Kezdőlap Címkék Együttműködés

Címke: együttműködés

Putyin barátaival nem paktál Ursula von der Leyen

A brüsszeli bizottság elnökasszonya kész együttműködni szélsőjobboldali pártokkal is, ha azok megfelelnek néhány kritériumnak.

Ursula von der Leyen pályázik a brüsszeli bizottság elnöki posztjára a következő ötéves periódusra is, és emiatt gyakran kérdezik tőle: kikkel akar együttműködni az Európai Parlament frakciói közül?

“Kiáll a demokráciáért, védelmezni kívánja értékrendünket, a jogállamiságot? Támogatja Ukrajnát, és szembeszáll Putyinnak azzal a törekvésével, hogy megossza Európát?”

– ezekben a kérdésekben egyértelműen állást kell foglalnia annak a pártnak, amely együtt kíván működni az új brüsszeli bizottsággal – hangsúlyozta Ursula von der Leyen amikor azt kérdezték tőle: mi a véleménye az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójáról az Európai Parlamentben.

Ursula von der Leyen azzal számol, hogy megerősödhet a szélsőjobboldal a júniusi európai választáson márpedig a brüsszeli bizottságnak szüksége van arra, hogy az Európai Parlamentben szilárd támogatói bázisa legyen. Jelenleg ez a konzervatívokat, a szocialistákat, a liberálisokat és a zöldeket jelenti.

A jelenlegi előrejelzések szerint a két szélsőjobboldali frakció megszerezheti a parlamenti helyek egynegyedét is – írja a Politico.

2019-ben Ursula von der Leyennek épphogy sikerült megszereznie az Európai Parlament támogatását, és ez most is problematikusnak ígérkezik, mert a zöldek nem lelkesednek túlságosan érte.

Ezért lehet szüksége az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójára, melyben Meloni olasz miniszterelnök pártja és a lengyel PiS játszik vezető szerepet. Ide pályázik a Fidesz, amely elhagyta az Európai Néppártot, és azóta kívül van a partvonalon az Európai Parlamentben. Az Európai Konzervatívok és Reformisták be is fogadnák a Fideszt, de Orbán Viktor politikája nem felel meg Ursula von der Leyen kritériumainak.

Jobboldali-szélsőjobboldali koalíció?

Az  Európai Néppárt, amelynek  vezető  ereje  a  CDU vagyis Ursula von der Leyen  pártja,
kész-e valamiféle koalícióra az Európai Konzervatívokkal és Reformistákkal? Erre sem adott egyértelmű választ Ursula von der Leyen. Azt viszont egyértelműen leszögezte: “lehetetlen az együttműködés, ha a párt elutasítja a jogállamot. Lehetetlen az együttműködés Putyin barátaival!”

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője már régóta tárgyal Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel valamiféle együttműködésről.

Weber, aki elszántan támogatja Ursula von der Leyen jelöltségét, azt hangsúlyozza, hogy nincs együttműködés azokkal a pártokkal, melyek szemben állnak az Európai Unióval, elutasítják Ukrajna támogatását és a jogállamiságot.

Weber abban bízik, hogy az Európai Néppárt megerősíti vezető szerepét az Európai Parlamentben a júniusi választások után. Weber problémája a saját frakciójában az, hogy a Les Républicains, a francia konzervatív ellenzéki párt nem támogatja Ursula von der Leyen jelöltségét. Miért nem? Mert Macron elnök támogatja azt.

“Olyan helyzetben akarom látni az Európai Néppártot, hogy senki se tudjon vele szemben határozatokat hozni az Európai Parlamentben”

– hangsúlyozta Manfred Weber.

Lengyel-ukrán viszály

0

Lengyelország a legfőbb támogatója Ukrajnának a NATO-ban és az Európai Unióban, de a két állam határán mégis különös állapotok alakultak ki miután a lengyel kamionosok tiltakozásához csatlakoztak a gazdák is – írja a New Yorki Bloomberg.

Az ok: az Európai Unió úgy kívánja támogatni Ukrajnát, hogy beengedi az olcsó ukrán gabonát, és lehetővé teszi az ukrán fuvarozóknak, hogy alákínáljanak árakban az uniós vetélytársaknak. Mindez nemcsak Lengyelországot érinti: Magyarország, Szlovákia, Csehország és Litvánia fuvarozói levélben fordultak Ursula von der Leyen asszonyhoz annak érdekében, hogy a brüsszeli bizottság szüntesse meg az ukrán fuvarozóknak nyújtott kedvezményt. Gabona ügyben hasonló a helyzet.

A jobboldali PiS jelentős részben amiatt veszített a nemrég megtartott választáson, mert hagyományos szavazó, a parasztgazdák nem őket támogatták illetve távol maradtak a választástól. A Parasztpárt utóda jelenleg egy új csoportosulás tagja, amely hatalomra juthat amennyiben Donald Tusk alakít kormányt. Ha megalakul a Tusk kormány, akkor ugyanezzel a problémával néz szembe: miközben diplomácia alapszempont Ukrajna támogatása, gazdaságilag Ukrajna komoly problémát jelenthet hiszen potenciálisan hatalmas mezőgazdasági export kapacitása van, ez pedig lenyomhatja az árakat az Európai Unióban.

Ukrajna uniós tagsága

Varsó ezt minden tekintetben támogatja míg a magyar kormány nyíltan ellenzi. Orbán Viktor el is mondta, hogy Ukrajna nincs felkészülve az uniós tagságra. A magyar diplomácia ezzel szemben Szerbia és más balkáni államok felvételét preferálja. Orbán fügefa levele a kárpátaljai magyarság sorsa. A háború következtében már alig maradtak magyarok Kárpátalján, amely ugyan távol esik a harcoktól, de az általános nyomorúság így is kivándorlásra ösztönzi a lakosságot. Ukrajna népessége 1991-ben a függetlenség kikiáltása idején 52 millió volt, ma ennek alig több mint a fele. Kárpátalján 140 ezer magyar élt amikor Ukrajna kivált a Szovjetunióból, ma ennek valószínűleg csak a fele. Bár Ukrajna nem engedélyezi a kettős állampolgárságot, de ezt mégiscsak szinte mindenki megszerezte. Kárpátalja magyarságának vezetői jórészt Magyarországon élnek. Leghíresebb kulturális képviselőjük Vidnyánszky Attila, a Nemzeti színház igazgatója, aki Kijevben végezte tanulmányait.

Miután Magyarország nem támogatja Ukrajna uniós tagságát, ezért Zelenszkij elnök jelezte: a háború utáni újjáépítésben nem számítanak Magyarországra.

Persze Ukrajna újjáépítése csak a háború befejezése után kezdődhet meg mint ahogy az ország uniós felvétele is csak ezután válik lehetőséggé. Ha azután Ukrajna bekerül az Európai Unióba, akkor erős lengyel-ukrán blokk alakulhat ki, amely komolyan beleszólhat az uniós döntésekbe. Blinken amerikai külügyminiszter szoros lengyel-ukrán katonai szövetséget képzel el, amely ellensúlyozhatná Oroszország fenyegetését.

Blinken terve szerint a magyar-lengyel együttműködést felváltaná a lengyel-román szövetség, amely sziklaszilárdan támogatja a NATO-t és az Európai Uniót ellentétben Orbán Viktorral, aki Brüsszellel és Washingtonnal szemben szervez nemzeti konzultációt.

Közeledik Kína és az USA?

“Készenállunk az együttműködésre”- üzente Hszi Csin ping elnök az Egyesült Államoknak, ahol a héten Vang Ji külügyminiszter előkészíti az APEC csúcstalálkozót.

Az ázsiai és csendes-óceáni államok szervezete a jövő hónapban tartja meg csúcsértekezletét, melyen létre jöhet egy újabb csúcstalálkozó Biden és Hszi Csin ping között. A két politikus jól ismeri egymást hiszen alelnök korukban gyakran tárgyaltak az amerikai-kínai kapcsolatokról, amelyek Obama elnök idején még sokkal jobban álltak mint jelenleg. Amint Joe Biden elnök lett, új diplomáciát hirdetett meg – szakítva Henry Kissinger ötven éves külpolitikájával, és stratégiai ellenfélnek jelölte  meg Kínát és Oroszországot. Már Trump elnök is kereskedelmi háborút folytatott Kína ellen, de Biden idejében ez szisztematikus kormányzati erőfeszítéssé vált. A Nobel díjas Krugman professzor a New York Timesban már arra hívta fel a figyelmet, hogy Biden elnök chip politikája szisztematikusan meg akarja fojtani a kínai fejlesztést, hogy ezzel akadályozza Kína világhatalmi terveit.

Washingtonban azt követően kezdték komolyan venni Kína világhatalmi terveit, hogy Hszi Csin ping elnök meghirdette a G2 programot Hangcsouban a G20 konferencián.

Ez lényegében azt jelentette, hogy Peking egyenrangú szerepet kíván játszani a globális politikában és gazdaságban az Egyesült Államokkal. Ezt Washingtonban elutasítják.

Hszi Csin ping fejmosást kapott a veteránoktól

Kínában az a szokás, hogy augusztusban a kormányzati üdülő központban, Pejtahoban összegyűlnek az ország vezetői, akikhez csatlakoznak a kommunista párt veterán káderei is. Hszi Csin ping elnök, aki elődeinél nagyobb hatalmat összpontosít a kezében, kínos meglepetésben részesült: nekitámadtak a veterán vezetők mondván: az ő politikája miatt romlott meg a kapcsolat az Egyesült Államokkal, melyet oly sikeresen alapozott meg Teng Hsziao ping, a kínai reformok atyja.

Hszi Csin ping elnök megszívlelte a kioktatást, és villámgyorsan kirúgta vadonatúj külügyminiszterét, aki a kemény vonalat képviselte az USA-val szemben. Amíg Washingtonban volt nagykövet addig a kutya sem állt szóba vele. A külügyminiszter utolsó dobása az volt, hogy több mint öt órán át tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel Pekingben, és nem ért el semmit. Eltűnt, majd hamarosan közölték: immár elődje az utóda is. Vang Ji csütörtökön Washingtonba utazik, hogy előkészítse az amerikai-kínai csúcstalálkozót az APEC konferencia keretében.

Hszi Csin ping elnök kirúgta vadonatúj hadügyminiszterét is, aki nem volt hajlandó találkozni amerikai kollégájával Szingapúrban noha Lloyd Austin USA védelmi minisztere ezt szorgalmazta. A szerencsétlen kínai hadügyminiszter Hszi Csin ping elnök kemény vonalát követte, és így elérte a végzet. Kína elnöke rájött arra, hogy kemény nacionalista vonala nem hoz eredményt.

Teng Hsziao ping nem véletlenül hangsúlyozta azt, hogy Kínának szépen csendben kell végrehajtania nagy tervét: világhatalmi szerepének visszaállítását.

A kínai kommunista párt veteránjai azt javasolták Hszi Csin ping elnöknek, hogy térjen vissza nagy elődje útjára, és keresse az együttműködést az USA-val miközben persze céljai változatlanok: Kína éppoly nagyhatalom legyen mint a tizennyolcadik század végén amikor a császár Pekingben visszautasította a brit diplomácia közeledési kísérletét. A visszautasítást követően a tizenkilencedik század és a huszadik első fele a megaláztatások időszakává vált Kína számára. Az országot vaskézzel vezető kommunista párt azt vállalta fel Teng Hsziao ping uralkodásától fogva, hogy Kínát újra világhatalommá teszi.

“Ha az Egyesült Államokat érdekelté tesszük Kína felemelkedésében, akkor nyert ügyünk van!”

– hangsúlyozta Teng Hsziao ping, akinek 1978-ban megkezdett reform politikája sikerrel járt , és nagyhatalommá tette Kínát.

Hszi Csin ping most békejobbot nyújt Joe Bidennek, aki újraválasztásért küzd az Egyesült Államokban miközben két háború finanszírozását kell megszavaztatnia a vonakodó kongresszussal. Ilyen körülmények között egy sikeres amerikai-kínai csúcstalálkozó mindkét elnök számára fontos lehet arról nem is beszélve, hogy a világ is mennyit profitálna az enyhülésből Kína és az USA között.

A kínaiak már a spájzban vannak

0

Dinamikus az együttműködés Kína és Szerbia hadserege között – ezt erősítette meg az egyezmény, melyet a szerb hadügyminiszter írt alá Pekingben.

Orbán Viktorral egy időben népes szerb küldöttség is tárgyalt Pekingben, ahol a hadügyminiszter, Milos Vucsevics ebből az alkalomból nyilatkozott a Global Timesnak, a hatalom angol nyelvű lapjának.

“Hálásak vagyunk Kínának azért az acélos barátságért, mellyel mellyel a múltban is támogatta Szerbiát, és Koszovó ügyében most is kiáll mellette”

– nyilatkozta a szerb hadügyminiszter, aki arra célzott, hogy amikor NATO harci gépek bombázták Szerbiát a délszláv háború idején, Peking akkor is Belgrád mellett állt.

“Mindörökké hálásak leszünk azért, amit a tragikus 1999-es évben Kína értünk tett” – hangsúlyozta a hadügyminiszter. Aki rámutatott arra, hogy a térség többi állama amerikai vagy orosz fegyvereket vásárolt míg a szerbek kínai drónokat és légelhárító rakétákat vettek Pekingtől.

“A kínai FK 3-as légelhárító rakéta rendszerrel meg tudjuk védeni a légterünket” – jelentette ki Vucsevics hadügyminiszter Pekingben. Hozzátette:

”a NATO azzal vádol bennünket, hogy a kínai fegyverek vásárlásával felborítjuk a régió katonai egyensúlyát, de amikor más országok amerikai fegyvereket vesznek, akkor sohasem hallunk erről.”

Tajvan= Koszovó

Erre kérdezett rá a kínai riporter, mire a szerb hadügyminiszter így válaszolt : “Kína mindíg kiállt amellett, hogy Koszovó-Metohija Szerbia része, ezért hálásak vagyunk. Vucsics elnök, aki a fegyveres erők főparancsnoka, többször is kijelentette, hogy Tajvan Kína része. Csak egy kormány létezik, és az Pekingben van. Kína esetében különösen nagyra értékeljük azt, hogy nincsen előfeltétele az együttműködésnek mint más nagyhatalmaknál. Épp ezért Kína Szerbia stratégiai partnere. Az együttműködés éppúgy kiterjed a gazdaságra mint a fegyveres erőkre vagy az oktatásra és az egészségügyre” – nyilatkozta a Global Timesnak Vucsevics szerb hadügyminiszter Pekingben.

Atom

A globális nukleáris együttműködésen mindenki nyerne.
– jelentette ki Szijjártó Péter a Közép- és Kelet-Európai
Atomenergia-ipari Kongresszuson.

Mikor ez elhangzott, a Kongresszus nem röhögött föl hangosan, amit egyszerűen nem tud az ember hová tenni, legföljebb arra gondolhat, hogy vagy szuahéli nyelven mondta, melyet a szinkrontolmácsok képtelenek voltak lefordítani, esetleg a részvevők önfegyelme fantasztikus.

Ahogyan az ismert, Magyarország a hatványozottan nemzetállamok egyike. A globális, globalista, globalizáció szavak nálunk leminősítésnek, arculcsapásnak, a megvetés hangjának számítanak, azaz az emberiség, vagy nagyobb szövetségek közös céljairól Orbán regnálása alatt szó sem eshet, kivéve, ha az a cél mindenben megegyezik az ún. „magyar érdekkel”, amely tulajdonképpen a miniszterelnök személyes akaratának egy kevésbé direkt, finomabb kifejezése. Mintha a „magyar érdek” nem is a vegytiszta önzés megnevezése lenne, holott az.

Most is pontosan erről van szó, tehát Szijjártónak azt kellett volna mondani, hogy:

Orbán miniszterelnök úr személyes kívánsága az, hogy egyrészt a „globális együttműködés” címszó védernyője alatt a Roszatom anélkül fejezhesse be Paks II-t, hogy bárkinek joga volna akadályozni, neheztelni, szankciózni, pénzt visszatartani, rólunk, magyarokról (= fideszesekről) csúnyákat mondani, másrészt Franciaország az együttműködés keretében szállítson nekünk nukleáris fűtőanyagot, harmadrészt pedig a német kormány szó nélkül engedélyezze a Siemensnek, hogy az leszállítsa és beüzemelje Paks II. vezérlő és szabályozó rendszerét.

Orbánnak mindezen energetikai lépésekre nagy szüksége van. Persze Magyarországnak is, de ha csak Magyarországnak lenne rá szüksége, Orbánnak meg nem, úgy járhatnánk, mint az EU pénzek esetében, azaz Orbán a saját győzelmi kényszerének hatására nem egyezkedne, hanem nekimenne mindenkinek, aki a közelébe kerül, mert ha emiatt visszatartják a támogatást, az nem számít neki. Az EU ingyenpénzek elmaradását ma még úgysem érzi a bőrén senki, legfeljebb majd az utódaink, akik a helyette felvett, magas kamatozású hiteleket sokáig fizetni fogják. Orbánt tehát személyesen nem érinti az ügy, viszont ha esténként kimaradna a villany, az erőteljesen rongálná a népszerűségét. Ezért van az, hogy utóbbi esetben a miniszterelnök és Magyarország érdekei egybeesnek, tehát a villannyal nem lesz gond soha.

Az Orbán kormány atomenergia melletti elköteleződése Gyurcsány hagyaték. A végső lökést az atomprogram elindításához a 2009 januári orosz-ukrán gázkonfliktus adta Gyurcsányéknak, mikor a Magyarországra érkező gázmennyiség drasztikusan lecsökkent. Rögtön ezután jelentette be az akkori kormány, hogy elindítja Paks II. előkészítését. A határozatban nem volt benne sem az, hogy közbeszerzés nélkül akar szerződni, sem az, hogy egyértelműen és kijelölésszerűen az oroszokkal fogjuk megépíttetni. A Gyurcsány kormány ennél tovább nem jutott, mert másfél hónap múlva már nem volt hatalmon, Bajnaiéknak meg abban az egy évben kisebb gondjuk is nagyobb lett annál, hogysem ezzel foglalkozzanak. Az új miniszterelnök csak annyit tett, hogy 2010 februárjában kijelentette, nemzeti ügy Paks bővítése. Gyurcsányhoz hasonlóan ő sem mondta, hogy orosz ügy is. A ruszkikról szó se volt.

A határozat utáni döntő esemény a 2009 novemberi Orbán–Putyin találkozó. Az akkor még ellenzékben lévő Orbán először találkozhatott Putyinnal, akivel nagyjából 15 perces informális beszélgetést folytatott. Máig rejtély, mi hangozhatott el, de Orbán Viktor és a Fidesz addig meghatározó oroszellenessége ettől kezdve eltűnt. Sőt: A Szentpétervárról való hazaérkezése után, 2009. november 25-én az MTV Ma Reggel című műsorában Orbán szinte odaígérte a paksi atomerőmű felújítását az oroszoknak, úgy fogalmazva, hogy „az egy orosz típusú erőmű”. Paks I. felújítási megbízását követte később a Paks II-ről szóló szerződés, melyet a két fél 2014 januárjában, titokban írt alá.

15 perc nagy idő – mint az köztudott.

Érdekes, hogy hasonló lefolyású volt  2015-ben a 3. metró szerelvényeinek tendere. A BKV az általa egyetlen érvényes ajánlattevőként számon tartott orosz Metrowagonmash-t jelölte meg győztesként. Az eredményhirdetésre erős árnyékot vet, hogy a kiírás pillanatától az a hír járta, hogy csak az orosz pályázó győzhet. A pályázaton eredetileg hét cég indult, a műszaki és gazdasági alkalmassági feltételeknek öt cég felelt meg. Közülük az M2 és az M4 vonalaira kocsikat szállító Alstom még a tárgyalásos szakasz előtt visszalépett, a Skoda és a CAF végül nem adott be ajánlatot, az észt Skinest Railt pedig az előírt műszaki feltételek nem teljesítése miatt kizárták. A cég ezt nem fogadta el, panasszal élt a brüsszeli bizottságnál, és jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. De mindhiába.

Így jár, aki nem tanul a nagyoktól (Alstom, Skoda, CAF).

Az „atom”-ról az átlagpolgár keveset tud. Nagy százalékban csak négy városnevet, úgymint Hirosima, Nagaszaki, Csernobil meg Fukusima. Persze azt is tudja, hogy Magyarországon is van egy négyblokkos atomerőmű (a világon üzemelő blokkok száma 400 fölötti), amely erőmű 47 éve megbízhatóan működik, a magyar áramtermelésnek folyamatosan a kb. 40 %-át adja függetlenül attól, hogy nyár van-e, vagy tél, nappal vagy éjszaka, süt a nap, vagy nem süt, mégpedig anélkül, hogy széndioxidot bocsátana a levegőbe, de ez nem tudatosul benne annyira. Azt nagy részük nem tudja, hogy a kifolyó, nyáron néha túl meleg hűtővíz egyszerű műszaki megoldással (nedves hűtőtorony) könnyen és olcsón a kívánt szintre hűthető, vagy hogy a nagy aktivitású hulladék Paks II. esetében (2400 MW) évi 2 m3, amelynek eltárolása akkora gondot nem jelent, azaz a szokásos zöld kifogások egyike sem olyan, ami ellehetetlenítené az üzemet. Maga az atomerőmű tehát nem gond, és amíg a hidrogén alapú energetika teret nem nyer, a klímaváltozás elleni legerősebb fegyverünk.

A problémát nálunk az okozta/okozza, hogy egyrészt Fukusima óta tovább szigorodtak az atomerőművekkel szemben támasztott általános követelmények, másrészt az orosz atomerőművek iránti igény az utóbbi évtizedekben erősen lecsökkent, és a Roszatomnál elfogytak azok a szakemberek, akik ismerik az új előírásokat, plusz kellő rutinjuk van a tervezésben és engedélyezésben, így aztán nagyon nehezen áll össze a Hivatal által elfogadható Roszatom dokumentáció. Erre rátesz egy lapáttal Putyin háborúja, ami újabb méretes pofon az amúgy is imbolygó projektnek. Mostanra megtanultuk: az atomerőmű jó dolog, de nem az oroszokkal kellett volna üzletelni. Sajnos elkéstünk vele. Aki azt mondja, 2030-ban elindul Paks II. első, 1200 MW-os blokkja, az az optimisták közé tartozik.

Számba kell hát venni, mi maradt. A napra és a szélre folyamatosan nem számíthatunk, elegendően nagy vízhozamú folyóink a kis esés miatt vízierőművek építésére nem igazán alkalmasak, az ország teljes területén felhasználható biomassza meg csak maximum 400 MW villamos teljesítményre képes, maradt tehát a gáz.

Negatív körülmény, hogy a jelenlegi áramtermelésünk még Magyarország ellátására sem elegendő, hát ha még beindulnak a nagy energiaigényű akkugyárak. Kénytelenek vagyunk hát nagy teljesítményű, gáztüzelésű erőműveket építeni (sum: 2600 MW), amelyhez elegendő mennyiségű földgáz kizárólag a Balkáni Áramlaton érkezhet, mégpedig 100%-ban Oroszországból. Próbálkozunk ugyan máshonnan is venni, de a gázvezetéki adottságok miatt az mind Oroszországon keresztül jön, hogy aztán a Fekete tenger alatti vezetéken, Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül érkezzen meg a magyar hálózatba.

A fentiekből látható, sok mindenkivel kell jóba lennünk (esetleg még gazsulálni is nekik), hogy a magyar villamos energia termelés a megfelelő szinten tartható legyen. A helyzet persze megváltozik, ahogy Paks II. blokkjai üzembe lépnek, és elindul Paks I. blokkjainak további tíz évre való üzemidő meghosszabbítási projektje, de addig sajnos sok idő van hátra, ami alatt kötelező az oroszbarátság, törökbarátság, szankcióellenesség és a békepártiság (Bulgária nem számít, Szerbiával meg amúgy is jóban vagyunk… bár talán nem kellett volna őket legyőzni. Pláne Belgrádban. Ezért most izgulhatunk).

El lehet gondolkodni azon, hogy mi lett volna, ha az EU pénzek nagy részét gázfogyasztás csökkentő beavatkozásokra fordítjuk (házszigetelés, geotermikus energia, kondenzációs gázkazán, stb.), ha ösztönözzük a takarékosságot (nix rezsicsökkentés), és nem a nagy fogyasztókat, hanem a rászorulókat támogatjuk, ha inkább nyugati cégtől rendeljük meg Paks II. blokkjait, ha magunk fejlesztünk ipart az innováció nagymértékű támogatásával, nem pedig idehívjuk azokat a gyárakat, amelyeket más már nem fogad szívesen, mert sok energiát meg hűtővizet igényelnek, de azt mindenki tegye meg maga.

És ha az még mindig nem elég, vegye figyelembe, hogy Orbán 2034-ig tervez.

Többet nincs értelme mondani.

Egymilliárd dollár a mesterséges intelligencia megtanulására

Egymilliárd dollárból akarja a Wipro indiai cég összes alkalmazottját megtanítani a mesterséges intelligencia profi kezelésére. India másik nagy informatikai cége, a Tata Consultancy Services 25 ezer informatikusát akarja átképezni a mesterséges intelligencia profi használatára.

A Wipro arra számít, hogy az egész informatikai szektorban sőt azon túl is nagy fordulat következik:

”A mesterséges intelligencia minden ágazatban alapvető változásokat indíthat el”

– hangsúlyozza Thierry Delaporte. A Wipro főnöke azt is közölte, hogy felgyorsítják a beruházásokat olyan startup vállalkozásokban, melyek a mesterséges intelligencián alapulnak.

Elon Musk Kínát is bevonná a nemzetközi együttműködésbe

A Bloomberg emlékeztet arra, hogy a Tesla alapítója a mesterséges intelligencia első támogatói közé tartozott. Elon Musk nemrég Kínában járt, ahol a Tesla legnagyobb gyára működik Sanghajban. Kína legnagyobb városában egy konferencián Musk hangsúlyozta: ellenzi az USA és Kína gazdaságának szétválását, épp ellenkezőleg

a két nagyhatalomnak együtt kellene működnie a mesterséges intelligencia fejlesztésének terén.

Az “Emberiség közös házában” közösen kellene szabályozni a mesterséges intelligencia működését – hangsúlyozta Elon Musk. Hozzátette: a kínai vezetőkben megvan a hajlandóság erre – írja a Bloomberg, amely utal arra, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a hétvégén fejezte be látogatását Kínában.

Ezúttal nem robbant bomba Hirosimában

Az USA a közelmúltban kemény gazdasági álláspontot képvisel Kínával szemben. Scholz kancellár most azt hangsúlyozza, hogy a G7-ek nem törekszenek a Népköztársaság elszigetelésére.

A hét vezető demokratikus ipari nemzet (G7) csúcstalálkozóján az eltérő érdekek miatt nehezen tudtak közös álláspontot kifejezni Kínával kapcsolatban. A G7-országok végül együttműködést ajánlottak Pekingnek például az éghajlatvédelem és a „stabil kapcsolatok” terén, de figyelmeztették a gyorsan újra felfegyverkező Kínát az ázsiai-csendes-óceáni térségben folyó „militarizációs tevékenységekre”, és követelték, hogy Peking gyakoroljon nyomást Moszkvára, hogy az orosz csapatokat azonnal vonja ki Ukrajnából.

A G7-országok úgy vélik, hogy Kínával való kapcsolatoknak hatékonyan fejlődnie kell. Ugyanakkor meg kell nézni, „hogy ez jól beágyazott legyen a nemzetközi rendbe”. Ez azt is jelenti, hogy minden államnak be kell tartania a nemzetközi szabályokat.

A világ hét legnagyobb ipari hatalma függetlenebbé akarja tenni magát Kínától, és erősen kritizálja Peking hatalmat az emberi jogok folyamatos megsértése miatt.

A britek miniszterelnöke Rishi Sunak szerint:

Kína jelenti a legnagyobb kihívást a világ biztonsága és jóléte számára, de ez nem jelenti azt, hogy a vezető gazdaságoknak el   kellene szigetelni magukat Kínától.

„A brit fél ezzel kapcsolatos kijelentései nem mások, mint mások szavainak papagáj módon történő rosszindulatú ismételgetése, melynek valóságtartalma nem több rágalmazásnál,  ráadásul kevéssé sem találkozik a valós tényekkel. Kína ezt határozottan elutasítja, és határozottan elítéli” – áll Kína londoni nagykövetségének közleményében.

Ukrajna közös támogatása

Egység van a G7-országok között az Oroszország által megtámadt Ukrajna támogatásában : „Újra biztosítottuk az ukrán elnököt, hogy megadjuk Ukrajnának a szükséges támogatást, ameddig szükséges.”

Egy igazságos béke csak akkor lehetséges, ha Oroszország   felismeri, hogy véget kell vetnie ennek a háborúnak és ki kell   vonnia csapatait.

A hirosimai konferencia helyszíne egy emlékmű, „amely felhatalmazást ad arra is, hogy  biztosítsuk a béke és a biztonság garantálását a világban, és hogy ne legyen nukleáris    eszkaláció” – jelentette ki a német kancellár.

Lengyel kormányfő: Magyarország helyett Romániával működünk együtt

Régebben a visegrádi együttműködés fontos volt, de most az ukrajnai háború kitörése óta Romániával és a három balti állammal működünk együtt, melyek hasonlóképp ítélik meg Oroszország agresszióját Ukrajna ellen, nem úgy mint Magyarország – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Washingtonban az Atlanti Tanács ülésén.

Térségünkben az Egyesült Államok két államot tart fontosnak stratégiai szempontból: Lengyelországot és Romániát. Varsó teljes mértékben ki is áll az USA mellett, de Románia óvatosabb ugyanis európai mentora, Franciaország más irányvonalat követ. A román elnök – Orbán Viktorhoz hasonlóan – nem tapsolt Zelenszkij elnöknek, aki a végső győzelemről beszélt. Macron francia elnök nem hisz abban, hogy Ukrajna katonai győzelmet arathat Oroszország fölött. Ha Napóleon és Hitler óriási hadseregeinek ez nem sikerült, akkor aligha valószínű, hogy az ukrán hadseregnek ez sikerülhet.

A francia elnök ezért tűzszünetet sürget. Ebből a célból felhívta Pekingből Biden amerikai és Zelenszkij ukrán elnököt, és arra buzdította Hszi Csin-ping kínai államfőt, hogy tegye meg ugyanezt Putyinnal. Maga Macron is rendszeresen tárgyal telefonon Putyinnal az ukrajnai háború kitörése után is, de az orosz elnök mindig azt hangsúlyozza: Oroszországnak Franciaország nem partner, csakis az USA-val hajlandó tárgyalni Ukrajnáról.

Európa nem lesz az USA vazallusa

Ezt üzente a világnak Macron elnök Pekingből, de Morawiecki sietett megnyugtatni az Egyesült Államokat Washingtonban: a francia elnök nem Európa hanem csakis a saját országa nevében beszélt. Lengyelország és a balti államok nagyon is igénylik az amerikaiak jelenlétét Európában, mert tudják: csakis az USA jelent elrettentő erőt Putyin számára. A hírek szerint Morawiecki miniszterelnök fel is ajánlotta az amerikaiaknak: telepítsenek nukleáris fegyvereket Lengyelországba válaszul arra, hogy Putyin Fehéroroszországba vitt olyan rakétákat, melyeket nukleáris robbanófejjel is el lehet látni vagyis közelebb hozta Európához a nukleáris fenyegetést.

Európa határainál egy nukleáris nagyhatalom háborúzik, ezért mielőbb tűzszünetet kell kötni – ezt hangsúlyozza Macron francia elnök. Erről is tárgyal most Pekingben Baerbock német külügyminiszter, és a kínai fővárosba várják Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, aki nagy híve az európai szuverenitásnak.

Közben persze a kínaiak két vasat tartanak a tűzben: Moszkvába küldik a hadügyminisztert, hogy kiderítse: hogy áll valójában a háború Ukrajnában, és főként mit akar valójában Putyin elérni hiszen az orosz diktátor dilemmája az, hogy zsákutcában nemigen lehet tudni, hogy merre van előre.

Nem akarunk az USA vazallusa lenni – üzente Kínából Macron

A francia elnököt, aki együttműködést akar Kínával, nagy pompával üdvözölték Pekingben míg Ursula von der Leyent, aki szankciókkal fenyegetőzött, közel sem fogadták ilyen vezetőknek kijáró tisztelettel a kínai fővárosban.

A brüsszeli bizottság elnökasszonya, akit nemrég a Fehér Házban fogadott Biden elnök, szankciókkal fenyegette meg Kínát arra az esetre, ha fegyvereket szállítana Oroszországnak. Bár a két európai politkus együtt érkezett Kínába, de Pekingben határozottan különbséget tettek közöttük , és ennek Ursula von der Leyen látta a kárát. Hszi Csin-ping elnök ugyanakkor Kantonba is elkísérte a francia államfőt, akit arról győzködött: Európának nem kell választania az Egyesült Államok és Kína között, mindkettővel fenntarthatná a jó viszonyt miközben megőrizné döntéseinek szuverenitását.

“Vazallusokká válhatunk”

A francia elnök a párizsi Les Echos című gazdasági lapnak úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai háború miatt kettészakadhat a világ, és “ennek következtében vazallusokká válhatunk, de ezt jobb lenne elkerülni.”

Macron elnök ugyanis úgy véli, hogy az Európai Uniónak független harmadik pólusnak kellene lennie a világban nem pedig az Egyesült Államok vazallusának.

Ez De Gaulle tábornok diplomáciájának a felújítása: Franciaországnak és általában Európa nyugati felének együttműködésre van szüksége a Szovjetunióval illetve Oroszországgal. Emmanuel Macron elnök az ukrajnai háború kitörése után is beszél telefonon Putyinnal noha az orosz elnök ragaszkodik ahhoz, hogy neki csak az USA elnöke a megfelelő partner.

Korábban Minszkben az ukrajnai rendezésről egy négyes állapodott meg: a német kancellár, a francia elnök, Putyin és az ukrán elnök. Putyin az agresszióval felrúgta az alkut, a válasz reakciót egyértelműen a NATO irányítja, ahol az Egyesült Államoknak meghatározó szerepe van.

Most Macron elnök Kínából felhívta mind az amerikai mind pedig az ukrán elnököt, hogy előmozdítsa a békét Ukrajnában, Hszi Csin-ping kínai elnököt pedig megkérte: gyakoroljon nyomást Putyinra annak érdekében, hogy legyen végre tűzszünet Ukrajnában.

Vita a kínai kapcsolatról az Európai Unióban

A többség, Ursula von der Leyen asszonyhoz hasonlóan az amerikai irányt követi, amely az eddiginél szigorúbb álláspontot kíván Kínával szemben. A kisebbségi vonal viszont az együttműködést hangsúlyozza. Ennek megvan a maga pragmatikus oka: Kína az Európai Unió legfőbb gazdasági partnere, messze megelőzve az Egyesült Államokat. Másrészt pedig azok a tagállamok, melyek önálló európai diplomáciát követelnek, nem akarnak kiszolgáltatottak lenni a washingtoni döntéseknek. Ebbe a kisebbségi csoportba tartozik Scholz kancellár és Macron elnök, akik az amerikai figyelmeztetés ellenére ellátogattak Pekingbe, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, akinek érvényes meghívója van Kínába. Vang Ji, a kínai diplomácia első embere pedig itt járt Budapesten miután Münchenben részt vett a biztonságpolitikai világkonferencián, majd pedig felkereste Moszkvát.

Az Egyesült Államok évek óta kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és azt szeretné, hogyha ehhez az Európai Unió is csatlakozna. Csakhogy kérdés: megengedheti-e magának azt a luxust az Európai Unió, hogy elveszítse legfontosabb gazdasági partnerét? Az Európai Unió számára amúgyis óriási csapás Oroszország energia szállításának jelentős mérséklődése és a hatalmas orosz piac elvesztése.

Kínai együttműködés nélkül vazallus szerep várna az Európai Unióra – ahogy erre Macron elnök célzott a párizsi Les Échos-ban.

Csendes kínaiak

Kína gazdaságilag együttműködik Moszkvával, de nincs katonai szövetség.  Ezt hangsúlyozta a kínai külügyminiszter a pekingi parlament előtt. Csin Kang megerősítette: nem szállítanak fegyvert Oroszországnak.

Kína háromféleképp támogatja az orosz gazdaságot, melyet meggyengítettek a nyugati szankciók – állítja a CIA.

Hszi Csin-ping kínai elnök Moszkvába látogat – jelentette be büszkén Putyin, akit már Orbán Viktor sem keres fel. Blinken amerikai külügyminiszter arra figyelmeztette Pekinget: ne szállítson kamikaze drónokat az orosz hadseregnek, mert akkor súlyos nyugati szankciókkal kell számolnia.

“Az orosz-kínai partnerség a kétségbeesés szülötte, Putyin kapkod, hogy támogatókra találjon, Hszi Csin-ping elnök pedig lecsap az alkalomra” – nyilatkozta a CNN hírtelevíziónak az USA egykori energia államtitkárhelyettese. Keith Krach rámutatott arra, hogy rekordot döntött Kína és Oroszország kereskedelme, amely meghaladta a 190 milliárd dollárt 2022- ben. Tegyük hozzá gyorsan, hogy a pandémia utáni újrakezdés idején az USA-Kína kereskedelem is rekordot döntött, mert felülmúlta a 690 milliárd dollárt.

Kína kihasználja Oroszország szorult helyzetét, és olcsón vásárolja meg az energiahordozókat, melyeket a nyugati államok szankciókkal sújtanak Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Az ukrajnai háború kitörése után az év végéig 45%-kal nőtt az olajimport Oroszországból Kínába meghaladva az 50 milliárd dollárt. A szén import ugyanebben az időszakban 54%-kal nőtt és elérte a 10 milliárd dollárt.

A Gazprom hosszútávú 25 éves földgáz szállítási szerződést kötött a CNPC kínai óriással.

Mindez nagy segítség Oroszországnak, amely nehezen talál vásárlót energiahordozóinak a világpiacon.

A kínaiak elfoglalják a nyugatiak helyét az orosz piacon

Ez a második számú segítség hiszen a nyugati cégek távozása komoly érvágást jelent az orosz gazdaságnak.

“Kína nem támogatja közvetlenül Oroszország háborúját , de kihasználja a helyzetet. Így várható , hogy tovább bővülnek a kínai – orosz gazdasági kapcsolatok”- nyilatkozta a CNN hír televíziónak Neil Thomas, az Eurasia Group vezető elemzője.

A washingtoni kongresszus kutató csoportja már tavaly jelezte, hogy Oroszország jelentős mértékben megnövelte gépek és berendezések vásárlását Kínától, ily módon pótolta részben a kieső nyugati importot. Blinken amerikai külügyminiszter többször is figyelmeztette kínai tárgyaló partnereit: ne szállítsanak olyan chipeket Oroszországnak, melyek nyugati szankciók alá esnek. Ha ezt megteszik, akkor Peking is szankciókra számíthat – hangsúlyozta Antony Blinken, aki elhalasztotta pekingi látogatását a kém léggömbök miatt.

Mit jelent a kínai nyomulás az orosz autós piacon? Az ukrajnai háború kitörése óta a kínaiak részesedése 10%-ról 38%-ra növekedett az orosz piacon, és ez az arány idén valószínűleg tovább növekszik.

Az okostelefon piacon tarolnak a kínaiak: a háború előtt 40% volt a részesedésük, mára ez elérte a 95%-ot!

Dollár helyett jüan

A kínai támogatás harmadik formája pénzügyi: a dollárhiánnyal küszködő oroszok mindinkább áttérhetnek a rubel-jüan fizetésre. Itt is óriási változást hozott az ukrajnai háború: januárban még csak minimális volt a jüan fizetések aránya (1%), november végén már 48%!

Az orosz szuverén alap 60%-ra emelte a jüan részesedését. Anton Sziluanov pénzügyminiszter ki is jelentette, hogy elsősorban azért vesznek jüant, hogy feltöltsék a szuverén alapot. A nyugati szövetségesek 300 milliárd dollár értékű nemzeti bank és szuverén alap követelést fagyasztottak be Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően.

Mire kell Moszkvának a jüan tartalék?

Elsősorban a rubel védelmére hiszen az orosz fizetőeszköz leértékelődött a dollárhoz és az euróhoz képest. A pénzügyminisztérium be is jelentette, hogy idén jüant ad el, hogy rubelt vásároljon belőle.

Peking vékony jégen táncol, mert az USA árgus szemekkel figyeli a két állam kapcsolatát. A UnionPay nevű kínai fizetési rendszer ezért immár nem fogad el Oroszországban kibocsátott bankkártyákat, mert a kínaiak tartanak az amerikai szankcióktól – írta meg a moszkvai Kommerszant.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!