Kezdőlap Címkék Jaroslaw Kaczynski

Címke: Jaroslaw Kaczynski

“Következményei lesznek annak, ha valaki egy olyan autoriter lúzert támogat mint Putyin”

Figyelmeztette Orbán Viktort a kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkező egykori lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski, aki a Válasz portálnak nyilatkozott.

Radoslaw Sikorski szerint a magyar-lengyel kapcsolatokban máris látszik a jele annak, hogy Putyin Ukrajna elleni agresszióját másképp ítélik meg Magyarországon mint Lengyelországban.

Sikorski, aki a liberális kormány külügyminisztere volt arra számít, hogy a jövő évi választások után visszatérhet a hatalomba. Orbán Viktor kiváló kapcsolatot ápol Kaczynski jobboldali Lengyelországával, de az ellenzék vezére, Donald Tusk a magyar miniszterelnök fő kritikusai közé tartozik.

“Orbán benyal Putyinnak” – írta Sikorski Deutsch Tamásnak az Európai Parlamentben még jóval az ukrajnai háború előtt 2020-ban. Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően a magyar kormány megtiltotta a fegyverszállítást Ukrajnának, és az Európai Unióban harcol az Oroszország elleni szankciókkal szemben.

“Következményei lesznek annak, ha valaki egy olyan autoriter lúzert támogat mint Putyin.”

A magyar kormány érve az, hogy az Európai Uniónak szüksége van az orosz földgázra és kőolajra. Az Északi Áramlat tengeralatti gázvezetéket, amely Oroszországból szállított földgázt közvetlenül Németországba, Jaroslaw Kaczynski annak idején a Molotov-Ribbentrop paktumhoz hasonlította. Sztálin és Hitler megállapodása kettéosztotta Európa keleti felét a náci Németország és a kommunista Szovjetunió között. Lengyelországot újra felosztották.

Az Egyesült Államok a kezdettől fogva ellenezte az Északi Áramlat 1 és 2 megépítését. Épp ezért meglepetést keltett amikor a kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkező Radoslaw Sikorski ezt írta a vezetékek felrobbantásakor idén szeptember:

“Köszönjük Amerika!”

Sikorski ma is úgy véli, hogy Putyinnak nem állt érdekében az Északi Áramlat gázvezetékek megrongálása.

“Nem látom be, hogy Putyin miért is robbantotta volna fel a saját politikai-gazdasági befektetését. Ha a dán és a svéd hatóságok olyan jeleket találnak, amelyek az oroszok szerepére utalnak, akkor hallunk még erről. Ha nem, akkor marad a rejtély”

– mondta Sikorski.

Az orosz hírszerzés hekkerei feltörték Liz Truss akkori brit miniszterelnök levelezését, és abból az derült ki, hogy a brit hírszerzés hajthatta végre az akciót – az USA megbízásából.

A Biden adminisztrációval jó kapcsolatokat ápoló Radoslaw Sikorski vissza akar térni a hatalomba Varsóban: “Nyerni fogunk méghozzá nagyot. A PiS-t (Kaczynski pártját) túl magasra szokták mérni a közvélemény kutatók, mert van az emberekben bizonyos félelem. Nem akkora mint Oroszországban, de Lengyelországban ez már egy félig-meddig autoriter kormányzat, amely visszaél a titkosszolgálatok felhasználásával, a Pegasus lehallgatással stb.

Ami a jövő évi választást illeti, már látható a pánik a kormány oldalán” – nyilatkozta Radoslaw Sikorski egykori lengyel külügyminiszter.

A német kormány támogatja az uniós pénzek befagyasztását Magyarországnak

0

7,5 milliárd euróról vagyis mintegy 3000 milliárd forintról van szó, amelyre óriási szüksége lenne a magyar költségvetésnek a válság kellős közepén.

Az Európai Unió ügyeivel foglalkozó német miniszter Twitteren állt ki a brüsszeli bizottság javaslata mellett, amely a hatalmas összeg befagyasztását helyezte kilátásba mondván: a magyar kormány intézkedései nem elegendőek a jogállamiság követelmény rendszerének helyreállítására.

Korábban a Bundestag hozott hasonló határozatot. Nincs tehát könnyű helyzetben Scholz kancellár, akinek végső soron döntenie kell az uniós pénzek átutalásáról. Korábban a brüsszeli Politico azt írta, hogy Scholz kancellár és Macron francia elnök azon az állásponton van, hogy csöpögtetve bár, de ki kell utalni az uniós pénzeket, mert ellenkező esetben bedőlhet a magyar gazdaság.

Johannes Hahn uniós költségvetési biztos körlevélben érdeklődött a tagállamoknál arról, hogy mi a véleményük a brüsszeli bizottság befagyasztási javaslatáról. Erre válaszul született meg a német kormány döntése. Merkel kancellár idején Németország az Orbán kormány fő támogatója volt, de a koalíciós kormány, melyet a szociáldemokrata Olaf Scholz vezet, távolról sem ilyen megértő a magyar kormánnyal szemben.

A zöldek a fő kritikusok

Az Európai Parlamentben a zöldek évek óta bírálják a Nemzeti Együttműködés Rendszerét Magyarországon. Nemcsak a korrupciót róják fel Orbán Viktor kormányzatának, de a jogállam működésének korlátozását és a sajtó szabadság szisztematikus gyengítését is. Daniel Freund zöld képviselő az Európai Parlamentben az Orbán kormány fő kritikusának számít. A zöld frakció az Európai Parlamentben megfenyegette Ursula von der Leyent, hogy a brüsszeli bizottságtól a parlament megvonhatja a bizalmat amennyiben túlságosan engedékenynek bizonyul az Orbán kormánnyal szemben.

Orbán diplomáciája kontraproduktív

A magyar miniszterelnök a vétózás szisztematikus alkalmazásával – polgári nevén nevezhetjük zsarolásnak – akarja a pénzt kicsikarni az Európai Unióból, de erőfeszítései eddig nem jártak eredménnyel.

Fontos döntéseket nem sikerült megakadályoznia viszont a tagállamok diplomatái elkönyvelték az Orbán kormányt mint renitens rezsimet, amely nem hajlandó minimális változtatásra sem.

Az erőviszonyok nem a magyar miniszterelnöknek kedveznek, de Orbán hazai erőfölényét akarja kihasználni az európai színtéren is. Szövetségeseiben: Giorgia Meloniban és Jaroslaw Kaczynskiben bizakodhat. No meg abban, hogy a magyar gazdaság bedőlése senkinek sem érdeke. Kockázatos játék ez, melynek árát a magyar lakosság fizeti meg a gyorsan romló életszínvonallal és a forint tartós gyengélkedésével. Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt, és ennek még a legelején járunk.

Az azonban bizonyos, hogy az uniós eurómilliárdok nélkül a Nemzeti Együttműködés Rendszerét nem lehet fenntartani Magyarországon.

A rókafogta csuka helyzetben nagy valószínűség szerint mindenki rosszul jár, de leginkább az európai szegénységi küszöb alatt élő magyar többség az, amelyik megfizeti az árat. Ők Orbán Viktor leghűségesebb szavazói, mert állami támogatás nélkül permanens megélhetési válságban vegetálhatnának.

Kaczynski: ha Orbán nem enged az uniónak összeomolhat a Nemzeti Együttműködés Rendszere

Jaroslaw Kaczynski, aki a V4-en belül Orbán legjobb barátja volt,  nem tévedett nagyot s ezt a magyar miniszterelnök is pontosan tudja, mert hatalma megtartása érdekében, azaz a brüsszelből érkező pénzért az EU eddig kategórikusan elutasított. Teheti, Orbánnak nem most roppant meg a gerince, mára már észre sem veszi.

Lengyelország erős embere biztos abban, hogy hazája megkapja az eurómilliárdokat az Európai Uniótól anélkül, hogy komolyabb engedményeket tenne, de Magyarország helyzete rosszabb:

ha Orbán nem enged, akkor összeomolhat a gazdaság.

A lengyel kormány nem avatkozik bele a piac működésébe ahogy azt a magyar megtette – hangsúlyozta Jaroslaw Kaczynski, aki szerint az ársapkák több problémát okoznak mint amennyit megoldanak.

Kaczynski szerint a PiS, a legnagyobb kormánypárt megnyeri a jövő évi választásokat, és legkésőbb azt követően Lengyelország megkapja a helyreállítási alapból neki járó milliárdokat.

Varsó és Brüsszel között elsősorban azért mérgesedett el a viszony, mert az Európai Unió központjában úgy vélik: a lengyel kormány korlátozni akarja az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Magyarország esetében is problematikus a jogállami normák betartásának kérdése, de hazánk ellen súlyos vád a kormányzati korrupció is.

Lengyelország esetében ez nem merül fel. A 73 éves Jaroslaw Kaczynski továbbra is egy lakótelepi lakásban él noha több mint 30 éve fontos szerepet játszik hazája közéletében. Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei viszont szépen gazdagodnak- jelentős részben az uniós pénzekből.

Brüsszel jóváhagyta a magyar mezőgazdaság fejlesztési tervét

Ez 8,4 milliárd eurós uniós pénzt jelent. Ezt a magyar kormány 10 milliárd euróra egészítheti ki. A viták nem a mezőgazdasági alapról folynak a magyar kormány és Brüsszel között. Azok a pénzek amiatt vannak elsősorban függőben, mert a többi uniós tagállam nem bízik meg abban, hogy oda jutnak a támogatási pénzek ahova az Európai Unió szánja azokat.

Az elmúlt években azt tapasztalhatták, hogy az uniós támogatási pénzeket elsősorban Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei kapták.

Ezért a korrupció elleni harc fokozását sürgeti Brüsszel illetve a többi 26 tagállam. Létre is jött egy új testület ennek érdekében, de kérdés, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy Brüsszel átutalja a függőben levő többi uniós támogatást. A magyar kormányt az idő is szorítja , mert a pénzpiacok a forint árfolyamának megítélését jelentős részben ettől teszik függővé. A lengyel zloty, a cseh korona vagy a román lej sokkal jobban állja a piaci viharokat mint a magyar forint. Ennek megfelelően az infláció is magasabb nálunk mint a környező országokban. Mindez valóban megroppanthatja a nemzeti együttműködés rendszerét, amely Orbán egyik legfontosabb politikai aduját, a rezsi csökkentést is leértékelte. Orbán szövetségese, Jaroslaw Kaczynski tehát egyáltalán nem túlzott amikor azt állította: uniós támogatás híján összeomolhat a magyar gazdaság.

A magyar diplomácia magánya

1

Pozsonyban tárgyalnak azoknak az uniós tagállamok  külügyminiszterei, akiket közvetlenül érint Putyin háborúja Ukrajna ellen. Ide tartoznak a visegrádi országok, a balti államok, Bulgária és Románia.

A magyar diplomácia oroszbarát vonalával tökéletesen magára maradt. Legutóbb már kénytelen volt lemondani a visegrádi hadügyminiszterek budapesti tanácskozását, mert mind Lengyelország mind pedig Csehország jelezte fenntartásait. Magyarország jelenleg a visegrádi négyek soros elnöke, de Orbán Viktor diplomáciája miatt visegrádi egyekké vált, mert senki sem osztja Putyin iránti elnéző magatartását. Ez Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek is feltűnt:

„nem szállítunk fegyvert Ukrajnába és nem is engedjük át a fegyverszállítmányokat. Más közép és kelet-európai államok másként döntöttek. Ez nem a mi döntésünk hanem az övék. Azt tiszteletben tartjuk, ugyanakkor elvárjuk, hogy ők is tartsák tiszteletben a mi döntésünket”

– írta Facebookon a magyar diplomácia vezetője.

Orbán Viktor lengyel barátja, Jaroslaw Kaczynski nemrég Kijevben járt, hogy ott biztosítsa támogatásáról Zelenszkij ukrán elnököt. Vele együtt utazott Morawiecki lengyel miniszterelnök, a cseh és a szlovén kormányfő is.

Lengyelország fegyvert szállít Ukrajnának, sőt területén képezik ki az ukrán katonákat az amerikai fegyverek használatára.

Jaroslaw Kaczynski azt mondta Orbán oroszbarát politikájáról, hogy az nem tetszik neki, de majd a magyar választások után tér vissza a témára. Valószínű, hogy Orbán Viktor jelezte neki: ha győz a választáson, akkor szembefordul Putyinnal, de addig nem akarja megtenni, mert tart attól, hogy választóinak egy része nem értene egyet a gyors fordulattal.

A magyar külügy a gyenge láncszem

 

Az orosz hírszerzés hekkerei a magyar külügyminisztériumon keresztül támadtak más NATO államokat köztük az USA-t is. Ez évek óta tart, és a magyar kémelhárítás nem tudja de sokkal inkább nem akarja megakadályozni ezt.

Putyin Ukrajna elleni háborúja előtt is igen furcsa képet mutatott ez a NATO szövetségesek számára, de február 24 óta egyenesen árulásnak számít. A Direkt36 értesülései szerint viszont nem szűnt meg az orosz hekkerek aktivitása a magyar külügy informatikai rendszerében Putyin Ukrajna elleni háborúja alatt sem!

Kinek kell ilyen szövetséges?

Vita az energiáról Pozsonyban

Ez a legfontosabb téma Szijjártó Péter szerint. A magyar külügyminiszter megismételte az Orbán kormány álláspontját: csakis az orosz energia garantálja a biztonságot!

Ehhez képest Morawiecki lengyel miniszterelnök közölte: idén megszüntetik az orosz energia teljes importját! Fel is szólított minden uniós és NATO tagállamot, hogy kövessék a lengyel példát. Nehéz megítélni, hogy mennyire reális Lengyelország vállalása a teljes lemondásról az orosz energiáról még az év végéig. Azt viszont a lengyelek igazolták: politikai döntésről van szó!

Ha megvan a megfelelő politikai akarat, akkor viszonylag gyorsan le lehet válni az orosz energiáról.

Szijjártó Péter megkapta a Barátság érdemrendet Lavrov külügyminisztertől. Hírek szerint ezt Orbánnak szánták Moszkvában, de a magyar miniszterelnök kitért a kétes megtiszteltetés elől.

Az orosz gázüzletben azonban megőrizte érdekeltségét a magyar miniszterelnök, aki szépen pénzelhet ebből.

Ha Nyugaton komolyan veszik Putyin barátainak lebuktatását, akkor sor kerülhet a magyar miniszterelnökre is. Washingtonban a pénzügyminisztérium külön csapatot állított fel a nemzetközi kleptokrácia elleni harcra. Az elszánt és jól informált nyomozók adóparadicsomokban kutakodnak Putyin családjának, barátainak és üzletfeleinek pénze után. Legkevesebb 800 milliárd dollárról van szó! Zelenszkij ukrán elnök már javasolta: az így begyűjtött pénzt fordítsák a háborúban álló Ukrajna támogatására illetve a háború utáni újjáépítésre.

Orbán, Kaczynski és a MOL mint trójai faló

A magyar miniszterelnök intézte el, hogy a MOL vásárolhassa meg a Lotos lengyel cég 417 benzinkútját. Legalábbis erről írt az ellenzéki Gazeta Wyborcza, mely szerint Magyarország és Lengyelország erős emberei Varsóban akkor állapodtak meg a MOL üzletről amikor ott szélsőjobboldali csúcstalálkozón próbáltak meg egységes parlamenti frakciót létrehozni az Európai parlamentben.

A szélsőjobboldali politikai akció egyelőre kudarcba fulladt, de a MOL megkapta a lengyel benzinkutakat. Azok azért kerültek a piacra, mert Brüsszel bírálta azt, hogy az Orlen olajtársaság felvásárolta vetélytársát, a Lotost, és így monopol helyzet alakulhatott volna ki a piacon.

Miért épp a MOL kapta meg a vásárlás lehetőségét? Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski politikai szövetségesek. Lengyelország erős embere joggal gondolhatja, hogy ha már külföldi kézbe kerül a lengyel benzinkutak egy része, akkor a tulaj legyen a MOL, amely ezer szállal kapcsolódik a nemzeti együttműködés rendszeréhez Magyarországon.

A trójai faló

A Gazeta Wyborcza és más ellenzéki lapok arra hivták fel korábban a figyelmet, hogy a MOL esetleg nem is saját számlára vásárol Lengyelországban hanem Putyin orosz elnök megbízásából. Hernádi Zsolt, a MOL elnök vezérigazgatója ugyan letette a nagyesküt, hogy erről szó sincs, de Lengyelországban sokan nem hisznek neki hiszen tudják, hogy Horvátországban korrupciós ügyben le akarják csukni.

Orbán Viktor ráadásul épp február elején találkozik Vlagyimir Putyinnal Moszkvában. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a tárgyalások fő témája az energia lesz. Ezen belül elsősorban a paksi atomerőművet és az orosz földgáz szállítást említette, de egy kis baráti segítséget Putyin is kérhet, ha Orbán Viktor további olcsó földgázt szeretne, mert csakis így reménykedhet abban, hogy a rezsi csökkentés nem kerül túlságosan is sokba a magyar államnak.

Varsóban nem nézik jó szemmel Orbán Viktor barátkozását Putyin orosz elnökkel, de tudják: a magyar miniszterelnök kulcsfigura lehet egy szélsőjobboldali szövetségben, melyben a Fidesz és a PiS is benne van.

Madridban hamarosan újra találkoznak a szélsőjobb vezérei, akik közül néhányan Budapesten folytathatják a konzultációt.

Putyin az európai szélsőjobb nagy barátja és atyai szponzora. Lengyelországon és a balti államokon kivül ez keveseket zavar igazán. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, aki pontosan akkor tárgyal majd Putyinnal amikor kiéleződött Oroszország és a NATO viszonya Ukrajna miatt.

Orbán újabb barátja bukott: Kurz végképp távozik

Először csak a kancellári poszttól mondott búcsút az osztrák politikai élet csodagyereke, de most elbúcsúzott a közélettől. Korrupciós vádak miatt mondott le, de az osztrák lapok szerint egész hálózatot épített ki, amely manipulálta a közéletet. Ebben egyik mestere nem volt más mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A politika és a pénzügyek ravasz kombinációja sokáig hatékony fegyvernek bizonyult Ausztriában is.

Bécs bíboros érsekét azzal zsarolta meg Kurz egyik embere, hogy a jövőben jelentősen csökkentik az egyháznak nyújtott állami támogatást, ha a katolikus egyház nem támogatja a kormányzat szigorú új migráns törvényét. Schönborn bíboros azonban ellenállt és a kínos ügy kitudódott leleplezve Kurz gátlástalan módszereit.

A migráns kérdésben csaknem teljes volt az összhang Sebastian Kurz és Orbán Viktor között.

Az orosz kapcsolat

Abban is hasonlított Kurz Orbán Viktorra, hogy híve volt Ausztria és Oroszország különleges kapcsolatának. Putyin elsősorban a Szabadságpártot támogatta Ausztriában, de miután Strache alkancellár belebukott az Ibiza videó botrányba, váltott, és Kurzba helyezte a bizalmát.

Az USA figyelmeztette Kurz kancellárt, hogy Ausztriát kizárhatják a berni unióból, mely Amerika szövetségeseinek hírszerző klubja. Ezért is mondott búcsút gyorsan Kurz a Szabadságpártnak, amelyet Washington és Brüsszel Putyin leányvállalatának tekint Ausztriában.

Sem szent sem bűnöző

Így jellemezte magát Sebastian Kurz, aki rakéta sebességgel jutott a csúcsra, hogy aztán még gyorsabban hulljon a mélybe. Távozása összefügghet azzal, hogy mind Washingtonban mind Brüsszelben, Berlinben, Párizsban és Rómában új Európa politikát akarnak.

Irány az Európai Egyesült Államok!

Ehhez az új politikához új politikusok kellenek: távozik Merkel kancellár. Kurz végképp megbukott. Babis és Boriszov is veszített Csehországban és Bulgáriában.

Orbán dafke kitart

Úgy volt Varsóban a hétvégén tető alá hozzák a szélsőjobb új szövetségét, melynek három feje lesz: Matteo Salvini Itáliából, Jaroslaw Kaczynski Lengyelországból és Orbán Viktor Magyarországról. Miután néhány sajtóorgánumban szárnyra kapott ez a hír gyorsan kiderült, hogy igazából nem is. Salvini közölte, hogy ő és pártja mégsem csatlakozik, és a lengyelek sem csatlakoznak.

A közös program nagyjából annyi lehetett volna, hogy szembenállnak az Európai Egyesült Államokkal.

Csakhogy emögött most komoly erők állnak és nagy pénzek. Aki nem áll be a sorba, az nem kap pénzt! Erre Matteo Salvini már rájött és szépen belépett Mario Draghi kormányába.

Mit tesz Orbán Viktor? Az uniós pénzek nélkül nem működik a nemzeti együttműködés rendszere!

A kínos ellentmondás épp a választásokon csúcsosodhat ki, ha a választók azzal a dilemmával találkoznak: Orbán Viktor vagy az euró milliárdok?!

Merkel után eszkalálódhat Brüsszel és az illiberális tagállamok harca

Így vélekedik Ivan Krasztyev neves politológus, aki a közszolgálati Deutsche Welle portálon fejtette ki a véleményét. Szerinte Merkel remek érzéke volt a kompromisszumokhoz. Akkor is megállapodást tudott kicsikarni amikor az lehetetlennek tűnt. Kérdés, hogy a következő német kancellár rendelkezik-e hasonló képességekkel?

Ivan Krasztyev három szempontot ajánl az új német kancellár figyelemébe az illiberális autokrata rendszerekkel kapcsolatban:

  • Nem homogének a kelet-európai társadalmak. A nagyvárosok mint Budapest vagy Varsó közel állnak Berlinhez vagy Hamburghoz. A vidék az egészen más …

Ott van a bázisa Orbán Viktornak és Jaroslaw Kaczynskinek.

  • Ha a kereszténydemokraták kikerülnek a hatalomból Németországban , akkor olyan kelet-nyugat szembenállás alakulhat ki az Európai Unióban , hogy a liberális balodal van hatalmon nyugaton míg az autokrata populista jobboldal keleten.
  • Orbán és Kaczynski szereti a kulturális háborúskodást Brüsszellel , mert emögé el lehet rejteni a valós problémákat. Például a nyilvánvaló korrupciót a nemzeti együttműködés rendszerében Magyarországon.

A baloldal viszont azt gondolja, hogy épp a korrupció leleplezése a legjobb eszköz az autokrata populistákkal szemben.

Az új berlini kormánynak konfrontálódnia kell az autokrata populista rendszerekkel és segítenie a baloldalt ezek megbuktatásában – tanácsolja Ivan Krasztyev politológus a Deutsche Welle közszolgálati portálon.

Magyar-orosz egyet akar?

Hétfőn aláírják Budapesten a magyar-orosz földgáz szerződést, amely a korábbinál előnyösebb áron biztosít nyersanyagot Magyarországnak. Ily módon a magyar kormány tarthatja a rezsicsökkentéssel kialakult alacsony hazai árakat, amelyek politikai szempontból óriási hasznot hoznak a Fidesznek.

Putyin tehát nagy jóindulattal tekint Orbán Viktor rendszerére, melynek fennmaradásában érdekelt. Kifejeződésre jutott ez akkor is amikor Orbán és Szijjártó Lavrov orosz külügyminisztert hívta meg a nagykövetek szokásos éves értekezletére. Ez kihívás a Biden diplomáciának, mely stratégiai ellenfélnek tekintik Oroszországot.

Új utakon jön a földgáz

Évtizedeken keresztül Ukrajnán át vezetett az orosz földgáz útja Magyarországra. Ám most az évi 4,5 milliárd köbméter földgáz Szerbiából illetve Ausztriából érkezik – 3,5 illetve 1 milliárd köbméter. Ukrajna ezzel komoly jövedelemtől esik el, és csökken stratégiai zsarolási potenciálja.

Orbán lengyel barátai is elcsodálkozhatnak hiszen Jaroslaw Kaczynski a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította azt, hogy Németország közvetlenül Oroszországtól kapja a földgázt és nem a hagyományos úton Lengyelországon keresztül.

Putyin-Orbán stratégiai szövetség?

Az Egyesült Államok már régóta kifogásolja Magyarország túlzott függését az orosz földgáztól. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a Paks 2 atomerőművet is az oroszok építik, akkor energia terén mindenképp meghatározó marad az orosz kapcsolat, mely még a szocializmus időszakában épült ki.

A magyar nomenklatúrát a szocializmus idején is jelentős mértékben földgáz szállításokkal fizette ki Moszkva, és ez a gyakorlat aligha változott. Orbán Viktornak állítólag személyes részesedése is van abban magyar-orosz földgáz kereskedelmi cégben, amely Svájcban a Zug kantonban van bejegyezve.

Putyin számára Orbán Brüsszel ellenes politikája is hasznot hoz hiszen az orosz diplomácia bevallott célja az uniós kohézió gyengítése.

Magyarország NATO tagsága is aranyat ér Moszkva számára hiszen ily módon információkhoz juthat arról, hogy mit tervez az észak-atlanti katonai szövetség. A magyar diplomáciának nem kis gondot okozhat, hogy Orbán lengyel barátaival lenyelesse a magyar-orosz stratégiai együttműködést. Varsóban az USA afganisztáni fiaskója után megrendült a bizalom az Egyesült Államokban, ezért Orbán oroszbarát vonala felértékelődhetett.

A probléma mindössze  a perspektívával van: Putyin csak nagyarányú választási csalással tudott legutóbb nyerni. Egy stagnáló birodalom vezetőjeként csak egyre nehezebben tudja fenntartani az életszínvonalat Oroszországban, és egyre kevesebb juthat magyar barátainak is…

Szakad a visegrádi front?

Csehország kérésére az Európai Bíróság elítélte Lengyelországot, mert a határ közelében nagy szénbányát üzemeltet, amely már több mint száz éve szennyezi a levegőt. Az Európai Bíróság napi félmillió eurós bírságot rótt ki Lengyelországra, amely ezért is hangsúlyozza azt, hogy a hazai jogot nem írhatja felül az európai jog. Varsóban a kormány közölte: nem állítja le a kérdéses szénbányát az Európai Bíróság döntés ellenére sem.

Érdeke-e Lengyelországnak az uniós tagság?

A PiS listájáról megválasztott Európa parlamenti képviselő, Patryk Jaki kérésére készített egy kimutatást a varsói egyetem politológia professzora arról, hogy milyen is a kapcsolat Brüsszel és Varsó között?

Eszerint Lengyelország 2004 és 2020 között 388 milliárd zlotyt veszített, mert ennyivel többet vittek ki az uniós cégek nyereség címen az országból. Lengyelország nettó 593 milliárd zlotyt kapott az Európai Uniótól míg az uniós cégek profitja, amit ki is vittek az országból, 981 milliárd zloty volt. A kettő közötti különbség a szerzők szerint Lengyelország vesztesége. Ezt a jelentést ismertették a Szejmben is.

Jaroslaw Kaczynski, a PiS vezére ugyan legutóbb úgy nyilatkozott, hogy semmiképp sem tervezik a kilépést az Európai Unióból, de a nála is jobboldalibb igazságügyi miniszter, Ziobro távolról sem cáfolja ezt. Nélküle pedig nincsen többsége Kaczynskinek a Szejmben.

Belpolitika kontra nemzeti érdek

Jaroslaw Kaczynski nem véletlenül hangsúlyozta, hogy Lengyelországnak érdeke az uniós tagság. A fő szövetségesben, az Egyesült Államokban megrendült a bizalom Varsóban miután Biden elnök afganisztáni kivonulása megmutatta, hogy mit érnek Washington garanciái. Biden leértékelte egész Európát, és egyértelműen Ázsiára, Kína bekerítésére koncentrál.

Varsónak tehát nagyobb szüksége lehet mint valaha Brüsszel támogatására. Éppúgy mint a visegrádi csoport egységére. Csakhogy Kaczynski belpolitikai céljai felülírhatják a nemzeti érdeket annál is inkább, mert azt a régi ellenfél, Donald Tusk képviseli. Ő egyertelműen élvezi Brüsszel, Berlin és Washington támogatását. Jaroslaw Kaczynskinek csak 2023-ban kell szembenéznie a választóival, de belpolitikai válság korábban is lehet. Ebbe pedig beleremeghet a nemzeti együttműködés egész rendszere Lengyelországban.

Kaczynski: nincs Polexit!

Lengyelország az Európai Unióban akar maradni szuverenitását megőrző államként – hangsúlyozta Jaroslaw Kaczynski. A legerősebb kormánypárt vezetője szerint csakis az ellenzék találta ki a Polexit kifejezést.

Lengyelország egyértelműen az Európai Unióban látja a jövőjét – mondta Kaczynski a Pap hírügynökségnek adott interjúban. Azzal érvelt a szuverenitás mellett, hogy az erős tagállamok – elsősorban Németország – eszközként használják fel Brüsszelt érdekeik érvényesítésére.

A varsói kormány alternatív tervet készül bemutatni Brüsszelben, amely szerinte jobban szabályozná az Európai Unió működését.

Varsói sokk

Még nem is oly rég a lengyel jobboldalon nem számított ritkaságnak az, hogy azt fejtegessék: az Európai Unión kivül is van élet. A Polexitet egyáltalán nem a baloldalon találták ki Lengyelországban. Csakhogy két aprócska tény gyökeresen megváltoztatta a jobboldali elit gondolkodását Varsóban.

Az afganisztáni kivonulás a vészcsengőt szólaltatta meg Kaczynski környezetében: mennyire vehetjük ezek után komolyan az USA garanciáit Európában? Kész-e megvédeni a Biden kormányzat Lengyelországot az orosz nyomással szemben?

A második pofon épp ehhez kapcsolódik: Merkel kancellár elérte, hogy az Északi Áramlat II orosz gázvezeték az USA bírálatai és szankciói ellenére akadálytalanul szállíthasson földgázt Oroszországból Németországba. Korábban Jaroslaw Kaczynski a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította a német-orosz földgáz szerződést.

Az Egyesült Államok mégiscsak belement ebbe, és ezt árulásként élte meg a Kaczynski kormányzat.

A nemzetközi színtér tehát igen felhőssé  vált. Ezért utasítja el oly elszántan a Polexitet Lengyelország erős embere. Akinek éppúgy hiányoznak az európai pénzek mint Orbán Viktornak. Egy szempontból viszont előnyösebb helyzetben van mint magyar barátja: csak 2023-ban lesznek választások. Ott viszont lesz egy ellenfele Donald Tusk személyében, aki Európa és Amerika maximális támogatását élvezi. Ezzel szemben Kaczynski csak Orbán Viktor barátságával dicsekedhet …

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!