Kezdőlap Címkék Főpolgármester

Címke: főpolgármester

Jelöltek

Azért mázlista ám ez a budapesti népség! Pedig nem is tudja, milyen jó dolga van, mikor a nemsokára beköszöntő választáson olyan jelöltekre szavazhat, akik tényleg minden létező, nem létező, sőt létezhetetlen is igényt ki tudnak elégíteni, mely igényeknek való megfelelést joggal elvárhat a legeslegmodernebb kor finnyás városi közönsége, azaz az ott lakó liberális bagázs (pfuj).

Ezen sokoldalú egyének pályázásra való összegyülekeztetése azért olyan fontos, mert a jelenlegi főpolgármesternek tenger hibája van, és ahogy regéli a fáma, meg hajtogatja a fideszes főpolgármester jelölt asszony, „Budapest többet érdemel”. Hogy miből érdemel többet, arról nagy a kuss – mert pénz az nincs.

Karácsony hibáit tekintve, először is közismerten teszetosza. Ez abból látszik, hogy nem küldte el keresetlen szavakkal az őt kétezredszerre is hülyeségek kérdezésével bosszantó riportert. Sem a bús francba, sem pedig Orbán Viktorhoz, hogy tőle kérdezze meg, miért akarják eladni a Parlamentet, ugyanis annak pont annyi a valóságtartalma, mint a Városháza eladásának, amiről kérdezni szokták. Ma már Karácsony a teszetoszaságot (ő a riporterekkel szembeni udvariasságnak hívja) nem a Városháza, hanem a Lánchíd felújítás ügyben gyakorolja.

Másodszor: a főpolgármester gyurcsányfióka, akinek van pofája Gyurcsány embereit alkalmazni az önkormányzatnál. Pontosan úgy, ahogy a kormánynak meg van pofája Orbán embereit alkalmazni az államapparátusban, azaz arrafelé az összes miniszter orbánfióka. Karácsony azért annyival jobb, hogy ő csak szakembereket vesz fel a szakmai beosztásokba, futballista férjeket, feleségeket és haverokat nem. Karácsonyra jellemző még, és jelenleg erről is folyik a fideszes ordibálás, hogy

milliós prémiumokkal támogatja Gyurcsány embereit, és ezért került csődközelbe a főváros”.

A tényleges helyzet:

  • a nevezett személyek immár évek óta nem Gyurcsány, hanem Karácsony emberei.
  • A nevezett, fontos beosztásokban lévő személyeknek prémiumfeladataik voltak/vannak/lesznek, és ha azokat teljesítik, jár a prémium. Egyébként a prémiumfeladatokat és a velejáró összegeket Wintermantel úrral az élen a FIDESZ frakció is megszavazta (nem kellett volna, Zsolti!).
  • A főváros költségvetési főösszege idén 448 milliárd 741 millió 931 ezer forint. Ennek a kifizetett prémiumok (kb. 70 millió forint) a 0,00015 részét teszik ki összesen, azaz aki szerint a fenti prémiumok kifizetése miatt van nehéz helyzetben a főváros, az nyugodtan nevezhető akár eszementnek, akár gyagyásnak.

Harmadszor: a főpolgármesternek nincsen jogosítványa. Ezen sajnálatos hiátus miatt, ha valahol azonnali főpolgármesteri jelenlétre lenne szükség, és a sofőrje szabadságon van, nem tud kocsiba pattanni, hogy a helyszínre száguldjon, és lecsapja a részegen dülöngélő hajléktalant, így az ügy késedelmet szenved, és a fővárost hatalmas kár éri. Hogy a hajléktalan kérdésen túlmenően mely szituációk ezek, és melyek a hatalmas károk, arra egyelőre nem jött még rá senki, ezért a közeljövőben a  főváros egy pályázatot fog kiírni a meghatározásukra. Az első három helyezett egy hónapig ingyen parkolhat Rákoskeresztúron.

De ez még semmi! Amint azt a fideszes főpolgármester jelölt asszony mondotta volt, „A főpolgármester nem tud autót vezetni, mégis ő szervezi Budapest közlekedését. Nem csoda, hogy ekkora káoszt okozott”. A tervek szerint erre is pályázatot fognak kiírni, amely a fenti mondatok magyarázatát tűzi ki célként, különös tekintettel a káosz időpontjának, valamint annak meghatározására, hogy az „ekkora” pontosan mekkora. A díjazás az előző pályázatéval azonos.

Negyedszer: a főpolgármester nem tud angolul. Mint azt Szentkirályi Alexandra kijelentette, „…a főváros képviselete külföldön sem megy neki”. A gond az, hogy ezzel ellenkező információk sokszor szerepelnek az újságokban, ezért azt kell feltételezzük, Szentkirályi Alexandra nem ismeri a tolmács fogalmát, szerepét és működését, így az általa befejezésként mondott mondat nem Karácsonyra, hanem saját magára vonatkozik: „Elsőre talán viccesnek tűnhet, de ez a szomorú igazság”. Sajnos, tisztelt asszonyom.

Ötödször: a főpolgármester nem tud egy villanykörtét sem kicserélni. Lásd Deutsch Tamást:

»Egy felújítás otthon sem könnyű. Hát még a mi közös otthonunkban.« – olvashatjuk Karácsony Gergely magyarázkodását a fővárosi dugók miatt egy sok millió forintos plakátkampány hirdetésein. Legyünk nagyvonalúak és fogadjuk el egy pillanatra a propaganda modoros metaforáját kiindulópontnak: egy lakásfelújítás (a saját otthonunk) is tényleg komoly feladat, hát még »a közös otthonunk« (Budapest) bonyolult beruházásainak megvalósítása. Na, most ha valaki nemhogy egy lakásfelújítást nem tud megszervezni, hanem a saját bevallása szerint még egy kiégett villanykörte kicserélése is meghaladja a képességeit, akkor hogy a búbánatban jut eszébe, hogy Mekk Elekként a „közös otthonunk felújítását” képes lenne megcsinálni?”

A kiindulási alap ugyebár az, hogy voltak dugók. Mind a Lánchíd, mind a Blaha felújításakor. Karácsony ezt a fentiek szerint azzal magyarázta, hogy még az otthoni felújítások sem könnyűek, hát még a majd kétmilliós nagyváros frekventált közlekedési pontjainak felújításai. Deutsch ezt el is fogadja (nemigen tehet mást), viszont abból kiindulva, hogy Karácsony nemhogy egy lakásfelújítást nem tud megszervezni, hanem (saját bevallása szerint) egy villanykörtét sem kicserélni, csodálkozását fejezi ki, hogy a felújítások elkezdődtek, sőt folynak az ügyetlen polgármester regnálása alatt. Sőt, jóvoltából. Vajon honnét vette ez a szerencsétlen ember a bátorságot, kérdezi Deutsch Tamás.

Deutsch úr szellemi képességeit ismerjük. A brüsszeli csatatéren, a migránssimogató, háborúpárti genderhitűek fojtogató gyűrűjében való halált megvetéshez nyilván elég, itt viszont kissé zavarosnak tűnik a gondolatmenet. Vajon miből gondolja Deutsch, hogy ha Karácsony nem tud egy villanykörtét kicserélni, akkor nem képes egy lakásfelújítást sem megszervezni? Mi köze a kettőnek egymáshoz? Az is fura, hogy Deutsch nem tud róla, a budapesti felújításokat sem nem lehetett, sem nem volt érdemes tovább halogatni, azaz ez nem észbejutási kérdés, hanem szükségszerűség. Az, hogy Karácsony nem képes lenne, hanem képes volt a városházi csapattal mindkettőt határidő előtt és költségkereten belül megcsinálni, nyilván kellemetlenül éríntette önt, kedves Deutsch úr, de hát ez van, az ilyen felújítások egyike sem villanykörte, amelyhez Karácsony tuti nem ért. A Mekk Elek hasonlatot sajnos szintén el tetszett téveszteni, a főpolgármester se nem aszfaltoz, se nem hegeszt, de még csak villanyt sem szerel, így az ön szövegéből tisztán látható, hogy kevés tapasztalata van a különböző  munkaköröket és a változatos munkavégzéseket illetően… illetve… na, talán a bábfilm. Az igen. Azt láthatóan ismeri.

A fentiek alapján nem csoda, hogy Szentkirályi asszony ezekre hegyezte ki szokásos Karácsony-rugdosó videóját, amelyben ő becsavar egy villanykörtét, valamint tudomást szerzünk arról, hogy neki aztán van jogosítványa, és tud angolul. Nagyon reméljük, hogy ezek a főpolgármesterkedéshez múlhatatlanul szükséges jótulajdonságok sem Vitézy Dávid, sem Brenner Koloman esetében nem hiányoznak, így Budapest leendő főpolgármestere biztosan olyan lesz, aki vagy tud villanykörtét cserélni (Szentkirályi, Brenner, Vitézy), vagy tud főpolgármesterkedni (Karácsony). Állítólag az utóbbi nem hátrány a város lakóinak.

Mekk Elekről még egy régebbi sztori jut eszembe, ahol a kormány megint csak Tell Vilmos szeretett volna lenni, és Karácsony volt a kinevezett alma. 2021 szeptember 6-án és 7-én a kormányhivatal(!) ellenőrizte négy BKV-telephelyen a többek között 960 buszból és 140 trolibuszból álló járműállomány „egy részét”. Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint a „46 vizsgált jármű 40 százaléka volt alkalmatlan” a közúti közlekedésre. Említenek nem működő fékeket, futómű- és kormányhibákat, valamint olajszivárgást is, az érintett járműveknél pedig elrendelték a járművek javítását és műszaki felülvizsgálatát. Bizony. Ennyire vigyáz ránk a kormány. Vagy csak le akarta járatni Karácsonyt?

A BKV kénytelen volt reagálni. Szerinte forgalomba csak olyan buszok és trolik kerülnek, amelyek megfelelnek a hatósági szabályoknak, és nem veszélyeztetik a közlekedés biztonságát. A cég szerint a kormányhivatal által kitiltott járművek eleve nem is voltak forgalomban, ugyanis a telephelyen éppen a javításokat végezték rajtuk.

Vajon ki lehetett az, aki ezt a vizsgálatot a Hivatalnál elrendelte? Csak nem M.E. a monogramja?

Adagolás

Mint az már többszörösen említve volt, az Orbán – Karácsony viszony úgy írható le, mint két kártyajátékos sokéves partija, amelyben a leosztás olyan, hogy nem csak a jó lapok, hanem az összes lap az egyik kezében van. A másik keze teljesen üres. Ahogy az asztal is.

Az, akinél a lapok vannak, bármikor kijátszhatja bármelyiket, azaz ráküldheti a másikra az elvileg „semleges” hatóságokat, tetszőleges törvényekkel, rendeletekkel meg intézkedésekkel elvetetheti az összes pénzét, sőt akár új hatóságokat is kitalálhat, amelyeket ugyancsak ő mozgat, természetesen, ahogy új adókat is kivethet, vagy csökkentheti a régit, amit a partner szed be. Illetve így már csak szedne.

Jó lenne azt írni, hogy az abszolút fölényben lévő játékos ezt nem használja ki, de nem írhatom, mivelhogy de. Kihasználja. Persze nem a végletekig, az üres kézzel játszó még nem esett ki az ablakon, nem ütötte el semmi, a fekete autó sem vitte el sehova, mert ez itt demokrácia, kérem, bármit is hazudozik az EU, és ha az üres kezű a kisemmizésen túlmenően kap is egy pár sallert meg kokit, az csak szóbeli. Napéldául:

Szomorú végignézni, ahogy Gyurcsány és Karácsony bánnak Budapesttel és az itt élőkkel, ennél ez a város sokkal többet érdemel. Budapesten változás kell.”

Ezt a szöveget nyilván az R.A. névvel fémjelzett Miniszterelnöki Kabinetiroda írta, kihasználva azt, hogy aki majd mondja, sokáig szóvivő volt a kormánynál, és bármilyen szöveget simán elismétel, ha megkapta a papírt. A szövegben nem a szomorúság, meg a „sokkal többet érdemel” tohuvabohu a fontos, hanem a főördög megjelenítése, vagyis azt tudatják a jónéppel, ha Karácsonyt választja, Gyurcsány fogja mozgatni a szálakat, és akkor mindennek és mindannyiunknak annyi. Mi, akik itt élünk, néhányan azt is tudjuk, hogy ha Szentkirályi lesz a főpolgármester, akkor Orbán fogja mozgatni a szálakat, és az az előbbinél sajnos sokkal rosszabb szituáció. Mármint nekünk. Fővárosi lakosoknak.

Szentkirályi aspiránssá való kijelölése nem véletlen, mert még annyira sem mond majd ellent a Főnöknek, mint szegény Tarlós tette, és bármilyen balhé könnyen elvitethető vele (lásd még: Novák, Varga, satöbbi). Az általa elmondott szöveg néhol még stimmel is, mert például a „Budapesten változás kell!” felszólításnak jelentése van. Jobb helyeken (nagy sóhaj) nem a főváros kötelessége az állam finanszírozása, mint ezt nálunk jelenleg megkövetelik, hanem fordítva. Az állam itt az adókkal már eleve elviszi az itt megtermelt jövedelem abszolút döntő részét, és hogy még további szolidaritási adót is kivessen Budapestre, az már a pofátlan túlzás kategóriája. Ezért ennek a Budapest javára történő megváltoztatása nagyon is jogos és kívánatos. Lenne. De nem. Majd csak akkor, ha Szentkirályi (azaz Orbán) lesz a főpolgármester. Akkor ömleni fog ide a pénz, mert a Főnök nagyon jóban van önmagával, semmit nem tud megtagadni attól a derék embertől.

Kampány esetén (és ezt tudják jól a FIDESZ kampánycsapatánál) fontos az ellenfélről összekapart negatívumok megfelelő adagolása, hogy a választó fel tudja dolgozni a „másik” ezekben bemutatott bornírtságát, gonoszságát és szarvashibáit. A fentebb beidézett kampányszöveg volt az első adag mákony a népnek. Utána jött a második, amely az agytröszt által kitalált

Kamuméter” első darabja:

„Ami biztos, hogy ez a tér át fog alakulni egy városi köztérré, egy agorává – mondta öt éve a főpolgármester a Városháza parkról. A videóban Szentkirályi bemutatja, hogy mi valósult meg az ikonikus tervből, a haladó kortárs szemléletből, a legszerethetőbb és legpestibb dologból, Budapest új főteréből és a többi lózungból. Nem sok. A parkoló kicsit átrendezve, egy murvás sáv kijelölve, bent egy apró udvar.”

Hálaisten, morogjuk sokan, és reméljük, Karácsony is rájött arra, hogy egy ekkora városnak ennyi lakossal nincsen, nem lehet „agorája”, mert a Városháza park még Szombathelynek is kicsi. Még ha megvalósulna is, teszem föl, a Népligetben, úgyis fölösleges, mert az ekkora tömeg őrületes zsivajában a sztentorhang is elvész. Jobb ez így, ahogy maradt, ezért nagy hülyeség számon kérni rajta. Tisztára olyan, mintha a főpolgármester fejére olvasná valaki, hogy nem kísérte át az öreg nénit az úton, miközben özvegy Kovácsné nem is akart átmenni.

Aztán jött a „Kamuméter II.”:

„Szentkirályi Alexandra a jelenlegi főpolgármesterről elmondta: 2019-es kampányában azt ígérte, hogy pesti fonódó villamoshálózatot hoz létre, és összeköti a 14-es és 47/49-es villamosokat a Bajcsy-Zsilinszky úton. Csakhogy a beígért 2,5 kilométeres sínszakasznak se híre, se hamva. Egy kapavágás nem történt a projekt megvalósítása érdekében. Tehát ez is csak egy hangzatos kábítás volt Karácsony Gergely részéről – mondta.”

Hát, nagy szerencse, hogy nem tette meg. Olyan vonalon építeni villamost, ahol már van metró, az álmoskönyvek szerint rosszat jelent, pláne azonos állomáshelyekkel, mert sok pénzt visz el a lényegesen fontosabb feladatoktól. Ezért inkább adjunk hálát az égnek, hogy a fonódónak se híre, se hamva nincs. Két átszállás megspórolása? Pár ezren ugyan, akik pont arra járnak, áldják majd Karácsony nevét, de ők autó helyett amúgy is tömegközlekednek. Vajon hányan vannak, akik leteszik a kocsit, mert eddig azért jártak vele, mivel utálnak átszállni, és most, hogy már nem kell, ők is villamossal mennek. Hát… becslésem szerint lehetnek vagy hatvanan. Ezért annyi pénzt kiadni? Jobb ez így, ahogy van. Nem is kevéssel. Karácsony persze dátumot se mondott, azaz rajta nem is számon kérhető, és ott volt még a COVID, az energiaár cunami, na meg a kormány borzalmas triója Budapest nyakába kötve, következésképpen sokkal inkább kamu a Szentkirályi szövege, mint amit ő akar Karácsony nyakába varrni.

Kamuméter III.

„A kormánypárti jelölt felidézte, hogy a főpolgármester 2019-ben kijelentette, az idősek világnapja alkalmából minden nyugdíjasnak 20 ezer forint rezsitámogatást ad. A Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje Rákosmentére látogatott el egy idős házaspárhoz, akik nem kapták meg az ígért rezsitámogatást. – A Bartal család nagyon kedvesen fogadott, a főpolgármester azonban durván hazudott nekik. A nyugdíjasok nem ezt érdemlik, Budapesten változás kell! – fogalmazott a korábbi kormányszóvivő.”

Mint tudjuk (Szentkirályi természetesen nem, illetve letagadja), Karácsony azt írta a programjában:

Támogatjuk, hogy a fűtési szezonban legalább 20 000 forint lakásrezsi-támogatásban részesüljenek a rászoruló nyugdíjasok és kisgyermekes családok.

Ritka ostobának kell lenni annak, aki ebből azt olvassa ki, hogy minden nyugdíjas ennyi támogatást kap, az ugyanis hiába magyar, nem ismeri a magyar „rászoruló” jelző jelentését. Szentkirályi úgy hazudik mint a vízfolyás, és úgy veri át a saját szavazóit is, hogy jobban se kell (volt kitől tanulnia). Gyönge mentség, hogy ezeket nem ő találja ki, és hogy az ő „képességeivel” és szervilizmusával miféle első ember (hehe) lenne a főváros élén, azt sokkal jobb, ha nem képzeljük el.

Ha sikerülne nyernie, nem úsznánk meg visszaépített vári giccsparádét helikopter-állomással, az olimpiát, a Fudan egyetemet meg a többit, amelyek leginkább a „púp a hátunkra” kifejezéssel illethetők, és hogy a „Liget projekt” befejezése (= a Nemzeti Galéria kipaterolása) után Orbán végre átköltözhetne az őt megillető helyre, azaz a Palotába, abban egyáltalán nem kételkedem. Budapest többé nem kérne az EU-tól semmit, a főpolgármester asszony minden pénzt átirányítana a kormányhoz, boldog ünnepségeket tartanának az összes Orbán kezdeményezte hülyeség megépítése után, és hogy minden adót befizetnének pontosan, azt halálbiztosnak veszem.

Az pedig, hogy Habonyék rátesznek még egy lapáttal, nem volt kétséges egy pillanatra sem:

A Fidesz főpolgármester-jelöltje szerint Karácsony Gergelynek ideje világosan beszélni, miután már többször is cserbenhagyta a budapestieket. „A 2022-es választási kampányban ugródeszkának akarta használni a fővárosiakat ahhoz, hogy miniszterelnökké válhasson. Most, hogy a Gyurcsány-párttal való összefonódásukat a nyilvánosság előtt is beismerték, Karácsony Gergelynek ideje nyilatkoznia arról, hogy nem készül újra becsapni a budapestieket.  Ígérje meg a fővárosiaknak, hogy 2026-ban nem indul a miniszterelnöki székért! A nyilatkozatot küldöm a Városházára, és aláírva várom vissza!”

Ebből főleg a „többször” jelző érdekes, mert a valóságot tekintve az „egyszer sem” meghatározás igaz, ugyanis Karácsony 2022-ben Márki-Zay javára még az előválasztáskor visszalépett, más cserbenhagyásról meg nem tud senki. Kivéve a nagy fantáziájú volt kormányszóvivőt, akinek a felolvasás az ugródeszka, de hogy ne hasaljon bele ugrás után a pocsolyába, jól felrántották a többiek. Így még elérte a főpolgármester jelöltséget – és nem Sajóbábonyban ám! Ha pedig valakinek kétségei lennének afelől, hogy ha győz az ellenzék, Dobrev lesz a miniszterelnök és nem Karácsony, annak az elmeállapotáról nem nyilatkozom. Szentkirályi szövege már megint hülyeség.

Összenő, ami összetartozik? Én még emlékszem az MDF-re, meg a kisgazdákra, ott aztán összenövésről (azaz baráti szövetségről) szó se volt, a másik párt skrupulusok nélküli eltiprásáról annál inkább, amelyből világosan látszik, ki úrifiú, ki nem.

A választáskor tehát sok pénz hülyeségre való elköltése és a kevés pénz értelmes és humánus célra való fordítása között kell dönteni. Olyan nagy agymunkát a döntés szerintem nem igényel senkitől, arról nem is beszélve, hogy egy 2026-os ellenzéki győzelemmel a budapesti helyzet elképesztő mértékben és módon megjavul.

Reményeim szerint érthető.

Főpolgármester – Hajh, a NER oldalon nagy a zsivaj, lárma!

Vitézy ugyanis azt mondta, hogy kihívja vitára a főpolgármester jelölteket, Karácsony meg azzal utasította vissza, hogy ameddig nem tiszta, ki a FIDESZ főpolgármester jelöltje, Szentkirályi vagy Vitézy, addig ő feleslegesnek tart minden vitát.

Azt is mondta, ha tényleg mindketten indulnak ellene, tartsanak előválasztást, hogy kiderüljön, ki az ő igazi kihívója (szerinte ugyanis Vitézy is fideszes jelölt), amitől viszont Vitézy döbbent meg, mert kb. 147,2 százalékos valószínűséggel tartja méltóságán alulinak egy pimf, bábuként mozgatható alárendelttel való szavazati versengést. Hogy ő? Vele? Hát még csak az kéne! Hívják vissza az asszonyságot, ha ő kell a FIDESZ-nek, de hogy kiálljon itt a placcra mint nagynevű szakértő egy jogásszal szemben, aki azt sem tudja, hogy egy villamosnak melyik az eleje? Na, ne röhögtessük magunkat, kérem! Főleg ki ne.

Így aztán nem is lesz se előválasztás, se vita.

Fideszéknek persze jól jött volna egy kamerák előtti összecsapás, mert ebben az esetben a terv szerint a hajdani szóvivő mosolyogva végignézi, ahogy Karácsony meg Vitézy a porba tiporja egymást, hogy ő majd a végén a két tetem fölött gyurcsányozzon egy jóízűt, és már nyert is. Fölényesen.

Valószínűleg ez volt a terv. Nem akarják ők Vitézyt, dehogy akarják, Orbánnak sokkal jobb Szentkirályi, mert a Főnök utál a beosztottakkal vitatkozni, pláne ha önjáró az a beosztott, ahogy a szakértő úr is az. Összevissza nyilatkozgatna, meg fejlesztgetne, pénzt követelne tőle, még tán az olimpiai tervekbe is beleugatna, ami már tényleg túlmegy minden határon, ezért találták ki Szentkirályit. Ha a hadügyminiszter felesége nevető harmadikként főpolgármester lesz, akkor Budapest ismét Orbánék játszóterévé degradálódik mint Tarlós idején, ami jó is nekik meg rossz is. Jó, mert kidüllesztett mellel mondhatják, hogy megint épült valami a kormány dicsőségére a Várban, a Ligetben vagy a Rákosrendezőn, rossz pedig azért, mert pénz kell hozzá, ami jelenleg nincs.

Hogy csak jó legyen, arra találták ki a befektetőt, az ugyanis hozza a pénzt, mert van neki, így aztán Szijjártó Lázár megbízásából végigjárva a Közel-Keletet, meg is szerezte a megfelelő pénzes embert, hogy valami ide nem illő, egyébként is randa, célszerűtlen és Budapest számára használhatatlan akármit építsen a pályaudvar helyén, amely akárminek Lázártorony lesz a neve. Esetleg Szijjártóváros. Vagy mindkettő. Érdektelen. Szijjártót és Lázárt kivéve mindenkinek, viszont az ő nevük így fönnmarad majd, örökkön örökké, ámen. Érdekesség, hogy például a tramtrain is Lázár műve, de ahhoz nem adta a nevét – amennyi esze van.

Na, ezért szidja most a főpolgármestert a komplett NER média meg a NER nomenklatúra, hátha mégis lehet addig piszkálni, hogy nem bírja már tovább, és akkor a forszírozott vita létrejön. Másutt Karácsony nem tud se cáfolni, se visszavágni, erre a független lapok alkalmatlanok. A főpolgármester egyébként is fideszék kedvenc célpontja, a „vádak” leginkább általánosságok, a város szemetes, az utak kátyúsak, a dugók nagyok, amely problémákat, mivel korábban is voltak, Karácsonynak kellett volna öt év alatt megoldani. Mindenesetre az utca embere szívesen nyilatkozik erről, és a NER sajtó szívesen is kérdezi, az utca embere ugyanis azt tartaná normálisnak, ha tükörsima, tisztára söpört úton, folyamatos zöldhullámban egyedül autózva tudna céljához érni, amint jelen sorok írója is úgy tartja, a többi autós csak azért ül kocsiba, hogy őt akadályozza a haladásban.

A szubjektív ostobaságoktól a racionalitáshoz visszatérve lássuk a konkrétumokat.

A Szentkirályinak írt anyag a Karácsony féle kamuzásra koncentrál. Nyilván nem ő írta, hanem a propagandaminisztériumban készül, ott van erre jól fizetett alkalmazott bőven, így aztán elég, ha a volt szóvivő csak bemagolja, hogy folyamatosan tudja elmondani. Az anyag azt hívja kamuzásnak, amit Karácsony ígért, de nem teljesített. Ilyennek tartja például, hogy a programjában 2019-ben azt írta a főpolgármester:

A villamoshálózat hiányzó elemeinek megépítésével összefüggő rendszert alakítunk ki. Pesten is a budai fonódó villamoshálózat mintájára: összekötjük a 14-es és 47/49-es villamosokat a Bajcsy-Zsilinszky úton, összekötjük Zuglót és Angyalföldet, belvárosi kapcsolatot adunk Pesterzsébetnek.

ám ebből Szentkirályi szövege szerint az „összekötjük 14-es és 47/49-es villamosokat a Bajcsy-Zsilinszky úton” nem teljesült. A másik kettő sem, de nyilván az a jól kifundált fideszes taktika, hogy darabonként olvassák Karácsony fejére a bűnöket, ahogy a vitában is tették volna (úgy többnek látszik), azaz előbb-utóbb jönni fog a többi is.

Karácsony persze gondosan nem írt időpontot a megvalósítás céldátumaként, így aztán nem is olvasható a fejére semmi, pláne, hogy Orbán Budapest elvesztése miatt érzett nemes bosszúja következtében a város pénzügyileg úgy ki lett véreztetve, hogy csak na, amire még szuperponálódik az energia drágulás meg a COVID járvány is. Budapest a kormánnyal szemben teljesen tehetetlen, minden adu Orbánék kezében van, így aztán akkor söprik le a pályáról Karácsonyt, amikor akarják. És sajnos akarták, sőt akarják is. Ez ugyan morálisan hányingert keltő viselkedés, a saját, ráadásul magyarok lakta főváros permanens büntetése, na de mikor érdekelte az ilyesmi Orbánt a nemes bosszúállás közepette? Azt tetszik mondani, hogy soha? Na, ugye.

A fentiek miatt ez a kamuméterezés  az ügybe belerángatott Szentkirályi részéről inkább az erőltetett viccelődés kategóriája, mint a számonkérésé, mert a projekt nem lett adott időpontra megígérve, és a pénzügyi helyzet miatt amúgy is képtelenség lett volna megvalósítani.

Karácsony programját látva persze egyértelmű, hogy akkor még valami szerencsétlen „szakértőre” vagy „szakértőkre” hallgathatott (remélem, hogy ma már nem tesz így), ebből következően nagy szerencse, hogy pénzhiány miatt mindegyik terv elhalálozott.

Az ígéret szerinti tervek:

  • A Bajcsyn járó villamost tekintve a Budapest „szakértők” pár ezer amúgy is tömegközlekedő ember két átszállásának megspórolását (Deák tér, Lehel tér) akarják sok pénzből megvalósítani. Előny lehet még, hogy azok, akik eddig kizárólag csakis azért jártak autóval a Bajcsyn, mert tömegközlekedve át kellett volna szállni villamosról a metróra, majd viszont, a megvalósítás után le fogják tenni az autót, és attól kezdve villamossal járnak. Becslésem szerint (bőven számolva) lehetnek vagy hatvanan. A város kötöttpályás hálózata egy méterrel se nő (ahol a metró jár, ugyanott járna majd a villamos, mégpedig ugyanazon megállóhelyekkell kiépítve), így aztán a projekt költői címmel jellemezve: sok hűhó semmiért
  • Zugló és Angyalföld összekötése nyilván a 3. villamos eltérítését jelenti, amely majd a jelenlegi 1. villamoshoz és az 1. metróhoz való csatlakozás helyett az új felüljárókon (ezek megépítése tényleg fontos feladat) megy át a Rákosrendezőnél a vasút felett, majd a Szegedi úton Angyalföld felé.

Ez a projekt is elkönyvelhető a látványos, drága és fölösleges tervek közé, mert a felüljárók megépítése után az ugyanezen az útvonalon járó 32. busz tökéletesen alkalmas a feladatra már ma is. De lehet sűríteni, ha kell.

  • A „…belvárosi kapcsolatot adunk Pesterzsébetnek.” szöveg nyilván az 5. metrót takarja.

Itt már nem is írnék róla semmit.

A fentiek alapján mondható, hogy egészen jól állunk, mert még nem költöttünk el egy vasat sem a tényleg fontos projektekhez szükséges pénzből. Az egy másik kérdés, hogy a pénzt Orbán még haza sem hozta, majd ha egyszer itt lesz (ha ugyan egyáltalán), csak azután jön a fővárostól való megtagadása. Már ha, ne adj isten, megint Karácsony nyerne, mert tőle Orbán kizárólag elvesz és egy vasat sem ad. Megelőlegezve, hogy Karácsonyt a Lánchíd felújításával kapcsolatban is támadni fogják (ahogy szép sorban majd mindennel), az erről szóló írás is fontos lehet.

Mivel Karácsony győzelmének van a legnagyobb valószínűsége, Budapest csak az EU-tól közvetlenül a városhoz érkező, címkézett pénzekre számíthat, ezért olyan EP képviselőket kell választani, akik ezt tekintik célnak, és ennek megfelelően dolgoznak Brüsszelben. Jelenleg a városvezetés színtiszta politika, azaz a városról vitázni hülyeség.

Csak ismételni tudom, hogy ha Szentkirályi nyer, akkor Orbán lesz a főpolgármester, és azt nem javaslom senkinek.

És hogy mi van Vitézyvel? Az ő félelmetes szakértelmét már prezentáltam a  korábbi írásaimban. Tisztelt Választók! Inkább ne, ha kérhetem. Fontosabb dolgokra kell a pénz, mint amelyekre ő költené.

Vitézy I.

A főpolgármester választáson az ő neve is szóba került. Ahogy ismeretes, Tarlós azt mondta róla, hogy jó közlekedési szakember, de máshoz nem ért.

Emlékszem a közlekedési projektekre is, melyek Tarlós kampányához így Vitézyhez is köthetők, a kampányt a kormány jelentős erőkkel támogatta, mert fontosnak tartotta Budapestet (persze csak politikailag). Nagy volt az önbizalom akkoron (2019-et írtunk), Orbán jelentette be a népnek, hogy a kormány által a főváros részére előirányzott fejlesztési összeg 1000 milliárd, amiről ma már nagy a csönd, olyannyira nagy, hogy az eltelt évek során nemhogy adtak volna pénzt a fővárosnak, de 212 milliárdot sikerült elvonni Karácsonyéktól. A Lánchíd 6 milliárdján túlmenően természetesen. Azt sem utalták át azóta se.

Mondanom sem kell, hogy az mindig hatásos, ha virtigli szakember irányítja a projekteket.

Lássunk hát pár ilyet Tarlós idejéből:

  1. A Nyugati és a Déli pályaudvar összekötése föld alatti vasútvonallal

A „fejpályaudvar megszüntetése és átmenő pályaudvarrá való átalakítása” igen divatos mondás mostanában. A divaton túlmenően ott van értelme egyáltalán, ahol nagy az átmenő forgalom, célforgalom viszont alig van. Ilyen pályaudvar például a celldömölki vagy a dabasi (és ezek valóban átmenő pályaudvarok is – nagyon helyesen).

Budapestről ez nem mondható el. Kis átmenő, és hatalmas célforgalom, a legtöbb ember ide igyekszik, és nem utazik tovább, vagy innen indul haza, illetve ha budapesti, egy másik városba, azaz a magyar fővárosban ezen divat követése nem biztos, hogy célszerű. A döntően célforgalomnak az az oka, hogy nem csak az ország  lakosságának 18 %-a, de a hivatalos, a gazdasági és a kereskedelmi tevékenységek nagy többsége is itt található. A fenti tény történelmi adottság, és a helyzet igen nagy valószínűséggel még nagyon sokáig nem fog megváltozni. A fővárosnál tehát az alapvető indok hiányzik, mert csak nagyon kevesen utaznak Budapestről tovább, illetve nagyon sokan Budapestről indulnak más városokba.

Az átmenő pályaudvarok ilyetén módon tervezett budapesti kialakítása, azaz a Nyugati meg a Déli pályaudvar összekötése nagyon drága. Ez egyrészt a szükséges alagút hosszából következik, másrészt abból, hogy a nehéz és felső áramszedős mozdonyokkal működtetett vasút sokkal teherbíróbb pályaszerkezetet és nagyobb alagút átmérőt igényel, mint a nála könnyebb, alsó áramszedős metró.

A terv hasznosságát vizsgálva a következő kiindulási adatokat lehet rögzíteni:

  • A Déli pályaudvar a vonatforgalmat tekintve a Kelenföldi pályaudvar északi irányú meghosszabbítása (azaz gyakorlatilag azonos vele), mert ide csak a Kelenföldi pályaudvarról jöhet, és innen csak oda mehet vonat.
  • A Kelenföldi pályaudvar viszont (anélkül, hogy bármit bármivel összekötöttünk volna!) már most is egy átmenő pályaudvar, ahová a Déli összekötő vasúti hídon keresztül Kelet-Magyarország összes nagyobb városából (Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Kecskemét, Szeged) érkezhet vonat, és mehet tovább nyugatra a Balaton, Győr és Pécs irányába, valamint visszafelé ugyanúgy. Ehhez nem kell a Nyugatit és a Délit összekötni!

A kiindulási adatok alapján az alábbi következtetések vonhatók le:

  • A MÁV már most is indíthat közvetlen, például Nyíregyháza-Sopron vagy Miskolc-Nagykanizsa vagy Szeged-Győr, stb. vonatokat a Déli összekötő vasúti híd igénybe vételével a Kelenföldi pályaudvaron át, ha kedve tartja, annak semmi akadálya nincs. Ez tehát nem indokolja a tervezett projekt megvalósítását.
  • A projekt elmaradásának vesztesei:
    • akik Esztergom, Dorog, Vác térségéből vonattal közvetlenül akarnak a Balatonra, Érdre, Szombathelyre vagy Pécsre utazni, és nincs kedvük a Nyugatinál átszállni a vonatról a 3. metróra, aztán a Deák térnél átszállni a 2. metróra, a Délinél pedig felülni egy újabb vonatra,
    • akik Esztergom, Dorog, Vác térségéből nem Pestre, hanem Budára igyekeznek, és szintén nem szeretnének a Déliig leszállni a vonatról.

Összefoglalva: a Délit és a Nyugatit vasúti alagúttal összekötő projekt eredménye rengeteg pénz elköltése néhány speciális lakóhelyű honfitársunk kényelmének kismértékű javítása érdekében, illetve azok érdekében, akik jobb szeretnek Budapesten vonatozni, mint metrózni. Leginkább elbaltázottnak mondható, így aztán nehéz felfedezni benne a szakemberséget.

A projekt elmaradásából adódó kétségtelen hátrány, hogy az egyetlen Budapesten lévő átmenő pályaudvar, a Kelenföldi, sokkal távolabb van a városközponttól, mint a Nyugati vagy a Déli. A Kelenföldi pályaudvart jelenleg csak egy metróvonal érinti, mégpedig a 4. metró, amelynek itt van a végállomása. Érdemes tehát megfontolni a Kelenföldi pályaudvar megközelítésének további javítását.

Ha a Déli pályaudvar valóban a Kelenföldi pályaudvar északi irányban történő meghosszabbítása (márpedig az, mert semmi mással nincs közvetlen kapcsolatban), akkor a Déli létezésének értelme csak annyi, hogy közelebb van a városközponthoz a Kelenföldinél. Amennyiben tehát a Kelenföldi pályaudvar megközelítését a Déli pályaudvar irányából megjavítjuk, a Déli egyszerűen megszüntethető, és az értékes telek eladható (összesen kb. 80.000 m2 = 11 futballpálya).

A megközelítés megjavítása értelemszerűen a 2. metró meghosszabbítását jelenti a Délitől a Kelenföldiig. Így nem a vonatok mennének be a Délibe, hanem a 2. metró menne ki Kelenföldre, azaz ennek révén a Kelenföldi pályaudvar közlekedési szempontból ugyanolyan közel lesz a Belvároshoz, mint most a Déli.

A javaslat megvalósítása esetén a 2. metró a jelenlegi végállomástól (amelynek végállomás jellege így megszűnik) déli irányban a Déli pályaudvar telke alatt futna tovább egy emelkedő, új alagútban (kb. 600 m), majd a Márvány utca keresztezése után bukkanna a felszínre, és onnan végig a meglévő vasúti sínpárokon és a meglévő vasúti alagúton át jutna el a Kelenföldi pályaudvarig (3,7 km).  A meglévő, és a Déli pályaudvar megszüntetésével feleslegessé váló, kétvágányos vasúti pálya felhasználása drasztikusan csökkentheti a 2. metró meghosszabbítási költségeit. Nem kell pályát építeni, mert már rendelkezésre áll, lényegi költség csak a metróalagút fúrás + pályaépítés lenne a jelenlegi végállomástól a Márvány utcáig, a meglévő vasúti pálya zártságának a biztosítása a Márvány utcától a Kelenföldi pályaudvarig (alsó áramszedő, áramütés veszély), a végállomás kialakítás a Kelenföldi pályaudvarnál, valamint a plusz három metrószerelvény a meghosszabbítás miatt.

A fentiek alapján a városvezetésnek feltétlenül célszerű egy tanulmányterv készíttetése, hogy a körülbelüli költségek összehasonlíthatók legyenek a Déli és a Nyugati vasúti összekötését célzó terv és az itt leírt, a 2. metró meghosszabbításos ellenjavaslat esetében, valamint egy MÁV tanulmány, hogy mivel járna ez a vasúti rend változását illetően.

Budapest tömegközlekedésének rendkívül nagy hátránya, hogy a Liszt Ferenc repülőtérnek nincs gyors, nagy tömeget szállítani képes kötöttpályás közlekedési kapcsolata a várossal, holott a 3 metró egyvágányos meghosszabbítása a terminálok előtt lévő autóparkoló alatt kialakított végállomásig a tervezett vasúti összekötés helyett lényegesen olcsóbban, és ennek megfelelően sokkal gyorsabban is megvalósítható.

Ugyancsak nagy hátrány, hogy a 4 metró a Keleti pályaudvarnál befejeződik, pedig minél hamarabb folytatni kellene a Bosnyák térig, majd az újpalotai lakótelepig, végül a Pólus mellett vezetve a Szilas pihenőhelyig, ahol jól megközelíthető, nagyméretű P&R parkoló alakítható ki.

A fentiekből úgy tűnik, hogy Vitézy nem találta el a projektek sorrendjét, mert egy értelmetlen és drága, a pénzt más, sokkal fontosabb beruházások elől elvivő megoldást preferál, ami nem nagyon támasztja alá közlekedési szakértelmét. És ha ez az egyetlen dolog, amihez „ért”, hát…. az ember ilyenkor inkább nem ír semmit. Nehogy baj legyen belőle.

(folyt köv.)

Nincs kegyelem

Döntött a Kúria: Karácsony Gergely nem kap mentességet az adófizetés alól”. Ezt posztolta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon. Lelkesen posztolta, hiszen nagy győzelem ez neki, hogy Karácsonyéknak a szolidaritási adó alól nincs kibúvó semmi. Még a bíróságon sem, mert ha az nekik egy kicsit is kedvezően ítélne, jön a jólfizetett úthenger és mindent eltipor a kormány segítése érdekében. Van az a pénz, kérem tisztelettel.

Varga győzelme többszörös.

  • A pénzügyminiszter júniusban azt nyilatkozta, hogy Karácsony csődbe vitte Budapestet. Azóta kiderült, hogy ez csak egy primitív hazugság, de Varga nyilatkozatának megvalósulásában segít, hogy ha esik, ha fúj, mindenképpen elvonnak a fővárostól 5,6 + 3,87 milliárdot (hátha így mégiscsak csődbe megy, és Vargának lesz igaza).
  • Ezzel a közel tíz milliárddal jobb lesz a költségvetés helyzete, ami egy pénzügyminiszternek nagyon fontos, pláne, mikor akkora rekordhiány várható, hogy azt nehéz lesz magyarázni. Itthon is, de főleg a hitelminősítőknél.

Nagyon is megértjük a miniszter urat, az ilyen ínséges időkben a kis győzelem is győzelem, amit be lehet mutatni a Főnöknek kormányülésen. Ez a pénz a magyar költségvetésnek ugyan csak 0,25 ezreléke, de az erkölcsi hatása bombasztikus, mert a jóval kisebb budapesti költségvetésben a hatása egy komoly sallerrel ér fel. Dühöngjenek csak Karácsonyék, mint a Lánchíd 6 milliárdjának esetében, amit szintén elcsakliztak tőlük. Szegény Vargának egyébként is nehéz a dolga, újból be kell hízelegnie magát a Főnöknél, és az nem lesz könnyű. Jelenleg ugyanis kispadozik.

Konkrétan vizsgálva az ügyet, felmerülhet a kérdés, honnan vette Varga ezt a csődbevitelt? Az első gondolatunk rögtön a derék Tarlós, (korábbi főpolgármester, ma valamilyen közpénzből fizetett tanácsadó a FIDESZ környékén), aki bukása óta számtalanszor játszotta már ki az aduászt (ezen az egyen kívül más lapja nincs is), hogy hát ő 200 milliárdot hagyott a kasszában, és hát hogy azt biztosan elherdálta a Karácsony féle banda, mert állandóan panaszkodnak, hogy nincs pénz.

Mint azt a fővárostól tudjuk, Tarlós távozása után a főszámlán nem kötött pénzként 186,2 milliárd forint volt található. Akadt ott még 22,6 milliárdnyi címkézett pénz is, de annak már megvolt a helye, azaz szabadon nem lehetett felhasználni. Ez összesen 208,8 milliárd, azaz a Tarlós szöveg, hogy ennyi volt, igaz, sőt még kicsivel több is, persze ebből csak 186,2 milliárdot költhettek Karácsonyék arra, amire akartak.

Ezzel szemben állnak az Orbán féle, a fővárosi vereség miatti, ócska lelkű bosszúállást kristálytisztán bemutató elvonások.

  • A szolidaritási adó növelése. Ez az adó 2018-ban (főpolgármester Tarlós) 5 milliárd forint volt. Karácsony főpolgármestersége alatt 2019 – 2023 között a következőképpen emelkedett (milliárd HUF-ban): 10, 22, 35, 36, 58. Összesen 161 milliárd, a Tarlós irányította korszak évi 5 milliárdjához képest a többlet öt év alatt 136 milliárd forint.
  • Az iparűzési adó elvétele. Ennek az adónak a szabályait oly módon alakította át a kormány, hogy ennek révén 3 év alatt 81 milliárd forinttal csökkentette a főváros kasszájába befizetendő adót ahhoz képest, mint amennyi a régi, Tarlósnál alkalmazott szabályok szerint beérkezett volna.
  • A szemétszállítási díjbeszedés államosítása. Az állam beszedi a szemétszállítási díjat, de csak a régi összeget utalja át a fővárosnak (az inflációt nem veszi figyelembe) amely ravasz húzás további 10 milliárd forinttal csökkentette 3 év alatt a Fővárosi Önkormányzat bevételeit.

A fenti negatívumok összesen 227 milliárdot tesznek ki, ami a Tarlós féle szabad felhasználású pénznél (186,2 milliárd) 40,8 milliárddal több, azaz a főváros Karácsonnyal rosszul járt, hiszen Orbán, ha átokkal nem is, de egy jókora összeg elvonásával sújtotta.

A Tarlós által „otthagyott” 200 milliárd tehát igaz. Volt. 2019-ben. Sajnos már nem az, azt a tartalékot ugyanis az állam úgy elvonta, mint a sicc. Aprócska 40 milliárd további elvonással megfejelve, nehogy már maradjon nekünk, fővárosiaknak valami.

Varga az üggyel kapcsolatban mondott mást is. Például:

Olvasom, hogy a főpolgármester-helyettes állítása szerint ma reggelre 4 milliárd forint maradt a Főváros számláján. Ehhez képest a Főváros saját beszámolója szerint szeptember 30-án még 113 milliárd forint volt a számláján. Mindez azután, hogy idén rekordösszegű, 250 milliárd forint iparűzési adót szedett be a Főváros. Hová lett a pénz?

Ismert pénzügyi körökben az az általános nézet, hogy ha egy adott pénzügyminiszter nem ismeri egy téma összes adatát, akkor arról kusso… izé, mélységes mélyen hallgat. Pláne nem kéri számon más pénzgazdálkodási technikáját, hogy mikor vesz igénybe szolgáltatást, és azt mikor fizeti ki, de még csak nem is kritizálja, mert nem az ő dolga. Persze Varga nem a tényleges kíváncsiság okán kérdez (egy fenét! – akkor Karácsonyék bemutatnák neki, mennyiből működnek a trolik, villamosok, meg a buszok, mennyibe kerül a világítás, ésígytovább, ésígytovább), hanem számonkérő azaz „hol a lóvé?” technikával próbálja prezentálni a jónépnek Karácsonyék tehetségtelen herdálását. Azt, hogy ezzel a pénzügyminiszterinél nagyságrendekkel alacsonyabb szintű viselkedéssel csak magát járatja le, úgysem érti, hiszen Orbán (az áldott emlékű Simicska kivételével, akit végül, mikor az lázadni próbált, úgy taposott el, mint egy bogarat) csak magánál kisebb képességűeket tűr meg maga mellett. Akkor pedig adott a Varga féle színvonal is, nemde? Hogy Varga mindent megtesz az ismét a kezdőcsapatba kerülésért, az persze érthető. Még ha röhejes is (mind a szándék, mind a technika).

Van azért az ügyben egy további érdekesség is. Ha valaki nem ismerné a történteket:

Az állam Budapest szolidaritási hozzájárulását a tizenkétszeresére emelte. Ezért a Főváros pert indított. A Fővárosi Törvényszék a keresetet elsőfokon vizsgálat nélkül arra való hivatkozással utasította vissza, hogy nincs hatásköre vizsgálni az állam tevékenységét. A Főváros fellebbezett. A másodfokú ítélet szerint bizony, hogy van hatáskör (az állam mégse áll a törvény felett!), ezért a másodfokon eljáró bíróság visszautalta az ügyet elsőfokra, és az eljárás végéig a Főváros számlájáról való állami pénzleemelést megtiltotta. A fenti határozatáról értesítette a peres feleket. Ekkor jött a meglepetés, a MÁK (Magyar Államkincstár) úgy lehívott Budapest számlájáról 5,6 milliárdot, hogy csak na, mondván, hogy másodfokon az eljárás véget ért, tehát az inkasszó letiltás már nem hatályos, a bíróság meg a megismételt elsőfokon azt dönt amit akar, a pénzt a MÁK már úgyis besöpörte.

A fenti történet alapján erősen közepes képességgel is egyértelmű, hogy a másodfokon eljáró bíróság az inkasszó letiltását természetesen nem a másodfokú eljárás, azaz a saját eljárása végéig tiltotta meg, hanem az ügy végéig, azaz addig, amíg ítélet nem születik, különben ez a letiltás teljesen értelmetlen lenne (ahogy látható is). Miután ő maga nem hozott ítéletet, hanem az ügyet visszautalta elsőfokra, azaz ítélet még nincsen, a Budapest számlájáról történő pénzlehívás továbbra is tilos, tehát a MÁK a pénz leemelésével vagy óriási hülyeséget követett el (ostobák gyülekezete), vagy Orbán parancsára Budapest tönkretételén dolgozik. Mindenáron.

A dolgok kezdtek a FIDESZ szempontjából rosszra fordulni. A történtekből egyértelművé vált, hogy a MÁK húzása jogilag védhetetlen, és ha Karácsonyék nem hagyják abba az ügy forszírozását, akkora bukta lesz belőle Orbánéknak, mint a MOL torony. A magasabb helyről átszóltak hát a megfelelő helyre, ahol a Kúria bokáját összecsapva azonnal rendelkezésre állt. Megállapította, hogy a MÁK lehívás nagyon, teljesen és abszolút jogos volt, mert a másodfokú bíróság le sem tilthatta volna az állami inkasszót, így aztán az, hogy meddig érvényes a letiltás, érdektelenné vált. Ezzel a MÁK rögtön annyira szeplőtelen meg okos lett, hogy kiállításokon mutogatják, mennyire az. Az ügy még folyik, de IQ 65-tel is tudható, hogy Orbánék szempontjából jól fognak alakulni a dolgok. Ha nem jól alakulnának, majd bevonják az ÁSZ-t, a NAV-ot, az AB-t, a klérust, módosítják a törvényeket, módosítják az Alaptörvényt, új törvényt írnak, új törvényeket írnak, és azonnal megszavazzák azokat, aztán meg leváltanak mindenkit, aki a 100 %-ban nekik megfelelő eljárást bármiben akadályozná. Varga örülhet a kispadon. A Mester intézkedett, és addig intézkedik, ameddig kell. A helyzet hasonlít ahhoz, mikor egy nehézsúly ökölvívó lép a ringbe egy vézna amatőr ellenében, az amatőrnek tizenöt kilós bokszkesztyűi vannak, miközben a nehézsúlyú mindkét kezén bokszkesztyű helyett boxert visel, és a bírót meg a pontozókat az amatőr pénzéből a nehézsúlyú fizeti. Le.

Ha Orbán marad, és Karácsony is, Budapestnek nem jósolok nagy jövőt.

Viszont ha valaki ezek után azzal jönne nekem, hogy a „fékek és ellensúlyok” közül bármelyik NEM alázatos és elvtelen, viszont jól megfizetett kiszolgálója a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (Orbánék szerint ez még attól „jogállam”), akkor körberöhögöm.

Sírni már sok értelme nincs.

Lánchíd

Budapest első állandó hídja. Az akkori lakosságszámból adódó forgalomra méretezték, és az akkori város közepére tették, ahogy ma is csinálná a tervező, azaz ha nem lenne még híd a Dunán.

A mostani várost és lakosságát figyelembe véve elsőnek természetesen az Erzsébet híd épülne meg. Fő forgalmi folyosó, kétszer három sáv, megfelelően nagy kapacitású csatlakozó utak, melyek a forgalmat minden irányban képesek elvezetni.

A Lánchíd persze nem ilyen. Messze nem, sőt nagyon messze nem. A Lánchíd kicsi. Pont olyan, mint a reformkori Pest-Budához illő alkotás, ahol az átkelésért ma már nem kell külön fizetni, de azért beszedik tőlünk azt a pénzt. Tán még többet is.

A ma már roppant szűkös átkelő az egyik irányban a zilált forgalmú pesti belvárosból érkező autóhadat kényszeríti egy sávba sorolni, amely kényszerítés az ellenkező irányban az Alagút Attila úti bejáratánál ismétlődik meg. A helyzet közlekedési szempontból igencsak kellemetlen mivoltát a Clark Ádám téri körforgalom tovább fokozza, mivel a keresztirányú forgalom is erős. Ezek együttes eredménye a dugók megjelenése a hídon és környékén, melyekkel a város lakossága régóta próbál együtt élni. A dugóban az a rossz, hogy mindenkinek káros. Az autósoknak is, meg az ottlakóknak is.

Így ment ez sok hosszú éven át…

…aztán az idő vasfoga a Lánchídba is belemélyedt, a felújításnak nemrég eljött az ideje, neki is álltak, be is fejezték, és minden rendben lenne… mégis itt a baj. A városvezetés úgy véli, az autókat le kell róla tiltani, mire a kormány azonnal lépett, hogy ő akkor nem adja oda a felújításhoz beígért hat milliárdot, mert „nem állt helyre az eredeti állapot”.

A helyzetet nem ismerőknek el kell árulnunk, hogy ez csak egy ócska trükk, amely egyrészt a budapesti autósoknak szól, hogy íme, a derék kormány mennyire védi az ő érdekeiket, lesznek szívesek legközelebb nem a gonosz, biciklis Karácsonyra, hanem a Passattal furikázó, jólelkű Tarlósra, na, esetleg Szentkirályira szavazni, másrészt azt célozza, hogy Budapest amúgy is kevés pénze még kevesebb legyen. A kormánynak a hat milliárd, lévén a költségvetéshez képest gyakorlatilag nulla, nem számít, tökmindegy neki, hogy átutalja-e, vagy nem (egy jó kis közbeszerzés vesztesége félkézzel is a triplája ennek), de mindenképpen tönkre akarja tenni az ellenzéki városvezetést, amelynek jelenleg, nagyrészt a kormány jóvoltából anyagilag beszorult a lába.

A tönkretétel az egyetlen dolog, amihez a FIDESZ ért, de ahhoz aztán nagyon.

A kérdés tehát, amelyről a vita szól: a felújítás után engedjék-e az autókat a Lánchídon közlekedni?

A racionális vizsgálathoz kiindulási tény, hogy a híd felújítása során másfél évig nem volt rajta autóforgalom. A FIDESZ Karácsony elleni, leginkább nemtelen eszközökkel folytatott hadjáratában mind a városi dugók, mind a felújítás igencsak sokszor szerepelt, ám a kettőt mégsem kapcsolta össze senki (ha lett volna rá indok, a NER huszárok biztos megteszik), ezért egyértelműen mondható, hogy a híd a két városrész közötti forgalomban csekély szerepet játszik, mert kicsi az áteresztő képessége (a csak 2*1 sáv meg a lassú haladás, azaz a dugó miatt), azaz ha le is zárják, más hidakkal könnyen, azok forgalmának észrevehető növekedése nélkül lehet helyettesíteni.

Ebből következően az autóknak a Lánchídról való kitiltása a budapesti átkelő forgalmat csak kismértékben zavarja. Előnyei közé tartozik ugyanakkor, hogy csökkentheti a belvárosi zsúfoltságot, lényegesen megkönnyíti Clark Ádám téri keresztirányú áthaladást (Fő utca – Lánchíd utca, mindkét irányban, mégpedig mind az autókat, mind a gyalogosokat illetően), és gyorsítja a busz- meg taxiközlekedést, miközben a város legközépsőbb részének zaj, por és szennyezőanyag terhelése lényegesen kisebb lesz. Jó pár embernek ugyan kerülőúton kell autóznia, de mivel arrafelé kisebb a dugó, és így folyamatosabb a forgalom, ezeknek az autósoknak nem lesz sokkal több a benzinkiadása, mintha mind egy szálig a Lánchídon araszolgattak volna át. A kétfajta átkelés kábé ugyanannyi időbe kerül, viszont a dugóban való tötymörgés miatt a sofőrök tüdő- és idegi terhelése a kerülő utakon vezetve kisebb, mint a Lánchídon.

Idáig tartott az észszerűség. Következzenek az egyebek.

A „logikusnak láttatott irracionalitás” bemutatását illetően Tarlós úr jeleskedett, aki bukása óta folyamatosan kampányol, és jelenleg azzal érvel az autók kitiltása ellen, hogy ha fel kell újítani a Petőfi meg az Árpád hidat (mindkettő várható), akkor ezek a felújítások a Lánchíd áteresztő kapacitása nélkül „közlekedési káoszhoz vezetnek majd”. A lakonikus kijelentéssel az a baj, hogy a várostérképet ismerőknek (Tarlós ezek szerint nem ilyen) nehéz elhinni, vannak olyan őrültek, akik a Petőfi híd lezárásakor nem az Erzsébet hídon, illetve az Árpád híd lezárásakor nem a Margit hídon (esetleg a Megyeri hídon), hanem a felújítandóktól jó messze található, szűk útvonalakon megközelíthető, és csak 2×1 sávos Lánchídon akarnak majd közlekedni. Természetesen mind a Petőfi, mind az Árpád híd lezárása esetén a dugók kialakulása nagy valószínűséggel várható, de egyáltalán nem a Lánchíd autómentessége miatt.

Hogy Tarlósnak még csak szemernyi igazsága se legyen, az is megoldható,

mert a városvezetésnek bármikor rendelkezésére áll a lehetőség: a felújított Lánchíd ideiglenes, a Petőfi és Árpád hidak felújításának időtartamára való megnyitása az autók előtt.

Ennek alkalmazásával a Tarlós által felvázolt, ám a megfontolások alapján eleve kicsinek várt negatív hatás akár nullára is csökkenthető.

További érdekesség, hogy Tarlós a Karácsony féle „Lakógyűlés” ötletéről azt mondta: „Ennek (a döntésnek) a felelősségét laikusokra – köztük kiskorú gyerekekre – hárítani nevetséges. Ez nem demokrácia, hanem dilettantizmus, amit ajándékként tálalnak a gyanútlan szavazóknak.”, mely kijelentés annak fényében, hogy ő szakemberként mond értelmetlen dolgokat, eléggé mulatságos.

A racionalitás megingott egy pillanatra. A még erősebb lengés érdekében a FIDESZ kijátszotta az aduászt, ugyanis Gulyás Gergely a kormányinfón zöld megoldásnak nevezte az autós Lánchidat, és személyes példával állt elő: a kormányinfóról csak az Erzsébet hídon át lehet felautózni a Karmelita kolostorba, pedig a Lánchíd közelebb lenne. „Nekem senki ne mondja józan ésszel, hogy a zöldpolitika jegyében ez az álláspont tartható.”

Abszolút igaz. Neki ne mondja senki! Pláne józan ésszel. Úgysem értené.

Kezdjük talán azzal, hogy a nagymenők, mint például Gulyás szirénázni is képes, szolgálati kocsija akkor is átmehet a hídon, ha a mezei, avagy közönséges autósoknak tilos, azaz a miniszter úr akkor járna jobban, ha a többi autós Karácsony elképzelése szerint másutt közlekedne, és így ő a Lánchídon át senki által nem akadályozva, gyorsan és időben érne fel a Karmelitában tartott közös imára, amelyről a késést állítólag rossz néven veszik. A személyes példa ezért sajnos hülyeség.

Ha Gulyásnak nem ilyen kocsija lenne, akkor is rögzíthetjük azt, hogy nincsenek olyan sokan, akik 1./ a kormányinfóról mennek 2./ autóval 3./ a Várba, azaz egyetlen eset alapján a teljesen eltérő igényű embertömegekre vonatkozó, általános kijelentéseket tenni ellenjavallt (rossz fényt vet a kijelentő józan eszére, na!). Természetesen, ha rendelkezésre áll egy konkrét, részletes vizsgálat, amely az összes Lánchídon autózó ember indulási pontját, végcélját, egyéb útvonali lehetőségeit és ennek alapján a benzinfogyasztás és a szennyezőanyag mennyiség módosulását a zöldpolitika jegyében dolgozza fel, az rögtön más, csak a vizsgálat eredményét Gulyás úr elfelejtette ismertetni, hogy a kijelentését alátámassza valami.

Marad tehát a józan ész hiánya.

Mint az ismert, Karácsony buszjegyet küldött Gulyásnak, ami rossz ötlet volt, ugyanis egy miniszter a buszon nehezen védhető, még tán egy nagy pofont is kapna valakitől, mielőtt a sötét öltönyös, vagy díszhuszár egyenruhás testőrök közbeléphetnének. Ahogy viszont erre a miniszter úr reagált (Főpolgármester úr nem ismeri a vezetés élményét és vélhetően ebből erednek azok a döntései, amelyektől budapesti autósok százezrei szenvednek) az nem egy rossz ötlet, hanem kövér ostobaság. Karácsony éppen hogy több vezetési élményben részesítené az autósokat, akik hosszabb, és kellemesebben autózható úton tovább élvezhetnék a vezetést, ha előttük lezárnák a Lánchidat.

A „százezrek szenvedésének” legördülő könnycseppes ecsetelése tehát azt mutatja, Gulyás úr inkább érzelmes lélek, mintsem logikus agy. Egyetlen mentsége, hogy az egész kormány így van összeválogatva.

Nem engedném őket érettségire.

ELKÉSETT NEM

Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy mivel a megállapodásban elvállalt diákváros a FUDAN-beruházás miatt nem tud megvalósulni, visszavonja támogatását az atlétikai világbajnokság megrendezésétől, amihez a ferencvárosi Duna-parton az atlétikai stadion épül.

A hvg.hu szerint az egyszer megadott támogatás visszavonására a fővárosnak nincs lehetősége. Nem tudom, ebben mi az igazság. Akár így van, akár úgy, szerintem ez a nem elkésett. Eleve nemet kellett volna mondani. Meg sem kellett volna kötni az alkut a kormánnyal, amely szerint a kormány a költségvetésből 50 milliárd forintot ad a fővárosi kerületek egészségügyi fejlesztéseire, megépül a Ferencvárosban a diákváros, és az atlétikai stadion a világbajnokság után a helyiek sportját is szolgálja.

A diákváros a kormány beruházása abból a célból, hogy a majdani olimpiához legyen olimpiai falu.

A FUDAN-beruházás miatt az olimpiai falu egy része a FUDAN diákszállója lesz, ennyi a változás. Az épületek mindenképpen megépülnek. Annak a megállapodás szerint 50 milliárd forintnak jó részét a koronavírus-járványra hivatkozva már el is vette a budapesti önkormányzatoktól.

Azt gondolom, hogy ezt a kompromisszumot eleve nem kellett volna megkötni.

Mint tudjuk, az atlétikai stadion azért kell Orbánnak – akárcsak a már álló kézilabda-stadion – hogy Budapest kész legyen az olimpiára. A fővárosnak és kerületeinek közvetlen érdeke volt a kormány által nyújtott ellentétel, az országnak, a magyar adófizető polgároknak azonban nem volt érdeke, hogy Orbán az atlétikai stadiont is megépítse olimpiai álmának megvalósulásához, és ehhez – mint korábban a vizes VB-t – atlétikai VB-t is rendezzen.

A fővárosi és kerületi polgármesterek e minőségükben érdekeltek voltak az alkuban, felelős magyar állampolgárokként azonban nem kellett volna belemenniük.

Az atléták és más sportkedvelők most tiltakoznak Karácsony bejelentett szándéka miatt. Nincs igazuk. Az élsportolók tiszteletre méltó tevékenységet folytatnak, keményen készülnek, edzenek, versenyeznek, ami az állam, az adófizetők jelentős támogatásával történik. Az, hogy a világversenyeket Magyarországon rendezzék, és ehhez százmilliárdos beruházásokat finanszírozzon az állam, ehhez képest plusz.

Én nem emlékszem, hogy különösebben fellendült volna a magyar úszósport vagy vízilabda attól, hogy legutóbb Budapesten tartották a vizes VB-t.

A sportolóknak nincs igaza: a szokásos állami finanszírozást elvárhatják (a labdarúgás itt külön kérdés, ott az is vitatható és vitatandó), azt a pluszt, amit e beruházások állami finanszírozása jelent.

A sánta kutya esete Karácsony Gergely főpolgármesterrel

  • A DK benyújtotta javaslatát miszerint a Főváros álljon el a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésétől.
  • Gy. Németh Erzsébet, a DK főpolgármester-helyettese ezt követően tegnap este tájékoztatta erről Karácsony Gergely főpolgármestert.
  • Gy. Németh reggel DK-s online sajtótájékoztatót tartott a javaslatról.
  • Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd-Mszp-LMP kormányfőjelölt jelöltje Facebook oldalán az alábbi plakátot tette közzé.

Sehol egy utalás a DK javaslatra! Önmagát saját kútfőből keménykezű, határozott  főpolgármesterként feltűntetve közli velünk, hogy „uff, én megmondtam”!

Ahhoz azért volt kommunikációs felkészültsége, hogy hagyja minden orgánum neki tulajdonítsa a határozati javaslatot. A DK úriemberként csak annyit jegyzett meg, örülhogy csatlakozott a javaslatukhoz!

Téved Főpolgármester úr, aki egyben történetesen a Párbeszéd-Mszp-LMP kormányfőjelölt jelöltje Ön csatlakozott a Demokratikus Koalíció által benyújtott javaslathoz!

Jobb, ha tudja: sem Főpolgármesterként, sem a Párbeszéd-Mszp-LMP kormányfőjelölt jelöltjeként nem járt el úriemberként.

Kollégiumok vagy olimpiai falu?

Gulyás Gergely miniszter nyilatkozata szerint az atlétikai világbajnokság ügye eldőlt, hiszen mindkét érintett kerület, Csepel és Ferencváros önkormányzata támogatja annak megrendezését.

Amit Ferencváros hétfőn, a fővárosi testület pedig várhatóan szerdán a támogatás feltételéül szabott illetve szab, azzal a kormány egyetért. Vagyis egyetért mind azzal, hogy a majdani atlétikai stadion körül épüljön ki az emberek szabadidejét szolgáló zöldterület, s magát a stadiont is használhassák majd a tömegsport céljaira is, és épüljön meg Ferencvárosban a „diákváros”, mind pedig azzal, hogy öt év alatt költsenek 50 milliárd forintot a budapesti alap- és járóbeteg szakellátás, tehát az önkormányzati egészségügy fejlesztésére.
Valóságos idillt látunk, a Fidesz-kormány és a Fidesz legyőzésével létrejött önkormányzatok szép egyetértését. Ahogy az önkormányzati választás másnapján mindenki az együttműködésről beszélt, íme, a kölcsönös együttműködésre irányuló szándék közös elhatározásokban ölt testet: a főváros és a Ferencváros elfogadja azt, amit a kormány akar, a kormány pedig elfogadja, amit a főváros illetve Ferencváros új vezetése akar.

Nem vagyok én ettől boldog.

Évek óta mondjuk, hogy elfogadhatatlan, ahogy az Orbán-kormány az adófizetők pénzét stadionokra és egyéb, az élsportot szolgáló beruházásokra költi. Labdarúgó stadionok szerte az országban, a Népstadion helyére épült Puskás Aréna, világbajnoki uszoda, birkózó csarnok, kézilabda csarnok és a többi. Mindez a költségvetésből, a magyar adófizetők pénzéből. És akkor most még jön az atlétikai stadion. Mindez, valamint a „diákváros” is valójában azért épül, hogy mire Orbán legközelebb olimpiára pályázik, a létesítmények meglegyenek. (A „diákváros” lesz az olimpiai falu.)
Vannak a világnak nagy országai, amelyek megengedhetik maguknak, hogy presztízsüket, nemzetközi elfogadottságukat olimpia rendezésével növeljék. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, a Szovjetunió illetve Oroszország, Kína, Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Brazília, Mexikó, Olaszország, Spanyolország. Kis országként utoljára 1952-ben Finnország rendezett sikerrel olimpiát, azóta csak – az olimpiai eszméhez történelmileg kötődő – Görögország szánta erre rá magát, katasztrofális gazdasági következményekkel.
Olyan, nálunk sikeresebb kis országok, mint Ausztria, Csehország, Norvégia, Svájc, Svédország nem próbálkozik ilyesmivel, és ettől függetlenül magas a nemzetközi presztízsük. Nagyobb országok városai is ma már inkább visszalépnek az ilyen tervtől, mint legutóbb Boston, Hamburg vagy Róma.

Magyarországon nem működik a józan mérlegelés.

Orbán olimpiai terve lépésről-lépésre valósul meg Budapestre hozott világversenyekkel, amelyekhez új meg új létesítmények épülnek, amíg fel nem épül az egész olimpiai infrastruktúra. Mármint a sportlétesítmények, mert a város közlekedésének a teljes megújítása szóba sem jön. Sem a hármas és négyes metró meghosszabbítása, sem a csepeli és ráckevei HÉV bevezetése a Kálvin térig és így összekapcsolása a metróhálózattal, hogy csak a legfontosabb példát említsem.

Amikor a kerületi és fővárosi önkormányzat hozzájárul a kézilabdacsarnokhoz és az atlétikai stadionhoz, akkor az olimpiai építkezéssorozat következő lépéseibe egyezik bele.

Természetesen az adófizetők pénzéből, hiszen erre nem lehet EU-pénzt fordítani (nagyon helyesen).

Mindez attól függetlenül helytelen, hogy hajlandó-e a kormány pénzt adni a fővárosi önkormányzati egészségügyre.

Az Országos Széchényi Könyvtár Ferencvárosba költözésére irányuló javaslatot végképp nem értem. Ezzel ugyanis a kerületi polgármester egyetértését fejezi ki azzal, hogy a Könyvtárat – a Nemzeti Galériához és tudományos intézetekhez hasonlóan – rengeteg közpénz elköltésével kiköltöztessék a Várból, s azt kormányzati presztízscélokra fordítsák.

Itt szerepértelmezési dilemmával állunk szemben.

Egy hozzászóló nem értette korábbi írásomat olvasva, hogy mi a különbség a polgármester vagy főpolgármester illetve a felelős országos politikus szerepe között. A polgármester vagy főpolgármester szempontjából az az érdekes, hogy a kormány törekvésének támogatása fejében kap-e a kormánytól támogatást a maga törekvéséhez. A felelős országos politikus a kormány törekvését nem mint egy alku egyik tételét nézi, hanem önmagában mérlegeli annak helyes vagy helytelen voltát.

Vajon ha képviselőként ülne az Országgyűlésben, megszavazná-e a költségvetési vitában az egymást követő, az élsportot szolgáló beruházásokat?

Polgármesterként, főpolgármesterként is akkor jár el helyesen, ha elvégzi ezt a mérlegelést, még ha, minthogy nem országgyűlési képviselő, nem is kell ebben hivatalból országos szempontokat követnie. Ezt hiányolom – általam egyébként nagyon nagyra tartott, a Fideszt legyőző – polgármestereink eljárásából. Holott Újbuda új polgármestere, László Imre a „szuperkórház” ügyében megmutatta, mi a helyes viselkedés: polgármesterként is országos politikus módjára mond véleményt. Nem azért mondja, hogy a Szent Imre Kórház bázisán, és nem zöldmezős építkezéssel kellene Dél-Buda központi kórházát létrehozni, mert az neki mint kerületi polgármesternek előnyösebb, hanem mert az ország és benne Budapest sokkal olcsóbban, gyorsabban és biztonságosabban jutna hozzá a szükséges gyógyító kapacitáshoz.

Gergő gondja

Gergő a kampányban határozott kijelentéseket tett. Egyrészt azt, hogy leállítja a múzeumi negyed építését a Városligetben, másrészt, hogy nem járul hozzá újabb sportberuházáshoz, amíg nincs minden kerületben CT. Ez utóbbit nevezte közérthetően stadionstopnak. Most e két politikai törekvés érvényesítéséről folyik a vita.

Mindkét állítás összhangban volt és van Gergő pártjának, a Párbeszédnek és szélesebb értelemben az ellenzéki pártoknak az elmúlt kilenc évben követett politikájával. A két kormányzati akciót – a Liget-programot és az élsportban eszközölt nagy beruházásokat – két tekintetben utasította el a Párbeszéd és az egész ellenzék. Az egyik a költségvetési nézőpont: fel voltunk és vagyunk háborodva azon, hogy az Orbán-rezsim hatalmas összegeket költ Orbán hobbija, a profi futball infrastruktúrájára, a stadionokra, miközben fontos társadalmi célokra, mindenekelőtt az egészségügyre nem jut elegendő pénz. Ugyanígy felháborított bennünket a városligeti építkezés, amelynek valódi funkciója a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum kiköltöztetése volt a Várban illetve a Kossuth téren levő jelenlegi épületükből, hogy ott állami intézmények kapják vissza korábbi helyüket: az államfő a Várban, a Kúria a Kossuth téren, és erre – és a többi várbéli beruházásra – költsenek el százmilliárdokat.
A másik nézőpont a környezeti:

ne építsenek új nagy épületeket a Városligetbe, ha múzeumokat akarnak építeni, tegyék azokat a rozsdaövezetbe, illetve ne építsenek új sportlétesítményeket oda, ahol a főváros erdőt illetve ligetet szeretne.

Gergő most főpolgármester. Ebben a minőségében álláspontjának környezeti indoklása alapján léphet fel a kormánnyal szemben. Könnyen képviselhető az álláspont a Liget esetében: ne épüljenek meg azok az épületek, ahol még nem kezdődött meg az építkezés. Ma úgy tűnik, hogy a további épületekről a kormány le fog mondani, miközben szidni fogja a fővárosi vezetést, hogy milyen nagyszerű dolgok maradnak el.
Főpolgármesteri minőségében ugyanakkor nehezebben tudja képviselni a stadionstopot, vagyis azt, hogy ne épüljön meg az új atlétikai stadion. (A kézilabda-csarnokba máris beleegyezett, mivel azt az új kerületi polgármester, Baranyi Krisztina is akarja, mondván, sok mindenre lesz jó az a kerületieknek.) A stadionstop esetében ugyanis a fő szempont nem a környezeti, hanem a költségvetési: ne szórják élsportra az adófizetők százmilliárdjait. Ez azonban nem főpolgármesteri kompetencia, hanem a Párbeszéd politikusának kompetenciája.

Ezt pedig főpolgármesteri minőségében nehezebb képviselni.

Máris felsorakozott az Atlétikai Stadion mellett a magyar élsport szinte minden intézménye és számos híressége. Mintha a magyar társadalom számára az atlétikai világbajnokság megrendezése, továbbá az, hogy az atlétikának „legyen otthona”, első számú prioritás lenne. Mintha nem lehetett volna a most megnyíló és csak a labdarúgó mérkőzések megrendezésére alkalmas Puskás Aréna helyett olyan stadiont építeni, mint a korábbi Népstadion, amely atlétikai versenyeknek is otthont tud adni, és amelyben egy világverseny megnyitó ünnepsége is megtartható. Tudom, a modern labdarúgó stadion ilyen, manapság mindenütt ilyet építenek, de ha ennek az az ára, hogy külön atlétikai stadiont kellene építeni, akkor, ha csak egy vébéről van szó, talán mégis építhettek volna erre is, arra is alkalmas sportlétesítményt.

Valójában persze azért kell Orbánnak mindkét létesítmény, mert olimpia esetén egyszerre kell tudni ezt is, azt is megrendezni.

Most azonban kész helyzet van: a Puskás Aréna csak labdarúgásra jó, az atlétikának másik stadion kell. Nagy a nyomás Gergőn, hogy adja fel ellenkezését, ne rajta múljon, ha nem lesz Budapesten atlétikai vébé.

Ha viszont enged, a hitelessége kezdhet erodálni. Feláldozná párbeszédes énjét főpolgármesteri énje oltárán.

Én csak remélni tudom, hogy neki is, és az egész fővárosi vezetésnek lesz ereje kitartani a nem mellett.
Az atléták rosszul járnának, az ország viszont jól.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!