Kezdőlap Címkék Francia

Címke: francia

Macron a franciák felelősségéről

80 éve 9000 francia rendőr és csendőr tartóztatott le és adott át a náciknak 13 ezer zsidót, köztük 4115 gyereket. Emlékeztetett Emmanuel Macron elnök a francia hatóságok felelősségét hangsúlyozva.

“Bizony a mi törvényeink voltak melyek alapján a francia rendőrök többezer családot összeszedtek és idehoztak”

– mondta azon a pályaudvaron, ahol összegyűjtötték a zsidókat, hogy azután haláltáborokba szállítsák őket.

A 90 ezer zsidó döntő többsége ott is halt meg, mindössze 10 ezren tértek vissza Franciaországba. Ezt a helyet emlékmúzeummá alakították.

“Most is ébereknek kell lennünk az antiszemitizmussal szemben, amely fokozódik Franciaországban”

– hangoztatta a köztársasági elnök.

“A negyvenes években beindult mechanizmus régi gyűlöletre épített. Ma is megtalálhatjuk ezt a régi gyűlöletet. Még nem végeztünk az antiszemitizmussal” – jelentette ki Macron elnök.

Antiszemita elnökjelölt

Eric Zemmour szélsőjobboldali jelölt a legutóbbi elnökválasztáson, mentegetni próbálta Pétain marsallt, aki kiadta a parancsot a francia rendőröknek és csendőröknek a zsidók begyűjtésére. Eric Zemmour, aki magát berber zsidónak nevezi, azzal mentegette Pétain marsallt, akit háborús bűneiért életfogytiglanra ítéltek, hogy zsidókat mentett annak idején. Erről Macron elnök most azt mondta: “Sem Pétain sem Laval (egyikük az államfő másikuk pedig miniszterelnök volt a nácibarát rendszer idején. Lavalt mint háborús bűnöst kivégezték.) nem akarta menteni a zsidókat. Ez történelemhamisítás!”

Majd hozzátette anélkül, hogy megnevezte volna Eric Zemmourt: “ez televíziós kommentátor azok közé tartozik, akik összetévesztik a szólásszabadságot az antiszemitizmussal. Sohasem engedhetünk ennek. Ezt el kell nyomnunk és meg kell büntetnünk. Emlékeznünk kell és tanítani kell a múltat!” – hangsúlyozta Macron.

A francia elnökválasztási kampány előtt Orbán Viktor miniszterelnök találkozott Budapesten Eric Zemmourral éppúgy, mint a másik szélsőjobboldali jelölttel, Marine Le Pen asszonnyal. Az utóbbinak még egy több mint 10 millió eurós bank kölcsönt is elintézett Mészáros Lőrinc bankjánál.

Nemcsak a szélsőjobboldali, de az iszlamista antiszemitizmus is aktív Franciaországban

Erről is beszélt elnök, aki emlékeztetett rá, hogy Franciaországban él Európa legnépesebb zsidó és muzulmán közössége egyaránt. Az iszlamista terrorista akciók megmutatták, hogy a muzulmán közösség egy csekély kisebbsége akár erőszakosan is képviseli az antiszemitizmust. Velük szemben a francia állam fellép és megvédi a zsidó közösséget – hangsúlyozta.

Párizsban nemrég ítélték el a nagy iszlamista terrorakció egyetlen terrorista túlélőjét. Életfogytig tartó börtönbüntetést kapott. Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök a terrorakciók hírére Párizsba sietett, és arra buzdította a zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe. Az akkori francia államfő, Francois Hollande ezt elutasította mondván: a francia állam megvédi a zsidókat. Bár nőtt az aliját választó francia zsidók száma, de nem jelentősen, így továbbra is Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó közössége.

A Pegasus-t többé nem használják francia telefonszámok esetében

Eyal Hulata, az izraeli kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója diszkréten tárgyalásokat folytatott Párizsban októberben, hogy „eloszlassa a félreértéseket a két állam között.”
Tájékoztatta az izraeli miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója Macron francia elnök diplomáciai tanácsadóját, fhogy francia telefonszámon többé nem használják a Pegasus szoftvert.

A legkínosabb félreértés az volt, hogy kiderült: magát Macron elnököt is lehallgatták a Pegasus szoftver segítségével! Párizs felkapta a vizet, és az izraeli kormányt vádolta azért, hogy a Pegasus programot olyanoknak is eladta, akik Franciaország ellen kémkedtek. Most az izraeli miniszterelnök tanácsadója sietett megerősíteni: Franciaország biztonsága, Izraelnek is elemi érdeke. Épp ezért a jövőben francia telefonszámok ellen nem indít akciót Pegasus szoftverrel senki sem! – igérte meg a miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

Ebből persze az is kiderül, hogy a Pegasust árusító izraeli cég maga is hozzájuthat a megfigyelt célszemély adataihoz!

Nálunk ez hogy van?

Orbán Viktor igyekezett elviccelni az ügyet a parlamentben mondván: ha a nemzetbiztonság a tét, akkor a szolgálatok megfigyelnek püspököt és utcaseprőt egyaránt!

Jogilag ez is meglehetősen problematikus, de a nemzetbiztonság szempontjából legalább akkora gond, hogy a Pegasus információi szinte automatikusan eljuthatnak a Moszadhoz illetve rajta keresztül a CIA-hez. Orbán Viktor nyilvánvalóan tudatában volt ennek amikor megbízta akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját, Czukor Józsefet, hogy vásárolja meg a Pegasust. A magyar hírszerzés nagy öregjét akkor fogadta Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök is.

A realitásokkal Orbán Viktor tisztában van: az igazán fontos telefonbeszélgetésekhez nem használ internethez kapcsolódó telefont!

Az amerikaiak ugyanis már a felhőben figyelnek. Orbán Viktor pedig tart a Biden adminisztrációtól, amely nem hívta őt meg a demokrácia csúcstalálkozóra, melyet decemberben rendeznek meg Washingtonban.

Közel ötven éve adtak el ilyen kevés autót

25,5%-al kevesebb autót adtak el Franciaországban 2020-ban mint a megelőző évben. Utoljára ilyen kevés autót 1975-ben sikerült értékesíteni – számolt be az üzleti körök lapja, a Les Échos.

Az elektromos autók részesedése 10% fölé emelkedett az eladásokban! Óriási ugrást eredményezett a pandemia: 2019-ben az új autók közül csak 2,7% volt az elektromos járművek aránya míg tavaly ez már 11,2%-ra növekedett!

Összesen 1,65 millió új autó talált gazdára Franciaországra, és ilyen keveset utoljára a nagy olajválság idején adtak el 1975-ben keseregnek a Les Echos-nak nyilatkozó szakértők.

Akik az első nagy leállás idején még márciusban sokkal pesszimistábbak voltak: 30-35%-os visszaesést prognosztizáltak. Ehhez képest a 25,5% nem is olyan rossz – különben is megfelel az európai átlagnak.

Az állam közbelépett

A környezetkímélő autók jelentős állami támogatást élveztek, és ez meglátszott a vásárlásokon is. Szárnyalnak az elektromos járművek illetve a hibridek. Összesen 21,5%-ot képviseltek az eladásokban vagyis több mint minden ötödik autó ebbe a kategóriába tartozott! Ez mindenkit meglepett – ismerik el a szakértők.

Mi várható 2021-ben?

Teljes a bizonytalanság – állapítja meg a párizsi Les Échos. 19%-os növekedést prognosztizál az Observatoire Cetelem, míg a Moody’s 10,7%-ot. Tekintettel a vírus válságra senki sem mer igazán jósolni. December közepén valami beindult az autóeladásokban, ezért a január sem lesz rossz – állítják a Les Échos-nak nyilatkozó szakértők. A távolabbi kilátásokat pedig a vírusválság határozza meg, melynek végét egyelőre Franciaországban sem látják.

Nőtt az orosz, csökkent a francia zsidók bevándorlása Izraelbe

0

Ez derül ki a Zsidó Ügynökség (Jewish Agency) legfrissebb adataiból, melyek a 2018-as évre vonatkoznak. Eszerint Oroszországból drámai mértékben megnőtt azoknak a zsidóknak a száma, akik az alijázást választották. Az összes bevándorló több mint egyharmada Oroszországból érkezett Izraelbe. Tavaly 10500 orosz zsidó választotta Izraelt, ez 45%-os növekedést jelent!

Avigdor Lieberman, aki maga is a nagy Szovjetunióban született, és kidobó ember volt Kisinyovban, pártot alapított Izraelben az egykori szovjet zsidók számára. A legutóbbi időkig ő volt Izrael hadügyminisztere, de lemondott, mert nem értett egyet Benjamin Netanjahu gázai politikájával.

Ukrajnából 6500 zsidó érkezett Izraelbe. Ez 9 százalékos csökkenést jelent, de csak azért, mert az előző évben Ukrajnából jelentettek rekord alijázást Izraelbe. Összesen 29600 zsidó választotta Izraelt a múlt évben – közölte a Zsidó Ügynökség. Kevesebben vándoroltak ki Franciaországból és Nagy Britanniából: 2600 francia zsidó választotta az alijázást, ez 25 százalékos csökkenést jelent. Nagy Britanniából 600-an vándoroltak be Izraelbe, ez négy százalékos csökkenést mutat. Benjamin Netanjahu többször sürgette a nyugat-európai zsidókat a nagy iszlamista merényletek után, hogy vándoroljanak be Izraelbe. Mind Franciaország mind Nagy Britannia kormánya elutasította ezt az opciót mondván meg tudják védeni a zsidó közösségeket!

A Zsidó Ügynökség vezetője az alijázás statisztikáit ismertetve hangsúlyozta minden zsidót szeretettel várnak Izraelben, mert céljuk egy sokszínű társadalom, melyet különösen gazdagíthatnak a különböző kultúrákból érkező zsidók. Izraelben tavaly ünnepelték az államalapítás hetvenedik évfordulóját, amely a holokauszt után menekülő zsidóknak lehetővé tette egy új haza megteremtését azon a földön, ahol az őseik éltek.

Hajléktalanok és hajlékosok

Nem szeretem a hajléktalanokat. Pontosabban: attól, hogy valaki hajléktalan, még nem lesz automatikusan szerethető. S ha már itt tartunk, be kell, hogy valljam: úgy általában a bicikliseket sem kedvelem. Vannak biciklisek, akikkel jóban vagyok, másokat meg ki nem állhatok. És így vagyok a hentesekkel, a sakkozókkal és a sárkányrepülőkkel is. Magyarokkal, németekkel, oroszokkal, olaszokkal, franciákkal.

Az, hogy valaki sárkányrepül, számomra még önmagában semmit sem jelent. Attól még az illető lehet egy agyatlan állat, vagy épp ellenkezőleg: briliáns gondolkodó, szeretetre méltó személy.

Nem hajléktalanokra és hajlékosokra osztom a világot. Konkrét emberek vannak, akik közül egyeseket kedvelek, másokat meg nem. Az agyatlan barmoktól, akik csak rombolni tudnak és pusztítani, például undorodom. Feszíthetnek bármilyen mezben, cipelhetnek magukkal akármilyen zászlót. Kivétel nélkül utálom azokat, akik úgy gondolják, hogy nekik mindig igazuk van, és ezért ők akarják megmondani, hogy másoknak mit szabad. Sőt, azt is, hogy másoknak mi a jó.

Volt már ilyen, nem kell nagyon öregnek lenni ahhoz, hogy emlékezzünk rá. Elegendő, ha kellően középkorúak vagyunk. Amikor Állam Bácsi elvtárs mondta meg, mert jobban tudta nálam, hogy nekem mi a jó. Hogy mit olvassak, milyen színdarabokat nézzek meg. Hova utazzak.

Jót akart nekem az Állam Bácsi elvtárs, mert nem szerette volna, ha olyan élmények érnének, amelyek szerinte nem tesznek jót nekem. Nem akarta az Állam Bácsi elvtárs, hogy frusztrált legyek, mert akkor nem tudok rendesen teljesíteni.

Akik kriminalizálják a hajléktalanokat, jobban tennék, ha az időjárást próbálnák megakadályozni. Nem azt, hogy essen az eső, vagy hogy süssön a Nap. Hanem hogy egyáltalán legyen időjárás. Mert majdnem mindig kiszámíthatatlan, és az esetek többségében nincs semmi értelme.

Ami azt illeti, nekem a hanyatt esés is gyanús. Ha rajtam állna, biztos, hogy nem engedélyezném. Haszon nincs rajta, esztétikailag pedig kifejezetten necces. Lehet, hogy vannak, akik szépen tudnak hanyatt esni, de én még nem láttam ilyen embert. Akiket idáig hanyatt esni láttam, magamat is beleértve, mindegyik csúnyán, nevetségesen tanyázott el a földön. Arról nem is szólva, hogy a legtöbben jól meg is ütötték magukat.

A tudomány jelenlegi állása szerint valaki nem attól lesz hajléktalan, mert fiatalon elhatározza, hogy felnőttként majd nem lesz fedél a feje fölött. Nem úgy van, hogy erre készül már gyermekkorától, képezi magát, hogy ő legyen a legjobb. Focistának készülhet az ember, orvosnak, mérnöknek úgyszintén.

Csak azt szerettem volna mondani, hogy nem kell szeretnünk a hajléktalanokat. Pontosabban: azért mert valaki hajléktalan, még nem kell őt szeretni. Mint ahogyan azt sem, akinek van hajléka.

Sem ez, sem az nem érdem.

Ha valaki agyatlan, baromarcú, ráadásul tolvaj és hazudozó, na azt lehet nagyon utálni.

Akár van hajléka az illetőnek, akár nincs.

A franciáknak nem kell egy populista Európai Unió

0

Nyíltan meg kell mondanunk, hogy nem akarunk finanszírozni egy olyan Európai Unió, amely nem osztja a mi értékeinket. Minden ország olyan vezetőt választ magának, amilyet akar, de az EU egy olyan szövetség, amely bizonyos értékek alapján jött létre. A populisták pedig kizárólag arra használják fel az uniót, hogy onnan pénzt vegyenek fel.

Jean-Yves Le Drian külügyminiszter ugyan nem mondta ki Magyarország és Lengyelország nevét a francia nagykövetek előtt Párizsban, de nyilvánvaló volt, hogy mire gondol.

Ne hagyjuk, hogy a migráns ügyeket kihasználják a populisták

– hangsúlyozta a francia külügyminiszter, aki francia-német egyeztetést sürgetett ebben az ügyben is.

Szeptember 20-án Salzburgban lesz a következő EU csúcs. Azt megelőzően meg kell állapodnunk Németországgal – jelentette ki Jean-Yves Le Drian külügyminiszter. Emmanuel Macron elnök az ősz folyamán körutat tesz az uniós államokban, de Magyarországot nem keresi fel.

Orbán Viktor és Matteo Salvini olasz belügyminiszter Macron ellenes koalíciót hirdetett meg, és a francia elnök felvállalta a konfrontációt kilenc hónappal az uniós választások előtt. Az uniós változások motorja a francia-német együttműködés, ezt kell beindítanunk újra – mondta a francia külügyminiszter.

Orbán az anti-Macron szerepét játssza

0

A magyar miniszterelnök frontálisan támadta Franciaország elnökét a német Bild Zeitungnak adott interjúban illetve Tusnádfürdőn Erdélyben. Orbán Viktor közölte: nem kér egy olyan Európából, melyet a franciák vezetnek- a németek pénzén. Demokrácia-deficittel vádolta meg az Európai Unió brüsszeli bizottságát, „melynek a napjai meg vannak számlálva”.

Orbán Viktor szeretne Juncker székébe ülni?- veti fel a Le Monde. Erre kevés esélye van, hiszen Magyarország támogatóinak a száma nem túl nagy: a visegrádi négyek, Ausztria, Olaszország és persze Bajorország, amelynek azért nagy szava van Németországban.

Ez a jelenlegi helyzet. A magyar miniszterelnök azonban abban bízik, hogy a jövő évi európai választások új erőviszonyokat hoznak majd. Megerősödnek azok az antiliberális irányzatok, melyeket Orbán Viktor egész Európában támogat.

Mi a francia reakció? Macron elnök korábban leváltotta Franciaország budapesti nagykövetét, aki egy hazaküldött jelentésében azt javasolta, hogy Párizs kövesse Orbán politikáját a migránsok ügyében. A Macron által leváltott nagykövetet Szijjártó Péter külügyminiszter kitüntette.

Macron Orbán politikájára célozva azt hangsúlyozza: a nacionalizmus olyan, mint a lepra! Lassan, de biztosan tönkreteheti az Európai Uniót!

Emmanuel Macron az Orbán Viktornak adandó választ rábízza az európai ügyek miniszterére. Arra a Nathalie Loiseau asszonyra, aki nemrég vitriolos kritikát írt Orbán politikájáról. „Demokrácia deficittel vádolja az Európai Uniót és közben dicsőíti Oroszországot és Törökországot?! Minél nagyobb a hazugság, annál jobban elfogadják?”– kérdi a francia miniszterasszony Twitteren.

Orbán Viktor nem Oroszország és Törökország belső rendszerét dicsérte, hanem az Európai Uniót bírálta azért, mert nem megfelelőképp kezeli Oroszországot és Törökországot. A magyar miniszterelnök rugalmasabb politikát vár Brüsszeltől ebben a tekintetben. Nincs ezzel egyedül: Berlinbe meghívták Erdogant annak ellenére, hogy a német sajtó nagyrésze élesen bírálja a török elnök önkényuralmi rendszerét. Németország tovább építi azt a földgáz vezetéket, mely Oroszországgal köti össze. Erről Trump elnök úgy nyilatkozott, hogy Németország Oroszország foglya!

Orbán Viktor most az anti-Macron szerepet játssza el, de a futball világbajnokságon együtt fényképezkedett a fiatal francia államfővel, és gratulált a francia csapat játékához. Közben persze nem titkolta: Horvátországnak drukkolt.

Hollik szerint a foci

Lehetett a horvátoknak szurkolni a futball világbajnokság döntőjében, lehetett a franciáknak is, ha már a magyaroknak nem lehetett, mert mi a futballban sem vagyunk sehol. Egy dolgot nem lehet, azt, amit Hollik István tett. Vagyis, azt is lehet, csak ebben az esetben az embernek számolnia kell azzal a nem túlságosan szívet melengető opcióval, hogy ettől kezdve a tisztességes emberek szemében a lojalitással elegy aljasság mértékegysége az 1 hollik.

Hollik István, a Fidesz-KDNP szóvivője ugyanis ezt írta néhány órával a futball világbajnokság döntője előtt a Facebook oldalára: „A foci persze arról szól, hogyan küzd két csapat a pályán. De a foci ennél mindig sokkal többről szól. A világbajnoki döntőnek Európa jövője szempontjából is fontos üzenete lehet, hiszen egy bevándorlóország játszik egy nemzeti identitására büszke, keresztény országgal. Már csak ezért is hajrá Horvátország.”

Az eredményt ismerjük: a bevándolóország csapata legyőzte a nemzeti identitására büszke keresztény ország válogatottját. De ez – szemben Hollik úr állításával – semmit sem jelent Európa jövője szempontjából, legföljebb Hollik úr politikai jövője alakul jól, legalábbis abban az esetben, ha a főnöke, Orbán Viktor miniszterelnök értesül beosztottja a Facebookon véghez vitt verbális hőstettéről.

Grabar-Kitarović nyilván nem örült annak, hogy nem a horvátok, hanem a franciák nyerték meg a világbajnokságot, de ez nem gátolta meg abban, hogy kéz a kézben menjen Emmanuel Macron francia elnökkel az eredményhirdetésre. (Aki egyébként puszival köszöntötte a legyőzött csapat országának elnökasszonyát.) A nemzeti identitására büszke keresztény ország vezetője, Kolinda Grabar-Kitarović a saját csapatának tagjait megpuszilta, az ellenfél játékosait pedig megölelte.

Vélhetően azért, mert nem tudta, hogy Hollik szóvivő úr mit üzent nekik és a világnak, de főleg a magyaroknak. Ha olvassa Hollik úr veretes bejegyzését, lehet, másképp alakul minden: Kolinda Grabar-Kitarović nem öleli meg a francia színekben futballozó fekete fiúkat, és Emmanuel Macron sem ad puszit a nemzeti identitására büszke keresztény ország elnökének, Kolinda Grabar-Kitarovićnak.

Amikor az eredményhirdetéskor eleredt az eső, a szervezők elsőként Putyin orosz elnök fölé tartották az esernyőt. A bevándorlóország államfője (Emmanuel Macron) és a nemzeti identitására büszke keresztény ország első embere (Kolinda Grabar-Kitarović) pedig annak rendje és módja szerint ronggyá ázott.

Lehetne ez a kis intermezzo afféle párhuzam is. Miszerint Hollik István képviselő úr Facebook-bejegyzése, és az, hogy nem a hölgy, hanem az úr fölé tartottak esernyőt, ugyanarról a tőről fakadó nettó bunkóság.

Egy hét – Magyar futballsikerek a világbajnokságon

Ez a hét a magyar futballsikerek jegyében telt el. Igaz, nem vagyunk ott a világbajnokságon, de nekünk nem is kell ott lennünk ahhoz, ha valahol győzni akarunk. Márpedig mindig győzni akarunk, mert mi erre vagyunk teremtve. Heti összefoglaló.

Igaz, egyelőre a stadionokkal nem túlságosan jól Horvátország  labdarúgó válogatottja menetel, de ezt is a mi nevükben teszik, ha gólt rúgnak helyettünk rúgják. Nem kisebb futballszakértőtől tudjuk ezt, mint Orbán Viktor miniszterelnöktől, aki a NATO csúcson – ahol nem mellesleg többször is Trump amerikai elnök közelében fotóztatta magát – a következőket mondta: „Magyarország mindig a Duna menti futballkultúra része volt, ezért a horvátok sikere persze a horvátoké, de egy kicsit úgy érezzük, hogy abban mi is benne vagyunk, hiszen ez a régió dicsősége is”.

Vagyis, ha Modric, vagy valamelyik társa gólt rúg horvát színekben, akkor azt a gólt egy kicsit mi rúgtuk. És ez így van rendjén, nem azért építettük azokat a bazi nagy stadionokat, hogy aztán ne osztozzunk a horvátok dicsőségében.

És a klubcsapataink is igen jól szerepelnek a nemzetközi porondon. Mind a négy csapatunk még versenyben van, igaz, a jövő heti visszavágók után ez már nem lesz így. A Vidi (és ez most nem becézés, a szurkolók nagy bánatára így hívják egy ideje a Videotont) és a Ferencváros döntetlent játszott, a Budapest Honvéd és az Újpest kikapott.

Ha van olyan ember, akit a részletek is érdekelnek, azok kedvéért elmondjuk: csütörtökön este a Ferencváros hazai pályán 1-1-es döntetlent játszott az izraeli Makkabi Tel-Aviv csapatával, visszavágó egy hét múlva, nem túlságosan vérmes esélyekkel. Az Újpest Bakuban játszott és egygólos előnyről végül 3-1-re kikapott az azeri Neftcitől. A Budapest Honvéd szerdán 2-1-re kikapott a macedón Rabotnicki Szkopje otthonában, a legesélyesebbnek a bajnok Vidi FC látszik, amely még kedd este játszott 1-1-es döntetlent a luxemburgi Dudelange otthonában. A BL főtáblára kerüléshez a székesfehérváriaknak négy párharcot kellene megnyerniük.

Amúgy 28 éve fordult elő utoljára, hogy a négy, nemzetközi kupában szereplő magyar csapat közül egyik sem tudta megnyerni a selejtező első mérkőzését, igaz, akkor nem luxemburgi ellenféllel, hanem például a fénykorát élő Maradonával felálló Milan volt az egyik ellenfél.

Ezzel együtt elmondhatjuk, hogy jó úton haladunk. Épülnek az újabb stadionok, hamarosan a Puskásról létesítmény is elkészül, ha tartani tudjuk a tempót, és ilyen ütemben fejlődik a magyar futball, akkor jövőre még az is előfordulhat, hogy nemcsak Horvátország, de a velünk ugyancsak baráti viszonyban lévő Lengyelország is világbajnoki döntőt játszhat. Sőt, ha jól viselkednek, még a bolgároknak is van erre esélyük, Magyarországon kívül ugyanis Bulgária volt ez egyetlen uniós ország amely képviseltette magát Erdogan török elnök beiktatásán.

A magyar fölény egyébként a török fővárosban is megmutatkozott, mégpedig azáltal, hogy nem is egy, hanem két Orbán jelent meg az ünnepélyes beiktatáson, majd az azt követő fogadáson. A magyar miniszterelnök ugyanis Gáspár fiát is magéval vitte. Utóbbiról ugyan nem lehet tudni, hogy milyen minőségben vett részt a ceremónián, feltehető, hogy nem a hamarosan országos hálózattal rendelkező Felház nevű egyház vezetőjeként domborított az Erdogan tiszteletére összegyűlt vendégseregben.

Más fontos dolog szerencsére nem történt Magyarországon, a parlamenti ellenzék – a DK kivételével – megszavazta, hogy az országgyűlési képviselők a minimálbér háromszorosát, hozzávetőlegesen havi 900 ezer forintot vihessenek haza. Mondhatnánk erre, amit Józsi bácsi szokott mondani a kocsmában  Dunarettentőn: ne azt nézzük, hogy mennyit keresnek, hanem a kezüket figyeljük inkább, vagyis azt, hogy mennyit találnak.

Ha kedd van, akkor ez nem Belgium

Rögtön az elején ellőjük a poént: a franciák megállították Brüsszelt.

Órákkal a mérkőzés előtt amúgy az keltett némi derültséget, hogy a magyar köztévé műsorvezetője úgy vezette fel a mai elődöntőt, hogy a Ferencváros játszik Belgiummal. A műsorblokk végére persze helyesbítette a hibát, ám ez a tévesztés bearanyozta a mémeket gyártó és kedvelő internetes közönség keddi napját.

Ami a meccset illeti, vélhetően a világbajnokság két legjobb csapata játszott egymással. A belgák mellett a csapategység szólt, valamint az, hogy nagyon jó játékosaik vannak, a franciák mellett pedig az, hogy nagyon jó játékosaik vannak és csapatként is kiválók. Az ember már előre sajnálta, hogy e két nagyszerű egység közül az egyiknek búcsúznia kell.

Az első félidő igen jó játékot hozott, ami kicsit meglepő, mert a mérkőzéssorozatnak ebben a szakaszában már nem szoktak jó első félidőt játszani a csapatok. Kivéve persze, ha valamelyikük gólt szerez – ekkor ugyanis a másik lépéskényszerben van, feladja a biztonsági játékot, támadni kell, egyenlíteni, győzni.

A francia-belga meccs első félideje annak ellenére parádésra sikeredett, hogy a mérkőzésnek ebben a szakaszában nem esett gól. Küzdelem volt, színvonal szintúgy, a csapatok tényleg odatették magukat.

A második félidő belga támadásokkal és francia góllal indult: az 51 percben Umtiti fejese landolt a vörös mezesek kapujában. Ezt követően a belgák mindent egy lapra téve rohamoztak, de nagyobb helyzeteik inkább az ekkor főként kontrákra berendezkedő franciáknak voltak.

A vége: Franciaország – Belgium: 1-0.

Szerdán a horvátok és az angolok játszanak a döntőbe jutásért.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!