Kezdőlap Címkék EU

Címke: EU

Erdogan újabb menekült hullámmal fenyegetőzik

Szíriában az orosz légierő folyamatosan bombázza az Asszad kormány ellenfeleinek állásait Idlib tartományban. A bombázás megijeszti a polgári lakosságot, mely ezer számra menekül el Törökországba. „Ezt a terhet már nem tudjuk elviselni !” – hangsúlyozta Erdogan török elnök. Aki 6 milliárd eurót kap azért, hogy török területen tartsa a szír és más menekülteket.

A törökök maguk szeretnének uralkodni Idlib tartományban, melyet az amerikaiak részben kiürítettek. A kurdokat, akik korábban az USA leghűbb szövetségesei voltak, Trump elnök magukra hagyta. Ennek következtében a kurd milícia lepaktált Asszad szír elnökkel, aki szintén maga szeretne uralkodni Idlib tartományban mondván ez Szíria része! Az oroszok támogatják Asszad elnököt, aki csak akkor indítja meg a csapatait, ha az orosz légierő már megtisztította ott a terepet.

Mi lesz az orosz-török szövetséggel?

Kezdetben Erdogan elnök Asszad megbuktatására törekedett Szíriában, ahol egy vele szövetséges vezetőt látott volna szívesen. Miután kiderült, hogy Asszad elnök megőrzi hatalmát Oroszország és Irán támogatásával, Erdogan is váltott és lepaktált az oroszokkal. Akiktől az amerikaiak ellenkezése ellenére megvette az Sz 400-as rakétavédelmi rendszert. Vagyis szemfordult Trump elnökkel, hogy megmutassa Törökország szuverén politikát folytat a Közel Keleten. Minthogy azonban az oroszok továbbra is kitartanak Asszad elnök mellett, ezért Erdogan kutyaszorítóba került. Ezért is látogatott nemrég Washingtonba, ahol úgy fogadták mint régi kedves barátot. De nem adtak neki semmit hanem európai „barátait” ajánlották a figyelmébe. Ezért fenyegetőzik új menekült hullámmal Erdogan elnök, aki Európával akarja megfizettetni nem épp sikeres politikájának az árát.

Románia elnöke egész másképp látja a világot

Az Európai Unió,  a NATO és az USA – ez a három fő igazodási pontja a román diplomáciának – hangsúlyozta Klaus Johannis, aki megkezdte második elnöki periódusát. Az erdélyi szász politikus, aki élvezi az Európai Unió és az Egyesült Államok támogatását.

Élvezi, méghozzá annak ellenére, hogy 1989 előtt szoros szálak fűzték a Securitate-hoz. Nemrég visszautasította Orbán Viktor javaslatát arra, hogy működjön együtt a visegrádi négyekkel. Míg a magyar miniszterelnök Berlint, Moszkvát és Ankarát jelölte meg a magyar diplomácia három fő igazodási pontjának addig a románok globálisan gondolkodnak. Mindenképp a nyugati világ részének tekintik magukat. Maximálisan együttműködnek az Európai Unióval, melynek bírálatával a magyar miniszterelnök nem fukarkodik.

Románia az USA legjobb szövetségese a térségben

A románok több milliárd dollár értékben vásárolnak fegyvereket az Egyesült Államoktól, mely stratégia szempontból igen fontosnak tartja Romániát. Ennek az az oka, hogy Törökország mindinkább renitens magatartást tanúsít a NATO-ban és jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A Romániába telepített amerikai rakéták és repülőgépek fokozatosan átvehetik azt a szerepet, melyet Törökország játszik jelenleg a NATO-ban. Legutóbb már Erdogan elnök azzal fenyegetőzött, hogy bezáratja a nagy amerikai légi támaszpontot Incirlikben. Az USA már felkészült arra, hogy a törökországi támaszpont szerepét Románia vegye át.

Románia kiváló kapcsolatot ápol Berlinnel és Párizzsal is

Klaus Johannis német származása kitűnő referencia Németországban, ahova többszázezer szász települt át Romániából Ceausescu bukása után. Macron elnök is kedveli a románokat: az ő támogatásával lett a liberálisok frakcióvezetője az Európai parlamentben Dacian Ciolos egykori román miniszterelnök. Aki különben a Securitate karhatalmi ezredében teljesítette katonai szolgálatát Ceausescu idején. Berlin és Párizs támogatásával lett az Európai Unió első korrupcióellenes főügyésze Laura Codreanu-Kövesi, aki a bukaresti amerikai nagykövetség támogatásával az elit számos tagját juttatta börtönbe Romániában.

Vagy jogi reform, vagy Európai Unió

Lengyelország elbúcsúzhat az Európai Uniótól, ha a kormány keresztülviszi jogi reformját. Erre figyelmeztette Varsóban a Legfelső Bíróság a PiS kormányzatot, mely csütörtökön terjesztette elő új törvénytervezetét, mely csökkentette volna a bírák önállóságát.

Az utolsó pillanatban Kaczynski kérésére a kormányzat meghátrált. Miért ? Mert az uniós pénzekre a kormánynak óriási szüksége van: Wojciehowski biztos épp most indított offenzívát az agrár pénzek megszerzésére.

A kormány törvényjavaslata ellentétes az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvével – hangsúlyozza a Legfelső Bíróság, mely rámutatott arra, hogy amennyiben Varsóban a szejm megszavazza a törvényt, akkor Brüsszel minden bizonnyal kötelezettségszegési eljárást indít ellene. Ez pedig hosszabb távon odavezethet, hogy Lengyelországnak el kell hagynia az Európai Uniót. Malgorzata Gersdorf bírónő, aki hamarosan távozik a Legfelső Bíróság éléről, keményen bírálta a kormányt, melynek törvénytervezetét az 1981-es szükségállapothoz hasonlította – számolt be a BBC. Akkor Jaruzelski tábornok katonai erővel akart véget vetni a demokratizálás folyamatának, melyet a Szolidaritás szakszervezet vezetett. A bírónő külön nyilatkozatban fejezte ki reményét arra, hogy a lengyel jogalkotás szinkronban lesz az uniós joggal. Rámutatott arra, hogy amennyiben nem így lenne, akkor az uniós jog felülírja a hazai jogszabályokat – ahogy azt Lengyelország a belépéskor vállalta.

Mazowiecki miniszterelnök szerint viszont „kaotikus helyzet alakult ki, és ezt van hivatva rendezni a kormány törvényjavaslata”.

Lengyelország nem akarja elhagyni az EU -t, hasznot akar húzni belőle

Erre hívta fel a figyelmet a Deutsche Welle, amely ismerteti az uniós agrár biztos elképzelését. A lengyel Janusz Wojciehowski úgy akarja módosítani az uniós agrár politikát, hogy a szegényebb tagállamok gazdái kapják meg a hektáronként 270 eurós támogatást a következő költségvetési időszakban. Ez az uniós átlag, mely igen előnyös lenne a lengyel gazdák számára, akik a PiS szavazótáborának törzs gárdáját alkotják. Más oldalról persze jelentős kiadást jelentenének az Európai Uniónak: 20 milliárd euróba kerülne a lengyel biztos javaslata, ha megvalósulna. Jelenleg óriási viták folynak az agrár pénzek elosztásáról a következő költségvetési periódusban. Az Európai Unió 6,4 millió gazdának fizet ki 41 milliárd eurót! A legjobban a nagy gazdák járnak, emiatt állandó bírálat éri ezt a rendszert. Lengyelország viszont a nem nagyon hatékony kis gazdaságok országa.

Wojciehowski a lengyel gazdákért harcol

Bár az uniós biztosnak az összérdeket kellene képviselnie, de a lengyel biztos nyíltan küzd országa agrár szektoráért. 241 euró jelenleg az egy hektárra jutó támogatás Lengyelországban – mondja Wojciehowski, de ez is csak azért annyi, mert a lengyel kormány kipótolja az uniós pénzeket. Lengyelországban 1,5 millió kis gazdaság van, melyek közül csak nagyon kevés versenyképes. Ezért küzd a támogatás megemeléséért a lengyel biztos, aki ezzel elérhetné azt is, hogy a vidék a jövőben is biztosítsa a PiS többségét a szejmben Lengyelországban.

Orbán: siker, a győzelem odébb

Nem győztünk, de esély van a későbbi győzelemre – kommentálta az uniós klímaegyezményt Orbán Viktor. Siker, hogy ne a szegény országok fizessék az árat. Úgy fest, sikeres volt a V4-ek zsarolása.

Sikeresnek nevezte pénteki Facebook-videójában Orbán Viktor kormányfő a brüsszeli klímavédelmi tárgyalást, mert sikerült megteremteni az esélyét annak, hogy ne a szegényebb országok és emberek fizessék meg a küzdelem árát.

Orbán a Brüsszelben rögzített üzenetben kijelentette: Magyarország klímabajnok, ugyanis azon országok közé tartozik, amelyek a leginkább csökkentették szén-dioxid-kibocsátásukat 1990 óta. (Muszáj ismételten rámutatni arra, hogy a bő 30 százalékos emisszió-esés a 90-es évek legelején ment végbe a rendkívül környezetszennyező állami nagyipar egy részének csődje és bezárása nyomán. Az elmúlt években ezen a bázison éppenséggel nő a kibocsátás az országban.)

„Tudjuk, hogy milyen fontos a klímaváltozás elleni küzdelem, de mi, magyarok azt is tudjuk, hogy ennek ára van. Méghozzá nagy ára, mert ez egy drága dolog” – fogalmazott. A kérdés az, hogy ki fizeti a számlát, erről szóltak a tegnapi viták – mondta. A miniszterelnök kifejtette, sikerült elérni, hogy

az új szabályok olyanok legyenek, amelyek nem vesznek el pénzt a felzárkózást célul kitűző országoktól.

Ez arra utal, hogy a kormánynak – a visegrádiakkal együtt – sikeres zsarolási pozíciója volt. Akkor írják alá a megállapodást, ha a klímaátálláshoz szükséges pénzt nem az uniós felzárkózási támogatások rovására teremtik elő.

Olyan szabályok meghozatalára van lehetőség, amely

bátorítja a nukleáris energia felhasználását.

Továbbá esély van olyan szabályok megalkotására is, hogy a klímavédelem ne eredményezze se az üzemanyag, se az élelmiszer árának növekedését – közölte a kormányfő. Ebben az atomenergiára vonatkozó rész is térségi igény. Nyugati országok szerették volna elérni, hogy a klímabarát megoldásokba ne számítson bele a nukleáris forrás. Magyarország mellett a csehek ellenezték ezt erősen.

Az is a visegrádiak sikereként könyvelhető el, hogy Lengyelország átmeneti haladékot kapott arra, hogy teljesítse a közös vállalások rá eső részét. Ezt a nagy arányú szénerőmű-részesedés miatt kérték a lengyelek.

„Nem győztünk, de esélyt teremtettünk magunknak a későbbi győzelemre” – fogalmazott Orbán Viktor. Az Európai Unió tagországainak vezetői csütörtökön megkezdett kétnapos csúcstalálkozójának fókuszában az a terv állt, hogy Európa 2050-re a világ első teljesen karbonsemleges kontinensévé váljon.

Klímamegállapodás: a lengyelek egyelőre kívül

Létrejött a megállapodás a 2050-re elérendő karbonsemlegességről az EU-ban. Lengyelország egyelőre nem része az egyezségnek, de nem vétózott.

Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodásra jutottak annak érdekében, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően pénteken.

Charles Michel Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, az Európai Tanács hosszú vita után jutott megállapodásra abban a fontos kérdésben, hogy Európa a világ első teljesen karbonsemleges kontinensévé váljon. A belga politikus hangsúlyozta, hogy minden tagországi vezető elfogadta az uniós klímavédelmi célokat.

Lengyelország nem akadályozta meg ugyan a találkozó klímavédelemmel összefüggő állásfoglalását, de nem vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására.

Ez azt jelenti, új tanácsülést fognak tartani, hogy alaposan megvizsgálják az ország helyzetét. (Lengyelországban az egyik legnagyobb a szénerőművek aránya az EU-n belül.)

Az állásfoglalásban az Európai Tanács elismeri és tiszteletben tartja a tagállamok azon jogát, hogy önmaguk döntsenek energiaellátásuk biztosításához legmegfelelőbb technológiákról. Vagyis nem korlátozzák az atomerőművek működését, ami Orbán Viktor egyik előzetes feltétele volt az egyezséghez. Ebben azonos állásponton van Lengyelországgal is.

Az átállás jelentős állami támogatást és magánbefektetéseket igényel.

Az Európai Tanács üdvözölte az Európai Beruházási Bank (EBB) bejelentését, amely szerint 1 milliárd eurós beruházással szándékozik támogatni az éghajlatváltozás elleni fellépést a 2021 és 2030 közötti időszakban. Az Európai Tanács üdvözölte az Európai Bizottság azon bejelentését is, amely szerint 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépés jegyében.

Angela Merkel német kancellár nyilatkozata szerint az éjszakába nyúló intenzív vitákat követően elmondható, hogy

„mindannyian elkötelezettek vagyunk”

a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése iránt. Nincs megosztottság Európa tagállamai között – mondta. Arról van szó, hogy egy tagállamnak még időre van szüksége annak mérlegelésére, hogyan tudja a klímasemlegességhez kellő feladatokat végrehajtani.
„Azt hiszem, jó esélyünk van a sikerre” – fogalmazott a német kancellár.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a tanácskozást követően arról tájékoztatott, hogy Lengyelország mentesül a klímasemlegesség 2050-ig meghatározott elérése iránti célok végrehajtásának kötelezettsége alól. Azt mondta,

az uniós klímacélokat Lengyelország saját tempóban éri el.

Hozzátette, Lengyelország „nem lehet bűnös”, amiért olyan helyzetben van, hogy a célokat a kitűzött dátumig nem tudja teljesíteni. „A megkívánt átállást biztonságos és gazdasági szempontból az ország számára előnyös módon fogjuk tudni végrehajtani” – fogalmazott. A célkitűzés alóli mentesség mind pénzügyi, mind jogi szempontból nagyon jó megoldás, az állásfoglalás ugyanis nagy fokú rugalmasságot biztosít Lengyelország számára – mondta.

Morawiecki megelégedéssel nyugtázta az Európai Tanács által elfogadott szövegben szereplő nukleáris energiáról szóló kiegészítő záradékot is. Ha el akarjuk érni a klímasemlegességet, olyan erőforrásokra kell alapozni gazdaságainkat, amelyek szilárdak az energiabiztonság szempontjából – tette hozzá.

A tanácskozás első munkanapján megbeszélést folytattak az uniós költségvetésről az uniós tanács soros elnökségét betöltő Finnország által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum alapján. A vezetők a tárgyalások folytatásában egyeztek meg a végleges megállapodás elérése érdekében.

Nagy konzervatív győzelem várható

Nagy-Britanniában az exit pollok alapján abszolút többséget szerezhet a Konzervatív Párt. Ezzel Boris Johnson január végéig kivihetné az országot az EU-ból. A skótok máris készülnek a kiválási népszavazásra.

A közzé tett exit poll mérések (vagyis a szavazókörökből kilépők körében végzett adatfelvétel) alapján a Konzervatív Párt hatalmas győzelmet aratott az előre hozott parlamenti választáson. A három legnagyobb brit médiatársaság, a BBC, az ITV News és a Sky News megbízásából az Ipsos MORI közvélemény-kutató cég végezte a mérést.

A 650 egyéni választókerület közül péntek reggelig 648-ból érkeztek be a végleges eredmények, és ennek alapján a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatívok legalább 364 fős frakciót alakíthatnak a jövő kedden összeülő új alsóházban.

A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt várhatóan 203 mandátumot szerezhetett. Ez azt jelenti, hogy a Konzervatív Párt 47 fővel növelte parlamenti frakciójának létszámát, és várhatóan 78 fős többségben lesz az összes többi párt alsóházi frakciójának együttes létszámához képest.

Az abszolút többséghez minimum 326 képviselői mandátum kell a 650 fős alsóházban. Az új, péntek hajnali prognózis az eredetinél valamivel kisebb, de így is kényelmes többsége lesz.

Nagyon jól teljesített a csütörtöki választáson a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a Brexitet határozottan ellenző Skót Nemzeti Párt (SNP), amelynek frakciólétszáma 48-ra bővült. Ezzel

az SNP a második legnagyobb ellenzéki párt lenne a Liberális Demokraták előtt,

amelynek jelenleg 12 mandátum látszik.

A konzervatívok az exit poll által valószínűsített frakciólétszámmal a legjobb eredményüket érnék el az 1987-es választások óta, amikor Margaret Thatcher akkori miniszterelnök 376 tagú alsóházi frakcióval és 102 fős többséggel alakíthatta meg harmadik kormányát. A Labournek pedig 1935 óta a legrosszabb munkáspárti eredmény lenne.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelye péntek hajnalban összeállított gyorselemzésében közölte: a Konzervatív Párt győzelme azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság január 31-én kilép az Európai Unióból. Ebben döntő tényező, hogy az exit poll által valószínűsített mértékű többség révén Boris Johnson a továbbiakban nem lesz a legbefolyásosabb keményvonalas Brexit-párti konzervatív frakciócsoport, a 20 fős European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) „foglya”, az ERG-nek ugyanis egy esetleges jóval kisebb arányú tory győzelem esetén sokkal nagyobb befolyása lenne a Brexit-folyamat további menetére.

Johnson már a választás előtt bejelentette, hogy ha a Konzervatív Párt győz, még karácsony előtt ismét az alsóház elé kerül a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodás. Az egyezményt a konzervatív kormány – amely az előző, 2017-es választások óta kisebbségben kormányzott – eddig nem tudta ratifikáltatni a parlamentben. A Downing Street szóvivője péntek hajnalban közölte, hogy ha az exit poll helytállónak bizonyul, a kormány jövő pénteken ismét az alsóház elé terjeszti második olvasatban a Brexit-megállapodás ratifikálásáról szóló törvénytervezetet.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, az SNP vezetője már a választás előtt bejelentette, hogy

a skót kormány jövőre újabb népszavazást kíván tartani Skócia függetlenné válásáról.

Skóciában 2014-ben, a Brexitről szóló népszavazás előtt mintegy két évvel már tartottak egy referendumot a függetlenségről, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.

Az exit pollt az Ipsos MORI 144 szavazóhelyiségnél, 22 790 választó bevonásával végezte el. A cég arra kérte a szavazóhelyiségekből távozó választókat, hogy töltsenek ki egy szavazólap-utánzatot ugyanúgy, ahogy valódi szavazólapjukat kitöltötték. A hasonló módszerrel elvégzett korábbi felmérések az utóbbi öt parlamenti választás közül négynek az eredményét szinte hajszálpontosan megjósolták.

Johnsont saját nyugat-londoni választókerületében, Uxbridge városnegyedben jelentős fölénnyel újjáválasztották alsóházi képviselővé. A körzet eredményének péntek hajnali bejelentése utáni rövid felszólalásában közölte: a felhatalmazás nemcsak a Brexit végigvitelére szól, hanem az ország egyesítésére és a brit nép érdekében meghozandó elsődleges fontosságú feladatok végrehajtására, mindenekelőtt az állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) fejlesztésére. A kormányfő bejelentette: választási ígéreteinek megfelelően a konzervatív kormány 50 ezerrel növeli a kórházi szakápolói személyzet létszámát, hatezerrel a körzeti orvosok állományát és felépít negyven új kórházat.

A miniszterelnök szerint a csütörtöki választás történelmi jelentőségű lett, megteremtve a lehetőséget arra, hogy az új kormány teljesítse a brit nép demokratikusan kifejezésre juttatott akaratát. A 2016 júniusában tartott népszavazáson a többség az uniós kilépésére voksolt.

Az Európai Unió várja az előrehozott nagy-britanniai parlamenti választás eredményét, és készen áll arra, hogy a szigetország uniós tagságának megszűnését követően minden nyitva maradt kérdéséről folytassa a tárgyalásokat Londonnal – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, a kétnapos uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően péntek hajnalban.

Macron-Orbán paktum?

  • Macron: pragmatikus reform az EU megmentéséért

  • Macron-Orbán pragmatikus szövetség belpolitikai haszonszerzésért

  • Európa politika és Putyin

A francia elnök szakértői csapatot hozott létre az unió reformjának érdekében – számolt be a New Yorki Bloomberg, arra utalva, hogy Macron vezető szerepet akar játszani Európában. „Ne elszenvedője hanem alakítója legyen” a globális politikának. Eddig Merkel kancellár játszotta ezt a szerepet, melyet Macron át akar venni tőle. Ezért találta ki Ursula von der Leyen asszonyt az Európai Bizottság élére és Christine Lagarde-ot az Európai Központi Bank vezetőjének.

Az új politika új szövetségeseket kíván, és itt jön a képbe Orbán Viktor. Még nem is oly rég a liberális Macron és az illiberális Orbán egymás ellenfeleinek számítottak az Európai Unióban. Ámde jöttek az uniós választások illetve az önkormányzati választás Magyarországon, és mindketten kijózanító pofont kaptak. Macron mozgalmát legyőzte a szélsőjobboldali Marine Le Pen míg a Fidesz elveszítette Budapestet és néhány más várost. A két pragmatikus politikus rájött, hogy egymásra van utalva.

Macron Orbán bírálatából a magyar miniszterelnök dicséretére váltott

Guetta, Macron mozgalmának egyik európai képviselője úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, hogy a francia elnök sokra tartja Orbán Viktort. Párizsban arra célozgatnak, hogy Váraljai Olivér nem kapta volna meg a fontos bővítési biztosi posztot, ha ők nem támogatták volna. Közben a franciák megvétózták a balkáni bővítést vagyis a magyar biztostól „lip service”-t várnak nem pedig gyakorlati eredményt.

Miben közös Macron és Orbán pillanatnyi álláspontja?

Mindenekelőtt a közös európai védelem ügyében. Ennek a reprezentánsa Ursula von der Leyen asszony, aki korábban Németország hadügyminisztere volt. A közös fegyveres erő illetve a határok közös védelme mindkét politikus programjában szerepel. A migráns kérdésben távolról sem oly nagy az ellentét mint ahogy az a hivatalos nyilatkozatokból korábban kitűnt. Macron számára ugyanis a bevándorlás sokkal inkább reális probléma mint a magyar miniszterelnök számára, aki ezt elsősorban választási céllal használja hiszen muzulmán kisebbség Magyarországon nincsen. Franciaországban él viszont Európa legnagyobb muzulmán és zsidó közössége. Párizs állandóan az iszlamista terrorizmus célkeresztjében van.

Putyin barátsága

A magyar miniszterelnök szoros kapcsolata minden oroszok urával közismert mint ahogy az is, hogy Putyin Franciaországban Macron ellenfelét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent támogatja. Ám a Bloomberg arra utal, hogy Macron váltott: közeledni kíván Putyinhoz. Hétfőn kezdődnek azok a tárgyalások Franciaországban, melyek Ukrajna jövőjét hivatottak tisztázni. A résztvevők: Vlagyimir Putyin, Volodomir Zelenszkij ukrán elnök valamint Angela Merkel kancellár és a vendéglátó, Emmanuel Macron elnök.

Az új európai költségvetés

Az alkudozás gőzerővel folyik, és eközben kiderült: Macron immár megérti az egykori szocialista államok problémáit! Macron mozgalmának egyik román európai képviselője cikket közölt a Politicoban, mely azt fejtegeti: a gazdag uniós államok sokkal többet profitáltak az Európai Unió 2004-es bővítéséből mint a csatlakozó országok! A cikk napokig a legolvasottabb volt a Politicoban hiszen ott korábban az a vélemény uralkodott, hogy a szegény uniós államok legyenek boldogok, mert pénzt kapnak az Európai Uniótól. Macron szereti a román liberálisokkal kimondatni a véleményét: ő intézte el, hogy Dacian Ciolos, a román liberálisok vezére legyen Brüsszelben az uniós parlamentben a frakció vezetője.

Orbán Viktor új fiúnak nevezte a nála több mint tíz évvel fiatalabb Macron elnököt amikor az vehemensen bírálta őt. A magyar miniszterelnök csaknem harminc éve jár Brüsszelbe. Volt tehát ideje alaposan megismerni és kiismerni az Európai Uniót. Macron alig múlt negyven, de azt is tudja, hogy nincs idő a totojázásra, mert közben Európa végzetesen elmaradhat az Egyesült Államok és Kína mögött vagyis elszenvedője lehet a globális változásoknak, nem pedig az alakítója.

CEU, az EU első száműzött egyeteme

„A közép-európai egyetem önkényes magyarországi elüldözése két reális kérdést vet fel az Európai Unióval kapcsolatban. Egyrészt az EU-nak viszonylag kevés hatalma van a szervezet polgárainak jogi védelmére, és másodszor, a vezető európai politikusoknak nem hajlandóak megállítani az olyan autokratákat, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök.” – Kezdi az idézett mondatokkal Bruszt László a Projeckt Syndycate portálon.

November 15-én a Közép-európai Egyetem (CEU) hivatalosan megnyitotta új kampuszát Bécsben, miután az egyetemet önkényesen kiszorították Magyarországról. Jellemző, hogy ugyanezen a napon Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormánya újabb nagy sportstadiont nyitott Budapesten.

A kormány által ellenőrzött média természetesen ez utóbbi eseményről számolt be részletesen, meg sem említve az európai és globális rangsorban is vezető egyetemének bécsi működését. A cikk szerzője kifogásolja, hogy az Unió vezetői nagyon „fülsértően és félelmetesen” csendben maradtak azon a napon amikor az Európai Unió első száműzött egyeteme megnyitotta kapuit az unió egy másik országában.

A kampusz megnyitóján Bécs polgármestere Michael Ludwig hangsúlyozta.

„Két évvel ezelőtt mindannyian tanúi voltunk valami olyannak, amelyről úgy gondoltam, hogy elképzelhetetlen, és amelynek valójában nincs helye egységes Európában”

– mondta.

2017-ben a CEU rektora még azt mondta „Van támogatás Washingtonban. Van támogatásom Berlinben, támogatásom van Budapesten, […] támogatást kaptam Münchenben. Itt az ideje, hogy valamilyen támogatást kapjunk Brüsszelben.”  – idézi Ignatieffet Bruszt

„És Ignatieff valamilyen támogatást kapott, legalábbis kezdetben. Az Európai Bizottság 2017 decemberében az Európai Bíróság elé vitte a kormány úgynevezett „CEU törvényét”, amely szerint az egyetem célja az volt, hogy az országból kiszorítsa. Ahogyan a The Guardian  akkoriban beszámolt: „Brüsszel fokozza küzdelmét a közép-európai demokratikus értékek védelme érdekében”.”

Ezután 2019 márciusában az Európai Néppárt (EPP), ha nem is ezzel az indokkal, de felfüggesztette Orbán Fidesz pártját. Az EPP ugyanakkor azt is követelte, hogy Orbán kormánya tisztázza „a Közép-európai Egyetemet érintő, folyamatban lévő jogi kérdéseket”.

A magyar kormány ennek ellenére nem tisztázta a CEU helyzetét az ország jogrendszerében. Szomorúnak tartja a szerző, hogy ezzel precedenst teremtett az EU Orbánéhoz hasonló gondolkodású vezetői számára. Nem véletlen, hogy öt nappal később Magyarország és Lengyelország vétózott egy EU-állásfoglalást, amelyben javasolja, hogy a Bizottság készítsen éves jelentést a jogállamiság helyzetéről az egyes EU-országokban.

Hiába mértek a májusi választásokon vereséget az EU szuverenista pártjaira a lengyel és a magyar kormány tovább lengeti a „populista-szuverenista zászlót”. Számukra nem a gazdasági szabadság fontos, hanem inkább  a nemzeti kormányok szabadsága az elsődleges – állítja a szerző.

„Valójában az Orbán-kormány CEU zaklatása csak a magyar állampolgárok politikai jogainak és szabadságának egyik támadása.

Az EU intézményei képtelenek megállítani Orbán támadását az igazságszolgáltatási függetlenség, valamint az akadémiai és médiaszabadság ellen, ezáltal feltárják az alapvető intézményi egyensúlyhiányt a szervezetben. Az EU szankcionálhatja a tagállamokat a gazdasági szabadság korlátozásáért, és nagyobb hatáskörrel rendelkezik a nemzeti kormányok pénzügyi és gazdasági politikájának bevezetésére, mint az Egyesült Államok szövetségi kormánya az 50 állammal szemben – állítja Bruszt László és idézi a  jogtudós, Dimitry Kochenovot: „Az EU „demokráciája”, bár a jogi szövegekben dicséri… valójában inkább védi a piacot a polgároktól, és nem fordítva”.

„A CEU sorsa, a magyar kormány egyéb állampolgári jogok megsértésével együtt, rámutat arra, hogy a vezető európai politikusok nem akarják megállítani az Orbán-típusú autokratákat. Az EPP tagjai megvethetik Orbánt és a szovjet korszak szuverenitás-megértésének újjáélesztését. De amint azt R. Daniel Kelemen állította, Orbánnak az EPP koalíciójának juttatott szavazatok nyeresége jóval meghaladja azokat a hírnévköltségeket, amelyek a támogatásával járhatnak.”

Végezetül Bruszt kifejti, hogy „Orbán „Brüsszel” elleni támadása kellemetlen lehet, de az „Európa Egyesült Államokkal” szembeni ellenségessége hozzájárul az európai konzervatívok erőfölényének megerősítéséhez.”

Beismeréssel egyenlő nem Brüsszelben

Csak Magyarország és Lengyelország szavazott nemmel arra, hogy a jövőben a jogállamisághoz kössék az uniós forrásokat. Ennél világosabb beismerés nem létezik; az EU megkérdezte, hogy ki akarja felszámolni a demokráciát és ellopni az uniós pénzeket, a lengyel és a magyar kormány pedig feltették a kezüket.

A Demokratikus Koalíció szerint mulatságos, ahogy a  magyar kormány igyekszik elkerülni tettei elkerülhetetlen következményeit. A DK szerint teljesen világos, hogy az EU a jogállamisághoz fogja kötni az uniós forrásokat, valamint az is, hogy ezt nem egy olyan szavazáson fogja megtenni, ahol a tagállamok egyhangú szavazása kell, és a bűnösök meg tudják vétózni.

Az Orbán-kormány el fogja veszíteni az uniós forrásokat.

Csak az a kérdés, hogy nekünk, az európai pártoknak sikerül-e elérnünk, hogy az Orbánék kezéből kivett pénz el ne vesszen, hanem az Unió közvetlenül ossza szét a magyar vállalkozások, civil szervezetek és önkormányzatok között. – írja Rónai Sándor EP képviselő.

Erdogan 50 ezer migránst üldözött el Isztambulból

Amióta végképp elveszítette a politikai ellenőrzést a legnépesebb török város fölött, Erdogan elnök ráuszította a rendőrséget a migránsokra, akik szép számban élnek a 15 milliós világvárosban – sokan közülük engedély nélkül.

Törökországban minden migráns csakis ott élhet, ahol be van jelentve! Ezért aztán a rendőrök szinte folyamatosan razziáznak azokban a városrészekben, ahol sok migráns él – többnyire alkalmi munkákból. A belügyminiszter közlése szerint az Isztambul városából kiutasított migránsok döntő többsége afgán és pakisztáni állampolgár. Van közöttük 6400 szír is.

A szír menekültek különleges státuszt élveznek Törökországban, mert Erdogan elnök sokáig abban reménykedett, hogy ellenfele, Asszad elnök megbukik Szíriában. Nem így történt: Asszad az oroszok és Irán támogatásával felülkerekedett a nyolc éve tartó polgárháborúban. Erdogan ezért lepaktált az oroszokkal és Iránnal, majd megindította csapatait a kurdok ellen. Szét akarta foszlatni a kurdok ősi álmát egy önálló államra. Másrészt pedig az elfoglalt területen zónát hoznak létre, ahova egymillió szír menekültet akarnak visszatelepíteni. Bár Erdogan elnök azt állítja, hogy ez önkéntes folyamat, de a valóságban brutális erőszakról van szó.

Törökországban több mint 5 millió menekült él, közülük több mint négymillió szír. Mindez megterheli a törökök költségvetését, ezért Erdogan folyamatosan pénzt követel a külvilágtól, főként az EU -tól. Angela Merkel szerződést kötött erről Erdogan elnökkel. Az összeg 6 milliárd euró. A törökök azt állítják, hogy ebből még nem kaptak meg három milliárdot! Ebből a hatalmas összegből akarják felépíteni az óriási menekült tábor rendszert Szíriában. Orbán Viktor miniszterelnök azért is fogadta nagy pompával Budapesten Erdogant, mert ebből a nagy építkezésből szeretne részesülni Szíriában.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!