Kezdőlap Címkék Határ

Címke: határ

Átjárható határokat kér Pintértől egy vajdasági magyar ellenzéki párt

0

Arra kérik a magyar belügyminisztert, hogy hasson oda: gyorsítsák fel a vám- és adatkezelést. A körülményes eljárás miatt hatalmas sorok keletkeznek a magyar-szerb határon, több órás várakozással, ami az ingázó vajdaságiakat érinti a legérzékenyebben.

A Magyar Mozgalom 2017. november 3-án levelet intézett Magyarország belügyminiszteréhez, belgrádi nagykövetéhez és szabadkai főkonzuljához, amelyben arra kéri őket, vessék latba tekintélyüket a magyar-szerb határátkelőkön tapasztalt áldatlan állapotok rendezése érdekében.

„Az elmúlt egy év során látványosan megnőtt azon személyek száma, akik nem szándékoznak elhagyni szülőföldjüket, azon határmenti településeken keresnek munkát, ahonnan hetente hazajárhatnak a család többi tagjához, gyermekeikhez, akik továbbra is itthon járnak magyar óvodába, iskolába. Tudván, hogy a magyar kormányzat fontos célkitűzése a határon túli magyarok szülőföldön történő megmaradása, boldogulása, rá kell mutatnunk arra, hogy a határátkelőhelyeken tapasztalható torlódások, több órás várakozások eredményeként ezek a családok vagy szétszakadnak, vagy pedig véglegesen áttelepülnek Magyarországra, feladva őseik földjét. Ezért is fordulunk Önhöz, kérve közbenjárását, hogy az áldatlan állapotok a határainkon megszűnjenek, a hétvégi hazalátogatások rendszeresek maradhassanak és a harag és düh helyett, örömmel, feltöltődéssel járjanak.

Kérjük Önt, hogy a lehető legrövidebb időn belül, tekintélyével járuljon hozzá a határátkelés felgyorsításához. Jelentsen ez hatékonyabb, gyorsabb vám- és adatkezelést, ha szükséges az ott dolgozó hivatalnokok átcsoportosításával, vagy létszámuknak megnövelésével. A két ország közötti jó kapcsolatok mentén lehetővé kellene tenni, hogy a meglévő határátkelőhelyek mindegyike 0-24 órán át működjön és, hogy belátható időn belül akár új átkelőhelyek is nyíljanak, mindez a vajdasági magyar nemzeti közösség megmaradása, a családok és közösségek együtt maradása, nemzetünk erősödése érdekében.”

A nyitott határ is zárható

0

Ezt javasolja a brüsszeli bizottság, amely a schengeni szerződés „megerősítéséről” beszél, de valójában enged a tagállamok kérésének.

„Ha engedélyeznénk a belső határok védelmét, akkor ez a vég kezdete lenne!”- hangsúlyozta Dimitris Avramopulos uniós biztos. Timmermas uniós alelnök azt közölte: büntetés jár majd, ha valaki úgy vezeti be a határok ellenőrzését, hogy nem konzultál előre Brüsszellel és a szomszédokkal.

Mi most a helyzet? Hat tagállam ellenőrzi a belső határait: Franciaország a terrorizmus miatt, a másik öt a migráns válságra hivatkozik: Németország, Ausztria, Dánia, Svédország és Norvégia. A franciák határideje október 31-én lejár. A másik öt országnak november 11-ig van engedélye a határok ellenőrzésére. Csakhogy a jövőben minden egy kicsit másképp lesz: eddig hathónapos volt a felhatalmazás maximális ideje, de ez most meghosszabbodik 12 hónapra. Ezt az egy éves határidőt pedig meg lehet toldani újra kettővel- rendkívüli eseményre hivatkozva!Mindez lényeges változás, de a brüsszeli bizottság rájött:

ha nem enyhítenek a schengeni feltételeken, akkor maga a szerződés kerülhet veszélybe.

Az EU vezérkara szeretne úgy tenni mintha Schengen szelleme tovább élne. Ezért javasolja, hogy Bulgária és Románia is kerüljön be az útlevél mentes övezetbe. Persze Brüsszelben realisták: Jean-Claude Juncker beszédében az unió helyzetéről még Horvátország is szerepelt a listán, de most kihúzták. Így sem sok az esély a sikerre, mert jelenleg majdnem mindenütt a határ ellenőrzés erősítését fontolgatják, és nem akarnak beengedni a schengeni övezetbe olyan új tagokat, melyeken keresztül esetleg újabb migráns invázió indulhatna meg Európa szíve felé mint 2015-ben.

A kormány szerint továbbra is szükség van a határvédő intézkedésekre

0

Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta: a két éve a magyar határ védelmében hozott intézkedésekre továbbra is szükség van, szerinte ezeknek köszönhető, hogy radikálisan csökkent az illegálisan és ellenőrizetlenül Magyarországra lépő menedékkérők száma.

A kormányszóvivő erről a röszkei határátkelőhelyen beszélt. Szerinte 2015-ben Magyarország nem várt segítséget, anyagi hozzájárulást, saját érdekében és Európa védelmében teljesítette, ami a kötelessége.

Kovács Zoltán szerint a migrációs nyomás a határainkon állandó,

a ma is életben lévő intézkedések nélkül a helyzet sokkal rosszabb lenne.

Bakondi György és Kovács Zoltán egy korábbi sajtótájékoztatón
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó közölte: szilárd határőrizeti rendszert sikerült kialakítani, amely egyszerre szolgálja Magyarország és az unió belbiztonságát. Szerinte a műszaki akadályrendszer a határőrizet sikerének kulcsa, enélkül lehetetlen feltartóztatni a „tömegesen érkezőket.”

A tiltott határátlépések száma a 2015-ös 391 ezerről 2016-ban 18236-ra, 2017-ben 1184-re csökkent.

Bakondi szerint ez a tendencia a balkáni útvonal lezárása és az uniós-török megállapodás mellett mindenekelőtt a magyar határőrizet sikerének köszönhető.

A Helsinki Bizottság véleményét itt olvashatja.

Diákokat rendelt a határra a kormány

0

Vadai Ágnes hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Független Rendőr Szakszervezet információira hivatkozva azt mondta, hogy a Miskolci Rendészeti Szakgimnáziumban tanuló teljes próbaidős állományt a határhoz vezényelték, méghozzá előzetes egyeztetés nélkül.

A diákok a hírek szerint

nem kaptak sem enni, sem inni, sőt napidíjat sem, hogy legalább maguknak tudjanak ennivalót venni

– tette hozzá. Eddig csak arról lehetett hallani, hogy a kormány „ehetetlen moslékkal” élelmezi a határon szolgáló rendőröket és katonákat, de van lejjebb, hiszen „szinte gyerekeket” visznek a határra, akiknek semmi sem jár – fogalmazott.

Hozzátette, ha igazak a hírek, akkor a diákok jövő január elejéig is maradhatnak a határon, a tavalyi télen pedig már lehetett látni, hogy a kormány mennyire becsüli a határon állomásozó magyar katonákat rendőröket: nem, hogy fűtött szállás, sokaknak még egy sátor vagy pokróc sem jutott.

A DK szerint

a kabinetnek gondoskodnia kell arról, hogy a kivezényelt diákok tudjanak tanulni

vagy szabadidős programokban vehessenek részt, dolguk ugyanis nem lesz. Az utóbbi időben a déli határon lényegében egyetlen egy menekült sem érkezett az országba, ráadásul „Soros Györgyöt sem látták a környéken lángvágóval ólálkodni” – fogalmazott Vadai Ágnes.

Ez volt ma – 2017. szeptember 11.

0

Nem volt még ideje elolvasni a mai híreket? Egész nap dolgozott, és nem tudja, hogy mi történt Magyarországon és a világban? Még nem veszett el semmi: röviden összefoglaljuk, mi mindenről írtunk ma. Még nincs vége a napnak, minden megtörténhet!

Tesco-sztrájk: nyugalom van

MTI Fotó: Balogh Zoltán

A pénteki és szombati sztrájk után hétfőn délelőtt ültek le egymással ismét tárgyalni a szakszervezetek és a multi áruházlánc.

A szakszervezetek továbbra is ragaszkodnak a 15 százalékos létszámemeléshez, de az áruházlánc jelentése alapján meg fogják vizsgálni, hogy az egyes áruházakban mekkora pluszlétszámra lehet szükség.  A szakszervezetek továbbra is fenntartják a 25 százalékos béremelési igényt, erre a követelésükre legkésőbb október 2-ig kell választ adnia az áruházláncnak.

Elveszíttetné Áder államfő jellegét a Jobbik

Megfosztási eljárást indít Áder János köztársasági elnökkel szemben a Jobbik amiatt, mert amikor aláírta a plakáttörvényt, akkor nyíltan alaptörvény-ellenes intézkedéseket fogadott el. Ezt pedig a jogszabályok azzal engedik honorálni, hogy induljon ellene megfosztási eljárás, amelynek a végén felmentik tisztségéből.

Népszavazást tartanának az euró bevezetéséről

Újabb hat „név” írta alá a Hitvallás Európa mellett kiáltványt, s biztosította támogatásáról  a Polgári Világ Pártja által az idén augusztus 14-én az euró bevezetéséért indított népszavazási kezdeményezést.

 A kezdeményezők a kiáltvánnyal társadalmi mozgalmat szeretnének elindítani, hogy Magyarország megragadja az utolsó esélyt arra, hogy visszatérjen a még szorosabban egységesülő Európai Unióhoz. Várják a további csatlakozókat is. A párt sorsdöntő jelentőségűnek tartja az európai fősodorhoz való visszatérést, aminek ma az euró mielőbbi bevezetése az eszköze és a szimbóluma.

Diákokat rendelt a határra a kormány

Vadai Ágnes hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Független Rendőr Szakszervezet információira hivatkozva azt mondta, hogy a Miskolci Rendészeti Szakgimnáziumban tanuló teljes próbaidős állományt a határhoz vezényelték, méghozzá előzetes egyeztetés nélkül.

A diákok a hírek szerint nem kaptak sem enni, sem inni, sőt napidíjat sem, hogy legalább maguknak tudjanak ennivalót venni.

Szijjártó szerint Ukrajna hátba szúrta Magyarországot

Magyarország mostantól semmilyen ukrán hivatalos kezdeményezést nem támogat – ezt az ukázt adta ki a budapesti külügyminisztérium az ukrán oktatási törvény elfogadása miatt – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Tart a feszültség Romániával is a katolikus középiskola miatt.

A miniszter rendkívüli budapesti tájékoztatóján hazugságnak nevezte azokat a vádakat, hogy a magyar diplomácia nem tartotta napirenden a fejleményeket. Leszögezte, az elmúlt időszakban minden lehetséges kétoldalú tárgyaláson szóba hozták a törvényt, amely gyakorlatilag ellehetetleníti az ötödik osztálytól felfelé az anyanyelven történő iskolai oktatást.

Nyomd ide a suskát, aztán akkor lássalak, amikor semmikor!

Orbán Viktor levelet írt Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, Azt kérte tőle, hogy az Európai Unió fizesse ki a magyar határvédelmi költségek felét, 135 milliárd forintot. Magyarországnak ugyanis cirka 270 milliárd forintjába került, hogy megvédje Európát a bevándorlóktól.

Nem is fogott vastagon a főpincér ceruzája. Mondhatott volna többet is, kis lovag! Kérhette volna az egész összeget. Vagy még annál is többet, mondván, azóta infláció volt.

De kérhetett volna kevesebbet is, hiszen köztudott, hogy Magyarország, szemben a hanyatló Európával, jól teljesít. Nekünk meg sem kottyan a 270 milliárd forint, amibe a háromezer határvadász üzembeállítása valamint a kerítés került. Nekünk ez nem pénz, nem is azért kérjük, mintha szükségünk lenne rá.

Csak azért vetjük fel a témát, hogy Európában is érezzék: a szolidaritás nem maradhat meg a szavak szintjén. A szolidaritásnak ára van. Mi ugyan, ha kell, ingyen is megvédjük Európát, de akkor Európa nem tudja majd értékelni ezt a gesztust. Ha nem kérünk védelmi pénzt Európától, azt gondolhatják, hogy mi egy szánalmas, magunkat büszkének mondó, ám valójában az uniós pénzekért kuncsorgó ország vagyunk.

Olyanok, akik még 1294 menekültet sem hajlandók befogadni.

Ezért kérjük most a 135 milliárd forintot. Hogy ne gondolják rólunk, hogy mi nem viseljük szívünkön a menekültek ügyét. Akiket ugyan illegális bevándorlóknak szoktunk nevezni, és hazai szóhasználatban a terroristákkal mossuk össze őket. Nem azért, mert nem viseljük a szívünkön a sorsukat, hanem mert azt szeretnénk, hogy a magyar emberek jövőre is ránk szavazzanak.

Ezért kell nekünk a 135 milliárd forint. Hogy jövőre is legyen pénz stadionokra, a felcsúti kisvasút meghosszabbítására.

És lehetnek még előre nem látható költségek. Ha kívánja Juncker úr, ez utóbbiakat is részletezzük.

Rendes magyar ember megkéri az árát annak, hogy ő rendes magyar ember

Most, hogy kiderült: Orbán Viktor levelet írt Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben arra kérte, hogy az Európai Unió fizesse ki a magyar határőrizet árának a felét – mintegy 135 milliárd forintot – eszembe jutott az a két évvel ezelőtti írásom, amelyben a rendes magyar emberről írtam. Arról, aki nem menekül, marad ott, ahol van.

Most ezt kiegészíteném azzal: rendes magyar ember megkéri az árát annak, hogy ő rendes magyar ember.

Rendes magyar ember nem menekül. Nem tölti idejét utcán, pályaudvarokon, vonatra, regisztrációra, meleg ételre, hideg vízre várva. Rendes magyar ember jó helyre születik, olyan országban látja meg a napvilágot, ahonnan (egyelőre) nem kell menekülnie.

Rendes magyar ember jövedelemmel rendelkezik, rendezett körülmények között él, nem ismeri a nélkülözést, a kilátástalanságot. Rendes magyar ember nincs életveszélyben, nem kell menekülnie reménytelenségből a bizonytalanságba.

Rendes magyar ember nem zsúfolódik be sokadmagával levegőtlen furgonokba, nem fullad meg. Nem fizet embercsempészeknek, hogy elvigyék oda, ahová nem viszik. Rendes magyar ember marad ott, ahol van.

Rendes magyar embernek nincs baja az idegenekkel, csak azzal nem ért egyet, hogy itt vannak. Ő sem megy sehová, más is miért nem marad ott, ahol van. Rendes magyar ember szerint mindenhol jó, de a legjobb otthon.

Hogyan kell szeretni egy hazát?

„Elég, ha ugyanúgy szeretjük ezt a közös hazát, ahogy szüleink és azok szülei tették. Határtalanul. Mert a haza minden előtt”. Ezt mondta ünnepinek szánt beszédében Áder János augusztus 20-án.

Honnan tudja Áder, hogy a szüleink és azok (helyesen: az ő szüleik) szülei hogyan szerették ezt a hazát?

Jobban, mint mi? Rosszabbul? Hogyan kell szeretni egy hazát?

Nincs nekem bajom a szüleinkkel, sem az ő (nem azok) szüleivel. Bár nem ismertem az összes magyar szülőt és nagyszülőt, feltételezem, hogy jó emberek voltak, és bizonyára szerették ezt a hazát. Miért ne szerették volna? Ez itt, ami nekünk van, alapjában véve egy szerethető haza.

Vannak persze rossz napjai, időszakai – kinek nincsenek. De a haza azért is van, hogy legyen mit szeretnünk.

Az a legjobb, ha a szeretett haza viszontszeret bennünket. Nincs ez mindig így, voltak idők, amikor százezreket taszított el a hazájuk. Nem tetszett neki a származásuk, világnézetük. Pontosabban, nem a hazának volt baja az eltaszítottakkal, hanem azoknak, akik a haza képviseertében ilyen ügyekben eljártak. Uralkodtak élet, s halál fölött, ítételetet mondtak.

Hiába írta Radnóti Miklós a magyar irodalom legszebb hazafias versében, hogy „nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország” a haza nem volt vevő a költő szeretetére. A haza akkori urai úgy döntöttek, hogy ennek a hazának nincs szüksége Radnótira. Szerb Antal, Rejtő Jenő, Bálint György sem kellett nekik. Nagyon sokakra nem volt szüksége akkoriban a hazának, neves és névtelen személyekre. Olyanokra, akik halálukig magukénak tudták és szerették ezt a hazát.

Áder János most azt mondta augusztus 20-án, hogy a szüleink és azok (sic!) határtalanul szerették a hazát. Hogy miért így fogalmazott, biztosan oka van annak is. Talán megfelelési képnyszerből, szoktak mostanában így fogalmazni. Lázár János például néhány héttel ezelőtt Magyarország jelenlegi határairól beszélt.

De nemcsak ez a baj Áder mostani mondatával. Hanem az, hogy volt már ez a mondat, sok évvel ezelőtt. Dinnyés József daltulajdonos egyik dalszövege így hangzott: Határtalanul szeretem hazámat.

A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején ennek a mondatnak súlya volt. Akkoriban háromévente lehetett nyugatra menni. Nem mindenii mehetett, csak az, aki jól viselkedett. Később már az is elég volt, ha az illető nem viselkedett rosszul.

Mást jelentett akkor határtalanul szeretni a hazát, mint most. Ha Áder nem érzi a különbséget, ne mondjon semmit, maradjon csendben.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!