Kezdőlap Címkék Fehér ház

Címke: fehér ház

A Fehér Ház elítéli az amerikai muszlim vezető „sokkoló, antiszemita” kijelentéseit

FüHü
-
0
A Fehér Ház elítéli az amerikai muszlim vezető „sokkoló, antiszemita” kijelentéseit

A Fehér Ház „a leghatározottabban” elítéli a „sokkoló, antiszemita” kijelentéseket, amelyek a tegnapi napon az Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsának (CAIR) alapítójának és ügyvezető igazgatójának a Hamász október 7-i Izrael elleni sokkoló támadásait követően napvilágra kerültek.

Nihad Awad a múlt hónapban Chicagóban az Amerikai Muzulmánok Palesztináért (AMP) kongresszusán mondott beszédében, hogy

„örül, hogy az emberek megtörik az ostromot és ledobják saját földjük bilincseit, és szabadon sétálnak be a földjükre, amelyet nem járhattak be”

– utalva a két hónappal ezelőtti példátlan támadásra, amikor a Hamász vezette terroristák ezrei törtek át az enklávé izraeli határán, és 1200 embert mészároltak le, és mintegy 240-et túszul ejtettek.

„És igen, Gáza lakosságának joga van az önvédelemhez, joga van megvédeni magát, és igen, Izraelnek, mint megszálló hatalomnak nincs joga az önvédelemhez.

Andrew Bates, a Fehér Ház szóvivője szerint „A Hamász által október 7-én elkövetett szörnyű, brutális terrortámadások – ahogy Biden elnök mondta – „gyűlöletesek” voltak, és „hamisítatlan gonoszságot” képviselnek. Október 7-e volt a leghalálosabb nap a zsidó nép számára a holokauszt óta.”

„Az aznapi atrocitások megdöbbentik a lelkiismeretet, ezért soha nem felejthetjük el azt a fájdalmat, amelyet a Hamász oly sok ártatlan embernek okozott. Ártatlan családok szenvednek, és gyászolják szeretteiket, és vannak olyan családok is, akik azóta is gyötrelmes szenvedésben mindent megtesznek, hogy túszul ejtett szeretteiket visszakapják” – áll Bates közleményében.

„Minden vezető felelőssége, hogy az antiszemitizmust felhívja, bárhol is felkapja gyűlöletes fejét” – mondja.

Az USA-tól is szegényített uránt tartalmazó lövedéket kap Ukrajna

FüHü
-
0
Az USA-tól is szegényített uránt tartalmazó lövedéket kap Ukrajna

A Biden-adminisztráció először küld vitatott páncéltörő lőszereket, amelyek szegényített uránt tartalmaznak Ukrajnába – derül ki a Reuters által látott dokumentumból, amelyet két amerikai tisztviselő külön megerősített.

A lövedékek, amelyek segíthetnek az orosz tankok megsemmisítésében, egy új katonai segélycsomag részét képezik Ukrajnának, amelyet a jövő héten mutatnak be. A lőszereket amerikai Abrams tankokból lehet kilőni, amelyeket egy, az ügyet ismerő személy szerint várhatóan a következő hetekben szállítanak Ukrajnába.

Egy tisztviselő azt mondta, hogy a közelgő segélycsomag értéke 240 és 375 millió dollár között lesz, attól függően, hogy mit tartalmaz. A csomag értéke és tartalma még véglegesítés alatt áll. A Fehér Ház nem reagált azonnal a kommentárra.

Vita a tervezett segélycsomag körül

Bár Nagy-Britannia az év elején szegényített urántartalmú lőszert küldött Ukrajnának, ez lenne az első amerikai szállítmány, amely valószínűleg vitákat fog kiváltani. Ez a Biden-adminisztráció egy korábbi döntéséből következik, hogy kazettás lőszerrel látja el Ukrajnát, annak ellenére, hogy az aggodalmak szerint az ilyen fegyverek milyen veszélyeket jelentenek a civilekre.

A szegényített urántartalmú lőszerek használatáról heves vita folyik, és az olyan ellenzők, mint az uránfegyverek betiltására irányuló nemzetközi koalíció, azt mondják, hogy a szegényített uránpor lenyelése vagy belélegzése veszélyes egészségügyi kockázatokat jelent, beleértve a rákot és a születési rendellenességeket.

Az urándúsítás mellékterméke, a szegényített uránt lőszerként használják, mert rendkívüli sűrűsége lehetővé teszi, hogy a lövedékek könnyen áthatoljanak a páncélzaton, és „öngyulladjanak” a por- és fémfelhőben. Bár a szegényített urán radioaktív, lényegesen kevésbé radioaktív, mint a természetben előforduló urán, bár a részecskék jelentős ideig megmaradhatnak.

Az Egyesült Államok az 1990-es és a 2003-as Öbölháborúban, valamint a NATO volt Jugoszlávia elleni bombázásában 1999-ben hatalmas mennyiségben használt szegényített urántartalmú lőszert.

Az ENSZ nukleáris felügyelő szervezete, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint a volt Jugoszláviában, Kuvaitban, Irakban és Libanonban végzett tanulmányok

„azt jelezték, hogy a környezetben szétszóródott szegényített uránmaradványok jelenléte nem jelent radiológiai veszélyt az érintett régiók lakosságára nézve.”

Ennek ellenére a radioaktív anyag hozzájárulhat Ukrajna hatalmas háború utáni tisztítási kihívásához. Az ország egyes részeit már most is tele vannak kazettás bombákból és egyéb lőszerekből származó fel nem robbant töltényekkel, valamint több százezer gyalogsági aknával.

A Wall Street Journal június közepén arról számolt be, hogy az Egyesült Államok szegényített urántartalmú töltények küldését fontolgatja Ukrajnába. A közelmúltban Ukrajnának szánt fegyversegélycsomagok tüzérséget, légvédelmi rakétákat és szárazföldi járműveket is tartalmaztak, miközben Ukrajna ellentámadása folytatódik. A Reuters nem tudta megállapítani, mit tartalmazott még a csomag a szegényített urán töltényeken kívül.

A segélycsomag finanszírozása az elnöki lehívási hatóságon keresztül történik, amely felhatalmazza az elnököt arra, hogy vészhelyzetben a kongresszusi jóváhagyás nélkül árukat és szolgáltatásokat adjon át az Egyesült Államok készleteiből. Az anyag az Egyesült Államok többletkészletéből származik.

A 2022 februári teljes körű orosz invázió óta Ukrajnának nyújtott biztonsági segítség több mint 43 milliárd dollár volt.

Rekord nagyságú katonai költségvetés az USA-ban

Polonius
-
0
Rekord nagyságú katonai költségvetés az USA-ban

Biden megadóztatná az energiaóriásokat és az USA gazdag polgárait. Ez derül ki abból a 6.800 milliárd dolláros jövő évi költségvetési tervezetből, melyet az Egyesült Államok elnöke most tett közzé.

Biden megnövelné az olaj és földgáz óriások társasági adókulcsát, és több adót szedne a gazdagoktól. Az ellenzéki republikánusok kihívásként értékelik a 2024-es költségvetést, melyet megpróbálnak mindenképp módosítani. Az USA rekord összeget, több mint 800 milliárd dollárt költene katonai célra.

25%-os lenne a legalacsonyabb adókulcs, mellyel a gazdag amerikaiaknak adózniuk kellene. Az olaj és földgáz óriások adókulcsát 21%-ról 28%-ra emelnék. Trump elnöksége előtt ez 35% volt, de a republikánus elnök, aki azzal dicsekedett a választási kampány során, hogy évek óta nem fizetett adót, jelentős adócsökkentéssel kezdte meg gazdaságpolitikájának megvalósítását 2017-ben.

Biden viszont növelné az adókat, mert a költségvetés hiánya miatt gyorsan növekszik az Egyesült Államok államadóssága. A tervezett költségvetés így is deficites: a 6800 dolláros kiadással szemben mindössze 5000 milliárd dolláros bevétel áll.

Biden ugyanakkor azt ígéri, hogy amennyiben elfogadják ezt a költségvetést, és a demokraták megőrzik a Fehér Házat a következő ciklusra is, akkor 3000 milliárd dollárral csökkenhet az államadóság ebben az évtizedben.

A CNBC gazdasági portál ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy

Biden várhatóan indul az elnökválasztáson, ezért ez a költségvetés már tulajdonképp választási program is.

Erre célzott a Fehér Ház költségvetési hivatalának igazgatója amikor közölte, hogy “arra kérjük a gazdagokat és a big businesst, hogy tisztes módon vállaljanak részt a terhekben. Úgy változtatjuk meg az adórendszert, hogy az a munkavállalóknak kedvezzen, és ne a gazdagoknak. Mindenképp el akarjuk kerülni, hogy egy dollármilliárdos kisebb adót fizessen mint egy tanár vagy tűzoltó. Ez éles kontraszt a republikánusok adó filozófiájával” – hangsúlyozta Shalanda Young, a költségvetési hivatal igazgatója.

Milyen szociális intézkedéseket tervez Biden?

Egyrészt jobban támogatják a a csecsemőgondozási programokat, másrészt pedig 35 dolláros ársapkát húznak az inzulinra.

Cecilia Rouse, az elnök gazdasági tanácsadó testületének elnöke így foglalta össze a szociális intézkedések várható gazdasági hatásait:

“A szülési segély és a csecsemő gondozás  támogatása lehetővé teszi, hogy az anyák előbb visszatérjenek a munkaerőpiacra, és ily módon javulhat a termelékenység.”

Vita a republikánusokkal

Biden elnök sürgeti az ellenzéket, hogy készítsen maga is költségvetést, és aztán vitassák meg a kettőt. A republikánusok, akik többségben vannak a képviselőházban, azt mondják, hogy májusra lesz kész az ő költségvetési tervezetük.

“Akkor leülhetünk, és sorról sorra megvizsgálhatjuk a költségvetési tervezeteket, és a kongresszusban megvitathatjuk azokat, és kiküzdhetjük a végső változatot” – mondta Joe Biden. Vannak persze határok, melyeket a demokraták nem akarnak átlépni:

“szó sem lehet a szociális támogatások csökkentéséről”

– hangsúlyozta a Fehér Ház költségvetési igazgatója.

Amiben viszont nem várható késhegyig menő  vita az a katonai költségvetés, mely minden eddigi rekordot megdönt: 2024-re az Egyesült Államok 835 milliárd dolláros kiadást tervez ezen a téren. Az indok: az ukrajnai háború, melynek elsőszámú fegyver szállítója az USA, és a gyors ütemben növekvő kínai katonai költségvetés, mely  – a pekingi Global Times beszámolója szerint – 7,2%-kal növekszik majd.

Az amerikai alkotmány értelmében az elnöknek kell benyújtania a költségvetést a kongresszusnak, amely csak akkor emelkedik törvényerőre, ha a honanyák és honatyák erre igent mondanak. Vajmi kevés az esély arra, hogy eredeti formájában elfogadják Biden elnök költségvetési tervezetét hiszen még az adósság plafon megemeléséről sem sikerült megállapodni a republikánusokkal – írja a CNBC gazdasági portál.

Az Egyesült Államokban a pénzügyi év október elsején kezdődik.

A nemzet szégyene

ki
-
0
A nemzet szégyene

Az Alkotmány megtámadása és minden, amit az képvisel nemzetünk lelkének szégyenfoltja – hangzott el a Fehér Ház válaszában Trump botrányos kijelentésére.

Az Egyesült Államoknak meg kell szüntetnie az alkotmányt – jelentette be Donald Trump volt elnök, mivel az állítólagos tömeges és széles körben elterjedt választási csalás, amely állítólag megváltoztatta a 2020-as elnökválasztás eredményét.

A Fehér Ház válasza Trump felhívására az alkotmány megszüntetésére

Andrew Bates, a Fehér Ház helyettes sajtótitkára az Axios amerikai sajtóorgánumnak küldött levelében lecsapott Trump szavaira, amiért az alkotmányellenes.

„Az amerikai alkotmány egy szent dokumentum, amely több mint 200 éven keresztül garantálja, hogy a szabadság és a jogállamiság érvényesül nagy országunkban” – írta Bates az Axiosnak. 

Hozzátette: „Az Alkotmány megtámadása és minden, amit ez képvisel, a nemzetünk lelkének szégyenfoltja, és általánosan el kell ítélni. Amerikát nem lehet csak akkor szeretni, ha nyersz.”

„Az Alkotmány megtámadása, és minden, amit ez képvisel, szégyenfoltja nemzetünk lelkének, és egyetemesen el kell ítélni. Amerikát nem lehet csak akkor szeretni, ha nyer.”

Független vizsgálat a nem minden gyanú felett álló ex elnök ellen

FüHü
-
0
Független vizsgálat a nem minden gyanú felett álló ex elnök ellen

Merrick Garland amerikai igazságügyi miniszter november 18-án bejelentette, hogy független ügyészt, Jack Smith-et nevez ki a Donald Trump volt elnök elleni nyomozás felügyeletére. Az önmagát a 2024-es elnökválasztás jelöltjévé nyilvánító milliárdos ellen jelenleg két külön vizsgálat folyik a szövetségi igazságszolgáltatásban.

„Tekintettel a közelmúlt fejleményeire, különös tekintettel a volt elnök következő elnökválasztására való jelöltségének bejelentésére és a jelenlegi elnök jelöltségére, úgy döntöttem, hogy a közérdeket szolgálja egy különleges ügyész kinevezése. ” – mondta Merrick Garland egy sajtótájékoztatón. Jack Smith eközben egy sajtóközleményben megígérte, hogy „gyorsan” és „teljes függetlenségben” fog cselekedni.

Donald Trump a maga részéről kijelentette, hogy az ügyész „nem fog pártatlanul nyomozni” és természetesen továbbrais  boszorkányüldözésnek állítja be az eljárást.

„Ez a szörnyű hatalommal való visszaélés a legújabb a boszorkányüldözések hosszú sorozatában, amely nagyon régen kezdődött „

– mondta a volt elnök péntek esti beszédében. „Nem engedhetjük meg, hogy ez a szörnyű visszaélés folytatódjon ” – tette hozzá.

Tizenöt doboz

Az első vizsgálat Donald Trump hívei által a Capitolium ellen 2021. január 6-án, demokrata riválisa, Joe Biden győzelmének 2020-as elnökválasztáson való igazolásakor elkövetett támadással kapcsolatos. A nyomozás során közel 900 ember ellen emeltek vádat, akik közvetlenül részt vettek az erőszakban. Az ügyészek azonban soha nem zárták ki, hogy más szereplőkre is kiterjedhet a nyomozás.

„Mindenkinek, aki büntetőjogi felelősséggel tartozik a választások semmissé tételére tett erőfeszítésekért, felelnie kell tetteiért”

– mondta Merrick Garland többször is.

A második vizsgálat a Fehér Ház archívumához kapcsolódik. Az elnöki posztot elhagyva Donald Trump egész doboznyi iratot vitt el. Egy 1978-as törvény azonban kötelezi az összes amerikai elnököt, hogy minden e-mailjét, levelét és egyéb munkadokumentumát továbbítsa a nemzeti levéltárnak. Trump januárban tizenöt kartont adott vissza.

A vizsgálat után a szövetségi rendőrség úgy becsülte, hogy valószínűleg másokat is tartott házában a floridai Mar-a-Lago-ban. Az FBI ügynökei augusztus 8-án látványos házkutatást tartottak ott, „minősített dokumentumok visszatartására” és „szövetségi nyomozás akadályozására” hivatkozva, és mintegy harminc másik dobozt foglaltak le. Ezután heves jogi harc kezdődött a lefoglalt dokumentumok természetének meghatározásáról – minősített, személyes, feloldott? -, ami lelassította az eljárást, de ismét lehetséges a szövetségi vádemelés.

Az összes elem összegyűjtése után a különleges ügyész „függetlenül gyakorolja szakmai megítélését annak eldöntésére, hogy kell-e vádemelés” az egyik vagy a másik aktában – mondta Garland . Smith azonban csak az ajánlás kiadásáért lesz felelős, és erről a miniszter dönt. Ha végül ezen az alapon vádat emelne Donald Trump ellen, akkor döntését nehezebb lesz támadni. A jogi eljárások megindítása nem akadályozná meg az ingatlanmágnást a versenyben, de árnyékot vetne jelöltségére.

Veterán ügyész

Donald Trump a Foxnak adott interjújában kijelentette, hogy ez a kinevezés „tisztességtelen” és „politikai indíttatású” volt. Hozzátette, hogy nem vesz részt a vizsgálatokban.

„Szégyenletes, csak azért teszik ezt, mert én vezetem a közvélemény-kutatásokat”

– folytatta a volt elnök.

Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője szerint Joe Bident nem tájékoztatták „előre” a független ügyész kinevezéséről, és nem „vonták be” a döntésbe.

Jack Smith veterán ügyész. A minisztériumban a nyilvánosság feddhetetlenségi osztályának vezetőjeként szolgált. 2018 óta a Koszovói Különleges Bíróság vezető ügyésze.

Donald Trump ellen már korábban is folyt egy másik különleges ügyész által felügyelt nyomozás: Robert Muellert 2017-ben vádolták meg azzal, hogy összejátszás történt-e kampánycsapata és Oroszország között. Két évnyi nyomozás után úgy ítélte meg, hogy nincs elég bizonyítéka Moszkva és Donald Trump csapata közötti összeesküvésről, de felfigyelt arra, hogy a Fehér Ház bérlője nyomást gyakorolt ​​a nyomozásra.

Trump idézése drámai politikai színjátékot vetít előre

FüHü
-
0
Trump idézése drámai politikai színjátékot vetít előre

A volt elnök azt fontolgatja, hogy eleget tesz a Capitolium elleni  támadás kivizsgálására létrehozott bizottságának követelésének – de bölcs lépés lenne egy ilyen lépés?

A képviselőház január 6-i különbizottságának egyhangú indítványa Donald Trump beidézésére, amelyben azt követelte, hogy tanúskodjon arról, hogy tudott a Capitolium elleni támadásról, miközben a kongresszusi nyomozás robbanásveszélyes végkifejlet felé száguld.

A volt amerikai elnök dönthet úgy, hogy figyelmen kívül hagyja az idézést, és úgy is dönthet, hogy nem működik együtt a nyomozásba résztvevőkkel. Ha azt gondolja, hogy tetteiért bármilyen fórum előtt felelősséget vállalhat akkor annak ellenére vállalja a tanúskodást, hogy beleszaladhat egy drámai leleplezésbe.

Ám bármilyen utat is  választ Trump, az alkotmányos következményekkel járó döntés bizonyosan egyben durva politikai színjátékká is válik – mindkét fél saját céljait akarja elérni, miközben a Capitolium elleni támadással kapcsolatos kongresszusi vizsgálat lassan befejezni munkáját.

Az ügyben jártas források szerint Trumpot a tanúskodásra késztető hajtóerő azon a reflexív meggyőződésen alapult, hogy meg tudja győzni a nyomozókat arról, hogy saját vizsgálatuk egy feltételezett boszorkányüldözés, és meggyőzheti őket arról, hogy január 6-án nem követett el bűncselekményt.

Trump korábban kifejezte, hogy készen áll a kiválasztási bizottság előtt megjelenni, és ezt a gondolatot ismételten megerősítette, amikor csütörtökön a testület megszavazta a beidézését.

Úgy tűnik, Trump egyre jobban tudatában van a nyomozások során a tanúskodás buktatóival. Ügyvédei figyelmeztethették őt a növekvő jogi problémákra az igazságügyi minisztérium által indított bűnügyi vizsgálatok és a New York-i államügyészség által indított polgári per során.

Trump megfogadta ügyvédei tanácsát a 2016-os kampánya és Oroszország közötti kapcsolatokat vizsgáló különleges ügyvédi vizsgálat során is, és csak írásos válaszokat nyújtott be a nyomozóknak, annak ellenére, hogy kezdetben azt mondta a tanácsadóknak, hogy személyesen akar tanúskodni, hogy tisztázza a nevét.

Trump számára továbbra is az a kérdés a kiválasztott bizottsággal kapcsolatban, hogy a testület elfogadja-e a követelést, hogy élőben tanúskodjanak. Ha Trump megjelenését olyan feltételektől teszi függővé, amelyeket a kiválasztott bizottság nem tud elfogadni, akkor nem világos, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre tanúvallomásának kikényszerítésére, tekintettel korábbi elnöki pozíciójára.

A kiválasztott bizottság elnöke, Bennie Thompson kongresszusi képviselő a szavazás előtt azt mondta, hogy Trump beidézését amiatt  kérte, mert a január 6-i események előmozdításában játszott egyedülálló szerepe teljes elszámoltathatóságot teszi szükségessé.

„Elszámoltathatónak kell lennie. Tettéért felelnie kell”

– mondta Thompson.

A kiválasztott bizottság azonban várhatóan nehézségekbe ütközik, ha bírósági úton próbálja érvényesíteni idézését, mivel Trump ügyvédei az igazságügyi minisztérium jogi tanácsadói hivatalára összpontosítanak, és azt állítják, hogy a volt elnökök abszolút mentességet élveznek a kongresszus előtti tanúskodás alól.

A testület korábbi kísérletei arra, hogy a Trump Fehér Ház tisztviselőit az idézések teljesítésére kényszerítsék, elhúzódó jogi vitákat eredményezett a vezetői kiváltságokkal kapcsolatban, amelyeket többnyire valamilyen részleges együttműködéssel oldottak meg, például Trump korábbi kabinetfőnökével, Mark Meadows-szal.

A Trump elleni bírósági végrehajtásra irányuló kísérletek még időigényesebbek lennének, és tekintettel az igazságügyi minisztérium belső álláspontjára az abszolút mentelmi joggal kapcsolatban teljességgel sikertelen lehet

– mondták jogi szakértők.

A kiválasztott bizottság alternatívaként az igazságügyi minisztérium elé utalhatja a volt elnököt a Kongresszus megvetése miatt, ahogy azt Steve Bannon és Peter Navarro volt munkatársaival is tette, de az igazságügyi minisztérium valószínűleg elutasítja a mentelmi szabvány miatti vádemelést, mondták a szakértők.

A legvalószínűbb tehát, hogy a testület maximum annyit érhet el, hogy kijelentheti mindent megtett annak érdekében, hogy feltárja Trump kapcsolatát a Capitolium elleni támadás ügyében.

Ez még csak „szankciók light”

FüHü
-
0
Ez még csak „szankciók light”

Vlagyimir Putyin orosz elnök a szakadár „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be hétfő este. 

Putyin együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Denisz Pusilinnal, a „Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszicsnikkal, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével. Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és mielőbb ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint kedden fog szavazni. A szakadár kelet-ukrajnai államokok hivatalos elismerése után Vlagyimir Putyin orosz államfő utasította az orosz védelmi minisztériumot, hogy vezényelje be a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság területére békefenntartóként a hadsereg egységeit.

Putyin azt is bejelentette, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, vagyis arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

Putyin bejelentését követően az Európai Tanács sürgős összehívását és Moszkvával szembeni szankciók haladéktalan meghirdetését szorgalmazta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfő este.

Románia határozottan elítéli és a nemzetközi jog súlyos megsértésének tartja a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerését. Oroszország ezzel a döntéssel megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását. Egyoldalúan megsértette a minszki megállapodásban vállalt kötelezettségeit.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös közleményben ítélte el, hogy az orosz elnök a délkelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be. A lépés a nemzetközi jog és a minszki megállapodások jelentős megsértését jelenti.

Az Európai Unió szankciókkal fog reagálni a jogellenes cselekményben részt vevőkkel szemben.

A Fehér Ház illetékesei hétfőn közölték, hogy Biden elnök gazdasági szankciókat fog bevezetni Ukrajna két szeparatista régiója ellen, amelyeket Putyin elnök függetlennek ismert el, de nem szabott ki semmilyen büntetést közvetlenül Oroszország ellen. A szankciók korlátozott jellege a jelek szerint lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei az agresszívebb szankciókat tartalékban tartsák.

Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára nyilatkozatában Putyin lépését „Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásainak kirívó megsértésének” nevezte, és kijelentette, hogy az elnök hamarosan végrehajtói rendeletet ad ki, amely megtiltja a befektetéseket, kereskedelmet és finanszírozást a két szakadár területen élőkkel.

„Az egyértelműség kedvéért: ezek az intézkedések elkülönülnek azoktól a gyors és súlyos gazdasági intézkedésektől, amelyeket szövetségeseinkkel és partnereinkkel egyeztetve készítettünk elő, és kiegészítenék azokat arra az esetre, ha Oroszország tovább támadná Ukrajnát”

– mondta Psaki asszony a nyilatkozatában.

Putyin bejelentését követően Biden majdnem 35 percig beszélt Volodimir Zelenszkijjel, Ukrajna elnökével. Psaki asszony nem közölt részleteket a beszélgetésről, de azt mondta, hogy az Egyesült Államok „továbbra is szorosan konzultál szövetségeseivel és partnereivel, köztük Ukrajnával”.

Orbán nem vesz amerikai vadászgépet

FüHü
-
0
Orbán nem vesz amerikai vadászgépet

Bár Trumpnak erről beszélt, de miután a Fehér Házban immár Biden ül, ezért nem oly sürgős a magyar miniszterelnöknek az amerikai vadászgépek megvásárlása.

Első kormányzásának idején Orbán Viktor sokáig hitegette a Lockheed gyárat, de végülis a svéd Gripen mellett döntött. Még ma sem lehet tudni, hogy miért. Az viszont tény , hogy Washingtonban sokan megorroltak rá ezért.

A Trump látogatás előkészítésében az amerikai vadászgépek megvásárlásának lehetősége komoly adunak számított hiszen az USA előző elnöke nyíltan dicsekedett azzal, hogy ő Amerika első fegyver kereskedője.

Jó még a Gripen sokáig

Bár néhány szakértő az ellenkezőjét állitja , de Maróth Gáspár kormánybiztos szerint egy felújítással a Gripenek még sokáig elláthatják a feladatukat.

A növekedés.hu portálnak a kormánybiztos úgy nyilatkozott , hogy „hadműveleti szempontból sincs szükség új vadászgépre.”

Ebben lehet, hogy igaza van, de ezen a téren a politika és a pénz felülmúlja a katonai szempontokat. Jelen pillanatban Orbán Viktornak nincs pénze arra, hogy lényegesen növelje a katonai kiadásokat , és nem reménykedhet abban sem, hogy amerikaia vadászgépek megvásárlásával megveheti a Biden adminisztráció jóindulatát. Orbán Viktor olyannyira elkötelezte magát Trump mellett, hogy Biden környezetében kevesen adnának hitelt egy gyors változásnak. Pedig megvan erre a lehetőség : Boris Johnson brit miniszterelnök is Trump elszánt hívének mutatta magát , de a bukás után pillanatok alatt váltott. Kirúgta főtanácsadóját , aki Trump politikáját forszírozta Londonban , és lepaktált Biden elnökkel. Az új angol- amerikai- ausztrál katonai szövetség megmutatta , hogy a Biden diplomácia igencsak rugalmas, ha az érdekei úgy kívánják.

Orbán viszont továbbra is Pekingre és Moszkvára játszik holott az USA számára Kína és Oroszország ellenfélnek számít.

Orbán Viktor tüntetően Lavrov orosz külügyminisztert hívta meg a magyar nagykövetek éves találkozójára, hogy ország – világ előtt felmutassa különállását. A probléma csak az, hogy a nagyhatalmak között elég könnyű a pad alá esni…

Biden külügyi tanácsadója Magyarországhoz is kötődik

FüHü
-
0
Biden külügyi tanácsadója Magyarországhoz is kötődik

Az 58 éves Tony Blinken minden valószínűség szerint vagy külügyminiszter vagy nemzetbiztonsági tanácsadó lesz, ha január 20-án Joe Biden beköltözik a Fehér Házba. Jelenleg ő a megválasztott elnök külpolitikai tanácsadója.

Édesapja, David Blinken az USA nagykövete volt Budapesten a kilencvenes években. Édesanyja, Judith magyar származású. Ő maga mindig is a külpolitika iránt érdeklődött.

Már akkor is jelentős szerepe volt az amerikai diplomáciában amikor azt Hillary Clinton irányította. Amikor 2011-ben a Fehér Házban döntöttek Oszama bin Laden levadászásáról Afganisztánban, akkor Tony Blinken is jelen volt a tábornokokon kívül.

Biden is ismeri Magyarországot

A megválasztott elnök a Balaton partján töltötte nászútját – a magyar származású Tom Lantos ajánlatára. A demokrata képviselő szívügyének tekintette Magyarország megismertetését az USA politikai elitjével.

Joe Biden sokáig a washingtoni szenátus külügyi bizottságának az elnöke volt, és ebben a minőségében komoly beleszólása lehetett a diplomáciába. Épp ezért a korábbi amerikai elnökökhöz képest sokkal jobban felkészült ebben a tekintetben.

Trumppal ellentétben fontosnak tartja a NATO-t és a demokratikusok államok szövetségét, mely a második világháború után kialakult.

Trumpnál jóval kevésbé toleráns Oroszországgal és Kínával kapcsolatban, és nem nézi jó szemmel azt, hogy egyes NATO tagállamok – köztük Magyarország – szívélyes kapcsolatokat ápolnak Moszkvával és Pekinggel, melyeket az USA stratégiai ellenfélnek tekint.

Trump kérte a kínai elnököt: támogassa választási kampányát

FüHü
-
0
Trump kérte a kínai elnököt: támogassa választási kampányát

Az egykori nemzetbiztonsági főtanácsadó John Bolton memoárkötete felér egy Donald Trump elleni vádirattal. A Fehér Ház mindent elkövet, hogy a kiadását megakadályozza.

A Wall Street Journalban szerdán közzétett memoár részlet szerint Bolton azt állítja, hogy 2019 júniusában a Tokióban tartott  G-20 csúcstalálkozón az USA elnök találkozott Hszi Csinping államfővel. Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó legnagyobb megdöbbenésére Donald Trump a diplomáciai témák után arról kezdett beszélni, hogy „kedves kínai barátja igazán tehetne valamit az ő újraválasztása érdekében”.

Az amerikai elnök konkrétan meg is mondta, hogy mire gondol: Kína vásároljon szóját és búzát azokban az amerikai farmer államokban, melyek Trump leghűbb támogatói voltak a előző kori választásokon. Külön „hangsúlyozta a mezőgazdasági termelők fontosságát és a kínai szójabab és búza vásárlásának növekedését a választási eredményekben”. Csakhogy azóta a bizalmuk megingott Trump elnökben, aki a Kína elleni kereskedelmi háborúval alaposan elrontotta az amerikai farmerek nagy üzletét. A kínaiak ugyanis felismerték Trump gyenge pontját, és leállították a szója és más mezőgazdasági termékek importját az Egyesült Államokból.

Trump azonnal reagált a Wall Street Journal-nak a vádakra: Bolton „hazudik” és „a Fehér Házban mindenki gyűlölte John Boltont”.

Veszélyben a nemzetbiztonság

Ezt állítja Trump, aki mindent elkövet, hogy megakadályozza egykori nemzetbiztonsági tanácsadója könyvének a kiadását.

Nem véletlen, hogy a most is hivatalban lévő Robert Lighthizer kereskedelmi képviselő, aki szintén jelen volt Hszivel folytatott megbeszélésen tagadta, hogy az epizód valaha megtörtént, amikor a szenátusi meghallgatása során többször is megkérdezték Bolton állításáról.

Bolton szó szerint ki akarja adni Trump szavait, de a potenciálisan is nagyon veszélyes kijelentés miatt az Igazságügyi Minisztérium pert indít az 592 oldalas könyv megjelenésének megakadályozása érdekében. Szerdán este sürgősségi kérelmet nyújtottak be az Egyesült Államok Kerületi Bíróságához, hogy akadályozza meg a kiadást arra hivatkozva, hogy Bolton memoárja minősített információkat tartalmaz, és veszélyt jelenthet a nemzetbiztonságra . Bolton és ügyvédje tagadja ezt a vádat.

Szerdán este, a nemzeti hírszerzés igazgatója, John Ratcliffe kijelentette, hogy „rangjától vagy beosztásuktól függetlenül minden olyan személynek, akinek a feladata a nemzetünk titkaihoz való hozzáférés, törvényes kötelezettséggel és felelősséggel tartozik a minősített információk védelméért”.

Az Egyesült Államok Kerületi Bíróságának az Igazságügyi Minisztérium titkos nyilatkozatokat nyújtott be két legfontosabb tisztviselőtől: Michael Ellis-től, a Nemzetbiztonsági Tanács hírszerzési programjának vezető igazgatójától, és Michael Evaninától, a Nemzeti Ellenőrző és Biztonsági Központ igazgatójától.

Mindkét férfi állítása szerint Bolton könyvének kiadása komoly károkat okozhat az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából.

A kormány bírósági beadványai azonban szerdán elismerték, hogy a Bolton könyvének felülvizsgálatáért felelős NSC alkalmazott, Ellen Knight április 27-én arra a következtetésre jutott, hogy a kéziratot megtisztították minden minősített információtól.

Az amerikai elnök népszerűségi mutatója rosszul áll: a szinteken Joe Biden Trump demokrata ellenfele 13 ponttal vezet előtte.

Biden szerdán kijelentette, hogy Bolton könyve azt mutatja, hogy Trump „eladta az amerikai népet saját politikai jövőjének védelme érdekében”.

Bolton számos más állítása is veszélyes bombákat jelentenek Trump számára.  „Trump nemcsak a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekben, hanem a nemzetbiztonság egész területét is összekeverte a személyes újraválasztásának érdekeivel.”

Megemlíti, a Hszivel folytatott megbeszélésen utalt arra is, hogy amennyiben  az kínai vezető hajlandó figyelembe venni kérését akkor Trump hajlandó figyelmen kívül hagyni a kínai emberi jogi problémák feszegetését, márpedig abból számos kérdés napirenden van.

Nem véletlen tehát, hogy a Fehér Ház mindent elkövet Bolton könyvének kiadása ellen.

Trump rosszul menedzseli a vírusválságot, és az azt követő gazdasági krízist. A feketék lázongásával pedig végképp nem tud mit kezdeni. Ha kiderül, hogy egy fontos diplomáciai tárgyalást saját belpolitikai célra akart kihasználni, akkor ezzel tovább romlanak Trump elnökválasztási esélyei.

Dehát a választások csak novemberben lesznek. Fél évvel ezelőtt Trump még nyerésre állt…

1231. oldal a 3-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan