Kezdőlap Címkék Föld

Címke: Föld

Dél-Afrika: elveszik a fehérek földjeit

0

A kisebbségben levő fehérek az ország magánkézben levő földjeinek 72 százalékát birtokolják, miközben a fekete többség alig 4 százalékot. Ezen akar változtatni Cyril Ramaphosa elnök, aki bejelentette: kompenzáció nélkül sajátítják ki a fehérek földjeit.

Törvényjavaslatot nyújtanak be a parlamentben. ugyanis a fehérek földjének elkobzását az alkotmány tiltja. Az alkotmány módosításához Dél-Afrikában 2/3-os többség kell. A kormányzó ANC pártnak nincsen meg a kétharmados többsége, de a szélsőbaloldali EFF párt támogatásával elérheti azt.

Eredetileg az EFF kezdeményezte a fehérek földjeinek a kisajátítását, de akkor a kormánypárt még ellenezte azt. Okkal.

Zimbabwéban 2000-ben hajtottak végre hasonló földreformot. A fehérek földjeit kompenzáció nélkül elvették. Az eredmény katasztrofális lett: a mezőgazdaság összeomlott. Több mint 20 milliárd dolláros veszteség érte Zimbabwe gazdaságát, amely így elveszítette a saját pénzét is. A teljes csőd végül is elsodorta magát Mugabe elnököt is, aki a függetlenség óta vezette Zimbabwét és aki a földek kisajátítását kitalálta. Most Dél-Afrika vezetői fogadkoznak: tanultak a rossz példából és náluk nem lesznek hasonló problémák.

A fehér farmerek, akik elsősorban búrok, a kivándorláson gondolkodnak.

Ausztrália máris jelezte: hajlandó befogadni a földjüktől megfosztott fehér farmereket. A búrok még a távoli Oroszországgal is kísérleteznek. Moszkva szerint körülbelül 15 ezer búr kíván letelepedni Oroszország déli részén, Krasznodar környékén. A fehér farmerek ősei a vallási üldözés elől vándoroltak ki Dél-Afrikába. Ahol sokáig az apartheid rendszer szigorúan elválasztotta egymástól a jólétben élő fehér kisebbséget és a többségében nyomorgó feketéket. Nelson Mandela – Dél-Afrika első fekete elnöke – megígérte: betartják a jogszabályokat. Ez tükrözi Dél-Afrika alkotmánya is, melyet most módosítani akarnak.

Jánosom Kastélyom

Nagyon úgy néz ki, hogy az a vadászkastély, ott a Hódmezővásárhely melletti tanyavilágban, Lázár Jánosé. Igaz, nem az ő nevén van, tehát jogilag nem az övé, hanem Kulik Jenő ügyvédé. Utóbbi úr gyakornoktársa volt Lázárnak a vásárhelyi városházán, de a környező földek Lázáréké. Egy részük a miniszter nevén van, más területek a gyerekei, vagy az édesanyja nevén.

Ha valami olyan, mint egy kacsa és hápog, akkor az az állat nagyon nagy valószínűséggel kacsa. De arra mérget vehetünk, hogy semmiképpen sem zsiráf, vagy elefánt.

Ha a valóságban is Kulik Jenőé a vadászkastély, akkor az ügyvéd úr, aki foglalkozásából kifolyólag nézve nem lehet buta ember, nagyon rossz boltot csinált. Meg lehetne kérdezni persze, hogy Kulik úr, aki nem szeret vadászni, miért épített magának vadászkastélyt, és Lázár miniszter, aki viszont szokott vadászni, miért földeket vásárol, miért nem vadászkastélyt.

Sok mindent meg lehet kérdezni, de nincs semmi értelme, mert mindenre ugyanaz a válasz: a kérdező a Soros-tervet hajtja végre.

Úgyhogy, most az van, hogy az ügyvéd úr megvett egy drága telket, épített rá egy nagyon drága kastélyt, és mindezt csak messziről nézheti, mert nem tudja, hogyan megközelíteni. Hacsak Lázárék meg nem szánják, és nem adnak neki engedélyt az átjárásra. Amúgy meg biztosan adnak, mert Lázárlék nem szőrősszívűek, de hát az mégsem ugyanaz, amikor az embernek kérni kell, hogy bemehessen a saját kastélyába.

Próbáljuk meg elképzelni: Kulik Jenő eltöltene egy kis időt a kastélyában, ennek érdekében megkeresi Lázár Jánost, engedje már át a földjén, mert be szeretne menni a birtokára. Mondjuk nem éri el Lázárt, mert ő épp egy nagyon fontos tárgyaláson van. Például Tiborcz Istvánnal egyeztet a közvilágításról. Ha nem éri el a minisztert, akkor még mindig nincs veszve semmi, mehet Lázár anyukájához, vagy valamelyik gyerekéhez engedélyért.

De mi van, ha mindegyik gyerek éppen iskolában van? Akkor sincs baj, a tanárok is emberek, megértik, hogy vannak helyzetek, amikor engedni kell. Ha, teszem azt, Lázár Boldizsár azt mondja, hogy tessék elengedni engem a földrajz óráról, mert apa telekszomszédját be kell engedni a birtokára, biztosan elengedik. Majd a következő órára bepótolja.

Nem akarunk tippeket adni, de megoldás lehetne, ha Kulik Jenő megvásárolná a környező földeket a Lázár családtól, vagy a Lázár család megvenné Kulik Jenő vendégháznak nevezett kastélyát. Egyszerűbb lenne a helyzet és érthető.

120 perc – 2018. január 18. 8:00

A várandós nők és az asztma

Az asztmában szenvedő nők mintegy harmadának romlik az állapota a várandósság idején, gyakran fulladás, nehézlégzés, asztmás roham is jelentkezik náluk. Dr. Tamási Lilla, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának egyetemi tanára szerint terhesség idején sem szabad abbahagyni a gyógyszeres terápiát, a kezeletlen asztma ugyanis nem csak anyai, hanem magzati oxigénhiányt is okozhat, amelynek akár koraszülés, spontán vetélés is lehet a következménye. (FüHü)

Senkinek sem kell a Bálna

Senki nem adott be ajánlatot a Bálna néven ismert Duna-parti épületre a múlt év végi határidőig, így az értékesítésére kiírt nyílt pályázat eredménytelenül zárult. Korábban a kormány és a Magyar Nemzeti Bank is jelezte vételi szándékát az épületre, ajánlatot azonban végül senki nem adott be. (MTI)

Feketék, fehéren

Egyetlen színesbőrű szereplő sem lesz George Gerschwin Porgy és Bess című, a Magyar Állami Operaházban bemutatandó darabjában. A darab rendezője évekig tárgyalt a Gerschwin-darab jogtulajdonosaival, hogy kizárólag fehér szereplőkkel mutathassák be a nyomorék fekete koldusról szóló darabot. (Hír TV)

Japán műhold kutatja a Föld felszínét

A Föld felszínét vizsgáló kutatóműholdat bocsátott fel csütörtökön Japán az ország déli részén, Kjusú szigetén fekvő Ucsinura űrállomásról. Az ASNARO-2 típusú műholdat az Epsilon, szilárd hajtóanyagú hordozórakéta szállította, amely a pályára állítás után rendben levált. (TASZSZ)

Magyar fegyverrel védte volna magát egy bajor férfi

Magyarországról rendelt lőfegyvert egy 61 éves bajor férfi, mert fél a migránsoktól. A gumilövedékes, de valódinak tűnő fegyverek legálisak Magyarországon, az itteni cégek a magyar kormány propagandájának köszönhető félelemkeltésből élnek. (Süddeutsche Zeitung)

A kizsákmányolt Föld

0

Augusztus 2-a negatív mérföldkő volt 2017-ben: ekkorra esett a túlfogyasztás világnapja, az a nap, amikorra az emberiség elhasználta a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Azóta az ökoszisztéma rovására megy a fogyasztásunk. Az idén minden eddiginél korábbra esett ez a fordulópont. Magyarországnak sincs mire büszkének lennie.

Forrás: Pixabay

Tavaly a túlfogyasztás világnapja augusztus 8-án jött el, 1997-ben még csak szeptember végére esett. Sőt, 1970-ben egészen december 23-áig sikerült húzni, vagyis akkor közel optimális volt természeti erőforrásaink felhasználásának mértéke – írja az ökológiai lábnyom mérését kezdeményező nemzetközi szervezet, a Global Footprint Network közleménye.

Jelenleg azonban több szén-dioxidot bocsátunk ki a légkörbe, mint amennyit az óceánok és az erdők képesek elnyelni, és nagyobb mértékben halászunk és írtjuk ki erdeinket, mint ahogyan azok képesek lennének újratermelődni

– erre már a WWF (World Wide Fund for Nature) Magyarország közleménye emlékeztet.

Egyre félreérthetetlenebbül látszik: nagyon nagy az ára annak, hogy az emberiség az ökoszisztéma által előállított erőforrások 1,7-szeresét használja fel. Elég a szárazságokra, az erdők pusztulására, a friss víz hiányára, a talajszennyezésre, a biológiai sokféleség megdöbbentő mértékű csökkenésére, a széndioxid kibocsátásra gondolnunk.

A mellékelt két térkép mutatja, hogyan változott a kép 1961 és 2012 között. A piros különböző árnyalatai azt mutatják, mennyivel lépi túl az adott ország fogyasztása a biokapacitását; a zöld árnyalatok pedig ennek az ellenkezőjét.

Országok rangsora

A fogyasztás mértéke országonként eltérő: ha például a világ lakossága úgy élne, mint ahogy azt Ausztráliában teszik 2017-ben, akkor 5,4 Földre lenne szükségünk, az Egyesült Államok lakosainak életmódjával pedig 4,8 földnyi erőforrást használnánk fel egy év leforgása során. A rekorder Luxemburgban ez a szám: 9,1. A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint Eritrea, Kelet-Timor, Haiti, Banglades vagy Afganisztán.

Magyarország is jóval túllépi az ideális mértéket, hiszen ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor közel kettő (1,92) Földre lenne szükségünk.

Ám nincs minden veszve – ha évente csak 4,5 nappal sikerülne kitolni ezt a fordulónapot, 2050-re el lehetne érni egy teljes egyensúlyt. Ehhez persze komoly erőfeszítések is kellenek, az eszközök már ma is a rendelkezésünkre állnak. Például

a kukákban landoló élelmiszer mennyiségének felére csökkentésével 11 napot tudnánk nyerni évente,

a globális ökológiai lábnyom szénkomponensének felére mérséklésével pedig 89-et.

Biztató jelek

Ugyanakkor vannak biztató jelek: például az Egyesült Államokban az egy főre jutó ökológiai lábnyom a 2005-ös csúcsról közel 20 százalékkal visszaesett 2013-ra (ez a legfrissebb rendelkezésre álló adat), elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásának köszönhetően. Mindezt úgy, hogy eközben a GDP mintegy 20 százalékkal nőtt.

A globális ökológiai lábnyom legnagyobb részét, 60%-át egyébként az üvegházhatású gázok elnyelése teszi ki.

Emellett jelentős összetevő a mezőgazdaság is, de a lábnyomunk részét alkotja az összes további területigény is, mint a halászat, vagy a városok, utak, repülőterek.

Forrás: Pixabay

És annak ellenére, hogy a Trump-kormány visszavonulót fújt a klímavédelmi vállalásokban, sok amerikai állam és város, továbbá vállalat megduplázta a vállalásait. Emellett a világ jelenlegi legnagyobb ökológiai lábnyomát hagyó Kína legutóbbi ötéves tervében egyértelműen kiállt egy ökológiai társadalom kiépítése mellett. Skócia, Costa Rica és Nicaragua is kiváló példái azoknak az országoknak, amelyek gyorsan csökkentik a szénalapú energiafüggőségeket.

És Ön?

Jók az ilyen felmérések, képet kaphatunk a globális helyzetről, ám igazán az képes közel hozni hozzánk az általános nagy problémákat, ha magunk is megtaláljuk benne a helyünket. Nos, mindenkinek lehetősége van arra, hogy lemérje a saját ökológiai lábnyomát. Ha erre a linkre kattint, akkor Ön is megteheti azt, miként tette már több millió embertársunk.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!