Kezdőlap Címkék Függetlenség

Címke: függetlenség

Este kiderülhet, mi lesz Katalóniával

0

Kedd este szólal fel Carles Puigdemont katalán elnök a helyi parlamentben. Az ülésen Katalónia függetlensége lesz a napirenden.

A spanyol kormány felszólította a katalán elnököt, hogy ne tegyen olyan lépést, amely „visszafordíthatatlan következményekkel jár”. A kormányszóvivő azt kérte:

ne tegyen egyoldalú függetlenségi nyilatkozatot, és kezdeményezéseivel térjen vissza a törvényes keretek közé.

Puigdemont várhatóan hat órakor beszélt a barcelonai parlamentben.

A spanyol rendőrség bejelentette: a várható tüntetések miatt lezárja annak a parknak a bejáratait, amelyben a katalán parlament épülete található.

Az Antena3 tévé szakértői

négy lehetséges forgatókönyvről beszélnek:

  1. A legradikálisabb, hogy a katalán elnök bejelenti Katalónia azonnali egyoldalú elszakadását Spanyolországtól.
  2. Az elnök bejelenti a függetlenséget, de nem azonnal, hanem azt rövid időre elhalasztva, hogy megszerezze a most hiányzó nemzetközi támogatást.
  3. A legvalószínűbb verzió szerint szimbolikus nyilatkozatot tesz, amely szerint a katalánok a referendummal elnyerték a jogot egy önálló katalán állam létrehozásához, de annak kinyilvánítására haladékot javasol a megfelelő felkészülésig.
  4. A legkisebb esélye annak van, hogy az elnök előrehozott választásokat jelent be.

Katalóniában múlt vasárnap tartottak népszavazást a függetlenségről, amelyet a spanyol kormány törvénytelennek nevezett és brutális erőszakkal lépett fel ellene. Ezután Katalóniában hatalmas tüntetéseket és sztrájkot tartottak, Puigdemont pedig bejelentette, hogy a parlamentet kérik majd a függetlenség kikiáltására. Sokan tüntettek a két fél közti párbeszédért is, de erre egyik fél sem tűnik hajlandónak.

Menekül Katalóniából az egyik legnagyobb helyi bank

A második legnagyobb katalán bank, a Banco Sabadell igazgatósága csütörtökön székhelyük Alicantéba költözéséről döntött. Nem engedhetik meg maguknak, hogy Katalónia függetlensége miatt kikerüljenek az eurózónából és az európai bankrendszerből – hozták fel indokként.

Katalónia második legnagyobb pénzügyi szolgáltatója, a Banco Sabadell (BS) átköltözteti székhelyét Alicante tartományba – így döntött a BS igazgatósága csütörtökön a spanyol El País napilap online kiadásának esti tudósítása szerint. A döntést azután hozták, hogy múlt vasárnap Katalóniában népszavazást tartottak a tartományban, majd általános sztrájk tört ki, és Carles Puigdemontkatalán elnök bejelentette: napokon belül kinyilvánítják függetlenségüket.

Bár a BS vezetése ragaszkodott ahhoz, hogy nem avatkoznak be a politikai folyamatokba, a székhelyváltás lehetősége időszerűvé vált. Tisztségviselői több fórumon figyelmeztettek arra, hogy válaszolniuk kell az aggasztó spanyolországi politikai helyzetre, és annak veszélyére, hogy az egyoldalú függetlenségi nyilatkozat következtében stabil jogi környezet nélkül maradhatnak.

A távozás melletti legfőbb érv az volt, hogy – amiként az Európai Bizottság ismételten rámutatott – a függetlenséggel Katalónia kikerül az Európai Unióból.

A BS nem engedheti meg magának, hogy

kívül rekedjen az eurózónán, elveszítse az Európai Központi Bank és az Európai Bankfelügyeleti Hatóság védőernyőjét,

amelyek lehetővé teszik a hozzáférést az euróhoz és a betétbiztosítási alaphoz, amelyek elveszhetnek Katalónia esetleges függetlensége esetén. A székhelyváltás másik oka az, hogy csak így tudnak egyenlő feltételekkel versenyben maradni a többi spanyol pénzügyi szolgáltatóval.

A bejelentést a piac jól fogadta a BS részvényei emelkedni kezdtek.

A költözésre szóba került Madrid és Oviedo, de a BS vezetése végül Alicantét választotta. A cégnek már van ott egy operatív központja.

Az El País egyik forrása szerint a katalán hatóságok megpróbáltak nyomást gyakorolni a BS-re a költözésről szóló döntés kapcsán. A bank vezetése mindenesetre tájékoztatta döntéséről a központi spanyol kormányt. A BS nem zárja ki, hogy ha valamikor megszűnnek a politikai feszültségek, visszatérnek Katalóniába, de rövid távon ez nincs napirenden.

„A BS távozása Katalóniából üzleti döntés, nem politikai”,

magyarázták a vezetők. Nem értelmezhető úgy, hogy az támadás lenne a tartományi vezetés ellen. Céljuk az ügyfelek megnyugtatása a tőzsdén, és azoké is, akik kivonták befektetéseiket, bár a cég minimalizálta a kivehető összeget. „Több a kérdés és a híresztelés, mint a készpénzkivét” – mutatott rá egy forrás.

A BS-nek Katalónián kívül Alicante mellett van bázisa Las Tablasban (Madrid) is. A BS vagyona 217 millió euró, 11 millió ügyfele van, és az utóbbi években globális szereplővé vált, különösen a brit TSB bank megvásárlása után. Üzleti tevékenységének már csak 15 százaléka származik Katalóniából, 55 százalék Spanyolország többi részéből, a maradék 30 százalék pedig az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból és Mexikóból.

A hírek szerint Katalónia legnagyobb bankja, a CaixaBank is a költözést fontolgatja, Madridban a kormány pedig jogszabályt készít elő, amely megkönnyíti az „emigrációt” Katalóniából. A költözés mellett döntő bankok és cégek ugyanúgy működnek tovább mint eddig, csak a székhelyüket viszik át hivatalosan Spanyolország egy másik részére.

Katalónia hétfőn kikiálthatja a függetlenségét

0

A tartományi kormány jelentette ezt be. Hétfőn vitát tartanak erről a regionális parlamentben, utána pedig szavaznak, ezután következhet a függetlenség kikiáltása.

Carles Puigdemont katalán elnök azt mondta, hogy

a parlamentet fogják kérni a függetlenség kikiáltására

a vasárnapi népszavazás után, amely a spanyol kormány (és szakértők szerint) illegális volt. A kormány brutális erőszakkal próbálta megakadályozni a referendum megtartását, 900-an sérültek meg, de a szavazást megtartották.

Fotó: MTI/EPAAndreu Dalmau

Puigdemont szerint még néhány nap, amíg a külföldről beérkezett szavazatokat is összeszámolják, utána szavazhat a parlament.

Spanyolország az Európai Unió negyedik legnagyobb gazdasága, de az alkotmányos válság miatt komoly bajban van:

zuhan a tőzsde,

amely szerdán két és fél éves mélypontot ért el.

Az ügyben megszólalt VI. Fülöp spanyol király is, aki szerint az elszakadáspárti politikusok megosztják a katalán társadalmat is, és szembe mennek a demokratikus értékrenddel.

A Reuters információi szerint ma este hétkor jelentik be a parlamenti vita pontos dátumát, amely valószínűleg hétfő lesz.

Függetlenségpárti tüntetõk Barcelonában
Fotó: MTI/EPA/Quique García

A vasárnapi erőszakos fellépésre válaszul tegnap hatalmas tüntetéseket és sztrájkot is tartottak.

A népszavazáson nagy többséggel az elszakadást támogatók nyertek, de a szavazásra jogosultak 43 százaléka vett csak részt rajta. Felmérések szerint

kisebbségben vannak azok Katalóniában, akik támogatják a függetlenséget, ugyanakkor az ezt elutasítók többsége is szeretne népszavazást erről.

A brutális rendőri fellépés pedig közülük is sokakat feldühített.

A kurdok a függetlenségre szavaztak

0

Az iraki kurd szavazók több mint 90 százaléka igennel voksolt hétfőn arra, hogy Kurdisztán régió és körülötte a kurdok lakta térségek független állammá alakuljanak.

A területen szavazásra jogosult 5,5 millió fő bő 72 százaléka járult az urnákhoz – közölte a bizottság, holott korábban 78 százalékos részvételi hányadról szóltak hírek.

A külföldön élő iraki kurdok már szombattól szavazhattak.

Hivatalos végeredmény legkésőbb három nap múlva várható.

Kurdisztánon a voksolást követően éjszakába nyúló népünnepély lett úrrá: tűzijátékkal, autódudák kórusával, levegőbe lövöldözéssel tudatta örömét a függetlenségre vágyó elsöprő többség.

A többség szerint nem lesz független Katalónia

0

A spanyol és a katalán lakosság jelentős többsége szerint nem lesz független Katalónia, sőt, egyik közvélemény-kutatás szerint meg se tartják október 1-jén a népszavazást. Katalóniában ma van a katalán nemzeti ünnep, nagy elszakadáspárti felvonulás várható.

Több közvélemény-kutatást közöltek spanyol újságok a szeptember 11-i katalán nemzeti ünnep napjára időzítve – derül ki az MTI körképéből. Ezek egyike sem azt jelzi előre, hogy sikeres lenne a katalánok október elsejére kiírt – és a spanyol kormány által elutasított, az alkotmánybíróság által pedig a döntésig felfüggesztett – népszavazása.

A GAD3 nevű közvélemény-kutató eredménye szerint Katalóniában a megkérdezettek 62,2 százaléka, egész Spanyolországban pedig 89,2 százaléka látja úgy,

hogy nem lesz független az autonóm régió október 1-jét követően,

míg ennek ellenkezőjét Katalóniában 21,6 százalék, országosan pedig 5,4 százalék gondolja – írta az ABC című újság.

Az El Mundo napilap a Sigma Dos kutatóintézet felmérését tette közzé, amely szerint a megkérdezettek 45,7 százaléka úgy véli, hogy végül nem tartják meg a referendumot, 35,9 százalékuk szerint viszont igen.

A népszavazás engedélyezését a válaszadók 29,1 százaléka támogatja, 60,3 százaléka pedig ellenzi.

(A három éve egyszer már az alkotmánybíróság által megsemmisített referendum-kísérlet ellenzői szerint egy tartományban nem, csak az egész országban lenne törvényes a kiszakadási népszavazást megtartani.)

A El País című napilap még vasárnap közölte a Metroscopia Katalóniában végzett felmérését. A megkérdezettek 56 százaléka szerint nemzetközileg nem tekinthető legálisnak és érvényesnek az önrendelkezési népszavazás, 38 százalékuk ezzel ellentétes véleményt képvisel.

Narciso Michavila, a GAD3 elnöke megállapította, hogy

Katalóniában a függetlenség társadalmi bázisa szűkül,

a katalán kormány pedig emiatt felgyorsítja lépéseit, megkerülve az útjába kerülő demokratikus elveket. Szerinte ezzel a stratégiával sikerült elérnie, hogy a spanyolok többsége egyetért abban: Katalónia nem lesz független október 1-je után.

José Juan Toharia, a Metroscopia elemzője kifejtette: tízből hét katalán szeretné, ha referendumon szavazhatna a függetlenségről, de nem úgy, ahogyan azt most a katalán kormány tervezi, hanem teljesen jogszerűen, megállapodva arról a spanyol állammal.

Törvényt fogadott el a függetlenség szabályozásáról a katalán parlament

0

Katalónia parlamentjének elszakadáspárti többsége törvényt fogadott el a függetlenség folyamatáról és az átmeneti szabályokról. A spanyol egység hívei ezúttal is kivonultak.

Péntek hajnalban a katalán parlament rapid eljárással törvényt fogadott el a tartomány önállósodásának szabályairól és folyamatáról. A törvény az egy napja kiírt elszakadási népszavazás sikere után lépne hatályba.

A jogszabály az önállósodó Katalónia jogi kereteit biztosítaná addig, amíg megválasztják az új, alkotmányozó katalán nemzetgyűlést és elkészítik az új állam alkotmányát. A katalán parlament függetlenségpárti többsége annak ellenére szavazta meg a törvényjavaslatot, hogy a spanyol kormány az alkotmánybírósághoz fordult, amely csütörtök este felfüggesztette a referendumot kiíró rendeletet.

Carles Puigdemont katalán elnök közölte, hogy nem mondanak le a népszavazás megrendezéséről, amelynek kérdése:

„Akarja, hogy Katalónia önálló állam legyen köztársaság formájában?”.

A péntek hajnali szavazást megelőzően a referendumot ellenző pártok képviselői ismét kivonultak az ülésteremből, tiltakozván az ellen, hogy az elszakadási törvényt, ahogy egy nappal korábban a népszavazásról szólót is, expressz módon, néhány óra alatt vitték át a törvényhozáson a függetlenségi pártok. A törvényt előzetes szakértői véleményezés nélkül terjesztették be, nem adva lehetőséget az ellenzéknek a vitára és az érdemi módosításokra sem.

A kiszakadást ellenző pártok, köztük a kormányzó spanyol Néppárt a jogszabályt és az eljárást is alkotmánysértőnek tartják, mert a spanyol alkotmánybíróság egy korábbi határozatában alkotmányellenesnek ítélt minden, a függetlenségi népszavazás megrendezésére irányuló lépést.

A katalán kormány azzal érvel a referendum mellett, hogy

a katalán népnek joga van saját sorsáról dönteni.

A spanyol kormány viszont azt mondja: a referendum sérti a spanyol nép szuverenitását,

a katalán függetlenségről csak országos szavazás tartható,

amit viszont a katalán vezetés utasított el.

Katalónia három éven belül a második, a spanyol alkotmánybíróság által felfüggesztett népszavazásra készül. Három éve – miután a spanyol alkotmánybíróság megsemmisítette a referendum kiírását – „alternatív népszavazás” néven, egyfajta konzultációnak tekintve mégis megtartották azt, amelynek nyomán Artur Mas akkori katalán elnök és kormánya több tagja ellen perek sora indult. A politikust azóta nem jogerősen két évre eltiltották közhivatal viselésétől, és az állami számvevőszék a népszavazás költségeinek egy részét, 5,1 millió eurót megtéríttetne vele, valamint tíz másik közreműködővel.

A katalán kormány legutóbbi, júliusban készült hivatalos közvélemény-kutatása az elszakadást elutasítók többségét mutatta.

MTI/FüHü

Ismét a kiszakadásra készül Katalónia

Szűk többséggel megszavazta a függetlenségi népszavazást elrendelő törvényt Katalónia parlamentje szerdán késő este. A Spanyolországból kiszakadást célzó referendumot ezután kiírta a katalán elnök. A spanyol alkotmánybíróság korábbi tiltása ellenére másodjára próbálkoznak a katalán függetlenséggel. Ha megtartják, veszélybe kerül az ígért folyamatos EU-tagság.

Október 1-jére írta ki a Spanyolországtól való elszakadásról szóló katalán függetlenségi népszavazást Carles Puigdemont katalán elnök

szerdán késő este Barcelonában – jelentette az MTI. Tette ezt azután, hogy előtte a 135 fős törvényhozásban az autonómiát zászlajára tűző Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetség és a nacionalista baloldali Népi Egység (CUP) 72 képviselője támogatta a javaslatot, amelyet ők terjesztettek be a parlamentnek. A szavazásnál három ellenzéki párt, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt, a katalán szocialista párt és a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt képviselői elhagyták az üléstermet.

A referendum kiírását tehát alig 53 százalék támogatta.

A törvényhozási kezdeményezést, ahogyan magát a katalán függetlenséget a spanyol kormány hevesen ellenzi. Katalónia kormánya nem először készül függetlenségi referendumra. A spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére 2014. november 9-én „alternatív népszavazás” címen rendezett népszavazást, hogy megtudja, mennyien támogatják a történelmi régió elszakadását Spanyolországtól.

A 7,5 milliós lakosú Katalóniában akkor az 5,4 millió választásra jogosult kevesebb, mint fele, 2,3 millió szavazó vett részt a voksoláson. A függetlenséget és az elszakadást közülük mintegy 1,8 millióan (80 százalék) támogatták. A katalán kormány

júliusban készíttetett hivatalos felmérésében megkérdezettek többsége nem támogatta a kiválást Spanyolországtól.

A népszavazás kiírásáról szóló dokumentum aláírását követő sajtótájékoztatón Carles Puigdemont hangsúlyozta: senkinek sincs hatalma, hogy elvegye a döntés jogát. „Nem hagyjuk magunkat megfosztani a demokráciától. Nem hagyjuk megsemmisíteni emberi jogainkat” – mondta.

Carles Puigdemont kormánya annak ellenére készül a népszavazás megrendezésére, hogy a spanyol alkotmánybíróság korábban az erre irányuló törekvést alkotmányellenesnek nyilvánította. A spanyol kormány szerint Katalónia

azért sem rendezhet népszavazást a függetlenségről, mert arról csak országos referendum tartható, amit viszont a katalán vezetés nem fogadott el. 

Inés Arrimadas, a katalán parlamentben legnagyobb ellenzéki pártnak számító Ciudadanos helyi szervezetének elnöke a szavazás után bejelentette: bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Carles Puigdemont katalán elnök ellen.

„Rúgás a demokráciába” – értékelte a katalán parlamentben zajló eseményeket Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes. Úgy vélte, hogy a népszavazás kezdeményezői már-már a diktatórikus és autokrata rezsimekre jellemző magatartást tanúsítanak.

A spanyol kormány az alkotmánybírósághoz fordul, mert szerinte már a jogszabálytervezet parlamenti eljárásba vétele is jogellenes. A spanyol alkotmánybíróság ugyanis egy korábbi határozatában alkotmányellenesnek ítélt minden, a függetlenségi népszavazás megrendezésére irányuló lépést.

A függetlenségpártiak azzal is kampányoltak, hogy az önálló Katalónia automatikusan tagja marad az EU-nak. Ezt az érvelést uniós szakértők is cáfolták (új államnak elölről kell kezdenie a belépést), a madridi kormány is kilátásba helyezte a vétót. Katalónia az egyik legnagyobb nettó befizetője a spanyol államkasszának, sokak szerint ettől szeretnének megszabadulni.

„Ne kerteljünk: sokk volt!”

0

Így reagált az Új Szó szerkesztősége a tulajdonosváltás hírére. Kérdés, vajon hogyan viselkedne az új tulajdonos, ha mondjuk magyar kormánykörökből kapna egy ajánlatot az Új Szó eladására. Tudjuk, hogy a Fidesz már bekebelezte az erdélyi és a vajdasági magyar sajtó nagy részét, és azt is tudjuk, mit tett ez az érintettwk függetlenségével.

Czajlik Katalin írja az Új Szóban az újság váratlan tulajdonosváltása kapcsán: “Ne kerteljünk: sokk volt! Hétfőn reggel munkába jövet megtudtuk, hogy megvett minket a Penta. Illetve, hogy jelenlegi többségi tulajdonosunk, a PSIS annak fejében, hogy növeli befolyását a Pentával szemben a kiadóban,

túlad rajtunk. Mint egy rossz pár cipőn.”

Mert hát ne is kerteljünk – folytatódik az Új Szó publicistájának véleménycikke:  a Penta nem csak amolyan „hétköznapi” pénzügyi csoport. A Gorilla óta az újkori Szlovákia legnagyobb korrupciós botrányának árnyéka vetül rá. Igaz, eddig senki sem bizonyította a Gorilla-akta hitelességét (vagy hamisságát), s a vizsgálat lefolyását szemlélve erre egyhamar nem is kerül sor. Mégis aggályos, ha egy ilyen csoport médiákat vásárol. Melyeknek, ugyebár, az az érdeke, hogy a Gorillához hasonló botrányokra fény derüljön. (…)

“A helyzet most annyiban új, hogy a kisebbségi tulajdonosból 100%-os tulajdonos lesz. Hogy ez változtat-e valamit az eddigieken, nem tudjuk. Eddig szóban kaptunk ígéretet arra, hogy nem. Hogy ez valóban így lesz-e, jelenleg nem tudjuk. Ezen a téren viszont

némileg biztató jel, hogy új kiadónk portfoliójába tartozik például a Trend hetilap, amely a tényfeltáró újságírás terén élen jár a hazai piacon,

a legmerészebb és legkritikusabb médiák közé sorolható.”

“A tartalom befolyásolása azonban csak az egyik, s talán nem is a legfőbb aggály. Azt ugyanis nem igazán hiszi senki, hogy a Penta ezen túl az Új Szón keresztül akarná átnyomni az érdekeit. Annál indokoltabb viszont a kérdés, vajon hogyan viselkedne az új tulajdonos, ha mondjuk magyar kormánykörökből kapna egy ajánlatot az Új Szó eladására. Tudjuk, hogy a Fidesz már bekebelezte az erdélyi és a vajdasági magyar sajtó nagy részét, s azt is tudjuk, mit tett ez az érintett médiák függetlenségével. Vajon tudja ezt a Penta is? S vajon érdekli-e egyáltalán?”

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!