Kezdőlap Címkék Irán

Címke: Irán

Irán feltétele a tárgyalóasztalhoz való visszatéréshez

0

Teherán kész a tárgyalásokra Washingtonnal, amennyiben az Egyesült Államok feloldja az Irán elleni szankcióit – jelentette ki Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter az NBC televízió kedd éjjeli híradójának New Yorkban adott interjújában.

Zaríf az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) ülése alkalmával tartózkodik New Yorkban.

Az interjújában leszögezte: Irán nem akar háborút az Egyesült Államokkal, de Donald Trump elnöknek meg kell szüntetnie az általa bevezetett szankciókat, ha meg akarja nyitni az utat a tárgyalások előtt. Meggyőződése szerint sem Irán, sem az Egyesült Államok nem akar fegyveres konfliktust, és nem fenyeget a háború közvetlen veszélye közöttük.

„Azt gondolom, hogy az amerikai elnök nem akar háborút, de a körülötte lévők nem bánnák”

– jelentette ki. Szerinte ezek a háborút szorgalmazók nem érik el, amit akarnak, mert – mint mondta – „végül mindig az óvatosság győzedelmeskedik. Az emberek tudják, hogy Irán nagy és büszke ország és nem vennénk könnyedén egy katonai támadást”.

Nem Irán, hanem az Egyesült Államok ásta alá a diplomáciai erőfeszítéseket azzal, hogy egyoldalúan felmondta a 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodást az iráni atomprogramról – jelentette ki.

„Az Egyesült Államok állt fel a tárgyalóasztaltól, de mindig örömmel fogadjuk a visszatérését”

– fogalmazott.

Az iráni külügyminiszter hangsúlyozta: országának nem érdeke, hogy atomfegyvert fejlesszen ki, jóllehet, ezt eddig is megtehette volna, ha akarja, mert képes rá.

Mohamed Dzsavád Zaríf vasárnap érkezett meg az ENSZ-konferenciára, de szinte az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy megkapja-e az amerikai vízumot, mert az amerikai kormány a múlt hónapban még a beutazását megtiltó szankcióval fenyegette meg. Végül mind Zaríf, mind az őt kísérő delegáció beutazhatott, de mozgásukat az amerikai kormányzat alaposan korlátozza. Csakis az ENSZ-palota, az iráni ENSZ-képviselet, az ENSZ-nagyköveti rezidencia és a Kennedy repülőtér közötti úton mozoghatnak.

Az ENSZ hétfőn aggasztónak nevezte e korlátozásokat. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a The Washington Post című lapnak adott interjújában azzal próbálta megvédeni a kormány döntését, hogy „az amerikai diplomaták sem bóklásznak Teherán utcáin, így semmi okát nem látjuk annak, hogy iráni diplomaták szabadon sétáljanak New Yorkban”.

Pompeo megvádolta az iráni külügyminisztert azzal, hogy „rosszindulatú propaganda terjesztésére használja fel az Egyesült Államokban tapasztalható szabadságot”. Hozzátette: elfogadna egy ajánlatot, hogy szerepeljen az iráni televízióban. „Elmondanám, hogy támogatjuk az iráni népet, és tisztában vagyunk azzal, hogy ez a forradalmi teokrácia nem az ő érdekeiket szolgálja” – mondta Pompeo a lapinterjúban.

Újabb levél és újabb fejlemények

Miközben a Mail on Sunday folytatja Sir Kim Daroch  diplomáciai levelezésének közlését Őfelsége nagykövete kénytelen volt lemondani a posztjáról a kiszivárogtatások miatt. (Erről szóló cikkünk  itt és itt olvasható)A második levél is hasonló nemzetközi figyelmet kaphat. Főleg, hogy a történet folytatódik.

  • Közben Trump telefonon beszélgetést folytatott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, aki korábban az iráni atomalku felrúgására ösztönözte az Egyesült Államok elnökét.
  • Mind Netanjahu mind pedig Trump választási kampányt folytat, és ezért el akarnak kerülni egy komoly háborút Iránnal, mely beláthatatlan következményekkel járhat a Közel Keleten.
  • A háború népszerűségvesztést jelenthet az USA-ban Trumpnak és  Izraelben Netanjahunak.

Trump új iráni alkut akar

Legalábbis így értesült az izraeli Haaretz, melynek szakértője szerint az amerikai diplomaták titkos tárgyalásokat folytatnak Irán képviselőivel. Trump az oroszok közvetítését is fel kívánja használni. Nyikolaj Patrusev a Védelmi Tanács titkára nemrég Izraelben járt, ahol Netanjahu nemzetbiztonsági tanácsadója mellett találkozott John Boltonnal is.

Trump nemzetbiztonsági tanácsadójával megvitatták  az iráni problémát. Oroszország Irán szövetségese, de az amerikaiak és Izrael kérésére nem szállít Sz 400-as korszerű rakétavédelmi rendszert az irániaknak.

A francia diplomácia is közvetít: Macron elnök tanácsadója két napon át tárgyalt Teheránban egy új atomalkuról. Az eredeti egyezményt hat nagyhatalom írta alá, és közülük csakis Amerika lépett ki.

Ha a Moszad értesülései jók, akkor Trump diplomáciája most azon dolgozik, hogy létrehozza a kettes számú atomalkut, melyet az elnök felmutathat a választási kampány során az Egyesült Államokban, ahol jövő novemberben választanak.

Londoni gesztus Iránnak

0

Nagy-Britannia szombaton felajánlotta, hogy visszavonja a lefoglalt iráni tankert, ha Teherán garantálja, hogy az olaj nem megy Szíriába.

Úgy tűnt, hogy az ajánlat arra törekedett, hogy lehűtse a két ország közötti kapcsolatokat abban az időben, amikor az Irán és Washington közötti viszony feszültségektől terhes az amerikai atomegyezmény felmondása miatt kialakult helyzetben. Irán válaszul felmondta az iráni nukleáris programot korlátozó 2015-ös megállapodást.

Ezért aztán egy párhuzamos vita Nagy-Britannia és Irán között cseppet sem kívánatos. A feszültség amiatt alakult ki, hogy a brit hadsereg Gibraltár partjainál lefoglalt egy iráni olajszállító tartályhajót. Nagy-Britannia azt gyanította, hogy a tartályhajó Szíriába tartott, megsértve az Európai Unió szankcióit.

Irán kalózkodásnak nevezte a lefoglalást, azzal vádolva Nagy-Britanniát, hogy Washington fellépése miatt cselekedett, és természetbeni megtorlással fenyegetett.

Ami a liberális demokráciákban közérdek

Újabb bizalmas diplomáciai levelet hozott nyilvánosságra a Mail on Sunday. Sir Kim Darroch – aki az első Mail on Sundayban közzétett diplomáciai levele után tarthatatlan helyzetbe került Washingtonban és ezért lemondott nagyköveti megbízatásáról – korábbi elmarasztaló bizalmas levelét tették közre az iráni atomalku-egyezmény felmondásával kapcsolatosan.

  • Sir Kim Darroch 2018-as emlékeztetője azzal vádolta Donald Trumpot, hogy amit tesz az „diplomáciai vandalizmus”
  • A nagykövet azt állítja, hogy Trump azért mondta fel az Iránnal kötött megállapodást, mert azt Barack Obamát hozta tető alá
  • A nagykövet észrevételei után Boris Johnson megpróbálta az amerikai elnököt rávenni ne rúgja fel a megállapodást
  • Boris Johnson külügyminiszter nem tudta meggyőzni a Fehér Ház urát, hogy mentse meg a nukleáris megállapodást

Az egyezmény felmondását követően a washingtoni kormánynak semmiféle stratégiája nem volt arra vonatkozóan, hogy az üres szavakat milyen tettek kövessék. Ezt a megjegyzést nagyban alátámasztja az is, hogy ebben az ügyben nem történt előzetes egyeztetés az USA elsődleges szövetségeseivel sem.

Maga Boris Johnson, akkori brit külügyminiszter semmi eredményt nem ért el eredményt Trumpnál elnöknél tett gyors látogatása során, a Fehér Ház ura hajthatatlan maradt.

Trump elnök már az első levél nyilvánosságra kerülését követően durva kirohanásokkal reagált Sir Derroch megállapításaira, egyenesen félnótásnak, ostoba felfuvalkodottnak nevezte a nagykövetet, akit Theresa May miniszterelnök és Jeremy Hunt külügyminiszter is megvédett, hangsúlyozva a diplomata kimagasló munkáját és profizmusát.

Boris Johnson árnyaltan fogalmazott, lévén mint a brit kormány várható következő elnöke nem akart nyílt diplomáciai vitába bocsátkozni elsőszámú szövetségesével, még akkor sem, ha annak a szövetségesnek történetesen egy Donald Trump nevezetű „vandalizmusra” hajlamos személy az elnöke.

A kiszivárogtatás miatt a Scotland Yard bűnügyi vizsgálatot indított melynek során emlékeztetőket közlő sajtóorgánumok ellen vizsgálat is indulhat.

Ezzel kapcsolatban Jeremy Hunt Twitter bejegyzésében megjegyezte: a kiszivárogtatások ugyan károkat okoztak a kétoldalú kapcsolatokban, ugyanakkor nem vitatja a sajtó jogát, hogy a hozzájuk eljutó információkat közölhessék.

Boris Johnson is felsorakozott a közlést védelmükbe vevő politikusok mellé, s hamarosan nem is maradt el a Scotland Yard közleménye, mely megnyugtatja a közvéleményt:

nem kívánják a sajtót korlátozni olyan értesülések közzétételében, amelyeknek megismerése a liberális demokráciákban közérdeknek minősülnek.

Szankciókkal büntessék Iránt az atomalku megsértése miatt

0

Irán nemrég közölte , hogy a dúsított urán készlete túllépte azt a határt, amelyet az ország számára a 2015-ös bécsi egyezmény előírt. Akkor hat nagyhatalom abban állapodott meg Iránnal, hogy megszünteti a szankciókat az iszlamista állammal szemben, mely cserébe vállalta: lemond az atomfegyverről.

Obama elnök írta alá az Egyesült Államok részéről az atomalkut, melyből utóda, Donald Trump kilépett. Válaszul az irániak jelezték: akkor ők sem tartják magukat az atomalkuhoz! Lavrov orosz külügyminiszter ezért írta meg levelét Zarif iráni külügyminiszternek, melyben kéri Iránt: tartsa magát az atomalkuhoz. Ugyanilyen levelet küldött a francia külügyminiszter is Teheránba. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök viszont arra ösztönzi az európai nagyhatalmakat, hogy – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – büntessék szankciókkal Iránt. Ez az atomalku végét jelentené…

Az öt másik nagyhatalom ugyanis arra igyekszik rávenni Iránt , hogy ne kezdje újra nukleáris programját annak ellenére, hogy Trump elnök újra szankciókat alkalmaz ellene.

Közben az amerikaiak Irán ellenes szövetséget akarnak létrehozni a Közel Keleten. Ennek érdekében első ízben rendeztek háromoldalú tárgyalásokat Izraelben, melyen az amerikai és az izraeli nemzetbiztonsági főtanácsadó mellett Putyin elnök tanácsadója is részt vett. Benjamin Netanjahu miniszterelnök – miután fogadta Nyikolaj Patrusev hadseregtábornokot Jeruzsálemben – kijelentette: ezek után alapvetően megváltoztak az erőviszonyok a Közel Keleten.

Moszad főnök: Irán 100 milliárd dollárral támogatta a terrorizmust

0

Irán az elmúlt két évben jelentős összeggel támogatta a Hezbollah szervezetet Libanonban, a Hamaszt és az Iszlám dzsihádot a gázai övezetben. Ezt közölte Yossi Cohen a Moszad főnöke. Az izraeli hírszerzés főnöke szerint jelenleg egyedülállóan jó lehetőség kínálkozik a békére a Közel Keleten, egyedül Irán akadályozza ezt. Yossi Cohen szerint egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy az irániak támadtak meg két olajszállító hajót a Perzsa Öbölben.

Az ajatollah 200 milliárd dollárja

„Megpróbálom rábeszélni Trump elnököt, hogy kezdje újra a tárgyalásokat Iránnal! Próbáljon meg következetes lenni egyszer: ha tárgyal Kim Dzsong un-nal, akinek már van atombombája, akkor miért nem áll szóba Iránnal , amelyiknek nincsen?!” – így nyilatkozott Emmanuel Macron elnök Japánban még a G20 csúcs előtt. Bécsben az atomalkut aláíró nagyhatalmak kétségbeesett kísérletet tettek pénteken , hogy megmentsék az egyezményt, melyet amerikai részről még Obama elnök írt alá 2015-ben. Csakhogy közben már Teherán jelezte: az urándúsításban már elérte az atomalkuban rögzített határt. „Akkor is meg kell próbálni az iráni atomalku megmentését, ha fennáll a kudarc lehetősége” – mondta Federica Mogherini az Európai Unió külügyi főképviselője a bécsi tanácskozás előtt.

Nem az iráni atombomba izgatja igazán Amerikát

Trump elnök Európába küldte iráni ügyekkel megbízott emberét, hogy elmesélje az európai szövetségeseknek: mit akar valójában Amerika?! Miért lépett ki Trump az atomalkuból? Brian Hook Párizsban francia, brit és német diplomatákkal találkozott, hogy meggyőzze őket: semmiképp sem menthetik meg az atomalkut! „Egyáltalán nemcsak a nukleáris fegyverekről van szó hanem arról , hogy 2015 óta Irán továbbfejlesztette ballisztikus rakétáit és támogatta szövetségeseit fegyverrel és pénzzel a Közel Keleten. Ha megkérdezik Izraelt, ha megkérdezik Szaúd Arábiát, akkor ugyanezt mondják” – nyilatkozta Trump embere Párizsban az RFI közszolgálati rádiónak. Válaszul Zarif iráni külügyminiszter azzal vádolta Izraelt, Szaúd Arábiát és az Egyesült Arab Emirátusokat, hogy háborúba akarják sodorni az Egyesült Államokat Irán ellen. Trump elnök közölte: legyőzhetik úgy is Iránt, hogy egyetlen amerikai katona sem lép az ország földjére. De addig is új gazdasági szankciókkal próbálkoznak.

Khamenei ajatollah 200 milliárd dollárja

Steve Mnuchin pénzügyminiszter ilyen nagy összeget szeretne megtalálni és befagyasztani. A CIA és a Moszad szerint ugyanis ekkora pénzt halmozhatott fel Irán vallási vezetője a nehéz időkre. Ebből a pénzből Irán akár át is vészelheti a válságot egy ideig – írja az izraeli Haaretz. De hol a pénz? Iránnak óriási tapasztalata van az amerikai szankciók kijátszásában azóta, hogy az iszlamista forradalom idején 1979-ben Teheránban elfoglalták az amerikai nagykövetséget. Hetekig fogva tartottak amerikai diplomatákat. Az amerikai szankciók akkor kezdődtek és csak 2015 után értek véget. Az iráni pénzekkel kapcsolatban több feltételezés is érvényben van. Az első az arany! A Közel Keleten nagy hagyománya van a nemesfém készletek felhalmozásának. Ennek az az óriási előnye is megvan, hogy külföldön nem sújthatják szankciók. A pénz másik részének elhelyezésében pedig baráti bankok segíthetnek például Libanonban és Oroszországban vagy épp Kínában, amely az iráni olaj legfőbb vásárlója. Libanonban a siita Hezbollah milícia Irán legfőbb szövetségese, amely állandóan részesül Irán nagyvonalú támogatásában: pénzben és fegyverben egyaránt. Cserébe a Hezbollah fegyveresek Iránnal együtt védelmezték Asszad elnök rendszerét. persze Oroszországgal együtt. „Irán a szövetségesünk!” – hangsúlyozta Putyin Japánban, ahol pénteken találkozott Trumppal. Az oroszok – amerikai és izraeli kérésre – megtagadták az Sz 400-as rakétavédelmi rendszer eladását Iránnak. Nyikolaj Patrusev, az orosz védelmi tanács titkára Izraelben tárgyalt John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval és Netanjahu miniszterelnök emberével Iránról és Szíriáról. „Ezután megváltoznak az erőviszonyok a Közel Keleten” – jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Vagyis Oroszország cserbenhagyhatja iráni szövetségesét. Csak az a kérdés: mit kap ezért Putyin elnök cserébe Donald Trumptól?

Netanjahu: együttműködésünk megváltoztatta a viszonyokat a Közel Keleten

0

Ezt hangsúlyozta Benjamin Netanjahu miniszterelnök, aki közös sajtóértekezletet tartott Jeruzsálemben Nyikolaj Patrusevvel, az orosz védelmi tanács titkárával. Putyin az elnöke a védelmi tanácsnak Oroszországban. Nyikolaj Patrusev azon a háromoldalú tanácskozáson vesz részt, melyet az USA, Oroszország és Izrael nemzetbiztonsági vezetői tartanak – ezúttal első ízben. Netanjahu miniszterelnök kifejezte a reményét, hogy a trió több hasonló tanácskozást is tart majd.

A Haaretz értesülései szerint Szíria és Irán szerepelt a napirenden. Izrael azt szeretné elérni , hogy Irán legkésőbb 2021-ig vonja ki a katonáit Szíriából. Moszkva álláspontja az, hogy az irániak katonai jelenléte jogos Szíriában hiszen Asszad elnök hívta be őket oda, hogy megvédjék a hatalmát. Netanjahu személyesen kérte meg Putyin elnököt arra, hogy érje el Irán kivonulását az Izraellel határos Szíriából. Putyin a kérésre azt válaszolta, hogy nincs módjában annak eleget tenni. Sem Asszadot sem pedig az iráni vezetőket nem tudja rávenni erre. Irán Izraelnek még a létjogosultságát sem ismeri el, ezért a zsidó állam szeretné a határaitól minél messzebb tudni az iráni forradalmi gárdát.

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Jeruzsálemben kijelentette: nyitott ajtó várja Iránt, ha tárgyalni akar. Ebben Teheránban kételkednek, mert épp hétfőn jelentett be Trump újabb szankciókat Irán vallási vezetőjével, Ali Khamenei-el kapcsolatban. Az amerikai elnök a szankciókat azzal indokolta, hogy az irániak lelőttek egy amerikai drónt a nemzetközi légtérben. Nyikolaj Patrusev ezzel kapcsolatban Jeruzsálemben úgy nyilatkozott, hogy az amerikai drón berepült az irániak légterébe vagyis Irán jogos önvédelemből lőtte le az amerikai drónt.

Amerikai-orosz-izraeli egyeztetés Jeruzsálemben

0

Iránnak sohasem lehet atombombája! – hangsúlyozta az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója miután tárgyalt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel Jeruzsálemben.

Irán jogosan állomásoztat csapatokat Szíriában, mert Asszad elnök kérte meg őket erre – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz védelmi tanács titkára. Aki résztvesz egy szigorúan titkos hármas találkozón Jeruzsálemben. Az orosz és az amerikai elnökök embereit Meir Ben Shabbat, az izraeli miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója fogadja. A téma a Közel Kelet, és benne elsősorban Irán. Izrael mindenképp meg kívánja akadályozni azt, hogy Irán, mely a zsidó állam létjogosultságát sem ismeri el, atomfegyverhez jusson. Ezért üdvözölte Netanjahu miniszterelnök, hogy az USA kilépett az iráni atomalkuból.

Irán eddig együttműködött Oroszországgal és Törökországgal a Közel Keleten. A három állam vezérkari főnökei rendszeresen egyeztették terveiket. Azután egyszercsak közölték Zarif iráni külügyminiszterrel: Irán nem kapja meg a legkorszerűbb orosz rakétavédelmi rendszert! Ezt ugyanis fel tudná használni az izraeli légierő ellen Szíriában és egy esetleges amerikai támadás esetében otthon Iránban. Jeruzsálemben ünnepeltek. Netanjahu nagy diplomáciai sikert könyvelhetett el: nemhiába találkozik évente legkevesebb háromszor is Putyin elnökkel. Ezenkívül rendszeresen beszélgetnek telefonon is.

Mit ígérhetett az USA cserébe Putyinnak?

Ha Oroszország cserbenhagyja Iránt, akkor az USA-nak sokkal könnyebb leszámolni Iránnal. Putyin minden bizonnyal megkérte az árát a pálfordulásnak valószínűleg az Oroszországot fojtogató szankciók enyhítését. Így kerülhet sor a furcsa hármas találkozóra, ahova Putyin bizalmi emberét, Nyikolaj Patrusev hadseregtábornokot küldte el. Ő korábban az FSZB főnöke volt, most pedig hozzá tartozik az összes titkosszolgálat. A védelmi tanácsnak , melynek Patrusev a titkára, maga Putyin az elnöke. Azt valószínűleg sohasem tudjuk meg, hogy miről is tárgyalnak Jeruzsálemben az amerikai, orosz és izraeli nemzetbiztonsági tanácsadók, de önmagában a találkozó ténye azt mutatja: új helyzet van a Közel Keleten, ahol Irán végzetesen elszigetelődhet …

Két olajszállító hajót ért támadás a Perzsa öbölben

Mindkét olajszállító hajó kigyulladt és az egyik el is süllyedt. A matrózok a vízbe ugrottak és onnan iráni hajók mentették ki őket. Az amerikaiak szerint iráni torpedó találatok okozták a két olajszállító hajó katasztrófáját.

Mindez akkor történt amikor Abe Sinzo japán miniszterelnök befejezte teheráni látogatását. Japán kormányfője közvetíteni próbált az USA és Irán között.

Irán nem tárgyal Trumppal

Ezt közölte Ali Khamenei, a teheráni rendszer legfőbb vezetője Abe Sinzo japán miniszterelnökkel. Korábban Abe Sinzo felajánlotta közvetítését a két állam vitájában. Így látogatott el Teheránba több mint negyven év után az első japán miniszterelnök. Minden iráni vezető lelkesen fogadta Japán miniszterelnökét, aki Trump tárgyalási javaslatát hozta Teheránba.

„Trump nem méltó arra, hogy tárgyaljunk vele! Korábban ugyanis keserű tapasztalatokat szereztünk vele kapcsolatban.” – hangsúlyozta Ali Khamenei ajatollah miután tárgyalt Abe Sinzo miniszterelnökkel.

Irán és az USA viszonya azután jutott mélypontra, hogy Trump elnök felmondta hat nagyhatalom atomalkuját Teheránnal. Ezt követően Washington újra szankciókkal sújtotta Iránt és hadihajókat vezényelt a Perzsa öbölbe. Trump tárgyalási javaslatairól nem szivárogtak ki részletek, de az amerikai elnök többször is megerősítette: semmiképp sem engedik meg azt, hogy Irán atomfegyverhez jusson. Irán ugyanis nem ismeri el Izrael létjogosultságát. Izrael az első számú stratégiai szövetségese az Egyesült Államoknak a Közel Keleten.

Amerikai-izraeli-orosz hármas szövetség Irán ellen?

Izrael miniszterelnökének nemzetbiztonsági tanácsadója két fontos vendéget fogad egyidőben júniusban: Trump és Putyin nemzetbiztonsági tanácsadóját. Kialakulóban a hármas szövetség Iránnal szemben – értesült a Haaretz című ellenzéki lap Izraelben. Ha valóban megalakul a hármas szövetség, akkor új időszámítás kezdődik a Közel Keleten.

Eddig ugyanis két blokk állt egymással szemben. Az egyiket az Egyesült Államok vezette és a két fő szövetséges Izrael és Szaúd Arábia volt. Velük szemben állt egy másik hármas szövetség, melyet Oroszország vezetett és két fő szövetségese Irán és Törökország volt. Szíriában Asszad elnök Oroszországra és Iránra támaszkodva nyerte meg a polgárháborút.

Miért váltott tábort Putyin ?

Az oroszok rossz szemmel nézték, hogy Irán katonailag berendezkedik Szíriában, mely határos Izraellel. Azzal az állammal, melynek a létjogosultságát sem ismerik el Teheránban. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök gyakori oroszországi látogatásai idején állandóan kérte Putyint: érje el, hogy az irániak vonuljanak ki Szíriából. Putyin széttárta a karját és állítólag azt mondta Netanjahunak: ha kérném Irántól a kivonulást, akkor sem tennék meg! Mi változott azóta?

Trump valamit ígérhetett Putyinnak

Biztosat senki sem tud, de azt mindenki sejti: Washington fő célja az, hogy széttörje az orosz-iráni-török hármas szövetséget és elszigetelje Iránt. Eddig a három állam /Oroszország, Irán és Törökország/ fegyveres erőinek vezérkari főnökei rendszeresen egyeztettek egymással. Ha sikerül tető alá hozni az amerikai-izraeli-orosz hármas szövetséget, akkor a jövőben Geraszimov tábornok másokkal egyeztet majd a Közel Keleten.

Trump valószínűleg a szankciók mérséklését vagy megszüntetését ígérte meg Putyinnak, akivel a G20 csúcstalálkozón találkozni akar Japánban. A szankciók fojtogatják az orosz gazdaságot és destabilizálják Putyin elnök rendszerét, mely az átlagos életszínvonal javítására épült eddig. A másik haszna az orosz átállásnak az lehet, hogy az olaj világpiaci árát immár az USA, Oroszország és Szaúd Arábia együtt határozhatja meg. Irán pedig, amelyet az amerikaiak megpróbálnak megfojtani, végzetesen elszigetelődhet. Az orosz átállás nem döbbentheti meg nagyon az iráni vezetést hiszen Zarif külügyminiszternek megmondták Moszkvában: nem kap az Sz 400-as rakétavédelmi rendszerből! Ha létrejön az amerikai-izraeli-orosz hármas szövetség, akkor mindenki jól járhat – kivéve Iránt és szövetségeseit. Mindehhez persze az kell, hogy Meir Ben-Shabbat nemzetbiztonsági tanácsadó  meg is tudjon állapodni minden részletben amerikai és orosz vendégével a titkos tárgyalásokon. Melyekről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy Izraelben lesznek valamikor júniusban …

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!