Kezdőlap Címkék Határon túli magyarok

Címke: határon túli magyarok

Határon innen és határon túl

Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője írásbeli kérdéssel fordult a miniszterelnökhöz a határon túli magyar állampolgárok Magyarországon történő koronavírus-betegséggel szembeni védőoltása ügyében.

Legegyszerűbb, ha idemásolom a kérdésnek a megszólítás és aláírás közötti szövegét, érdemes elolvasni:

„Többször volt már szó arról, hogy a COVID-19 elleni védőoltást a járvány elleni védekezés keretében adják, ilyen módon az nem társadalombiztosítási jogviszonyhoz kötött, hanem állampolgári jogon jár. A környező országokban azonban több mint egymillió magyar állampolgár él, ha tehát Magyarországra beutaznak és igénylik, az oltást nekik is meg kell kapniuk.

Kérdezem ezért miniszterelnök urat:

  • Számításba vették-e a határon túl élő magyar állampolgárokat is a vakcinák rendelésekor?
  • Szerepelnek-e ők is a kormány állítólagos oltási tervében?
  • Nekik is regisztrálniuk kellett-e ahhoz, hogy megkaphassák az oltást?
  • Ha igen, hányan regisztráltak?
  • Az ottani nyugdíjasok is megkapták-e az értesítő levelet és a levélben történő regisztráció lehetőségét?
  • Hol kaphatják meg az oltást azok, akik közülük nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel?
  • Vonatkozott-e rájuk is a vakcinakiosztás eddigi gyakorlata? (legidősebbek: Pfizer vagy Moderna, 60 év alatti krónikus betegek: Astra Zeneca, 65 év fölöttiek: Sinopharm, stb.)
  • Eddig hány határon túli magyar állampolgár kapta meg Magyarországon az első, és hányan a második oltást?
  • Hányan kaptak a Magyarországon ez idő szerint alkalmazott egyes vakcinákból?”

Vadait meghívták az Egyenes Beszédbe, ahol a műsorvezető arról faggatta, hogy tulajdonképpen mi is a célja a kérdéssel, ugye nincs az ellen kifogása, hogy a magyar állam a határon túl élő magyarokat is beoltja. Vadai válasza lényegében az volt, hogy nem, ő csak kérdez, és szörnyű, hogy valakit már azért is támadnak, hazaárulónak tekintenek, hogy a dolgot egyáltalán szóba hozza.

Felidézte azt a szóbeszédet is, hogy Kárpátaljáról nagy számban jönnek át a határon oltásért az ott élő, magyar állampolgársággal is rendelkező magyarok és ukránok.

Ukrajnában ugyanis csak pénzért, rengeteg pénzért lehet ma hozzájutni az oltáshoz.

Gulyás Gergely miniszter mai sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzet által feltett kérdésre is válaszolt, amely Vadai kérdését uszításnak minősítette. Gulyás válaszában azzal nyugtatta meg a közvéleményt, hogy Magyarországon csak az jogosult oltásra, akinek mint járulékfizetőnek, nyugdíjasnak vagy diáknak TAJ-száma van. Szerinte kettős állampolgárság alapján nem oltanak határon túliakat. Hogy mi történt ténylegesen, arról nem beszélt.

Vadai kérdése mindenesetre jogos. Az ügy alapot ad arra, hogy megismételjem az álláspontomat egy alapvető kérdésben.

Ami az oltást illeti, szeretném leszögezni azt, amit Vadai Ágnes – hangsúlyozom – nem mondott sem az írásbeli kérdésben, sem az Egyenes Beszédben, én viszont mondom:

szerintem a nem Magyarországon élők koronavírussal szembeni oltása nem a magyar állam dolga, hanem azé az országé, ahol életvitelszerűen élnek.

Erre van egy egyszerű érv: az Európai Unió a népességszám arányában osztja szét a gyártók által szállított vakcinát a tagországok között, aminek az a logikája, hogy egy-egy államnak a népszámláláskor ott megszámolt, a területén bejelentett személyek egészségéről kell gondoskodnia.

Ez az elv pedig nemcsak az EU tagállamai között érvényes.

A védőoltás közegészségügyi feladat, amelyet minden állam adóbefizetésekből finanszíroz, és az oltások elosztásakor méltányos figyelembe venni, hogy ki melyik államban fizet (vagy korábban, aktív korában fizetett) adót.

Oltani egy-egy országban tehát nem az állampolgárokat, hanem az országlakosokat (inhabitants, Einwohner, жители) helyes. Gulyás Gergely miniszter is hasonló álláspontot képviselt a sajtótájékoztatón.

Ez az ügy újra megmutatja, hogy mennyire abszurd a 2010-ben módosított magyar állampolgársági törvény, amely kérelmükre letelepedés nélkül is magyar állampolgárságot ad a külföldön élő magyar nemzetiségű, magyar felmenőkkel rendelkező személyeknek, és amelyet immár a hat ellenzéki párt szövetsége is deklaráltan vállal. (A DK a választójogot illetően tartja fenn különvéleményét, magát az állampolgárságot illetően már feladta azt az elutasító álláspontot, amelyet a 2010-es szavazásnál Gyurcsány Ferenc és Molnár Csaba a szavazatával kifejezett.)

Érdekes ebből a szempontból, hogy amikor Orbán Viktor a kínai vakcina mellett érvelt, rendszeresen hivatkozott arra, hogy azzal már nagy számban oltottak be vajdasági magyarokat. Nem merült fel sem benne, sem hallgatóságában, hogy az ő oltásuk nem a szerb, hanem a magyar állam dolga lenne.

Megismétlem az álláspontomat.A magyar államnak minden olyan támogatást meg kell adnia a szomszéd országokban kisebbségi sorban élő magyaroknak, közösségeiknek és intézményeiknek, amelyek azt szolgálják, hogy anyanyelvükön fejezhessék ki magukat a nyilvánosságban, anyanyelvi kultúrájukat ápolhassák, anyanyelvi oktatásban részesülhessenek az óvodától az egyetemig, kisebbségi intézményeiket működtethessék, és kapcsolatot tarthassanak Magyarországgal. Ilyen ügyekben 1990 óta minden magyar kormány támogatta a kisebbségi magyarság intézményeit.

Ugyanakkor nem feladata a magyar államnak, hogy a szomszéd országokban élő kisebbségi magyarok gazdasági tevékenységét, vállalakozásit, lakásépítkezését, jóléti ellátását, egészségügyi ellátását finanszírozzák, hiszen e tevékenységek működtetése a nyelvi, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül történik.

Nem várható el a Magyarországon élőktől, dolgozóktól, hogy adóbefizetéseikkel az állam ilyen tevékenységét finanszírozzák.

Ezt a különbségtételt ma nemcsak az Orbán-kormány és intézményei nem teszik meg, hanem az ellenzéki pártok és a független véleményformálók sem.

A mostani proteszt egy nagy semmi

„Ez a fiatal közönség pont ugyanazt mondja, mint eddig az öregedő liberálisok: politika nem érdekel, az ellenzék fogjon össze akármilyen áron, és tüntesse el helyettem Orbán Viktort. Ezt halljuk nyolc éve a néniktől és bácsiktól, a mostani protesztnek csak a dallama más – ezt nyilatkozta a többi között Tamás Gáspár Miklós filozófus a Független Hírügynökségnek. Szó volt még orbánista és antiorbánista magyarokról, nemzetpolitikáról, baloldalról…

A választási kampányban a végsőkig kiéleződött az anyaországi és a határon túli magyarok közötti feszültség. Viszont az eredmény nem igazolta ezt a nagy „felhajtást”. Megérte?

Nem hiszem, hogy a választók között éleződött volna ki a feszültség: egyszerűen a határon túli magyar nemzeti kisebbségek – akár bizonyos nyugat-magyarországi területek – a mai kormánytábor és a negyedik Orbán-kormány tartós, szilárd hívei. Az ellenzék és az orbánista jobboldal között pedig rendkívül éles az ellentét. Erdélyben az Orbánnal nem rokonszenvezők (akik nem szavaznak, mert a legtöbben közülük soha nem vették föl a magyar, a „kettős” állampolgárságot) és Orbán hívei között épp akkora a kölcsönös utálat, mint Budapesten vagy Pécsett. Ez nem kisebbségiek és magyarországiak ellentéte, hanem az orbánista és az antiorbánista magyarok közötti általános, elkeseredett konfliktus. Magyarországon és egyebütt.

Mindezek után a magyarországi baloldalnak nem kellene újragondolnia a nemzetpolitikáját, vagy már mindegy, mert hosszú távra mérgeződött meg a magyar-magyar viszony?

A magyarországi baloldal nem Gyurcsányból áll, sőt: Gyurcsány egyáltalán nem baloldali, hanem a jobboldal „neoliberális” vagy „neokonzervatív” változatát képviseli, különösen gazdaságpolitikai fölfogásában. Jellemző a magyar politikai műveletlenségre, hogy őt – ismert ultrakapitalista kormányzása ellenére – „balos”-nak nevezik. Ez hajmeresztő. A kisebbségi magyarok elleni akcióit én többször is elítéltem – hadd utaljak ezekre az írásaimra: ― , minden álszerénység nélkül állíthatom, hogy én inkább reprezentálom a magyar baloldalt, mint Gyurcsány Ferenc; ezeket az írásokat sokan vitatták az olvasók közül, de a külhoni magyarok választójogtól való megfosztását a Fidesz és a Jobbik választói is támogatják, ami sajnálatos. A baloldali vezetők (Gyurcsány kivételével, ha őt ugyan mégis odasorolnánk) egyetértettek velem, bár választóik nem: itt a magyarországi állampolgárok és a mindenoldali politikai vezető csoportok között áll fönn ellentét, nem a bal- és jobboldali tömegek között, amelyek (majdnem valamennyien!) az összes külföldiek mindenfajta jogaival szemben (tehát a külhoni magyarokéival szemben is) bizalmatlanok. A hivatalos magyar baloldal (MSZP, Párbeszéd, LMP, Együtt) nagyjából egyetért Orbánnal „nemzetpolitikai” tekintetben, ahogyan egyetért avval is, hogy a menekülteket („migránsokat”) nem szabad beereszteni Magyarországra. (Jellemző, hogy a félreinformált közönség ezt nem is tudja. Mint ahogy az erdélyi magyarokat is csak most tájékoztatják róla értelmesen, hogy még Soros György se azt mondja, amit neki tulajdonítanak tévesen, lásd Fayk Emese ritka világos cikkét. Én magam is erdélyi magyar vagyok, természetesnek tartom, hogy a mindenkori magyarországi parlamenti többségnek támogatnia kell a külhoni magyar nemzeti kisebbségeket politikailag, gazdaságilag, kulturálisan, diplomáciailag. És küzdenie kell az összes kisebbségek jogaiért mindenütt, különös tekintettel a magyarországi és Duna-medencei cigányságra.

A baloldal mintha történelmi vereség előtt (után) állna Magyarországon, hiszen alig kétszámjegyű a támogatottsága?

A baloldal (a balközép) az egész világon – olyan apró kivételekkel, mint Portugália – mindenütt pokoli rosszul áll. A szélsőjobboldal befolyása nő egész Európában, valamilyen formában mindenütt kormányon is van már (főleg úgy, hogy a konzervatívok is szélsőjobbra hajlanak, és szövetkeznek a „hivatalos” posztfasisztákkal), s ahol meg nem, mint Franciaországban, ott a hagyományos, „bonapartista” típusú antidemokratizmus uralkodik az egészen kivételesen kártékony Emmanuel Macron elnöksége alatt. Magyarországon még nem tartunk ott, mint Lengyelországban, ahol formailag sincs baloldal a parlamentben egyáltalán. De miféle baloldal Ivica Dačić, Robert Fico vagy Liviu Dragnea „szociáldemokrata” vagy „szocialista” pártja? Ezek csak címkék, az említett pártok meg konzervatív, nacionalista, szexista (antifeminista), tipikusan jobboldali pártok, akárcsak Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM). A név: az semmi. A gyakorlati, konkrét politika számít. A baloldal kisebb, főleg fiatal értelmiségi csoportok és a sztrájkoló munkások között található. A parlamenti baloldal (középbal) jelentéktelen, nem jelentene alternatívát akkor se, ha több mandátuma lenne. Vannak árnyalatnyi különbségek és ritka kivételek, de velük nem fárasztom az olvasót.

A választások után már kétszer is tömegtüntetés volt Budapesten. Úgy tűnik azonban, hogy pontosan nem lehet tudni merre terelődik az elégedetlenség. Lehet ebből valamilyen új ellenzékiség?

Ez az elégedetlenség nem politikai jellegű. A tüntetők (szerintem joggal) utálják az Orbán-rezsim zsarnoki jellegét, médiauralmát, mindenre kiterjedő abszolút hatalmát, a balkáni országokénál is rettentőbb korrupcióját, sok vezetőjének pimasz fönnhéjázását és dilettantizmusát – mindez erkölcsileg helyes, de ez nem politikai gondolat, hanem (ismétlem: indokolt) fölháborodás. A tüntetéseken európai és árpádsávos lobogók lengenek, balos meleg hippik és náci meg irredenta szimbólumokkal tetőtől talpig tetovált újfasiszták együtt tiltakoznak Orbán ellen. Ezt a megmaradt, csonkolt ellenzéki sajtó mulatságosnak, olykor egyenesen meghatónak találja. Ez a fiatal közönség pont ugyanazt mondja, mint eddig az öregedő liberálisok: politika nem érdekel, az ellenzék fogjon össze akármilyen áron, és tüntesse el helyettem Orbán Viktort. Ezt halljuk nyolc éve a néniktől és bácsiktól, a mostani protesztnek csak a dallama más. Egyébként nagy semmi.

Külföldiek is felkarolták Újhelyi kampányát

Az Európai Parlament alelnöke, Sylvie Guillaume is beszállt Újhelyi István regisztrációs kampányába, amellyel az MSZP EP-képviselője választási részvételre hívja a kivándorolt magyarokat. 

 

Újhelyit felháborította, hogy a magyar kormány kizárólag a határon túli magyarokat buzdítja részvételre az áprilisi magyarországi választásokon, mégpedig súlyos állami pénzekkel. Ugyanakkor teljesen figyelmen kívül hagyja a kivándorolt százezreket. Látszik is a regisztrációs adatokon, hogy ahol kampányol és mozgósít a Fidesz, ott tömegek kívánnak részt venni a választáson, míg a harmadik legnagyobb magyar városban számító Londonban például csak alig néhány ezren – írja Újhelyi, aki szerint

„ez a fajta tudatos állami beavatkozás felér a választási csalással”.

Újhelyi regisztrációs kampánya széles körben, több külföldi platformon és közösségi oldalon hívja választási részvételre a magyarokat. A kezdeményezést számos európai parlamenti képviselő is támogatásáról biztosította és osztotta meg a magyar nyelvű felhívást német, holland vagy épp brit felületeken. Köztük van Sylvie Guillaume, az Európai Parlament alelnöke is, aki saját honlapján és hírlevelében is terjeszti a felhívást, ezzel megszólítva a Franciaországban élő magyarokat – olvasható Újhelyi közleményében.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!