Kezdőlap Címkék Európa

Címke: európa

Az amerikai turisták mentik meg az európai turista szezont

0

Két órát kell sorban állni az Eiffel toronynál Párizsban, korlátozzák a bejutást az Akropoliszra Athénben, pokoli a meleg a legtöbb helyen, de mégiscsak elérhető közelségbe kerültek a Covid járvány előtti utolsó békeév, 2019 rekord eredményei. A hőség és a drágaság ellenére jól megy a turizmus egész Európában, de miért?

Június elejétől augusztus végéig 25%-kal több turista repült Európa északi részén mint tavaly, Délen ez a szám 13%. A három nyári hónapban a szállodai foglalások alig négy százalékkal maradtak el a rekordot jelentő 2019-es évtől. Ez azért igen figyelemreméltó – írja a londoni Financial Times, mert 2019 óta a szállodai árak Párizsban például 79%-kal növekedtek! Tegyük hozzá, hogy már 2019-ben sem voltak igazán alacsonyak.

Franciaország rekord bevételre számít a turizmusból:

“A rendkívül jó nyári szezon 64-67 milliárd eurót hozhat a konyhára” – jelentette ki Olivia Grégoire, francia idegenforgalmi miniszter. A bevételek szempontjából Franciaország az első helyezett a nemzetközi turizmusban, az USA a második, Spanyolország a bronzérmes.

A spanyolok sem panaszkodhatnak hiszen a rekkenő hőség ellenére 47,6 millió külföldi turistát fogadtak az év első hét hónapjában. Ez 21%-os növekedést jelent, és alig 0,8%-kal marad el a rekordot jelentő 2019-es évtől.

A szép számokat látva, nem csoda, ha az Európai Turista Bizottság igazgatója, Eduardo Santander elégedetten jelentette ki, hogy “a nem könnyű gazdasági helyzet ellenére a turizmus igen figyelemreméltó eredményeket produkált Európában.”

Miért? Mert sok az amerikai turista – mondja a Hilton európai és közel-keleti hálózatának igazgatója. Simon Vincent megjegyzi, hogy

“Londonban szinte mozdulni sem lehet, olyan sok az amerikai turista.”

A Hilton igazgató szerint az emberek utazni akarnak, és ezért alkalmazkodnak a hőséghez és elfogadják a magasabb árakat is.

Az Oxford Economics becslései szerint Londonban idén 13%-kal több amerikai turista jár majd mint 2019-ben. Barcelonában még inkább nő az amerikai turisták száma: 16%-os növekedést várnak ebben az évben 2019-hez képest.

Az amerikai turistáknak azért örülnek különösen Európában, mert vastagabb a pénztárcájuk és szívesebben költenek mint más turisták. Emiatt a luxusszállodák és éttermek különösen jól teljesítenek a kontinensen.

Mi történt a hazai turizmussal?

A Covid járvány idején ez domináns jelenséggé vált, így érthető, hogy azóta kissé visszaesett, de továbbra is jelentős a szerepe a bevételek alakulásában különösen a csúcsszezonon kívül. A főszezonban az történt, hogy a pénzes amerikai turisták kiszorították a hazaikat sokhelyen a szállodákból, ahol rekord magasra emelkedtek az árak.

A hőség nem akadály

Görögországban erdőtüzek pusztítanak, korábban Rodosz szigetéről ki kellett menekíteni
20 ezer turistát emiatt, de ezek a hírek sem rettentették el a turistákat Görögországtól.

Sokkal több helyet foglaltak a Görögországba tartó repülőgépekre a főszezonban mint 2019-ben! Ez a 10%-os növekedés rekord, egyetlen más európai ország sem produkált ilyen kiváló eredményt. Mindez persze összefügghet azzal, hogy Görögország viszonylag olcsó, és ezért a turisták hajlandók elviselni a pokoli hőséget és a fenyegető erdőtüzeket is.

Olaszországban azt lehet megfigyelni, hogy a hagyományos célpontok mint Róma, Firenze és Velence jól teljesítettek, de a Mezzogiorno, a Dél leszerepelt: összesen 82 millió vendégéjszakát regisztráltak, ez 800 ezres csökkenést jelent a múlt évhez képest. Az olasz szállodások szerint a hőség miatt jöttek kevesebben az idén külföldről mint tavaly.

Észak Olaszországban viszont olyan sok turista nyaralt, hogy egyes helyeken korlátozásokat vezettek be. Így például Portofino kikötőjében tilos szelfit készíteni a belvárosban, mert az leállítja a gyalogosforgalmat a szűk utcákban. Aki mégiscsak meg akarja örökíteni magát Portofino belvárosában, az 270 eurós bírságra számíthat.

Velencében egyrészt örültek annak, hogy a turisták szép számban visszatértek viszont a helyi lakosság szomorúan vette észre, hogy akkora az érdeklődés az ingatlanok iránt, amely már meghaladja az ő lehetőségeiket. Mind több külföldi szerez magának lakást Velencében míg az őslakosság lassacskán kénytelen kiköltözni a magas árak és a nagy tömeg miatt.

Amszterdamban, a másik túlságosan nagy turizmustól szenvedő városban a városi tanács úgy döntött, hogy az emeletes turistahajók nem futhatnak be a csatornákba, mert akadályozzák a forgalmat.

A Bloomberg megjegyzi, hogy a dollár a király: már évek óta nem fordult elő, hogy nyolc héten keresztül emelkedjen az árfolyama. Így menthetik meg az amerikai turisták az európai turista szezont, melynek magas árait a hazai lakosság nem könnyen fizeti meg a népszerű turista célpontokon Európában.

Macron és a „vazallusok”

Hatalmas vihart kavart Emmanuel Macron egy interjúban tett nyilatkozata. Macron kijelentette:  Európa nem lehet az Egyesült Államok „vazallusa”.

A „vazallus” kijelentést Macron nem csak az USA Kína viszonylatra értette, hanem A Les Echos szerint az USA és Kína Tajvannal kapcsolatos ellentétére is.

A francia elnök nyilatkozata szerint Hszivel folytatott megbeszélései hasznosnak bizonyultak. A Kínával folytatott párbeszéd célja az ukrajnai háborúval kapcsolatos „közös megközelítések megszilárdítása” volt.

A Les Echos és a Politico újságíróinak nyilatkozva kirajzolódik Macron azon álláspontja, hogy

Európának a világrend harmadik hatalmának kell lennie, az Egyesült Államokkal és Kínával együtt.

Marco Rubio amerikai republikánus szenátor egy, a Politico-interjúra hivatkozó közösségi posztban kijelentette, ha Macron egész Európa nevében beszél, akkor az Egyesült Államoknak fontolóra kellene vennie, hogy külpolitikáját csak Kína megfékezésére összpontosítja, és hagyja Európát, hogy kezelje az ukrajnai háborút.

A francia elnök „haszontalan megjegyzései” aláásnák az Egyesült Államok és Japán elrettentését Kínával szemben a Csendes-óceán nyugati részén, miközben bátorítják azokat az amerikai politikusokat, akik csökkenteni akarták az amerikai kötelezettségvállalásokat Európában – olvasható a WSJ vezércikkében.

Az egyik EP-képviselő hangsúlyozta, Macron Franciaország nevében beszél, nem Európa nevében.

„Talán kissé meglepő a stratégiai autonómiát hangsúlyozni most, 2023 áprilisában, mert a világ megváltozott az elmúlt 14 hónapban” – mondta a meg nem nevezett személy, utalva arra, hogy az oroszok Ukrajna elleni inváziója megkérdőjelezte Európa azon képességét, hogy harmadik hatalommá váljon a világban, ahogy Macron javasolja.

Norbert Röttgen német jobbközép képviselő, a Bundestag külügyi bizottságának tagja és egykori elnöke azt mondta, hogy Macron kínai útja „Hszi számára PR-puccsá változott míg Európának külpolitikai katasztrófává”.

„A szuverenitásról alkotott elképzelésével, amelyet az USA-val való partnerség helyett demarkációban határoz meg, egyre inkább elszigeteli magát Európában.”

Reinhard Butiköfer, az Európai Parlament kínai delegációjának elnöke „teljes katasztrófának” minősítette Macron kínai látogatását. A német zöld európai parlamenti képviselő, akit Peking szankciókkal sújtott Hszincsiangban az emberi jogokkal kapcsolatos álláspontja miatt, azt is mondta, hogy Macron „csőlátása” az EU stratégiai autonómiájáról és „harmadik szuperhatalommá” válásáról „túlzottan álomkategóriába tartozó kijelentés”. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság elnöke,

Ursula von der Leyen „jobb és életszerűbb alternatívát” mutatott.

Von der Leyen nemrég kijelentette, hogy az EU-nak újra kell értékelnie kapcsolatait a kínai kormánnyal, amely „a dezinformáció, valamint a gazdasági és kereskedelmi kényszer politikáját” választotta.

Míg Macront dicsérték Brüsszelben, amiért meghívta Von der Leyent, hogy csatlakozzon hozzá Pekingbe, a látogatás valósága csak rávilágított Kína megosztásra és uralkodásra irányuló próbálkozásaira.

A vita felidézi a korábbi vitákat, például amikor Macron 2019-ben kijelentette, hogy a NATO „agyhalált” él át, vagy amikor tavaly felbőszítette közép- és kelet-európai szövetségeseit azzal, hogy Oroszországnak biztonsági garanciákra lesz szüksége, amikor eljön az ideje, hogy békeegyezségről tárgyaljon Ukrajnával.

„Valószínűbb, hogy csak Macron volt Macron, aki érdekes módon gondolkodott előre, de nem mérte fel szavainak közvetlen politikai hatását”

– mondta Mujtaba Rahman, az Eurasia Group kutatócég európai vezetője.

Mások vére árán a béke pártján

Mint az igencsak emlékezetes, a FIDESZ a múlt év márciusában azzal emelte több, mint duplájára addig elért szavazatelőnyét, hogy „az ellenzék háborúba sodorna minket”. Akkora lármát csapott hazugságával, hogy a végén még saját maga is elhitte. A temetőkben nem járt ugyan körbe hangszórós kocsi, de ennek is csak nagyon kevés híja volt.

A NER érvelés egyszerű: Márki-Zay a kampány során kijelentette, küldene katonát Ukrajnába, egyértelmű hát, hogy fiainkat vágóhídra szánja, az országot meg belesodorná a háborúba. Azt a kormány harsonái kifelejtették zengeni, hogy ez abban az egyetlen esetben történhetne meg, ha NATO felkérésnek kellene eleget tenni.

Kétségtelen, hogy ha a NATO katonák küldését kéri, azt jelenti, a NATO hadban áll. Ilyen esetben mindegy, ki a miniszterelnök, mindenképpen küldené a katonákat (Orbán éppúgy, mint Márki-Zay), különben országostól rögtön kirúgnák a szervezetből szerződésszegés miatt. Azt pedig még Orbán is tudja, sok jó abból nem sülne ki, ha nem egy NATO és EU tag ország képviselőjeként utazna Moszkvába gázártárgyalásra, hanem mint pimf miniszterelnök, ugyanis az orosz stílus eléggé kellemetlen. Csak addig vagyunk fontosak az oroszoknak, amíg NATO és EU tagként belső zavart keltve segítjük Putyint, anélkül Orbán csak egy Lukasenka light, vagy tán még annyi sem, mert nem tudnak használni minket semmire. Még oroszul sem beszélünk.

Nagy szerencséje miniszterelnökúrnak, hogy a NATO nem állt hadban, és ma sem áll, így bátran harsoghatja azóta is, ő aztán nem küld katonát! Igaz, nem is kérte tőle senki. A többi jelentéktelen hatású látszatintézkedését, például hogy „hazánkon át nem szállíthatnak fegyvert Ukrajnának”, inkább fedje mély homály.

A jól megkomponált hazugság úgy ment át a köztudatba, ahogy magától értetődőn zöld a fű és kék az ég. A NER sajtó teljes erővel terjesztette (MTVA inkluzíve évi 130 milliárdjába belefér), a függetlenek viszont eltartott kisujjal figyelték, ahogy Márki-Zay rohangál mindenfelé, és kétségbeesetten kiáltozza, de hát ő nem is!

Függetlenék nem cáfoltak semmit, legfeljebb ismertették az eseményeket, hogy ha valakihez nem jutott volna el információként az ellenzék vérgőzös mivolta, az is értesüljön róla. A nép közben fejcsóválva nézte, ahogy Márki-Zay „tagadni próbálja a nyilvánvalót”. Nem is hittek neki, hiszen „katonákat küldene!”.

A választás eredménye ettől kezdve egyértelmű volt.

Jellemző miniszterelnökúrra, hogy ha valamiben egyszer megkapaszkodott, sokáig képes lógni rajta. Ma is ott buzgólkodik a békén, hiába akarják sötét erők háborúba kényszeríteni. Hogy kik azok a sötét erők, egyelőre rejtély, hacsak az ukránok morgását (dühét) nem tekintjük annak, akik azt szeretnék, hogy Magyarország szavakban is támogassa őket. A morgás értehető, mivel Oroszország minden keze ügyébe került hadigéppel támad, és olyankor nincs érzéke a célpontként használtaknak sem a finom pávatánchoz, sem az orbáni kettősbeszédhez. Az ukránok ehelyett elvárják a mellettük történő konkrét és egyértelmű kiállást. A magyar kormánytól is.

Azt ugyan várhatják. Olyan úgyse lesz.

A világ demokratikus része szintén békét szeretne, de nem mindenáron. Aki ezt követeli, az belenyugszik, hogy Oroszország az elrabolt területeket megtarthassa, és ezzel megadja az esélyt a jövő minden agresszorának, hogy elindítsa csapatait, mivel azok úgy gondolhatják, a demokratikus országok a területrablást nem fogják megakadályozni. Oroszország már bemutatta annak példáját, hogy nincs ellenállás (amint a Krím annektálásakor úgy is láthatta), tovább fog lépni, például Donyeck és Luhanszk annektálása érdekében, mert a korábbiakból arra következtet, gond nélkül teheti.

Ha azokat is megszerezte, az ismételt továbblépés magától értetődő, ahogy néhányan az orosz vezetésből már beszéltek párszor erről.

Az agresszori mohóságot illetően: mikor Chamberlain a Hitlerrel való tárgyalás után kijelentette, hogy Csehszlovákia feldarabolása és a Szudétavidék Németországnak való átengedése árán meghozta a békét, Churchill azt mondta neki a Parlamentben:

„Ön választhatott a becstelenség és a háború között. A becstelenséget választotta, és meg fogja kapni a háborút.”

Igaza lett.

Azért nagy hiba az azonnali béke követelése, mert nem csak az Oroszország jelenlegi területnyereségét fagyasztaná be, anélkül, hogy garanciát kapna a világ arra: az oroszok nem folytatják gyilkos terjeszkedésüket. Siker esetén „folyt. köv.” jöhetne, hiszen az agresszorok így szokták.  Az ellenzék is a fenti elvet vallja, mert józan ítélőképesség esetén mást nem is tehet.

Orbánt viszont a ráció nem nagyon zavarja, ő aztán rendíthetetlen békepárti tűzön-vízen át.

Mint derék népének elmondotta volt, „…ütnek, vernek, rúgnak, harapnak, minden eszközt bevetnek, hogy belerángassanak minket a háborúba.” Minden eszköz alatt nyilván a demokrácia hiánya meg az alapítványok közbeszerzés mentessége (= közpénzkiáramoltató képesség) miatt visszatartott EU pénzeket érti. Az eljárásokat, noha az EU már számtalanszor megindokolta, fura módon nem tartja jogosnak, viszont ha figyelünk rá, világos lesz a kép:

Mások számára követhetetlen észjárással navigáljuk hazánkat az európai hullámverésben”.

Aha. Hát, ha csak úgy nem…

A primitív észjárású Németország Orbán szerint már belesodródott a háborúba, de sokak meglepetésére pont úgy néz ki, mint aki nem sodródott bele.

Mi is pont úgy nézünk ki, ám ez nem a német típusú vakvéletlennek, hanem kizárólag miniszterelnökúrnak köszönhető, mert ő, míg ott lesz a vártán, nem enged a sodródásnak semmiképp!

Azon az áron sem, hogy közben szép lassan kisodródunk a demokratikus Európából.

Francia kormányfő: minden erőnkkel küzdenünk kell az antiszemitizmus ellen

0

A zsidó szervezetek éves vacsoráján Élisabeth Borne miniszterelnök asszony felidézte saját családjának tragédiáját.

”Vannak dátumok, melyek meghatározóak egy ember, egy család életében. Nálunk ez a dátum 1943 december 25. Akkor tartóztatta le apámat, nagyapámat és a nagybátyáimat a Gestapo. Leplombált vagonba kerültek. Irány Auchswitz.

1250-en voltak abban a transzportban. Hatan jöttek vissza Auschwitzból.

Apám túlélte, de lelkileg nem volt képes feldolgozni a tragédiát. 1972-ben öngyilkos lett. Én akkor 11 éves voltam.”

A miniszterelnök asszony édesapja – sok más sorstársától eltérően – beszélni akart arról, amit átélt Auchswitzban.

“Miután hazajött, dőlt belőle a szó. Részletesen beszámolt hónapokon át arról, hogy mit élt át a haláltáborban. Mások nem voltak rá kíváncsiak. Hallgass már el – mondta sok sorstársa is, akik el akarták felejteni a múltat. Apám végül két levélben írta meg a lányának, hogy mit élt át a haláltáborban.”

A miniszterelnök asszony hangsúlyozta, hogy jó lenne, ha minden francia iskolás gyerek legalább egyszer felkeresne egy holokauszt emlékhelyet Franciaországban. Elmondta, hogy az antiszemita cselekmények száma egynegyeddel csökkent az előző évhez képest 2022- ben Franciaországban.

Itt él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége

A zsidók számát 0,6-0,8 millióra becsülik Franciaországban míg a muzulmánok  csaknem tízszer annyian vannak 5-6 millióan. Pontos számok épp a holokauszt miatt nincsenek. A második világháború előtt a francia rendőrség és csendőrség számon tartotta a zsidó polgárokat, és ez megkönnyítette a Gestapo dolgát amikor a francia rendőrség és csendőrség segítségével összegyűjtötte a zsidókat a náci megszállás idején. Franciaország akkori rendőrfőnökét több mint harminc évvel a második világháború után egy zsidó aktivista megölte Párizsban.

A zsidó szervezetek vezetője hangsúlyozta, hogy jelenleg az iszlamizmus, az antiszemitizmus új formája, és ez jelenti a legnagyobb veszélyt. Franciaországban az elmúlt évtizedben egy sor iszlamista merényletet követtek el. A zsinagógágat, a zsidó iskolákat és egyházi épületeket a francia rendőrség fokozott gondossággal védelmezi, mert szeretné megtartani Európa legnagyobb zsidó közösségét, melyet Netanjahu izraeli miniszterelnök kivándorlásra bíztat.

Megszerzi-e Kína Európa kikötőit?

Pireuszban kezdődött és egyelőre Hamburgban végződik a kínai offenzíva, amely eddig Európa 14 stratégiai fontosságú kikötőjében szerzett  kulcspozíciókat. Megállíthatja-e ezt Brüsszel?

“A kikötőknek pénzre van szükségük, és a kínaiak ezt használják ki. Az Új Selyemút program keretében fontos európai kikötőket szereztek meg Görögországban, Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban. A kínai Cosco 100%-os tulajdonos a kikötőnek abban a részében, amelyet megvett” – nyilatkozta a párizsi Le Figaronak Philippe LeCorre, a Harvard Kennedy School tanára.

Kezdődött mindez 2019-ben amikor Hszi Csin-ping elnök személyesen vette át a kínai kikötő részt Pireuszban. Görögország kénytelen volt megválni infrastruktúrájának néhány stratégiai fontosságú részétől is az adósságválság miatt. Kína jelentkezett vásárlóként: miniszterelnökét állva tapsolta meg az athéni parlament. Pireusz azóta a Földközi tenger legforgalmasabb kikötője lett. Kiindulópontja annak a vasútvonalnak, amely majd Európa szívébe szállítaná a kínai árukat. Ennek a nagy kínai tervnek a része a Budapest-Belgrád vasútvonal.

A hálózat

Mi a célja ezzel Pekingnek? Mindenekelőtt az, hogy saját áruit szállítsa Európába. Az uniónak máris Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere, Németországban ugyanez a helyzet. Nem véletlenül járt nemrég Pekingben Olaf Scholz német kancellár bár sokan óva intették ettől az Egyesült Államokban és Európában.

A pekingi Global Times, mely hűen tükrözi a hatalom véleményét, így gúnyolódott a Scholz látogatását bíráló francia elnökön: “savanyú a szőlő?” Peking meg akarja osztani az Európai Unió tagállamait. A kínaiak pontosan tudják, hogy egyes tagállamok – mint például Németország – sokkal inkább érdekeltek a kínai piacon mint mások.

Mit tehet Brüsszel? Követelheti a kölcsönösséget a kínaiktól. Kínában ugyanis jóval nehezebb részesedést szerezni – ha nem épp lehetetlen – a stratégiai fontosságú kikötőkben.

Jelenleg Kína dönthet arról, hogy milyen árut fogad vagy nem fogad az az európai kikötő, melyben megvásárolt egy részt. Mi van, ha úgy dönt, hogy elzárja a csapot? – teszik fel a kérdést a szakértők, akik a párizsi Le Figaronak nyilatkoztak.

Veszélyben Európa versenyképessége

10-szer annyiba kerül a földgáz Európában mint az Egyesült Államokban és kétszer annyiba mint Ázsiában. Ez padlóra küldheti az európai gazdaságokat.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy budapesti tanácskozáson elmondta, hogy a vállalatok energia költsége immár meghaladja a bér költségeket Magyarországon. A teljes vállalati szektor 30%-ának, a kis és közepes vállalatok csaknem 50%-ának nincs gáz szerződése! Korábban ez mindössze 5% volt.

Elbocsátások jöhetnek, a magyar kormány ezért munkahelyvédelmi programot dolgoz ki

– mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Leáll az orosz gázszállítás?

Az oroszok azzal fenyegetőznek, hogy megszüntetik a gázszállítást a Török Áramlat vezetéken is, melyen Magyarország egyelőre még kap földgázt. Az oroszok technikai problémákra hivatkoznak, de így kezdődött ez az Északi Áramlat 1 vezeték esetében is. Azután közölték, hogy addíg nem lesz gáz, amíg a Nyugat el nem törli a szankciókat Oroszországgal szemben. Végül pedig felrobbantották az Északi áramlat 1 és 2 vezetéket. Ezért az oroszok egyelőre nem vállalták a felelősséget, de a dán hírszerzés orosz tengeralattjárókat észlelt a robbantások közelében.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, aki Brüsszel kérése ellenére találkozott New Yorkban Lavrov orosz külügyminiszterrel, arra hivatkozott, hogy mindezt Magyarország gázellátása érdekében teszi. Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter is járt Moszkvában. Tárgyalásainak eredménye egyelőre ismeretlen. Ha viszont Putyin elzárja ezt a gázcsapot is, akkor veszélybe kerülhet Magyarország energiabiztonsága is. Arról nem is beszélve, hogy milyen áron lehet majd földgázt beszerezni Európában a téli fűtési szezonban ?

Az utolsó remény Szerbia lehet, mert a Török áramlat rajtuk keresztül vezet Magyarországra. Szerbia Oroszország régi kedvence. Nemrég írtak alá újabb kétéves szerződést a diplomáciai egyeztetésről. Szerbia semmilyen szankciót sem alkalmaz Oroszországgal szemben. Emiatt sok orosz cég települt át Belgrádba. Köztük az informatikai óriás, a Yandex, mely máris 700 embernek ad munkát Szerbiában. Abban lehet bízni, hogy emiatt Putyin kétszer is meggondolja, hogy elzárja-e az utolsó gázcsapot is Európa felé. Az oroszok hosszú háborúra számítanak Ukrajnában. Ehhez nagy szükségük van pénzre és szövetségesekre.

Putyin előre menekül, és egyre másra hozza a rossz döntéseket pedig legfőbb szövetségese Kína is a háború befejezésére ösztönzi. Hszi Csinping elnök Szamarkandban állítólag kerek perec megmondta Putyinnak, hogy Kína számára a Nyugat sokkal fontosabb mint Oroszország. Ezért jól tenné, ha mielőbb befejezné a háborút Ukrajnában.

Stiglitz: az USA elveszítheti az új hidegháborút

Az Egyesült Államoknak mindenekelőtt saját gazdasági-társadalmi modelljét kellene hozzáigazítania a huszonegyedik század realitásaihoz, ha hidegháborút akar folytatni Oroszország és Kína ellen – véli a Nobel díjas közgazdász, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki az elképzeléseit.

Az USA nem akar leszállni a gazdasági trónjáról, de Kína mindenképp letaszítja onnan – akármilyen mutatót is használunk – hangsúlyozza Stiglitz. Egyrészt, mert a lakossága több mint a négyszerese, másrészt pedig háromszor olyan gyorsan fejlődik mint az Egyesült Államok. Vásárlóerő paritáson számolva a kínai GDP már 2015-ben meghaladta az amerikait.

Washingtonban mindkét nagy párt egyetért abban, hogy Kína az első számú fenyegetés az USA számára.

A konszenzus már jóval Putyin Ukrajna elleni agressziója ellen kialakult. Most sokan figyelmeztetnek arra Washingtonban, hogy az Ukrajnában folyó háború ellenére Kína az első számú ellenfél.

Ebben a helyzetben az Egyesült Államoknak szövetségesekre van szüksége, de Trump mindent megtett azért, hogy elidegenítse az USA barátait.

A klímaváltozás legfőbb felelőse az Egyesült Államok, a szegény országok joggal mutatnak rá erre, és támogatást várnak – hiába. Kína eközben infrastruktúrát épít ki a fejlődő világban. Igaz, hogy ezek az országok nagyon eladósodnak emiatt, dehát a Nyugat ugyanezt csinálta. Aztán pedig nem is adott hitelt, és ekkor jöttek a kínaiak…

Hogy lehet megnyerni a hidegháborút?

Nem fegyverekkel hanem azzal, hogy vonzó modellt mutat valaki a világnak. Hiába készít az Egyesült Államok világszínvonalú bombázókat, rakétákat mert azok itt nem segítenek. Az USA nemcsak az áruit akarja eladni a világnak hanem a modelljét is.

Ehhez a Nyugatnak újra olyan gazdasági rendszert kell létrehoznia, melyet az egész világ irigyel. Európa és Amerika szívesen kioktatja az egész világot arról, hogy erkölcsileg mi a jó és mi a rossz, gazdaságilag mi az ésszerű. Aztán megnézzük, hogy mit csinál a gyakorlatban az USA és Európa, és kiderül: egészen mást csinálnak mint amiről prédikálnak!

A neoliberális gondolkodás sohasem vált igazán népszerűvé a fejlődő világban, most pedig mindenütt kimegy a divatból.

Ameddig az Egyesült Államok nem mutatja meg, hogy képes a világ vezetésére (nem oldja meg a környezetvédelem problémáit, a fegyveres erőszakot, az abortusz vitát stb.), addig nem várható el a világtól, hogy a mi dobszónkra masírozzon – írja Stiglitz.

Tegyük hozzá, hogy a Nobel díjas közgazdász nem ajánl új gazdasági modellt a neoliberális helyett, enélkül pedig az USA aligha erősítheti meg vezető szerepét a világban.

A HÁBORÚ 35. NAPJA – (folyamatosan frissítjük)

“Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.

 

19:55 – Az orosz erők Tornado rakétákkal lőtték ki a civileket Mikolajiv megyei Yavkyne faluban, ahol a szomszédos falvakból menekültek gyülekeztek. A városi tanács szerint a támadás egy épületet is megrongált. Az ágyúzásban 3 ember meghalt, 13-an megsebesültek.

18:20 – Az ukrán védelmi minisztérium úgy véli, hogy az oroszok nem adták fel a Kijev és Csernyihiv elfoglalására vagy legalábbis körülvételére tett kísérleteket, annak ellenére, hogy Oroszország kijelentette, hogy ezeken a területeken drasztikusan csökkenti az ellenségeskedést – mondta Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője.

17:40 – Olaf Scholz német kancellár azt mondta Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Berlin készen áll Ukrajna biztonságának garanciájaként fellépni – mondta Steffen Hebestreit kormányszóvivő, de azt nem részletezte, hogy a garanciák magukban foglalják-e a katonai segítséget.

16:55 – Mihajlo Podoljak, az elnök kabinetfőnökének tanácsadója szerint Ukrajnában csak azután lehet népszavazást tartani a biztonsági megállapodásról, ha az orosz csapatok „legalább” visszatérnek a február 24-e előtt elfoglalt pozíciójukba.

15:20 – Csernyihiv „kolosszális támadás” alatt áll, annak ellenére, hogy Moszkva azt állítja, hogy visszafogja a műveleteket – mondta a polgármester a CNN-nek.

14:00 – A Reuters értesülései szerint a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy Oroszország semmi „igazán ígéreteset” nem vett észre azokban a javaslatokban, amelyeket Ukrajna a március 29-i béketárgyalásokon terjesztett elő. A terv 15 éves konzultációs időszakot tartalmazott a Krím-félsziget státuszáról. Oroszország 2014-ben. Peszkov szerint lehetetlen megvitatni a Krím státuszát, mivel az „Oroszország része, és az orosz alkotmány kizárta, hogy bárki mással megvitassák bármely orosz régió sorsát”.

13:15 – Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője válaszolt egyes oroszok felszólítására, hogy harcoljanak Ukrajnában a végsőkig, és kijelentette, hogy Ukrajnában „nem lesz Sztálingrádnak”.

12:40 – Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának legfrissebb adatai szerint 4,01 millió ember menekült el Ukrajnából, mióta Oroszország megkezdte a háborút. Közülük több mint 2,3 millióan érkeztek Lengyelországba.

11:55 – Az SBU  újabb lehallgatott beszélgetést közölt az orosz megszálló katona és felesége között. Az orosz agresszor a feleségével folytatott telefonbeszélgetésében azzal dicsekedett, hogy egy ukrán házból „kozmetikumokat, márkás tornacipőket és jó minőségű pólókat” lopott el neki, a megszálló felesége laptopot és sportruhát kért.

10:35 – Az orosz erők az elmúlt 24 órában 180 rakétatámadás érte Harkov megyét Grad rakétavető rendszerekkel, továbbá tüzérséggel és aknavetőkkel is lötték a régiót, célba véve lakóépületeket és a polgári infrastruktúrát.

09:25 – Mariupol: A humanitárius katasztrófával küzdő városban még mindig több mint 160 ezer civil van. 26 busz várja, hogy megkezdjék az emberek elszállítását a területről, de az orosz erők nem engedélyezik a biztonságos átjutást.

08:40 – Ukrajna elveszíti kohászati ​​kapacitásának 30%-át a háború miatt. „A mariupoli üzemek adják Ukrajna acéltermelésének több mint egyharmadát. Vagyis Ukrajna ma kohászati ​​kapacitásának mintegy 30-40%-át veszítette el” – mondta.

08:30 – Németország vészhelyzeti tervet indított arra az esetre, ha az oroszországi gázszállítás leállna.

07:55 – Több robbanást is hallottak Kijevben. Légitámadási szirénák léptek fel március 30-án kora reggel országszerte több megyében, köztük Kijevben, Zsitomirban, Harkovban, Dnyiproban és Poltava megyében.

07:15 – Nagy-Britannia az ENSZ-ben kijelentette, hogy kész Ukrajna biztonságának garanciája lenni.

06:00 – „Ukrajna nem kéri, hogy magyar katonák jöjjenek és helyettünk harcoljanak!” Ezt nem kértük, és nem is kérjük, jelentette ki kedden Budapesten Ljubov Nepop, Ukrajna magyarországi nagykövete.

05:00 – Emmanuel Macron francia elnök telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin Oroszországi Föderáció elnökével, szóba került a Mariupolból való kitelepítés kérdése is. Az Elysée Központ közleménye szerint „jelenleg még nem teremtették meg a feltételeket annak a humanitárius hadműveletnek a megkezdéséhez, amely a következő napokban az orosz hadsereg által ostromlott ukrán Mariupol város lakóinak nyújt segítséget” – Közölte Macron elnök a Le figaronak adott interjújában.

04:40 – Max Strelnyk, az iziumi városi tanács helyettese a CNN-nek azt mondta, hogy az északkeleti város március 14. óta nem kapott élelmiszert, vizet vagy gyógyszert, ezzel arányosan a humanitárius helyzet a városban napról napra romlik.

03:45 – USA: Oroszország globális élelmiszerválságot hoz létre, és 94 élelmiszert szállító hajót akadályoz meg abban, hogy elhagyja az ukrán kikötőket. 

03:20 – ENSZ: 3,9 millió ember menekült el Ukrajnából azóta, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított. Több mint 2,3 millióan hagyták el Ukrajnát Lengyelországba.

01:30 – John Kirby, a Pentagon sajtótitkára kijelentette, hogy a Kijevből kivonuló orosz erők kis száma „közel sem éri el a Kijev ellen felállított orosz erők többségét”, és az orosz légicsapások is folytatódnak. Joe Biden amerikai elnök egy tájékoztatón azt mondta, hogy az Egyesült Államok az orosz hadsereg tetteire fog támaszkodni, nem a szavaikra.

00:05 – „Az ukránok nem naivak”, látjuk a béketárgyalások kockázatát. Volodimir Zelenszkij elnök nem bízik Oroszország egyetlen ígéretében sem. „Természetesen látjuk az összes kockázatot. Természetesen nincs okunk megbízni az ellenünk háborúzó ország képviselőinek szavaiban” – mondta Zelenszkij.

A HÁBORÚ 34. NAPJA – (Folyamatosan frissítjük)

“Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.

 

18:35 – Semmi jele annak, hogy Oroszország komolyan gondolja a béketárgyalásokat Ukrajnával. „Van, amit Oroszország mond, és van, amit Oroszország tesz. Mi az utóbbira koncentrálunk” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy sajtótájékoztatón a CNN által idézve.

18:05 – Boris Johnson brit miniszterelnök a magas rangú miniszterek március 29-i találkozóján kijelentette, hogy a Putyinra nehezedő nyomást fokozni kell további gazdasági intézkedésekkel és katonai segítségnyújtással, hogy Oroszország teljesen irányt változtasson.

17:00 – A NATO meghívta Ukrajnát az április 6-7-re tervezett csúcstalálkozójára. A csúcstalálkozóra Brüsszelben kerül sor. További meghívott nem tagországok Grúzia, Finnország, Svédország, Ausztrália, Új-Zéland, Japán és a Koreai Köztársaság.

15:30 – Az ukrán és orosz delegáció isztambuli megbeszélésein a felek megvitatták az ukrajnai nemzetközi biztonsági garanciákról szóló megállapodást, a tűzszünetet és az ukrajnai humanitárius kérdések megoldását. 

15:25 – Legalább 7 ember meghalt egy orosz támadásban Mikolajivban. Találat érte és lerombolták Mikolajiv regionális államigazgatási épületét. Hét embert találtak holtan a romok alatt, 22 másik pedig megsérült.

14:55 – Szergej Sojgu március 29-én kijelentette, hogy Moszkva most már kulcsfontosságú célkitűzésére összpontosíthat, mivel a háború első szakaszának fő feladatai befejeződtek, és az orosz erők „jelentősen csökkentették” az ukrán hadsereg harci erejét.

13:25 – Az ukrán-orosz tárgyalások legutóbbi törökországi fordulóját követően Moszkva bejelentette, hogy csökkenti a támadást északon, ahol Ukrajna fővárosa található – írja a New York Times. A bejelentésre akkor került sor, amikor az ukrán erők továbbra is sikeresen visszaszorítják az orosz csapatokat Kijev környékére.

11:45 – A fogságba esett Azov zászlóalj harcosa, Alekszej Szmikov VILE-nek nevezte a civileket emberi pajzsként használó Azov-taktikát, és elnézést kért az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekért. Az orosz katonák jelenleg Mariupolt fésülik át, mert többen megszöktek az Azov-harcosoktól, akiknek többségét élve fogták el.

11:10 – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta Moszkvát, hogy „megijedt” azoktól az újságíróktól, akik „az igazat mondják”, miután a Kreml  megakadályozta, hogy az oroszok lássák az ukrajnai háborúról adott interjúját.

11:00 – Március 28-án lejárt az orosz légitársaságoknak a több mint 400 lízingelt repülőgép visszaküldésének határideje közel 10 milliárd dollár értékben. Az orosz légitársaságok figyelmen kívül hagyták a szankciókat, és feltartóztatták a külföldi repülőgépeket – erről a Vedomosztyi című orosz lap számolt be.

10:30 – Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes bejelentette, hogy kedden három humanitárius folyosón létesíteneknek a civil lakosokat kimenekíteni ostromlott városokból. A legfontosabb, hogy az egyik biztonsági folyosót Mariupolban próbálják meg kialakítani. A városban még 160 ezer civil rekedt mindenféle energiaszolgáltatás nélkül. 

10:00 – Az ukrán és orosz delegáció március 28-án este érkezett Isztambulba, és 29-én megkezdődött a háború befejezéséről szóló tárgyalások következő fordulója. Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök fegyverszünetre szólított fel.

Suspline

09:00 – Március 29-én 06 órakor eloltották a lucki olajraktár tüzet, amelyet orosz csapatok rakétacsapása okozott. Másfél naprig küzdöttek a tűzoltók a lángokkal.

08:00 – Az orosz megszállók lefilmezték a Mariupol Drámai Színházat, amelyet leromboltak, és legalább 300 civilt megöltek. „Az orosz propaganda közzétett egy videót a Drámaszínházunkból. Ahol a szó szoros értelmében a civilek holttestén sétálva Mariupol az „azovi főhadiszállás közepén történt robbanásról” mesél. Meglepő, hogy a halottaknak nincs egyenruhájuk, sisakjuk vagy golyóálló mellényük” – áll a közleményben.

07:30 – A Kreml szóvivője kijelentette, hogy Moszkva csak akkor használ atomfegyvert, ha Oroszország léte veszélybe kerül. Az ukrán háborúnak ehhez semmi köze. 

06:40 – Az ukrán delegáció hétfő este érkezett Isztambulba, hogy Oroszországgal tárgyaljon. A megbeszélések kedden 10 órakor kezdődnek az isztambuli Dolmabahçe palotában. Korábban Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök azt mondta, hogy az isztambuli tárgyalások előtt megbeszélést folytat Ukrajna és Oroszország delegációjával.

elentős katonai veszteségek miatt Oroszország Wagner zsoldosokat küld Ukrajnába.

04:40 – Az amerikai szenátus orosz eszközök felhasználását javasolja Ukrajna megsegítésére.

03:15 – Az orosz erőket 40-60 km-re visszaszorították Krivij Rihtől. A Krivij Rih Regionális Állami Igazgatóság vezetője elmondta, hogy az ukrán hadsereg megállította az oroszok előrenyomulását, és kiszorította az oroszokat Herszon megye felé.

02:30 – Biden: Nem kérek bocsánatot. Az amerikai elnök arra a legutóbbi lengyelországi beszédében tett megjegyzésére utalva, hogy Putyin „nem maradhat hatalmon”, azt mondja, hogy ezt erkölcsi felháborodás vezérelte, és nem fogja visszavonni a nyilatkozatot.

01:00 – Vlagyimir Putyin orosz elnöknek lehetnek tervei Ukrajna „megsemmisítésére”, de Ukrajnának megvan a maga terve – mondta Dmitrij Kuleba külügyminiszter a televízióban.

00:05 – Oroszország továbbra is több ezer katonát küld az ukrajnai hadszínterekre, és igyekszik ellentámadást intézni az ukrán katonák állásai ellen. Az Oroszország által eddig felhalmozott források lehetővé teszik, hogy a Nyugat szankciói ellenére is finanszírozzák az Ukrajna elleni aktív agressziót.

23:55 – Több mint 400 vállalat hagyta el Oroszországot, de nem mindegyik hagyta abba az üzletet. (Frissítve)

23:40 – Az EBRD bezárja irodáit Oroszországban és Fehéroroszországban.

NATO válság az afganisztáni fiaskó után

Az észak-atlanti szerződés ötödik paragrafusa garantálja azt, hogy minden tagállam a magáénak érzi a másik háborúját. Ezen az alapon bíznak abban az európai államok, hogy veszély esetében az USA megvédi őket. Ezért vettek részt az afganisztáni békefenntartásban, és mi lett belőle?

Biden egyedül döntött a kivonulásról, amelynek a következményei katasztrófálisnak bizonyultak.

Az USA kihátrálhat Európa mögül?

Ezt a kínos kérdést teszi fel a londoni Financial Times, amely elszánt híve az amerikai szövetségnek. Már Trump is meglebegtette, hogy az USA garanciái bizonytalanokká válhatnak. Ezen a címen ösztönözte amerikai fegyverek vásárlására szövetségeseit.

Biden azt igérte, hogy visszatér a Trump előtti világ: Európa megbízhat Amerikában. Sőt arra szólította fel európai szövetségeseit, hogy forduljanak szembe Oroszországgal és Kínával, melyeket az USA stratégiai ellenfélnek tekint. Ez óriási áldozat lenne Európától hiszen Kína az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere, sőt a brexit után Nagy Britanniában is az lett.

Az oroszok és a kínaiak nemrég közösen nagy hadgyakorlatot tartottak, hogy megmutassák a világnak és főként Amerikának: van versenyképes haderő Eurázsiában!

Vége a Pax Americana-nak?

A Kreml véleményét megfogalmazó Rt.com nyíltan erre utal mondván Amerika elveszítette a szavahihetőségét az afganisztáni fiaskóval. Kiderült, hogy az USA 20 éves megszállás után képtelen volt reálisan felmérni az erőviszonyokat abban az országban, amelyre sok-sok milliárd dollárt költött mint kiderült teljesen hiába.

Washingtonban most mindenképp újra kell gondolnia a stratégiát, mert a csúfos kudarc Afganisztánban azt mutatta meg, hogy az amerikai hírszerzés nem képes reális képet adni egy számára döntő fontosságú problémáról.

Milyen lesz Biden új külpolitikája?

Az irány hamarosan kiderülhet amikor az USA elnöke videó konferencián tárgyal szövetségeseivel. Decemberben pedig az amerikai diplomácia demokrácia csúcstalálkozót akar rendezni, amely az afganisztáni demokrácia bukása után kissé talán furcsa lesz. Beszélni persze lehet a demokráciáról, amelyet nem sikerült megvédeni Afganisztánban, és amelyről különben sem nagyon tudni, hogy mit is jelent a globalizált világban, amelyben még az USA is oly nehezen tájékozódik.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!