Facebook posztban betűről betűre levezettem.

És Bokros 500 napja?

Szerintem az is a remélt eredményt hozhatta volna.

Mi a megoldás?

Most még nem  ebben a fázisban vagyunk. Az ellenzék minden pártjának magába kell néznie, át kell gondolnia a saját szerepét, s meghoznia a még oly fájó döntéseket is. 

De ha megszületne a szükségesnek mondott nagy összefogás – amit egyébként most láthatóan „az utca” is követel, nem járna azzal a veszéllyel, hogy az egyes pártok elveszítenék az identitásukat?

A rendszerváltás előtt milyen jól együtt tudott működni egy közös célért, hogy úgy mondjam, jó barátságban volt Konrád György és Csurka István. Merthogy vannak olyan dolgok, amelyek senkinek sem jók. Magyarországon ma egy maffiaállam működik, s a maffiával szemben fel kell lépni, megakadályozandó, hogy a közös vagyonunkat teljesen ellopják. Hiszen a Fidesz politikája nem más, mint az, hogy általa elfedje a lopásokat. Nagyon nagy a tét. S ismét csak azt tudom mondani, hogy

a pártoknak, a pártok vezetőinek magukba kell szállniuk, fel kell mérniük, hogy miben hibáztak, illetve ki kell találniuk azt a stratégiát, amellyel le lehet gyűrni az Orbán-rendszert.

Ha nem így járnak el, akkor évtizedekig így fogunk itt élni. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy adja-e ehhez a nevét vagy sem.

Ön optimista? Azért nagyon sok ellenzéki politikus igencsak leszerepelt az elmúlt időszakban.

Fogalmazzunk úgy, hogy bízom benne: vannak jópáran minden pártban, akik hithű módon jót akarnak az országnak.

Miközben nagyon súlyos, az ország jövőjét és a mi saját elkövetkező – akár sok-sok tíz évünket – alapvetően befolyásoló dolgokról beszélgetünk, s ennek a végkicsengése nem mondható túlzottan derűsnek, Ön mégis minden indulat nélkül, mosolyogva magyaráz. Ezt hogyan éri el? Buddhista lenne? Meditál? Jógázik? …

Legfeljebb néha jógázom. Felelős módon élem az életem, s miért ne lennék vidám, ha emberként nem csak hogy tükörbe, hanem a gyerekeim, a családom, a barátaim szemébe is bele tudok nézni.

Én soha nem akartam sarzsit, én ezt hitből csináltam-csinálom.

Az Együtt mindig morális döntést hozott, az, hogy ez a mai magyar politikában nem hozott eredményt, nem az én személyes felelősségem. Én, mi az Együtt-nél annál többet nem tudtunk volna tenni, mint amit megtettünk. Azt tudom csak javasolni, hogy mindenki vizsgálja csak meg a saját felelősségét abban, hogy morálisan vállalható értékek mellett politizál-e.

És ha ez meg is történik, és mindenki morálisan vállalható értékek mentén politizálna a jövőben ellenzéki oldalon, akkor az Ön szerint sikerre vinné a mai ellenzéki oldalt? Lenne erre esély?

Hagyományos struktúrában nem látok erre esélyt. Ne feledjük:

az állammal állunk szembe, mégpedig egy maffiaállamban, nem demokratikus körülmények között.

Mit jelent a nem hagyományos struktúra az Ön olvasatában?

Egy mozgalmi jellegű struktúrát.

Amolyan polgári kör jellegűt?

Nem, annál erősebbet és főként alulról szerveződött. A polgári köröket ugyanis felülről szervezték meg. A nehézséget az okozza, hogy rengetegen kivándoroltak az országból – a tendencia az, hogy először a kis településekből vándorolnak el az emberek városokba, onnan a fővárosba, majd külföldre –, kevés az olyan ember, aki itt akar maradni, és/vagy nincs kiszolgáltatva a helyi hatalmasságoknak. Valami új, az eddigiektől eltérő taktika kell. Például, ha az a százezres tömeg ott marad ülve a Parlament előtt…annak talán lenne hatása. Mahatma Gandhinak is volt…

Bréking nyúz, április 18. – Tudósítás a másik valóságból

0

A „minden idők” tarhálását bemutató Együtt, a fűt-fát összehazudó simicskista üzenőlap, illetve a kvízmester és a kígyóbűvölő esete a szerdai alternatív lapszemlében.

Juhász Péternek mégis miből van pénze pénz gyűjteni? – teszi fel a kérdést az Origo

„Egészen elképesztő méreteket öltött a kéregetés a politikus és pártjának közösségi oldalán, miután Juhász Péter elindította minden idők tarhálását. Több mint gyanús azonban, hogy sajtóértesülések szerint elképesztő összegek érkeznek a valós társadalmi támogatottsággal nem rendelkező  párt számlájára. Összehasonlításképpen: az ÁSZ-büntetést követően a Jobbiknak több mint két hét kellett 100 millió forint összegyűjtésére, az Együttnek erre elég volt bő egy hét. Felmerül a kérdés: honnan van a pénz?

Sok mindent fel lehet róni Juhász Péternek az alpári politizálástól kezdve élettársának bántalmazásáig, egy dolgot viszont nem lehet elvitatni tőle: az elmúlt napokban új dimenzióba helyezte a magyarországi tarhálási viszonyokat. A szűk piacról erősen kiszorulóban vannak a punkok és hajléktalanok, és a résbe benyomult az Együtt bukott vezetője a kis fehér dobozával.” (Origo: Juhász Péter és az Együtt Facebook-oldala tarháló fórummá alakult át)

A 888 izgatott lett egy indexes helyreigazítás miatt

„A kampányban óriási fordulatszámon pörgött az indexiánus propaganda. A Magyar Nemzet nem létező forrásaira támaszkodva fűt-fát összehazudtak a fideszes politikusokról. Azóta megy a mea culpa, megpróbálják visszaállítani a hitelességüket, egyelőre azonban kevés sikerrel, hiszen a napokban Lázár Jánossal szemben is pert veszítettek.

Az indexesek szeretik Bodolai Lászlót megnevezni a tulajdonosuknak, de az már kévéssé ismert tény, hogy az LMP őt delegálta a választási bizottságba. Tehát a lap munkatársai hiába kergetik a függetlenobjektivitás mítoszát, legalább két irányba is el vannak köteleződve. Néha Simicska, néha pedig Bodolai diktál.” (888: Már megint hazudott az Index című simicskista üzenőlap)

Bayer Zsolt matekozni tanít

„Az új sláger a vereségüket elviselni nem tudó gazemberek és/vagy szerencsétlenek repertoárjában, hogy választási csalás történt (azért a józanabbja csöndben beismeri, hogy nem történt ilyesmi), továbbá hogy a kormánypártok kisebbségben vannak, valójában többen szavaztak ellenük, mint rájuk, éppen ezért a parlamenti többségük illegitim, következésképpen a kormány is illegitim (lesz), a választás is illegitim, minden illegitim.

Akkor ideje, hogy bolyongjunk kicsit elmúlott választások számai között. Fölöttébb izgalmas lesz! …

És akkor most: a Fidesz–KDNP pártszövetség kapott mindösszesen 2 823 837 szavazatot, többet, mint eddig bárki bármikor. Ebből a határon túliak voksait kivonva a kormányzó erők kaptak 2 607 717 szavazatot, vagyis majdnem 300 ezerrel többet, mint az MSZP 2002-ben, illetve 827 ezerrel többet, mint az MSZP 1994-ben. Akkor az MSZP – mint mondtuk – a szavazatok 33 százalékával a mandátumok 55 százalékát szerezte meg.

A Fidesz most a szavazatok 50 százalékával a mandátumok 67 százalékát. Az első esetben az „aránytalanság” 22 százalékos, most 17 százalékos. Ám mindeddig soha nem merült fel, hogy egy választás nem igazságos, sőt az eredmény „illegitim”.

Unalmasak vagytok. És hazudoztok. És elegünk van belőletek. Kell még valamit mondanom, Ildikó?” (Magyar Idők: Számtanóra)

A Figyelőt érzékenyen érintette, hogy Vágó István szerint nem volt törvényes a választás

„Bizony, ezzel az állítással haknizott a kvízmester Kálmán Olgánál. …

A DK ezek szerint azt gondolja, hogy Budapest határain kívül az információk valamiféle láthatatlan falba ütköznek, nincsen internet, nincsenek újságárusok, és nincs RTL Klub. Aránytalan médiaegyensúlyról beszélnek, miközben index és a 444 éri el a legtöbb olvasót, a televíziós hírversenyt pedig az RTL Klub nyeri.

Arra lennék igazából kíváncsi, hogyan oldaná meg a kvízmester, és a kígyóbűvölő az információk szerintük igazságos elosztását? Mindenkinek kötelező lenne nézni több Olgát, és kevesebb Tényeket? …

A csalódott vidéki szavazók kommunikációjában sokkal inkább az látszik, hogy őket valaki tényleg elvágta a rendelkezésre álló információk és a rendelkezésre álló valóság egy részétől. Mert ha nem vágta volna el, akkor egy percig sem vették volna komolyan, hogy Gyurcsányból, Szél Bernadettből, vagy Vonából miniszterelnök lesz.” (Figyelő: Vágó István szerint nem volt törvényes a választás)

Bréking nyúz, április 11. – Tudósítás a másik valóságból

0

Úgy tűnik, hiába vagyunk túl a választáson, a kormánymédia nem áll le a kampánnyal. Az új főellenség most Gulyás Márton, legalábbis az Origón és a Magyar Időkben, a 888 közben tovább uszít a bevándorlók ellen, a Pesti Srácok Juhász Pétert szidja, az MTI pedig egy kihagyhatatlan programról számol be.

Az Origo nem vette észre, hogy vége a kampánynak

„Gulyás Márton, a Közös Ország nevű sorosista szervezet ellenzéki aktivistája, illetve a nagy ellenzéki horrorkoalíció egyik fő táplálója, hasonlóan az általa támogatott pártok vezetőihez, csúfosat bukott vasárnap. Azonban ellentétben számos baloldali és jobbikos politikussal, akik az elmúlt három napban nagyívben kerülték a nyilvánosságot, Gulyás – mivel ennyi esze van – azonnal elrohant Kálmán Olga kunyhójába értékelni a csúfos ellenzéki buktát. Vagyis a senki által meg nem választott, Soros által telepénzelt provokátor semmiből sem tanul, ott folytatja, ahol korábban abbahagyta: mutogatja magát, és meg akarja találni a „gonosz, antidemokratikus Orbán-rendszer” hatalmas győzelmének ellenszérumát. Ahogy az interjúból kiderül: nem sok sikerrel. Minden maradt a régiben. Gulyás Márton – ahogy egy néhány héttel korábbi írásunkban részletesen elmeséltük – egész életét végigkíséri egyrészt az állandó kudarc, másrészt a görcsös küzdelem az érvényesülésért, a sikerért, a szereplésért. Sorosnak pontosan ilyen emberekre van szüksége. Őket könnyen lehet manipulálni, mozgatni, irányítani.”

Gulyással foglalkozik a Magyar Idők is

„Miközben még tart az ellenzéki levegőért kapkodás vákuumszakasza, Gulyás Márton, a Közös Ország Mozgalom frontembere pillanatra sem pihen. Ő nem olyan. Értékel, terveket sző, beszédet mond, nyilatkozik. De legfőképpen dohog, elégedetlenkedik. Szerepel.

Igaz, most bizonyos értelemben új oldaláról ismerjük meg a legendás festő-mázolót, aki tudvalevően még a legszelídebb emberből is képes kihozni a vadat a maga tenyérbemászó stílusával.”

A 888 ismét egy álhíroldalra hivatkozva uszít

„Múlt hét vasárnap egy 24 éves pakisztáni férfi és három 16-17 év közötti iraki tinédzser szexuálisan zaklatott egy 13 és egy 15 éves lányt az Emma Jaeger fürdőben. A lányoknak az volt a szerencséje, hogy éppen arra ment a fürdő egyik munkatársa, akitől segítséget tudtak kérni, így nem fajult el a helyzet. A rendőrség letartóztatási parancsot adott ki az egyik 17 éves gyanúsított ellen, de három bűntársát elengedték – írja a Junge Freiheit.”

A Pesti Srácok sajátos módon számol be Juhász Péter gyűjtéséről

„Ismét könyöradományért kuncsorog a sértődött Juhász Péter a Facebookon. Az Együtt elnöke arra kéri a szimpatizánsokat, hogy segítsenek kifizetni neki és 4 elnökségi társának a 190 millió forintot, amit kampánytámogatásként kaptak, de az egy százalék alatti szereplés miatt azt vissza kell fizetni. Juhász Péter szerint Orbán Viktor meg akarja törni, de szerinte ez nem fog sikerülni. A bukott párt elnöke kijelentette, nem fogják abbahagyni, és továbbra is küzdenek majd Orbán Viktor ellen.”

Kihagyhatatlan programajánlat az MTI-nél

„Emlékülés a Jó szerencsét! köszöntés elfogadásának 124. évfordulója alkalmából.”

Ezekről a visszalépésekről állapodtak meg az ellenzéki pártok

Megszületett a megállapodás az MSZP-Párbeszéd, a DK és az Együtt között: összesen 13 körzetben lépnek vissza egymás javára. Emellett azt is bejelentették, hogy a budapesti belvárosban V. Naszályi Márta egyoldalúan visszalép az LMP-s Csárdi Antal javára. Ezt közös sajtótájékoztatón jelentették be.

Az Együtt javára két helyen lép vissza az MSZP és a DK jelöltje: Csepelen Bangóné Borbély Ildikó Szabó Szabolcs javára, a 15. kerületben pedig Nemes Gábor Vajda Zoltán javára. Emellett Juhász Péter (aki korábban maga is visszalépett Budapest belvárosában) azt is mondta: Orosházán a helyiekre bízzák, hogy megállapodjanak, melyik jelölt marad állva.

Juhász azt is mondta:

bíznak abban, hogy az LMP-s és jobbikos jelölt is visszalép Csepelen.

Mindezért cserébe az Együtt jelöltje visszalép az MSZP javára a budapesti 3. (Szabó Tímea), 20. (Hiller István) és 22. kerületben (Molnár Gyula), Nyíregyházán (Csabai Lászlóné), Debrecenben (Gurmai Zita) és Szigetszentmiklóson (Stefanik Zsolt), a DK javára pedig a 2. (Niedermüller Péter), a 11. (Gy. Németh Erzsébet), és a 12. kerületben (Bauer Tamás), valamint Győrben (Glázer Tímea) és Dunakeszin (Rónai Sándor). Az Együttnek így összesen 30 egyéni jelöltje marad.

Juhász azt mondta: az, hogy az LMP-nek és a Momentumnak még 103 és 90 jelöltje van, csak a Fidesznek jó, és

megkéri őket, hogy egyoldalúan hozzanak meg döntéseket,

ha a tárgyalásokon nem tudtak megegyezni. Szerinte egyébként az Együtt listája nem billeg, bent lesznek a Parlamentben.

Gyurcsány Ferenc fontos lépésnek nevezte a megegyezést „a demokratikus ellenzék győzelme felé”, de azt mondta: van még teendő, zajlik még konzultáció a háttérben, és bízik benne, hogy a bejelentést újabbak követik majd a napokban. Azt mondta:

„mindegyikünknek fontos, hogy saját pártjaink jól szerepeljenek, de még fontosabb, hogy kisebbségbe szorítsuk a Fideszt”.

Karácsony Gergely ezután azt mondta: van egy bónuszuk is: ugyanis

V. Naszályi Márta belvárosi képviselőjelölt bejelentette, hogy visszalép a belvárosban,

így ott az LMP-s Csárdi Antal maradt az esélyes ellenzéki jelölt. V. Naszályi Márta azt kéri, hogy mindenki rá szavazzon, és kéri az LMP-t, hogy máshol viszonozza a döntést.

Karácsony arról beszélt, hogy a megegyezéssel érdemben növekedett annak az esélye, hogy az ország „megszabaduljon attól a zsarnokságtól, amelyben az elmúlt nyolc évet töltötte”. Azt is megemlítette, hogy

az LMP-vel eddig nem sikerült megállapodni,

de szerinte a belvárosi visszalépések „óriási terhet raknak az LMP döntéshozói vállára”.

Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje még húsvét előtt jelentette be, hogy az ünnepeket követő napokban biztosan lesznek visszalépések, amelyek azután leegyszerűsítik a választók dolgát, hogy ki lesz az az egyetlen jelölt a demokratikus ellenzék oldalán, akire az ikszet téve nagyobb esély kínálkozik a Fidesz legyőzésére. Ebben a Karácsony által jelzett folyamatban, írhatjuk azt, hogy természetesen, újra akadtak – finoman szólva – döccenők: a Párbeszéd elnöke által tett javaslatot az LMP elvetette. Illetve ez sem igaz így; a párt képviselői különböző nyilatkozatokat tettek, volt, aki megengedőt, volt aki félig elutasítót, Ungár Péter elnökségi tag viszont teljes mértékben szembement Karácsony javaslatával, azt egyenesen bohóctréfának nevezve.

Tartalmilag ugyanis arról van szó, hogy az ajánlatot Ungár úgy fordította le, hogy az MSZP három helyet kínál huszonhéttel szemben, ami elfogadhatatlan. Ráadásul, posztolta Ungár, az is kiderült, hogy a szocialistáknak a pénz a fontos, hiszen, ha 54 alá kerül a listás jelöltjeik száma, újabb 150 millió forinttól fognak elesni, vagyis fontosabb számukra a pénz, mint a kormányváltás.

Ungár üzenete egyébként azért volt meglepő, mert az LMP társelnökei, mind Szél Bernadett, mind pedig Hadházy Ákos pont azt kifogásolták, hogy az alkudozások a nyilvánosság előtt zajlanak. A Független Hírügynökség választási szakértője szerint

csak ez a keddi vita másfél százalékkal csökkentheti a választásokon való részvételi szándékot.

Karácsonytól, könnyen lehet, hogy erre a megjegyzésre már éppen a fenti okok miatt nem érkezett válasz, viszont, hogy hű legyen korábbi ígéretéhez, szerdán komoly bejelentéseket tett. A politikus a Független Hírügynökségnek elmondta: a győzelem érdekében engedett a választási szövetség, és ezért adta át a csepeli és a belvárosi helyet az Együttnek, illetve az LMP-nek, a DK pedig az Együtt politikusa, Vajda Zoltán javára lépett vissza.

„Tisztább a helyzet”

– mondta Karácsony. Arra kérdésre pedig, hogy az LMP-től milyen viszonzást vár a belvárosi gesztusért, azt válaszolta: semmilyet. „Kénytelenek voltunk tudomásul venni, hogy nem fogadták el a tárgyalási alapnak szánt javaslatomat, nekünk viszont muszáj volt előrelépnünk.”

Az egyoldalú gesztusra eleddig nem érkezett válasz, noha V. Naszályi Márta, a Momentum által megrendelt közvélemény-kutatás szerint jobban állt, mint LMP-s ellenfele. Ezért is döntött korábban úgy Fekete Győr András Momentum-elnök, hogy kilép a harcból és V. Naszályi Mártát ajánlja választóinak.

Ezek voltak az elmúlt hónap legnagyobb botrányai

A választáshoz közeledve egyre több a botrány – sorra derülnek ki a kormánypárthoz köthető, legalábbis korrupciógyanús ügyek, az ellenzéki pártok pedig egymással veszekednek, hogy kinek kivel kellene összefogni. Összeszedtük a hónap legemlékezetesebb történeteit, időrendben.

(Fontos megjegyezni: a kormánymédia különböző karaktergyilkossági kísérleteivel nem foglalkozunk.)

Újra előzetesben Czeglédy Csaba

A DK politikusát több mint hatmilliárdos, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolják. Ennek ellenére indul a választáson, emiatt kiengedték az előzetesből, de mivel újra felfüggesztették a mentelmi jogát, ismét letartóztatták. A DK szerint azt „hazug látszatot kívánják kelteni”, hogy Czeglédynek köze van az ellenzéki pártok finanszírozásához.

Lázár bécsi videója

Rasszista hangulatú videóval jelentkezett Lázár János Bécsből, amelyben arra panaszkodott, hogy eltűntek a „fehér keresztények”. A miniszter azonnal az ellenzéki bírálatok kereszttüzébe került, de nem csak ők tiltakoztak, hanem Bécsben élő magyarok és osztrák politikusok is.

Semjén svédországi vadászata

A miniszterelnök-helyettes helikopteres segítséggel vadászott rénszarvasra Svédországban, amelyet állítólag egy üzletember fizetett. A kirándulást az ellenzéki pártok azonnal luxusvadászatként kezdték emlegetni, és azóta az is kiderült, hogy Semjén egy háziasított rénszarvast, vagyis valakinek a háziállatát lőtte le, ami miatt a svéd ügyészség elé került az ügy.

A romák és a menekültek párhuzamba állítása

Először Orbán Viktor nevezte bevándorlóknak a miskolci romákat, majd az elvileg a romák felzárkóztatásáért is felelős Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter beszélt arról, hogy az ő integrációjukra szánt pénzt majd a bevándorlóknak kell adni, később pedig Lázár János azt mondta: 600 év alatt sem sikerült integrálni őket.

A kamupártok másolt aláírásai

Több kamupárt is lebukott azzal, hogy másolt ajánlásokat adtak le képviselőjelöltjeiknek. A volt szocialista miniszter, Lévai Katalin pártjáról az is kiderült, hogy Budapesten a 14. és a 7. kerületben a Fidesz ajánlásait másolták le. A jelöltjeik nem is indulhatnak.

Kósa Lajos és az 1300 milliárd

Rejtélyes örökségi ügybe keveredett Kósa Lajos, amivel kapcsolatban az ellenzék szerint egy kérdés van: „gazember vagy ostoba”. A minisztert még debreceni polgármesterként bízta meg egy csengeri asszony egy állítólagos 1300 milliárd forintos örökség kezelésével, amelyből Kósa édesanyjának ajándékoztak 800 milliót. Az ügy főszereplője a Független Hírügynökségnek szólalt meg.

Orbán és az elégtétel

Jogi, erkölcsi és politikai elégtétellel fenyegette meg ellenfeleit március 15-ei beszédében Orbán Viktor. Később már arról beszélt, hogy a kormány „név szerint tudja”, ki tartozik a „2000 Soros-ügynök közé”, emiatt az Együtt feljelentést is tett.

Szita Károly és az ügynökmúlt

A Magyar Nemzet szedte elő a kaposvári polgármester ügynökmúltját, és azt írták: aktívan szolgálta a Kádár-rendszert. Ő válaszul a Facebookon annyit írt: „Az én lelkiismeretem tiszta, nem félek tőled Simicska Lajos!”

Összefogás a Jobbikkal?

Az ördöggel is össze kell fogni, ezt mondta március 15-én Karácsony Gergely, Gyurcsány Ferenc pedig tárgyalni hívta a Jobbikot is – ők viszont visszautasítottak minden ilyen kezdeményezést, mondván, többet veszítenének vele, mint amennyit nyernének. Karácsony azóta már arról is beszélt, hogy még mindig sok a náci a Jobbikban.

Részegség-vád

Részegen tárgyalt velük Gyurcsány Ferenc – erre utalt Vágó Gábor LMP-s képviselőjelölt, miután a párt vezetői leültek a DK és az MSZP-Párbeszéd vezetőivel. A DK elnöke erre perrel fenyegette meg, Vágó bocsánatot kért, amit Gyurcsány elfogadott.

Sikerül-e megegyezni az LMP-vel?

A tárgyalás után is próbálkoztak még az ellenzéki pártok, hogy valamilyen választási megállapodást kössenek, ez azonban nem sikerült. Ennek bejelentését aztán kölcsönös vádaskodások követték minden oldalról. Egyedi visszalépések viszont történtek, és állítólag hasonlókra még lehet számítani.

Szél Bernadett és Polt Péter

„Fideszes módra magyarázták félre”, amikor Polt Péter legfőbb ügyész esetleges maradásáról beszélt, ezt mondta Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje.

Furcsa e-mailek a Fidesztől

Sokan kaptak kampánylevelet Bakondi Györgytől, a miniszterelnök főtanácsadójától, és közülük sokan azt mondták, hogy biztosan nem adták meg e-mail címüket a Fidesznek. A párt szerint viszont „a jelzett személyes adatokat önkéntes hozzájárulás alapján” kezelik.

Az államtitkár és a belize-i offshore cég

A Magyar Nemzet szerint 1,2 milliárd forintnyi dollár van egy olyan belize-i offshore cég számláján, amelyet Szabó Zsolt államtitkár nevére jegyeztek be. Szerinte ez hazugság, és csak Simicska Lajos lejárató akciójáról van szó.

Az újabb 1300 milliárdos ügy

Szintén a Magyar Nemzet írt először arról, hogy egy magyar férfi FBI-védelem alatt áll az Egyesült Államokban, és a gyanú szerint szerepe volt abban, hogy az elmúlt években 3-4 milliárd euró, vagyis kb. 1300 milliárd forint szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai országokban lévő számlákra, a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költségeként”. A férfi ügyvédje cáfolta a rendőrség állítását, hogy azért nem tudják kihallgatni, mert megszökött.

A belvárosi visszalépések

Azon is összevesztek az ellenzéki pártok, hogy ki lehet az esélyes képviselőjelölt a belvárosban. Egyelőre egy dolog biztos: Juhász Péter már visszalépett, a Momentum, az MSZP-Párbeszéd és az LMP politikusai azonban még nem tudtak megegyezni.

A Fidesz is aláírást gyűjtött a zuglói LMP-s jelöltnek

Mint Barta János elismerte, tartottak attól, hogy nem lesz neki elég. Az LMP válaszul kizárta a pártból, Hadházy Ákos társelnök viszont azt mondta: szerinte vannak a Fidesznek beépített emberei a pártban.

Rogán szabadalma ügyében is nyomoz az OLAF

Rogán Antal 2015-ben két társával együtt bejelentett az elektronikus aláírással kapcsolatos szabadalmat. Két nappal később, a Profitrade 90 Kft. négy tulajdonosa, az egyik föltaláló-társ és szülei, valamint egy a svájci Zug kantonban működő cég több mint 41 millió forint nyereséget vettek ki, amiből ezer-ezer forint a három magyar tulajdonosé lett, a többit a Zug-beli cégnek utalták.

Tiborcz István zavaros ügyei

Az Elios-botrány után újabb zavaros cégügybe keveredett a miniszterelnök veje, akivel kapcsolatban az MTI rendszeresen visszautasítja, hogy közölje az ellenzéki pártok közleményeit. Az LMP-s Váró Gábor, viszont megtrollkodta a rendszert: vicces közleményben üzente meg, hogy „Tiborcz István ülni fog”.

Hangfelvétel Orbán Ráhelről

Juhász Péter, az Együtt elnöke mutatott be egy videót, amelyen a miniszterelnök lánya arról beszél valakivel, hogy van valaki, aki „sok pénzt szeretne keresni a magyar államból”, és „ha van ellentételezés, az még jó is lehet”.

A nemzetbiztonsági bizottság ellehetetlenítése

Egyre több ügyről tárgyalna a bizottság, a fideszes politikusok távolmaradása (vagy kivonulása) miatt azonban folyamatosan határozatképtelen.

Megbüntette Orbánt a Nemzeti Választási Bizottság

A miniszterelnök óvodásokkal kampányolt, emiatt 345 ezer forintra büntették és a videót is el kellene távolítani a Facebookról – ez egyébként egyelőre nem történt meg.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!