Kezdőlap Címkék Írország

Címke: Írország

2 millió uniós polgár folyamodott tartózkodási engedélyért Nagy Britanniában

Érződik a brexit pánik az Egyesült Királyság mintegy 12 millió uniós polgárán. Csak szeptemberben több mint ötszázezren kértek letelepedési engedélyt Nagy Britanniában, mert attól tartanak, hogy Boris Johnson miniszterelnök betartja az ígéretét: mindenképp kivezeti hazáját az Európai Unióból október 31-ig. Angela Merkel kancellár telefonon figyelmeztette a brit miniszterelnököt: addig aligha tud már megállapodást kötni az Európai Unióval!

Az uniós polgárok egyhatoda jelentkezett- írja a londoni Guardian, mely felhívja a figyelmet: nincs ok pánikra! A jelenlegi törvények szerint az engedély kérést a jövő év végéig beadhatják az EU polgárai Nagy Britanniában. Kik a legszorgalmasabbak?

Több mint 345 ezer lengyel polgár regisztrálta már magát

Ezzel a lengyelek a rekorderek. Ez nem is csoda hiszen belőlük van a legtöbb Nagy Britanniában. Már a körülbelül egymillió lengyel alkotja Nagy Britannia legnagyobb nemzeti kisebbségét – megelőzve az indiaiakat. Utánuk az olaszok és a románok következnek a listán: közülük is nagyon sokan szeretnének az Egyesült Királyságban maradni a brexit után is.

Ha nem lesz megállapodás London és Brüsszel között, akkor az uniós állampolgárok helyzete Nagy Britanniában éppoly kérdésessé válik mint a brit polgároké az EU országaiban. Ezért a brit polgárok rohamot indítottak az ír útlevélért. Aki tud igazolni egy ír felmenőt, az megkaphatja az ír állampolgárságot és ily módon mentesülhet a brexit kínos következményei alól az Európai Unióban.

Boris Johnson: nincs áttörés brexit ügyben

A brit miniszterelnök, aki részt vesz az ENSZ közgyűlésen, találkozik uniós vezetőkkel, de nem számít arra, hogy ebből áttörés lenne. Ugyanakkor Boris Johnson hangsúlyozta: van előrelépés a brexit tárgyalásokon.

Az egyik fő akadály Írország, melynek külügyminisztere nem különösebben optimista:

Még lehetséges a brexit megállapodás , de ehhez Londonnak lépnie kell

Ezt hangsúlyozta Írország külügyminisztere kissé lehűtve azokat a reményeket, melyeket Jean-Claude Juncker ébresztett a nemzetközi közvéleményben mondván: megvan a lehetőség a megállapodásra a brit kormány és az Európai Unió között a kilépésről. A brüsszeli bizottság távozó elnöke ezt azt követően jelentette ki, hogy eszmét cserélt Boris Johnsonnal, aki új javaslatokkal állt elő. Az angol font árfolyama kéthónapos csúcsra emelkedett a bejelentés hallatán noha Jean-Claude-Juncker a Skynews-nak nyilatkozva becsülettel beismerte: nem volt még ideje elolvasni az új brit javaslatokat. Boris Johnson miniszterelnök azt állítja, hogy az Európai Unió októberi csúcsértekezletén még el lehet fogadni egy olyan kilépési megállapodást, mely mindenkinek megfelel. Ugyanakkor Boris Johnson ragaszkodik ahhoz a korábbi ígéretéhez is, hogy akkor is kivezeti Nagy Britanniát az Európai Unióból október 31-ig, ha nem lesz semmiféle megállapodás. Jean-Claude Juncker is akkor távozik a brüsszeli bizottság éléről vagyis a brexit lehet a hattyúdala:

„Nem állok erotikus viszonyban a záradékkal!”

A 65 éves Jean-Claude Juncker így kívánta jelezni, hogy még mindenről tárgyalni lehet. Így a híres záradékról is, mely Írország és Észak Írország határáról szól. A kilépés után ugyanis itt lenne az Európai Unió és az Egyesült Királyság határa. De ez számtalan problémát felvet mind az emberek mind pedig az áruk és a pénzek szabad mozgását illetően. Épp ezért Írország külügyminisztere jóval kevésbé optimista mint Jean-Claude Juncker.

„Őszintén meg kell mondanunk, hogy még nagy a távolság London és Brüsszel között”

Simon Coveney ír külügyminiszter elmondta, hogy „a hangulat jobb, de a távolság továbbra is nagy”! Konkrét javaslatokat sürgetett Londontól – felhíva arra a brit kormány figyelmét, hogy „mindenki veszítene akkor, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül távozna az Európai Unióból, de a legtöbbet mi veszítenénk: a britek és Írország!” Jean-Claude Juncker is azt hangoztatta, hogy a no deal brexit katasztrófa lenne. „Mindenki meg akar állapodni” – ismerte el az ír külügyminiszter is, de ettől még nem kerülnek közelebb a megoldáshoz a tárgyaló felek.

Írországnak 500 kilométeres határa van Észak Írországgal, és a helyi rendőrfőnök Belfastban elismerte: nem tudnák megoldani a határ őrizetet, mert nincs elég emberük. Amikor Boris Johnson Belfastban járt, ígért plusz pénzeket Észak Írországnak, de ennél minden bizonnyal jóval többre lesz szükség akkor, ha az Egyesült Királyság úgy távozik az Európai Unióból , hogy nem lesz megállapodás. Írország külügyminisztere arra hívta fel a figyelmet, hogy felborulhat az a társadalmi béke, melyet az 1998-as egyezmény biztosított Észak Írországnak. A katolikusok és protestánsok háborúskodásának véget vető egyezmény, melyet az USA közvetítésével sikerült elfogadtatni, most újra veszélybe kerülhet. Az IRA emberei nyugodtan átjöhetnének a határon, ezt nem tudnánk megakadályozni – hangsúlyozta Észak Írország rendőrfőnöke.

A záradék akadályozza új szabadkereskedelmi egyezmények megkötését

A brit parlamentben sokan azért nem tartják elfogadhatónak a záradékot, mert az nem szüntetné meg a szabadkereskedelmet az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. Emiatt viszont a londoni kormány nehezen tudna új szabadkereskedelmi egyezményeket kötni az USA-val, Ausztráliával, Kanadával, Kínával vagy Japánnal …

Ír exit poll: nyertek az uniópártiak

Írországban a kormánypárt nyerte az exit poll adatok alapján az EP választást . – jelentette az AFP hírügynökség. A jobbközép, uniópárti Fine Gael kormánypárt főleg a Brexit körüli veszélyekről való tájékoztatásra építette EP-kampányát.

„A brit politikát felemészti a Brexit, ez hosszú ideig így fog maradni. Most új fázisba lépünk ez veszélyeket hordozhat magába Írország számára” – nyilatkozta Theresa May lemondására reagálva Leo Varadkar, miniszterelnök. – Akárhogy alakuljon, mi tovább építjük és mélyítjük szövetségeinket Európával”

Érdekesség, hogy az országosan csak 9 százalékon álló Zöld Párt, akik a klímaváltozás veszélyire hívták fel a közvélemény figyelmét a kampányuk során egy választókerületben 23 százalékon teljesítettek. Így bőven megelőzték az itt 14%-ot elérő kormánypárti erőket.

A három írországi választókerületből kettőben tudott csak nyerni a kormánypárt.

Az Irish Examiner felmérése szerint a jobbközép Fianna Fáil párttal holtversenyben áll az élen az országos eredményeket tekintve 23-23%-kal, míg a Sinn Féin 12% a zöldek pedig 9%-ot értek el.

Száz év után újra lehet kocsmázni nagypénteken Írországban

0

Majd száz évig tilos volt alkoholt árulni Írországban nagypénteken. Ez azonban rosszat tett a turizmusnak, így keresztény ünnep ide vagy oda, feloldották a tiltást.

Januárban fogadta el az ír parlament a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy ezentúl Krisztus keresztre feszítésének napján is alkoholhoz juthassanak az írek, és persze a turisták. Ezentúl délelőtt fél 11-től egészen éjfél után fél 1-ig nyitva tarthatnak majd a kocsmák – írja a BBC.

Korábban az ünnepekre Írországba utazó turistákat gyakran érte kellemetlen meglepetés, mikor nem ismerve a tiltást, hiába kerestek nyitott kocsmákat Dublinban.

A törvényt pont ezért változtatták meg: a húsvét nagyon fontos ünnep turisztikai szempontból is az országnak, és a plusz egy napnyi alkoholból származó bevétel jelentősen élénkíti majd a várakozások szerint a gazdaságot.

Akár 40 millió eurós összegről is szó lehet.

Az Írországban hagyományosan nagy befolyással rendelkező katolikus egyház viszont nem örül a tiltás feloldásának. A kritikusok szerint az intézkedés azzal sincs összhangban, hogy a kormány az alkoholfogyasztás okozta problémák ellen kíván fellépni. Ahogy egy független parlamenti képviselő, Maureen O’Sullivan fogalmazott: „Biztos, hogy azokhoz a turistákhoz akartunk ragaszkodni, akik 24 órát sem bírnak ki anélkül, hogy nyilvános helyen igyanak?”

Érdekesség, hogy Észak-Írországban eddig is nyitva lehettek a kocsmák nagypénteken, de alkoholt csak 17 és 23 óra között lehet felszolgálni.

Bréking nyúz, január 30. – Tudósítás a másik valóságból

0

Orbán Viktor perecet és virslit evett, iszlám harcosokat hívott Vona Budapestre, és Soros áll az ír abortusztörvény mögött – a kormánymédia alternatív valóságában ma is találtunk bizarr írásokat.

Az Origo megtalálta Orbán bécsi látogatásának legfontosabb mozzanatát: perecet és virslit evett

„Orbán Viktor bécsi látogatásának a kezdetén egy utcai virslizőben fogyasztotta el reggelijét. A kormányfő kedden Sebastian Kurzzal, az új osztrák kancellárral is tárgyal majd.

Ha Bécs, akkor roppanós virsli és perec – írta legfrissebb Facebook-bejegyzésében Orbán Viktor miniszterelnök ausztriai látogatásáról. A kormányfő Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjének a társaságában reggelizett.”

A Ripost már iszlám harcosokat lát Budapest utcáin

„Józan ésszel felfoghatatlan, miért is akart iszlám forradalmi gárdistákat Magyarországra hívni a Jobbik elnöke. Ferenc József és Kádár János az orosz haderőt hívta a magyar nép ellen, Vona Gábor pedig az iszlám forradalmi gárdát…

Ő maga állítja határozottan, felelőssége teljes tudatában, hogy levelet ír az ügyben az iráni elnöknek… Csak nem ezt hívják hazaárulásnak?”

A Mandiner sem akar lemaradni a „Vona iszlámbarát” kampányban

„Vona Gábor törökországi turnéja során arról beszélt: bízik abban, hogy Magyarország minél hamarabb eltávozik az Európai Unióból és „valódi testvéreivel”, a törökökkel fog össze. Videó.”

A Pesti Srácoknak nagyon nem tetszik, hogy diákok elégedetlenek és tüntetnek

„A csillogó szemeiken kívül nem nagyon van muníciójuk a fiataloknak, legalábbis ami a kreativitást illeti. Kereken egy évvel ezelőtt egy állítólagos momentumos aktivista próbálta felültetni szerkesztőségünket egy kamulevéllel, és ahogy látható, a „Független” „Diákparlament” (FD) sem volt képes azóta semmi újat kitalálni. Ezúttal egy nagyszabású blokád ígéretével akarták felkelteni a figyelmünket, egy „kiszivárgott” email által. Végülis a figyelmünket mégiscsak felkeltették, hiszen a gyermeteg fantáziájuk és a vágyvezérelt gondolkodásuk igazán elragadó.”

A 888 szerint persze az ír abortusztörvény mögött is Soros áll

„A milliárdos üzletember érdekköréhez tartozó szervezetek végig azon dolgoztak, hogy Írországban megváltozzon az abortusz helyzete, úgy látszik sikerre viszik tervüket.

Korábban még a DC Leaks számolt be arról, hogy a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF) egy hároméves terve van arról, hogyan kell eltörölni az abortuszellenes törvényeket a világon. Az dokumentumok alapján azt remélik, hogy ha Írországban teljes mértékben legalizálják az abortuszt, akkor dominóhatásként Lengyelországban, és a világon másutt is liberalizálják a terhességmegszakításra vonatkozó szabályokat.”

Népszavazás Írországban az abortusztilalom feloldásáról

0

Május végén dönthetnek az ír szavazók arról, hogy feloldják-e Írországban az abortuszok többségére vonatkozó alkotmányos tilalmat.    

Leo Varadkar miniszterelnök az este jelentette ezt be, kormánya rendkívüli ülése után, amelyen a kabinet tagjai megállapodtak az ír alkotmány 8. kiegészítéséről tartandó referendum részleteiről.

A kormányfő szerint a szavazóknak arra kell majd válaszolniuk,

akarják-e visszavonni az alaptörvény szóban forgó kiegészítését, és a parlamentre bízni a magzatelhajtás törvényi szabályozását, vagy megtartanák az érvényben lévő alkotmányos tilalmat.

Az 1983-ban népszavazással elfogadott alkotmánymódosítás arra kötelezte a hatóságokat, hogy egyformán védelmezzék az anya és meg nem született gyermeke élethez való jogát, s ezzel Európa legszigorúbb abortuszszabályozását hozták létre. A többségében katolikus vallású Írországban jelenleg kizárólag abban a ritka esetben engedélyezik az abortuszt, ha a terhesség veszélybe sodorja az anya életét. Mivel minden más körülmények között tilos a magzatelhajtás, minden évben ír nők ezrei kényszerülnek arra, hogy kihordják gyógyíthatatlan betegségekben szenvedő magzatukat, vagy külföldön – legtöbb esetben Nagy-Britanniában – végeztessék el az abortuszt. A jobbközép irányultságú Fine Gael pártot vezető Leo Varadkar hétfőn kijelentette, hogy ő maga az abortusztilalom enyhítése mellett fog kampányolni.

A miniszterelnök hozzátette, tudatában van annak, hogy ez egy nehéz döntés lesz az íreknek. Mindazonáltal „az emberek dolga, hogy ez ügyben saját maguk döntsenek az általuk hallott érvek, a könyörület és az empátia alapján”, és azt akarja, hogy minden fél tiszteletteljes, személyeskedéstől mentes vitát folytasson a népszavazás kampányában.

Ez volt ma – 2018. január 04.

0

Újabb kvótaper indul Magyarország ellen – a kormány kivárásra játszik; ír-magyar kormányfői találkozó: szó volt a 12 ezer Írországban dolgozó magyarról is; kinek, mire kellene a V4-ek fejlesztési bankja?; Olaj árcsúcs jöhet az iráni válság miatt.

Újabb kvótaper indul Magyarország ellen – a kormány kivárásra játszik

Az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor csak három tagállamnál kifogásolja az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítását, miközben azt több ország sem hajtotta végre érdemben – hangoztatta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Az ügy előzménye, hogy 2015-ben a tagállami miniszterek úgy döntöttek, 120 ezer menedékkérőt osztanak szét a leginkább leterhelt Görögországból és Olaszországból. A magyar kormánynak most az Európai Bíróságon kellene elmagyaráznia, miért nem tett semmit azóta a döntés végrehajtására.

Nem ez az első per, ami a menekültkvóták miatt indul Magyarország ellen, sőt egyet már el is vesztett az ország. Az Európai Bíróság tavaly szeptemberben kimondta, Magyarország és Szlovákia nem zárkózhat el az Európai Tanács 2015. őszi határozatától, és a két országnak ki kell vennie a részét 120 ezer menekült uniós szétosztásából.

MAGYARORSZÁGNAK ELVILEG 1294 MENEKÜLTET KELL BEFOGADNIA.

A 2017-es bírósági döntéshez 21 hónap kellett, kérdés, hogy a most induló eljárás mikor zárul le. Orbán Viktor egyébként arra játszik, az Európai Tanács – vagyis a tagországok vezetői – az egész szétosztási rendszert megszünteti.

Ír-magyar kormányfői találkozó: szó volt a 12 ezer Írországban dolgozó magyarról is

A lengyel kormányfő előző napi látogatása után csütörtökön ismét egy európai miniszterelnökkel, Leo Varadkar ír kormányfővel találkozott Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök, aki a tárgyalás utáni sajtónyilatkozatában Európa egyik legsikeresebb nemzetének nevezte az írt.

Az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott egyeztetését követően rendezett sajtótájékoztatón Leo Varadkar kiemelte: Magyarország Írország fontos gazdasági partnere. 2017-ben a két ország közötti kereskedelmi forgalom meghaladta az 1,5 milliárd eurót, és nőtt a Magyarországra irányuló ír export is az elmúlt időszakban. Jelenleg mintegy 12 ezer magyar él és dolgozik Írországban.

Kinek, mire kellene a V4-ek fejlesztési bankja?

„Öt-hat szakmai érvet is fel lehet hozni a projekt ellen, de ezekkel szemben ott áll egy politikai: a presztízs kérdése” – kommentálta Bod Péter Ákos a Független Hírügynökségnek Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök bejelentését, mely szerint közös regionális fejlesztési bank alapításáról tárgyal Lengyelország és Magyarország. A szakember – aki belülről ismeri a fejlesztési bankok működését, hiszen három évig volt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatója – azt mondta, hogy „csóváltam a fejemet és csendben hümmögtem, nem fogott el a lelkesedés a hír hallatán”.

Olaj árcsúcs az iráni válság miatt

68 dollárba kerül egy hordó Brent olaj a tőzsdén Szingapúrban, ahol két és fél éve nem tapasztaltak ilyen magas olaj árat. Akkor indult meg az olajár lefelé, és a világméretű rezsi csökkenés kedvezően befolyásolta a fogyasztó országok gazdaságát. Most azonban a fejlett államokban a konjunktúra kedvező, az olaj fogyasztás szintje magas és a készletek kifogyóban. Aztán pedig itt a válsághelyzet Iránban, mely a világ harmadik legfontosabb olaj termelő állama.

A legfrissebb hírek szerint a hadsereg parancsnoka is felajánlotta a segítségét a tüntetések és a lázongások elfojtására. Ez azért figyelemreméltó hír, mert a forradalmi gárda parancsnoka nemrég közölte: a forrongásnak vége! Legkevesebb 24 halottja van már a lázongásnak, mely kezdetben az életszínvonal csökkenése miatt indult el, de később politikai tiltakozás formáját öltötte. Iránban ugyanis- a többi olajtermelő országhoz hasonlóan – gazdasági vészhelyzetet okozott az olaj és a földgáz árának a csökkenése. Iránban, Szaúd-Arábiában és Oroszországban vészforgatókönyvet írtak, Venezuelában pedig összeomlott a gazdaság. Most viszont a Moszkva nézeteit sugárzó Rt.com 100 dolláros olajárat vizionál! Ez komoly csapás lenne a fogyasztóknak – mint az EU államai – de mennyei manna a termelőknek. Sőt, az Rt.com tovább megy: ha háború törne ki Szaúd-Arábia és Irán között, akkor az olaj ára világrekordot dönthet, mert elérheti a 300 dolláros árat hordónként! Ezek persze csak a moszkvai álmok, de kétségtelen tény, hogy a Közel Kelet bizonytalan helyzete miatt az idei évkezdet reménykeltő az olaj termelők számára, akik számára mindenfajta válság kiutat jelent a zsákutcából. Jelenleg ugyanis az OPEC visszafogja termelését, hogy elérje az árak emelését. Így magasabb áron kevesebb olajat ad el, a bevétel ugyanannyi marad! Az iráni válsághelyzet talán változtat ezen…

Ír-magyar kormányfői találkozó: szó volt a 12 ezer Írországban dolgozó magyarról is

0

A lengyel kormányfő előző napi látogatása után csütörtökön ismét egy európai miniszterelnökkel, Leo Varadkar ír kormányfővel találkozott Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök, aki a tárgyalás utáni sajtónyilatkozatában Európa egyik legsikeresebb nemzetének nevezte az írt.

A csütörtök délutáni tárgyaláson téma volt az EU helyzete, továbbá az adó-, a migrációs és az agrárpolitika, valamint a Brexit – ismertette a kormányfő, közölve: egyetértettek Leo Varadkarral abban, hogy az EU akkor válhat erőssé, ha az uniót alkotó nemzetgazdaságok külön-külön is erősek.

A migráció ügyében világossá tette – mondta -, hogy „Magyarország senki ellen sincsen”, de ragaszkodik saját identitásához, kultúrájához és elért eredményeihez.

A Brexit-folyamattal kapcsolatban Orbán Viktor arról biztosította az ír miniszterelnököt, hogy Magyarország támogatni fogja a speciális ír szempontok érvényesülését a kiválási tárgyalásokon.

Az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott egyeztetését követően rendezett sajtótájékoztatón Leo Varadkar kiemelte: Magyarország Írország fontos gazdasági partnere. 2017-ben a két ország közötti kereskedelmi forgalom meghaladta az 1,5 milliárd eurót, és nőtt a Magyarországra irányuló ír export is az elmúlt időszakban. Jelenleg mintegy 12 ezer magyar él és dolgozik Írországban.

„Mindketten egyetértettünk abban, hogy az Európai Unió kevesebb lesz a britek hozzájárulása nélkül” – fogalmazott az ír miniszterelnök, aki nagyrabecsülését fejezte ki a magyar kormánynak, amiért megértést tanúsít a Brexit-tárgyalásokkal kapcsolatos speciális ír szempontoknak, köztük az ír-északír határ kérdésének.

Saját Schengent javasol a brit miniszterelnök az íreknek

0

Theresa May a Brexit után különmegállapodásra készül Írországgal.

A Sunday Telegraph ír arról, hogy Theresa May abban bízik: ha lehetővé teszi az ír állampolgároknak a határellenőrzés nélküli beutazást Nagy-Britanniába, Leo Varadkar ír miniszterelnök személyében

kulcsfontosságú szövetségesre tesz szert a Brexitről szóló tárgyalásokon.

Az Egyesült Királyság uniós tagsága várhatóan 2019 márciusában szűnik meg.

Az MTI által idézett cikk szerint az ír kormányfő többször is aggódott amiatt, hogy a brit kabinet mindeddig nem kötelezte el magát amellett, hogy nem állítják vissza a határellenőrzést az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az Ír Köztársaság között, noha ez az egyik legfontosabb kérdés a brit európai uniós tagságról szóló tárgyalásokon.

Theresa May
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az Egyesült Királyság és Írország ugyan nem tagja az EU belső határellenőrzését lebontó schengeni övezetnek, de

már évtizedekkel ezelőtt kétoldalú megállapodást kötött, amelynek alapján a két ország között gyakorlatilag megszűnt a határellenőrzés.

A Telegraph szerint a brit kormány javaslatában az szerepel, hogy

Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti határra biztonsági kamerákat és automata rendszámfelismerő-technológiát telepítenének,

így oldva meg az ellenőrzést. A zökkenőmentes áruforgalom fenntartása érdekében a brit kormány továbbá javasolni fogja a „megbízható kereskedők” rendszerének létrehozását. Az ebben szereplő vállalkozások szabadon szállíthatnak árut az ír sziget két része között.

Írországból évente hozzávetőleg húszezren mennek Nagy-Britanniába dolgozni. A brit európai uniós tagság megszűnése után az EU-s állampolgárok útlevél-ellenőrzés nélkül léphetnek be az Egyesült Királyságba, de csak turistaként, munkát nem vállalhatnak. Az íreknek viszont utóbbit is lehetővé tennék.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!