Kezdőlap Címkék Irán

Címke: Irán

A Moszad elrabolt egy iráni bérgyilkost

A Moszad bejelentette, hogy egy iráni földön végrehajtott különleges hadművelet során elfogta azt az iráni terroristát, akit ciprusi izraeli célpontok elleni tervezett terrortámadás vezetésére küldtek.

A Moszad, az izraeli hírszerző ügynökség azt állítja, hogy elrabolta az iráni hadsereg bérgyilkosát, meghiúsítva egy izraeli üzletember elleni támadást Cipruson.
Az állítólagos merénylőt, akit Yousef Shahabazi Abbasaliluként, az Iszlám Forradalmi Gárda tagjaként azonosítottak, és filmre vették, amint bevallja a cselekményben játszott szerepét.

Az eset a legújabb az Izrael és Irán között zajló árnyékháborúban, két ország, amelyek régóta ellenségek.

A görög és izraeli média azt állítja, hogy kapcsolatba lépett pakisztáni és más iráni ügynökökkel Ciprus északi részén, egy Törökország által ellenőrzött területen, mielőtt délre ment, hogy megöljön egy izraeli üzletembert, és felrobbantsa Chabad ortodox zsidó kulturális központ főhadiszállását. Videóra vették amikor az informátor elmondja, hogy utasításait Hassan Shoushtari Zadehtől, a Forradalmi Gárda hírszerzési részlegének magas rangú alakjától kapta. A közlemény szerint Abbasalilu fegyvereket kapott a támadáshoz az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) magas rangú tisztviselőitől, és utasításokat is kapott a támadáshoz.

Az izraeli hatóságok által közzétett videón egy Jusef Shahabazi Abbasaliluként azonosított férfi, az ügy fő gyanúsítottja látható, amint perzsa nyelven beszél a Moszad ügynökével Iránon kívül. Elmondja, hogy belépett a török ​​irányítás alatt álló Észak-Ciprusra, és illegálisan átkelt a sziget déli részére, hogy megöljön egy izraeli üzletembert, anélkül, hogy az üzletembert megnevezte volna. Azt mondja, hogy a férfi fényképét és címét az IRGC felettese küldte neki: „Az volt a terv, hogy… miután megtudtam, hogy ott van és hova megy, ha olyan úton, ahol nem látok senki mást, egy puskalövéssel megölném” – mondja a férfi. Miután felkutatta célpontját, és fényképeket készített otthonáról, az állítólagos gyilkos elmenekült Ciprusról, és visszatért Iránba, amikor figyelmeztették, hogy a rendőrség keresi. A felvételekből nem derül ki, hogy a férfi kényszerből beszél-e.

Iráni bérgyilkos, bevallotta, hogy a Moszad mindvégig filmezte.

Egy izraeli szakértő a BBC-nek elmondta, hogy az izraeli hírszerzés szokatlan bejelentését az a hír okozhatta, miszerint az Egyesült Államok újraindította a közvetett tárgyalásokat Iránnal nukleáris programja megfékezésére.

„Izraelnek az az érdeke, hogy ezzel a nyilvánosság elé tárja, hogy megmutassa a világnak, hogy sikerülhet megegyezni Iránnal annak nukleáris programjáról, de Irán ennél sokkal nagyobb kihívást jelent”

– kommentálja Yaakov Katz, újságíró és az Israel című könyv szerzője. Irán ellen: Az árnyékháború. Más szavakkal, az izraeliek azt mondják:

„Üzletembereket próbálnak meggyilkolni olyan helyeken, mint Európa; ez sokkal többet jelent az urándúsításnál.”

Izrael állításait a ciprusi összeesküvésről nem tudták függetlenül ellenőrizni, és Teherán vagy Nicosia sem reagált azonnal. A Moszad közleményében az eseményt „egyedülálló és merész küldetésnek” nevezte Irán földjén. Idéz egy magas rangú Moszad-tisztviselőt, aki azt mondta:

„Minden olyan tisztviselő után fogunk járni, aki a zsidók és izraeliek elleni terrort hirdeti bárhol a világon, beleértve az iráni földet is.”

A Moszad nem közölt részleteket arról, hogy mikor és hol történt az elfogás, és azt sem, hogy mikor került volna sor a ciprusi támadásra.
Izrael évtizedek óta Iránt tekintette legnagyobb ellenfelének, hivatkozva arra, hogy az iráni kormány megsemmisítésére szólította fel, és Teherán támogatja az ellene támadásokat végrehajtó militáns csoportokat.

Irán ismét lefoglalt egy olajszállító hajót

Újabb olajtankhajót foglaltak le az iráni a Forradalmi Gárda naszádjai. Körbevették a hajót, és irányváltásra kényszerítették, körülbelül 30 emberrel a fedélzetén.

Irán egy héten belül másodszor foglalt le külföldi olajszállító tartályhajót. Az Iráni Forradalmi Gárda Gárda Haditengerészetének (IRGCN) nagysebességű csónakjaiból álló flotta szerdán elfoglalta a panamai zászló alatt hajózó görög „Niovit” a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai hadsereg. A tartályhajó rakomány nélkül úton volt Dubaiból Fujairahba, az Egyesült Arab Emírségek másik kikötőjébe.

A világ egyik legfontosabb hajózási útvonala a Hormuzi-szoroson halad keresztül. Az olajkereskedelem jelentős részét olyan hajók bonyolítják le, amelyeknek át kell haladniuk a szoroson. A terület újra és újra a politikai összefonódások miatt kerül a címlapokra.

„Egy tucatnyi IRGCN gyorstámadó naszád hemzsegett a szoros közepén” – áll a bahreini székhelyű amerikai ötödik flotta közleményében. A Forradalmi Gárda ezután irányváltoztatásra kényszerítette a tankert, és behatolt az iráni felségvizekre.

Néhány nappal azelőtt az iráni hadsereg haditengerészeti ereje múlt csütörtökön egy másik olajszállító tartályhajót foglalt el az Ománi-öbölben, amit az 5. flotta a nemzetközi jog megsértésének és „a tengeri biztonság és a globális gazdaság fenyegetésének” minősített.

Irán ugyanakkor azt közölte, hogy a török ​​által üzemeltetett, kínai tulajdonú, Advantage Sweet nevű tankhajó, amely Houstonba tartott (Texas állam), amely Kuvaiti kőolajat szállított az amerikai Chevron Corp. energiacégnek, ütközött egy iráni hajóval, melynek következtében több legénység eltűnt és megsérült.

Irán azt is közölte, hogy az Advantage Sweet, amelynek körülbelül kéttucatnyi indiai legénysége volt, áthaladt a Hormuzi-szoroson, és többszöri figyelmeztetés ellenére elmenekült a helyszínről.

A nyugati média azonban arról számolt be, hogy a hajó lefoglalása válasz volt arra, hogy az Egyesült Államok napokkal korábban elkobzott egy olajszállító tartályhajót Teheránnal szembeni egyoldalú szankcióinak érvényre juttatása érdekében.

Helikopter olajszállító tartályhajó felett

A görög parti őrség szóvivője azt mondta az AFP-nek, hogy körülbelül 30 ember tartózkodott a hajón, köztük egy görög kapitány és a legénység tagjai a Fülöp-szigetekről és Srí Lankáról.

Hasonló események 2018 óta történtek a régióban. Csütörtökön az iráni haditengerészeti egységek helikopterekről ereszkedtek le egy Marshall-szigeteki lobogó alatt közlekedő olajszállító tartályhajó fedélzetére. A Tankertrackers.com weboldal szerint a hajót az iráni Bandar Abbász kikötőjébe vitték.

Az Ambrey tengerészeti biztonsági cég azt mondta, hogy a két hajót egy iráni olajat szállító görög tartályhajó amerikai elfogása után foglalták le. A múltban Irán megtorolta az iráni olajkészletek lefoglalását. Az Irán elleni amerikai szankciók elsősorban az ország olajeladásait célozzák.

Mit keresett a CIA igazgatója Szaúd Arábiában?

Mohamed bin Szalman trónörökös kést szúrt  Biden amerikai elnök hátába – írta a New York-i Bloomberg amikor az OPEC+ bejelentette: jelentős mértékben csökkentik az olaj kitermelését, hogy ezzel megemeljék az olaj árát.

A cél a hordónkénti 100 dollár, jelenleg még 85 az ár. Ez pedig kevés Oroszországnak, amely jelentős részben az olaj exportjából finanszírozza az ukrajnai háborút. Ráadásul az oroszok csak olcsóbban tudják eladni a maguk olaját a szankciók miatt. A CIA igazgatója, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt, nyilvánvalóan arról érdeklődött Rijádban: Szaúd Arábia miért támogatja Oroszországot? Szaúd Arábia 1945 óta fontos szövetségese az Egyesült Államoknak a Közel Keleten, ahol a sivatagi királyságnak vannak a legnagyobb és olcsón kitermelhető olaj készletei. Ezért a Jaltából hazatérő Roosevelt elnök is megállt Szaúd Arábiában, hogy paktumot kössön Szaúd királlyal. Amely mindmáig működik is, de a kapcsolat egyre kevésbé alakul úgy, ahogy az USA szeretné: Washington diktál és a sivatagi királyság úgy alakítja az olaj árat, ahogy az az Egyesült Államoknak jó.

Mohamed bin Szalman trónörökös, már tavaly is kikosarazta Biden elnököt, aki személyesen elutazott hozzá, hogy megkérje az olajkitermelés növelésére. Most pedig csökkentik az olaj kitermelést.

Miért zavarja ez különösen Biden elnököt? Mert 80-on túl új választási kampányra készül. Népszerűségét alaposan kikezdheti a magas olajár. Nemcsak úgy, hogy a kutakon drágább lesz a benzin hanem úgy is, hogy az infláció miatt a Federal Reserve Board emeli a kamatlábat, és ezzel lassítja a gazdasági növekedést. Sok család és vállalkozás pedig a csőd szélére kerülhet a magasabb kamat miatt.

A kínai kapcsolat

Nemrég Szaúd Arábiában járt Hszi Csin-ping elnök, és több szerződést is aláírt. A többi között arról, hogy az olaj egy részéért Szaúd Arábia dollár helyett jüant is elfogad. A dollár erejét a világgazdaságban jelentős részben az adja, hogy az USA rávette Szaúd Arábiát és rajta keresztül az OPEC országait, hogy csakis dollárt fogadjanak el az olajért és a földgázért. Peking csökkenteni akarja a dollár függést, és ebben jó partnerre talált Szaúd Arábiában. A kínaiak cserébe összehoztak egy béke egyezményt Szaúd Arábia ősi ellenségével Iránnal, amely egyébként már régóta jüanban kereskedik Kínával. Mindez az Egyesült Államok súlyának csökkenését jelzi a Közel Keleten, ahol a térséggel határos afganisztáni csúfos kivonulás egyáltalán nem erősítette meg az amerikaiak presztízsét.

Milyen Szaúd Arábia kapcsolata Kínával és Oroszországgal, melyeket az USA stratégiai ellenfélnek tekint? Eziránt érdeklődött William Burns CIA igazgató Rijádban. Mit válaszoltak neki, azt nem tudhatjuk, de az biztos: Szaúd Arábia immár nem fogadja el az alárendelt szerepet, márpedig ha az USA Izrael mellett legfontosabb szövetségese a térségben meginog, akkor az egész Közel Kelet másképp tekinthet a jövőben Washingtonra, és vigyázó szemét mindinkább Kínára vetheti.

Izrael hazafiai is kritikát remélnek Németországtól

Netanjahu németországi látogatását beárnyékolja tervezett igazságügyi reformja. Sok izraeli is tiltakozik Berlinben. A látogatás során több egyéb téma is szerepel a miniszterelnöki programban. Azokban nagyobb egyetértésre számíthat tárgyaló partnereivel. –  olvasható a Die Welt oldalán.

A tiltakozást az 1976-os Entebbe hadműveletet vezető elit katonák vezették. Akkoriban palesztin és német terroristák eltérítettek egy Air France gépet, és túszul ejtették az izraeli utasokat. Izraelben ma is hősként tisztelik azokat a katonákat, akik kiszabadították a túszokat az ugandai repülőtéren. Különösen a parancsnok, Jonathan Netanjahu, Benjamin Netanjahu bátyja, aki annak idején a túszejtőkkel vívott fegyveres csatákban halt meg.

Testvére halála volt az oka annak, hogy Netanjahu politikus lett. Ezt gyakran mondta. Szimbolikájában aligha felülmúlható, amikor bátyja egykori társai most nyilvánosan szembehelyezkednek vele – és a repülőtér blokádját „Jonathan hadműveletnek” nevezik.

„Joni feláldozta magát az országért – Bibi* feláldozza magáért az országot”

– magyarázták.

*(Netanyahu beceneve)

Az a tény, hogy a megkeményedett hazafiak is szembehelyezkednek saját kormányukkal, jól mutatja, milyen széles a társadalmi ellenállás. Polgárok százezrei indulnak ellenük hetek óta utcára a tervezett igazságügyi reform ellen, amellyel a kormány meg akarja fosztani jogaitól a legfelsőbb bíróságot, és mentelmi jogot adni a korrupt minisztereknek – magát Netanjahut is jelenleg korrupció vádjával vádolják. Hírességek, értelmiségiek és politikusok a demokrácia összeomlására figyelmeztetnek.

Hivatalosan Irán nukleáris programjáról van szó

Tiltakozásuk beárnyékolta Izrael miniszterelnökének és Olaf Scholz kancellár csütörtöki találkozóját. Több mint 1000 prominens izraeli, köztük David Grossman író írt alá egy levelet a német nagykövetnek, amelyben felszólítják a német kormányt Netanjahu látogatásának lemondására. Ultrajobboldali és vallási kormánya – állítja – megpróbálja Izraelt „virágzó demokráciából teokratikus diktatúrává” alakítani.

Hivatalosan Irán és atomprogramja van napirenden Berlinben. Scholz azonban aligha fogja elkerülni, hogy figyelmeztető szavakat mondjon az igazságszolgáltatási reformról. Izrael kritikája köztudottan trükkös üzlet a német politikusok számára. A történelem különleges érzékenységet diktál a zsidó állam iránt. Ugyanakkor az értékalapú külpolitika iránt elkötelezett kormányt az alapján kell megítélni, hogy hogyan tartja fenn ezeket az értékeket.

Néhány héttel ezelőtt Eli Cohen izraeli külügyminiszter berlini látogatása ízelítőt adott arról, milyen gyorsan felzaklatható az új izraeli kormány. Annalena Baerbock külügyminiszter azt mondta, hogy aggodalmak merülnek fel néhány izraeli jogalkotási projekttel kapcsolatban.

„A németek az utolsók, akiknek meg kell tanítaniuk minket” – kontrázott Itamar Ben-Gvir izraeli közbiztonsági miniszter Netanjahu radikális koalíciós partnerétől, a „Zsidó Erőtől”.

Berlinben Benjamin Netanjahu Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnökkel is találkozni szeretne, aki hosszú évek óta Izrael barátja. De Steinmeier előre azt is elmondta, hogy az izraeli állami szerkezetátalakítás aggodalomra ad okot.

Izrael miniszterelnöke, Netanjahu mindig is nehéz partnere volt Németországnak. Német diplomaták fellélegeztek, amikor 2021-ben nagykoalíció váltotta Netanjahut. A bal- és jobboldali pártok szerkezete azonban már egy év után felbomlott. És most Netanjahu visszatért, koalíciós partnerei nyíltan arabellenesek, és a palesztin Ciszjordániát Izrael részének tekintik. Az első intézkedések egyikeként a települések bővítéséről döntöttek. Egyetlen izraeli kormány sem volt ellenségesebb az izraeli-palesztin konfliktus Németország által preferált kétállami megoldásával szemben.

USA figyelmeztetés a szankciók be nem tartása miatt

Az Egyesült Államok szankciókkal foglalkozó vezető tisztviselője a jövő héten törökországi és közel-keleti útján figyelmezteti az országokat és vállalatokat, hogy elveszíthetik hozzáférésüket az Egyesült Államok piacához, ha az Egyesült Államok által tiltólistára tett  szervezetekkel folytatnak üzleti kapcsolatokat.

Washington támadja Oroszország azon kísérleteit, hogy kikerülje az ukrajnai háborúval kapcsolatos szankciókat.

Brian Nelson terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkár január Ománba, az Egyesült Arab Emírségekbe és Törökországba utazik, ahol kormánytisztviselőkkel, valamint vállalkozásokkal és pénzintézetekkel találkozik, hogy megerősítse, Washington továbbra is agresszíven végrehajtja szankcióit és mindent megtesz annak érdekében, hogy partnerei is hasonlóképpen tegyenek – mondta a Pénzügyminisztérium szóvivője.

„Magántulajdonú cégek és állami intézmények azt kockáztatják, hogy elveszítik hozzáférésüket az Egyesült Államok piacaihoz, mert szankcionált szervezetekkel üzletelnek, vagy jobbik esetben nem megfelelő gondossággal járnak el a szankciók betartásával kapcsolatos intézkedéseik során.” 

Az USA Pénzügyminisztériuma erőfeszítéseit az ukrajnai háborút követő szankciók és exportellenőrzések elkerülésére irányuló orosz próbálkozások ellen, valamint Irán destabilizáló tevékenységét a térségben, a növekedést és a külföldi befektetéseket aláásó tiltott finanszírozási kockázatokat.

Az utazás  biztosítani kívánja, hogy az egyik magas rangú tisztviselőjének tavalyi törökországi látogatása eredményeként létrejött megállapodás értelmében Törökország továbbra is érvényesítse az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni korlátozásainak megtartását. Az utazása egybeesik az Egyesült Államok és Törökország közötti feszült kapcsolatok időszakával, a két NATO-szövetséges számos témában kifejezte nézeteltérését. A pénzügyminisztérium vezetője Ankarában figyelmeztetni fogja a cégeket és a bankokat, hogy kerüljék az esetleges kettős felhasználású technológiatranszferekkel kapcsolatos tranzakciókat, amelyeket végső soron az orosz hadsereg is felhasználhat – mondta a szóvivő.

Washingtont az Irán elleni amerikai szankciók megkerülése is aggasztja

A múlt hónapban az Egyesült Államok szankciókat vezetett be Sitki Ayan török ​​üzletemberrel és céghálózatával szemben, azzal vádolva őt, hogy elősegítette az olajeladást és a pénzmosást az Iráni Forradalmi Gárda számlájára.

Washington egy sor szankciót vetett ki az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező társaságokra az Iránnal kapcsolatos szankciók be nem tartása miatt, és megnevezte az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező légiközlekedési vállalatot, amely a Wagner csoport – akik harcolnak Ukrajnában  – orosz zsoldosait támogatja.

Támadás Teheránban

Egy Kalasnyikovval felfegyverzett férfi  támadást hajtott végre Azerbajdzsán iráni nagykövetsége ellen Teheránban. A támadás következtében életét vesztette Orkhan Asgarov, az iráni Azerbajdzsáni Nagykövetség biztonsági szolgálatának vezetője, két őrt pedig megsebesített.

Az azerbajdzsáni külügyminisztérium közleményben erősítette meg az iráni sajtó értesülését. A támadás indítékát egyelőre nem közölték. Egy – állítólag – a helyszínen készült videón egy élettelen test látható a nagykövetségen belül. Az azerbajdzsáni külügyminisztérium közölte, hogy „jelenleg folyik a nyomozás az alattomos támadás ügyében”, és egy támadóról beszélt, aki egy gépkarabély lövésével rombolt le egy őrhelyet.

A két ország közötti feszültség

Azerbajdzsán északnyugaton Iránnal határos. A két ország között feszültségek vannak azóta, hogy Azerbajdzsán és az Irán által támogatott Örményország harcot vívott a hegyi-karabahi térségért. Októberben Irán hadgyakorlatot indított azerbajdzsáni határa közelében, megmutatva katonai erejét az ország tiltakozása ellenére. Azerbajdzsán szoros kapcsolatot ápol Izraellel, amelyet Teherán az egyik fő regionális ellenségének tart.

Hiába olcsó az orosz Ural olaj mégsem kelendő a világpiacon

A Bloomberg felhívja a figyelmet arra, hogy idén januárban régen  nem látott mélypontra jutott az Ural olaj ára a globális piacon, ahol a szankciók miatt egyre kevesebben vásárolnak belőle.

52 dollár egy hordó Ural olaj a világpiacon, ahol egy éve nem láttak ilyet. Ez elmarad az olajár sapkától, melyet december elején 60 dollárban állapítottak meg a G7 országok, az Európai Unió és Ausztrália.

Putyin gazdaságára nézve ez különösen nagy csapás hiszen az olajbevételek sokkal jelentősebbek mint a földgáz bevételek. Tavaly viszont az orosz kőolaj export 80%-kal csökkent már ami a tengeri kereskedelmet illeti.

Honnan szerzik be az európai kőolaj finomítók a nyersanyagot? Norvégiából, az Egyesült Államokból, Szaúd Arábiából, Guyanából és Azerbajdzsánból – derül ki a S&P jelentéséből.

Hol tudnak még eladni kőolajat az oroszok? Kínában és Indiában. Ott is az a probléma, hogy a vevők kihasználják a helyzetet, és jelentős engedményekre kényszerítik az orosz eladókat.

Ural, az orosz referenciaolaj ára 35%-kal a világpiaci szint alatt

Ez tulajdonképp keverék, amelyben az Ural és a Volga vidékről származó nehezebb olajat vegyíti a könnyebb nyugat szibériaival. Csővezetéken is szállítják külföldre: a Druzsba- Barátság – vezeték Ukrajnán keresztül visz orosz olajat Európába, így Magyarországra is. A másik, a déli vezeték Novorosszijszkból Bakuba szállítja az orosz kőolajat, amely azután Azerbajdzsánból érkezik Európába.

Putyin a múlt év végén válaszcsapással fenyegetőzött az olajársapka miatt, de nem sok kártya maradt a kezében.

Szakértők szerint 55 dollár az az ár, amely még elég jó az oroszoknak.

Putyin döntése szerint február elseje után az oroszok nem adnak el olajat olyan vevőnek, aki betartja a 60 dolláros ársapkát. Az orosz elnök ugyanakkor jelezte: tehetnek kivételt. Vagyis behunyhatják a fél szemüket, és eladhatnak olajat olyan államoknak is, melyek alkalmazzák az olaj ársapkát.

Az orosz olajipar fő felelőse, Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes is elismerte, hogy az olaj ársapka miatt 5-7%-kal csökkenhet az olaj kitermelés Oroszországban. A másik ok persze az, hogy a chip szankciók miatt az orosz olajipar egyre nagyobb bajban van, egyre nehezebben tudja folytatni az olajkitermelést.

Van persze egy másik forgatókönyv is – írja az oilprice.com. Eszerint 2023-ban nemigen csökken majd az orosz olaj exportja. Miért nem? Mert az oroszok komoly bevételre tesznek szert akkor is, ha az Ural ára viszonylag alacsony. Bevételre pedig az orosz költségvetésnek nagy szüksége van az elhúzódó ukrajnai háború miatt.

India és Kína ugyan jelentős engedménnyel vásárol, de így is körülbelül 56 dollárt fizet minden egyes hordó Ural olajért.

Az oilprice.com azt is megemlíti, hogy az olaj szankciókat ki is lehet játszani. Ebben az oroszok tanácsokat kaphatnak Irántól, amely régóta szankciók hatása alatt áll nukleáris programja miatt. Irán korábbi olajminisztere ezt őszintén el is mondta:

“a mi olaj exportunk nem Irán zászlaja alatt zajlik. Addig cserélgetjük az olaj szállítmányokat kísérő dokumentumokat, amíg azok elfogadhatóvá válnak a vevők számára”

– nyilatkozta Bijan Zanganeh, Irán ex olajminisztere.

Iráni drónok váltak főszereplővé az ukrán infrastruktúra elpusztításában

Ukrajnában az orosz agresszorok egyre gyakrabban kénytelenek drónokat használni a még működőképes infrastruktúra elleni támadásokhoz, mivel kifogynak a nagy pontosságú rakétákból – jegyzik meg az Institute for the Study of War elemzői.

December 29-ről 30-ra virradó éjszaka az oroszok 23 drónt indítottak útnak. Többségükben különféle iráni sahedeket  irányítottak ukrajnai célpontokra. Az ukrán Légierő Parancsnokság szerint a légvédelemi erők ezeket a drónokat megsemmisítették.

Az ISW megjegyzi, hogy december közepe óta jelentősen megnőtt a különböző típusú iráni drónok használata, ami jelzi, hogy az orosz precíziós irányítású rakétakészletek valószínűleg kimerültek.

A nagyszámú iráni drónok bevetése két dolgot jelezhet: az orosz erők több iráni gyártmányú drónt halmoztak fel abban háromhetes – november 17-től december 7-ig – időszakban, amikor nem használtak iráni drónokat, vagy akár azt is, hogy Oroszország már megkapta a kért újabb adag drón szállítmányt  Irántól.

Az ISW főbb megállapításai december 30-án:

  • December 29-ről 30-ra virradó éjszaka az orosz csapatok iráni gyártmányú drónokkal támadták meg Kijevet.
  • Az orosz csapatok továbbra is ellentámadásokat hajtottak végre a Szvatove-Kreminna vonal mentén.
  • Az ukrán csapatok csapást mértek az orosz csapatok központi helyeire a luhanszki régióban.
  • Az orosz megszálló csapatok folytatták a támadó hadműveleteket Avdiyivka és Bahmut térségében, ahol az offenzív hadműveletek üteme lelassulhatott az előző napokhoz képest.
  • Egy orosz forrás arról számolt be, hogy a megszállók szárazföldi támadásokat hajtottak végre Zaporizzsja régióban.
  • Orosz és ukrán források továbbra is arról vitatkoztak, hogy Oroszországban bekövetkezik-e a mozgósítás második hulláma, és ha igen: mikor.
  • Az orosz tisztviselők továbbra is azt a politikát folytatják, hogy a megszállt területeket erőszakkal integrálják az Orosz Föderációba.

Masha nem halt meg hiába – Az iráni vallási vezetők meghátráltak!

0

Irán eltörölte az erkölcsrendőrséget a Mahsa Amini halála miatt kitört több hónapja tartó tiltakozóhullám hatására. A rendőri erőszakba torkolló tüntetésekennek legalább négyszáz halálos áldozata volt

Ez azután történt, hogy az országszerte zajló tiltakozások kirobbantak Mahsa Amini két hónappal ezelőtti halála miatt, akit az iráni erkölcsrendőrség letartóztatott, mert állítólag megsértette Irán szigorú öltözködési szabályzatát.

Irán erkölcsrendőrsége

Az erkölcsrendőrséget, más néven Útmutató járőrt 2005-ben alapították Mahmúd Ahmadinijad elnök irányítása alatt, és vallási rendőrségként szolgál, és közvetlenül Ali Khamennei legfelsőbb vezetőnek van alárendelve.

A BBC-nek adott névtelen interjúban az egyik tiszt nyíltan beszélt az erkölcsrendőrség tagjaként végzett munkájáról.

„Azt mondták nekünk, hogy azért dolgozunk az erkölcsrendészeti egységeknél, hogy megvédjük a nőket” – mondta.

„Mert ha nem öltözködnek megfelelően, akkor a férfiak provokálódhatnak és árthatnak nekik.”

„Olyan, mintha vadászni mennénk” – vallotta be.

„A legtöbben közönséges katonák vagyunk, akik kötelező katonai szolgálatot teljesítenek. Nagyon rosszul érzem magam.”

A sípszó előtt győzelmet aratott az iráni labdarúgó válogatott

Az Anglia elleni küzdelemben (6-2-es vereség) az iráni játékosok úgy döntöttek, hogy a mérkőzés előtt nem éneklik el a nemzeti himnuszt, támogatva az országukban történt elnyomás áldozatait. 

Az iráni válogatott még soha nem indult világbajnokságon ennyi szemmel. Senki sem tippel azonban a katari győzelemre vagy akár egy elődöntős szereplésre.

Valójában az iráni politikai helyzet – a nők jogaiért zajló tüntetések, amelyeket az ajatollahok rezsimje közel két hónapja erőszakosan elnyomott – és annak a nemzeti csapatra gyakorolt ​​hatásai foglalkoztatnak mindenkit. November 12-én az Iran Human Rights civil szervezet becslése szerint legalább 344 tüntetőt öltek meg, és több mint 15 000-et tartóztattak le Mahsa Amini szeptember 16-i halála óta, akit a teheráni rendőr letartóztattak, mert nem tartotta be a szigorú öltözködési szabályokat. a rezsim.

A világbajnokság kezdetének előestéjén Ali Khamenei ajatollah egyértelmű figyelmeztetést adott ki: a csapatnak nem szabad „nem tiszteletben tartania” Iránt.

Az iráni labdarúgók súlyos, 6-2-es vereséget szenvedtek, de nem a vereség ténye érdemel említést, hanem a himnuszok idején

a pályán lévő tizenegy nem énekelte a Sorude Melliye Jomhuriye Eslamiye Iran -t, az Iráni Iszlám Köztársaság nemzeti himnuszát.

Az iráni játékosok szenvtelenül és komor arccal álltak, miközben felhangzott himnuszuk a dohai Khalifa International Stadion körül. Ezzel is támogatva a hazájukban élő kormányellenes tüntetőket.

Személyes és kollektív döntések

A hét folyamán a kapitány, Alireza Jahanbakhsh kifejtette, hogy a játékosok „közösen” döntenek arról, hogy eléneklik-e a nemzeti himnuszt a tüntetések áldozatainak támogatására. Az pedig, hogy megünnepeljünk-e egy esetleges gólt a vb alatt, „személyes” döntés lenne. A helyzet a szünet után adódott, amikor Medhi Taremi kétszer is csökkentette a két csapat közötti eredmény különbségétt, az iráni közönség legnagyobb örömére. A csatárt minden alkalommal szerényen üdvözölték társai.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!