Kezdőlap Címkék Donald Tusk

Címke: Donald Tusk

Médiaháború lengyel módra

0

Ellenzékbe kerülve a jobboldali radikális PiS, és annak vezére, Jaroslaw Kaczynski, egyszercsak felfedezte a médiapluralizmust. Amíg hatalmon voltak addig mindent megtettek annak érdekében, hogy a kormányzati ellenőrzés alá vonják a média mind nagyobb részét.

A Gazeta Wyborcza című ellenzéki lap főszerkesztője egyenesen azt vizionálta, hogyha a PiS megnyerte volna a választásokat, akkor Putyin médiapolitikája köszöntött volna be Lengyelországban is. De hát nem a PiS nyert, a liberális Donald Tusk alakíthatott kormányt, amely hozzákezdett a közszolgálati média átalakításához. Pontosabb lenne talán visszaalakításról beszélni hiszen Lengyelországban a közmédiát – Orbán Viktor radikális módszereit követve – teljes mértékben kormányzati médiává alakították át, amely éppúgy működik mint Kádár János agitprop rendszerében. A különbség csak annyi, hogy a kormányzati médiát már nem a pártközpontból irányítják mint Lakatos elvtárs idején hanem a Karmelita kolostorból.

Rogán Antal ráadásul nagyobb hatalmú ember mint Lakatos elvtárs hiszen ő a titkosszolgálatok fura ura is bár állítólag minden fontos kérdésben itt is Orbán Viktor dönt.

A média és a titkosszolgálat túlságosan is fontos ahhoz, hogy Orbán Viktor kiadná a kezéből. Lengyelországban is személyesen Jaroslaw Kaczynski vette kezébe az ügyet: a közszolgálati média épülete előtt tiltakozik a PiS a várható változások ellen.

Kaczynski kijelentette:

”nincsen demokrácia médiapluralizmus nélkül. Lengyelországban jelenleg ez a közszolgálati média”

– hangoztatta a PiS vezére. Aki kihasználta az alkalmat az Európai Unió bírálatára is, ami számunkra igaencsak ismerősen hangzanak a magyar  közszolgálatinak nevezett médiából:
”Vannak német – francia tervek Európa központosítására. Ezek a tervek meg akarják fosztani az országokat a függetlenségüktől. Mindent meg kell tenni, minden módszert fel kell használni annak érdekében, hogy erre ne kerülhessen sor.”

Mit mond Tusk miniszterelnök?

Jövőre a közszolgálati média egyelőre nem kap költségvetési pénzeket. Erre csak azután kerülhet sor, hogy a közszolgálati médiát átszervezték – hangsúlyozta a liberális miniszterelnök.

Donald Tusk lelkes Európa párti és Olaf Scholz kancellárral valamint Emmanuel Macron elnökkel együtt híve annak, hogy az Európai Unió elmozduljon az Európai Egyesült Államok irányába. Sok függ a jövő júniusi európai választásoktól. Ha a jelenlegi néppárti – szocialista – liberális és zöld mainstream nem veszít túlságosan sok mandátumot, akkor az Európai Unió előreléphet az Európai Egyesült Államok irányába. Ezt minden eszközzel akadályozza Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski, akik abban reménykednek, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba. Trump nem is nagyon titkolja, hogy gyengíteni sőt szétverni szeretné az Európai Uniót hiszen az amerikai óriáshoz képest akkor csak törpék vennék körül az Egyesült Államokat. Orbán és Kaczynski nem akarják észrevenni, hogy Trump csakis az Európai Unió gyengítésére használja fel őket, egyébként pedig fütyül Lengyelországra vagy Magyarországra. Az USA számára az egész térség csakis stratégiai szempontból fontos, Trumpot viszont a pénz érdekli igazán. Azt pedig nemigen lehet csinálni Európa keleti felében, ezért Trump térképén

Orbán és Kaczynski hasznos idióták, akiket fel lehet használni a PR kampányban miközben a magyar miniszterelnök és a lengyel ellenzék vezére nem veszi észre, hogy maguk alatt vágják a fát az Európai Unió gyengítésével.

Orbánnak “elévülhetetlen érdemei” vannak az Európai Unió tervezett reformjában

Négy sebességes Európát terveznek Brüsszelben, Berlinben és Párizsban. Az Európai Unió fontos döntéshozói ugyanis arra jutottak, hogy meg kell szüntetni azt a problémát, melyet Orbán Viktor gyakori vétója okoz Brüsszelben. Milyen lenne az új Európai Unió, ha a jövő évi választásokon győznek a mérsékelt középutas erők, és Berlin valamint Párizs kitart az elképzelései mellett?

Az Európai Unió egyértelműen lépést tenne az Európai Egyesült Államok irányában. Az Európai Parlement mindinkább olyan szerepet játszana mint a képviselőház Washingtonban. A szenátus szerepét a Tanács töltené be, melyben a tagállamok állam és kormányfői jelenleg a legfőbb döntéseket meghozzák. Emiatt az Európai Unió szinte döntésképtelen, mert bármelyik tagállam szinte bármikor vétózhat, és ezt a lehetőséget használja ki a magyar diplomácia és személyesen Orbán Viktor.

A négy sebességes Európa ezt a problémát küszöbölné ki: aki ragaszkodik a vétóhoz az csak úgy maradhat az Európai Unió tagja, hogy beéri a harmadik körös tagsággal. Az első körben üldögélnének a magállamok, melyek Franciaország és Németország vezetésével előre akarnak lépni az Európai Egyesült Államok irányában. Ennek következtében elfogadják azt az újítást, hogy a brüsszeli bizottság, melynek létszámát radikálisan csökkentenék egyre inkább úgy szerepelne mint egy európai kormány. Elnöke egyben a Tanács ülésein is elnökölne.

A második körbe azok az uniós tagállamok kerülnének, melyek tagjai az euró zónának, de ragaszkodnak a vétóhoz. A harmadik körbe kerülnének az olyan tagállamok mint Magyarország, melyek nem tagjai az eurózonának, és ragaszkodnak a vétójoghoz. Végül a negyedik körben a tagjelölt országok képviselői kapnának helyet.

Lavrov orosz külügyminiszter: “az uniós diplomata néma levente”

Herman János egykori külügyi államtitkár a Pénzügykutató Intézet Andrássy körében elmesélte, hogy együtt járt Moszkvában a nevezetes diplomáciai főiskolára Szergej Lavrov jelenlegi orosz külügyminiszterrel, akivel egy foci csapatban játszottak. Később egyikük uniós diplomata lett, a másik Putyin külügyminisztere. Ebben a minőségben tudakozódott Szergej Lavrov arról, hogy mi az Európai Unió álláspontja Koszovó ügyben? Herman János kénytelen volt beismerni, hogy nincs közös álláspont vagyis erről hivatalosan nem mondhat semmit sem!

“Az Európai Unió diplomatája  tehát  néma levente”

– állapította meg vigyorogva Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Oroszországgal szemben azonban egységes az Európai Unió Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – a magyar diplomáciát kivéve.

Orbán Viktor Trump visszatérésére vár, Brüsszel tart ettől, de hogyha bekövetkezik az America First második verziója, akkor ettől felgyorsulhat az európai integráció, mert a magyar miniszterelnököt kivéve minden európai vezető veszélyként fogja fel Trump külpolitikáját, amely egyszerűen semmibe veszi Európa érdekeit.

Jeszenszky Géza ex külügyminiszter és washingtoni nagykövet arra figyelmeztette az Andrássy kör tagjait, hogy az Európai Uniót éppúgy elveszejtheti a nemzeti önzés mint az Osztrák – Magyar Monarchiát, melyet 11 nemzet alkotott, és ezek torzsalkodását képtelen volt kezelni a Habsburg monarchia – nem utolsósorban a magyar elit szűklátókörű nacionalista politikája miatt. Erre a magyar érdekképviseletre Magyarország rettentően ráfizetett – emlékeztetett az első demokratikusan meg választott magyar kormány külügyminisztere.

Hogy finanszírozza Brüsszel Ukrajnát?

Új forrásokat kell találnia az Európai Uniónak a jövőben, mert a GDP 1%-ának befizetése a közös kasszában nem jelent elegendő anyagi alapot a szükséges reformok végrehajtására, az új tagállamok támogatására. Ukrajna évente mintegy 20 milliárd euróba kerül az Európai Uniónak. Az újjáépítés ennél nyilvánvalóan jóval többe kerülne, de ez egyúttal lehetőség is a beruházásra.

Miután a magyar diplomácia ellenséges Ukrajnával szemben, ezért nagy valószínűséggel kizárják Magyarországot azok közül, akik részt vehetnek az ország újjáépítésében.

Hogy oldhatja meg az Európai Unió a finanszírozás problémáit? Egyrészt a multi óriások – Apple, Microsoft, Meta stb. – megadóztatásával. Brüsszel már kirótt milliárd eurós adókat a multi óriásokra, de azok nem sietnek ezeknek a hatalmas összegeknek a befizetésével. A másik megoldás a közös hitelfelvétel. Merkel német kancellár intézte el az első ilyen közös mega hitelt – 750 milliárd euró. Ebből már minden uniós állam kapott pénzt kivéve Lengyelországot és Magyarországot. Donald Tusk azzal kampányolt Lengyelországban, hogyha nyer, akkor ő megszerzi az uniós eurómilliárdokat. Erre jó esélye is van, ha kormányra kerül. Magyarország így magára maradna, mert Brüsszel példát akar statuálni: Orbán vétóival szemben a pénz fegyvert alkalmazza. Kérdés, hogy meddig bírja a nemzeti együttműködés rendszere az eurómilliárdok nélkül?

“Következményei lesznek annak, ha valaki egy olyan autoriter lúzert támogat mint Putyin”

Figyelmeztette Orbán Viktort a kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkező egykori lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski, aki a Válasz portálnak nyilatkozott.

Radoslaw Sikorski szerint a magyar-lengyel kapcsolatokban máris látszik a jele annak, hogy Putyin Ukrajna elleni agresszióját másképp ítélik meg Magyarországon mint Lengyelországban.

Sikorski, aki a liberális kormány külügyminisztere volt arra számít, hogy a jövő évi választások után visszatérhet a hatalomba. Orbán Viktor kiváló kapcsolatot ápol Kaczynski jobboldali Lengyelországával, de az ellenzék vezére, Donald Tusk a magyar miniszterelnök fő kritikusai közé tartozik.

“Orbán benyal Putyinnak” – írta Sikorski Deutsch Tamásnak az Európai Parlamentben még jóval az ukrajnai háború előtt 2020-ban. Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően a magyar kormány megtiltotta a fegyverszállítást Ukrajnának, és az Európai Unióban harcol az Oroszország elleni szankciókkal szemben.

“Következményei lesznek annak, ha valaki egy olyan autoriter lúzert támogat mint Putyin.”

A magyar kormány érve az, hogy az Európai Uniónak szüksége van az orosz földgázra és kőolajra. Az Északi Áramlat tengeralatti gázvezetéket, amely Oroszországból szállított földgázt közvetlenül Németországba, Jaroslaw Kaczynski annak idején a Molotov-Ribbentrop paktumhoz hasonlította. Sztálin és Hitler megállapodása kettéosztotta Európa keleti felét a náci Németország és a kommunista Szovjetunió között. Lengyelországot újra felosztották.

Az Egyesült Államok a kezdettől fogva ellenezte az Északi Áramlat 1 és 2 megépítését. Épp ezért meglepetést keltett amikor a kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkező Radoslaw Sikorski ezt írta a vezetékek felrobbantásakor idén szeptember:

“Köszönjük Amerika!”

Sikorski ma is úgy véli, hogy Putyinnak nem állt érdekében az Északi Áramlat gázvezetékek megrongálása.

“Nem látom be, hogy Putyin miért is robbantotta volna fel a saját politikai-gazdasági befektetését. Ha a dán és a svéd hatóságok olyan jeleket találnak, amelyek az oroszok szerepére utalnak, akkor hallunk még erről. Ha nem, akkor marad a rejtély”

– mondta Sikorski.

Az orosz hírszerzés hekkerei feltörték Liz Truss akkori brit miniszterelnök levelezését, és abból az derült ki, hogy a brit hírszerzés hajthatta végre az akciót – az USA megbízásából.

A Biden adminisztrációval jó kapcsolatokat ápoló Radoslaw Sikorski vissza akar térni a hatalomba Varsóban: “Nyerni fogunk méghozzá nagyot. A PiS-t (Kaczynski pártját) túl magasra szokták mérni a közvélemény kutatók, mert van az emberekben bizonyos félelem. Nem akkora mint Oroszországban, de Lengyelországban ez már egy félig-meddig autoriter kormányzat, amely visszaél a titkosszolgálatok felhasználásával, a Pegasus lehallgatással stb.

Ami a jövő évi választást illeti, már látható a pánik a kormány oldalán” – nyilatkozta Radoslaw Sikorski egykori lengyel külügyminiszter.

A Fidesz fiúk még mindig hintáznak

„Ebben a háborúban minden valóságos: Putyin őrülete és brutalitása, az ukrán áldozatok, a Kijevre hulló bombák. Csak a szankcióink nem igaziak. Szégyelljék magukat azok az EU-s kormányok, amelyek megvétózták a határozott döntéseket (Németország, Magyarország, Olaszország)” – írta Twitter-oldalán Donald Tusk, az Európai Tanács volt elnöke, és az Európai Néppárt elnöke.

Franciaország továbbra is napirenden tartatja az EU-ban, hogy Oroszországot zárják ki a SWIFT nemzetközi utalási rendszerből. Az Európai Unió vizsgálja is ennek lehetőségét, felmérik a várható következményeket. Közben Németország is nyitott lett a bevetésre, Olaszország is tett egy bizonytalan lépést az elfogadás felé. Pedig Magyarország és mellett ők vétóztak még csütörtökön.

Dmitro Kuleba, az ukrán külügyminiszter Twitteren szólította fel szövetségeseit, hogy több és keményebb szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben.

„A putyini agresszió megakadályozása érdekében felszólítjuk partnereinket, hogy vezessenek be újabb szankciókat Oroszországgal szemben. Tegnap megtörténtek az első komoly lépések, amiért hálásak vagyunk. Most fokozni kell a nyomást, hogy Putyint megállítsuk” – írta.

Végül nyomatékosított: „Oda kell csapni Putyin gazdaságának és a szövetségeseinek. Csapjunk oda többször. Csapjunk oda keményebben. Most kell odacsapni.”

A Fidesz fiúk még mindig képtelenek teljes mellszélességgel az ukránok mellé állni. A Reuters a Telexnek is elküldött beszámolója szerint Orbán azt mondta, „Magyarország világossá tette, hogy minden szankciót támogatunk, tehát semmit nem fogunk blokkolni, tehát amiben az Európai Unió miniszterelnökei meg tudnak állapodni, azt elfogadjuk és támogatjuk.”

Kovács Zoltán kormányszóvivő a Twitteren szokásos hazugságával spékelte meg az időközben kényelmetlenné vált helyzetet. Egyszerűen fake news-nak nevezte, hogy a magyarok blokkolnák a szankciót. Ugyanakkor nem írta le nyíltan, hogy támogatnánk Oroszország kizárást a SWIFT rendszerből. Ez ugye azért hangzik olyan jól, mert a magyarokon kívül még volt olyan ország amelyik képviselője ódzkodot ettől a drasztikus lépés megtételétől.

Ha szorult volna beléjük tisztesség hangosan követelnék a még habozó országoktól az elfogadást. Most is csak azért módosítottak hozzáállásukon mert reggel óta megváltozott több, eddig elutasító ország álláspontja. Már a németek, és az olaszok sem utasítják el  határozottan ezt a valóban hatékony lépést, annak ellenére sem, hogy tudják ez egész Európától, így tólük is jelentős áldozatot követel.

Orbán az uniós állásponttal nem tud szembeszállni ezért is hangoztatja, hogy mindent megszavaz, mert nyakukon a unió kötele. Hja, kérem egy pragmatikus populistának különben sem esik nehezére most A-t, és egy óra múlva B-t mondani, ha önös érdeke ezt kívánja.

És ott az a temérdek pénz az Eu bankszámláján…

Márki-Zay és Tusk

Orbán Viktor szombati varsói látogatását megelőzve csütörtökön Varsóban találkozott Donald Tusk és Márki-Zay Péter.

A két ellenzéki vezér találkozójának az ad különös aktualitást, hogy az előzetes hírek arról szóltak: szombaton Varsóba érkezik Orbán Viktor miniszterelnök, aki bejelentené milyen európai parlamenti frakcióban folytatja politikai tevékenységét a Fidesz.

Mindkét liberális konzervatív elveket valló ellenzéki politikus kifejezett célja az olyan politikusok leváltása, mint Kaczynski és Orbán, akik hatalmukat az Európai Unió aláásására használják, miközben az unió pénzügyi támogatásának legnagyobb haszonélvezői.

Kezdetben az volt Orbán elképzelése, hogy egyesíti a két szélsőjobboldali frakciót az Európai Parlamentben, de ez kudarcba fulladt.

Putyin a háttérben

Erre mutat rá Márki-Zay Péter és Szymon Holownia lengyel politikus, aki az elnökválasztáson a harmadik helyen végzett mint független jelölt. Közös nyilatkozatukban arra hivták fel a figyelmet, hogy az európai szélsőjobb mögött Putyin vigyorog. Ez különösen kellemetlen vád Lengyelországban, ahol az évszázados orosz ellenesség miatt igen kevesen barátkoznak Oroszországgal. Jaroslaw Kaczynski személyes ellenfelének is tekinti Vlagyimir Putyint, mert őt tartja felelősnek ikertestvére, Lech Kaczynski haláláért.

„Ne csatlakozzanak egy Putyin párti és Európa ellenes szövetséghez!”

– erre kérte Orbánt és Kaczynskit Márki-Zay Péter és Szygmunt Holownia lengyel politikus.

Mit szól mindehhez a NATO és különösen az USA?

Magyarországon ez a kérdés nem vetődik fel, de Lengyelországban igen. A lengyel közvélemény meg van győződve az orosz fenyegetés reális veszélyéről, ezért az elit számára a NATO elkötelezettség és az Amerika barátság kötelező!

Varsó és Budapest álláspontja Ukrajna ügyében is eltérő: míg Lengyelország támogatja Ukrajna szuverenitását Oroszországgal szemben, a magyar kormány cinikusan együttműködik Putyinnal  a kijevi kormánnyal szemben.

Ez egy újabb szempont ami miatt Orbán varsói útja nincs sikerre ítélve, amely ismét csak a magyar diplomácia zsákutcáját jelzi.

Orbán Putyin egyet akar?

Jobboldali reneszánszról beszélt a magyar miniszterelnök Budapesten azt követően, hogy találkozott Matteo Salvinivel, az olasz jobboldal vezérével és Mateusz Mazowiecki lengyel kormányfővel.

Populista reneszánsznak írja le ezt a világsajtó jórésze , amelyik elsősorban PR eseményt lát a hármas találkozóban. Sem pártszövetség nem született sem pedig közös program – állapítja meg a New Yorki Bloomberg. Miért nem?

Mert komoly nézetkülönbségek vannak a három vezér között. A legkomolyabb talán az, hogy milyen viszonyban legyenek Oroszországgal?

Moszkvában koccintanak

Erről beszélt a budapesti hármas találkozó kapcsán Donald Tusk. Az Európai Néppárt elnöke, aki korábban sem fukarkodott Orbán Viktor bírálatával, arra mutatott rá, hogy a lengyel kormánypárt , a PiS súlyos kockázatot vállal. Orbán Viktor Putyin érdekeinek képviseletében lép fel az Európai Unióban miközben az USA külügyminisztere nemrég Brüsszelben a demokrácia ellenfelei közé sorolta Putyin elnök Oroszországát. Varsóban az atlanti lojalitás nem képezheti vita tárgyát miközben mind Orbán Viktor mind pedig Matteo Salvini kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával.

A populista reneszánsz tehát már mindjárt az elején súlyos és megoldhatatlan diplomáciai dilemma előtt áll: Putyinnal vagy ellene?!

Hidegháború?

Varsóban teljes mértékben támogatják az USA hidegháborús retorikáját Oroszországgal szemben. Lengyelország számára természetes, hogy az ellenzéki Navalnij bebörtönzése miatt az USA és az EU szankciókkal sújtotta Putyin embereit.

Szijjártó külügyminiszter ugyan megszavazta a szankciókat, de sietett kijelenteni, hogy azok nem érnek célt. Hangsúlyozta: Magyarország nem akar új hidegháborút! A magyar diplomácia vezetője az orosz vakcinával oltatta be magát, és így a Szputnyik egyik reklám arca lett. Mindezt nem könnyű eladni a lengyel közvéleménynek. A PiS vezére, Jaroslaw Kaczynski személyes dilemma előtt is áll: korábban Putyint ikertestvére, Lech Kaczynski államfő meggyilkolásával vádolta. Az ex államfő gépe Katyn közelében zuhant le: az oroszok szerint baleset történt míg Jaroslaw Kaczynski szerint poltikai gyilkosság.

Biden és Tusk állhat Orbán eltávolítása mögött

A magyar miniszterelnök a legutolsó pillanatig élvezte a németek és személyesen Angela Merkel kancellár támogatását az Európai Néppártban. Ez az ami megszűnt, és tarthatatlanná vált Orbán Viktor helyzete az Európai Néppártban, ahol minden uniós csúcs előtt egyeztethetett Angela Merkel kancellárral. Miért hátráltak ki mögüle a németek és személyesen Angela Merkel kancellár?

Biden figyelmeztetése

A müncheni biztonságpolitikai konferencián, mely az amerikai elnök európai bemutatkozása volt, Biden név nélkül ugyan, de bírálta Németország kancellárját és más európai vezetőket, mert megtűrnek az Európai Unióban olyan anomáliákat mint a – szintén konkrétan meg nem nevezett – nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon. A virtuális csúcs idején személyes párbeszéd is folyt, és ezen Biden állítólag arra hívta fel Merkel kancellár figyelmét, hogy Orbán Viktor politikája veszélyes vírus lehet, amely az egész Európai Unió működőképességét teheti kockára a vírus válság idején.

Az USA nemcsak a CEU részleges eltávolítását és a sajtószabadság korlátozását sérelmezi Magyarországon hanem azt is, hogy közben Orbán Viktor kiváló kapcsolatot ápol Oroszországgal és Kínával, melyeket Biden hazája legfőbb ellenfeleinek tekint.

Tusk kontra Orbán

A német sajtó Bidennek tulajdonítja Angela Merkel irányváltását, de a lengyel Donald Tusk jelentős szerepére is rámutat. A Polgári Platform vezetője állítólag azt közölte a németekkel az Európai Néppártban, hogy amennyiben nem hagyják jóvá a módosítást, amely lehetővé teszi Orbán eltávolítását, akkor ők lépnek ki! Mindez elgondolkodtatta Manfred Webert, akinek személyes elszámolnivalója is volt Orbán Viktorral, aki megakadályozta, hogy ő legyen a Spitzenkandidat vagyis az Európai Néppárt jelöltje a brüsszeli bizottság élére. Ezért több német lap is elégedett mosolyt vélt felfedezni Manfred Weber arcán miután Orbán Viktor tudatta: nem várja meg míg kiteszik, hanem „önként” távozik a frakcióból…

Orbán a probléma maga

Ismét nem jött be Orbán reménye. Előbb Orbán lélektársa, Trump maradt alul és néhány napon belül dicstelenül hagyhatja el a Fehér Házat, míg szombaton Friedrich Merz szorult kisebbségbe a CDU elnöki pozíciójáért vívott versengésben, pedig Orbán az ő győzelmében bízva húzta-halasztotta a kenyértörést az EPP-vel.

Egy hét és két megrendítő ütés

Biden győzelme után Armin Laschet is nyert, aki egyértelműen Merkel középutas politikájának folytatója. Laschetnek arra is megnőtt az esélye, hogy az ország következő kancellárjává váljon a Bundestag szeptember 26-ára kitűzött választáson. Nem túl bíztató jövőkép ez az autokratizmusra hajló magyar kormányfő számára. 

Mostantól Laschetnek meg kell küzdenie  a pártcsalád renitens tagjával, a Fidesszel. A magyar kormányzópárt jóideje csak fejfájást okoz az Európai Néppártnak (EPP). Donald Tusk, az EPP vezetője röviden üdvözölte a küldötteket a CDU szombati virtuális kongresszusán, és felszólította a CDU-t, hogy foglaljon egyértelmű álláspontot a Fidesszel folytatott vitában.

„Az EPP-ben mindenki nagyra értékeli a CDU türelmét és kitartását, de amikor a „közös értékeink” megvédéséről van szó, nehéz döntések várnak az EPP-re” – mondta Tusk, anélkül, hogy kifejezetten megnevezte volna Orbán Viktor pártját.

„Az Ön pártjának egyértelmű álláspontja meghatározó lesz, és ezért aranyat ér majd” – mondta az EPP elnöke, hozzátéve, hogy biztos abban, hogy „ebben az esetben sem fog minket cserbenhagyni”. Az EPP tagsága Orbán pártját – egyelőre – csak felfüggesztette, míg a párt kizárására tett kísérletek kudarcot vallottak a német keresztény pártok – a CDU és a CSU – hozzáállása miatt.

Tusk – aki régóta szorgalmazza a Fidesz kizárását az EPP-ből – elismerte, hogy mindig számíthat a CDU-ra.

„Nagyrészt nektek is köszönhető, hogy a szabadság, az őszinteség, az átláthatóság, az igazság és az ész nem veszett el az autoriter irányzatok, a korrupció, a hazugság és a populizmus elleni küzdelemben” – mondta Tusk a kereszténydemokratáknak.

A CDU kormányzási módja „nem csak Németországnak, hanem egész Európának előnyére volt” – mondta Tusk, aki példaként hozta fel Németország keleti szomszédait, a balkáni országokat és Ukrajnát.

„Ha nem veszítettük el a hitet, hogy az egyesített Európának van jövője, és értékeinknek van értelme, ez az önök következetességének, türelmének és egyszerűen tisztességének is köszönhető”

– mondta Tusk, megköszönve a CDU-nak a nehéz helyzetekben megtett következetes politikai kiállását.

Orbán azt hiszi, akinek többsége van, az azt csinál, mit akar

Donald Tusk néppárti vezető a német Spiegelnek adott interjújában azon a véleményének adott hangot, hogy az Unió akár fel is bomolhat a járvány okozta gazdasági válság miatt. Ennek elkerülése érdekében radikális ellenlépéseket sürget. 

Donald Tusk az Európai Néppárt (EPP) vezetője, aki korábban az EU Tanácsának elnöke volt úgy véli, hogy a Németországhoz hasonló országokat még inkább be kell vonni a koronavírus okozta válság utáni újjáépítés finanszírozásába. A SPIEGEL interjúban „blitzkrieg” -re, villámháborúra hív fel a gazdasággal kapcsolatban.

Tuskot hangsúlyozza az EU a koronavírus válság miatt akár kudarcot is vallhat.  A világjárvány mindenkit érint, és nem lehet elővenni bűnösöket. Ez nem az első válság az Európai Unió történetében, volt saját tapasztalata is a Tanács elnökeként, gondoljunk csak Görögországra és az euróra. Megszokta a válságokat.

„Néha az a benyomásom, hogy az EU csak a válságok leküzdésére van.”

Igaz azonban, hogy a világjárvány olyan kihívás amivel még sosem álltunk szemben.

Tusk az újságíró kérdésére elmondja, hogy ebben az évben dűlőre akarja vinni Orbán Viktor magyar miniszterelnök Fidesz pártjának az EPP-ből való kizárását. Még nem tudja mikor tárgyalja a gyűlés a kizárást, de szerinte eljött az idő a döntéshozatalra.

Orbán azt hiszi, akinek többsége van, az azt csinál, mit akar. A magyar kormányfő szeretné átalakítani a Néppártot, vagy annak egy részét a nemzeti-konzervatív, autoriter erők szövetségévé.

„Sajnos jelenleg nem az a helyzet, hogy ebben a politikai családban száz ellenfél jutna Orbánra.” – mondja.  A brexit és Trump időszakában élünk, a demokráciáért vívott harc globális. Ezért ébernek kell lennünk” – utalt Tusk a néppárti erőviszonyokra.

Orbán a vírustól való félelemmel bővíti erejét – mondja Tusk. Véleménye szerint az EU sorsa bizonyos mértékben függ Orbán féle autoriter vezetők ellen tett lépésektől.

Orbán Viktor a menekültválság kezdete óta vészhelyzeti eszközökkel kormányoz, az emberek félelmét pedig – legyen szó a migrációról, vagy a vírusról – a saját hatalma kiépítésére használja. Néhány intézkedés nyilvánvalóan jogos és jogszerű is, azonban a demokrácia szellemiségével ez már összeegyeztethetetlen.

„A történelem során sokszor láthattuk, hogy a politikusok a hatalmuk kiterjesztésére törvényeket használnak. Németországban ismerős lehet ez. Abban pedig biztos vagyok, hogy Carl Schmitt, aki például az antiszemita Nürnbergi Törvényeket a „Szabadság Alkotmányának” nevezte büszke lenne Orbán Viktorra” – fejtetteki véleményét Donald Tusk.

Hevesen kritizálja Lengyelország azon tervét, hogy a koronavírus válság ellenére megtartja akarja tartani az elnökválasztást.

Jarosław Kaczyński, a PiS párt vezetője veszélyesebb, mint Orbán – mondta Tusk.

Arra a kérdésre, hogy az olasz és a spanyol polgárok is mélyen csalódottak az EU-ban, és elfordulnak az uniótól azt benyomást keltik, hogy Brüsszel túl későn és túl habozóan reagált a koronavírusra Tusk elmondja, hogy ezt a két katasztrófa sújtotta országot az Európai Uniónak kötelessége megmenteni a gazdasági csődtől.

Mégis kész a jelentés a Fideszről

Lassú tűzön főzik a Fideszt az EPP-ben? Vagy csak ellentmondásos kiszivárogtatások? Tény: mégis kész a „három bölcs” jelentése a Fideszről, amit Tusk bemutat a néppárti gyűlésnek februárban. Az viszont nem világos, hogy döntés is lesz-e.

Fél nappal azután tette közzé bejelentését Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, hogy a mindig jól értesült Bloomberg hírügynökség tudatta: a Néppárt februári közgyűlésén halasztás várható a Fidesz felfüggesztett tagsági jogáról, mert a „három bölcs” – és mögöttük maga az EPP – annyira megosztott, hogy nem jutottak dűlőre. Ezután Tusk váratlanul részbeni cáfolatot közölt.

„Most fejeztem be az értékelő bizottsággal (Herman Van Rompuy, Wolfgang Schüssel és Hans-Gert Pöttering) folytatott ülésemet. A jelentés értékelését a pártvezetõkkel folytatott konzultációm után mutatom be a közelgő EPP Politikai Közgyűlésen” – írta a Twitteren a lengyel politikus. A homályt persze nem oszlatta el Tusk. Arról például hallgat, hogy a jelentés bemutatása azt jelenti-e, hogy hivatalosan is napirendre veszik-e a Fidesz tagsági viszonyát; az EPP közgyűlésének beharangozója változatlanul nem árul el semmit a programról.

Ezért aztán csak találgatni lehet arról, hogy az amerikai hírügynökséget valóban téves információba futott bele, vagy a hiányos-ellentmondó közlésekkel „lassú tűzön főzik” a Fideszt, illetve Orbán Viktort. Annak érdekében, hogy az EPP-től gyorsuló tempóban távolodó magyar pártot rábírják az önkéntes távozásra, anélkül, hogy szavazni kelljen a Fidesz kizárásáról. Márpedig más aligha jöhet szóba azután, hogy múlt héten az Európai Parlamentben az EPP nagy többsége is felsorakozott a tőlük balra álló pártcsoportok mellett, és megszavazták a 7. cikkelyes eljárás folytatására felszólító határozatot Magyarország és Lengyelország ügyében.

Az ugyanis tényként jelenthető ki, hogy látható ellentét van az EPP északi és déli pártcsoportjai között. Előbbiek közül a kisebbek jó ideje követelik a Fidesz kizárását az itteni jogállamisági problémák miatt, és a jelek szerint mostanra csatlakozott hozzájuk a német delegáció nagy része is. A déli tagpártok körében viszont erősebb a megértés Orbán politikája iránt – erre hivatkozott a miniszterelnök is, amikor megindokolta, miért maradtak mégis az EPP-ben, noha „egy centiméterre” volt attól, hogy múlt csütörtökön, az EP-szavazás után kilépjen.

És alighanem a közelmúltban az EPP-ben is világossá vált, hogy a Brexit után az EPP-nek éppenséggel még öttel több is lesz a képviselője az EP-ben a helyek részbeni újraosztásakor. Vagyis a 12 fideszes távozása nem súlyos vérveszteség (az egy KDNP-s a jelek szerint marad), az ellenzéki térfélen gyarapodni csak a széljobbos Identitás és Demokrácia fog 73-ról 76-ra.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!