Kezdőlap Címkék Időjárás

Címke: időjárás

Hajléktalanok és hajlékosok

Nem szeretem a hajléktalanokat. Pontosabban: attól, hogy valaki hajléktalan, még nem lesz automatikusan szerethető. S ha már itt tartunk, be kell, hogy valljam: úgy általában a bicikliseket sem kedvelem. Vannak biciklisek, akikkel jóban vagyok, másokat meg ki nem állhatok. És így vagyok a hentesekkel, a sakkozókkal és a sárkányrepülőkkel is. Magyarokkal, németekkel, oroszokkal, olaszokkal, franciákkal.

Az, hogy valaki sárkányrepül, számomra még önmagában semmit sem jelent. Attól még az illető lehet egy agyatlan állat, vagy épp ellenkezőleg: briliáns gondolkodó, szeretetre méltó személy.

Nem hajléktalanokra és hajlékosokra osztom a világot. Konkrét emberek vannak, akik közül egyeseket kedvelek, másokat meg nem. Az agyatlan barmoktól, akik csak rombolni tudnak és pusztítani, például undorodom. Feszíthetnek bármilyen mezben, cipelhetnek magukkal akármilyen zászlót. Kivétel nélkül utálom azokat, akik úgy gondolják, hogy nekik mindig igazuk van, és ezért ők akarják megmondani, hogy másoknak mit szabad. Sőt, azt is, hogy másoknak mi a jó.

Volt már ilyen, nem kell nagyon öregnek lenni ahhoz, hogy emlékezzünk rá. Elegendő, ha kellően középkorúak vagyunk. Amikor Állam Bácsi elvtárs mondta meg, mert jobban tudta nálam, hogy nekem mi a jó. Hogy mit olvassak, milyen színdarabokat nézzek meg. Hova utazzak.

Jót akart nekem az Állam Bácsi elvtárs, mert nem szerette volna, ha olyan élmények érnének, amelyek szerinte nem tesznek jót nekem. Nem akarta az Állam Bácsi elvtárs, hogy frusztrált legyek, mert akkor nem tudok rendesen teljesíteni.

Akik kriminalizálják a hajléktalanokat, jobban tennék, ha az időjárást próbálnák megakadályozni. Nem azt, hogy essen az eső, vagy hogy süssön a Nap. Hanem hogy egyáltalán legyen időjárás. Mert majdnem mindig kiszámíthatatlan, és az esetek többségében nincs semmi értelme.

Ami azt illeti, nekem a hanyatt esés is gyanús. Ha rajtam állna, biztos, hogy nem engedélyezném. Haszon nincs rajta, esztétikailag pedig kifejezetten necces. Lehet, hogy vannak, akik szépen tudnak hanyatt esni, de én még nem láttam ilyen embert. Akiket idáig hanyatt esni láttam, magamat is beleértve, mindegyik csúnyán, nevetségesen tanyázott el a földön. Arról nem is szólva, hogy a legtöbben jól meg is ütötték magukat.

A tudomány jelenlegi állása szerint valaki nem attól lesz hajléktalan, mert fiatalon elhatározza, hogy felnőttként majd nem lesz fedél a feje fölött. Nem úgy van, hogy erre készül már gyermekkorától, képezi magát, hogy ő legyen a legjobb. Focistának készülhet az ember, orvosnak, mérnöknek úgyszintén.

Csak azt szerettem volna mondani, hogy nem kell szeretnünk a hajléktalanokat. Pontosabban: azért mert valaki hajléktalan, még nem kell őt szeretni. Mint ahogyan azt sem, akinek van hajléka.

Sem ez, sem az nem érdem.

Ha valaki agyatlan, baromarcú, ráadásul tolvaj és hazudozó, na azt lehet nagyon utálni.

Akár van hajléka az illetőnek, akár nincs.

Ilyen hatással lehet a klímaváltozás Magyarországra

0

Az extrém hőmérsékleti események jelentik a legfőbb egészségi kockázatot Magyarországon – erre hívják fel a figyelmet abban a tanulmányban, amely az éghajlatváltozás egészségügyi hatásait vizsgálja.

Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) szaktanácsadója, Málnási Tibor, az OKI munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályvezetője tanulmánya egy

16 éven át tartó kutatás összegzése.

A munkacsoportot Páldy Anna vezette, a tanulmány a Magyar Tudomány szeptemberi tematikus számában jelent meg A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon címmel.

Azt írják: a Magyarországon 2000 óta végzett klímaegészségügyi vizsgálatok alapján a legjelentősebb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik. A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyerekek.

A hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel Európa-szerte,

Nyugat-Európában több mint 70 ezer ember halálát okozta a tartósan hőség

– olvasható a cikkben, amelyből kiderül az is, hogy a hőhullámok idején Magyarországon a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 százalékkal emelkedik meg. Megyei szinten 9 és 20 százalék között változik, Budapesten és Veszprém megyében, illetve a közép-magyarországi régióban tapasztalhatók a legmagasabb értékek.

A szerzők a publikációban foglalkoznak a klímaváltozás további hatásaival is. Ezek között említik, hogy a változás várhatóan befolyásolni fogja egyes állati közvetítők (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését is.

Magyarországon elsősorban a kullancsok okozta Lyme-kór fog gyakoribbá válni, de megjelennek egyes szúnyogok által terjesztett betegségek is.

Felhívják a figyelmet arra, hogy a növekvő hőmérséklet hatására gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetű élelmiszer-fertőzések és -mérgezések, amelyekért elsősorban a penészgombák mikotoxin-tartalma felelős. A penészesedés főként a gabona-, olajosmag-, szárazgyümölcs-termékek esetében jelent kiemelt veszélyt. A tanulmány szerint az Egészségügyi Világszervezet 2002-es jelentésében a világban bekövetkezett hasmenéses esetek 2,4 százalékát írta a klímaváltozás terhére.

A klímaváltozás hatni fog az allergén növények térbeli és időbeli elterjedésére is. Az enyhébb telek után

akár egy hónappal is korábban kezdődhet a pollenszezon január közepén, a parlagfű, a legtovább virágzó gyom pedig akár november közepéig is szórhatja virágporát.

Új, allergén növényfajok jelennek meg, például a parlagi rézgyom és a falgyom, amelyek jelentősége ma még kevéssé ismert.

A szerzők szerint a hatások mérséklésére az egészségügyi ellátó rendszernek is fel kell készülnie. Az extrém hőmérsékletekhez való alkalmazkodás szempontjából alapvetőnek nevezik, hogy megfelelő belső hőmérséklet legyen az intézményekben. Magyarországi vizsgálatok is bizonyították, hogy

a hőhullámok alatt háromszor magasabb volt a többlethalálozás a kórházakban, mint otthon.

Elsődlegesen fontosnak nevezik a betegek szempontjából nemcsak az intenzív kezelést nyújtó egységek, hanem a sebészeti, égési és egyéb sérülteket ellátó osztályok, valamint a krónikus betegeket kezelő osztályok légkondicionáló berendezésekkel való felszerelését, növelve a jelenlegi 30 százalékos ellátottságot.

A klímaváltozás humán egészségügyi hatásainak bemutatásával a felkészülés, az ellenálló képesség növelése és az alkalmazkodás fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet a szerzők, akik megjegyzik, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia számos célt fogalmaz meg az emberi egészséggel kapcsolatban is.

Rövid távon a hőhullámok elleni védekezés a legfontosabb, de nagy figyelmet kell fordítani a fertőző betegségeket közvetítő élőlények ellenőrzésére.

Középtávon ki kell terjeszteni az élelmiszerbiztonsági intézkedéseket a klímaváltozás közvetett hatásainak kivédésére. Meg kell erősíteni az egészségügyi ellátó rendszereket, nagy hangsúlyt fektetve a megelőzésre – olvasható a cikkben.

120 perc – 2018. január 28. 16:00

0

Most tanárok tüntetnek a Kossuth téren

Elkezdődött a Tanítanék Mozgalom tüntetése a Kossuth téren. Korábban Szél Bernadett LMP-társelnök és a Magyar Liberális Párt politikusai is jelezték, hogy ott lesznek, az MSZP és a Párbeszéd pedig üdvözölte a tüntetést.

Marad az enyhe idő

A következő napokban többször lesz erős a szél, de marad az enyhe idő, többfelé 10 foknál is melegebb lehet. A hét második felében azonban jön a lehűlés, havazhat is.

Már 37 gyerek halt meg az amerikai influenzajárványban

2009 óta ez a legsúlyosabb járvány Amerikában. Megnőtt a kórházi kezelést igénylők száma is, ami azt is jelenti, hogy a halálos áldozatok száma tovább nőhet.

Klímaváltozás: milliókkal nő a veszélyeztetett emberek száma

0

Egy tanulmány szerint a következő évtizedekben milliókkal nő azoknak az embereknek száma, akiket árvizek veszélyeztetnek.

Német szakértők számítógépes szimulációkat alkalmazva megvizsgálták az egyes régiók megváltozott csapadékmintázatának hatását, és arra jutottak, hogy az áradások elleni védekezést fejleszteni kell, különösen az Egyesült Államokban, India és Afrika bizonyos részein, Indonéziában és Közép-Európában.

A folyók áradása a világ legelterjedtebb és legpusztítóbb természeti katasztrófái közé tartozik.

A védekezőeszközök közé sorolható a védőgátak növelése, a jobb folyógazdálkodás, az építési normák fejlesztése, sőt „mobil” települések kialakítása – írja a Science Advances című szaklapban megjelent tanulmány, amelyet az MTI idéz.

A világ legsúlyosabb árvizeinek 10 százaléka által érintett emberek száma Ázsiában megduplázódik 2040-re, 76 millióról 146 millióra emelkedik – jelentették ki a Potsdami Klímakutató Intézet munkatársai. Észak-Amerikában a veszélyeztetett emberek száma tízszeresére, 100 ezerről egymillióra nőhet.

A valódi számok a jövőben még magasabbak is lehetnek, mivel

a népesség növekedését és a további urbanizációt nem is vették figyelembe a kutatók.

Figyelmeztettek arra is, hogy az elmúlt évtizedekben kibocsátott üvegházhatású gázok miatt a klímaváltozás megfékezésére tett jelenlegi erőfeszítések ellenére is növekszik a folyóáradások kockázata.

„Eljött az az idő, amikor a klíma jövőbeli változásának mérséklésével együtt alkalmazkodni kell ahhoz a klímaváltozáshoz, melyet már okoztunk” – mondta Anders Levermann, a tanulmány egyik szerzője.

Több mint egy tucat áldozata van a kaliforniai földcsuszamlásoknak

0

Emelkedik a dél-kaliforniai esőzések, áradások és földcsuszamlások halálos áldozatainak száma. A Reuters jelentése szerint kedden legalább tizenhárom áldozatot követelt az ítéletidő.

A kedden lezúduló heves eső, és a nyomában járó földcsuszamlások miatt kedden ezreknek kellett menekülniük a kaliforniai Santa Barbara megyében. A megye óceánparti sávjában kötelező evakuálást rendeltek el a hatóságok, ám az érintetteknek csupán alig 15 százaléka hagyta el otthonát.

A földcsuszamlások és sárlavinák fákat, autókat, házakat sodortak el vagy temettek maguk alá.

A pusztításhoz hozzájárul, hogy a múlt hónapban tűzvészekkel küzdöttek a térségben, és emiatt eltűnt az aljnövényzet, amely megfoghatná az eső miatt fellazult talajt.

Útra zuhant szikla a dél-kaliforniai Montecitónál (MTI/EPA/Mike Nelson)

Kutyákkal és helikopterekkel keresik a sárlavina alá temetett embereket, közülük kedd estig mintegy egy tucatnyit sikerült kimenteni. 163 embert kórházban ápolnak, négyük állapota életveszélyes.

A meteorológusok előrejelzései szerint várhatóan 180-230 milliméternyi eső esik még, a magasabban fekvő területeken pedig havazás lesz.

Közben arra is figyelmeztethetnek, hogy a múlt heti történelmi nagyságú hóvihar után hétvégén újabb sújthat le az USA középnyugati részére.

Világszerte gondot okoz a szélsőséges időjárás

0

Ausztráliában az iszonyatős hőség miatt kialakuló bozóttüzek, Észak-Amerikában a hóviharok okoznak problémát, és Magyarországon is szokatlan dolgokat művel az időjárás: vasárnap megdőlt a nappali országos melegrekord.

Épületeket pusztítottak el és embereket sodortak veszélybe a bozóttüzek szombaton Ausztráliában, amelynek három államát sújtja a több mint 40 Celsius-fokos hőhullám. Melbourne-ben futótüzek lobbantottak lángra néhány külvárosi építményt, és Victoria állam egy másik részén pedig a hőség egy 10 kilométeres szakaszon megolvasztotta az autópályát.

Tűzoltók a Melbourne Carrum Downs nevû külvárosában pusztító bozóttûz helyszínén 2018. január 6-án. Victoria állam különbözõ részein mintegy 400 ház áramellátása szakadt meg, és ötven tûzesetet jelentettek, ezeket a tûzoltóknak sikerült megfékezniük. (MTI/EPA/James Ross)

Közben az Egyesült Államokban a száz éve nem látott hideghullám okoz problémákat. Vasárnapra már húsz halálos áldozata volt a sarkvidéki hidegnek: az USA északkeleti partvidékén a légi közlekedés időlegesen megbénult, és továbbra is ítéletidőre kell számítani, ami mintegy 100 millió embert érint.

Szombaton New Hampshire-ben mínusz 40 Celsius-fokot is mértek.

Jeges szélviharok sújtják Maine, New Hampshire, Vermont, Massachusetts, Rhode Island, Connecticut, New York, New Jersey, Pennsylvania és Maryland államokat.

Boston látképe január 6-án. Az Egyesült Államokban utoljára egy évszázada tapasztalt hideghullám fõként az ország középnyugati részét és a keleti partvidéket sújtja, és súlyos fennakadásokat okoz a közúti és légi közlekedésben. (MTI/EPA/John Cetrino)

Indiában és Kínában is szokatlanul hideg van: Uttar Prades indiai szövetségi tagállamban, ahol mintegy 200 millió ember él, a minimumhőmérséklet 6-7 Celsius fok közé süllyedt péntekre, ami fele az ilyenkor megszokottnak. A meteorológusok további lehűlést jeleznek előre, ami azért veszélyes, mert a fűtés sem megoldott a térségben, Kínában pedig már több halálos áldozata is van a havazásnak.

Spanyolországban több ezer, a karácsonyi szabadságok után útrakelő ember rekedt a kocsijában vasárnap hajnalra a havazás miatt. A legrosszabb helyzet az AP6-os országút Madrid és Segovia közötti szakaszán alakult ki, ahol százak kényszerültek arra, hogy járművükben töltsék az egész éjszakát. A spanyol hadsereg vészhelyzeti alakulata (UME) 250 katonát küldött az autósok kiszabadítására.

Járművek vesztegelnek a hóesésben az AP6-os autópályán, a közép-spanyolországi San Rafael közelében 2018. január 7-én. (MTI/EPA/Delfin Garcia)

Magyarországon január 7-én eddig 17,6 Celsius-fok volt a legmagasabb maximum hőmérsékleti érték, amelyet 2001-ben Kiskunhalason mértek. Most ennél 1 tized fokkal melegebb volt Mohácson, így

az új január 7-ei melegrekord 17,7 fok lett

– közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-vel.

Ráadásul vasárnapra virradóra 10 foknál magasabb hőmérsékletet is mértek, így ismét megdőlt az országos napi hajnali melegrekord is. Eddig ezen a napon 9,9 Celsius-fok volt a legenyhébb hőmérsékletet, amelyet Pápán mértek 1994-ben. Most viszont Dunaújvárosban csak 10,2 fokig hűlt le a levegő, így ez lett az új január 7-ei legmagasabb minimumhőmérsékleti rekord. Szombaton is megdőlt a hajnali és a nappali melegrekord is, az ország több pontján 17 foknál melegebb volt.

A következő napokban még marad a szokatlanul enyhe idő, azután viszont fokozatos lehűlés várható, a hétvégén hó is lehet.

Rendkívüli állapot a tél miatt

Az Egyesült Államokban óriási havazással és hurrikánszerű széllel küzdenek, több tagállamban rendkívüli állapotot hirdettek. Van, ahol a hideg miatt eltörtek a vízvezetékcsövek, és a víz elárasztotta az utcákat.

Elakadt kocsijából kimentett férfit vontat gumicsónakkal egy tűzoltó a jeges vízzel elárasztott utcák egyikén a massachusettsi Bostonban (MTI/EPA/John Cetrino)

Sűrű köd miatt adott ki figyelmeztetést a Meteorológiai Szolgálat

0

A tartós, sűrű köd veszélye miatt az ország nagy részére figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az MTI-hez hétfő este eljuttatott veszélyjelzésükben azt írták: a Bükktől keletre (főként a völgyekben),valamint a nyírségi, és szatmári vidékeken egész nap megmarad a köd. Ónos ködszitálás nem zárható ki. Estétől a szélcsendes tájakon ismét többfelé képződik köd, elsősorban az ország keleti felén és északnyugaton. Kedden napközben a legtöbb helyen javulnak a látási viszonyok.

A sűrű köd veszélye miatt keddre, karácsony második napjára Budapestre, Pest megyére, továbbá Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megyére adták ki a figyelmeztetést.

A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 3 és plusz 4 fok között alakul. Napközben általában 8-13 fokig, de északnyugaton, északkeleten csak plusz 3-7 fokig melegszik a levegő. December 28-áig egy-két fokkal melegszik a levegő hőmérséklete az országban, de utána jelentős lehűlés jön, és szilveszter éjjel akár -10 Celsius fok is lehet az OMSZ előrejelzése szerint.

Dermesztő hideg lehet a téli olimpián

0

Komoly aggályokat fogalmaztak meg a phjongcshangi szervezők a várható időjárás miatt.

A Reuters által megszerzett belső iratok szerint az utóbbi évtizedek leghidegebb téli olimpiájára van kilátás. A fedetlen stadionba a február 9-i nyitó- és a február 25-ei záróünnepségre is 35 ezer nézőt várnak, akiknek azonban

metsző szélre és mínusz 14 fokra kell számítani.

A feljegyzett eddigi leghidegebb időjárás 1994-ben volt Lillehammerben, ahol mínusz 11 fokot mértek.

A dél-koreai házigazdák pénzt és időt akartak megtakarítani azzal, hogy tető nélkül építették fel 58 millió dollárból az arénát. Most többek között azzal készülnek, hogy forró csomagokat és pokrócokat osztogatnak majd a lelátókon, felgyorsítják az ellenőrzést a kapuknál, nagy szélfogókat telepítenek a stadion köré, és az ünnepségek előtti felvezető műsorokba bevonják a közönséget is.

A mintegy 160 VIP-vendég a többiekénél vastagabb és nagyobb takarókat kap majd.

A szervezőknek emellett az oroszok kizárása, az észak-koreai feszültség és a kevés eladott jegy is gondot okoz.

Legalább 13 halott a görög áradásokban

0

11-en Mandra városában haltak meg, saját, elöntött telkükön, ketten pedig a partoknál hajózva.

Fotó: MTI/EPA/Lefterisz Damianidisz

A nagy esők miatt kialakult árvízben többen eltűntek, és sérültek is vannak. Több patak megáradt, egy autópályát is le kellett zárni.

Az ár autókat sodort magával, és országutakat mosott el.

Az ország egyes részein házakban és üzletekben is komoly károkat okozott a víz.

A Földközi-tenger középső részén napok óta nagy őszi vihar van. A hétvégén Korfun meghalt egy turista. Az előrejelzések szerint a következő napokban sem várható változás az időjárásban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!