Kezdőlap Címkék Ferihegy

Címke: ferihegy

Orbán Ferihegyet akarja

A külföldi tulajdonosok Ursula von der Leyent kérték meg arra, hogy emlékeztesse a magyar miniszterelnököt: a tulajdon jog az Európai Unióban szent! A New York-i Bloomberg szerint ugyanis Orbán Viktor továbbra is meg akarja szerezni Magyarország nemzetközi repülőterét annak ellenére, hogy visszautasíthatatlan ajánlatát a külföldi tulajdonosok már többször visszautasították.

A német AviAlliance, a fő részvényes áll az akció mögött, mely brüsszeli támogatással kívánja megállítani a magyar kormány nyomulását. Az AviAlliance úgy érzi a két másik külföldi tulajdonossal együtt, hogy nagy magyar kormányzati nyomást gyakorolnak rájuk annak érdekében, hogy eladják Ferihegyet kormányközeli magánszemélyeknek illetve cégeknek.

2010 óta ez bevett módszer a nemzetközi együttműködés rendszerében.

Nemrég az Aegon biztosító holland-osztrák üzletet fúrta meg a magyar kormány nemzeti érdekre hivatkozva.

Jogállami viták

Az uniós cégek számára a magyar hatóságoknak elvben garantálniuk kellene az egyenlő elbánást a magyar piacon, de erről szó sincsen. A nem ortodox módszerek alkalmazása ezen a téren is gyakori. Magyar cégek gyakran kapnak visszautasíthatatlan ajánlatot a hatalomtól. Sok magyar cég ezért bevallottan törekszik arra, hogy eltitkolja sikerét, mert ebben az esetben fennáll a veszélye az „einstandnak”.

Minthogy közelednek a választások, és Orbán Viktor korántsem lehet biztos a győzelemben, ezért igyekszik biztos pozíciókat kiépíteni a gazdaságban. Ezért gyorsítja fel az állami vagyon privatizációját és próbál megszerezni minél több értékes vállalkozást. Csakhogy egy kaotikus politikai helyzet a 2022-es választások után olyan bizonytalanságot teremthet, amelytől irtóznak a cégek, akárkinek a tulajdonában legyenek is

Az amerikai kártya

A Bloomberg érdeklődése a magyar repülőtér körüli bonyodalmak iránt azt mutatja, hogy az Egyesült Államokban a demokrata adminisztráció komolyan gondolkodhat az Orbán rendszer megváltoztatásán. Biden elnök hamarosan Európa látogat. Magyarország nyilvánvalóan nincs a prioritási listán, de példát statuálni vele lehet!

Ha egy NATO és uniós tagállam nem tartja be a jogállami alapelveket, paktál az USA stratégiai ellenfeleivel, Kínával és Oroszországgal, akkor Washingtonban elgondolkodhatnak Orbán Viktor jövőjén.

Ezt a magyar miniszterelnök is pontosan tudja mióta Trump elbukott a választáson.

Előre menekül: az amerikai nyomás ellenére erősíti a kapcsolatokat Pekinggel abban a reményben, hogy a kínaiak kimenthetik a bajból mint ahogy Erdogan elnökkel tették amikor a török „szultán” szembekerült Washingtonnal.

Reptéri viták – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, ma valami könnyű kávét kérnék, talán capuccinót vagy lattét, légies dolgokról lesz szó – mi lehetne légiesebb egy repülőtérnél? Persze, maga a reptér nem szálldogál, fent a magas levegőégben, az egy viszonylag terjedelmes ingatlan, de vannak légi vonatkozásai. Már persze, ameddig vannak: tetszettek hallani, hogy el akarják költöztetni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret?

Vagy nem, persze: de nagyon furcsákat vijjognak a keselyűk a szögesdróton (ilyen ügyben mégsem mondhatom, hogy a verebek csiripelték a kerítésen). Vagy elköltözik, ez az egyik változat, vagy egyszerűen a Mészáros Lőrincé lesz, de bármelyik is következik be, az mindenképpen közkívánatra lesz.

Nem tetszik hinni?

Bebizonyítom.

Szóval, már jó néhány hónapja zajlik egy nyilvános vita, magyarán veszekedés azzal kapcsolatban, hogy hangos-e a légiközlekedés, avagy nagyon hangos. Abban minden fél megegyezik, hogy semmiképp sem csendes. A legutóbbi időkben egyenesen a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ellen bontakozik ki tömegmozgalom, mivel nem lehet tőle éjjel aludni. Hát, kínálkozik a csapda és belé is esek, bemutatok néhány tényt, de nem is számítok arra, hogy ezek bárkit is meggyőznének, akinek már van szubjektív véleménye.

Panaszolják, hogy drasztikusan megnőtt a légiforgalom. Igen, az utasszámot tekintve valóban komoly a növekedés, és nehéz is kiszolgálni, főleg, hogy a Liszt Ferenc tényleg felújításra szorulna. Csakhogy – mihez képest nőtt meg micsoda? A légiközlekedés (meg a vasút) abban különbözik más tárgyköröktől, hogy szinte minden nagyon pontosan dokumentált, így például nem kell sokat kutatni ahhoz, hogy megtudjuk: 2005-ben durván 126 ezer gépet regisztráltak, tavaly 115 ezret, és közben az utasforgalom 8 millióról 15 millióra nőtt.

Hogy lehetséges ez?

Hát úgy, hogy 2005-ben még nem voltak nagy forgalmú fapados légitársaságok. És ezek már korszerű, csökkentett zajszintű gépekkel dolgoznak. Hogy mondjak egy példát: a régi magyar kormánygép egy AN-26-os volt – Árpi bácsinak nem voltak luxusigényei – és azért kellett szállítógépnek visszaminősíteni, mert a legtöbb európai reptéren nem szállhatott le a hajtómű zajszintje miatt (meg azért, mert egyszerűen megadta magát 2017-ben). Tehát nem is használhatnának elavult vagy zajos gépeket, ugyanis sehol nem tudnának velük leszállni, nem fogadnák magát a típust sem.

Akkor ott az éjszakai nyugodalom kérdése. Az bizony tényleg fontos, magam is harapok, ha nem hagynak aludni. Ámde mit tudott meg a 24.hu?

„A jelenlegi szabályozás szerint este 10 és reggel 6 óra között a menetrend szerinti és a nem menetrend szerinti kereskedelmi le- és felszállások száma legfeljebb napi 50, ebből éjfél és 5 óra között legfeljebb napi 6 lehet. Ettől eltérni csak a légiközlekedési hatóság előzetes engedélye alapján lehet. A felmentést a Palkovics László vezette innovációs tárca légügyi kockázatértékelési hatósági főosztálya adja ki, és a Budapest Airport honlapja szerint alkalmanként meg is teszi, főként sportesemények miatt. Például a Mol Vidit a fehérorosz BATE Boriszov stadionjába szállító gép november 30-án kvótán felül kapott le- és felszállásra engedélyt, éjjel 1 óra 55-kor, illetve 2 óra 30-kor.” (24.hu)

Tehát szó sincs éjszakai csúcsforgalomról

A Tarlós István által vizionált teljes éjszakai repülési tilalom már csak azért sem jó ötlet, mert egyfelől kevés járatot érintene amúgy is, másfelől tilos bezárni a repülőteret éjszakára. Mi van, ha egy menetrendszerű járat Magyarország felett hibásodik meg? Megtagadjuk a kényszerleszállást, mert elmúlt már záróra? Leküldjük Taszárra, ami katonai repülőtér, és jelenleg használaton kívül van? Vagy azt mondjuk, amit szoktunk, hogy „minek jött ide?” és a másik oldalunkra fordulunk?

Igen, a repülőtér lármás üzem. A pályaudvar is, a Keleti mellett lakom, mikor épp nincs építkezés és nem nagy a forgalom, itthon is állandóan frissültek az ismereteim a menetrendről, míg annyira meg nem szoktam a hangosbemondót, hogy már nem is hallom – azt is megengedem, hogy sokan vannak, akik nem képesek megszokni. Tehát nem, nem vitatom, miszerint a repülőtér bizony lármás, hangos, zajos.

Én azt vitatom, hogy most lármásabb lenne, mint korábban: hiszen látjuk, hogy a nálunk megforduló gépek száma csökken, a zajszintjük pedig alacsonyabb.

Attól még persze senki sem mondhatja, hogy csendesek lennének.

De miért pont most lett ez fontos?

Tarlós esetében ez érthető: ő szavazatokat szerez ezzel a főpolgármester-választásra, és gáncsolni akarja Karácsonyt, aki korábban kidolgozott egy alternatív megközelítési rendet, Zugló zajteher-mentesítésére. Mármost ha nincs repülés, zaj sincs, legalábbis éjszaka, ez úgyszólván világos.

Rendben, de akkor mi legyen a nemzetközi repülőtérrel? Az a vitatkozókat rendszerint nem érdekli, ugyanis ha nem politikusok vagy azok aktivistái, akkor rendszerint olyan elképzeléseik vannak a megoldásról, hogy „ne repüljenek, minek azt”, „zárják be”, „lőjék le a gépeket”, csak tudjon tőlük aludni a muskátlijuk, vagy amit tartanak. Mivel pedig azok, akik nem repülnek, mindig többen lesznek azoknál, akik repülnek, ha ebből politikai kérdés lesz, netán meg is szavaztatják a lakosságot az ügyben, a Liszt Ferenc repülőtér szomorú jövő elébe néz, amint Budapest is. Szép lesz egy főváros nemzetközi légikikötő nélkül, annyit mondhatok: ilyen még Mongóliában és Nepálban sincs. Csak nálunk lenne elképzelhető.

Persze, erről sosem fogunk szavazni

Kedves és öntudatos választópolgár-társaim, ennyire még ez a rendszer sem lehet hülye, ez csak az önkormányzati választások hadjáratának része, Tarlós és Karácsony közötti torna a zöld mezőben, lóháton, dárdával, páncélban.

De a felkínált lehetőségeket tekintve – éjszakai repülési tilalom és/vagy a reptér költözése Kecskemétre – is azt kell mondanunk, hogy a bajvívók nem tudják, miről vitatkoznak. Ugyanis, mint a 168 Órában felfedeztem:

„A 2005-ös privatizációs szerződés egy másik sarkalatos pontja az volt, hogy az állam garantálja: 100 kilométeres körzetben nem hoz létre utasszállító gépek fogadására alkalmas repülőteret.

Ennek ellenére dobta be Tarlós István, hogy nem tartja kizártnak a fapados és teherszállító gépek egy új, Budapest-környéki repülőtérre való átirányítását.

A kormánypárti orgánumok erre kész tényként közölték, hogy Kecskemét lehet a fapadosok reptere, hiszen a Modern városok program keretében megkezdődött a katonai légibázis kettős hasznosításának tervezése. Csakhogy itt legfeljebb a Mercedes gyár, valamint a beszállítói kör üzleti célú járatai landolhatnak majd a vadászgépek mellett.” (168 Óra)

Jé, tényleg. Meg hát a kecskeméti repülőtér tényleg nem alkalmas nagy személyforgalom lebonyolítására. Az a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisa. Annak is épült – még 1937-ben. Minden fejlesztése mindig is katonai célú volt. Oda fapados forgalmat átirányítani nem lehet.

Akkor mi lesz?

Megjósolom: valószínűleg semmi sem történik majd.

Minek történne? Ez az egész mostani cirkusz, amibe még Gulyás Gergely is belekeveredett a Miniszterelnöki Hivatal részéről, a ferihegyi konténer-terminált kritizálván, csak két dologra jó, és ebből az egyik az, hogy Tarlós megint főpolgármester legyen. Majd megválasztják a csendpártiak, habár, mivel Karácsony is csendet ígér, a politikai felhasználás már nem is olyan nagyon egyértelműen fontos.

Igazából arról lehet szó, az lehet a valós cél, amit a G7 megtudott, vagyis, hogy Mészáros Lőrinc a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. megszerzésére készül.

Kicsit drága játék lenne neki, nagy falat, de hogy úgy mondjam, a körültekintés sosem volt az erőssége, meg hát mintha nem is ő hozná a saját üzleti döntéseit. Akkor számoljunk egy kicsit. Ugye, Mészáros cégének menedzsmentje kifejtette, hogy a jövőben kevés, de nagyméretű felvásárlásra törekszik; elsősorban a bank- és pénzügyi szektor, az informatika, az ingatlanszektor, valamint a telekommunikációs ágazat érdekli. Ez a befektetés tekinthető ingatlannak, ha akarjuk, és mindenképpen nagyméretű. De mennyi az annyi?

„Az utóbbi években Európában a reptér-üzemeltető cégek alsó hangon az éves EBITDA (adózás, hiteltörlesztés és értékcsökkenés előtti eredmény) 15-szörösén keltek el. A Budapest Airport tavalyi számai még nem ismertek, 2017-ben az EBITDA 55,5 milliárd forint volt, amiből 833 milliárdos vételár adódna.” (G7)

A médiahadjárat lefaraghat az árból

Nem mondom, hogy nem óriási pénz, de arra van a médiahadjárat, hogy lefaragjanak belőle. Hiszen, ha 1. nem is fogadhatnak éjszaka járatokat, 2. zajos és gondoskodni kell a zajvédő falakról, miegymásról, 3. zsúfolt, kényelmetlen, a minap az álmennyezet egy darabja is leszakadt (a rossz nyelvek szerint egy brit turista nyakába, aki azt találta mondani, hogy józan), szóval, ha ilyen tengernyi baj van vele, csak nem kérhetnek érte annyit, amennyi a nominális ára?

Aztán, ha különböző intézkedésekkel nehezítik, esetleg el is lehetetlenítik a repülőtér működését, akkor fog csak igazán lemenni az az összeg, kérem!

De hát, ugye tömegesen jönnek a panaszok. Milyen érdekes: főleg a kormánysajtóban jönnek. Még egyszer mondom: ezeknek jó része jogos és minden alapja megvan (más részük mondvacsinált). Azonban minden megjelent írás egy-egy argumentum az üzleti tárgyalásokon, azt bizonyítja, micsoda bóvli ez a repülőtér, ennyit nem ér, de még kevesebbet is alig…

Szóval, aki ebben a vitában öntudatosan síkra száll a repülőtér ellen, az bizony Mészáros Lőrincet támogatja.

Esetleg még Tarlóst.

Erről szól ez, nem a repülőgépek zúgásáról.

Szürreális levélváltás Áder János meghibásodott repülőjéről

Induljunk el onnan, hogy Áder János köztársasági elnök kedden Romániába utazott volna, ám az őt és kíséretét szállító repülőgép kisebb baleset szenvedett a ferihegyi repülőtér kifutópályáján, ezért az államfő nem tudott elutazni a Három Tenger elnevezésű konferenciára.

Ez volt a hír, amely felkeltette az érdeklődésünket. Nem a baleset részletei érdekeltek bennünket, hanem az, hogy

a hivatalosan a honvédség kötelékébe tartozó két Airbust miért az államfő és a miniszterelnök használja.

Különös tekintettel arra a körülményre, hogy Simicskó István – még honvédelmi miniszterként – a gépek vásárlásakor bejelentette, hogy ezek nem kormánygépek lesznek, hanem katonai célokat szolgálnak.

Írásban tettük fel kérdéseinket a Köztársasági Elnöki Hivatalnak és a Honvédelmi Minisztériumnak. A következőt kérdeztük: „…Olvasóink tájékoztatásra érdeklődni szeretnénk, hogy az eredetileg katonai célokra szánt gépeket miért a miniszterelnök és a köztársasági elnök céljaira használják. Annak idején, Simicskó István még honvédelmi miniszterként azt közölte a nyilvánossággal, hogy a gépeket kifejezetten a HM fogja használni, katonai célokra.

Történt-e azóta valamilyen változás a gépek tulajdoni, vagy használati viszonyaiban?

Megtisztelnének bennünket, ha válaszolnának a kérdéseinkre és segítenének bennünket abban, hogy olvasóinkat minél behatóbban tájékoztathassuk.”

Vagyis, igyekeztünk érzékeltetni a minisztériummal, hogy nem rólunk, újságírókról van szó. Nem mi akarunk mindenféle dolgokat öncélúan megtudni, hanem az olvasókat szeretnénk tájékoztatni.

Áder János hivatala megkeresésünkre nem válaszolt, a HM a fenti kérdésekre következőt volt szíves közölni.

„A Honvédelmi Minisztérium Kommunikációs Osztályára érkezett megkeresésére hivatkozva az alábbiakról tájékoztatjuk: A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről készült felszállni 2018. szeptember 18-án a reggeli órákban a Magyar Honvédség azon Airbus A-319 repülőgépe, amellyel Áder János köztársasági elnök utazott volna Bukarestbe.

Egy földi kiszolgáló emelődaru rakománya a repülőgép egyik ajtajának nyomódott, ami ettől kisebb mértékben behorpadt, így a gép biztonsági okokból nem szállhatott fel. 

A Magyar Honvédség csapatszállító repülőgépén a szükséges javításokat rövid időn belül elvégzik, majd visszatér a kecskeméti bázisra.”

Szövegértésből elégtelen. Nem ez volt ugyanis a kérdés. Persze, nekünk azonnal feltűnt, hogy nem a mi kérdésünkre jött válasz. Azt gondoltuk, hogy

talán összekevertek bennünket egy másik kérdezővel,

aki a baleset körülményeiről kérdezte őket.

Ezért viszontválaszlevelet írtunk a HM-nek.

„.. köszönjük a válaszukat, amelyben tájékoztatnak bennünket a kisebb reptéri baleset körülményeiről. Kérnénk, hogy amennyiben lehetséges, a levelünkben feltett kérdésre is válaszoljanak, vagyis arra, hogy az eredetileg katonai célokra szánt gépeket miért a miniszterelnök és a köztársasági elnök céljaira használják. Annak idején, Simicskó István még honvédelmi miniszterként azt közölte a nyilvánossággal, hogy a gépeket kifejezetten a HM fogja használni, katonai célokra.

Történt-e azóta valamilyen változás a gépek tulajdoni, vagy használati viszonyaiban?

Egyúttal megragadnánk az alkalmat, hogy megkérdezzük: fizet-e a kormány és a köztársasági elnök hivatala a Honvédelmi Minisztériumnak az eredetileg katonai célokra szánt gépek használatáért?

Válaszukat előre is köszönjük.”

Az utolsó mondat optimizmust feltételezett a részünkről, amire, mint kiderült, semmi okunk nem volt. Második levelünkre ugyanis már nem jött válasz – igaz, gyakorlatilag az elsőre sem. S ha már itt tartunk: arra már gondolni sem merünk, mi történt volna, ha nem Áder János, hanem Orbán Viktor gépével történik hasonló „háztartási” baleset. A miniszterelnök ugyanis nagyjából ugyanabban az időben Putyinhoz indult látogatóba, aki biztosan nem vette jó néven, ha vendége nem érkezik meg a megbeszélt időre.

Lapszem – 2018. március 27.

0

Ma Hajnalka napja van. A Hajnalka magyar eredetű, a tizenkilencedik században elterjedt név, az Auróra magyarosításaként, illetve a Hajnal név kicsinyítő képzős formájából önállósult. Jelentése: hajnal. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

 

Magyar Nemzet: a választás előtt zárná le Ferihegyet egy taxisszervezet

A parlamenti választás előtt akarja blokád alá venni az egyik taxisegyesület a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret. A Magyar Nemzet birtokába jutott elektronikus körlevél szerint az Európai Taxisegyesület a szavazás előtt két nappal, április 6-tól akarja lezárni a ferihegyi légikikötőhöz vezető utat, egészen vasárnap reggelig.

A szervezet honlapján többek között az olvasható, hogy nem hajlandók elfogadni Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs igazgatójának nyilatkozatát, miszerint elégedettek a jelenlegi szolgáltatóval, és nem kívánják sem felmondani, sem módosítani a szerződést. Ezért forgalomlassításra és ferihegyi blokádra készülnek, ha nem teszik lehetővé, hogy a repülőtérre rendelt taxisok öt percnél hosszabb ideig is várakozhassanak az utasokra a 2-es terminál előtt, a belső körben, majd pedig nem biztosítják minden taxis számára a jelenleg csak a hivatalos szolgáltatót megillető jogokat.

A tervezett demonstráció során lépésben gurulnának végig a ferihegyi gyorsforgalmi úton, és a Liszt Ferenc repülőtér 2-es termináljához vezető út sorompója előtt sorakoznának fel, blokád alá véve a repteret. A kör e-mailben ez olvasható: „2018. április 8. nagy változást jelent mindannyiunk életében. Egyrészt lehetőségünk nyílik leváltani a velejéig korrupt, dilettáns kormányt, másrészt visszaszerezhetjük a repteret. Ahogy azt korábban bejelentettük, április 6–8-án készülhet Budapest és a repülőtér a demonstrációra és teljes blokádra. Mivel az utóbbi időben – leginkább a demonstrációnak, valamint a fuvardíjemelés elutasításának köszönhetően – egyre több érdeklődőt, támogatót tudhatunk tagjaink között, ilyen nagy tömeggel magunk mögött a nagy nyilvánosságnak is meg akarjuk mutatni, hogy kik vagyunk és mit akarunk! A repteret akarjuk, és a kormány leváltását!”

Magyar Hírlap: Lázár szerint a magyar földért folyó küzdelem még nem ért véget

A magyar föld védelmében folytatott küzdelmet nem nyertük még meg, új komoly ütközet előtt állunk – számol be a Magyar Hírlap a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Apátfalván tartott fórumáról.

Lázár János a Csongrád megyei községben rendezett agrárfórumon elmondta, az Európai Unió, Brüsszel és a mögötte állók mindent elkövetnek annak érdekében, hogy Kelet-Európában a társas vállalkozások – és mögéjük bújva a külföldiek – korlátozás nélkül földet szerezhessenek.

Jelenleg hat ország – köztük Magyarország – ellen folyik eljárás az Európai Bíróságon, a társas vállalkozásokra és a birtokméretre vonatkozó korlátozás miatt – közölte a térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus mintegy háromszáz érdeklődő előtt.

Hangsúlyozta, a választáson olyan politikai erőre kell bízni az ország irányítását, amely képes a magyar föld nemzeti tulajdonban tartását garantálni.

Lázár János úgy fogalmazott, a Fidesz az elkövetett hibákkal együtt is sokkal többet tett a magyar gazdatársadalomért, mint az elmúlt harminc évben bárki más. A politikus szerint a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legsikeresebb társadalompolitikai akciója volt annak a korábban néhány nagyvállalkozó által használt 200 ezer hektár állami földnek az értékesítése, amit nyílt árverésen 30 ezer gazda vásárolt meg.

A Fidesz legfontosabb társadalompolitikai célkitűzése a középosztály és ezen belül az agrárközéposztály megerősítése, a magyar vidék számára a megélhetés biztosítása. Ehhez szükség van az agráriumból élők státuszát rendező jogszabályokra, úgy, hogy az adókedvezmények megmaradjanak – hangsúlyozta a politikus.

Népszava: Mészárosé a Mátrai Erőmű többsége

Mindössze két munkanappal azután, hogy a kormányfő strómanjának tartott Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, az Opus bejelentette, a cseh Energetický a Průmyslový Holdinggal (EPH) felesben megveszik a Mátrai Erőmű többségét, kiderült: az Opus már ki is vásárolja cseh társát – olvasható a Népszavában.

Az erőművet 1995 óta irányító német RWE-EnBW-től konkrétan a Mátra Energy Holding Zrt. vette meg a 73 százalékot (a fennmaradó 26 százalék az állami MVM-é). A Mátra Energy Holding két 50-50 százalékos tulajdonosa az EPH, illetve a Status Power Invest Kft. Ez utóbbi kft. a Status Energy magántőkealapé, amely korábbi bejelentésük szerint az Opus érdekeltsége, a tőzsdei társaság közvetett-közvetlen legnagyobb tulajdonosa pedig a felcsúti polgármester-vállalkozó. A németeknek fizetett vételár értesülésünk szerint nem éri el a sajtóban keringő 50 milliárdot: a két befektető e közös cégen keresztül 20-30 milliárdot fizetett.

Magyar Idők: A gyarmatok bosszúja

A gyarmati politika most bosszulja meg magát igazán. Mi más is juthatna eszünkbe akkor, amikor két, egymást követően napvilágot látott jelentés – először az amerikai Pew kutatóintézeté, majd az ENSZ élelmezési világprogramjáé – is arról szól, hogy a kevés munkalehetőség, az alacsony bérek, a politikai bizonytalanság, a modern kori rabszolgaság és a dzsihadista szervezetek térnyerése miatt afrikaiak milliói indulnának nemsokára útnak Európába – írja a Magyar Idők.

Ennek a hírnek persze vannak, akik örülnek: álomvilágban élő civil szervezetek, szavazatokra vadászó liberális politikusok, tenyerüket dörzsölő embercsempészek, elhízott drogbárók, szexrabszolga-hálózatok vezetői. (És valamilyen furcsa, perverz oknál fogva maga az ENSZ és annak főtitkára is, de ennek okait most ne firtassuk.) Mind-mind alig várják, hogy újabb támogatókat, ügyfeleket, munkavállalókat köszönthessenek kontinensünk bejáratánál.

Európa többsége azonban – pontosabban a józanul gondolkodók, illetve az elmúlt években kijózanodottak – már kevésbé lelkes a bevándorlók újabb áradatáról szóló beszámolók hallatán. Ők ugyanis nem a pénzszerzési lehetőségeket mérlegelik, hanem a beilleszkedési nehézségekre, a kultúrák összeférhetetlenségére, a kudarcot vallott multikulturális modellre, a közelmúlt terrortámadásaira, eddigi békés, nyugodt életük felborulására gondolnak.

Vészmentés súlyos sérüléssel Ferihegyen

0

Felfújható csúszdákon mentették ki az utasokat péntek reggel egy gépről Ferihegyen. A mentés közben egy utas súlyosan megsérült, állapota válságos.

Indulásra készült egy repülőgép a ferihegyi reptéren, amikor az azt vontató járműből füst szállt fel, amely bekerült a gép hajtóművein át az utastérbe – írta az mno.hu.

A fedélzeten pánik tört ki, ezután kezdődött el a vészmentés, amely az ajtókhoz illesztett felfújható csúszdákon keresztül zajlott. Ennek során egy utas

kiesett a csúszdából és súlyos fejsérülést szenvedett, állapota válságos.

A szerencsétlenül járt gép a Smart Wings légitársaságé, bár az utasok eredetileg az El Al izraeli légitársaság – pontosabban annak partnere, az Izair – péntek reggeli, Tel Avivba tartó járatán utaztak volna. A gép meghibásodott és a Smart Wings adott cseregépet. Az El Al szerződött földi kiszolgálója a Malév Ground Handling (amely az mno.hu szerint ismert elavult gépparkjáról az évek óta elhalasztott reorganizáció miatt), így a Smart Wings gépét is ez a társaság mozgatta (és nem az ő szerződött partnere, a török Celebi).

A Travel Service az MTI-nek megerősítette, hogy füst miatt alakult ki pánik a repülőn, és az egyik utas menekülés közben megsérült. Farkas Attila ügyvezető igazgató elmondta: az egyik vontató jármű – egyelőre nem tudják, miért – elkezdett intenzíven füstölni a repülőtéren. A füst a hajtóműveken keresztül beszivárgott a cég egyik repülőgépének utasterébe. Pánik alakult ki, ezért a személyzet úgy döntött, hogy kimenekítik az utasokat. (A SmartWings a cseh Travel Service légitársaságé, amely márkanév alatt menetrendszerinti járatokat üzemeltetnek.)

Megint tolvajok miatt panaszkodnak ferihegyi utasok

0

Eltűnt egy Budapestről Londonba utazó magyar család pénze a feladott bőröndjükből. A FüHünek azt mondták, azért tették oda, mert a kézipoggyászukból már loptak korábban, a feladott csomagból viszont eddig nem. Ugyanaznap egy Isztambulból Budapestre érkező másik utas azt vette észre, miután megérkezett, letörték a bőröndje zárját, és teljesen feltúrták a csomagját.

A Liszt Ferenc Repülőtér
fotó: MTI/MTVA/Bizományosi: Balaton József

Budapestről ment Londonba csütörtök délután Anett a családjával. Azt mondta a FüHünek, hogy kisbabájuk miatt nagyon siettek, ezért csak otthon nézték át a csomagjaikat. Akkor vette észre, hogy az egyik bőröndből hiányzik egy boríték, amelyben, ahogy fogalmazott, „rengeteg pénz” volt, valamint egy óra is eltűnt.

Pedig épp azért tette a feladott csomagjába őket, mert, ahogy mondta,

„régebben már vettek ki kézipoggyászból is értéket, emiatt nem mertük beletenni.”

Ráadásul annyi cuccuk volt, hogy attól is tartottak, valaki észrevétlenül belenyúlhat. A feladott csomagjaikból viszont még soha nem loptak – eddig. Azt mondta:

„Az egész azért igazán felháborító, mert én fizetek azért, hogy a táskámat elhozzák A-ból B-be.”

A reptéri dolgozók miatt viszont egyik légitársaság se vállal felelősséget.

Anett azt mondta, elismeri, hogy ők is hibáztak, hogy a csomagba tették a pénzt, „de azt nem ismerem el, hogy emberek életét lopják ki a bőröndből. Azt nem ismerem el, hogy több havi munkánk veszett kárba”.

Egy másik utas ugyancsak csütörtökön Isztambulból érkezett haza Budapestre. Amikor, egyébként hosszas várakozás után, megkapta a bőröndjét, azonnal észrevette, hogy

eltörték rajta a számzárat.

A FüHünek elmondta: ahogy kinyitotta, látta, hogy valaki fel is túrta a benne lévő ruhákat, a neszesszerjét és a bőrönd belső zsebét pedig eltépték, pár száz forintnyi aprót vittek el. Szerinte pénzt vagy drága ékszereket kereshettek, ezért tépték fel a kis zsebeket, tasakokat.

illusztráció
MTI Fotó: Földi Imre

Egyikük sem érti, miért pont az ő bőröndjükbe nyúltak bele, hiszen kívülről semmi nem látszott rajtuk. Arra gyanakodnak, hogy az átvilágításon tűnhetett fel valami a tolvajok esetleges társának – ezt feltételezné, hogy az indulásnál történt a lopás.

Mindketten feljelentést tettek.

Azt persze egyelőre nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a budapesti reptéren történt a lopás (az isztambuli reptérre is sokan panaszkodnak), de az gyanús, hogy több eset is volt ugyanazon a napon, nagyjából ugyanabban az időben.

A Liszt Ferenc Repülőtér Facebook-oldalán egyébként sok a panasz a lopásokra. Van, aki azt írja, hogy cigarettát lopnak ki rendszeresen a csomagjából, másnak 200 eurója tűnt el. Más arról írt, hogy szintén a bőröndje zárját tették tönkre, tőle parfümöt és ruhákat loptak el.

Hardy Mihály, a repülőtér szóvivője a FüHünek azt mondta,

„örök macska-egér játék”

folyik, a világ összes repülőterén. Mint mondta, keményen küzdenek a hasonló esetek ellen, a rakodást végző cégekkel közösen.

A csomagok feladás után egy zárt rendszeren haladnak keresztül, amelyet végig kamerákkal figyelnek. Ennek végén a földi kiszolgáló cégek emberei rakják őket kocsira, majd pakolják be a csomagtérbe a repülőn. Van olyan légitársaság, amely már ezeket is bekamerázta, de, ahogy Hardy Mihály mondta,

ezek a kamerák nem biztos, hogy minden sarkot látnak,

és ezt az esetleges tolvajok pontosan tudják.

Ő azt tanácsolja az utasoknak, hogy semmiképp ne tegyenek pénzt, ékszert, vagy bármilyen értéket a feladott bőröndbe.

A pénzköteg ugyanis látszik az átvilágításkor is.

Arra is figyelmeztet, hogy amikor esetleg a kézipoggyászát veszik el valakinek felszállás előtt, akkor is gondolja végig, mi van benne, és szedjen ki belőle minden értékes dolgot.

Felszálló utasok Ferihegyen
MTI Fotó: Földi Imre

Megkerestük a légitársaságot is, amellyel Anett utazott. Levélben azt írták: a poggyászok kezelését „földi kiszolgáló partnerek végzik az egyes repülőterekkel kötött megállapodások” alapján. Panaszt ott lehet tenni, ahova megérkezik az utas. Azt is írják, hogy minden panaszt egyénileg vizsgálnak ki, és

szoros figyelemmel kísérik földi kiszolgáló partnereik működését.

Az elmúlt öt évben, vagyis 2012 eleje óta összesen 727 nyomozás indult csomaglopás miatt a ferihegyi repülőtéren – ezt akkor árulta el a 444.hu-nak a rendőrség, amikor sérült keze buktatott le egy reptéri tolvajt. Egy, Anetthez hasonlóan Londonba repülő utas megérkezése után vette észre, hogy a bőröndjében minden ruháját összevérezte valaki. Egy másik utas is hasonló panasszal jelentkezett. El is fogták az egyik budapesti rakodómunkást, akinek visszavonták a belépőkártyáját.

Hardy Mihály azt is mondta a Fühünek, hogy a rakodó cégek embereire is nagyon szigorú szabályok vonatkoznak.

Nem lehet náluk például mobiltelefon, és készpénzből is csak annyi, ami mondjuk az ebédjükre elég.

Ezeket kifele menet is ellenőrzik. Van, ahol a rakodást is videóra veszik.

Szerinte egyébként a Liszt Ferenc Repülőtér a panaszok szempontjából az „európai középmezőnybe” tartozik. Sok lopásról tudnak például angliai repülőtereken: volt olyan, ahol hatszor annyi panasz érkezett egy légitársasághoz, mint ugyanennek a társaságnak más járatain. Azt mondja: ha valaki ilyet tapasztal, azonnal vegyen fel jegyzőkönyvet a légitársaságnál, és tegyen minél előbb feljelentést a rendőrségen.

Lapszem – Augusztus 21., hétfő

0

Lapszem – Ma Hajna és Sámuel napja van. Az Augusztus 20-ai – helyenként súlyos megállapításokat tartalmazó – beszédek fáradalmait reméljük már kipihenték, s újult erővel keresik az olvasnivalót. Ezeket a cikkekt is érdemes olvasni.

 

Népszava: Orbánék elmérték – Atom helyett zöldenergiát akarnak a magyarok

Bár az atomerőmű és az MVM évente tízmilliárdos nagyságrendben költ a szemléletformálásra (elsősorban a „tiszta atomenergia” népszerűsítésére), ám a magyar társadalom az érintett cégek és a kormány egyoldalúan atompárti kommunikációja ellenére mereven ellenzi az orosz részvételű paksi bővítést. Másképp fogalmazva: kevés olyan kérdéskör van, ahol az Orbán-kormány annyira szembe menne a többség akaratával, mint az ország legdrágább beruházása esetében. Egy eddig nem publikált, de a Népszava által részleteiben is megismert, a Greenpeace felkérésére tavaly év végén készült országos reprezentatív kutatás szerint arra a kérdésföltevésre, hogy „Ha ön dönthetne arról, milyen energiaforrást használjon Magyarország, a lehetőségek közül melyiket választaná?”, tavaly év végén a megkérdezettek elsöprő, 75 százalékos többsége a megújulókra voksolt, az atom csak 7 százaléknyi szavazatot kapott.  Ha az a kérdés, hogy egyetértenek-e emberek az orosz hitelből, orosz technológiával megvalósítani tervezett paksi bővítéssel, akkor az abszolút többség (53 százalék) egyértelmű nemmel szavaz. Egyedül a Jobbik szavazói között van szűk relatív többsége az orosz részvételű bővítésnek – írja a Népszava az általa megszerzett felmérésre hivatkozva.

Magyar Nemzet: Nem várható döntés a kilakoltatás leállításáról

Nem mennek el az Országgyűlés mai rendkívüli ülésére a kormánypárti képviselők, ahol tehetnének valamit a magukra hagyott devizahiteles adósok kilakoltatása ellen. Az ellenzéki kezdeményezésre összehívott ülés a lex CEU eltörlését és a kilakoltatási moratórium megújítását célozza.  Az talán még érthető – írja a Magyar Nemzet –, hogy a Közép-Európai Egyetem (CEU) ügyéről nem akarnak tárgyalni a kormánypárti képviselők, hiszen a hírek szerint már visszakoztak, és az Egyesült Államok helyett kénytelenek lesznek New York állam képviselőivel megállapodni az egyetem további működéséről. Az viszont nehezen magyarázható, hogy a kilakoltatással fenyegetett, fizetésképtelen devizahitelesek mellett miért nem állnak ki, ha már egyszer igen nagy a felelőssége a kormánynak is abban, hogy sok család a csőd szélére jutott. Talán kevesekben tudatosodott, de a devizahitelezést 2001-ben még az első Orbán-kormány engedélyezte – hívja fel a figyelmet cikk.

Világgazdaság:  Egymilliónál több SIM-kártya tűnhet el

A kötelező adategyeztetésben érintett mobiltelefonos SIM-kártyák harmadát inaktiválták a szolgáltatók, de a határidőkből kicsúszóknak új szerződést kínáltak a régi szám és egyenleg megtartása érdekében. Az adategyeztetésre kötelezett mintegy négymillió SIM-kártya 68 százalékánál, több mint 2,7 millió esetben megtörtént a június 30-i határidőre az adatszolgáltatás  – tudta meg a lap a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH).

A megszűnt kártyák között azonban sok már használton kívüli is lehetett. Mivel a jogszabály szerint a továbbiakban évente, a szerződéskötéstől számított fordulónapokon kell egyeztetni az adatokat, újabb tömeges egyeztetés nem várható.

A lap emlékeztet arra, hogy az adategyeztetésre azért van szükség, mert január elsején módosultak az elektronikus hírközlésről szóló törvényben az előrefizetős SIM-kártyás mobiltelefon-szerződések szabályai. Ezek szerint egy egyéni előfizetőnek legfeljebb 10, egy üzletinek pedig 50 feltöltőkártyás szerződése lehet egy szolgáltatónál, és egy feltöltős SIM-kártya-szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.

Magyar Idők: Széles törzsű gépek repítik az árukat Ferihegyen

Jövő májustól már négy interkontinentális járat közlekedik menetrend szerint Ferihegyről az amerikai kontinensre és Ázsiába. A széles törzsű gépek nemcsak az utazóknak jelentenek lehetőséget, de az úgynevezett belly cargo révén, a repülőgép rakterében a poggyászok mellett extra teherárut is hordozva a nemzetközi szállítási láncban jelentős elosztószerepet játszhatnak – írja a kormánypárti napilap. Éppen ezért Magyarország logisztikai és áruelosztó szerepét növelik a hosszú távú repülőjárat-indítások, és ezek révén Bécs és Prága mellett a magyar főváros mint logisztikai központ újra teret nyerhet a légiteheráru-fuvarozásban. A cargo az utóbbi években egyébként is emelkedő pályán mozog Ferihegyen. Júliusban 10 729 tonna volt a forgalom, miközben tavaly csak szep­temberben haladta meg a 10 ezer tonnát. Az első negyedévben pedig nem kevesebb, mint 30 060 tonna árut mozgattak meg a repülőtéren, ami 32,3 százalékos növekedés az előző év első negyedévéhez képest.

A Malév leállását követően gyorsan kivonultak Budapestről az amerikai és ázsiai légitársaságok, mára azonban az európai úti célok tekintetében már túlszárnyalta a piac a Malév előtti állapotot, a kontinensközi járatokat pedig mostanra sikerült helyreállítani.

 

 

 

Kényszerleszállás Ferihegyen: meghalt egy idős nő

0

Az esti órákban megszakította útját Ferihegyen egy török repülőgép, mert a fedélzeten meghalt egy utas – közölte a Liszt Ferenc-repülőteret üzemeltető Budapest Airport kommunikációs igazgatója hétfőn reggel.

Hardy Mihály elmondta: az idős nő már orvosi kísérettel szállt fel a Turkish Airlines Isztambulból Frankfurtba tartó járatára, a Ferihegyen a géphez érkező orvosok pedig már csak a halál beálltát tudták megállapítani nála.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!