Kezdőlap Címkék Fidesz

Címke: fidesz

Szuverénség

A magyar állam a legújabb kort tekintve 1989 óta szuverén. Ez azt jelenti, saját dolgainkban se a török, se az osztrák, de még az orosz sem illetékes. Egyedül csak magunk.

Vannak ugyan hangok, amelyek szerint manapság a nagyobb keleti országok befolyással bírnak a magyar politikára, mert például megépítik nekünk Paks II-t. Vagy megépítik nekünk a Budapest-Belgrád vasútvonalat. Jó, jó, mindenki tudja, hogy a kínaiak nem nekünk, hanem maguknak építik, és végső soron a mi pénzünkből, mert a hitelt mi fogjuk visszafizetni, de most hagyjuk ezt, a lényeg, hogy ezen hatalmas építkezések jóvoltából úgy lefizetik a jelenleg regnálók strómanjait az erőműépítésnél is, meg a vasútépítésnél is, hogy jobban se kell. Na de mi, igaz magyarok nem törődünk ezen hangokkal, mert tudjuk, hogy ezen hangok hazaáruló gazdái a magyarok ellen dolgoznak… illetve hát miniszterelnök úr ellen, de az ugyanaz. Keletről ezek szerint nincsen befolyásolás, egy fikarcnyi sem. És nem is beszél róla senki. Aki meg mégis beszélne, annak kuss!

Szóval a keletiek barátságos népek. Bezzeg a halódó Nyugat! Az utóbbi időben kiderült, hogy hiába halódik, mégis terveket sző, mert miután közvetlenül már nem tud beleszólni a dolgainkba, illetve hát miniszterelnök úr dolgaiba, ami ugyanaz, fogja magát, és megvesztegeti miniszterelnök urunk belső ellenségeit, azaz az ellenzéket. A technika egyszerű, pénzt ad nekik propagandára, és akkor a választásokon még az is előfordulhat, hogy az ellenzék győz, ami által a választások után majd az őket dróton rángató Soros/EB/CIA trió fogja irányítani az országot. A dolog érdekessége, hogy az ellenzék még nem is győzött, de már minden témában ugyanaz a véleménye, mint a sompolyogi Nyugatnak, ami felveti a gyanút piszkosul, hogy már meg is vannak vesztegetve. Ráadásul az ellenzék véleménye mind témánként, mind összességében a magyarok érdekeivel ellentétes, ami megbocsáthatatlan árulás.

A fenti érdekellentétet miniszterelnök úrtól tudjuk, mert azt, hogy melyek a magyarok érdekei, miniszterelnök úr határozza meg. Ilyen érdek például az orosz gáz. Vagy annak folyamatos biztosítása, hogy még véletlenül se kapjunk pénzt az EU-tól. Ahhoz, hogy miniszterelnök úrnak mindig a magyarok érdekei az elsők, a leghalványabb kétség sem fér, mely kétségmentességet fényesen igazolja egyre növekvő földgáz igényünk, és hogy az EU pénzek érkezése jövendő messzi évek homályába vész. Mindkettőt sikerült elintéznie.

Azt mondják páran, hogy dehogy akarja a Nyugat az országot irányítani, csak nagyon unja már, hogy van egy állandóan vétózó, kekeckedő, folyamatosan pávatáncoló, nemhogy a liberálisokat, hanem a szélsőjobbon kívüli komplett Nyugatot (szociális, konzervatív, zöld egyremegy) folytonosan vádoló és szidalmazó miniszterelnök, aki miatt a közös EU megállapodás és a közös EU cselekvés állandóan veszélyben van. Ráadásul ez a miniszterelnök az úgynevezett nyugati normákat nem tartja be, a szexuális irányultság vagy szexus jellegű másságokat törvényileg próbálja összemosni a pedofil bűnözőkkel, lenyúlta az összes féket és ellensúlyt, az ügyészséget kézi irányítása alá vonta, az EU pénzeket saját hatáskörben osztja el a csókosoknak, valamint politikailag és gazdaságilag Oroszország, csak gazdaságilag pedig Kína beépített embere az EU-ban. A közpénzből működtetett közmédiát és a kormány propagandaszervezetét közéleti informálás helyett pártpropagandára használja, a támogatások döntő részét a gazdagok kapják tőle, a szegények az út szélén vannak hagyva, az egészségügy és az oktatás egyre kevesebb pénzből működik, és hogy valahogy mégis működjenek, mindkettő rendőri felügyelet alatt áll. Ebből következően a Nyugat igencsak szeretné, ha más lenne a miniszterelnök nálunk. Irányítani persze a Nyugat nem akar, mert mit érne vele? A német autógyárakat, meg a többi üzemet, amelyek Magyarország GDP-jének nagy részét adják, a jelenlegi kormányzat jobban óvja és támogatja akár adócsökkentéssel is, mint azt Gyurcsány tenné bármily lázas állapotban. Igaz, a Mercedest ő hívta ide, és biztos ígért neki valamit, de erre a szuperpátyolgatásra valószínűleg ő sem gondolt.

Szóval ezt mondják páran. Borzasztó mondatok, de mi nem hiszünk nekik! Mi pontosan tudjuk (miniszterelnök úr iránymutatása alapján), hogy a Nyugat igenis fenyegeti a szuverenitásunkat, amely miniszterelnök úr szuverenitásával tökéletesen azonos, ugyanis az ország azt csinálja, amit ő akar, és ő is azt csinálja, amit ő akar. Múltkor is, kérem, mi történt a 2022-es választások előtt? A sunnyogó Nyugat ideküldött annyi pénzt, hogy miniszterelnök úrék közpénzből saját maguknak biztosított propagandafölénye az ellenzékkel szemben 400:1 arányról 50:1 arányra csökkent, ami megengedhetetlen befolyásolás! Miniszterelnök úrék kénytelenek voltak hát választás előtt egy csomó pénzt szétosztogatni a nép között, hogy valamennyire visszanöveljék az arányt. Ennek az osztogatásnak meglett ugyan a böjtje a vágtató infláció és a vágtató költségvetési hiány képiben, de hálaisten miniszterelnök úr megnyerte a választásokat, mert a nép az ily módon helyreállított propagandafölény miatt úgy tudta, hogy Márki-Zay:

1./ háborúba sodorná az országot,
2./ lebombáztatna minket Putyinnal,
3./ fiainkat vágóhídra küldené,
4./ elzárná a gázt, hogy fagyjunk meg mind,
5./ megszüntetné a rezsicsökkentést,
6./ bevezetné a fizetős egészségügyet,
7./ az összes gyermeket átoperáltatná a másik nemre, aztán meleggé nevelné, hogy az egyensúly helyreálljon,
8./ elvette a 13. havit, melyet Orbánnak kellett jóságosan visszaadni,
9./ állandóan lefeküdne a Nyugatnak, és nem lennénk már olyan büszke és szabad, de főleg szuverén ország, mint most.

Az természetesen nem kérdés, hogy aki mindezt így tudja, üvöltve rohan Orbánra leszavazni (még ha eredetileg ellenzéki érzelmű is!), és megfojtással fenyeget mindenkit, aki nem ezt teszi. Az előző mondat alapján csodaszámba vehető, hogy az ellenzékre egyáltalán szavaztak.

Na kérem, hát ezt a propagandafölényt, illetve mit is beszélek, szóval ezt a magyar szuverenitást fenyegeti a gátlástalan Nyugat. Nem csoda, hogy törvényt kell alkotni ellene, amely révén a szükséges propa… szuverenitás fölény mindig biztosított miniszterelnök úr számára. Miután Magyarországon az ellenzéknek már gyakorlatilag semmije sincs, mert mindent elvettek tőle, és most már külföldről sem támogatható, remélhetőleg örökre be tudjuk betonozni miniszterelnök úr szuverenitását.

A törvény egy nagyon klassz alkotás. Nem határozza meg, hogy konkrétan mi az, ami Magyarország szuverenitását veszélyezteti, hanem csak felállít egy Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelynek elnökét a miniszterelnök javaslatára (ki hitte volna?) a köztársasági elnök nevezi ki. Szóval fideszes lesz, na. És ő fogja megmondani minden egyedi esetben, hogy mi az ábra, azaz azt csinál, és azt állapít meg, amit csak akar… illetve azt, amit a miniszterelnök úr akar. Így aztán a működése pont annyira lesz pártatlan, mint az ügyészségé. Tudnak a fiúk, nemde?

(7) A Hivatal (1) bekezdés és (3) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott jelentésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.

Mert az maga a Szentírás.

Sötét üzelmek az OKFŐ-nél: tisztogatás után lesz végre tisztázás is?!

Sajátos tisztogatás zajlott az elmúlt napokban az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (OKFŐ), a Fidesz miniszterelnöke elsőként az eddig főigazgatói feladatokat ellátó Jenei Zoltánt mentette fel, majd röviddel ezután elküldték a gazdasági- és az informatikai főigazgató-helyettest is – írja Ujhelyi István szokásos heti bejegyzésében.

A döntések hátterében – miután a kormányzati oldal megint nem mond érdemben semmit – a szakmai sajtó elsősorban azt sejti, hogy a kórházi adósság rekord nagysága és az ezzel összefüggő menedzsment problémák állhatnak, amely már a Fidesz-kormány számára is kellemetlenséget okozott. Valóban sokkoló hír volt nemrég, hogy soha eddig nem látott mértékben megnőtt a kórházak adóssága: idén október végén már átlépte a 125 milliárd forintot, amire korábban nem volt példa. Ez pedig, egyértelműen immár a betegbiztonságot is veszélyezteti, nem beszélve az egyszerű erkölcstelenségről és megbízhatatlanságról, amelyet az állam, pontosabban a felelős kormány mutat magáról ebben az ügyben.

Az Orbán-kormány ugyanis kétharmados többséggel és rendeleti kormányzással azt csinál, illetve csinálhatna, amit akar; megemelhetné például a magyar egészségügy – európai szinten rekordalacsony – finanszírozását. Ha valóban fontos lenne nekik a magyar egészségügy, de nem az.

Olcsó, ám teljesen jogos párhuzam, hogy miközben mobilcég- és reptérvásárlásra, fidesz-közeli vállalkozások kitömésére számolatlanul megy el a közpénz, addig a kórházaknak életmentő-, és egészségjavító eszközöket beszállító cégeknek meg egyszerűen nem fizetnek. Gyalázatos, szégyenletes, vállalhatatlan gyakorlat, ráadásul évek óta.

A szaksajtó szerint az év végével kiteljesedő kórházi ingatlanüzemeltetés átalakításával, pontosabban központosító leválasztásával függ részben össze a megugró adósságállomány, ennek a szégyenletes eredménynek “politikai” felelősét pedig a kormány ezek szerint Jenei Zoltánban találta meg. Mondjuk bűnbak-keresésben mindig is jók voltak. A főigazgató személye nemcsak azért érdekes, mert meglehetősen széles spektrumú és irigylésre méltó, politikai kurzusokon átívelő karriert tudhat magáénak (volt belügyi helyettes államtitkár, az ORFK gazdasági főigazgatója, de a Pécsi Tudományegyetem kancellárja is), hanem azért is, mert Jeneit az akkori illetékes miniszter, Kásler Miklós épp akkor nevezte ki az OKFŐ élére, amikor az állami csúcsszervezet a legsötétebb, máig nem tisztázott szerződéseket kötötte a covid-járvánnyal szembeni védekezéssel összefüggésben.

Fontos: nem állítom azt, hogy Jenei Zoltánt azért tették az OKFŐ (eredetileg ÁEEK) élére annak idején, hogy ezeknek a sötét üzelmeknek teret engedjenek, vagy, hogy tudomással bírt volna előzetesen bármilyen, tudatos visszaélés gyanújáról;

sokkal életszerűbb, hogy a szakmai intézményre az ismert gyakorlat szerint rátelepedő NER nyerészkedő tagozata erőltette át a megrendeléseket.

Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy fura időbeli egybeesésekről van szó, ráadásul a most menesztett főigazgató az elmúlt időszakban, minden erre irányuló közérdekű kezdeményezés dacára – mondjuk diplomatikusan úgy, hogy – nem igyekezett transzparens módon elszámolni ezekkel a korrupció gyanújával erősen érintett szerződésekkel; még akkor sem, ha nem volt hozzájuk semmi köze.

Csak rövid emlékeztetőként: az OKFŐ a covid-járvány idején, 2020 novemberében több nagy értékű szerződést is kötött bizonyos cégekkel antigén-gyorstesztek beszerzésére. Csak ekkor összesen mintegy ötmilliárd (!) forintnyi közpénzt költöttek el az OKFŐ-n keresztül, a három különböző céggel megkötött összesen öt szerződés közül az egyik mindenképpen szembeötlő.

Egy alig pár hónapja alakult, Minerva nevet viselő tanácsadó céggel kötött az OKFŐ kerek hárommilliárd (!) forintért szerződést antigén-tesztek beszerzésére.

A vonatkozó szerződés megkötésének körülményeiről, a megbízott cég kiválasztásának indokairól, annak részleteiről és teljesítéséről nem tudni semmit; csak annyit, hogy sikeresen lezárult, a pénzt kifizették. Az OKFŐ sajátos transzparenciájú honlapjáról is csak annyit lehet megtudni, hogy a Minervával öt nappal azután kötötték meg a szerződést, hogy Jenei Zoltánt kinevezték. Fontos megerősíteni még egyszer:

nem feltételezek direkt összefüggést a két dolog között, az viszont tényszerű, hogy kinevezése után a főigazgató a tisztségéből adódóan már ezért a kiugró összegű szerződésért is felelős volt,

vagyis legalább a gyanús részletek nyilvánosságra kerülése után illett volna átláthatóan elszámolnia annak részleteivel; vagy legalábbis törekednie rá.

Ezt ugyanis jómagam is hiába kértem többször az OKFŐ-től, mindig csak lepattintás volt a válasz. Pedig megmagyarázni lenne mit. A hivatkozott szerződés megkötése előtt alig néhány hónappal megalapított Minerva Tanácsadó Kft. alapítója és tulajdonosa ugyanis az a Martos Dániel volt, aki évekig a ferencvárosi Fidelitas, majd (Kocsis Máté jelenlegi Fidesz-frakcióvezető „felségterületén”) a helyi Fidesz egyik vezetője volt; sőt, a Fidesz egyik korábbi alelnökének személyi titkáraként is dolgozott.

(Ezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy a Fidesz felsővezetésének milyen köze volt ehhez a sokmilliárdos bizniszhez?!)

Szintén oknyomozó újságírók derítették ki, hogy a hivatkozott cég a szerződés teljesülése után hamar tulajdonost váltott és a vállalkozás immár egy borsodi zsákfaluban élő, stróman formájú huszonéves fiatal nevére került; amelyből azóta százmilliós osztalékot ki is mentettek. Nem állítom, hogy ez maga az egyértelmű korrupció, de szerintem a büntetőjogi szakkönyvekben a példa valami ehhez igencsak hasonló lehet. Minimum bűzlik. Nem kicsit. Ha viszont bűzlik, akkor mindenki érdeke – elsősorban a szerződő OKFŐ-nek, de a nyerészkedő cégvezetővel ezer szálon összefonódott Fidesz vezérkarnak is -, hogy teljes átláthatóság mellett tisztázzák végre: miért ezt a céget, miért akkor és milyen indokok mellett választották ki a hárommilliárdos megbízásra. Mivel eleddig minden egyes, ezzel kapcsolatos közérdekű adatigénylésemet jogi csűrcsavarral és elhallgatással lökte félre az állami intézmény, most újra beadom ezzel kapcsolatos kérelmemet, hátha az új vezetés ebben is új gyakorlatot mutat majd. Ideje érdemben tisztázni a dolgokat és nem csak tisztogatni, bűnbakokat keresni.

Mikroadomány, avagy a pénz szaga

Azt írja az újság vastag címbe szedve, hogy „Bűncselekménygyanús „mikroadományok”: ennyi évet kaphatnak az elkövetők”, a kezdő nagy képen pedig Karácsony mellett ki mosolyog? Na ki? Annyit segítünk, hogy egyrészt a cikkben bűncselekményről, sőt bűncselekményekről van szó, másrészt nem Alex Soros, és nem is von der Leyen. Tehát?…

Igen, úgy van, el tetszett találni. Ebből a nagyképes fotobravúrból mindenki egyértelműen láthatja, hogy a főpolgármester mellett mindig ott húzódik a Gyurcsány-szál, és ha nem húzódna ott, akkor is. Remélem, érthető.

Azt tetszik kérdezni, hogy melyik újság? Hát az, amelyikben például a Nemzeti Adóhivatal, a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Nemzeti Sportügynökség hirdet, nem pedig mindenféle maszekok, akik el akarják adni az árujukat. A NAV például azt hirdeti, hogy „célba ért” a KÖFOP projektje, ami mindenféleképpen nagyon fontos, pláne, hogy a projekt a Hivatal elektronikus szolgáltatásainak EU pénzekből való fejlesztéséről szól, és épp most fejeződött be. Hogy ezt miért kell újságban hirdetni, és közpénzből fizetni érte, az egy jó kérdés, de nem a mi tisztünk a megválaszolása. Kell, és kész. Punktum.

Magát a cikk témáját illetően: van ez a gyanús 99 Mozgalom, amely arra a célra jött létre, hogy Karácsony Gergely előválasztási, és ha tovább jut, akkor miniszterelnöki kampányát támogassa, mégpedig azzal a pénzzel, amit a szimpatizánsoktól beszed. Az ilyen pénzgyűjtés legális, az adományozókat nem kell dokumentálni, azaz senkinek semmi köze hozzá, hogy ki adott pénzt és mennyit, egyedül a  bevétel és a kiadás oldalt kell rendben tartani, ahogy az összes gazdálkodó szervezet esetén szintén. Ha az adományozás lezárt pénzgyűjtő dobozok segítségével történik, amelybe bedobják a pénzt, akkor a dobozok kinyitásakor tanúk jelenlétében jegyzőkönyv készítendő, hogy senki ne tehessen zsebre egy fillért sem, amíg beviszi a bankba a dobozokból kiszedett összeget, és befizeti a pénzgyűjtő szervezet számlájára. Esetünkben is így történt. A gyűjtés során 506 millió forint érkezett a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom Egyesülethez, döntően euróban és angol fontban.  A félmilliárd forintot az egyesület hivatalos képviselője, a Párbeszéd politikusa, Perjés Gábor fizette be 2021. augusztusa és 2022. szeptembere között több részletben, összesen tizenkilenc alkalommal. Öt tranzakció az ötvenmillió forintot is meghaladta.

A 99 Mozgalom egyesület ezt a pénzt a különböző kampányszolgáltatásokért nagyrészt a DatAdat cégnek utalta át, amelyről jó tudni, hogy „A DatAdat tulajdonosi körét ismert figurák alkotják, közülük talán a legfontosabb, a kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkező egykori kormányfő, Bajnai Gordon.” Ebből kitűnik, az hogy Karácsonyék egy haveri céget, azaz általuk „ismert figurákat” bíztak meg kampánytevékenységgel, és nem egy ellenségeset (például a Századvég-et), a derék újságírónak felettébb gyanús. Javasolható neki a beiratkozás egy gondolkodásserkentő tanfolyamra.

A DatAdat-ról mellékesen még megemlíthető, hogy nemrég nyert pert a Magyar Nemzet, a sonline.hu, bama.hu, baon.hu, beol.hu, boon.hu, duol.hu, feol.hu, heol.hu, kemma.hu, kisalfold.hu, nool.hu, szoljon.hu, szon.hu, teol.hu, vaol.hu, veol.hu, zaol.hu honlapokkal szemben. Az ítélet szerint fejenként kétmillióba kerül nekik a hazudozás Bajnai cégéről.

Eddig az ügymenet szokásos. A folyamat a múlt év szeptemberében be is fejeződött, Karácsony nem lett kormányfő jelölt, és már mindenki el is felejtette a dolgot, mikor a NER idén nyáron váratlanul támadásba lendült (közelednek a választások, nem igaz?). A Rogán vezette Nemzeti Információs Központ (néhány kitakarással, naná!) nyilvánossá tette az ellenzék külföldről való (te magasságos ég!) támogatását a 2022-es választások során. Az irományból kiderült, hogy a DatAdat már a 2021-es ellenzéki előválasztást is befolyásolta (bizony!), sőt már 2014-ben is jelen volt „csak más konstrukcióban” (hogy mit jelent, az nem lett bővebben kifejtve). Mivel ezek a tevékenységek mind legálisak, sőt néhány belőlük meg sem történt, az egész, részben befeketített paksaméta csak a FIDESZ-nél szokásos néphülyítő anyagnak tekinthető.

Ez így ellenzék eláztatásnak még belemagyarázással is kevés volt, ezért valaki ott fönt összehúzta a szemöldökét. Azt, hogy kicsoda, az olvasók fantáziájára bízom. Meg is indult azonnal a gépezet, a NAV-ot ráuszították az ügyre, hátha találnak valamit. Például ilyen a pénzmosás. Ehhez az kell, hogy a pénz, amit Karácsony kapott, a gonosz DatAdat-tól érkezzen a 99 Mozgalomhoz, és miután ezt tovább utalták ugyancsak a gonosz DatAdatnak, a másoktól lopott, kicsalt, igaztalanul elrekvirált pénz, amelyről a gonosz DatAdatnál nincs bizonylat, legálissá válik. Igaz, a lángelmés tervet kissé zavarja, hogy a DatAdatnak a kapott pénzért szolgáltatni is kellett valamit Karácsonyéknak, de kicsire ott fönt nem adnak, mert a baráti, sőt nagyon baráti újságokban nagyon jól lehet sejtetni a szörnyű baloldali bűncselekményt kétnaponta megjelenő cikkekben. Például: „Az eljárásról eddig annyi tudható, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) július óta költségvetési csalás miatt nyomoz, de a pénzmosás gyanúját is vizsgálják.” Rendkívül szomorú módon (márminthogy a Szemöldökösszehúzónak szomorú módon) egyelőre nem találtak semmit.

Az akció ezzel mintha megakadt volna, de aztán a Szemöldökösszehúzó nagy szerencséjére a VIP páholybeli haver azonnal rendelkezésre állt. Cs.S. úr cégénél hirtelen rájöttek arra, hogy a másfél uszkve egy éve történt befizetéseknél a következő, rendkívül gyanús jelenségek voltak észlelhetők:

  • a 30*30*30 cm-es ládákba (hogy hány darab volt, arról nem szól a fáma) a befizetett pénzmennyiség nem fér bele,
  • a dobozok nyílásán szerintük nem lehet a pénzt bedobni,
  • a bankjegyek újnak látszanak,
  • sorszámuk egymás utáni,
  • ráadásul gyűretlenek.

Ebből következően az OTP alkalmazottak gyanúja szerint a felvett jegyzőkönyvek hazugságokat tartalmaznak, nem is mikroadományokról, hanem makroadományokról van szó, és bele sem dobták a dobozba, hanem táskában adták oda, horribile dictu, bankjegykötegekben. A szörnyű gyanú révén a nyomozás „új szintet lépett”. A NAV azonnal kiszállt, és a büntetőügyben (fontos!) házkutatást tartottak Tordai Csaba belvárosi ügyvédi irodájában, ahol bizonyítékokat foglaltak le, mert valószínűleg ott készültek a félelemetes „hamisított jegyzőkönyvek”. Mint a lap írja, a Gyurcsány közeli, sőt Gyurcsány bizalmas „Tordairól köztudott, hogy Karácsony Gergely főpolgármester egyik legfőbb bizalmasa, jogi főtanácsadója, illetve, hogy kiváló kapcsolatot ápol Bajnai Gordon volt kormányfővel”, sőt egyszer azon a repülőgépen utazott, amin hat és fél évvel azelőtt Soros György, csak két sorral arrébb.

Itt tartunk most. Szegény NAV-osoknak lenne jobb dolga is, mint komoly számításokkal meghatározni, hogy hány dobozba hány bankjegy fér gyűretlenül, hányat lehet a doboz erre a célra szolgáló nyílásán keresztül gyűrésmentesen behelyezni, és valami bűncselekményt találni abban, hogy a sorszámok több esetben egymás utániak. Persze, ha a ravasz Perjés szörnyű tettét mentegetve azzal védekezik, hogy az adományozó kötegelt pénzt hozott, amely kötegekről a szalagot levéve három részletben dobta be, mert úgy a nyíláson befér, akkor a jól megalapozott vád összeomlik, és kiderül, hogy milyen röhejes ez az egész. Egyébként is a makroadomány a valószínűbb, mert nyilván sok nagypénzű nem szeretné, ha valahogy kiderülne, hogy ő a ballibsiknek adott pénzt, ezért adta így. Meg tudom őket érteni.

Érdekességképpen megemlíthető, hogy kb. 8 milliárd forint érkezett az elmúlt években a kormánypárti influenszereket foglalkoztató, illetve a Fidesz érdekében kampányokat folytató szervezetekhez. Ezeket a forrásokat senki nem vizsgálta. Még az is lehet, hogy közpénz. Az pedig, hogy az MTVA, mely szintén kormánypárti influenszernek tekinthető, most már évi majd 150 milliárdból működik, a Rogán féle plakátolós-konzultálós szervezet évi reklámkiadása 50 milliárd körüli (ezek mind közpénzek, a FIDESZ a mi adónkból mocskolja az ellenzéket, és fényesítgeti magát), kissé eltörpésíti a Karácsony féle félmilliárdot, amely körül viszont akkora a hercehurca meg a zsivaj-lárma, hogy a lapban még többet kell a Magyar Népnemzeti Akármiknek hirdetnie, amely révén az állampárt meg tudja fizetni az ott dolgozó újságírók áldozatos munkáját a mások mocskolását illetően. Ők még arra is hajlandók, hogy üldözzék a főpolgármestert, majd megírják, hogy menekül előlük, mintha az ügyben Karácsony bármifajta magyarázattal, vagy elszámolással tartozna bárkinek. Holott nem. Ez az újságírói tevékenység is a néphülyítés része, amelyért vastag boríték jár.

Régebben sosem hittem volna, hogy egy állampárt a közpénzből működő, elvileg független NAV-ot (AB-t, ÁSZ-t, Médiahatóságot, Ügyészséget, stb.) az ellenzék lejáratására használja. Tényleg, Gyurcsányéknál volt ilyen?

Csányit sajnálom. Nem kellett volna…

Propaganda, avagy érdekes egy Pártunk és Kormányunk van ám nekünk!

Azt, hogy miért ezt a megnevezést használom az uralkodó osztályt illetően, mindenki találja ki maga, aztán vagy egyetért vele, vagy nem, mert az is az ő dolga. Az persze, hogy a Párt és a Kormány száz százalékban azonos, nem vitatható (egy régebbi mintát követnek), az pedig, hogy nem a nép szolgáiként (minister), hanem uraiként (dictator) viselkednek, és ezt mi megengedjük, sőt tapsolunk nekik, mintha kódolva lenne a magyar népbe, pedig nem is Stockholm a fővárosunk.

A nem fideszhívő, a napi életben sok bajjal-gonddal viaskodó állampolgár az érdekes helyett sokkal jobban szeretne egy unalmas, praktikus, „eseményektől” mentes kormányzást, amely az emberek problémáit egyszerű, érthető, sőt igazságos(!) jogszabályokba és rendeletekbe foglalva teszi megoldhatóvá, valamint ellenőrzi a járható utakra terelt ügyintézést, hogy még véletlenül se legyen gikszer, ami megzavarná a normál üzletmenetet. De nincsen szerencséje.

A mi Pártunk és Kormányunk ugyanis nem ilyen. A magyar PÉK állandóan küzd, harcol, üstökön ragad, fejszével csépel. tombolva rombol, bármi áron megszerez, és tűzön-vízen át képvisel, mégpedig mindent és mindennel, ami csak a keze ügyébe kerül, legyen az COVID vírus, lélegeztető gép, Soros, EU, migráns, infláció, magyarérdek, vagy akár az ördög öreganyja is. Közben félelmet nem ismer, mert ez nála a minimum. Tevékenysége nagyban hasonlít a Gyalog galopp Lancelotjának küzdelmére, és a végeredmény is kb. azonos.

Nem jó helyen végeztünk a COVID halottak számában, nem volt valami nagy üzlet a lélegeztető gépek beszerzése (mármint, hogy az országnak nem volt az), Soroséknak meg sem kottyan a magyar handabanda, az EU meghunyászkodás helyett letiltotta a nekünk megítélt pénzeket (szemetek!), Szlovákia a tőlünk(!) érkező migránsoktól védi belső(!), EU-s határát, az osztrákok állandóan panaszkodnak, hogy innen érkezik oda a legtöbb illegális bevándorló, és hogy inflációban magasan vertünk, sőt még ma is verünk mindenkit a 10 százalék alattinkkal, az csak természetes. A nyugdíjasokról, a reálbérekről, az orosz gáznak való kitettségről meg az urizálásról most ne is beszéljünk, mindegyik téma túl uncsi már.

Ilyen PÉK-kel persze mindez nem csoda. Kész katasztrófa a működése. Nyilván ezért szavazzuk meg állandóan kétharmaddal, ugyanis a magyarok szeretik a katasztrófaturizmust, még ha nem is kell elutazni érte sehová, mert mi ezt (ah, szerencsés nép) itthon élvezhetjük. Nagy öröm ám az ilyesmi, úgysincs pénzünk az utazgatásra.

A külső küzdelem az ellenséggel a magyarok érdekeiért folyik. Meglepő módon a belső küzdelem is. Az ember azt hinné, hogy ha a többség szavazza is meg a kormányt, azért ő az összes magyart képviseli. Hát nem. Korántsem. A PÉK csak egy magyart képvisel, és ha az ő érdeke akár az ország érdekeivel ellentétes, akkor ott egye meg a fene az országot is. Tisztára olyan, mint Donáth Anna. Neki sem fontos az ország. Csak a Párt.

Nálunk egy darab magyar kapja meg a teljes országos GDP-t szabad rendelkezésre, hogy vegyen le magának, amennyi kell, ami meg marad, abból fizesse a propagandistáit. Más nagyon nincs is, a főnöké az ideológia meg a pénz, a propagandán kívül meg az összes többi a belügyé. Tanárok, orvosok, tudósok, művészek, egyéb lótifutik esetében egy válasz lehetséges: Igenis, értettem! Szabványos tisztelgéssel! Vili?

Az ember úgy gondolná, ez azért mégse, hát ott van például Gulyás, Varga meg a többiek! Az csak nem lehet, hogy ők is propagandisták! A téma közelebbi megismerése érdekében nézzünk két példát.

Azt előre kell bocsátani, hogy a FIDESZ vezére egyrészt nagy, másrészt kicsinyes bosszúálló, ezért az ő egységesre beállított narancssárga sorait megbontó Karácsonyt különösképpen utálja. Mindent megtesz hát, hogy ellehetetlenítse. Ebben partnere a toppantgató Tarlós, neki különös pechje azonban, hogy csak egyetlen aduja van, az állandóan emlegetett, általa a budapesti kasszában hagyott 200  milliárd (ami tulajdonképpen 214 milliárd), viszont Karácsony szerint a plusz állami elvonások összesen 227 milliárdot tesznek ki, azaz Orbánék jogtalanul kiabálják, hogy a fővárosnak van pénze, fizessen a főváros!

Jogtalanul kiabálják? Na és? Ugyan mikor érdekelte a PÉK-et bármely morális megfontolás?

A PÉK (mert rendes fickó ám az, kérem) úgy próbálta 2018-ban segíteni a Fővárost, illetve hát Tarlóst, aki teljesen véletlenül a saját embere, hogy beígért neki a Lánchíd fölújításra támogatásként hatmilliárdot.

Az 1447/2018. (IX. 18.) Korm. határozat szerint:

1.) A kormány… támogatja, hogy Budapest Főváros Önkormányzata a Széchenyi lánchíd és a budai Váralagút teljes körű rekonstrukcióját egy időben, a fővárosi közlekedés lehető legkisebb korlátozásával és a műszakilag lehetséges leggyorsabb ütemezéssel valósítsa meg, azzal, hogy a gépjárműforgalom ezen közúti szakaszon való teljes vagy részleges korlátozása ne haladja meg a 18 hónap időtartamot;

2.1) egyetért a Beruházás megvalósítása érdekében összesen legfeljebb 6 000 000 000 forint központi költségvetési támogatás biztosításával;

3.b) a 2. pont szerinti támogatás biztosításának feltételeként rögzíteni kell, hogy az 1. ponttal összhangban a gépjárműforgalom teljes vagy részleges korlátozása nem haladhatja meg a 18 hónap időtartamot.

A 2019-ben megválasztott Karácsony úgy gondolta, hogy a kb. az ÁFÁ-t fedező összeget (amit így a PÉK úgyis visszakap, azaz plusz pénz nem kell hozzá egy vas sem) ő is megkapja majd, mivel az nem Tarlósnak, hanem a Fővárosnak lett beígérve. De Orbán nem úgy gondolta. Hja, kérem, a bosszú az bosszú. Ha piti, ha nem.

Gulyás szócső úr ezért kifejtette, hogy mivel a személyautókat Karácsonyék kitiltották a hídról, a részleges korlátozás továbbra is fennáll, ezért a hatmilliárdot (amit a PÉK ÁFA-ként a fölújítás során már besöpört) szívük szerint azonnal utalnák, viszont a határozatot nem lehet áthágni (ők maguk hozták!), így végtelen szomorúsággal bár, de sajnos nem adhatják oda.

Ha valaki a határozat szövegét elolvassa, és legalább IQ 95-ös értékkel bír, annak azonnal egyértelmű lesz, a 3.b. feltételt a PÉK azért szabta Tarlósnak, hogy a felújítás ne húzódjon el, azaz „korlátozás”-ként A FELÚJÍTÁS IDEJE ALATT bevezetett, A FELÚJÍTÁS MIATTI korlátozás értendő, vagyis a kormány azt mondta, ha gyorsan befejezitek a munkát, akkor adok pénzt, egyébként nem. Ebből következően, mivel a felújítás már befejeződött, tehát a korlátozás nem a felújítás miatt van, a pénz Karácsonyéknak, illetve a fővárosnak, egyértelműen jár, azaz aki a feltételre hivatkozik, mint például Gulyás, az vagy át akarja verni az imformációhiányos néptömeget, vagy maga is ostoba. Az ilyen átverést minősíthetjük fideszes propagandának is (náluk ez szokásos technika), azaz Gulyás, ha nem hülye, végső soron Orbán propagandistája.

Én persze felújítás után ravaszul helyreállítottam volna a teljes forgalmat, besöpörtem volna a hatmilliárdot, és csak aztán tiltottam volna meg a teher- és személyautók forgalmát, na de én nem is hiszem, hogy a PÉK ugyanúgy becsületes, mint én!

Ezt a PÉK trükköt hívhatjuk figyelmeztetésnek is a Főváros lakói részére: jobb lesz, ha legközelebb fideszest választotok, bolondok!

Ritka szemét dolog? Hát persze. Na és? Hiszen, győzködjük magunkat.

A másik sem lenne jobb?

A PÉK Budapest szolidaritási hozzájárulását a tizenkétszeresére emelte. Ezért a Főváros pert indított. A Fővárosi Törvényszék a keresetet elsőfokon vizsgálat nélkül arra való hivatkozással utasította vissza, hogy nincs hatásköre vizsgálni a PÉK tevékenységét. A Főváros fellebbezett. A másodfokú ítélet szerint bizony, hogy van hatáskör (a PÉK mégse áll a törvény felett!), ezért a másodfokon eljáró bíróság visszautalta az ügyet elsőfokra, és az eljárás végéig a Főváros számlájáról való állami pénzleemelést megtiltotta. A fenti határozatáról értesítette a peres feleket. Ekkor jött a meglepetés, a MÁK (Magyar Államkincstár) úgy lehívott Budapest számlájáról 5,6 milliárdot, mint a sicc, mondván, hogy másodfokon az eljárás véget ért, tehát az inkasszó letiltás már nem hatályos, a bíróság meg a megismételt elsőfokon azt dönt amit akar, a pénzt a PÉK, illetve a MÁK már úgyis besöpörte.

A fenti történet alapján erősen közepes képességgel is látható, hogy a másodfokon eljáró bíróság az inkasszó letiltását természetesen nem a másodfokú eljárás végéig tiltotta meg, hanem az ügy végéig, azaz addig, amíg ítélet nem születik. Miután ő maga nem hozott ítéletet, hanem az ügyet visszautalta elsőfokra, azaz ítélet még nincsen, a Budapest számlájáról történő pénzlehívás továbbra is tilos, tehát a MÁK a pénz leemelésével vagy óriási hülyeséget követett el (ostobák gyülekezete), vagy a PÉK parancsára Budapest tönkretételén dolgozik. Mindenáron. Nem számít neki, hogy néhány ember agyalágyultnak nézi, úgysem az a néhány ember érdekes, hanem a suska. Az meg jön nekik, ha jól viselkednek.

Hogy melyik a valószínűbb, az ostobaság vagy a tönkretétel, mindenki döntse el maga.

Itt van aztán még Varga (= pénzügyminiszter – nem nevet!), aki Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes kijelentésére reagált, melyben Kiss a váratlan MÁK lenyúlást nehezményezte:

„Olvasom, hogy a főpolgármester-helyettes állítása szerint ma reggelre már csak 4 milliárd forint maradt a Főváros számláján. Ehhez képest a Főváros saját beszámolója szerint szeptember 30-án még 113 milliárd forint volt a számláján. Mindez azután, hogy idén rekordösszegű, 250 milliárd forint iparűzési adót szedett be a Főváros. Hová lett a pénz?”

Mi hablatyol a pénzügyminiszter? Egyrészt ez teljesen független az ügytől, másrészt ha nem lenne az, akkor sincs hozzá semmi köze. Foglalkozna inkább az államháztartás éves hiányával, az lenne a dolga („Az első 10 hónap után tehát így 3487,6 milliárd forintnál jár a kumulált hiány. Ez a valaha volt legrosszabb tízhavi adat”), de látjuk, ahhoz sem ért.

Egyébként eláruljuk, a beszedett pénz nagy részét a Főváros a kerületeknek utalta tovább, ha már annyira kíváncsiak fideszék.

Mivel Varga a felügyelete alá tartozó MÁK eljárásának helytelenítése és azonnali visszavonása helyett arról értekezett, hogy „Budapest rosszul kezeli a pénzét”, látható, hogy neki is csak egyetlen feladata van: mégpedig a FIDESZ propaganda (Karácsonyék lejáratása). A pénzt úgyis Orbán szedi be, és ő is költi el, Vargának abban nincs szava. Max. a siralmas eredményt közli a főnökkel néhanap.

A fenti történeteket ismeretében azt, hogy a nép csöndben van, megértem (nincs róla fogalma mi történt, és nem is lesz. ahogy ez látható), de hogy a magyar „nemfideszes” értelmiség, pláne a médiafelülettel bíró értelmiség nem kapta fel, és nem verte bele legalább 40 – 50 dühös cikkben az illetékesek orrát ezekbe a méretes és erősen párolgó exkrementumokba, az szerintem elképesztő. Nem fogom megszokni soha. Hogy csak leközlik Karácsonyt, Vargát meg Gulyást, de nem értékelik a történteket, és nem tálalják a köz elé.

Semmi felelősség az ország iránt? Kényelmesebb a zsűripáholy, ahonnan jól meg lehet mondani a tutit, miszerint magukon kívül mindenki hülye? Van ugyan ebben valami, de a PÉK kártékony rombolását immár 13 keserves év után meg kéne akadályozni végre, és ha valaki ezt egyedül az ellenzéki pártoktól várja, és nem a teljes „nemfideszes” választópolgár tömegtől, melyben mindenkinek ezen kell dolgoznia, az nemhogy nem értelmiségi, de észbelileg maga is pont abba a csoportba tartozik, amelyikről „megvan a véleménye”.

Nemzeti konzultáció V.

Folytassuk tovább kérem, bölcs vezérünk mélyenszántó gondolatainak megismerését! A vezér ki egyben vátesz és street fighter mások számára követhetetlen észjárással navigálja szép hazánkat az európai hullámverésben. Azért emlékezzenek gondolatai fundamentumára: zátonyra futás esetében a zátony a hibás!

Brüsszel el akarja törölni a gyermekvédelmi törvényt

Brüsszelből folyamatosan támadják a magyar gyermekvédelmi törvényt. Az Európai Bizottság bíróságon is megtámadta a jogszabályt. Eközben egyre több hír lát napvilágot a gyermekeket célzó agresszív LMBTQ-propagandáról.

Mint az ismert, a rendkívül gyermekszerető Magyarország kétfajta támadás ellen védi gyermekeit. Az egyik az erőszak, a másik az LMBTQ. Ezért regnálóék az utóbbiról szóló paragrafust a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvénybe tették. Az EU szerint viszont utóbbinak semmi köze az előbbihez, szerinte annak a (pláne törvény általi) sugalmazása, hogy az LMBTQ csoportba tartozó egyének szintén pedofil bűnözők, sértés, ledegradálás, és a többiek felszólítása arra, hogy utálják őket, mert a bűnözőkkel azonos módon ők is megrontói, kihasználói, és erőszaktevői gyermekeinknek. Ezt pedig sugalmazni, pláne törvény által az EU szerint tilos. Ezért támadták meg a paragrafust. A mi bajunk, illetve hát Orbánék baja az, hogy az EU-nak igaza van, ők viszont ahelyett, hogy egyszerűen áttették volna az ominózus rendelkezést máshová, tiltakoznak, hepciáskodnak, sikoltoznak meg nemzeti konzultálnak. Több eszük sajnos nincsen. Ezért vagyunk ott, ahol.

Maga a paragrafus törvényileg teszi kötelezővé (és megszegés esetén büntethetővé) a gyermek tudatlanságban tartását 18 éves koráig, azt sugallva, hogy amiről nem tud, az nincs, pont úgy mintha minden hajléktalant befóliáznánk, nehogy már kedvet kapjon az a gyerek a hómleszséghez a család nagy szégyenére és még nagyobb bánatára! Azt, hogy az Akadémia nem szólalt meg még az ügyben, a magyar értelmiség árulásának felfogható, mert így minden dilettáns, például Dúró Dóra is azt handabandázik, amit csak akar.

A paragrafus ráadásul még azt a célt sem képes megvalósítani, amire állítólag kitalálták, miszerint a felvilágosítás a szülő joga, mert a szülő nincs benne nevesítve, azaz amit a szülőnek tilos, az pont ugyanúgy másnak is tilos, és ami a szülőnek szabad, az pont ugyanúgy másnak is szabad. Egyébként maga a cél értelmetlen, mert például a Püthagorász tétel megismertetése a gyermekkel nem a szülőre, hanem a tudomány által kiképzett szakemberekre van bízva, mégpedig törvényileg, ami nagyon helyes, mivel a gyerek csak a Biblia szerint a szülő tulajdona, a szekularizált társadalomban nem az. Ráadásként megállapítható, hogy az átlagszülő sokkal több mindenhez nem ért, mint amihez ért. (A paragrafusról bővebb információ még itt található.)

Annak, hogy a konzultációs szöveg szerint „egyre több hír lát napvilágot a gyermekeket célzó agresszív LMBTQ-propagandáról”, se értelme (mihez képest több hír?), se jelentősége.

 a felvilágosítás nem propaganda.

Az pedig, hogy az LMBTQ „propaganda” (ami tulajdonképpen ismertetés) agresszív lenne, végképp hülyeség. Vagy hazugság? Azt is lehet mondani.

Sajnos azt a szomorú tényt, hogy ez a paragrafusnak kinevezett akármi egy szekérderéknyi diplomás, sőt (horribile dictu!) jogászdoktor elmeszüleménye, inkább ne ragozzuk, mert túl csúnya képet kapnánk azokról, akiket immár 13 éve ültetünk kétharmaddal a saját nyakunkba.

Magyar értelmiség! Mivel foglalkozol?

Brüsszelből és a tengerentúlról küldött pénzekkel akarják befolyásolni a magyar politikát

Az elmúlt időszakban különböző külföldi szervezetek milliárdos összegekkel támogattak magyar politikai szereplőket és hozzájuk kapcsolódó aktivistacsoportokat. Így akarják kikényszeríteni, hogy Magyarország változtassa meg álláspontját a meghatározó kérdésekben. Sokak szerint ez nem más, mint politikai korrupció.

Így igaz. Pont ugyanúgy, mint mikor a FIDESZ belföldről lopott közpénzekből akarja befolyásolni a magyar politikát, azaz hogy ne a Gyurcsányt válasszák meg, hanem az Orbánt. A FIDESZ által erre fordított közpénzek: MTVA 130 milliárd/év, Rogán miniszterelnöki kabinet (plakátok, konzultációk, satöbbi) 50 milliárd/év, állami cégek hirdetései „baráti” médiumokban 5 milliárd/év, összesen 185 milliárd/év. Ehhez képest a (baloldali) politikai szereplők és aktivistacsoportok 4,5 milliárdja (MZP: 4 milliárd, Karácsony 0,5 milliárd) smafu. Nem csoda, hogy mindig Orbán nyer kétharmaddal.

A kérdés tehát: 4,5 milliárd kapott külföldi magánpénz vagy 190 milliárd lopott hazai közpénz? Ennek tudatában tessék választani!

Az „Így akarják kikényszeríteni, hogy Magyarország változtassa meg álláspontját a meghatározó kérdésekben.” mondatnál kövérebb blődséget rég olvastam. Főleg a kikényszerítés tetszett, ami mindig zsarolást jelent, viszont a „neki adok pénzt, mert vele értek egyet” mintha nem egészen lenne az. Az álláspontot illetően Magyarországnak 8 millió választópolgára és ennek megfelelően sokfajta álláspontja van, ráadásul az összes egy időben, így aztán nem tud álláspontot változtatni. Annak sincs értelme, hogy Orbán szerint ő Magyarország egy személyben, mert ő ugyan tud álláspontot változtatni (hajjaj), de nem ő kapta a pénzt.

A konzultációt tekintve: ez a zagyva kijelentés helyettesítené a „Néhány külföldi pénzt ad ellenzéki propagandára, hogy a magyar szavazók váltsanak kormányt” mondatot? Hát mit mondjon az ember…

Némi ellensúlyként megemlíthető, hogy a fogalmazás ugyan ostoba, de azért ravasz is. A pénz forrásául a „tengerentúl”–t és a „Brüsszel”-t megadni arra való egyértelmű utalás, hogy az ellenzék támogatói, azaz a magyar politikába beavatkozók az Európai Bizottság meg az Egyesült Államok kormánya. Mégpedig név szerint. Sajnos ismerve az MZP és Karácsony által kapott pénzmennyiséget azonnal látható, hogy ez csak a szokott fideszes hablaty, mert ilyen pimf összegekkel egyik sem foglalkozik. A százszorosa az persze más, ott már felmerülhet például a CIA részvétel, ugyanis ők biztosra mennek, és nem úgy dolgoznak, hogy na, kapjanak ellenzékék valamit, aztán vagy nyernek, vagy nem, de ennél a pénz jóval kevesebb.

Annak oka, hogy az adományt miért próbálják Orbánék a ”sokak szerint” kitétellel korrupcióvá átminősíteni, egyértelmű: így nemcsak a gonosz adományozó követ el bűncselekményt, hanem a pénz elfogadója is, ami nagyon fontos nekik. Ebből következően ugyanis egyedül a FIDESZ marad jóként a placcon, úgy kormányoz, mint az álom, építi a stadionokat, és ha fociban már eljutottunk egy döntetlenig Bulgáriával, akkor gazdaságilag is sikerülhet, igaz, emberek? Románia sajnos már előttünk jár gazdaságilag, de az EB-n összefuthatunk vele, akkor majd megmutatjuk nekik, mi a magyar virtus! De meg ám!

Ezzel tudnánk javítani. Érzelmileg. Valamit. Másunk sajnos nincsen.

Összefoglalás

Mint az a kérdőív ötrészes elemzéséből látható, az úgynevezett konzultáció (ahogy a többi szintén) összes pontjával, kérdésével és válaszával együtt a nép mellébeszéléses átverésének tipikus esete, amelyben még hibák plusz ostobaságok is találhatók. Meglepő eredmény ez a Finkelsteinen nevelkedett Kubatov csapattól. Többet várt volna az ember, nem igaz?

A nagy hercehurca célja egyértelmű: stabil hivatkozási alap legyártása, ugyanis Orbán a „magyar érdek”-nek álcázott eszetlen húzásait racionális érvekkel nem tudja indokolni, csak úgy, ha az eredményt lobogtatva kiabál mindenfelé, íme, a magyar nép is ezt kívánja! Magyarország mögöttem áll!

A FIDESZ propagandára önmaguk által önmaguknak adományozott sokmilliárdnyi közpénznek persze lenne jobb helye. Nem is kevés.  Annyi a betömendő lyuk, hogy nem tudja senki, először melyikhez kéne kapjunk. Jelenleg úgy tűnik, Orbánék sem tudják, kétségbeesett tűzoltás folyik országszerte, már a kínai Akkugyár is jó, csak jöjjenek! Nagy kérdés, hogy az az elképesztő propaganda túlerő – amelyen kívül másuk régen nincsen – meddig tudja őket a felszínen tartani.

Ami kétségbeejtő: a magyar értelmiség nem fideszes része immár 13 éve képtelen elintézni a leváltásukat. Tehetetlenség? Vagy tehetségtelenség?

Netán a magyar értelmiség, amely 2010-ben Orbán kétharmadát dicsérte, nem is akarja leváltani?

Az előző részek itt és itt és itt és itt olvashatók.

Nemzeti konzultáció IV.

Folytassuk tovább kérem, bölcs vezérünk mélyenszántó gondolatainak megismerését! A vezér ki egyben vátesz és street fighter mások számára követhetetlen észjárással navigálja szép hazánkat az európai hullámverésben. Azért emlékezzenek gondolatai fundamentumára: zátonyra futás esetében a zátony a hibás!

Brüsszel Ukrajnát is fel akarja venni az Európai Unióba

Erősödnek az Ukrajna teljes jogú EU-tagságát szorgalmazó hangok, pedig egy hadviselő országról van szó. Ukrajna felvétele alapjaiban forgatná fel a jelenlegi uniós támogatási rendszereket. A jelenlegi szabályok alapján teljes jogú tagként Ukrajna kapná az uniós források jelentős részét.

Erősödnek. A hangok. Melyeket kormányzatunk hall. Tisztára Jeanne d’Arc sztori, csak a hangok mások. A büfésnő is mondta… vagy a mellékhelységben valaki? Esetleg a portás? Fene tudja már, lényeg, hogy a hangok erősödnek. Viszont ezek Orbánék szerint nem jó hangok, mert alapjaiban forgatnák fel. A rendszereket természetesen.

Az utolsó két mondat egyértelműen mutatja, hogy mitől fél Orbán: Ukrajna elviszi előlünk a pénzt. A dolog érdekessége, hogy az EU által nekünk szánt pénz már most sem jön, mikor Ukrajna még nem tag, és nem visz el előlünk semmit, de amit tőlünk kér a nekünk szánt pénzért az EU (az általa konkrétan leírt 28 feltétel teljesítését), azt mi nem, azt semmiképp sem, azt az Atyaúristennek sem! Hiszen akkor Orbán vesztene! Tejóisten! Attól ments meg Uram minket!

A fentiek alapján megkérdezhető, hogy mi a francnak félünk Ukrajna leghamarabb 3–4 év múlva történő felvételétől, és mi a francnak teszünk bele ilyen témát a Szent Nemzeti Konzultációba, mikor a miniszterelnök úr miatt már most sincs pénz? Nem arról kéne inkább társalognunk, tessék mondani?

Konkrétan a szöveget illetően a FIDESZ természetesen az emberek irigységére bazírozik, ami úri körökben nem egy elfogadott bazírozási forma. Na és, von vállat egy emberként a FIDESZ Orbán intésére. Úri körök! Ugyan! Kit érdekel?

Sajnos van még egy további, kellemetlen hiba, mert a kérdésre adható két válasz:

A – Még nem adottak a feltételek Ukrajna teljes jogú tagságához
B – Mindenképp támogatni kell Ukrajna teljes jogú tagságát

nem egymás ellentéte, így nem is zárják ki a másikat, azaz az emberek logikai bukfenc nélkül ikszelhetnék be akár mind a kettőt. Jó, jó, tudjuk, az ilyen kérdőíveket nem akadémikusok állítják össze, de a kormány megtisztelhetné az állampolgárokat azzal, hogy hülyeséget nem ad ki a kezéből.

Remélem, azzal mindenki tisztában van, hogy Ukrajna felvétele (ha majd alkalmas lesz rá, ez ugyanis egy hosszas folyamat) Oroszországot és a FIDESZ-t kivéve mindenkinek jó lenne, azaz támogatásra érdemes. Na de hol van az még, tisztelt publikum…

Brüsszel be akarja engedni a génmódosított ukrán gabonát.

A háború kirobbanása után Brüsszel megnyitotta a határokat az ukrán gabonaszállítmányok előtt. Az intézkedésnek elvileg az volt a célja, hogy a szállítmányok eljussanak a világ szegényebb régióiba. A génmódosított ukrán gabona jelentős része azonban ehelyett elárasztotta a kelet-európai országok piacait, és rendkívül nehéz helyzetbe hozta a térség termelőit. Magyarország megtiltotta az ukrán gabona behozatalát, de Brüsszel továbbra is azt akarja, hogy engedjük be a génmódosított ukrán gabonát.

A tények:

A háború kitörése után az EU teljes vámmentességet biztosított Ukrajnának az exportterményei tekintetében, hogy az ukrán kikötők orosz blokádja miatt az unió területéről az EU területén át tudja azokat tovább szállítani az eredeti célországokba. Ezzel egy időben az Ukrajnával szomszédos négy uniós ország és Bulgária szolidaritási folyosókat nyitott a saját területén, hogy segítsék az ukrán terményeket az EU-s kikötőkbe juttatni. A kereskedők viszont lecsaptak olcsó gabonára, amelyet aztán szétterítettek a tagállamok területén. Ez állítólag nagy kárt okozott az említett EU-s országokban, amelyek gazdálkodói a nyomott áron tartott ukrán termények miatt nem tudták értékesíteni a saját gabonájukat.

Közbevetés:

Annak megválaszolására, hogy a fentiek szerint 2022. eleje óta „hozzánk áramló olcsó ukrán gabona” hogyan egyeztethető össze a főleg gabonából készült termékek ugyanazon időszakbeli őrületes áremelkedésével, az Akadémia megfelelő szakágainak legjobb tudósait kérnénk fel nagy tisztelettel. Nem irigylem őket, azt aztán mondhatom.

A sztori folytatása:

Miután az ügyben leginkább érintett tagállamok úgy ítélték meg, hogy az EU-s belső piac védelme fontos, drasztikus lépésre határozták el magukat: idén áprilisban Brüsszel jóváhagyásával(!) betiltották az ukrán gabona importját, amely tilalom a határideje június 5-én járt le. A moratóriumi időszak kevés volt a kérdés megfelelő rendezéséhez, ezért Brüsszel engedélyezte(!) a tilalom meghosszabbítását szeptember 15-ig. Szeptemberben aztán az EU azzal az indokkal, hogy az Ukrajnával határos tagországokban megszűntek a piaci torzulások, úgy döntött, hogy már nincs szükség az intézkedésekre, így azok szeptember 16-val hatályukat vesztik. Az érintett államok azonban nem így látják. Magyarország Szlovákia és Lengyelország máris bejelentette, hogy egyoldalúan meghosszabbítja az ukrán gabonabehozatali tilalmat. Rendkívüli módon csodálkozom, hogy az érintett államok a moratórium ideje alatt nem jöttek össze egy megbeszélésre, ahol a problémát óvatos kompromisszum kereséssel meg tudnák oldani. Magyarország ugyan alkalmatlan az ilyesmire (a magyar érdek nem tűr kompromisszumot!), de Ukrajna, Lengyelország meg a többiek igen. Ezt kellene kihasználniuk.

Néhány megjegyzés a témához:

Az EU nyilván azt szeretné, ha minél kevesebb pénzzel kellene támogatnia Ukrajnát (ez minden tagállamnak jó), és ezt a támogatási igényt csökkentheti, ha Ukrajna a tengeri blokád ellenére el tudja adni a gabonáját.

Az érkező gabonát a magyar hatóságok folyamatosan vizsgálják, de egy eset kivételével nem találtak határérték túllépést, se a vegyszereket se a génmódosításokat illetően. Június óta új szállítmány gyakorlatilag nem jött egy féllapátnyi sem, mert nálunk a legalacsonyabb az ár, hülyeség lenne itt eladni, azaz a piac nálunk megoldotta az ukrán gabona kérdését.

Jelenleg még minden bizonytalan, a kormányzatnak és a hatóságoknak sincs kidolgozott koncepciója (újságírói kérdésekre senki nem válaszol), az EU-nak is csak javaslatai.

A génmódosítást illetően:

Az EU szerint a klímaváltozás következménye, hogy új kórokozók, kártevők jelennek meg, amelyek ellen még nincs megfelelő hatóanyag. Az egyik álláspont szerint vegyi anyagokkal, kémiai módszerekkel kell megoldani a védekezést, míg a másik szerint a biológia eszközeivel, géntechnológiával. Mint tudjuk, az evolúció egy folyamatos génmódosulás minden élőlénycsoport esetében. A módosulások egymásutánja az élőlénycsoport megjelenésének kezdetétől máig tart (és még sokáig fog tartani), mely hossza és bonyolult folyamatnak csúcsterméke a homo sapiens. Ennek fényében eléggé fura felfogásnak tűnik a GM technológia azonnali, zsigerből való elutasítása, ami a magyar kormányra jellemző. A laikusoknak mondanám, a génmódosítás nem úgy történik, hogy egy növény DNS-éből Zelenszkij ollóval kivág valamit, aztán már hozzák is ide, hanem csak nagyon sok és hosszadalmas ellenőrző vizsgálat alapján kapja meg a termelő az engedélyt, melynek alapján a termékét a továbbiakban is folyamatosan ellenőrzik.

Az EU-ban tilos engedély nélküli áru forgalmazása, így Ukrajnából kizárólag olyan termék érkezhet magyarországi forgalmazásra, amely az EU és a magyar követelményeknek eleget tesz, mert ha nem, visszaküldik vagy megsemmisítik.

A fentiek alapján mondható, hogy egy olyan témában, amelynek egyelőre minden vonatkozása bizonytalan, és amelyet illetően sem a szakemberek, sem a hatóságok nem tudnak még véglegesített adatokat közölni, ritka nagy ostobaság a gyakorlatilag 100%-ban dilettánsokból álló nép megkérdezése, hogy aztán az előre megadott, szélsőséges válaszhoz körömszakadtáig ragaszkodva, hetykén azt lehessen mondani: ezt akarják a magyarok!

A génmódosítás idekeverése azt mutatja, a regnálók fő célja a jónép ijesztgetése, kihasználva az atavisztikus félelmet az ismeretlentől (lásd még: atom, migráns, LMBTQ, COVID injekcióba integrált mikrocsip), továbbá a nép beetetése, hogy a kormány, íme, milyen kiváló munkát végez, hiszen az ő és a gyermekei egészségét védi, mert ha nem tenné, pár éven belül kies hazánkban mindenkinek harmadik füle nőne az Ukrajnából ide hordott, GMO élelmiszerektől.

Szomorú, hogy az efféle propagandisztikus hülyeségeket a magyar értelmiség jobb sorsra érdemes fele kemény írásokkal nem tiporja azonnal a sárba.

Csak ismerteti. Hátha valaki még nem tudja, milyen jó az Orbán, és milyen gonosz a Brüsszel.

(folyt. köv.)

Nemzeti konzultáció III.

Folytassuk tovább kérem, bölcs vezérünk mélyenszántó gondolatainak megismerését! A vezér ki egyben vátesz és street fighter mások számára követhetetlen észjárással navigálja szép hazánkat az európai hullámverésben. Azért emlékezzenek gondolatai fundamentumára: zátonyra futás esetében a zátony a hibás!

A Brüsszel által palesztin szervezeteknek nyújtott támogatások a Hamászhoz is eljutottak

Brüsszel az elmúlt években sok százezer euróval támogatott palesztin szervezeteket. A támogatás egy része a Hamász terrorszervezethez is eljutott. Európában bevándorlók tömegei ünneplik a közel-keleti terrortámadásokat, így a Brüsszel által ösztönzött bevándorlás révén a terrorizmus ma már Európát is fenyegeti.

Az, gondolom, mindenkinek egyértelmű, hogy ebben a pontban sem a Hamászról, sem Izraelről nincs szó, kizárólag a migráció a téma, amely már egyszer nagyon bejött a FIDESZ-nek, így aztán addig ragozza, amíg a propaganda agytröszt szerint használható.

És még láthatóan az. Pláne a terrorizmussal összekapcsolva. A levezetés egyszerű, az EU a palesztinok támogatásával tulajdonképpen egy terrorszervezetet támogat, amely példát tud mutatni az Európába az EU biztatására és segítségével bevándorolt hasonszőrűeknek, akik aztán ennek hatására nálunk terroristák lesznek. Magyarán az EU teremti meg mindkét feltételt ahhoz, hogy Európát elárassza a terror. A két dolog összemosása persze hazugság, de ez fideszéket sosem zavarta, mert a „Győzni kell, és ehhez sok ránk szavazó szükséges, akiket érzelmileg lehet megfogni” kényszer mindig elmosta az összes skrupulust.

A választók megfelelő irányba állítása után feltett kérdés és a felkínált válaszok abszolút lényegtelenek, mert csak a szöveggel sulykolt összefüggés fontos: az Unió a támogatási pénzzel plusz a migránsok befogadásával, sőt idecsábításával segíti az európai terrorizmust, és ezeket a potenciális gyilkológépeket még hozzánk is akarja küldeni. A közel keleti téma tényleg fontos kérdései Orbánékat nem érdeklik, nem is kérdeznek róla semmit.

Brüsszel még több fegyvert küldene Ukrajnának

Brüsszel a kezdetektől fogva háborúpárti álláspontot képviselt, és fegyverszállítást sürgetett. Ennek megfelelően már eddig is több mint 5 milliárd eurót költött az ukrán hadsereg fejlesztésére. A legújabb javaslat szerint pedig további 20 milliárd eurót adnának Ukrajna felfegyverzésére.

Na, helyben is vagyunk. Brüsszel. A rosszaság. A csibész. De főleg a háborúpárti. Pont olyan, mint a Gyurcsány. Brrr.

Mint tudjuk, az EU a fegyverszállítást nem sürgette, hanem gyakorolta, mégpedig valóban több mint 5 milliárd EUR elköltésével, ugyanis maga az EU és tagállamai 25 milliárd EUR értékben nyújtottak katonai támogatást Ukrajnának. A támogatás nélkül Ukrajna veszített volna, és akkor Oroszország, Kína meg az egyéb harcos nemzetállamok számára nyilvánvalóvá válik, hogy szabad a pálya, ebből következően a kisebbektől akár területet, akár az önállóságukat elrabolni nem kockázatos, mert majd jön a kipcsák-magyar békegalamb, és elintézi, hogy a rablott holmit az agresszorok megtarthassák. Így aztán Föld-szerte elindulhatnak a területszerző háborúk, csak a megfelelő behatolási mélység elérése után kell kiabálni azt az agresszornak: béke, béke, béke, tűzszünet, hogy a békepártiak meghallhassák, és intézkedni tudjanak.

Vannak rossznyelvek, akik szerint azért olyan békepárti… illetve dehogy béke, jóval inkább oroszpárti Orbán, mert rettenetesen nagy szükségünk van a tőlük jövő földgázra, és az Putyin jóindulata nélkül olyan, mint a kutya vacsorája. Hja, kérem, amikor minden rendben lévőnek látszott, és még pénz is volt dögivel, intézkedni kellett volna a gázbeszerzés diverzifikálásáról és a magyarországi gázfogyasztás csökkentéséről, de az állandóan kétharmados diktátornak megválasztott magyar vátesz, akinek sok mindent előre kellett volna látnia és ennek megfelelően intézkedni, ehelyett éjjel-nappal a hobbijairól álmodott. Azokon kívül nem látott semmit. Pláne nem a gödröt. Benne is vagyunk, alig látszik az ég a szűk lyukon.

És hogy a rezsicsökkentés csak rontott az energiahelyzetünkön, az magától értetődik.

Brüsszel még több pénzt akar Ukrajna támogatására

Az Európai Bizottság további 50 milliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát. Mivel ez az összeg a jelenlegi uniós költségvetésben nem áll rendelkezésre, a tagállamoktól akarnak pluszforrásokat kicsikarni. Úgy kérnek Magyarországtól további hozzájárulást, hogy hazánk jó ideje nem kapja meg a neki szerződés szerint járó uniós pénzeket. Magyarország már eddig is sok milliárd forintot költött az Ukrajnából menekülők megsegítésére.

A tények:

  • Az EB 50 milliárd euróval akarja segélyezni 4 év alatt Ukrajna újjáépítését (2024 – 2027). Az elképzelést az EP nagy többséggel megszavazta (512 : 45 : 63 >> 82,6 %), és most várja, hogy tagállamok dobjanak össze némi pluszpénzt, amelyből ez fizethető. A fideszes képviselők természetesen nem szavazták meg. Az Ukrajnának nyújtandó segély Magyarországnak a 4 évre összesen kb. 700 millió euróba, azaz évente 65,6 milliárd forintba kerülne, ami a magyar költségvetés 1,7 ezreléke.

A kérdésben ugyan nem szerepel, de már tudható, hogy ha Magyarország vezetése ezt a plusz segélyt megvétózza (és nagy eséllyel meg is fogja vétózni), akkor az EU „B” terve szerint a tagállamok egyenként hoznak létre és küldenek Ukrajnának segélycsomagot. Önként és dalolva, bármilyen kicsikarás nélkül. Mi persze nem küldünk nekik egy vasat sem, ami nem egy pozitív jellegű hozzájárulás a magyar jószívűség nimbuszához.

  • A magyar kormány két, a fenti EU tervtől teljesen független dologgal érvel a segély ellen. Az egyik, hogy mi nem kapjuk meg a nekünk „járó” pénzeket, miközben Ukrajna bezzeg! Köztudott, hogy az alap, amire hivatkozva a pénzeket megítélték nekünk, a felzárkóztatás (= ez a pénz nem kötelező kifizetés, azaz nem „jár”). Sajnos a fizetését egy ideje felfüggesztették, aminek semmi köze nincs Ukrajnához, annál több ahhoz a 28 jogi és egyéb feltételhez, melyeket az EU konkrétan írt elő nekünk, de ezeket mi mindenféle marhaságra hivatkozva nem vagy csak részben teljesítettük. Bizony, így van ez. Ha nagyon szuverénkodik az ember, előfordulhat, hogy nem jön a suska.

A másik Orbán féle érv, hogy már eddig is sok milliárddal segítettünk Ukrajnának, legyen elég a telhetetleneknek!

Az érv jogosságát illetően (mármint hogy sok milliárddal segítettünk már, és emiatt nem akarunk pénzt küldeni nekik), megnézhető például, hogy hány ukrán menekült él az EU országokban. Nálunk 32 260. Ahol ennél kevesebben vannak: Szlovénia (8750), Ciprus (17 275), Horvátország (22 005) és Görögország (25 335). Ugyanakkor Szlovákiában 105 690, Csehországban 357 540, Lengyelországban 971 080, és még a balti államokban is több az ukrán menekült, mint nálunk, hogy a nagy nyugati államokat ne is feszegessük. Olyan nagy szánk a segítségünket illetően tehát nem lehet.

A fentiek alapján mondható, hogy akaratos, egyben zsugori állam vagyunk. Mennyivel egyszerűbb lenne Dobrevék regnálásával, ők rövid időn belül teljesítenék az előírt pontokat, hazahoznák a nekünk fölzárkózási segítségként megítélt pénzcsomagot, aztán azok egy évi összegének 15 %-ából simán kifizetnénk az EU által Ukrajnának 4 évre kért segélyt… a tanárok jelentős fizetésemeléséről nem is beszélve!

De nem. Nekünk Orbán kell. Akkor viszont, kedves honfitársak, továbbra is no war, no migrants, no gender, és persze no money. Helyette van a rettenthetetlen szuvernitás pávatánca, amelyben nap mint nap gyönyörködhetünk. Hát nem csodálatos?

(folyt. köv.)

Brüsszel nem Moszkva, Orbán meg nem igazi államférfi

„Szerencsére Brüsszel nem Moszkva” – fogalmazott a Fidesz miniszterelnöke az október 23-i állami megemlékezésen, gondosan kiválogatott, zárt körben tartott közönsége előtt – idéz Orbán beszédéből Újhelyi István EP képviselő.

Orbán nem először „brüsszelezik” és „moszkvázik” ugyanabban a mondatban, legutóbb három éve mondta azt, hogy „már nem sok hiányzik hozzá”, hogy Brüsszel Moszkva legyen. Most egészen pontosan úgy fogalmazott: „Előfordul, hogy a történelem ismétli önmagát, de szerencse, hogy ami elsőre tragédia volt, az másodszor már komédia. Moszkva tragédia volt, Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia. És ha Moszkva fütyült, akkor úgy kellett táncolni, de ha Brüsszel fütyül, akkor mi nem táncolunk, ha nem akarunk.”

Azt keveseknek kell elmagyarázni, hogy Orbán szövege milyen mélységesen hazug, félrevezető és nevetséges, ráadásul szinte bizonyos vagyok benne, hogy ő sem gondolja igaznak ennek az idézetnek egyetlen sorát sem.

Egyszerűen arról van szó, hogy egyben és harcias kedvben kell tartania a sajátjait ahhoz, hogy a támogatottsága megmaradjon. Ha Orbán tényleg komolyan gondolja az Európa elleni hergelést, akkor bizonyosan megbomlott valami a fejében.

A „Brüsszel nem Moszkva” fordulat valóban nem először kerül elő a fideszes szövegkönyvekben, azt azonban kevesen tudják már, hogy legelőször még ellenzéki pozícióból, a Fidesz utolsó hivatalos, írásos választási programjában írták le. A jelenlegi Fidesz-narratívával gyökeresen szembenálló – és ezért végtelen mennyiségű idézettel szolgáló – programot még a 2009-es EP-választásra írták „Igen, Magyarország többre képes!” címmel és olyan kiváló konzervatív gondolkodók jegyzik, mint például Martonyi János, aki nyilvánvalóan nem véletlenül nincs azóta a Fidesz putyinista külpolitikájának első vonalában. A hivatkozott programban konkrétan egy komplett bekezdés szól arról, hogy Brüsszel miért „nem Moszkva”, a mostani kormányzati retorikához képest viszont még egészen más megközelítéssel. Többek között ilyen mondatok olvashatóak benne, mint például:

„Brüsszel nem Moszkva. A felismeréshez, hogy az uniós tagság csak lehetőség, nem önmagában főnyeremény, az is hozzátartozik, hogy a magyar kormány végre megértse: nem lehet mindig Brüsszelre mutogatni; az Unió mi magunk vagyunk. Az uniós intézmények döntései nem külső diktátumok, hanem azokban mi is részt veszünk. Így az a feladatunk, hogy a közösségi döntéseket a magunk érdekei mentén formáljuk. Eközben nem szabad csak a következő percekre összpontosítanunk; az a felelősségünk, hogy hosszú távra teremtsünk egy élhető világot. Mindezért a Fidesz felelős, összehangolt, szakmai alapú fellépést szorgalmaz az uniós intézményekben, a lehető legszélesebb nemzeti konszenzus alapján.” De ugyanebben a fejezetben olvasható a következő részlet is:

„Az Uniós tagság egyszerre oltalom és lehetőség a számunkra. Oltalom kifelé, mert a mind kockázatosabb nemzetközi környezetben védelmet nyújt a globalizáció káros következményeivel szemben, s egyfajta válságkezelő mechanizmusként is felfogható nemzetközi konfliktusok és krízisek idején (beleértve a gazdasági, pénzügyi válságokat, a kül- és biztonságpolitikai fenyegetettséget, valamint a globális problémákat az éghajlatváltozástól és a demográfiai helyzettől az energiabiztonságig).

Ezekkel a gondokkal a tagállamok csak közös fellépés esetén tudnak megbirkózni, egyenként kiszolgáltatottak. A pénzügyi válság egyértelművé tette az euró, az eurózónához tartozás előnyeit is. Míg az eurózóna tagjait védték bizonyos eszközök és intézkedések, ugyanez az övezeten kívül lévő uniós tagokra nem terjedt ki (…) Az uniós tagság oltalom befelé is, mert sajnos a magyar demokráciának, jelenlegi állapotában, óriási szüksége van a kontrollra, arra, hogy akár számon is lehessen rajta kérni a demokratikus normák követését.”

Most, amikor a Fidesz folyamatosan arról beszél, hogy az Európai Unióban „magyarellenes összeesküvés” zajlik és kettős mércét alkalmazva próbálják megrendszabályozni az egyébként szerintük ártatlan és a jogállamiság valódi bajnokának számító NER-kormányzást, meglehetősen sajátosan hangzanak azok a mondatok, amelyek szintén ebben a programban szerepelnek. Eszerint: „Az Európai Uniónak jelenleg a gyengeségei közé tartozik, hogy nehezen tud a saját maga által vallott értékeknek és elveknek érvényt szerezni.

A Fidesznek ugyanakkor meggyőződése, hogy közös értékeink és elveink érvényre juttatását nem lehet mérlegelés tárgyává tenni. Fel kell tehát ruházni az Európai Uniót olyan eszközökkel, hogy tagjait folyamatosan az értékek képviseletére és az alapelvek betartására késztesse; enélkül nincs erős Európa. Az uniónak rendelkeznie kell emberi és kisebbségi jogi védelmi rendszerrel.

Ellentmondás, ha elvárjuk az uniótól, hogy vegye rá a normakövetésre a tagállamok kormányait, de vonakodunk attól, hogy ehhez a szuverenitásunkat esetleg csorbító felhatalmazást adjunk.”

És álljon itt akkor még egy idézet ugyanebből a fideszes programból, amelyet Orbán Viktor a brüsszelező és moszkvázó „ünnepi” beszédében most valahogy elfelejtett felidézni. A manapság Putyin kegyét kereső Fidesz néhány évvel ezelőtt vállalásai között azt írta:

„Ha Európa engedi, hogy a szomszédságában szuverén államok essenek leplezetlen birodalmi önkény áldozatává, akkor azzal saját biztonságát is veszélyezteti.

Az Európai Unió csak egységesen tud hatékonyan fellépni a terjeszkedési ambícióit újra nyíltan hirdető Oroszországgal szemben, és csak egységesen tudja nemzetközi szerepét a multipoláris világban megerősíteni, így garantálva polgárai biztonságát. Valljuk, hogy Európa és Amerika számos területen egymásra van utalva, ennek következtében pedig Európa számára kiemelkedő jelentősége van a transzatlanti partnerség megújításának.”

Brüsszel valóban nem Moszkva.

Orbán Viktor pedig bár valóban egy kivételes politikus, de nem valódi államférfi.

Egy igazi államférfi ugyanis saját nemzete javára fordítja a tehetségét, nem pedig annak túszul ejtésére és kirablására. Nagy különbség.

Hagyomány -„Magyar narancs. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk!”

Kövér közhely kies hazánkban, hogy aki sikerre vágyik, és nincs egy épkézláb gondolata sem, annak gyurcsányozni kell. A gyurcsányozás hagyományos népi játék, azért mondom népinek, mert a gyurcsányozók a nép legfejlettebb képességét, azaz a zsigeri utálkozását akarják politikai haszonra váltani.

Mondhatjuk azt, hogy csúnya dolog a választók érzelmeire célozni, a 21. században, pláne így, helyette sokkal inkább az okos, értelmes dolgokat kellene előtérbe vonnunk, ám a politikai tapasztalat az, hogy ha politikus az ember, okossággal meg értelmességgel nem sokra jut. Legbiztosabb tehát az emócióra apellálás. Főleg a zsigeri. Ebből következően mind a gyurcsányozás, mind a politikusok által előszeretettel használt érzelmi csapda ma már a hungarikumok csoportjába tartozik.

Az érzelmi csapdát illetően ott van például a rezsicsökkentés. A regnálók szempontjából hatalmas ötlet, a rendelet megfogalmazásán kívül nem kerül semmibe, a költségeket a szolgáltató viseli, a nép meg hálálkodva hajlong, hiszen „kevesebbet kell fizetnie”. Az intézkedés valódi eredményei:

  • A szolgáltatóktól elveszi azt a pénzt, amely karbantartásra és fejlesztésre kellene. Ebből következően nagy a veszteség, főleg az ivóvíz esetén, több az üzemzavar, mint normál karbantartás mellett lenne (nincs villany, nincs gáz, nincs víz egy ideig), a szolgáltatás minőségi szintje is alacsonyabb (nyomásingadozás), a hálózatok állapota egyre növekvő mértékben romlik.
  • Az olcsó ár miatt kevésbé takarékosak az emberek, azaz többet fogyaszt az ország gázból, vízből, villanyból, mint amennyit a tényleges, piaci ár esetén fogyasztana.
  • A legtöbb támogatást a legnagyobb fogyasztók kapják, a legkevesebbet pedig azok, akik alig fogyasztanak. Akinél nincs bevezetve a víz, a gáz, a villany, az semmit, pedig az állami gázszolgáltató rezsicsökkentés miatti veszteségeit ő is fizeti az ÁFÁ-val.

A fentiek alapján mondható, hogy a rezsicsökkentés nem csak pazarló és igazságtalan, de a jövőt is felzabálja a szolgáltatói rendszerek biztosra vehető lerohadása révén, amelynek egyre növekvő gondját Orbán az unokáinkra lőcsöli. Ennél messze jobb lenne, ha a szolgáltatások piaci alapon működnének, és az állam csak azt támogatná, aki rászorul, de a jelenleg regnálók az ország gazdasági és erkölcsi gödörbe vezetése (bár inkább lökése) mellett, a folyamatos lopásokon, csalásokon és hazudozáson túlmenően további két dolgot is elintéztek: az egyik, hogy a legtöbb támogatást mindig a gazdagok kapják, a másik, hogy ők legyenek azok a gazdagok. Az általuk módosított adórendszer ezt a törekvést tükrözi.

Emlékezhetünk ez ügyben arra is, hogy fideszék 2011-ben az egyösszegű, rögzített árfolyamos devizahitel törlesztés lehetővé tételével hogyan mentették ki a gazdagokat, akiknek volt elég pénzük egyösszegben fizetni, a forintromlás okozta bajból, melyet főleg az új regnálók idéztek elő (Kósa és Szijjártó országcsődről beszélt). A rögzített árfolyam 180 HUF/CHF, a tényleges meg 240 HUF/CHF volt. A gazdag devizahitelesek dörzsölték a tenyereiket (minden frankon 60 forint nyereség), a bankok buktak úgy 250 milliárdot, a szegényebbek fizették tovább a törlesztőt, a legszegényebbek meg, akiknek nem tellett soha nemhogy devizahitelre, de semmilyen hitelre sem, szokás szerint ebből a támogatásból sem kaptak semmit.

A keményen igazságtalan intézkedéseknek jó kis eredménye lett: a gazdagok újabb haszna, és az írástudók további makacs hallgatása. A csöndből következően a regnálóknak ma már semmiféle korlátja nincs, és ezt ők hajde tudják! Ha mást nem is.

Orbánék a politikát tekintve egy tömbbe zártak össze. Hol van már az MDF meg a Kisgazdapárt, melyeket Orbán úgy tiport el, hogy nyomuk sem maradt, és ugyan a KDNP önálló pártnak van feltüntetve, de az inkább kacagtató, mint komoly kijelentés.

Az ellenzék ezzel szemben erősen megosztott, és állandóan osztódik tovább, így aztán pártból akad rengeteg, minden sértődött, magát potentátnak valló ember alapít magának egyet, és még olyan párt is van, amelynek bevallott célja a hülyéskedés és semmi más. Így aztán a többi minipárttal együtt ők is Orbán szekértolói, akik csökkentik az ellenzék úgysem valami nagy esélyét a győzelemre. Ha tisztában vannak vele, ha nem. Nem mondanám, hogy mindenre köpnek, de az eredménye az.

Az ellenzék olyan, amilyen, nincs jobb, és nem is lesz, azaz ha valaki le akarná Orbánt váltani, mindenképp hozzájuk kell fordulnia. Vigyázat, néhány ellenzéki pártnak nem az ország felemelkedése és jóléte a célja, hanem az egyéni haszon. Azokkal nehéz lesz összefogni.

Az ellenzék legnagyobb pártja a DK. Kifejezetten ostobának kell lennie annak, aki úgy gondolja, hogy a DK nélkül Orbán leváltható. Persze mondhatjuk azt is, hogy a DK jöhet, de Gyurcsány nélkül, viszont a „kifejezetten ostoba” kijelentés az efféléket hangoztatókra is vonatkozik, ez ugyanis Gyurcsány saját pártja, azaz ha ő távozik onnan, távoznak a szavazói is, akik egyértelműen hozzá kötődnek.

Aki gyurcsánymentes ellenzéket akar, más országban kell próbálkoznia.

Volt már ilyen. Például Schiffer és az LMP (meg lehet nézni, hol tartanak most), vagy Botka gyurcsánytalanított MSZP-je (sajnos az MSZP népszerűsége ezzel a gyurcsánynélküliséggel erősen csökkent, ezért Botka programját a kitalálójával együtt együtt annullálni kellett), és ilyen volt Márki-Zay próbálkozása, aki nem csak Orbánt, hanem egyben az ellenzéket is le akarta váltani (a saját ügyetlensége csak az egyik oka volt a Holdról is látható bukásnak).

Jelenleg a DK mellett van még több párt, amelyekre szavazni lehet, ha az ember ellenzéki, de nem akarja Gyurcsányt. Egyáltalán nem mondható, hogy nincs választék, még az ínyenceknek is jut belőlük egynehány. Ha tényleg csak Gyurcsány lenne az ok, rég létezne negyven százalékos ellenzéki párt, de sajnos a második Momentum is csak fele annyi szavazóval bír, mint a DK, azaz ezek a pártok láthatóan nem jelentenek alternatívát az Orbánt Gyurcsány nélkül megbuktatni akaróknak. Valahogy nem özönlenek a népek odafelé, ahol ezek a pártok kínálják az árujukat. Nem tudni, hogy miért, de tény. Valami nem tetszik rajtuk (vagy bennük) a népnek, hiába a „Se Orbán, se Gyurcsány” jelszó, azaz az elméleti, ideális állapot.

A fentiekből egyértelmű, hogy Gyurcsány és pártja nélkül nincsen Orbán buktatás. Aki őket támadja, az vagy nem akar kormányváltást, vagy egyéb, egyéni célja van. Persze okként az ostoba sértődöttség sem zárható ki teljesen.

Az egyéb cél bármi lehet. Például a DK ravasz támadója, teszem fel, egy momentumos, mondjuk, nem is akárki azt szeretné, hogy a jövőre megrendezésre kerülő EP választásokon a pártjának egy helyett két EP képviselőjét válassza meg a nép. Ezért durvul el, nem drága neki, hogy a DK-nak hárommal, az ellenzéknek meg kettővel kevesebb képviselője legyen, a FIDESZ-nek viszont kettővel több. Nem érdekli az sem, hogy ezzel a durva támadással gyakorlatilag megfojtotta a leendő Összefogást, és piros szőnyeget terített Orbán újabb 2026-os kétharmada elé. Elfogadható neki az is, hogy azért az egy plusz EP képviselőért cserébe elinduljon a marakodás az ellenzéki pártok között, ami 20 évre fogja szétzilálni az Orbánt leváltani képes ellenzék pártjait. Az ország és jövője odavetve Orbán elé, szép, tervszerű, kidolgozott támadás, a szpíkerek ujjonganak, a bírók sípja néma, nincsen kifogása senkinek. Eggyel több momentumos Brüsszelben! Hát nem nagyszerű? Ott egye a fene a sok nyugdíjast, tanárt, egészségügyi dolgozót, meg az Orbán brancson és a Momentumon kívül mindenki mást, akár az országot is! Hiszen győztünk… nem igaz? Plusz egy képviselő! Nekünk! Az mindent megér!

Kösz. És persze grat.

A konkrétumokat illetően sajnos annak, amit Donáth mond, az egyik fele hazugság vagy hozzá nem értés (mindenki maga döntse el), a többi nevetséges érv. Még a javító jóindulat (érted haragszom, nem ellened) sem feltételezhető, mert akkor, ha nem tetszik neki valami, elmegy Gyurcsányékhoz, és ott mondja el. Az is lehet, persze, hogy a DK-nak ugyan három képviselővel kevesebbje lesz, de abból nem kettőt kap a FIDESZ, és egyet a Momentum, hanem mindhármat a FIDESZ. Sajnos ez is benne van a pakliban, tisztelt asszonyom. Ha mégis bejönne az elképzelése, nagyon kíváncsi vagyok, ki lesz az a plusz egy momentumos, akivel megoszthatja brüsszeli szürke hétköznapjait.

Akárhogy nézem, ez így csak egy ócska, váratlan hátba szúrás, egyrészt hazug, másrészt mondvacsinált ürügyekkel a remélt, filléres haszonért, sőt még az is lehet, hogy ezzel a Momentum a komplett ellenzékkel meg az országgal együtt önmagát is tönkretette. Ahogy az őszödi beszéd kicsempészője Gyurcsány mellett magát, a pártját és az országot is. Harminc évre legalább. Bár ez nem egészen így van, őt ugyanis várta a FIDESZ-nél egy jó kis zsíros állás… de inkább hagyjuk ezt.

Tovább ragozni fölösleges. Így mennek a dolgok Hungáriában.

Doktor Rétvári

Most már 2000 milliárd forinttal több az egészségügyi kassza, mint 2010-ben volt. Ebből jut fejlesztésekre és akár béremelésekre is – mondja a belügyminisztériumi államtitkár úr. Az ilyen furmányos csúsztatás után némileg az úr jelző erős túlzásnak tűnik.

Na, kérem, hát ez már igen! Mivel tudjuk, hogy 2010-ben a GDP 27485 milliárd volt (minden érték forintban), és az egészségügyre ebből 4,5 %-ot fordított a kormány, az éves egészségügyi kiadások 1237 milliárdos összegre rúgtak akkoron. Jelenleg tehát az államtitkár úr szerint a plusz 2000 milliárddal az egészségügyi kasszában 3237 millárdnak kell lennie, ami több mint a duplája a 2010-es összegnek. Abból meg aztán telhetne bőségesen.

Ez eddig rendben is lenne, ha pár másik szám nem tolakodna ide. Az egyik hogy idén

a GDP összege 79160 milliárd HUF, a 2010 óta összesített infláció meg 113 %, azaz a mostani GDP értéke 2010-es árakon csak 37194 milliárd. A GDP tehát a 2010-es 27485 milliárd óta 35 %-ot növekedett, aminek az átlaga 2,7 %/év.

Nem valami sok (Románia már előttünk), de még rosszabb lenne, ha figyelembe vettük volna azt is, hogy a viszonyításként használt évben, azaz 2010-ben a válság miatt a GDP közel 7 %-ot csökkent, ám miután az Orbán korszak sem válságmentes, ettől nagyvonalúan eltekintünk.

További kellemetlen szám, hogy 2010-ben az egészségügyre az állam a GDP 4,5 %-át költötte, idén meg csak a 3,6 %-át.

A 2010-es érték tehát 1237 milliárd, a 2023-as érték meg 2850 milliárd, azaz a különbség sajnos nem teszi ki a Rétvári úr által bemondott 2000 milliárdot, hanem csak 1613 milliárdot.

Az is szép, mondaná az egyszeri választó – ha nem lett volna infláció. De mivel volt (az államtitkár úr hiába tett úgy, mintha nem lett volna), ezért a 2010-es 1237 milliárdot nem az előbb számolt 2850 milliárddal, hanem

az inflációval módosított 1339 milliárddal kell összehasonlítani, azaz az egészségügyi kassza növekménye nem 2000, de még csak nem is 1613, hanem 102 milliárd. Azaz az emelkedés a GDP 0,27 %-a. Nem évente, hanem 2010. óta összesen.

Még mindig jól állunk, mondhatná az egyszeri választó, hiszen az összeg a 13 évnyi Orbán regnálás alatt ezzel a 102 milliárddal mégiscsak növekedett. Igaz, mondjuk ravaszul somolyogva, viszont, emeljük föl a mutatóujjunkat, ha megnézzük, hogy a GDP ezen időszak alatt 35 %-kal nőtt, akkor látható, hogy az egészségügy jócskán veszített a súlyából a többi ágazathoz képest. Kevesebb a fizetés, kevesebb a felújítás, kevesebb minden, mint amennyi az ágazatban lehetne, azaz

a 13 év során az egészségüggyel együtt két csoport járt rosszul: az ott dolgozók meg a betegek.

Lehet persze, hogy ha a Pázmány jogi karán több matekot tanítottak volna, az államtitkár úr nem megy bele ilyen zavaros ügyekbe, ahol csak veszíthet a FIDESZ, ez nem igaz! Ugyanis az a választótömeg, akiket Rétvári megcélzott ezzel, szintúgy nem értenek hozzá. Így inkább elhiszik. És miután más információjuk nincsen, mert honnan is lenne, hiába látják azt, hogy az egészségügy hogyan vegetál, és hogy a COVID járvány is inkább a haszonlesők vagyonát gyarapította, mintsem a polgárok egészségi állapotát javította volna, nem a szemüknek fognak hinni, hanem Rétvárinak.

Megjegyzendő, hogy az oktatás még rosszabb helyzetben van, mert a részesedése a GDP-ből 5,8 %-ról 3,6 %-ra esett, nem csoda, hogy mind az egészségügy, mind az oktatásügy rendőri felügyelet alatt áll, mert a fizetések mint a kutya vacsorája, a parancs viszont parancs!

Azt követni kell! Ezzel a Pintér féle parancsuralmi vezetéssel tán még elbotorkál a két nagy ágazat egy darabig.

Hogy aztán mi lesz, azt nem tudja senki

Az államtitkár úr persze szorgalmas ember, megfogalmazott még mást is, a szakmájába sokkal jobban illeszkedő dolgokat. Ezért is javasolnám, hagyjuk a számok zavaros világát, próbáljunk inkább a hozzá méltó kérdésekben elmerülni, melyeket nyilván uralni tud.

Legutóbb Bedő Dávid momentumos politikus egy hír alapján tett fel kérdést a miniszterelnöknek, mely rendőrségi hír szerint a minap Szentendréig üldöztek egy embercsempészt, aki Szlovákiába vitt volna migránsokat. A képviselő úr információi szerint mióta a kormány több száz embercsempészt szabadon engedett, ugrásszerűen megszaporodtak az ilyen esetek, ezért írásbeli kérdésében leginkább a miniszterelnök személyes felelősségét firtatta, valamint azt kérdezte tőle, tud-e Orbán Viktor arra garanciát adni, hogy nem fordul elő többé ilyen eset.

Mint látható, a kérdés nem Rétvárinak szólt, de a kérdésre Orbán Viktor miniszterelnök helyett Pintér Sándor belügyminiszter megbízásából Rétvári úr válaszolt. A lényegi válasz három bekezdésből áll:

  • az első részben Fekete-Győrtől és Donáth Annától idéz, akik szerint a menekültek országok közötti elosztási rendszerében befogadóként nekünk is részt kell venni,
  • a második részben felsorolja, hogy kik azok a hazaáruló magyar képviselők, akik ezt Brüsszelben megszavazták,
  • a harmadik rész pedig ideidézve:

A Magyar Kormány továbbra is a magyar emberek döntését képviseli, hiszen Magyarország a magyaroké. Nem hagyjuk, hogy Brüsszel bevándorló országot csináljon Magyarországból!

Figyelmen kívül hagyva az ellenzékre vonatkozó szokvány hazaárulós passzusokat, valamint azt, hogy a kérdésre Rétvári nem válaszolt (uralja a témát, mi?), azaz csak a harmadik részt vizsgálva kijelenthető, hogy az első mondatának fura az eleje. Nem tudjuk ugyanis, hogy az államtitkár úr mire gondol, mikor azt írja, hogy:

„A Magyar Kormány továbbra is a magyar emberek döntését képviseli.”  A kérdés ilyenkor az, honnan ismert neki, hogy mi a magyar emberek döntése?

Volt ugyan egy 12 kérdéses nemzeti konzultációs kérdőív még 2015-ben, melyet 1 058 227 ember küldött vissza a válaszokkal, de a magyar választópolgárok száma 8 millió fölötti, azaz ez a konzultáció semmiképpen sem nevezhető a magyar emberek döntésének, még akkor sem, ha a „Vissza kell fordítani az illegális bevándorlót?” kérdésre száz százalékos lett volna az „igen” válaszok aránya a 86,1 % helyett.

Esetleg azt nevezi Rétvári úr a magyar emberek döntésének, hogy 2022-ben a magyar emberek úgy döntöttek, ismét kétharmadot adnak a FIDESZ-nek, hogy döntsön helyettük, aztán a magyar emberek döntése majd mindig az lesz, ami a FIDESZ döntése? Ebben már van valami, ugyanis ezzel az érveléssel a Magyar Kormány tényleg a magyar emberek döntését képviseli, amely a saját döntésével, mit tesz isten, azonos. Tekintettel még arra, hogy a FIDESZ egyszemélyes párt, azaz a döntése mindig megegyezik Orbán Viktoréval, elég megkérdezni őt, aztán a magyar emberek döntése az lesz, amit majd ő mond.

Migránsügyben egyébként az EU a humanitást szem előtt tartva egyidejűleg bajba jutott tagállamainak is segíteni akar, és úgy tervezi, hogy onnan, ahová sok migráns érkezett, ezek egy részét átirányítja azokba az országokba, ahová kevés, hogy az eljárást ott folytassák le. Az eljárás befejeztéig természetesen egyben kell tartani őket (gettó), hiszen még nincs engedélyük belépni és szabadon mozogni az EU-ban, valamint az élelmezésüket is meg kell oldani az eljárás időtartama alatt. Miután az eljárás befejeződik, aki nem kap engedélyt, azt kiutasítjuk, aki meg igen, az, ha nálunk kapta is meg az engedélyét, úgy elmegy nyugatra, mintha sohasem lett volna itt. Ránk kb. úgy 6000 ember jutna, egy ekkora migránstelepet kellene nekünk építeni. Nem lenne mindig tele.

Sajnos van egy olyan speciális észjárású embercsoport, amely egy miattuk szerencsétlen ország kormányaként tetszeleg, de segíteni a szövetségeseinek a migránsok rá eső részének átvételével nem akar (sőt fizetni sem, amivel a fenti munka megspórolható), mert mintha azt hinné, hogy aki migránst valahova átirányítanak, annak élete végéig ott is kell maradnia, és erre a fogadó országnak kényszeríteni kell őket. Lásd:

„Nem hagyjuk, hogy Brüsszel bevándorló országot csináljon Magyarországból!”

Hogy ezt az emeletes ostobaságot honnan veszik, azt egyszer valakinek végre meg kéne kérdezni tőlük (ha tényleg így lenne, a schengeni határoknak annyi). Igaz, Pártunk és Kormányunk ugyanezt hitte már 2015-ben is, mikor 1296 darab migráns eljárását kellett volna lefolytatnunk, de kézzel-lábbal küzdöttünk ellene, nehogy má’ itt maradjanak, és mivel Orbán makacs ember, amit egyszer úgy hitt, annál nem az a kérdés, hogy tényleg úgy van-e, hanem hogy miért tér el a valóság még mindig attól, ahogy ő diktálta… vagy ők tisztában vannak vele, hogy amit mondanak az marhaság, és ez csak megint a jónép átverése?

Rétvári úr persze nem önállóan írja meg amit mond, mások tudják mit kell gondolnia. Lehet persze, hogy nem tetszik neki, de ezért kapja a fizetését. És a Rétvárik nincsenek ám kevesen!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!