Kezdőlap Címkék Debrecen

Címke: debrecen

97 éves korában boldog szerelemben él az Auchswitzot megjárt írónő

19 évesen a Zeneakadémia helyett Auschwitzba vitték, ez sötét árnyékként kísérte egész életében. 97 évesen szerelmes és boldog.

“19 éves voltam, éppen felvettek a Zeneakadémiára, de az akadémia helyett elhurcoltak a debreceni gettóba, majd pedig onnan Auchswitzba.

Negyven kilenc családtagomat ölték meg ott.

A 11 éves kishúgomat is gázkamrába küldték. Gyönyörű kislány volt, imádtam. Attól kezdve, hogy elhurcoltak a debreceni gettóba, búskomor volt. Nem beszélt senkivel, csak nézett ránk. Feledhetetlen a tekintete, nincs nap, hogy ne gondolnék rá.”

youtube.com

Mi volt a legrosszabb?

“Folyton fáztam, nekem ez volt a legrosszabb. A fülem meg is fagyott, ez még ma is látszik.”

Fahidi Éva kilencven évesen társra talált: “Bandival távolról ismertük egymást. Kilencven évesen amikor súlyosan beteg lettem, akkor ő eljött hozzám, segített, ápolt, nem hagyott magamra. Bandi hozzám képest fiatalember, “csak” kilencven éves. Fut és síel. Mi Bandival szerelmesek vagyunk egymásba” – mondta a Story magazinnak Fahidi Éva, aki úgy érzi, hogy teljes életet él, ha már fiatalkorában ezt nem mondhatta el magáról.

Háziőrizetben Kínában a debreceni akkumulátor gyárat építő cég két tulajdonosa

1,4 milliárd dolláros cégtulajdon külföldre csempészése a vád a két tulajdonos ellen Kínában, ahol mostanában szigorúbban ellenőrzik a nagyvállalkozókat.

Jack Ma, az Alibaba alapító atyja, Kína egykor leggazdagabb embere Tokióba távozott, de csak azután, hogy lemondott az Ant – hangya – nevű pénzügyi cégéről.

A debreceni építkezésről a kínai cég 2020-ban állapodott meg a magyar kormánnyal. A kínaiak 13 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatást kapnak a legnagyobb külföldi beruházáshoz Magyarországon.

Mi lesz a CATL gyárral Debrecenben?

Az építkezés tovább folyik  – közli a 24.hu. Pár nappal ezelőtt lakossági meghallgatáson botrányt tört ki, mert a jelenlevők egy része igencsak aggódik a várható környezetszennyezés miatt. Különösen a vízzel lehetnek gondok Debrecenben.

Egy felhevült polgártárs azt javasolta a kormánynak, hogy vigye Felcsútra a CATL gyárat.

Debrecen fideszes polgármestere elszántan védelmezi az akkumulátor gyár építését, és azt hangsúlyozza, hogy sok ember talál majd ott munkát.

Ha elkészül a gyár, akkor fontos szerepet játszhat a magyar exportban hiszen a CATL akkumulátorok kelendőek a elektromos autók piacán. Miután a magyar külkereskedelmi mérleg nagy hiányt mutat az energia import miatt, ezért a kínai gyár exportja sokat lendíthet az egyensúly helyreállása felé. A helyi lakosság viszont úgy érezheti, hogy ő issza meg az akkumulátor gyár környezet szennyezésének levét.

Vigyék Felcsútra a kínai akkumulátorgyárat!

A közmeghallgatáson, melyen a CATL kínai vállalat óriási beruházását vitatták meg Felcsútot ajánlották a beruházás helyszínéül. Ez Magyarország jelenleg legnagyobb beruházása, mely akkumulátorokat gyárt majd elektromos autókba. 

“Akkumulátor nagyhatalom leszünk” – dicsekedett Szijjártó Péter külügyminiszter. Kétségtelen, hogy a magyar gazdaság jelentős mértékben profitál majd a kínai óriás beruházásból, amely javítja a külkereskedelmi mérleget, melyet az energiaválság alaposan leront. Munkahelyeket biztosít olyan időkben amikor recesszió fenyeget. A kérdés csak az, hogy milyen áron? A szintén Debrecenben építkező BMW már együttműködési megállapodást is kötött a kínaiakkal.

A debreceniek isszák meg a levét az óriási akkumulátor gyár telepítésének

Rendkívüli mértékben károsíthatja a környezetet az akkumulátor gyár, melyet nyilván azért is hoztak Magyarországra a kínaiak, mert tudják: az Európai Unióban itt a leglazább a környezetvédelmi szabályozás. Ha pedig mégiscsak baj lenne, akkor ott van Orbán Viktor kormányzata, amely jó kapcsolatot ápol Pekinggel. Pénzügyi válság esetére pedig számít Peking támogatására. Ennek megfelelően Papp László fideszes polgármester elszántan védelmezte a kínai beruházást, de közben a jelenlevő polgárok kínos kérdéseket tettek fel: mi lesz az ivó vízzel? Milyen zöldség és gyümölcs terem majd e tájon, ha az óriási akkumulátor gyár megkezdi működését? Ezt kiáltotta egy debreceni polgár

Kínában hagyományosan elhanyagolják a környezetvédelmet, mert mindennél fontosabbnak tartják a gazdaság növekedését. A CATL már így is a világpiac legfontosabb szereplője, de a kínaiak az elektromos autózásban be akarnak törni Európába. Megvan hozzá a műszaki hátterük, villamos autóik digitális rendszere igen versenyképes. Ráadásul Kína munkaereje még mindig viszonylag olcsó a teljesítményhez képest. Egyébként ugyanez a helyzet Magyarországon is.

Az Orbán kormányt azért sem izgatja különösebben a forint leértékelése, mert így a magyar munkaerő olcsó marad a külföldiek számára, akik euróban és dollárban számolnak.

A lakosság elégedetlensége teljes mértékben érthető, de a hatalom abban bízhat, hogy Hajdú Bihar megye sziklaszilárdan szavaz Orbán Viktorra. A többség számára eddig a nemzeti együttműködés rendszere szerény életszínvonal emelkedést hozott. Ezt most megeszi az infláció, de ez már egy másik történet.

A magyar kormány kitart Kína mellett, a Baltikum már nem

Magyarország történetének legnagyobb beruházása valósul meg Debrecenben, ahol egy kínai cég akkumulátor gyárat épít. 3000 milliárd forint a beruházás értéke – mondta el Magyar Levente külgazdasági és külügyi államtitkár.

Két és féléves tárgyalás sorozat után került sor a megállapodásra, amely a gyár felépülése után 9000  új munkahelyet teremt. Ez is alátámasztja azt, hogy a kormány helyes döntést hozott amikor meghirdette a kínai nyitás stratégiáját – hangsúlyozta Magyar Levente államtitkár.

Észtország és Lettország kilép a kelet-európai Kína klubból

17+1 ez volt az Új Selyemút kelet-európai kezdetén. Litvánia már tavaly kilépett, így lett 16, amely immár 14-re csökkent, mert Észtország és Lettország is közölte: Peking Moszkvabarát politikája miatt távozik.

“Észtország úgy döntött, hogy a jövőben nem vesz részt a kelet-európai – kínai együttműködési platform munkájában. Észtország a jövőben is konstruktívan kíván együttműködni Kínával” – áll a hivatalos elbocsátó szép üzenetben. Amelyben az észtek azt is siettek hangsúlyozni, hogy csúcstalálkozón “utoljára múlt februárban vettek részt”. Azóta alacsonyabb szinten képviseltették magukat.

Lettország hasonlóképp nyilatkozott: “átvizsgálva jelenlegi külügyi és külkereskedelmi prioritásainkat úgy döntöttünk, hogy megszüntetjük az együttműködést a kelet-európai – kínai platformmal”.

Korábban Litvánia nyíltan konfrontálódott Pekinggel, mert magasabb szintre emelte tajvani képviseletét. Kína kereskedelmi embargóval válaszolt.

Mindez megmutatta, hogy nem veszélytelen az Új Selyemút diplomáciája , amely a kínai befolyás növelésére törekszik mindenütt a világon.

Miért most?

Kína moszkvai nagykövete – most először – megvádolta az Egyesült Államokat azzal, hogy az Ukrajna elleni orosz támadást “kierőszakolta” azzal, hogy nem vette figyelembe Moszkva biztonsági igényeit. Ez Putyin álláspontja, de eddig Peking óvakodott ennek nyílt támogatásától. Nancy Pelosinak, a washingtoni képviselőház elnökének tajvani látogatása viszont befagyasztotta a kínai-amerikai viszonyt, és felmelegítette a kínai-orosz barátságot. Pedig nem is oly rég Hszi Csinping elnök kirúgta külügyi államtitkárát, aki többször is azt hangsúlyozta: Kína és Oroszország barátságának határa a csillagos ég. Hszi Csinping elnök és Joe Biden hosszas telefonbeszélgetést folytatott nemrég, mert Pekingnek százszor fontosabb az Egyesült Államok mint Oroszország, de a szimbolikus gesztusok épp elegendőek ahhoz, hogy felháborítsák azokat a kelet-európai államokat, melyek különösen tartanak Moszkvától hiszen a Baltikum sokáig az orosz birodalom része volt, a két világháború között rövid ideig, véglegesen pedig csak 1991-ben a Szovjetunió bukása után élvezhette a függetlenséget.

Peking érzékelte a veszélyt, ezért tapasztalt diplomatáját, Huo Juzsent küldte a térségbe áprilisban amikor már javában zajlott Putyin agressziója Ukrajnában.

Azt nem lehet tudni, hogy a kínai diplomata milyen eredményre jutott, de az tény, hogy idén nem hirdettek meg új csúcstalálkozót a kelet-európai – kínai platformon, melyen hagyományosan Hszi Csinping elnök vagy Li Kocsiang miniszterelnök szokta képviselni a világ második számú gazdasági nagyhatalmát – írja brüsszeli Politico.

Debrecenben gyártják majd a SinoPharm vakcinát

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kínai kollégájával, Vang Jivel állapodott meg Pekingben, hogy Magyarországon Debrecenben fogják gyártani a Sinopharm Covid-19 elleni vakcináját. 157 millió euróba kerül a SinoPharm debreceni gyárának elindítása – tudatta Szijjártó Péter.

A megkötött szerződés részletei ezúttal is titkosak. Ehhez a kínai fél is ragaszkodik, de az Orbán kormánynak sincsen ellenére, mert így nem ellenőrizhető.

Egy kormányváltás bekavarhat, de a kínaiak általában kikötnek egy biztonsági záradékot, mely a politikai kockázatok elkerülésére szolgál. Eszerint, a kínaiak kérhetik a hitel visszafizetését egy összegben. Ezt nyilván nem vállalná az új kormány.

SinoPharm és az EU

A kínaiak – az oroszokkal ellentétben – be sem adták engedélyeztetésre a vakcinát az Európai Gyógyszerügynökségre. Peking szerint nem azért, mert nem bíznának a jóváhagyásban hanem mert attól tartanak, hogy az európaiak lekoppintják azt a technológiát ahogy a Covid-19 vírus hatástalanítják. (Mindenki magából indul ki!)

Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely felhasználja a kínai vakcinát. Orbán Viktor miniszterelnök is ezzel olttatta? be magát. A képet a kínaiak fel is használták reklám célokra.

A debreceni SinoPharm gyár Orbán Viktornak azt az elképzelését tükrözi, hogy a kínai kapcsolat stratégiai fontosságú Magyarország számára akkor is, ha Washington minden NATO szövetségest óv a túlságosan jó viszonytól Kínával.

Biden elnök hamarosan Európába érkezik, hogy itt beszélje meg a szövetségeseivel: milyen kapcsolat is legyen az USA és az EU között? Együttesen lépjenek-e fel a világhatalomra törő Kína ellen vagy egyes európai szövetségesek kereshetnek valamiféle modus vivendit Pekinggel?

Változó víruskoncentráció a szennyvízekben

Két településen ismét emelkedik a szennyvízben a koronavírus koncentrációja – közölte a koronavirus.gov.hu.

A kormányzati honlapon azt írták: az előző hetek csökkenése után a 4. héten országos átlagban ismét emelkedést mutat a szennyvízmintákban az új koronavírus örökítőanyagának koncentrációja.

Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy Debrecenben és Nyíregyházán növekvő, míg Győrben, Pécsett és Szombathelyen csökkenő tendenciát mértek a SARS-CoV-2 vírus örökítőanyagának mennyiségében. Békéscsabán, Budapesten, Debrecenben, Kaposváron, Kecskeméten Nyíregyházán és Szekszárdon mérsékelt, míg a többi vizsgált városban alacsony a szennyvízben mért koncentráció – közölték.

Nincstelenek karácsonya Debrecenben

0

Most is, karácsony másnapján is sorban álltak az emberek Debrecenben az ingyenes ételosztásra várva. Az ételosztást a Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Egyesülete és a Segíts a rászorulókon Facebook csoport szervezte, az ő közleményüket és fotóikat közöljük:

Kevesek bőségben lakomáznak, miközben túl sokaknak még az életben maradáshoz sincsen kenyerük.” (Ferenc pápa)

Karácsony másnapja Debrecen, Petőfi tér. A város csendes, forgalom alig van. Aki teheti, az ünnep „fáradalmait” piheni ki. A nagy költőnkről elnevezett téren azonban már jóval 11.00-óra előtt gyülekeztek az emberek. Kisnyugdíjasok, egykor szebb napokat látott közmunkából élők, hajléktalanok, s sajnos sok család, kisgyermekekkel. Ők az ingyenes ételosztásra várnak, mint hosszú évek óta, az ünnep másnapján mindig.

A Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Egyesülete és a Segíts a rászorulókon Facebook csoport december 26-án a Petőfi térre hívta  vendégségbe a városban élő szegényeket. Kis csapatunk  igyekezett – ha csak pár órára is -, szebbé tenni a térre érkezőknek Jézus születésének ünnepét. Tudjuk, nem pótolhatjuk a családi melegséget, de hisszük, amit XVI. Benedek pápa mondott: „Egy társadalom emberiességének legfőbb mércéje az, hogy hogyan bánik a szegénnyel, az időssel, a beteggel, a gyöngével.”

Azt szerettük volna, hogy emlékezetes legyen 2018. karácsonya azoknak a nincsteleneknek is, akiknek nem futotta feldíszített fenyőfára, akik Szenteste még annak is örültek, ha nem hidegben, fázva, dideregve teltek az ünnep órái. Számukra a Megváltó születésére emlékezés is kizárólag a létért való küzdelmet jelenti. Nem csillogó-villogó kütyükre vágytak, csak egyszerű, hétköznapi csodára: minden nap jusson az asztalukra a család minden tagjának egy tál étel. Sok millió honfitársunk számára – 2018-ban – ez csak egy beteljesületlen, elérhetetlen álom.

A mi kis közösségünk minden hónap utolsó vasárnapján igyekszik a nélkülözők gondjain egy keveset enyhíteni. Tudják, számíthatnak ránk, ha esik, ha fúj, hidegben, melegben ott vagyunk a már megszokott időpontban a téren, s egy tál meleg étellel várjuk mindazokat, akiknek nem futja vasárnapi ételre. Ők a láthatatlan Magyarország, akinek nem jutott hely az élet napos oldalán. Számukra ismeretlen a karácsony varázsa, nélkülözve telnek az ünnep hosszú napjai.

Az ünnep alatt szünetel a hivatalos, állami szociális ellátórendszer, a népkonyhák zárva vannak. Nincstelenek a civilek, illetve néhány egyház által szervezett jótékonysági ételosztásokon juthatnak ételhez ezeken a napokon. A hosszú, ünnepi hétvégéken – bármilyen „furcsa”  is –  a szegény ember is éhes, de ezt eddig a hivatalos ellátórendszer – amely egyébként is ezer sebtől vérzik – nem vette figyelembe. Tudja valaki, hogy hány tízezer magyar gyermek nem jut egyáltalán ennivalóhoz az ünnep napjain? A 21.században, Európában nem lehet azt biztosítani, hogy a nélkülözők – felnőttek és gyermekek – az év minden napján ellátást kapjanak? Az ünnep alatt elárasztotta a médiát a kormány sokmilliárdos hirdetése a családok évéről. Vajon hány gyermek lakhatna jól, a reklámra elköltött közpénzből? A reklámok kizárólag tehetősnek látszó családokat mutattak, pedig Magyarországon nem csak módosak élnek. A nyomorban élő családok vajon miért élnek kirekesztettként hazánkban, miért érzik másodlagos állampolgárnak magukat. Ők joggal vélekedhetnek úgy, hogy  a karácsonyi „kötelező”, hivatalos szeretet, csak december 23-ig tartott.

A sorban, mint az utóbbi időben mindig, sok volt a kisnyugdíjas. Öreg napjaikra oda jutottak, hogy hó végére elfogyott a kevéske, összekuporgatott pénzük, idős korukra a társadalom számkivetettjeivé váltak. Egy dolgos élet van mögöttük, most egyik napról, a másikra élnek. Nem tudjuk miért jutottak ide, de ahogyan álltak a sorban az ételhordójukkal, benne volt a kis életük minden búja, keserve. Sokan kérték, hogy ne készüljön róluk fotó, szégyellték, hogy életük delére ide jutottak. Vajon tényleg nekik kell magukat szégyelleni kilátástalan élethelyzetükért?

A karácsony másnapi ételosztás szikár tényei: közel 200 embertársunknak tudtuk kicsit szebbé tenni az ünnepet, kiosztottunk több tucat bejglit, közel 10 kilogramm szaloncukrot, 40 kilogramm kenyeret, rengeteg játékot, és 200 csomag karácsonyi süteményt.

A ünnepi ebéd költségeit jó szívű emberek adományaiból fizettük. Örömünkre, nagyon sokan járultak hozzá pár ezer forinttal az ételosztáshoz. Többen a térre hozták el felajánlásukat, süteményt, édességet, játékokat. Tisztelettel köszönjük minden felebarátunknak a támogatást, jó célra használtuk fel az egyesület számlájára befizetett összeget.

A legközelebbi ételosztásra már az új esztendőben kerül sor. Január 27-én várjuk meleg ebéddel a debreceni rászorulókat a Petőfi téren.

Tukoráné Kádár Ibolya

az egyesület elnöke

Tízszeres pénz a BMW-nek

Nem 12,3 milliárd, hanem (eddig) 137 milliárd forinttal járul hozzá a költségvetés a BMW debreceni megtelepedéséhez. A kormány forintosította az eddig elhatározott infrastruktúra-építéseket: 125 milliárd.

Eddig azt tudtuk, hogy a vártnál kevesebb közvetlen támogatást, 12,3 milliárd forintot fizet a költségvetés a BMW-nek, hogy az ide hozza új európai gyárát. A döntést július végén jelentették be. Kezdetben ezer új munkahely, évi 150 ezer autó, a telket az önkormányzat 44 milliárdos hitelből veszi meg. A támogatási szerződés októberi aláírásakor Szíjártó Péter azt mondta, hogy az adómilliárdok odaítélése

„busásan meg fog térülni”.

Már szeptemberben sejteni lehetett, hogy a 12 milliárd nem a vége az adakozásnak. Ekkor jelent meg ugyanis az a kormányhatározat, amely egy sor infrastrukturális beruházást jelentett be a debreceni Észak-Nyugat Gazdasági Övezetben. Új autópálya-csomópont, új autóút az ipari övezet körül, új sávval bővítenek meglévő útszakaszt. Ugyancsak az autógyár érdekében új logisztikai és konténerterminált húznak fel. Mindemellett kiépítik a teljes villanyáram-, gáz-, víz-, csatorna- és távközlési hálózatot a 400 hektáros területen.

Nos, mostanra meglettek a számok is. Új kormányhatározat értelmében 2019-21-ben útépítésre 44,115 milliárdot, vasútépítésre 71,591 milliárdot, közművekre pedig még idén 10 milliárdot fordít

a kormány mindannyiunk pénzéből.

Ez összesen több, mint 125 milliárd forint. A 12 milliárdos közvetlen támogatással együtt 137 milliárdért a BMW készpénz mellé készen kapja az üzemben és környezetében a komplett infrastruktúrát.

BMW Debrecenben: jól járhatnak a lakás- és telekspekulánsok

Többszörös csereügylet eredményeként kerül majd a BMW-hez az a földterület, amelyen egymilliárd forintos zöldmezős beruházással megvalósul Magyarország ötödik autógyára, ezúttal Debrecenben.  Ami pedig az állami támogatást illeti – a kormány kénytelen lesz nyilvánosságra hozni, hogy mennyit kap egyedi kormánydöntéssel (EKD) a német autógyár, de azt már legfeljebb kiperelni lehet, hogy milyen adókedvezményekben részesíti a zöldmezős beruházást. Az idén volt már olyan autóipari beruházás, amelyhez csak EKD formájában munkahelyenként  közel 39 millió forintot adtak.

A Független Hírügynökség információi szerint többszörös csereügyletre van/lesz szükség a BMW debreceni gyárához szükséges terület biztosítására. A németek nem akartak bajlódni a jelenleg mezőgazdasági terület ipari területté nyilvánításának hosszadalmas és bonyolult procedúrájával, ragaszkodtak a „kész” területhez, s ezért első lépésként a helyi önkormányzat vásárolja fel a szükséges 400 hektárnyi földet. A terület nagyját egy agrárvállalkozótól, a többit több kisebb tulajdonostól veszik meg – mondták debreceni forrásaink, hozzátéve: a föld korábban a még akkor különálló Debreceni Agrártudományi Egyetem tulajdona volt, majd privatizálták, s ma már a környéken a legdrágábbak közé tartozik, negyven aranykoronásként van nyilvántartva. Úgy tudjuk, hogy az egyetemnek (amely ma már a Debreceni Egyetem egyik kara) még mindig vannak földterületei, amelyet szintén átad, ám cserébe földet kap másutt. Ezért is állítják a forrásaink, hogy bonyolult, többszörös föld-adásvételek, -cserék zajlanak le addig, mire elkezdődik a BMW gyár építése.

Azt közölték, hogy 400 hektár területről van szó, de az árat – érthető módon – nem lehet tudni, bár támpontok azért akadnak a piaci árra: az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának tavalyi összesítése szerint (amelyet a Világgazdaság ismertetett) a Debrecen melletti Ebes határában volt a legdrágább a föld, egy hektárjáért átlagban 5,1 millió forintot adtak. Ebes pedig 14 kilométerre fekszik  Kismacstól és 19 kilométerre Nagymacstól, azaz attól a területtől, amelyen – mint a dehir.hu írta –  a gyárnak otthont adó ipari park létesül. Az új ipari park infrastruktúráját a város alakítja ki – a földvásárlásra és erre a fejlesztésre 44 milliárd forintos kormánygaranciával megerősített hitelt vesz fel. Amint kész lesz az infrastruktúra, a város beruházását megtéríti a BMW – írta portál, amely azonban nem tér ki arra, hogy a területet utóbb – legalábbis a FüHü debreceni forrásai szerint – a németek megvásárolják.

Többet lehet majd minderről persze tudni, miután megköttetnek az adás-vételi szerződések, hiszen azok elvben nyilvánosak.

A tűzhöz közelieknek már a bejelentés előtt lehetett információjuk a BMW tervéről, s akár akkori – még nem felhajtott – áron megvásárolhattak földterületeket

(és egyébként a kiszámíthatóan bekövetkező, szakértők által 30-40 százalékosra várt egyéb lakáspiaci és –bérbeadási fellendülésre tekintettel lakóingatlanokat is). Mint forrásaink ezzel kapcsolatban megjegyezték:

korábban is voltak befektetésekkel kapcsolatos svindlik Debrecenben.

A mintegy 1 milliárd eurós zöldmezős beruházással létesítendő gyár – miként az a bejelentésből és a máris működő honlapjáról is kiderül – évente 150 000 (hagyományos és elektromos hajtású járművet) gyárt fog gyártani, több mint 1000 új munkahelyet teremtve. Ennek fényében érthető, hogy –  a Suzuki, az Opel, az Audi és a Mercedes után – az ötödik nagy autógyár létesítéséhez a  BMW jelentős állami támogatást kap, a fentiek mellett is. Azt majd csak hetek-hónapok múlva, a kötelező nyilvánosságra hozatal után tudjuk  meg, hogy pontosan mennyi és konkrétan milyen formájú támogatást kínált a magyar állam, legalábbis az egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatási rendszeren (EKD) belül annak érdekében, hogy a BMW Magyarországot válassza. (A BMW idetelepülésének a története egyébként mintegy egy évtizedre nyúlik vissza, a Mercedes kecskeméti beruházását megelőzően is volt már BMW-gyárról szó szakmai és befektetésösztönzési berkekben, ám a projekt csak most válik valóra.)

Annyi kockázat nélkül megállapítható, hogy a támogatás jócskán meghaladja majd akár a Daimlernek nyújtott, akár a GM vagy az Audi számára a komoly fejlesztésekhez biztosított támogatást. Ez azért is nyilvánvaló, mert a kormány által rendszeresen (legutóbb egyébként egy hónapja) közzétett EKD-listából is látszik, hogy

az idő előre haladtával egyre többet kell költeni arra, hogy idejöjjenek a komoly befektetők.

Talán  legobjektívabb mutató az összehasonlításra az egy munkahelyre jutó támogatás összege, amellyel kapcsolatban – mint a FüHü télen megírta – a GKI-nál az egyedi kormánydöntéssel születő állami támogatásokat vizsgálva is az derült ki, hogy míg 2006 és 2010 között egy munkahelyhez átlag 4, 2017-ben már 12 millió forintot adott az állam, illetve, hogy „a támogatott beruházások összegének 2008 és 2013 között mintegy az 5 százalékát  finanszírozták támogatásból, ez 2015–16-ra 20 százalék körülire ugrott”.

A fent említett ennél frissebb adatokat tartalmazó listából sok érdekesség is kiderül.

Például az, hogy a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. 200 munkahelyenként 8,86 millió forint EKD-t kapott, 2016-ban a fejlesztéséhez már 12,9 milliót; az Audi 2011-ben 8,3, az idén júniusban pedig közel 39 millió forintot kapott.

Ám mint korábban mi is megírtuk, nem csak EKD formában kapnak támogatást a befektetéseikhez a külföldi és a magyar cégek. Az LMP perelte ki, s kapta meg még tavaly az adatokat, amelyekből az derült ki, hogy

a Fidesz-kormány 2012 és 2014 között összesen 80 milliárd forint értékben biztosított adókedvezményt.

A legnagyobb kedvezményt ebben az időszakban az Audi kapta, 40 milliárd forintot, őt követte a Hankook több mint 1,7 milliárddal, majd a Hamburger Hungária erőmű 9, a Bridgestone pedig 6,6 milliárddal.

Mint a kormány befektetési ügynökségének, a HIPA-nak a külfödiek számára készített egyik kiadványában olvasható – „Az adókedvezmény Magyarország versenyelőnye a térség többi országához képest, amely mutatja a kormány elkötelezettségét az üzleti folyamatok akadálymentesítése és a Magyarországon működő kkv-k és  nagy cégek versenyképességének a növelése mellett”. Ösztönzők széles skáláját használják – köztük vissza nem térítendő és visszatérítő fajtákat is. A leggyakoribbak a készpénz jellegű támogatások (akár magyar akár uniós forrásból), adóösztönzők, alacsony kamatozású hitelek és ingyen vagy áron alul kínált telkek. És tegyük hozzá: egyéb a befektetések számára fontos egyéb „ösztönzők”, mint bekötő utak építése a sztrádáról a gyárig, helyi rendeletek a befektető számára kedvező módosítása, stb.

Debrecenbe gurul a BMW

Egymilliárd eurót meghaladó értékben Debrecenben épít új gyárat a BMW – jelentette be Szíjjártó Péter. Ezer új munkahellyel indulnak, 150 ezer hagyományos és elektromos autót fog gyártani a német cég.

Tizennégy hónap tárgyalás után Debrecent választotta új gyárának helyéül a német BMW: egymilliárd eurót meghaladó befektetéssel évente 150 ezer autót előállítani képes gyárat húz fel a város melletti 400 hektáron. Már kezdetben is ezer munkahely létesül – foglalható össze Szíjjártó Péter rendkívüli sajtótájékoztatója.

A terület jövő év második felében kerül a BMW tulajdonába, a munkaerő-toborzást is akkor kezdi a cég. A legkorszerűbb gyártósort hozzák ide, amelyen egyszerre lesznek képesek

hagyományos és elektromos meghajtású autókat készíteni.

Ez a beruházási érték egyébként nagyjából annyi, mint a kecskeméti Mercedes-üzemé, vagy a győri Audi-gyár néhány évvel ezelőtti új egységéé volt.

Mindenesetre ezzel tovább nő az autóipar részesedése a magyar gazdaságban. Szíjjártó elmondta, hogy már most 29,3 százalék a feldolgozóiparon belül, és termékeinek 90,8 százaléka export. Sok gazdasági szakértő az alacsony hozzáadott értékre tekintettel

aggódik az autógyártás ekkora részaránya miatt.

A külügyminiszter szerint ezzel is megkérdőjelezhetetlen a magyar és a német gazdaság közti kapcsolat. Már eddig hatezernél több német cég csaknem 300 ezer embert foglalkoztat nálunk.

A BMW egyébként Kína, Mexikó és az Egyesült Államok után most Európában erősíti jelenlétét.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!