Kezdőlap Címkék Dk

Címke: dk

120 perc – 2018. február 1. 12:00

0

DK: Gyurcsány Ferenc cáfolta a Magyar Idők állítását, hogy egy osztrák bankban 150 millió forintos pénzintézeti számlakövetelése van. A politikus bepereli a kormánylapot.

Kecskemét: A Járásbíróság dönt Zuschlag János egykori szocialista országgyűlési képviselő   előzetes letartóztatásáról. Illegálisan megszerzett adatok felhasználásával akartak pártok nevében több száz millió forintnyi kampánytámogatáshoz jutni egy bűnszövetség tagjai.

Moszkva: Putyin elnök támogatottsága 69,9 százalékos, ami a legalacsonyabb érték azóta, hogy decemberben bejelentette indulását a márciusi elnökválasztáson.

Európa Tanács: Szlovénia megfelelően védi az olasz és a magyar nemzeti kisebbségeket és jogaikat, de több erőfeszítésre van szükség a romák helyzetének javítására.

EEM: Elindult a határon túl élő családokat segítő Köldökzsinór program. A támogatásokkal a kormány anyagilag is el akarja ismeri azokat, akik magyar gyermeket vállalnak a világ bármely pontján.

Bukarest: Bocsánatot kért közösségi oldalán Mihai Tudose volt román miniszterelnök mindazon közösségektől, amelyeket „félreérthető kijelentésével” megsértett.

Budapest: AZ LMP országgyűlési frakciójának tagjai nyilvánosságra hozzák a hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait is.

120 perc – 2018. január 31. 16:00

0

Karácsony Gergely szerint a Fidesz félrevezeti az embereket, az MSZP-Párbeszéd szövetség nem készül lebontani a határzárat.

Megint visszaszólt az LMP a DK-nak, szerintük Orbán Viktor többek között Gyurcsány Ferenc „áldásos tevékenységének köszönhetően nyert kétszer kétharmaddal”.

A Liberálisok azt követelik, hogy Orbán Viktor adjon választ arra, hogy milyen megállapodást kötött Heinrich Pecinával bécsi találkozójukon.

Magyarországra jön a Pussy Riot, a Putyin-ellenes fellépéseiről ismert orosz punkzenekar az Akvárium Klubban lép fel március 12-én.

Az Egyesült Államok nem képes egyedül megoldani az izraeli-palesztin konfliktust, de közreműködése nélkül sem lehetséges a helyzet rendezése – ezt mondta Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Életfogytiglani börtönre ítélte a bíróság a két évvel ezelőtti isztambuli terrortámadás három vádlottját. Az öngyilkos merényletben 12 német turista halt meg.

Háborús fegyverré vált a nők és gyerekek elleni szexuális erőszak Angelina Jolie színésznő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának nagykövete szerint.

Perre viszi az ÁSZ-büntetést az Együtt

0

Közigazgatási pert indít az Együtt a számvevőszék őket érintő, összesen 19 milliós tiltott pártfinanszírozás miatti büntetése miatt. A büntetés hatályon kívül helyezését kérik.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordul az Együtt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legutóbbi, rájuk vonatkozó jelentése miatt az Együtt. Keresetükben a többi között azt kérik, hogy a bíróság semmisítse meg, illetve helyezze hatályon kívül a jelentés

tiltott nem vagyoni támogatás

elfogadására vonatkozó részeit.

Az ÁSZ január elején sorra büntette meg az ellenzéki pártokat tiltott vagyoni támogatást állapítva meg. Az Együttnél is a legnagyobb tétel, 9,695 millió forint abból adódott, hogy az ÁSZ szerint a piacinál alacsonyabb összegű bérleti díjat fizettek, 120 ezer pedig amiatt, mert tagdíj-befizetést adományként könyveltek el.

A jogszabályok alapján azonban az összesen 9,815 milliós büntetés mellett ezzel megegyező összeget kell levonni a pártnak járó idei állami támogatásból. Összességében tehát

mintegy 19 millióval „rövidülne meg” az Együtt.

Jelenleg a bírság „jegelése” zajlik, mert a pártokat ért büntetések miatti botrány kipattanása után Varga Mihály gazdasági miniszter azt „javasolta” a felügyelete alá tartozó adóhivatalnak és államkincstárnak, hogy a választások előtt ne szedjék be a pénzt.

Az ÁSZ a tiltott támogatást megállapította több ellenzéki pártnál: a Jobbikot 331, az LMP-t 8,8, a DK-t 8,245, a Liberálisokat 6,185, a Párbeszédet 7,525 millióra büntette. Mindegyik esetében a végszámla a kétszeres összeg lenne.

 „A falvakban megrendült a Fidesz többség!”

A választás előtt két hónappal a kormány leváltását majdnem annyian támogatnák, mint a hatalmon maradását – derül ki a Závecz Research legfrissebb kutatásából. A pártot eddig nem választók számára még nem világos, hogy van-e esély a Fidesz leváltására. Az ismert választási szakértőből a Demokratikus Koalíció képviselő-jelöltévé vált Tóth Zoltán szerint okos összefogással győzelmi esélyei vannak az ellenzéknek. Ezt bizonyítja, hogy a nemzetinek nevezett választási iroda igyekszik nehezíteni a demokratikus oldal együttműködését, de megakadályozni nem tudja.

 

Önt a rendszerváltás után párthoz nem kötődő, független szakértőként ismerte meg az egész ország, aki a szabad választások egyik sikeres szervezője. Most viszont a Demokratikus Koalíció politikusaként indulhat a választáson. Miért szállt be a politikába?

Úgy látom, a független szakértői tevékenységnek mára bealkonyult Magyarországon. Ez a folyamat 2010-től gyorsult fel, ma már alig van szükség szuverén emberekre. A pártok jobban hisznek saját, elkötelezett szakembereiknek. Az is mondhatnám, hogy a pártos tudás váltotta fel a megalapozott ismereteket. Miután ezt felismertem, igyekeztem megtalálni a helyem a demokratikus baloldalon, mert szívesen részt vennék az ország politikai életének alakításában.

Ezek szerint a Demokratikus Koalíció pártkatonája lett?

Megtagadni persze nem tudom magam, szuverén személyiségként csatlakoztam a párthoz, s vállaltam el a képviselőjelöltséget Budakeszin, és a környező 15 településen. Hozzá kell tennem, hogy nem is a DK kizárólagos jelöltje vagyok, hanem a szocialisták, a szolidaritás és a Párbeszéd közös jelöltjének tekintem magam.

Erről persze nincs aláírt papír, megállapodás, ez az ön szakértői fantáziájának terméke?

Lényegében így van, hisz a baloldali pártok már felosztották egymás között a 106 választási kerületet; ebből a DK 46, a szocialisták 60 körzetben indulnak. Viszont politikai értelemben én a demokratikus oldal valamennyi pártját szeretném képviselni, s ha megnézik majd a szórólapomat, akkor arról ez ki is derül, tehát a szándékomat – ha tetszik – papírra is vetettem.

Miért a DK, miért Gyurcsány Ferenc pártjához csatlakozott?

A pártba nem léptem be, nem is tervezem, viszont egyetértek a programjával. Úgy látom, hogy ez az a politikai közösség, amely aktív politikai tevékenységet folytat, s van esélye, hogy a Fidesz kormány leváltásában részt vegyen. Ezért van szükség jogi együttműködés helyett politikai együttműködésre.

Korábban az együttműködés hiánya miatt bírálta a politikai pártokat. Most „belülről”, politikusként másként látja azt, amit korábban szakértőként kritizált?

A véleményem nem változott, a győzelemre a közös egyéni jelöltek és a közös lista adja a legtöbb esélyt. Ebben a pillanatban ezen dolgoznak a pártok vezetői.

Vagyis politikusként tájékozottabb, mint szakértőként volt?

Úgy is mondhatnám. A tárgyalás jelenlegi szakaszában koordinált jelöltekről, önálló listákról tárgyalnak.

Nem visszalépés az, ha valaki, aki eddig sokak által elfogadott szakértő volt, már csak egy pártnak ad tanácsot?

Ne felejtse el, amikor leköszöntem a belügyminisztérium államtitkári pozíciójából és elhagytam a közszolgálatot, akkor a politika megfosztott minden kenyérkereső foglalkozástól, így elmentem szakácsnak. Fél Budaörs az én palacsintámat ette, de sütöttem-főztem minden egyebet. Máig nem szégyellem érte magam, sőt még büszke is vagyok rá, pedig volt, aki kárörvendve, lesajnálóan figyelte, hogy mit művelek a konyhában. De ez engem nem érdekelt, a mai napig készítek minden negyedik vasárnapján 140 gyereknek palacsintát, amit akkor sem hagyok majd abba, ha képviselő leszek.

Ez már a kampány hangja, bár a gyerekek nem szavaznak.

Mindenesetre most új életszakasz előtt állok, hatvanon túl, a hetven előtt politizálni szeretnék, amihez szerintem a tűzhely mellett szerzett helyi népszerűség legalább olyan fontos, mint a belügyi államtitkárságon szerzett tudás.

Viszont aligha tekintheti magát az ellenzék kollektív jelöltjének, hiszen Szél Bernadettel, az LMP miniszterelnök-jelöltjével szemben indul, ami legfeljebb a mai kormánypártokat segíti. Nem tudta azt a tanácsot adni pártjának, hogy inkább egyezzenek meg?

Nézze, én nem Szél Bernadettet akarom legyőzni, hanem a Fidesz helyi képviselő-jelöltjét.

Politikailag nyilván ez a „korrekt” válasz, de ha kevéssel a választás előtt végül megegyeznek a pártjaik, akkor ön pórul járhat, hiszen önt hamarabb visszalépteti a pártja, mint egy társelnököt. Ez benne van a kalapban?

Abszolút! Ha valaki tudja, akkor én igen: a képviselőjelöltet mindig a párt jelöli, ergo a szervezet rendelkezése alatt áll, s a szervezet dönt az indításáról. Az már egy későbbi helyzet, ha valaki megszerezte a képviselői megbízatást, akkor személy szerint azt illeti, aki azt megkapta. De a jelölés időszakában a pártok még folyamatosan tárgyalnak egymással, s szakértőként örömömre szolgálna, ha megegyeznének. Nekem a Fidesz legyőzéséért nem lenne drága, ha visszaléptetnének.

Kész vagyok azt a pártot támogatni, amelyik legyőzi a kormánypártokat, de nem támogatok olyan pártot, amelyik nem akarja a Fideszt legyőzni.

No, ez már igazi politikusi szöveg volt, látom, kezd belerázódni. De ha már az esélyeket latolgatjuk: azt elképzelhetőnek tartja, hogy az LMP miniszterelnök-jelöltje visszalép?

Természetesen, de ez nem az én akaratomon múlik majd, hanem a pártelnökök közötti egyezség eredménye lehet. A helyzet pikantériája, hogy ebben az esetben Szél Bernadett a tárgyalópartnere Gyurcsány Ferencnek.

Budakeszin négy éve még Fidesz győzelem volt, a baloldal elég gyengén szerepelt. Gondolja, hogy most majd változik a helyzet?

Azt gondolom, hogy nyolc év kormányzása után megrendült a Fidesz többség, jó esélyünk van a győzelemre.

Szakértőként azt szorgalmazta, hogy ne csak koordinált egyéni indulás legyen, hanem a külön helyett közös listán induljon az ellenzék. Erre van még esély?

Ma is ezt tartanám a leghatékonyabbnak, de – mint említettem – jelöltjei a pártoknak vannak, tehát a politikai életet is ők irányítják. Az egyén a történelem alternatívái között csak úgy tud választani, ha az előtte álló realitások alapján dönt. Ha tehát nincs lehetőség közös listán indulni, akkor ezt mérlegelni kell.

Korábban azt nyilatkozta, hogy az érvényben lévő választási törvénnyel a Fidesz csapdát állított az ellenzéki pártoknak. Eszerint a választáson a győzelem esélyével csak akkor indulhatnak, ha a FIDESZ- KDNP-n kívül valamennyi demokratikus ellenzéki párt egyetlen választási párt ernyője alá képes összegyűlni. Így belülről szemlélve miért nem ismerik fel ezt a politikusok?

Azért, mert nehezen összeegyeztethetőek a programjaik.

De nem a Fidesz leváltása az ellenzék legfőbb közös célja?

De feltétlen, ezért gondolom, hogy az ellenzéki pártok közös programja néhány oldalas dokumentumban is összefoglalható lenne. De vannak akadályok a kormányzás lépéseit meghatározó tervek „összefésülésében”.

Ráadásul nagy korosztályi, elvi szakadékok is vannak a pártok között. Még ennél is fontosabb együttműködést akadályozó tényező a pénz! Az a párt, amelyik közös listán indul, az nagyon súlyos százmilliós támogatás lemondásáról is dönt. Az állami finanszírozás megszerzése tehát komolyan befolyásolja a politikai stratégiáját. Vannak olyan pártok, amelyek a következő, tehát a 2022-es, esetleg a még későbbi választásokra készülnek, ők nem érdekeltek abban, hogy lemondjanak a közvetlen állami támogatásról. Ez ugyanis pártonként 600 millió forint!  Tehát a pénzhez jutás alapvetően befolyásolja a politikai intézményrendszert is.

Amíg ezen morfondírozik az ellenzék, a Fidesz megnehezítette azt, hogy a jelöltek a kampányban visszalépjenek egymás javára. A nemzetinek nevezett választási bizottság ugyanis olyan döntést hozott, hogy törlik azon pártok listáját, akiknek 27 alá csökken az egyéni választókerületi jelöltjeinek száma. Ez csapda?

Elsősorban a kispártok számára csapda, hiszen a korábbi szabályozás lehetővé tette, hogy az egyéni jelöltek koordinált visszaléptetésével az utolsó pillanatig taktikázzanak. Ez a manőverezési lehetőség megszűnt, mert választás előtt egy hónappal már becsukódik előttük ez az ajtó. Mindez leszűkíti a kispártok mozgásterét.

Korábban azt a merész állítást tette, hogy a Fidesz befolyása megszűnt a vidéki választók körében. A mai propagandagépezet mellett ez alig hihető. Nem gondolja?

A párt korábbi vonzása azért szűnt meg, mert a Fidesz „nagyvárosi” programja elszívja az erőt a kistelepülések fejlesztésétől. Ezt az emberek látják, hisz tapasztalják, hogy ma a falvakban megállt az élet, nem történik semmi sem, csak a munkanélküliség és a nyomor érezhető.

Ön tagja a Szalay körnek, ez a pártpolitikától független testület figyeli az elmúlt nyolc évben született törvényeket, hogy kísérletet tegyen a jogállam visszaállítására. Összeállt a program?

Több tanulmány is született erre. Az elmúlt nyolc év zivataros törvényalkotása után Magyarország államformája már nem demokrácia, hanem parlamentáris diktatúra. Megszűnt a hatalmi ágazatok, tehát a törvényhozói-, a végrehajtói- és a bírói hatalom megosztása, s helyette a sztálini hatalom egységének az elve érvényesül. Ennek lényege az volt, hogy „minden hatalmat a szovjeteknek”, s valóban egy kézbe került a törvényhozás, a végrehajtás és a bírói hatalom is.

Ugyanennek a folyamatnak vagyunk a tanúi Magyarországon is, hisz az országgyűlés nem kontrollálja az általa megválasztott kormányt, az alkotmánybíróság nem bírálhatja felül a hatályos alaptörvényt, ezt csak a szent korona tan keretében teheti. Teljes a káosz: megszűntek a fékek és ellensúlyok, s a rendszer tele van személyi összefonódással. A legsúlyosabb, hogy a Fidesz, mint párt közvetlen irányítást gyakorol a teljes közigazgatási szervezet felett, ami sérti az alaptörvényt.

Az alaptörvénytől kezdve, a választási- és a médiatörvényen át, közel húsz kétharmados többséggel megszülető jogszabályt kéne módosítani ahhoz, hogy újra demokrácia legyen. Ami biztos: az ellenzék valószínűleg nem képes kétharmados többséget szerezni. Lehetséges így kormányozni?

Világosan látni kell, melyek azok a kétharmados törvények, amelyek ellentétesek a demokratikus berendezkedéssel, és nagyon egyértelműen megfogalmaztuk azt is: a kormányzáshoz nincs szükség az összes kétharmados törvény megváltoztatására. A parlamentben feles törvényekkel is lehet kormányozni, ehhez vannak jogállami megoldások.

Ez lenne a visszaút a demokráciába?

Az már világos, hogy nem ugyanahhoz a rendszerhez kell majd visszatérni, mint ami 2010 előtt megvalósult, hanem egy új, szolidárisabb berendezkedéshez, amelynek mi a szociális demokrácia nevet adtuk.  A parlamenti diktatúra rendszerét szeretnénk végképp a süllyesztőbe tenni.

Értem, de egy vélhetően csak félig szabad, tisztességtelen, átláthatatlan választáson – ahogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet jellemezte a magyar választási rendszert – komolyan lehetséges egy ellenzéki győzelem?

A reményről nem szabad lemondani, nagyobb hibát, mint a választási bojkott – el sem tudnék képzelni. Aki kivonul a politikából, az önmagát ítéli vereségre. Negyven országban dolgoztam választási megfigyelőként, nyugodt lélekkel mondhatom: az urnáktól való távolmaradás sehol nem vezetett eredményre. Ebből követezően aktívan kell politizálni.

Gondolom, erre sarkall majd képviselőjelöltként is. Találkozott már vetélytársával, Szél Bernadett-tel?

Ismerem őt, biztos vagyok benne, hogy beszélünk is még a választások előtt, vagy a választás éjszakáján. Egyelőre azonban külön utat járunk, ő a parlamentben küzd, én pedig a kerületemben, Budakeszi környékén a tizenhét polgármesterekkel, és a választókkal találkozom. Mindenütt azt érzem, hogy a vidékiek titkolják politikai álláspontjukat, miközben szinte mindenütt érzékelhető a feszültség, és tapintható az indulat. A Fidesz sajnos mindenhol egymásnak uszította az embereket. Újra békére van szükség.

Gyurcsány: Orbánnal nincs alku

Nem lehet Orbánnal alkudni – ez volt a visszatérő gondolat Gyurcsány Ferencnek, a DK elnökének évértékelőjében, aki felidézte saját, őszödi beszédének egyik legemlékezetesebb mondatát is.

MTI Fotó: Mohai Balázs

Történelmi értelemben tévúton jár Magyarország, „visszahozták Horthy átkozott korszakát” – többek között erről beszélt Gyurcsány Ferenc. Azt is mondta: a kormány háborúzik Párizzsal, Brüsszellel, miközben kiszolgáltatja az országot Oroszországnak, és a diktatúrát építő Törökországgal barátkozik. Úgy fogalmazott:

„a kormány egy feslett erkölcsű bűnszövetkezet, egy alávaló rendszer.”

Gyurcsány szerint minden kormánynak jogában áll tévedni, hibázni, de „nem lehet megtörni egy nemzet gerincét”, mert ez bűn. Azt mondta, nem lehet extra adóval terhelni a „csalárd módon” szerzett vagyonokat, mert azzal elismernék ezek jogosságát – aki így szerzett vagyont, azt meg kell szerinte büntetni.

Bírálta az MSZP-t és a Jobbikot, arról beszélt, hogy

„ebben az országban majdnem mindenki megkötötte az alkuját a Fidesszel az elmúlt években”,

és azt állította, hogy a DK soha nem kötött tisztességtelen alkut az „alávaló rendszerrel”. Szerinte, „dacára annak, hogy minden az ellenzék ellen szól, mégis lehet győzni” a választáson.

Azt is mondta: többet hallani „egy magyar származású amerikai milliárdosról, aki írt két vitatható cikket, mint a magyar munkásokról”. Felidézte, hogy a menekültellenes kampány közben több ezer embert fogadott be a kormány, akik nem vették el a munkát, nem becstelenítették meg a lányokat, nem növelték a bűnözést, nem tették tönkre a kultúránkat, nem lett Magyarország kalifátus.

MTI Fotó: Mohai Balázs

Ezután a saját, őszödi beszédét idézve azt mondta: „csak dadognak, és

nem mondják azt, hogy hazudtunk reggel, hazudtunk tízóraikor, hazudtunk ebédre, uzsonnaidőben, este és éjszaka, amikor fölkeltünk, még hatodszor is hazudtunk.”

Idézett Orbán Viktor egy régi beszédéből is, amit még az MDF-kormány alatt mondott a politizáló egyház ellen. Azt mondta:

„tudott beszélni ez a fiú, talán még gondolkodni is”

Szerinte az egyháznak nem szabad politizálnia, és igazságtalannak tartja, hogy az egyházi iskolák több állami támogatást kapnak.

Beszélt a szexuális zaklatásokról is, bírálta a katolikus egyházat és a magyar államot, hogy nem vizsgálják az esetleges molesztálások ügyét, és azt ígérte, bizottságot hoznak létre „az egyházi köröket érintő pedofília kivizsgálására”.

Gyurcsány szerint a kormány kiszolgáltatja a hazát a Fidesz pártérdekének, ezért kaphatnak orosz bűnözők állampolgárságot.

Beszédét azzal zárta, hogy elképesztő gazdasági és médiafölényt épített ki a kormány, „bűnnel és hazugsággal”, ezt kell szerinte megtörni. Azt mondta: aki együttműködött „a diktatúra rendszerével”, annak „nem lesz helye” a jövő demokratikus kormánya környékén, ez mindenkire vonatkozik a diplomatáktól a közigazgatásban dolgozókig.

Orbánnal nincs alku! – Nézd élőben a 14. évértékelő beszédemet!

Közzétette: Gyurcsány Ferenc – 2018. január 27.

120 perc – 2018. január 27. 12:00

0

Nézőpont: tovább gyengült a Jobbik

Forrás: Nézőpont

A kormányközeli Nézőpont Intézet felmérése szerint a biztos szavazók 13%-a választaná a Jobbikot. A Fideszre 54, az MSZP-re 9, a DK-ra és az LMP-re 8-8 százalék szavazna. A Momentumnak 3, a Kétfarkú Kutya Pártnak 2, az Együttnek, a Párbeszédnek és a Liberálisoknak 1-1 százalékot mértek. (FüHü)

MSZP: nemet kell mondani a gyűlöletre, megbélyegzésre, kirekesztésre

A holokauszt emléknapján kiadott közleményében Molnár Gyula pártelnök azt írja: „az egykor Európa közepén működő haláltáborok fájó mementói annak, hogy hova vezetnek a radikális ideológiák és a közöny”. A párt szerint emlékezni kell a közös felelősségre is. (FüHü)

DK-Szolidaritás: a vásárhelyiek mondják meg, ki a vásárhelyi

A párt annak kapcsán adott ki közleményt, hogy Lázár János védelmébe vette a helyi plébános templomi mise keretében, a fideszes jelölt mellett folytatott kampányát. Szerintük Lázárnak semmi joga nincs a vásárhelyiek közösségéből bárkit is kirekeszteni. (FüHü)

Sok halott egy kabuli terrortámadásban

Legalább 40-en meghaltak és 140-en megsebesültek, amikor mentőautóba rejtett bomba robbant az afgán fővárosban, egy nagykövetségekhez, kormányhivatalokhoz közeli ellenőrzőponton. (MTI)

Ajánlatot tett a DK az Együttnek, de ők nem tudnak róla

Beindult az ellenzéki taktikázás így bő két hónappal az országgyűlési választások előtt: a Független Hírügynökség információi szerint a Demokratikus Koalíció együttműködési ajánlatokat tett az Együttnek, ők viszont nem tudnak erről.

Mint tegnap megírtuk, úgy értesültünk, hogy a Demokratikus Koalíció javaslatot tett egy közös listára az Együttnek, amelyet Juhászék elutasítottak. Ezután Gyurcsányék javaslatot tettek az egyéni körzetekben való együttműködésről is, amelyre eddig nem kaptak még választ.

Ez utóbbi ajánlatban úgy tudjuk, hogy a DK több körzetet is felajánlott az Együttnek, köztük olyan fővárosit is, ahol a párt esélyes lehet a győzelemre. Az ajánlat másik oldala, hogy Gyurcsányék azt várták cserébe, hogy az Együtt húsz-egynéhány körzetben ne indítson jelöltet a DK, az MSZP és a Párbeszéd által már elfogadott, koordinált jelölttel szemben.

A Független Hírügynökség újabb értesülései szerint a közös listás ajánlatot még január második hetében tette a DK, majd január 22-én személyesen javasolták az együttműködést az érintett egyéni választókerületekben Juhászéknak. Később Gréczy Zsolt, a DK szóvivője az ATV-ben is beszélt az ajánlatról.

A helyzet azért korántsem ennyire világos, ugyanis más információink szerint az Együttben nem tudnak erről, személyesen nem kaptak ajánlatot Gyurcsányéktól.

Nemzetpolitikai kerekasztal magyarországi pártokkal

0

A hatalmon levő Fidesz és KDNP valamint az ellenzéki Demokratikus Koalíció nem képviseltette magát, őket egy, a közönség soraiban elhelyezett Foglalt feliratú szék jelképezte.

A palicsi Női strand adott otthont csütörtökön este a Magyar Mozgalom Nemzetpolitikai kerekasztal elnevezésű rendezvényének. A vitaestre a magyar Országgyűlésben képviselővel rendelkező pártok kaptak meghívást, amelyek közül a Magyar Szocialista Pártot Szabó Vilmos, a párt nemzetközi titkára, a Kül-, és Nemzetpolitikai Tagozat elnöke, a Jobbikot Staudt Gábor frakcióvezető-helyettes képviselte, az Együtt nevében Szigetvári Viktor miniszterelnök-jelölt, a Magyar Liberális Pártból Szent-Iványi István, a párt külpolitikával foglalkozó szakpolitikusa, az LMP-ből pedig Ikotity István, a párt parlamenti képviselője vett részt a fórumon. A hatalmi Fidesz és KDNP valamint az ellenzéki Demokratikus Koalíció nem képviseltette magát, őket egy, a közönség soraiban elhelyezett Foglalt feliratú szék jelképezte.

A közel háromórás beszélgetés során, amelyet Kókai Péter, a Sajtószabadság Alapítvány igazgatója és Szabó Palócz Orsolya politológus moderált, az öt párt képviselője olyan témákat vitatott meg, mint a mindenkori magyar kormány viszonyulása a határon túli magyarokhoz, a határon túli szavazójog kérdése vagy a magyarországi demokrácia működése.

A jelenlévők úgy vélekedtek, hogy mindenképpen előrehaladás tapasztalható a határon túli magyarok státusát illetően a rendszerváltás kezdetéhez képest, hiszen

ma a kisebbségben élő magyarok intézményrendszerrel és egyre növekvő anyagi támogatással rendelkeznek.

Elhangzott, hogy az egykoron vitafórumként,

a valós problémák megvitatásának helyszínéül szolgáló Magyar Állandó Értekezlet egy zárt körré vált,

ahová például nem kap meghívást nem csak a Magyar Mozgalom, de a felvidéki Most-Híd sem, a jelenlegi hatalom pedig a határon túli magyarokkal történő kommunikációt gyakorlatilag egyetlen párt, a Fidesz határon túli magyarok képviselőivel való egyeztetésévé alakította át.

A határon túli magyarok szavazójogát illetően a jelenlévők között szintén konszenzus alakult ki olyan értelemben, hogy ezt, mint szerzett jogot mindenképp meg kell tartani, sőt esetleg tovább is fejleszteni.

A magyarországi politikai helyzet értékelése során az öt politikus kiemelte, a két kormánypártnak 2,2 millió biztos szavazója van, miközben a szavazópolgárok száma 8 millió körül alakul, így megítélésük szerint

egy 60 százalék körüli részvételi arány és tiszta kampány eredményeként meg lehet akadályozni a jelenlegi kormánypártok abszolút többségét.

Ezt követően a megalakuló Országgyűlésnek igazságosabb választási szabályzást kellene elfogadnia és annak alapján új választást kiírnia, hogy visszaálljanak a demokratikus játékszabályok – értékelték a vendégek.

Basity Gréta (Vajdaság Ma)

120 perc – 2018. január 25. 16:00

0

A Jobbik a nyomozóhatósághoz fordul az Elios-ügyben

A Jobbik szerint Orbán Viktor mozgatja a szálakat az OLAF által vizsgált Elios-ügyben, és a párt arra kéri a nyomozóhatóságokat, hogy teljes körűen tárják fel a visszaéléseket, hogy ne kelljen visszafizetni a támogatást az EU-nak – mondta Szilágyi György, jobbikos országgyűlési képviselő sajtótájékoztatóján. Arról is beszélt, hogy információik szerint Szombathelyen az Eliost akarják megbízni a közvilágítás korszerűsítésével. (Jobbik)

A DK egyéni körzetekben való együttműködésre tett ajánlatot az Együttnek

A Független Hírügynökség információi szerint a Demokratikus Koalíció először közös listára tett javaslatot az Együttnek, majd miután ezt Juhász Péterék elutasították, az egyéni körzetekben való együttműködésre tettek javaslatot, amire eddig még nem kaptak választ. (FüHü)

Hazatért Melbourne-ből Fucsovics Márton

„Úgy érkeztem az AusOpenre, hogy áttörjem a gátat, legalább egy meccs meglegyen. Aztán három lett belőle, Federer ellen nagyon kemény volt” – mondta a magyar teniszező csütörtöki sajtótájékoztatóján. Hozzátette, hogy még Novak Djokovics is kezet fogott vele a Federer elleni meccse után. Fucsovics a 63. helyre ugrik előre a világranglistán fantasztikus melbourne-i szereplése miatt. (Index)

Közzétették a MITEM programját

Tizennégy ország huszonhat előadását láthatja az V. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) közönsége április 10. és 29. között a budapesti Nemzeti Színházban. Az idei fesztivál mottója egy Szophoklész idézet: „Szeretetre születtem, s nem gyűlöletre”. (MTI)

Egyetlen diktátor sem úgy kezdte, hogy gyilkolt

„ Azt mutatja a történelem, hogy a kis huncutságokból jönnek a nagy huncutságok, a nagy huncutságból a kis gonoszságok, a kis gonoszságokból a nagy gonoszságok, a nagy gonoszságokból a kis bűnök, és onnan pedig a nagy bűnök. És ez nem tud visszafordulni.” – ezt nyilatkozta Eörsi Mátyás, a Demokratikus Koalíció politikusa, szentesi képviselőjelölt. És hozzátette: Orbán már ezen az úton jár, minden jogszerűt és jogszerűtlent el fog követni annak érdekében, hogy hatalmon maradjon. Azt is állítja: Orbán, ha kormányon marad, akkor is visszalép a CEU-ügyben, mint ahogy az orosz viszonyon is enyhítenie kell, ha el akar jutni Trumphoz.

 

Azt állította valaki egy beszélgetésben, hogy ha lenne Magyarországon életképes alternatíva, akkor az Egyesült Államok segítene a kormányváltásban. Ön szerint létezhet-e ilyen helyzet, illetve egyáltalán: külföldről lehetséges-e, hogy beavatkozzanak a magyar választásokba?

Kétfajta Amerikáról beszélünk. Beszélünk arról, amelyet megismertünk, és amelyik tavalyig volt olyan, amilyennek gondoltuk, és beszélünk egy olyan Amerikáról, amelyek Trump Amerikája, és amely precedens nélkül áll; az az új kormányzati stílus és tartalom, amelyet az ő elnöklése jelent. Ezzel együtt azt kell mondanom, nincs olyan kormányzati stílus és tartalom, amely akarna, és amely tudna beavatkozni. Arról az Amerikáról beszélek, amelyik érdeklődik a világ dolgai iránt, és amelynek van elkötelezettsége a demokrácia iránt, amely azt gondolja, hogy az Egyesült Államoknak is akkor jobb, ha a demokrácia szélesebb, nos ez az Amerika is van annyira bölcs, hogy egy kívülről besegített változással legalább annyi kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt esetleg. Ugyanis annak a vesztesei sosem fogják elfogadni azt a változást. Én magam is így vagyok ezzel: szeretném, ha ez a kormány megbukna, de ezt a magyar lakosságnak kell elérni, mégpedig külső segítség nélkül. A demokrácia ugyanis nem egy állomás, ahová eljutunk, hanem egy folyamat, márpedig ez a folyamat akkor jó, és akkor tudunk belőle tanulni, ha ez a mi történeteinkből áll össze.

A Magyar Idők információja szerint az Egyesült Államok hosszú idő után végre nagykövetet küld Budapestre. Ez a tény, ha valóban az, jelzi-e azt, hogy eredményesebbé vált az Orbán kormány diplomáciai kapcsolata az Egyesült Államokkal?

Először is: a Magyar Időknek nincs ilyen információja. De, ha lesz nagykövet, vagy más lesz a nagykövet, mint akit jövendölnek, egyik sem jelent semmit. Magyarország egy szövetségi rendszerben van, diplomáciai kapcsolat van a két ország között, ezért aztán küldünk egymás országaiba nagykövetet. Az a furcsa helyzet, ha nem. A Trump-adminisztáció hivatalba lépése után elkezdte megoldani a számára legfontosabb ügyeket, most lassan sorra kerülnek a kevésbé fontosak. Hogy küldenek nagykövetet, az tehát természetes dolog. Mint ahogy az is, hogy nem karrierdiplomatát, hanem politikai kinevezettet küldenek.  Csak a magyar jobboldal gúnyolódott azon, amikor a demokraták elnöklése idején politikai kinevezett érkezett hozzánk. Lám, most megfordult a kocka, republikánus elnök van, olyat küld feltehetően, aki jó sok pénzt adott a kampányába. Ez semmiféle előítéletre ne adjon okot; akár nagyszerű nagykövet is lehet belőle.

És ehhez a Szijjártó-látogatásnak semmi közte nincs?

Nem, ehhez az égvilágon semmi köze nincs. Ha Magyarország megpróbálná megfogalmazni az igényét, hogy milyen nagykövetet szeretne, azzal hosszú időre elhalasztaná a kinevezést. Emlékezzen rá, a még tapasztalatlan Trump jelezte, hogy kit szeretne Nagy Britannia nagyköveteként Wasingtonban látni, London azonnal hevesen tiltakozott és jelezte: szó nem lehet róla. A magyar kormány tehát akkor viselkedik bölcsen, ha meg sem szólal ebben az ügyben. A Szijjártó-féle látogatásnak az volt a célja, hogy miközben Orbán folyamatosan arról beszél, őt nem érdekli a Nyugat, valójában remeg azért, hogy Washingtonban fogadják őt, vagyis ezt kellett volna a külügyminiszternek valahogy előkészíteni, vagy elérni.  Obama alatt ugye ez nem volt lehetséges, ezért Orbán az elnökválasztáson, okosan, Trumpra tett. Okosan, mert Hillary Clintonnál esélye sem lett volna. Azáltal, hogy egyedüli európai vezetőként Trump mellé állt, jó lapra tett. Ám, érdekes módon, ennek ellenére sem hívták meg. Sokan mondják, hogy ennek az az oka, hogy Magyarország kicsi és nem fontos ország, de én ezt az érvelést nagyon nem szeretem, mert nem vagyunk sem kicsik, sem jelentéktelenek. A látogatás elmaradásának politikai okai vannak. Hadd tegyem hozzá: a cseh elnököt fogadták, a román elnököt fogadták, a finn miniszterelnököt is fogadták, hogy csak hozzánk hasonló, vagy viszonylag hasonló méretű országokat említsek. A vizit elmaradásának politikai okai kell, hogy legyenek. Hogy mik ezek? Én két dologra tudok következtetni: Trump ugye azt mondja, Amerika mindenek előtt. Orbán azt mondja: Magyarország mindenek előtt, de közben a Fideszre gondol. Trump viszont lehet, hogy azt mondja, amit gondol. Ebből következően

számára a CEU nem más, mint egy amerikai alapítású egyetem. Hogy szereti-e Soros Györgyöt, az teljesen mindegy. Aki a CEU-t támadja, az Amerikát támadja. És, amíg a CEU veszélyeztetve van, addig nem jók az esélyek a meghívásra.

A másik még ennél is súlyosabb ügy, érdemes figyelni az amerikai politikát, én ezt megteszem: Trumpnak meg kellett szabadulnia a legközelebbi embereitől az orosz kapcsolatok miatt. Meg kellett, mert Oroszország fenyegetést jelent, mégpedig arra az erős Amerikára, amelyet Trump elképzel.

Annak dacára, hogy a hír szerint Oroszország éppen Trump oldalán avatkozott bele az amerikai elnökválasztásba?

Az, hogy beavatkozott, ez lassan tény. Pont erről van szó, vagyis pont ezért: minden olyan kapcsolat, amely az oroszokat segíti, alámoshatja a hatalmát. Van olyan a munkatársi között, aki ellen büntetőeljárás is indult az orosz kapcsolatok miatt. Most ebben a helyzetben Trumpnak fogadni egy olyan európai vezetőt, aki a kontinensen köztudottan a legjobban szolgálja ki Putyin érdekeit, egyszerűen nem éri meg neki. Nem lehet tudni, hogy egy Orbán látogatás esetén az amerikai sajtó, vagy ellenzék, mit bányászik ki, már megint.  Azt ugye már kibányászták, megállapították, hogy az amerikai választásba történt beavatkozásnak van egy magyar szála is, egy másik bizonytalan ügyet feltáró papír kifejezetten budapesti kapcsolatot említ, márpedig ezek a dolgok Trump számára, legalább is veszélyesek.

Ezért azt gondolom, ha Orbán Viktor ki akar menni Washingtonba, meg kell nyernie a választásokat, ha reménykedik továbbra is a meghívásban, a CEU ügyet rendeznie kell, az orosz kapcsolatából pedig engednie kell.

Ön szerint jellemző az Orbánra, hogy enged?

Azt állítom, hogy igen. Igen, meg fog történni.  A CEU ügyben egészen biztos vagyok. Ebben a kérdésben Orbánt meglepte nem csak az amerikai az európai ellenállás is, ahol szinte fellázadtak a CEU miatt. Szóval egészen biztosan visszavonulót fog fújni, de csak a választások után. Ez meggyőződésem. Az orosz-ügy az nehezebb lesz, mert ha nem találja meg a kellő arányokat, akkor Putyinnak feltehetően van anyag a zsebében Orbánnal szemben.

Mi van az ön diplomáciai karrierjével?

Ez váratlan fordulat a beszélgetésünkben. De még mielőtt erre válaszolok, hadd mondjam el, hogy

én azt szeretném, ha a mindenkori magyar kormány és a mindenkori amerikai vezetés között jó kapcsolat legyen.

Na látja, íme a kérdés indoka…

Akkor válaszolok. 2010 óta külföldön élek, bizonyos megszakításokkal persze, nagyon különböző állásokban. Dolgoztam Jordániában, Líbiában, Berlinben, Vilniusban és az utolsó három évben pedig Varsóban.  Most viszont úgy döntöttem, hogy hazajövök, és nem pályázok sehova. Izgalmas és érdekes volt ez a hét év, de kicsit sok volt egyedül… 

Ezért most megpróbál képviselőjelöltként elindulni, itthon…

Igen, miután én a Demokratikus Koalíció lelkes támogatója vagyok, kaptam egy felkérést, hogy induljak el a választásokon, Szentesen. Szeretnék segíteni a tudásommal, tapasztalatommal. Már csak azért is, mert alapvetően új helyzet van Magyarországon.

Azt szokták mondani a laikusok a politikusokról, hogy mindegy kit választanak, egyik kutya másik eb. De, ha itt kirúgják Fekete Győr András édesapját az állásából, akiről pedig köztudomású, hogy a Fideszhez kötődik, soha többé nem lehet azt állítani, hogy egyik kutya, másik eb.

És akkor egy szót sem szóltam az Állami Számvevőszék elképesztő tombolásáról. Aki ezek után azt mondja, hogy ezek egyformák, az nem normális. Én most nem megyek bele abba vitába, hogy diktatúra van, vagy sem. De:

azt mutatja a történelem, hogy a kis huncutságokból jönnek a nagy huncutságok, a nagy huncutságból a kis gonoszságok, a kis gonoszságokból a nagy gonoszságok, a nagy gonoszságokból a kis bűnök, és onnan pedig a nagy bűnök.

És ez nem tud visszafordulni. Mert, ha például azt tapasztalja Orbán, hogy a lakosság többsége már őt nem akarja, akkor egyre több bűnt követ el, éppen azért, mert tart attól, hogy ha elveszíti a hatalmát, akkor jön a számonkérés, a bűnért a bűnhődés. Ennek elkerülése érdekében mindent meg fog tenni, jogszerűt és nem jogszerűt egyaránt.

Egyetlen diktátor sem úgy kezdte, hogy rögtön gyilkolt. És ezzel nem azt akarom mondani, hogy Orbán erre az útra fog tévedni, de a folyamat mindenképpen veszélyes.

Magyarország jobban jár, ha véget vet ennek a folyamatnak.

Ez az újabb Soros György elleni rejtett, vagy nem is rejtett támadás, ez az újonnan bedobott törvénycsomag is a kis gonoszságok kategóriájába tartozik?

Szerintem ez kampányfogás, és talán nem lesznek belőlük törvények.  De nem tudok ilyen megkülönböztetést tenni, hanem újra a történelemhez nyúlok vissza: nehéz Hitler nevét kiejteni, mert akkor rögtön azt mondják, hogy Orbánt Hitlerrel vetem össze, ami tényszerűen nem igaz. Csak arra akarom felhívni a figyelmet, hogy Hitler is szavakkal, csak szavakkal kezdte. Minden a szavakkal kezdődik. A világ ma más, mint a harmincas években volt, és nem hiszem, hogy ma el lehetne jutni ugyanoda, ahova akkor, de arra muszáj felhívnom a figyelmet: pontosan ilyen kijelentések hangzottak el akkoriban is. Akkor nem tudtuk, nem tudták, hogy mindez hova vezet. Ma már tudjuk. Ezért fontos, hogy felismerjük ezeket a mondatokat. Magyarország nagyon sokáig nem lesz már olyan, mint amilyen 2010 előtt volt, mert az a gyűlöletmétely, amit a Fidesz szétengedett, azokon a vérebein keresztül, akik végigcsaholják az országot, rettenetes károkat okozott. Ezt kell visszafordítani, de nagyon gyorsan, mondjuk úgy: amíg lehet.

A Demokratikus Koalíciónak, amelynek lelkes támogatója, ahogy mondta korábban, mi a preferencia sorrendje: leváltani a Fideszt, ez áll az első helyen, vagy a legerősebb baloldali párttá válni?

A Demokratikus Koalíciónak tagja is vagyok, mégpedig az Országos Tanácsának is.  A kérdésre pedig határozottan az a válaszom, hogy a legfontosabb cél Magyarországot visszaterelni az európai fősodorba. Ennek feltétele az, hogy az Orbán-kormányt az ellenzék együttesen leváltsa. Ehhez képest az, hogy a DK hányadik helyen végez, harmadrangú kérdés.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a közös listára szavazna ön is?

Nem. Készült ugyanis egy felmérés, és ez azt mutatta ki, hogy a közös lista kevesebb szavazatot kapna, mintha külön-külön indulunk. Ugyanakkor a választók azt megértik, hogy csak egy egyéni jelöltnek szabad a Fidesz jelöltjével szemben állnia.

Ön a visszalépők táborát fogja erősíteni?

Ha az LMP-vel létrejön megállapodás és az arról szól, hogy lépjek vissza, fájó szívvel bár, de megteszem.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!