Életed nagy lehetősége mellett mész el, mondta búcsúzóul a gyerekkori barát, aki arra akart rávenni, hogy segítsek egy bizonyos életerő terméket forgalmazni.
Ezt persze nem mondta meg előre. Azzal hívott fel, hogy régen nem találkoztunk, jó lenne elbeszélgetni a régi szép időkről. Fussunk, össze valahol, mondta, mellékesen volna egy kihagyhatatlan ajánlata a számomra. Így telefonon nem mondhat többet, de olyan emberre van szüksége, amilyen én vagyok: kreatívra és megbízhatóra.
Hízelgett a dolog. Lám, már mások is felismerték, hogy kreatív vagyok és megbízható. Sajnos, hamar kiderült, hogy eleinte egy piramis legalján kellene dolgos méhecskeként mások számára pénzt termelnem. De ez csupán a kezdet, kizárólag rajtam múlik, hogy milyen gyorsan haladok a ranglétrán felfelé. Ha szorgalmas vagyok, és nem jön közbe semmi, alig egy év múlva már mások dolgoznak nekem, én pedig kizárólag azon törhetem az agyam, hogy mire költsem a pénzemet.
Mindössze egy 300 ezer forintos készletet kellett volna belépésként megvásárolnom, potom 180 ezer forintért. Így már indulásnál kerestél 120 ezret, mondja a gyerekkori barát. És ez még csak a kezdet
Vonzónak tűnt az ajánlat. Ám amikor azt mondta, hogy a cég, amelynek dolgozik (és amely számomra a jövőt jelenthetné), azért ennyire sikeres, mert megvásárolta a termőföldek feletti légteret, hogy különlegesen tiszta anyagokból állíthassa elő az illető terméket, gyorsan kifizettem mindkettőnk kóláját és megint, immár ki tudja hányadszor, elmentem életem nagy lehetősége mellett.
