Dobrev Klára Archives » Független Hírügynökség

Kezdőlap Címkék Dobrev Klára

Műelemzés – „A baloldal elvenné a tanárok pénzét”

2024-03-20

Hát igen. Ilyenek ezek a baloldaliak. Ha már az Orbán család és a NER lovagok keserves munkával (jachtozás) lenyúlt pénzecskéjét nem tudják horgas karmaikkal magukhoz kapirgálni, szegény tanárok fizetésére ácsingóznak. Érdekesség, hogy amikor könnyen elvehették volna, mert ők voltak hatalmon, akkor nem vették el, ugyanis a 2010. előtti kormányok nagyobb arányban költöttek a GDP-ből oktatásra, mint az Orbán féle brancs bármelyik évben. Láthatóan nem csak mohó ez a baloldal, de még következetlen is.

„Az elmúlt két évben összességében megduplázódott a pedagógusképzést választók aránya hazánkban. Nagyon úgy tűnik, hogy a magyar társadalom érintett része megértette és magáévá tette az új életpályáról szóló törvény legfőbb üzenetét, miszerint a gyermekeink nevelésével, oktatásával foglalkozók anyagi és erkölcsi megbecsülésének egy felelős kormány gondolkodásának középpontjában kell állnia minden időben.”.

Mint az a statisztikából látható, a pedagógusképzést választók száma (fő):

2015: 20042 2018: 18830 2021: 14727

2016: 21529 2019: 18862 2022: 13658

2017: 18935 2020: 12871 2023: 18845

Hogy ezekből a számokból milyen matematikai műveletekkel jön ki az „összességében”, a „megduplázódás” és hogy mihez lett arányítva micsoda, az kissé érthetetlen, de ismerve a médiumot, ahol ez írás megjelent, a francot sem érdekli arrafelé a kérdés. Ha Szerző azt írta, akkor azt írta. Megduplázódott, és punktum! Összességében és középpontjában, snitt.

Mint tudjuk, a tanárok és óvónők bére 2010. óta több ütemben emelkedett, 2013. és 2017. között ötvenszázalékos, 2020-ban és 2022-ben tíz-tíz százalékos, 2023-ban pedig átlagosan 14 százalékos béremelés történt. Az inflációt figyelembe véve az oktatói/nevelői fizetések reálértéke 2017-ig nőtt, ekkor érte el a csúcsot 32 %-kal haladva meg a 2010-es évit, aztán a reálérték csökkenni kezdett, és a múlt évben pont ugyanannyi volt, mint 2010-ben, ami nem azt mutatja, hogy „a gyermekeink nevelésével és oktatásával foglalkozók erkölcsi és anyagi megbecsülése állt volna a kormány gondolkodásának középpontjában”. Egyáltalán nem azt. Középpont helyett inkább a perifériát mondanám, ha ugyan egyáltalán állt valahol. Az ilyen viselkedés nagyon is illik egy nem annyira tudás-, hanem sokkal inkább munkaalapú társadalmat építő kormányhoz. Hiába hadoválnak, hogy ennyi meg annyi a nominális bér értéke, az infláció 2023-ra sikeresen lenullázta az összes addigi tanári fizetésemelést 2010-től máig, azaz 13 éven át. Mivel pedig az inflációhoz döntő részben a kormányoknak meg a nemzeti bankoknak van köze, a tettes kiléte nem vitás.

Így aztán szegény pedagógusok úgy érezhetik, hogy Orbán alatt megállt az idő, a regnálás során ugyanis nem történt számukra semmi pozitív fejlemény, azaz a kormány már jó ideje nem annyira felelős, hanem sokkal inkább felelőtlen az új nemzedékkel szemben, amelyet állítólag fokozottan gyámolít. Csak valahogy nem sikerül neki ez a gyámolítás, amint ez a pedagógus fizetések 2010-óta való nemnövekedéséből meg az egyéb (nem kicsi) pedofil botrányokból látható. Úgy látszik fideszéknek, nincs ehhez tehetségük. És mihez van, kérem, kérdem én (pedig nem kellene). Szóval a pedagógusoknak annyi. Vagyis nulla. Napjainkig.

Na de majd most! A kormány az eltelt 13 év alatt, azaz villámszerű gyorsasággal megértette az idők szavát, és íme, máris itt az életpálya törvény, amely bemutatja, hogy hogy micsoda elképesztő mértékben fogja az eddig ugyan inkább felelőtlen, de mostantól immár felelős kormány a pedagógusok bérét emelni… majd egyszer.

Ha jön, lesz pénz

Jelenleg ugyanis nincs. Az ország költségvetése kifeküdt, a 27 %-os világbajnok ÁFÁ-ból, egyéb adókból meg a budapesti elvonásokból a kormányhoz beérkező adóbevételi összegecske másra kell. Például repülőtér vásárlásra, hogy a magán- és a miniszteri utazásokra bérelt repülők könnyed röpködését ne zavarhassa semmi, a 150 milliárd/év közpénzből propaganda szócsővé tett MTVA lefizetésére, Mészároséknak Paksra, a Budapest-Belgrád vasútvonalra szintén nekik, a felcsúti fociakadémiára, a gödi SAMSUNG gyár támogatására, az MNB veszteség kipótlására (1000 milliárd/félév!) és még számtalan egyéb helyre, amelyek mind sokkal fontosabbak a pedagógusfizetéseknél. Nem csoda, hogy a káprázatos életpálya modell jelenleg működésképtelen, pedig milyen jól ki lett találva, hogy a tanárok bére 2078-ban már hatezernyolcszázötvenszerese lesz a tatárjárás korabelinek (viszonyítás kérdése az egész, nemde?).

De ez pénztelenség még nem elég! Szegény, ártatlan kormány fejére csőstül jön a baj.

„Dobrev Klára, Donáth Anna, Cseh Katalin és társai immár nem titkolják, hanem egyenesen dicsekednek vele, hogy európai parlamenti képviselői mandátumukat arra használják, hogy ártsanak hazájuknak. Kifacsart gondolkodásuk egyenesen hazafias tettnek tartja azt, amit a többség hazaárulásnak. Az őrület most ott tart, hogy az Európai Parlament be akarja perelni az Európai Bizottságot az Európai Bíróságnál, amiért felszabadított egy részt az eddig visszatartott, egyébként jog szerint nekünk járó forrásokból.”

Bizony, hogy úgy, emberek! Az őrület. Ott tart. Egészen ott.

A helyzet megértéséhez tudni kell, hogy az Európai Uniónak vannak normái, melyekről úgy gondolja, hogy a tagországokban azokat be kell tartani, hiszen a nyitott határok, a szabad tőke és termékáramlás, valamint a korlátozatlan utazás miatt ne érhessen hátrány senkit sehol, még a helyi államapparátussal való konfrontáció esetén sem. Sajnos a jelenlegi magyar kormány nem egy virtigli normakövető társaság, így aztán néhol… itt-ott… erre-arra megsérti a normákat. Ilyenkor az EU eljárást indít, majd meghozza határozatát, és közli az adott országgal, hogy min kell változtatnia. Nekünk is megküldte az ominózus 27 pontot, amelyeket teljesítve máris utalnák a pénzt, csak az a baj, hogy a kormány nem teljesíti. Egyet sem. Így aztán pénz sincs. Helyette a kormány arra hivatkozik, hogy nem is az a 27 pont a baj. Pedig de.

Feltehető a kérdés, hogy ha hazaárulás definíció szerint azzal a viselkedéssel azonos, amely MIATT nincs pénz, akkor miért pont az ellenzék a hazaáruló, miért nem Orbán Viktor? Ő ugyanis nem „elvenné” a tanárok pénzét, hanem elvette. Kétszer.

Először, mikor annyi más kiadást sorolt a tanárok elé, hogy nekik már egy fillér hazai bevétel sem maradt béremelésre a kormány által tőlünk adóként beszedett 38 000 000 000 000 forintból.
Másodszor, mikor nem teljesítette az EU által előírt 27 pontot, ezért EU pénz sincs.

Ehhez képest az, hogy az ellenzék brüsszeli képviselői azért lobbiznak, hogy legyen már egy kicsit több nálunk a demokrácia, gyakorlatilag nulla (ehhez nincs más eszközük). Orbán persze bármikor és azonnal áthúzhatná gonosz, hazaáruló számításukat, mert csak teljesíti a 27 pontot, és Dobrevék lobbizása máris elhalálozott. De nem.

Érdekesség, hogy Orbánnak van még egy fegyvere, amelyben bízhat, és szemmel láthatólag bízik is, mégpedig a vétóval való zsarolás. Az igazság az, hogy most már akár ezt a bugris módszert is elfogadnánk, ha ennek révén sikerülne neki a pénzlehívás, de már ez se megy.

Az elemzett írásműben szereplő további hazaárulózás, libernyákozás és konzumidiótázás nem érdemes még csak elolvasásra sem, ugyanis nem a hazaárulók, libernyákok és konzumidióták veszik el a pénzt a tanároktól, hanem Orbán Viktor. Abból fizeti a magyarországi „néptanítót”, azaz a pedagógusok helyett a NER médiabirodalmat és szerzőgárdáját (lásd a jelen műelemzés témáját), ahová az MTVA is beletartozik a maga évi 150 milliárdjával. Az így kialakított totális média túlsúly miatt az ő nem konzum-, hanem fideszidiótákra kihegyezett népnevelésük sokkal sikeresebb a gyakorlatilag média nélküli ellenzékénél. Ez a tény a választások eredményeiből kristálytisztán látható.

Amikor pedig az ember azt olvassa, hogy az alapítványokba szervezett (= FIDESZ által lenyúlt) egyetemek középiskolákat olvasztanak magukba, amelyek aztán majd várhatóan elnyelik az általános iskolákat is, és visszatér a nádpálcás, memoriterhívő tanítók kora a falon függő fidesztízparancsolattal, a válogatott Orbán mondások mellett, meg az olyan iskoláké, ahol már a pedellus is tarthat fizikaórát, mert nincs más, megvilágosodik a kormány célja: csak semmi fizetésemelés, nehogy már a legjobbak menjenek tanárnak! Azok képesek értő módon felvilágosítani a gyerekeket, akik hazaviszik a tudást, és még a végén ráébred a nép!

Ami nemkívánatos. Nekik.

Nagyon nem az.

HAMIS PLAKÁT, HAMIS GONDOLATMENET

Bauer Tamás

2023-05-19

Azt írtam korábban ezen az oldalon, hogy az „Orbán Viktor az árakat emeli, Dobrev Klára a béredet fogja emelni” plakáttal nem az a baj, hogy tömör, hanem az, hogy hamis. Azóta megismertem a plakát mögött álló gondolatmenetet Dobrev Klára szombathelyi előadásának felvételéről.

Elismerem Klára kivételes előadói képességét, és egyet is értünk három fontos, összefüggő dologban: az Orbán-rendszerrel való felháborodott szembenállásban, a nyugati demokráciák, az Európai Unió melletti elkötelezettségben, és az euró mielőbbi bevezetésének indokoltságában. Ugyanakkor messzemenően nem értek egyet azzal a gondolatmenettel, amelyet Klára szombathelyi előadásában kifejtett, és amelyet az utcákon megjelent plakáton próbálnak tömören összefoglalni.

Ennek a gondolatmenetnek a lényege a következő. A magyar embereknek az Orbán-kormány uralma alatt fizetett bérek indokolatlanul alacsonyak, és ezekhez a bérekhez képest is alacsonyak a nyugdíjak. Ugyanakkor az infláció jóval magasabb, mint bárhol másutt Európában. Emellett az Orbán-kormány keveset költ egészségügyre és oktatásra. Mindennek fő oka, hogy Orbánék ellopják a pénzt, és összefügg azzal is, hogy nincs nálunk euró, és Orbánék nem is akarják bevezetni az eurót. A Dobrev-kormány véget vet majd a lopásnak, mihamarabb bevezeti az eurót, és ez lehetővé teszi, hogy jelentősen emeljék a béreket és a nyugdíjakat. Ez a gondolatmenet húzódik meg a plakáton szereplő ígéret mögött, miszerint „Dobrev Klára emelni fogja a béredet”.

Vannak ebben a gondolatmenetben, az Orbán-kormánnyal szembeni vádakban helytálló elemek. Vitathatatlanul igaz, hogy kiugróan magas ma Magyarországon az infláció. Klára azonban azon az általános megfogalmazáson túl, hogy

„az Orbán-kormány elhibázott gazdaságpolitikája”,

nem mondja meg, hogy miért van ez így.

Ez nem véletlen. A magyarországi inflációnak más európai országokkal közös oka a Covid-válság miatt, a válság utáni újrakezdés érdekében tudatosan fellazított pénzpolitika szerte Európában, és az energiaáraknak az orosz-ukrán háborúval összefüggő (már a háborút megelőző orosz exportvisszafogás nyomán beindult) emelkedése. Annak viszont, hogy Magyarországon jóval magasabb az infláció, mint bárhol másutt Európában, a fő oka egyfelől az, hogy az Orbán-kormány folyamatosan erőltette a gazdasági növekedést (ezt nevezik a közgazdászok a gazdaság túlfűtésének), és ezért gyorsult fel az árak emelkedése már 2017-től, másfelől pedig az, hogy az Orbán-kormány a 2022-es választások előtt hozott intézkedéseivel kivételesen nagy fogyasztói keresletnövelést tett lehetővé nyilvánvaló szavazatvásárlási célból. Ennek legfontosabb tételei a teljes 13. havi nyugdíj kifizetése és a gyerekeseknek nyújtott személyi jövedelemadó-visszatérítés voltak. Az ellenzéki politikusok, köztük Klára egyfelől azért nem magyarázzák meg, hogy miért kiugróan magas a magyarországi infláció, mert

annak idején ezeket az intézkedéseket nem kifogásolták, sőt volt DK-s politikus, aki még helyeselte is.

Másfelől pedig azért nem, mert ha a kivételeden magas magyarországi inflációnak a fogyasztói összkereslet és a kínált között kitágult szakadék az oka, akkor felelős ellenzék nem szorgalmazhatna további keresletnövelő intézkedéseket, ahogy azt az árnyékkormány is folyamatosan teszi.

Az árnyékkormány antiinflációs cselekvési tervként bemutatott 13 pontjából hat kifejezetten növelné a fogyasztói összkeresletet, és egy sincs a pontok között, amely mérsékelné azt.

Márpedig inflációt csökkenteni, az egyensúlyt helyreállítani csak a fogyasztói kereslet korlátozásával lehet, ahogy arra annak idején a Horn-kormány és a második Gyurcsány-kormány is rákényszerült.

Magasabb bérekkel, a nyugdíjak emelésével kecsegtetni az embereket ilyen helyzetben semmiképpen sem felelős magatartás.

Igaz persze az is, hogy az Orbán-kormány keveset fordít oktatásra és egészségügyre.

Az viszont már fölöttébb vitatható, hogy az alacsonynak mondott bérek és nyugdíjak arra lennének visszavezethetők, hogy Orbánék lopnak. Mit értünk azon, hogy Orbánék lopnak? Azt-e, hogy egy szűk elit viszi haza a pénzt, ami az egész népet illetné meg? Ezt sugallják az effajta állítások, de ez ennél bonyolultabb.

Mit szokás érteni azon az egyszerű állításon, hogy Orbánék lopnak?

Azt, hogy a kormány az állami megrendelések odaítélésekor a verseny mellőzésével vagy látszólagossá tételével az általa kiválasztott, hozzá személyileg, családilag vagy politikailag közel álló vállalkozóknak juttat megrendeléseket vagy fejlesztési, működtetési támogatásokat. Emiatt a fejlesztések sokszor többe kerülnek, az új kapacitások minősége olykor rosszabb, mint tisztességes verseny estén lehetne, az államot veszteség éri, a kedvezményezett személyek, vállalkozók, családtagok viszont látványosan gazdagodnak. Csakhogy bármennyire méltánytalan, sőt felháborító ez a gyakorlat, az nem következik belőle, hogy ha megszüntetnék, az néhány éven belül lehetővé tenné a bérek és nyugdíjak érzékelhető emelését.

Valaha sokan hitték, hogy a „kisajátítók kisajátítása” lehetővé tenné, hogy az emberek milliói, tíz- és százmilliói jobban éljenek. Ahol a kapitalizmust megdöntötték, ott az ellenkezője következett be. A tőkések vagyona túlnyomórészt termelő vagyon, és Mészáros, Garancsi, Tiborcz és társaik vagyona is az. Ha nem ők kapnák a megrendeléseket, hanem mások építenék az utat, korszerűsítenék a vasutat vagy a közvilágítást, akkor mindez talán olcsóbban és jobb minőségben épülne meg, több maradna a költségvetésből egészségügyre és oktatásra, de korántsem feltételezhetjük, hogy magasabb béreket fizethetnének a vállalkozók, és magasabb nyugdíjakat fizethetne az államháztartás.

Nem igaz ugyanis, hogy abból, amit a magyar állam ma beruházásokra, közösségi fogyasztásra költ, jelentős részt volna helyes egy elképzelt kormányváltást követően bérekre és nyugdíjakra fordítani.

Mert igaz ugyan, hogy a magyarországi bérek alacsonyabbak, mint amit az EU legtöbb országában fizetnek, de ez sajnos nagyjából megfelel a magyar gazdaság jelenlegi teljesítőképességének.

Annak a feltételezésnek, hogy a magyarok ma kevesebbet keresnek, mint amennyi „járna” nekik, semmi alapja. Ahhoz magasabb termelékenységre, jobb versenyképességre lenne szükség. Elvégre a lengyelektől, szlovákoktól, baltiaktól nemcsak a bérekben, de a gazdaság teljesítőképességében is lemaradtunk az elmúlt két évtizedben.

Ennek fő oka nem az, hogy Orbánék a fenti értelemben lopnak, hanem az, hogy a fideszes haveri kapitalizmus kiküszöböli a versenyt, hogy a gazdaságban teret nyerő vállalkozók nem a piaci teljesítmény, hanem a politikai kapcsolatok alapján választódnak ki, továbbá, hogy az államháztartásból túl sokat fordítanak politikai beruházásokra, presztízsépítkezésekre, és az állam valósággal rátelepszik a gazdaságra, igyekszik kiszorítani a külföldi befektetőket azok kivételével, akiket maga szemel ki.

Azok az országok hagynak le minket a nemzetközi versenyben, ahol ez nem így van, de legalábbis sokkal kevésbé van így. Magasabb béreket és nyugdíjakat az ígérhet hosszabb távon, akinek világos elképzelése van ennek a lemaradásnak a megállítására és visszafordítására.

Az euró bevezetése kétségtelenül egyike annak a sok-sok teendőnek, amelyre ehhez szükség lenne. De a többiről, például arról, hogy

jelentősen csökkenteni kellene a gazdaságban az állam szerepét, az újraelosztást, teret kellene engedni a piaci versenynek, az önálló innovációnak és/vagy az innováció importjának, az ellenzékben senki, így Klára sem beszél.

Az olyan béremelés, nyugdíjemelés viszont, amelyet nem alapoz meg a gazdasági teljesítmény javulása, kifejezetten hátrányos lenne ebből a szempontból, ahogy hátrányos volt a Medgyessy-kormány „jóléti rendszerváltása” is. Éppen a Medgyessy-kormány gazdaságpolitikájának következtében távolodott el tőlünk az euró bevezetésének lehetősége, hiszen annak a pénzügyi stabilitás a legfontosabb előfeltétele. Az euró melletti elkötelezettséggel – amiben egyetértünk – kifejezetten ellentétes minden, a stabilitást veszélyeztető jövedelempolitikai törekvés.

Ezért a széleskörű béremelési ígéret nemcsak a plakáton hamis, de a plakát mögött meghúzódó gondolatmenetben is.

Klára előadásában bemutatta a nyugdíjak bérekhez viszonyított arányának jelentős csökkenéséről szóló ábrát is. (Ez az, amit helyettesítési rátának szoktak nevezni.) Igaz, hogy 68 százalékról 50 százalék alá csökkent ez az arány. Vannak, akik szerint a statisztikában kimutatott béremelkedés a valóságosnál magasabb, és a nyugdíjak bérekhez viszonyított aránya a kimutatottnál kevésbé csökkent, de a csökkenés ténye vitathatatlan. Csakhogy minden hozzáértő szakember tudja, hogy a 68 százalékos helyettesítési ráta – mely az egyik legmagasabb volt Európában – egyszerűen nem volt fenntartható. Nem, mert a társadalom elöregedésével folyamatosan romlik az aktívak és a nyugdíjasok közötti arány, amit a nyugdíjkorhatár emelése csak fékezni tudott. A bérekkel együtt növekvő nyugdíjakra azokban az országokban van lehetőség, ahol számottevő bevándorlás ellensúlyozza a társadalom elöregedésének hatását, hiszen a bevándorlók aktív korban vannak, járulékfizetők és csak később lesznek nyugdíjasok. Nyugat-Európában ez sokfelé így van, Magyarországon ezzel szemben jelentős mértékű az aktív korúak elvándorlása, és ők másutt fizetnek járulékot, a bevándorlást viszont az Orbán-rendszer – rasszista ízű retorikával – elutasítja.

A csökkentést egyébként 2009-ben – helyesen – a Gyurcsány-kormány indította el az induló nyugdíjak mérséklésével és a 13. havi nyugdíj kényszerű megszüntetésével. Ezt az Orbán-kormány 2011-től a vegyes indexálás helyett az inflációhoz igazodó nyugdíjemelés bevezetésével folytatta. A mostanra kialakult 50 százalék alatti arány már kétségtelenül az alacsonyabbak közé tartozik Európában, de hamis olyan benyomást kelteni, hogy a korábbi magas arány visszaállítása csak elhatározás kérdése.

Immár kilenc éve, a 2014-es európai parlamenti választási kampány óta van köztünk ezekben a dolgokban nézetkülönbség.

HAMIS PLAKÁT, HAMIS ÜZENET

Bauer Tamás

2023-05-14

Számítottam rá, hogy sokaknak nem fog tetszeni, amit az „Orbán Viktor az árakat emeli, Dobrev Klára a béredet fogja emelni” plakátról írtram. Arra viszont nem számítottam, hogy kétszeres párttársam, Eörsi Mátyás a következő észrevételt teszi az oldalon: „Javasolni fogom, hogy a következő plakátra a DK egy közgazdasági értekezést tegyen ki. Ez lesz az út a győzelemhez!”

Azért említem meg, hogy Eörsi Mátyás kétszeres párttársam, mert együtt voltunk annak idején az SZDSZ-ben, annak parlamenti frakciójában is, együtt vagyunk a DK-ban is, és hasonló vitáink voltak az SZDSZ-ben is, ahol ő mindig támogatta a párt szűk vezetésének álláspontját, én pedig sokszor bíráltam azt, és most a DK-ban is ez történik.

Az egyik fontos kérdés, amelyben én annak idején vitattam az SZDSZ vezetésének álláspontját, hogy meg sem próbálta fékezni a Medgyessy Péter vezette MSZP-s kampánynak a fedezetlen jövedelemnövelésre irányuló ígéreteit (én ezt javasoltam az ügyvivői testületnek, de hiába), illetve a Medgyessy-kormány ezeket megvalósító intézkedéseit.

Azért tartom ezt a múltbeli vitát ma is fontosnak, mert a 2001-2002-ben elkövetett hibák mindmáig meghatározzák hazánk helyzetét.

Az MSZP-ben akkor azt gondolták, hogy a Fidesz legyőzésére csak olyan jóléti ígéretekkel van lehetőség, amelyeket szakértő közgazdászok akkor is megvalósíthatatlannak tartottak.

A Medgyessy-kormány – az SZDSZ részvételével – az ígéretek többségét megvalósította, és ezzel az államháztartás olyan hiányát vállalta, amelynek megfékezésére elengedhetetlenné váltak a 2006. júniusától alkalmazott súlyos megszorítások. Ennek volt köszönhető az MSZP és az SZDSZ olyan hitelvesztése, amely a Fidesz kétharmados többségéhez vezetett 2010-ben.

Szemben azokkal a korabeli hiedelmekkel, hogy nem kell félni a Fidesz kétharmadától, a 2010-ben megszerzett kétharmados parlamenti többség elegendő volt Orbánék számára a magyar demokrácia lépésről-lépésre történő felszámolásához. Miközben a többi, korábban kommunista pártállamban élő, a KGST-hez és a Varsói Szerződéshez tartozó környező országban mindmáig fennmaradt a liberális demokrácia, a parlamenti váltógazdaság, nálunk azt Orbánék felszámolták. Ez a tapasztalat azt mutatja, hogy a felelőtlen választási ígéretek mérhetetlen kockázattal járnak.

A plakáton szereplő üzenettel nekem nem az a bajom, hogy tömör, hanem az, hogy hamis. A választási plakátokra nem kell közgazdasági értekezéseket kitenni, hanem olyan állításokat, amelyek igazak.

Ha a jövedelmekkel kapcsolatos mondanivaló bonyolultabb annál, amit plakátra lehet kiírni, akkor nem a jövedelmekkel kapcsolatos mondanivalót kell plakátra kitenni.

Egyébiránt ez azért sem tűnik célszerűnek, mert az elmúlt három országgyűlési választáson az ellenzék egyre inkább jóléti ígéreteket állított kampányának középpontjába, és ezzel harmadszorra sem ért el sikert. A 2022-es választás óta eltelt év fontos tanulsága, hogy az infláció példátlan felgyorsulása, a reáljövedelmek súlyos visszaesése mellett sincs változás a kormányoldal és a vele szembenálló ellenzék erőviszonyaiban. A megalapozatlan jóléti ígéretek nemcsak plakátra írható tömör változatukban, de pártrendezvényeken bőven kifejtve sem tűnnek hasznosnak az ellenzék számára, ugyanakkor egy esetleges, valamikori kormányra kerülés után a földig rombolják az azokkal kampányoló politikai erőt. Ezért tartom fontosnak, hogy legalább ezen a Facebook-oldalon szó essék erről.

HAMIS PLAKÁT

Bauer Tamás

2023-05-12

„Orbán Viktor az árakat emeli. Dobrev Klára a béredet fogja emelni.” Ezt a szembeállítást olvassuk az új plakáton az utcán. Tiltakoznom kell: ez a plakát nem mond igazat.

Amikor az ATV-ben Bodnár Zoltánt, az MNB egykori alelnökét kérdezték erről, aki most a DK árnyékkormányának árnyék-pénzügyminisztere, ő úgy magyarázta, hogy az infláció az Orbán-kormány politikájának a következménye, „egy kormányváltást követően nyilvánvalóan más helyzetbe kerül az ország, először is például helyből és rögvest hozzájutna az európai uniós pénzekhez, ami kiválthatná a külső finanszírozás meglehetősen költséges részét”, a költségvetésben „átcsoportosításokkal előállítható meglehetősen sok pénz”, „egy valóságos és jelentős béremelés a legérzékenyebb szektorokban, kiváltképp az egészségügyben a szociális szférában, az oktatási szférában, annak a fedezete megvan”.

Amit Bodnár mond, az éppen igaz lehet, csakhogy a plakát ennél sokkal többet állít. A „béredet fogja emelni” azt üzeni azoknak, akik a plakátot látják, hogy egy új kormány mindenkinek emelni fogja a bérét. Ez pedig nyilvánvalóan nem lehet igaz, hiszen

az állam csak a közszférában dönthet maga a bérekről – és ott is korlátai vannak, hogy felelős módon mit tehet meg, és mit nem –, de a versenyszférában biztosan nem.

A közszférában is vannak olyan foglalkoztatási csoportok, amelyeknek már az Orbán-kormány jelentős béremelést adott, és egy esetleg következő kormány aligha ígérhet további béremelést. A pedagógusoknak, ápolónőknek, a közigazgatás dolgozóinak a Medgyessy-kormány nagyarányú béremelést adott, és – legalábbis a mértéket tekintve biztosan – rosszul tette.

Akkora bajt okozott vele, amely végső soron Orbán kétharmadához vezetett: akkora hiányt okozott a költségvetésben, amely súlyos megszorításokat tett szükségessé néhány év elteltével, és így az MSZP-SZDSZ teljes hitelvesztéséhez, a magyar demokrácia bukásához vezetett.

Saját bőrünkön érezzük ezt valamennyien. Emlékezhetnének rá azok is, akik ezt a plakátot kiadták. Nem tudom, lesz-e valaha Dobrev-kormány, de azt tudom, hogy ha lesz is, nem lesz lehetősége a bérek általános emelésére. Márpedig a plakát azt üzeni.

A hazug óriásplakátok gyakorlatát a Fidesz hozta be a magyar politikába. Az 1990-es kampányban az MDF plakátjai is igazságokat tartalmaztak, az SZDSZ plakátjai is és még a Fidesz akkori plakátjai is. Az „egészség nem üzlet” szövegű Fidesz-plakát azonban becsapta az embereket, és onnan a menekülteket magyar nyelven riogató plakátokon, a Brüsszelt illetve Sorost lejárató plakátokon át egyenes út vezet a „a magyarok döntöttek: 97% nem a szankciókra” plakátok hazugságáig. Nem jó, ha átvesszük a Fidesztől a hazug óriásplakátok gyakorlatát.

A sikeres cégeket Orbán emberei felvásárolják

2022-10-15

Mi a véleménye arról miniszterelnök úr, hogy a kormány emberei azzal fenyegetnek sikeres német és magyar cégeket, hogyha nem adják el a vállalkozásukat, akkor rájuk küldik az adóhivatalt vagy más hatóságot? – ezt kérdezte Daniel Freund Orbán Viktortól egy kerekasztal beszélgetésen Berlinben.

A német zöldek Európa Parlamenti képviselője alaposan tanulmányozta a nemzeti együttműködés rendszerét. Több Magyarországon működő német cég fordult hozzá ezzel a panasszal, és néhány magyar vállalkozás is megkereste Daniel Freundot, aki a magyar miniszterelnök legszigorúbb kritikusai közé tartozik. Mit válaszolt Orbán Viktor? Ha ilyesmi bekövetkezik, akkor ez bűncselekmény. Forduljanak a rendőrséghez! Mi vagyunk a rendőrség – válaszolhatják erre vidáman az Orbán kormány megbízottai.

Épp ez jelenti a nemzeti együttműködés rendszerének lényegét, hogy

a hatalom mindenkit ellenőriz, de őt senki sem kontrollálja.

A magyar miniszterelnök azért járt Berlinben, hogy találkozzon Scholz kancellárral. Tőle függ ugyanis elsősorban, hogy Magyarország megkapja-e az uniós milliárdokat és mikor.

Orbán után Dobrev Scholznál

A szociáldemokrata kancellár nem sokkal azután tárgyalt a DK miniszterelnök jelöltjével, hogy Orbán ott járt. A miniszterelnök tárgyalásairól nem derült ki semmi, sajtóértekezlet sem volt. Dobrev Klára viszont a Facebookon beszámolt arról, hogy mit mondott neki a német kancellár.

“Európa nem fog pénzt adni, ha azt továbbra is ellopják”

– ez az üzenet lényege Orbánnak.

“Scholz kancellár csak akkor támogatja az uniós források megindítását, ha a magyar kormány valódi eredményeket tud elérni a jogállamiság helyreállítása és a korrupció megfékezése terén. A gyakorlatban és nemcsak papíron” – írja Dobrev Klára a találkozóról.

A brüsszeli bizottság december 19-ig ad haladékot a magyar kormánynak. Az Európai Unió december végén tartja meg utolsó csúcstalálkozóját, és akkor dönthetnek az uniós eurómilliárdok átutalásáról Magyarországnak.

A Demokratikus Koalíció árnyékkormánya

FüHü

2022-09-19

Bemutatta árnyékkormányának tagjait Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője.

Az árnyékkormány tagjai a következők lesznek:

Molnár Csaba, kancellária miniszter, igazságügyminiszter
Bodnár Zoltán, pénzügyminiszter,
Rónai Sándor, külügyminiszter,
Arató Gergely, kormányprogramért felelős miniszter,
Mustó Géza, belügyminiszter,
Kordás László, bér- és munkaügyi miniszter,
Gy. Németh Erzsébet, a szociális és nyugdíjügyi tárcavezető,
Komáromi Zoltán, egészségügyi miniszter
Varju László, energia- és rezsiügyi miniszter,
Dávid Ferenc, gazdasági miniszter,
Vadai Ágnes, honvédelmi miniszter,
Oláh Lajos, környezetvédelmi és klímaügyi miniszter,
Benedek Szilveszter, mezőgazdasági miniszter,
Barkóczi Balázs, oktatási és kultúrális miniszter,
Szaniszló Sándor, önkormányzati miniszter,
Szitka Péter, vidéki ömkormányzati ügyekért felelős főtanácsadó
Kálmán Olga, kormányszóvivő

Mai kérdés – Ha Dobrev Klára mai beszédét április 3. előtt elmondhatja lenne ma kétharmada a Fidesznek?

FüHü

2022-09-18

Mai kérdés – Ha Dobrev Klára mai beszédét április 3. előtt elmondhatja lenne ma kétharmada a Fidesznek?

A Demokratikus Koalíció általa vezetett árnyékkormányáról, illetve annak vállalásairól beszélt vasárnap Budapesten Dobrev Klára, az ellenzéki párt árnyék-miniszterelnöke.

A fővárosi Radisson Blu Béke Hotelben tartott rendezvényt vasárnap a DK, ahol Dobrev Klára EP-képviselő az általa vezetett árnyékkormány felállításával kapcsolatban mondott beszédet. (A beszédet ide kattintva nézhet meg.)

A képviselő árnyékkormánya minisztereit hétfőn mutatja be.

This poll is no longer accepting votes

Egy új kormány megkaphatná az euró milliárdokat

FüHü

2021-12-14

Egy új kormány megkaphatná az euró milliárdokat

Sajtóértekezletén Márki-Zay Péter, aki más ellenzéki vezetőkkel együtt találkozott Macron francia elnökkel arról beszélt, hogy egy új kormány megkaphatná a most visszatartott uniós támogatásokat.

„Az Európai Unió Orbán korrupciója miatt blokkolja az uniós forrásokat, de az április választások után egy tisztességes és a korrupció ellen harcot folytató kormány várhatóan meg fogja azt kapni”

– hangsúlyozta a magyar ellenzék miniszterelnök jelöltje. Aki a Városházán találkozott Macron elnökkel. A vendéglátó Karácsony Gergely mellett jelen volt Dobrev Klára, a DK miniszterelnök jelöltje és Donáth Anna, a Momentum elnöke.

Dobrev Klára, aki jelenleg képviselő az Európai Parlamentben, elmondta: fontos, hogy Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke.

„Macron ígéretet tett arra, hogy a jogállamiságot mechanizmust bevezetik a francia elnökség idején.

Ezért Orbán Viktor nem számíthat arra, hogy a szabadságot semmibevevő és a korrupciót támogató politikája uniós támogatást kaphat. Macron egy erős föderális Európában hisz, ezért szorosabb együttműködésre van szükség a biztonságpolitikában, a környezet védelmében, a digitalizációban. A magyar ellenzék osztja Macron nézeteit.”

Donáth Anna azt hangsúlyozta, hogy az Európai Parlamentben egy frakcióban ülnek Macron mozgalmával. A Momentum új elnöke kijelentette: a jogállamiság kérdésében nem lehet alkut kötni.

Nincs média pluralizmus és sajtószabadság Magyarországon” – hangoztatta a Momentum elnöke arra utalva, hogy a fontos információk a lakosság jelentős részéhez jelenleg nem juthatnak el.

Karácsony Gergely az orosz és kínai befolyást bírálta Magyarországon. „Európa – az Egyesült Államokkal együtt vezetheti a világ népeit egy fenntartható jövő felé, amely nem rövidtávú gazdasági érdekeknek hanem a hosszútávú közösségi érdekeknek és a klímaváltozás elleni küzdelemnek rendeli alá döntéseit.”

Karácsony retorikáját némiképp árnyalhatja, hogy jelenleg Magyarország energia ellátása az orosz földgáztól függ. A kínaiak pedig az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnerévé váltak megelőzve az Egyesült Államokat.

Energiaválság és atomerőmű

Macron budapesti tárgyalásainak egyik fő célja épp az volt, hogy tisztázza: Magyarország és a három másik visegrádi állam egyetért az atomenergia fontosságával az energia válság idején. A francia elnök zöld energiaként akarja elismertetni az atomenergiát. Ha ez sikerülne, akkor a kötelező 3%-os költségvetési hiányt meg lehetne növelni hiszen a zöld energia beruházásokat másképp lehetne elszámolni. Ez Macron terve az uniós elnökség idejére. Ehhez keres támogatókat annális inkább, mert ő is választások elé néz.

Csakhogy a fő szövetséges, Németország egyáltalán nem helyesli ezt az elképzelést. A zöldek által erőteljesen befolyásolt új német kormány elveti az atomenergiát. Pénzügyileg pedig hallani sem akar arról, hogy a 3%-os költségvetési hiány kritériumot felfelé módosítsák. Ebből szempontból tehát jól jöhet Macron elnöknek a visegrádi államok támogatása. A francia elnök éppúgy küszködik az állam finanszírozásával mint Orbán Viktor illetve a visegrádi vezetők. Mindannyian azt szeretnék, ha nem állítanák vissza a régi szigorú kritériumokat. Abban is reménykednek, hogy a helyreállítási alap euró milliárdjai nem egyszeri alkalmat jelentenek. A német kormányprogram viszont azt hangsúlyozza, hogy csakis kivételt jelentett az, hogy Németország felvállalta az adósság közösséget a gyengébb uniós tagállamokkal, a pandémia elmúltával ennek véget kell vetni.

A válsághelyzet érdek közösséget teremtett Franciaország és a visegrádi államok között, ezért lehetett eredményes Emmanuel Macron rövid budapesti látogatása.

Macron a magyar ellenzékkel is találkozik

Kenderessy Milán

2021-12-11

Macron a magyar ellenzékkel is találkozik

A francia államfő hétfőn nemcsak Orbán Viktor miniszterelnökkel és a három másik visegrádi állam vezetőivel találkozik Budapesten, de a magyar ellenzék prominens képviselőivel is.

A Városházán Karácsony Gergely főpolgármester vendége lesz, és ott találkozik Márki Zay Péterrel, az ellenzék miniszterelnök jelöltjével és Dobrev Klárával, aki a DK jelöltje volt valamint Donáth Annával, a Momentum új elnökével. A francia diplomácia nem is nagyon titkolja, hogy érdekelt az ellenzék sikerében a jövő évi magyar választásokon. Annál is inkább így van ez, mert Orbán Viktor nemrég a vörös szőnyeget is leterítette Marine Le Pen előtt, és fogadta Eric Zemmourt. Mindkét szélsőjobboldali politikus kihívója Emmanuel Macronnak.

Ezért fogalmazott úgy sajtóértekezletén a francia köztársasági elnök, hogy Orbán politikai ellenfél, de európai partner.

Ellentétes álláspont Európa jövőjéről

Macron elnök Scholz német kancellárral és sok más európai vezetővel az Európai Egyesült Államok híve. Franciaországban a választási kampány idején ezt nem hirdeti hangosan hiszen tekintetbe kell vennie honfitársainak nemzeti büszkeségét, de a diplomáciában ezt az irányt követi, amely pontosan ellentétes Orbán Viktor elképzeléseivel. Abban viszont hasonlít a francia diplomácia a magyarhoz, hogy az Egyesült Államoktól eltérően, jó kapcsolatot akar fenntartani Moszkvával és Pekinggel. Macron közölte: ellentétben az
USA-val, Nagy Britanniával és Ausztráliával Franciaország nem hirdet diplomáciai bojkottot a pekingi téli olimpia ellen. A diplomáciai bojkott szimbolikus eszköz: a sportolók résztvesznek , de nem hivatalos állami küldöttségként.

Választások egyidőben

Jövő tavasszal rendezik meg a választásokat mind Magyarországon mind pedig Franciaországban. Mind Emmanuel Macron mind Orbán Viktor folytatni szeretné. Az Európai Unió és az Egyesült Államok szurkol Macronnak és Orbán Viktor ellenfeleinek. Közben persze mind az Európai Unió mind pedig az Egyesült Államok válsággal küzd a pandémia miatt. Rengeteg gyakorlati problémát kell megoldania a vezetőknek, ezért a politizálás háttérbe szorul. A közvélemény minden kormánytól elsősorban sikeres a válság menedzselését várja el. E tekintetben sehol sem dicsekedhetnek különösebben jó eredményekkel. Olaf Scholz kancellár pénzügyminiszterként bizonyította a válság idején, hogy pragmatikus menedzserként képes a német gazdaságot egyensúlyban tartani a legnehezebb időkben is. Valami hasonlóra lesz szükség az egész Európai Unióban, ahol Németország továbbra is meghatározó szerepet játszik.

Andy Landy mosolyalbuma – Gubás Gabi Szerén(y)ke interjúja

Andy Landy

2021-11-07

**Az „Elk*rtuk” című filmben, amely Gyurcsány Ferenc helyett inkább Dobrev Klárát helyezi az 56-os események középpontjába, Klára szerepét Gubás Gabi alakította.**

A művésznő természetesen interjút is adott a sajtónak:

Klára szerepe az én pályámon talán egy kicsit olyan, mint amikor Meryl Streep eljátszhatta a Vaslady, Margaret Thatcher szerepét, vagy gondoljunk csak A Koronában az Erzsébet királynőt játszó Olivia Colmanre vagy a Coco Chanelt alakító Marion Cotillard-ra.

Szerinte „abszolút objektíven, előítéletek nélkül” tudta megformálni ezt a szerepet is.

Vajon, ha az ellenzékkel szimpatizáló filmrendezőink egyike leforgatna egy hasonló politikai témájú, de Orbán Viktorról szóló „Nagyon elk*rtuk” című filmet, Gubás Gabi vállalná-e Lévai Anikó megtisztelő szerepét?

Kíváncsiak lennénk arra is, hogy melyik bátor és jó kiállású hazai filmszínészünk testesítené meg Orbán Viktort ebben várhatóan nagy közönségtetszési indexű filmben.

12 3...5 1. oldal a 5-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Címke: Dobrev Klára

Ha jön, lesz pénz

Az árnyékkormány antiinflációs cselekvési tervként bemutatott 13 pontjából hat kifejezetten növelné a fogyasztói összkeresletet, és egy sincs a pontok között, amely mérsékelné azt.

Mit szokás érteni azon az egyszerű állításon, hogy Orbánék lopnak?

Nem igaz ugyanis, hogy abból, amit a magyar állam ma beruházásokra, közösségi fogyasztásra költ, jelentős részt volna helyes egy elképzelt kormányváltást követően bérekre és nyugdíjakra fordítani.

jelentősen csökkenteni kellene a gazdaságban az állam szerepét, az újraelosztást, teret kellene engedni a piaci versenynek, az önálló innovációnak és/vagy az innováció importjának, az ellenzékben senki, így Klára sem beszél.

Az MSZP-ben akkor azt gondolták, hogy a Fidesz legyőzésére csak olyan jóléti ígéretekkel van lehetőség, amelyeket szakértő közgazdászok akkor is megvalósíthatatlannak tartottak.

„Orbán Viktor az árakat emeli. Dobrev Klára a béredet fogja emelni.” Ezt a szembeállítást olvassuk az új plakáton az utcán. Tiltakoznom kell: ez a plakát nem mond igazat.

Akkora bajt okozott vele, amely végső soron Orbán kétharmadához vezetett: akkora hiányt okozott a költségvetésben, amely súlyos megszorításokat tett szükségessé néhány év elteltével, és így az MSZP-SZDSZ teljes hitelvesztéséhez, a magyar demokrácia bukásához vezetett.

Orbán után Dobrev Scholznál

Bemutatta árnyékkormányának tagjait Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője.

A Demokratikus Koalíció általa vezetett árnyékkormányáról, illetve annak vállalásairól beszélt vasárnap Budapesten Dobrev Klára, az ellenzéki párt árnyék-miniszterelnöke.

Ha Dobrev Klára mai beszédét április 3. előtt elmondhatja lenne ma kétharmada a Fidesznek?

Sajtóértekezletén Márki-Zay Péter, aki más ellenzéki vezetőkkel együtt találkozott Macron francia elnökkel arról beszélt, hogy egy új kormány megkaphatná a most visszatartott uniós támogatásokat.

Energiaválság és atomerőmű

A válsághelyzet érdek közösséget teremtett Franciaország és a visegrádi államok között, ezért lehetett eredményes Emmanuel Macron rövid budapesti látogatása.

A francia államfő hétfőn nemcsak Orbán Viktor miniszterelnökkel és a három másik visegrádi állam vezetőivel találkozik Budapesten, de a magyar ellenzék prominens képviselőivel is.

Ellentétes álláspont Európa jövőjéről

Választások egyidőben

Az „Elk*rtuk” című filmben, amely Gyurcsány Ferenc helyett inkább Dobrev Klárát helyezi az 56-os események középpontjába, Klára szerepét Gubás Gabi alakította.

Klára szerepe az én pályámon talán egy kicsit olyan, mint amikor Meryl Streep eljátszhatta a Vaslady, Margaret Thatcher szerepét, vagy gondoljunk csak A Koronában az Erzsébet királynőt játszó Olivia Colmanre vagy a Coco Chanelt alakító Marion Cotillard-ra.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

**Az „Elk*rtuk” című filmben, amely Gyurcsány Ferenc helyett inkább Dobrev Klárát helyezi az 56-os események középpontjába, Klára szerepét Gubás Gabi alakította.**