Kezdőlap Címkék Csehország

Címke: csehország

43 milliárdos vállalatbirodalmát irányítja Kelet Európa leggazdagabb üzletasszonya?

Amikor férje meghalt egy helikopter balesetben Alaszkában, akkor senki sem ismerte feleségét az üzleti életben, de ma három évvel később Renata Kellnerova már határozottan irányítja a PPF vállalat birodalmat – írja a Bloomberg, amely e mail interjút készített Kelet Európa leggazdagabb üzletasszonyával. Ez az első interjú a feleségből sikeres üzletasszonnyá vált Renata Kellnerovaval. Az is kiderül, hogy a sikeres cégnél nőuralom van…

“Férjem halála után rájöttem, hogy a vállalat, a PPF számomra személyes ügy, melyet átadhatok a gyermekeimnek. Az a küldetésem, hogy a gyerekeimet felkészítsem arra: egy napon majd ők vehetik át a cég vezetését” – írta az 56 éves Renata Kellner, aki nehéz időkben kellett, hogy bizonyítson a PPF élén hiszen férje, Petr Kellner Csehországon kívül elsősorban Oroszországban és Kínában terjeszkedett márpedig ezt a két nagyhatalmat az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította. 2022 februárjában Putyin megtámadta Ukrajnát, és ezt követően az Európai Unió is  szankciókkal sújtotta Oroszországot. Renata Kellner döntött: a céget a nyugati piacokra irányította át – írja a Bloomberg.

Új üzletpolitikához új emberek kellenek: Renata Kellnerova új vezérigazgatót nevezett ki a PPF élére – a cég nagyon sok területen érdekelt: a pénzügyektől, a telekommunikációtól az internetes kereskedésig -, és megvált sok  vezetőtől, akiket még a férje választott  ki.

Megváltozott a PPF tulajdonosi szerkezete is: a 43 milliárd dolláros cég teljes mértékben családi tulajdonná vált azt követően, hogy Kellnerova asszony kivásárolta a két megmaradt részvényest. Egyidejűleg létrejött a nőuralom is: Kellnerova asszony és a három lánya bekerült az igazgató tanácsba.

“Szorosan együttműködünk Jiri Smejc vezérigazgatóval, így egyetlen hétvégén fontos üzleti döntéseket hozhatunk meg.”

A PPF új üzlet politikája elsősorban az uniós piacokra irányul: részesedést szereztek a ProSieben média vállalkozásban és egy lengyel internetes kereskedő cégben.

A PPF sok médiavállalkozását eladta Közép és Kelet Európában Abu Dhabi telekommunikációs cégének 2,15 milliárd dollárért. A PPF megvált pénzügyi vállalkozásaitól Indonéziában és a Fülöp szigeteken, ezért 615 millió eurót kapott.

A kivonulás az orosz piacról igen komoly veszteséget okozott a PPF-nek, emiatt a 2022-es év rosszul is sikerült: 406 millió eurós mínuszban zártak. Sokkal jobban végződött  2023 első féléve: a nyereség meghaladta a 709 millió eurót.

A Kellner család vagyona 11,8 milliárd dollár

Ennyire becsülte a Bloomberg dollármilliárdos indexe. A főnökasszony nagyon fontosnak tekinti a magánélet szentségét, ezért nemigen szerepelnek sem ő sem a lányai a nyilvánosság előtt. Az egyetlen kivétel a 27 éves Anna, aki lovas bajnok, részt vett a tokiói olimpián is.

A négy Kellner nő a gondolatait is megtartja magának. Amikor a Bloomberg megkérdezte e mailben Renata Kellnerovat, hogy mik az üzleti tervei, akkor csak azt a semmire sem kötelező választ kapta, hogy

“kitartunk négy alapvető terület mellett: pénzügyi szolgáltatások, telekommunikáció, média és internetes kereskedelem. Ez persze nem jelenti azt, hogyha másutt látunk valamilyen előnyös üzleti befektetési lehetőséget, akkor azt nem használjuk ki.”

A Kellner család hosszú távra tervez:

”mi megengedhetjük magunknak, hogy türelmesek legyünk. Ezért nálunk az üzleti döntések során a gyors profit nem jelent meghatározó szempontot.”

A PPF a privatizáció során nőtt naggyá: az akkori Csehszlovákiában Petr Kellner 1991-ben már 202 vállalatban szerzett részesedést. A legjövedelmezőbb húzás az volt, hogy 20%-os részesedést vásárolt az ország legnagyobb biztosító társaságában. Petr Kellner 2013-ban adta el ezt a részesedését az olasz Generalinak 3,3 milliárd dollárért. Ekkoriban az asszony a lányok nevelése mellett jótékonysággal foglalkozott, ő vezette a Kellner családi alapítványt, amely az egyik legelső ilyen szervezet volt Csehországban. Kellner asszony számára a szociális szempontok azóta is nagyon fontosak:

”a PPF olyan vállalkozás, amely az üzleti szférán túlmenően társadalmi felelősséget is érez”

– fogalmazta meg Kelet Európa leggazdagabb asszonya, Renata Kellnerova.

Hírszerző tábornok az új cseh államfő

0

Két magasrangú hírszerző tiszt csatája volt az elnökválasztás Csehországban, ahol mindkét jelölt korábban a csehszlovák hírszerzés ásza volt.

A vesztes Babis, a Szovjetunióban végezte tanulmányait, és ott kötelezte el magát nemcsak a csehszlovák, de a szovjet titkosszolgálat mellett is. Hazatérve összekötő tisztként szolgált a csehszlovák és a szovjet titkosszolgálat között. Ennek köszönhette, hogy még a nyolcvanas években csehszlovák-marokkói vegyes vállalatot alapíthatott az észak-afrikai foszfát kincs kiaknázására. Ilyen lehetősége csakis a titkosszolgálat embereinek volt a kommunista diktatúra éveiben Csehszlovákiában. Az immár dollár milliárdos Babis aztán pártot alapított, és Csehország kormányfője lett. Aztán elbukott a választáson pedig együtt kampányolt vele Orbán Viktor is (vagy talán éppen azért! 🙂  ). Babis éppúgy mint Orbán Putyin barát nyilatkozatokkal vétette észre magát. Ezzel szemben Petr Pavel tábornok, Csehország új államfője, mindig hitet tett NATO hűsége mellett. Pavel szolgált is a NATO-ban, ahol kivívta az amerikaiak bizalmát. Ez katonáknál háborús időkben különösen fontos. Blinken, amerikai  külügyminiszter ugyanis cordon sanitaire-t szervez Oroszország megfékezésére. Finnországtól Bulgáriáig ebben sok állam benne szerepel. A nagy kivétel Magyarország, amelynek pedig van közös határa a háborúban álló Ukrajnával.

Orbán csehül áll

Minthogy mind Lengyelország mind Csehország és Szlovákia támogatja a Blinken tervet, ezért Orbán keresztet vethet a visegrádi együttműködésre.

A magyar miniszterelnök attól tart, hogy a demokrata adminisztráció Washingtonban szeretné levenni őt a sakktábláról. Valójában azonban a választások után az amerikaiak újra értékelhették a magyar helyzetet, és meggyőződtek róla: Orbán igazat mond amikor azzal zsarolja a Nyugatot, hogy vagy én vagy a káosz! Milyen következtetésre juthattak Washingtonban: Orbánt negligálják! A cordon sanitaire Magyarország nélkül is működhet. A magyar hadsereg jelentősége a NATO-ban elenyésző.

Orbán úgy jár mint Ferenc József császár a Svejkben: arcképét leszarják a legyek.

FH

A magyar miniszterelnököt le se szarja az amerikai diplomácia, mert nem oszt és nem szoroz még a regionális politikában sem. Ehhez képest Orbán Viktor középhatalmi álmokkal áltatja híveit. A cseh elnökválasztás végképp megmutatta ennek irrealitását. Magyarország polgárai pedig abban reménykedhetnek, hogy Orbán Viktor csak árulja a középhatalmi álmot, de maga sem hiszi el. Mert, ha igen, akkor még nagyobb baj van.

Orbán és a szlovák függetlenség

Novák Katalin köztársasági elnök nem ment el az ünnepségre, melyet a független Szlovákia megalakulásának 30-ik évfordulóján rendeztek Pozsonyban. Ehelyett Orbán Viktorral együtt Rómában tisztelgett XVI-ik Benedek pápa koporsója előtt. Visegrád ezzel nagy pofont kapott, de Orbán Viktor most korrigált.

Heger szlovák miniszterelnök a hétvégén gála estet rendezett a szlovák államiság ünnepe alkalmából, és erre meghívta a visegrádi négyes kormányfőit feleségükkel együtt. Orbán Viktor Lévai Anikóval együtt meg is jelent Pozsonyban. A visszautasítás ebben az esetben olyan kihívást jelentett volna, amelyre Orbán Viktor nem mert vállalkozni. Hazai nacionalista és irredenta híveinek eljátssza ugyan Trianon ellenfelét, de a valóságban tisztában van azzal, hogy ez üres illúzió. Másrészt viszont komolyan akadályozza nemcsak a két állam együttműködését hanem ezen túl a visegrádi szövetség értelmét is.

Austerlitz egyre fontosabb

Napóleon császár itt aratott fényes győzelmet a Habsburg és szövetséges csapatok fölött. Három állam ebben a kisvárosban tartja diplomáciai egyeztetéseit: Ausztria, Csehország és Szlovákia. A jövőben ez felértékelődhet hiszen hasonlóképp látjuk  az ukrajnai háborút – fejtegette a szlovák diplomácia vezetője finoman arra célozva, hogy a magyar diplomácia Putyin barátsága Pozsonyban sem számíthat elnézésre.

Jön Babis?

Az egykori cseh kormányfő – Orbán barátja – államfő szeretne lenni Prágában. Ez megerősíthetné Orbán pozícióját a visegrádi négyesben, ahol orosz barátsága egyre inkább szemet szúr. A Pozsonyban született szlovák Babis, akinek édesanyja magyar volt, Orbánban fedezte fel politikai szövetségesét. Együtt kampányoltak Csehországban – sikertelenül. Orbánt egyáltalán nem zavarja Babis múltja: a cseh államfőjelölt Moszkvában végzett, és állítólag ott belépett a KGB-be is. Babis természetesen cáfol, de Orbán számára Putyin egykori kollégája távolról sem okoz problémát.

Babis dollármilliárdos és igen pragmatikus politikus. Számára evidencia, hogy Csehország a Nyugathoz tartozik. Nem táplál illúziókat Oroszországot illetően. Valószínűleg Orbán sem. A magyar miniszterelnök számára Moszkva ellensúlyt jelent Washingtonnal és Brüsszellel szemben, semmi többet. Persze Orbán is igen pragmatikus politikus: Putyintól tanulni lehet azt, hogy miképp is működik egy rendőrállam 2023-ban? Mesterről tanulni sohasem szégyen …

Több mint 2100 orvos mond föl Szlovákiában

A visegrádi csúcstalálkozón furcsa kéréssel állt elő Heger, Szlovákia miniszterelnöke: a magyar és a lengyel kormány támogatásával szeretne betegeket exportálni ebbe a két szomszédos országba! Az ok: 2100 orvos mond föl az 5 milliós országban, ahol ezzel vészhelyzetbe kerül az egészségügy január elsejétől.

Az orvosok Szlovákiában is magasabb béreket szeretnének elérni, de ezeket a kormány nem tudja vállalni, mert az energia válság kellős közepén nincsen rá pénze.

Szlovákiában már volt ilyen egészségügyi vészhelyzet 2011-ben amikor tömegesen mondtak fel az orvosok. Akkor a Csehországból küldött katona orvosok mentették meg a helyzetet.

Egyik visegrádi tagállam egészségügyi rendszere sincs jó bőrben hiszen a pandémia nagyon megviselte az orvosokat és az ápolókat. Ráadásul továbbra is nagy az orvos és ápoló hiány Európában, ezért sokan választják ezt a megoldást akár már közvetlenül a diploma megszerzése után is.

Szlovákiában az egészségügyi minisztérium egyelőre még nem kérte a hadügyminisztériumot, hogy helyezzék készenlétbe a katona orvosokat. Összesen 40 mozgósítható katonaorvos dolgozik Szlovákiában, ez kevés a problémák megoldásához. Ezért valószínűleg ismét a külföldhöz kellene fordulni. Legutóbb a cseh szenátus nehezményezte, hogy az ország katonaorvosainak egy részét Szlovákiába küldték.

Szlovákiai páciensek magyar és lengyel kórházakban?

Ezt kérte Heger miniszterelnök Kassán. Orbán és Mazowiecki válasza az volt, hogy “tanulmányozzák a kérdést”.

Szlovákia egészségügyi minisztere kijelentette: amennyiben nem tudnak megállapodni az orvosokkal, akkor november 30-tól egészségügyi vészhelyzetet rendelnek el az országban.

A visegrádi együttműködés nincs a legjobb állapotban hiszen Orbán Viktor Putyin barát politikáját a másik három ország egyáltalán nem osztja. A hétköznapi együttműködés ettől még működhet bár sem a magyar sem pedig a lengyel egészségügy nincs jó állapotban. A visegrádi országokban az egészségügy tulajdonképp permanens vészhelyzetben van, de ezt csak akkor mondják ki amikor teljes leállás fenyeget mint most Szlovákiában, ahol 2100 orvos adta be a felmondását.

Orbán már Visegrádon is trójai faló

A négy visegrádi állam parlamenti elnökei Pozsonyban találkoztak volna, de az ukrajnai háború miatt elmarad az eszmecsere.

Csehország, Lengyelország és Szlovákia ugyanis úgy gondolja, hogy Orbán Viktor Putyin trójai falova a visegrádi együttműködésben. Miközben a másik három tagállam mindenben támogatja a harcban álló Ukrajnát, a magyar diplomácia igyekszik keresztbe tenni Zelenszkij elnöknek, akit Orbán Viktor személyesen is támad olykor.

Markéta Pekarova Adamova, a cseh országgyűlés elnöke már többször bírálta Orbán Viktort Putyin barátsága miatt. Ezúttal még nyersebben fogalmazott egy cseh újságban:

”a magyar kormány Oroszország trójai falova. Ezért fontos, hogy egyértelmű üzenetet küldjünk neki.”

Szlovák külügyminiszter: a magyar szankciós érvek a Kreml kézikönyvéből valók

Rastislav Kacer külügyminiszter nemrég interjút adott a Napunk című szlovákiai lapnak, melyben bírálta a magyar kormány politikáját, mellyel az Oroszország elleni uniós szankciókat teszi felelőssé az inflációért.

“Olyan érveket hallunk ezzel kapcsolatban a magyar kormánytól, melyek megegyeznek azokkal, amelyet Oroszország használ az információs háborúban a Nyugattal szemben”.

A magyar diplomácia ezzel teljes mértékben elszigetelődött a nyugati világban:

”Magyarország ezekkel a nézetekkel teljesen egyedül maradt az Európai Unióban”

– hangsúlyozta Szlovákia külügyminisztere.

Menczer Tamás külügyi államtitkár válaszul azt állította, hogy “a szlovák külügyminiszter nem szereti a magyarokat.” Szerinte a nézeteltérések ellenére a visegrádi együttműködés továbbra is működik.

“Nem ülünk fel a provokációnak. A visegrádi négyes szövetség erejét megőrizzük. A magyar kormány mindig a magyar érdekeknek megfelelően cselekszik. Mi a béke pártján állunk, azonnali tűzszünetet és békét akarunk. Akkor is, ha ez Rastislav Kacer külügyminiszternek nem tetszik” – fogalmazta meg a magyar külügy álláspontját Menczer Tamás államtitkár.

Vajon a másik három visegrádi állam nem a saját nemzeti érdekeit képviseli amikor támogatja Ukrajnát? Vajon az Európai Unió nem azért alkalmaz szankciókat az orosz agresszorral szemben, hogy rákényszerítse Putyint a hadműveletek befejezésére és a tűzszünetre?

Orbán belpolitikai okból vállalja a blamázst

Belátható időn belül nem jön pénz Brüsszelből, a magyar gazdaság jövőre leáll, nem lesz miből osztogatni. Orbán kétségbeesetten bűnbakot keres nehogy az elégedetlen választópolgárok őt tegyék felelőssé a kritikus helyzetért. Az életszínvonal csökkenés ugyanis csaknem mindenkit fenyeget a tartósan magas infláció miatt. Megoldást erre Orbán nem talál, ezért újra az Európai Uniót jelöli meg bűnbakként illetve az Egyesült Államokat, amely elszántan támogatja Ukrajnát. A trójai faló szerep akkor sikeres, ha kívülről jelentős a támogatás. Putyinnak viszont kisebb gondja is nagyobb annál minthogy Orbán rendszerét támogassa. Maradnak a kínaiak, akik mostanában egyre inkább elhatárolódnak Putyintól, és inkább Scholz kancellárral és Biden elnökkel paktálnak. Macron francia elnök egyenesen felkérte Hszi Csin-ping kínai államfőt, hogy közvetítsen az ukrajnai háborúban. Közben a trójai faló belsejében egyre hidegebb van, kívülről pedig gúnykacaj hallatszik.

A gyakori vétózás nem tesz jót a magyar kormány megítélésének

 Csehország jelenleg az Európai Unió soros elnöke és a Visegrádi négyesben is most ők vannak soron. Mikulás Bek Varga Judit igazságügyi miniszterrel tárgyalt Brüsszelben. Ezt követően a magyar diplomácia visszavonta a vétót azzal a fekete listával kapcsolatban, melyet az Európai Unió Putyin kedvenc oligarcháiról állított össze.

A magyar diplomácia három orosz oligarchát akart levenni a listáról. Ezzel kapcsolatban fogalmazott úgy egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata a Politiconak: “tudtuk, hogy a magyarok árulók!”

A brüsszeli magyar képviselet tárgyalt Johannes Hahn költségvetési biztossal hiszen végülis arról van szó , hogy megkapja-e Magyarország az uniós eurómilliárdokat, és hogyha igen, akkor mikor? Ennek nemcsak a magyar költségvetés egyensúlya miatt van döntő fontossága hanem amiatt is, hogy a pénzpiacon ennek alapján ítélik meg a magyar forintot, melynek leértékelődése tovább erősíti az inflációt Magyarországon.

Huxit?

Lehetséges-e az, hogy Magyarország kilép vagy kikerül az Európai Unióból? – kérdezték a minisztert.

“Magyarország ma már messzire ment. Ezt úgy képzeljék el, hogy elérkezett a szakadék szélére. Most döntést kell hoznia, hogy visszalép-e a szakadék széléről vagy pedig egy újabb kockázatos lépést tesz, melynek a következményeiről nem szeretnék spekulálni.”

A kilépésre gondol?

“Elméletileg igen valamikor a jövőben. A cseh elnökség idején (ez a mostani félév) Magyarország elérkezik egy olyan útkereszteződéshez, ahol muszáj megtenni egy sorsszerű végső döntést.

Az már a magyarokon múlik, hogy miképp döntenek, hogyan választanak. A cseh elnökségnek nem feladata az, hogy olajat öntsön a tűzre. Ellenkezőleg teret kell biztosítani az objektív helyzetértékeléshez, a tisztességes vitához. Ha Magyarország képes lesz kijavítani azokat a hibákat, melyeket a brüsszeli bizottság felró neki, például az európai források elosztásával kapcsolatos hibákat vagy az emberi jogokkal és a kisebbségekkel kapcsolatos problémákat orvosolni tudja, akkor az Európai Unió tagja maradhat. Ez Csehországnak is érdeke.”

Mikor lesz döntés?

“Nem tudom, hogy erről döntenek-e még a cseh elnökség idején” – válaszolta a cseh miniszter. “Meghallgatásra biztosan sor kerül, és ez alatt a tagországok képviselői nagyon konkrét kérdéseket tesznek majd fel a magyar félnek. A meghallgatás után kerülhet sor az állásfoglalásra. Ha úgy döntenek, hogy Magyarország megsérti az Európai Unió alapelveit, akkor ezt négyötödös többséggel kell elfogadni. Az is lehet az állásfoglalás, hogy a helyzet javul Magyarországon, ezért a szavazás nem szükséges.

A második nagy vita az uniós források elköltésével kapcsolatos. Ez a pénzügyminiszterek között zajlik majd le. Közben még szeptemberben a brüsszeli bizottság közzéteszi majd következtetéseit a jogállamisággal kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy ez befolyásolja majd a pénzügyminisztereket is” – mondta Mikulás Bek Csehország európai ügyekkel foglalkozó minisztere a prágai közszolgálati rádióban.

Ha visegrádi “barátaink” így látják a helyzetet, akkor mit gondolhatnak az Orbán rendszer ellenfelei?

Cseh-lengyel-szlovák katonai együttműködés avagy búcsú Visegrádtól

A cseh és a lengyel légierő védelmezi majd Szlovákia légterét – jelentette be Csehország védelmi minisztere miután tárgyalt lengyel kollégájával Varsóban. Mind Jana Cernochova mind pedig Mariusz Blaszczak kiemelte közös sajtóértekezletén, hogy azért különösen fontos ez a hármas együttműködés, mert akkor következik be amikor Oroszország agresszív háborút folytat Ukrajnában.

A lengyel miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter egyenesen azzal vádolta meg Putyint, hogy “az orosz birodalom újjáépítésére készül.”

Augusztus 27- én találkozik egymással a három állam védelmi minisztere, hogy aláírják az egyezményt Szlovákia légterének közös védelméről. A pozsonyi kormány júniusban kérte ezt hivatalosan Csehországtól és Lengyelországtól, mert korábban saját MIG 29-es vadászrepülő flottáját átadta Ukrajnának. Szlovákia helyettük F 16-os harci repülőket rendelt az USA-ban, de ezek legkorábban csak a jövő év végén érkeznek meg. Ezért erre az időszakra kérte Szlovákia Csehországot és Lengyelországot a légtere védelmére. Magyarországot miért nem?

Visegrádi hármas

Putyin Ukrajna elleni agressziója nagy csapást mért a visegrádi együttműködésre, mert a magyar kormány külön utat választott: igen megértő Oroszország iránt miközben Orbán Viktor rendszeresen bírálja Zelenszkij ukrán elnököt. Lengyelország ex külügyminisztere, Radoslaw Sikorski egyenesen azzal vádolta meg a magyar miniszterelnököt, hogy lepaktált Putyinnal Ukrajna felosztásáról. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pedig úgy fogalmazott, hogy a két állam útjai elváltak egymástól az ukrajnai háború eltérő megítélése miatt. Lengyelország Zelenszkij ukrán elnök legelszántabb támogatói közé tartozik, Csehország és Szlovákia visszafogottabb, de az ő álláspontjuk is kristálytiszta: az orosz agresszióval szemben Ukrajnát támogatják. Orbán Viktor kijátszotta magát a visegrádi csapatból, amely így négyesből trióvá alakult.

A magyar miniszterelnök abban bízik, hogy Putyin kedvezményes gáz szállítással fizet majd a különutas politikáért.

Jól számol-e Orbán?

A Napunk című szlovákiai magyar lap szerint ez erősen kétséges. Deák András György energetikai szakértő szerint Moszkva sakkban tartja Orbán Viktort a gázszállítmányokkal. Szijjártó Péter külügyminiszter 700 millió köbméter plusz földgázt kért Moszkvában. Menczer Tamás külügyi államtitkár nem sokkal később büszkén jelentette: jön a plusz földgáz Oroszországból. Azzal nem dicsekedett el, hogy az oroszok csöpögtetik a szállítást.

“Az oroszok rétes tésztaként húzzák a szállítást egészen a fűtési szezon végéig. Cserébe pedig mindig kérnek valamit. Nem azokat az időket éljük amikor politikai engedmények nélkül földgázt lehet kapni az oroszoktól”

– mondja a szakértő.

Karel Hirman szlovák energetikai szakértő szerint Orbán üzletelhet a plusz orosz gázzal. Ha tudja nélkülözni Magyarországon, akkor eladja jó pénzért Szlovákiának, Németországnak.

Orbán úgy tudja megengedni magának az exportot, ha nem kompenzálja a brutális gázár emelést a magyar lakosságnak vagyis mindenkinek maximálisan spórolnia kell. A Gazprom 60%-os áremelést ígér a téli szezonra. Orbán jól meggazdagodhat míg a magyar lakosság döntő többsége a növekvő rezsi számlák áldozatává válik.

Az ugyanis hazugság, hogy Magyarország olcsóbban kapja az orosz földgázt. Ha viszont teljes piaci árat kell fizetni, akkor veszélybe kerülhet a rezsi csökkentés megmaradt rendszere is Magyarországon. Márpedig eddig ez volt Orbán Viktor politikai csodafegyvere. Ha fázni kényszerül a lakosság jelentős része, mert nem tudja kifizetni a felemelt rezsit, akkor azt még a hívei is nehezen bocsátják meg a miniszterelnöknek. Ceausescu teljes népszerűtlenségét is azok a telek alapozták meg amikor Románia városi lakossága cidrizett a kritikus hónapokban, és cserébe meghallgathatta azt, hogy a szuverén Románia milyen nagyszerű hely.

Orbán csehül áll

Reméljük, hogy ahogy mi elzavartuk Babist, a magyarok ugyanígy tesznek Orbán Viktorral is – mondta a cseh képviselőház elnökasszonya. Markéta Pekarova Adamova nemcsak Orbán belpolitikáját bírálta hanem azt is, hogy a magyar miniszterelnök felajánlotta segítségét annak a kazahsztáni rendszernek, amely belelövetett a tüntetőkbe.

Ez a nyugatbarát vonal, melyet az új kormány képvisel Prágában. Jan Lipavsky cseh külügyminiszter, aki már korábban is bírálta a magyar miniszterelnököt, most szintén a kazahsztáni események kapcsán fejezte ki nemtetszését Orbán szolidaritási nyilatkozata miatt.

„Olyan vezetésnek nincs szüksége szolidaritásra, mely felszólítás nélkül tüzet nyit a tüntetőkre!”

Zeman elnök, aki az utolsó percig megpróbálta megakadályozni a külügyminiszter kinevezését, sietett elnézést kérni a magyar kormányfőtől. Zeman elnök hírhedt támogatója Moszkvának és Pekingnek Prágában.

Visegrádi egység?

A prágai bírálatok azt mutatják, hogy vége annak a baráti viszonynak, amely Orbánt a Moszkvában végzett Babis miniszterelnökkel összekötötték. Annak idején Orbán Viktor lelkesen kampányolt Babis mellett. Az akkori cseh kormányfővel együtt keresték fel a magyar határ kerítést, később pedig Usti Nad Labemben együtt tartottak sajtóértekezletet a cseh választási kampány idején. Babis mégiscsak megbukott, mert a nyugati nagykövetségek tanácsára egyetlen parlamenti párt sem akart vele koaliciót kötni.

Szijjártó Péter külügyminisztert megkérdezte a kormánypárti Magyar Hírlap, hogy nem zavarja-e mindez, de ő vállát megvonva csak annyit közölt: a baloldali és liberális újságírók a vágyaikat veszik valóságnak.

Dobrev lenne az utód?

Ha az ellenzék nyerne az áprilisi választásokon, akkor nagy valószínűség szerint Dobrev Klára lenne a a külügyi tárca vezetője. Ő jelenleg parlamenti képviselő Brüsszelben, de bejelentette: nem indul újra az alelnöki posztért, mert teljes erővel a magyar választásokra koncentrál. Hozzátette: küzdeni akar az Európai Egyesült Államokért. Ez egybevág az Európai Unió nagyhatalmainak vonalával: Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország jelenlegi kormánya ugyancsak elkötelezett híve az Európai Egyesült Államoknak.

Amelynek deklarált ellenfele Orbán Viktor miniszterelnök. Akit ebben támogat Trump, az USA ex elnöke. Rajta kivül pedig Moszkva és Peking. A front vonalak elég világosak, de Macron francia elnök nem véletlenül jelentette ki, hogy Orbán politikai ellenfél, de európai partner. Ha újra nyer a választásokon, akkor vele fognak tárgyalni noha a bukását szeretnék Washingtonban, Brüsszelben, Berlinben, Párizsban és Rómában.

V4= V2+V2

Csehország és Szlovákia a liberális demokráciákkal tart, míg Magyarország és Lengyelország az ellenkező irányba. A lengyel, magyar, szlovák és cseh visegrádi csoportot V4-nek hívják, de inkább V 2+2-vé alakul – írja mai cikkében a Politico című lap európai kiadása.

A növekvő az eltérés Lengyelország és Magyarország között – amely a legtöbb liberális demokráciát tekintve gyorsan csökken –, valamint Szlovákia és Csehország között, amelyekben a közelmúltban a kormányváltások visszakerültek az EU mainstreamjébe.

A szakítást Mikuláš Bek cseh EU-ügyi miniszter emelte ki a héten. 

„Magyarország és Lengyelország manapság komoly vitában áll az EU többi tagjával, miközben Csehország és Szlovákia nem ugyanazon a hangvételen szól” – mondta az új miniszter a Hospodářské noviny című cseh napilapnak.

Nem arról van szó, hogy a négyesek felszámolják Visegrádot, amelyet 1991-ben alapítottak, amikor az országok kiléptek a kommunizmusból, és csatlakozni akartak a NATO-hoz és az EU-hoz, hanem arról, hogy különböző pályákon haladnak.

Még mindig közös álláspontot képviselnek az olyan kérdésekben, mint a mobilitási csomaggal kapcsolatos kamionos reformok elleni küzdelem, amelyek szerintük aláássák a közép-európai logisztikai vállalatokat, a szolgáltatások szabadságának az EU kiterjesztését szorgalmazzák, és az atomenergia kedvező elbbírálását szorgalmazzák. A múlt hónapban a cseh és a lengyel delegáció megtorpedózta azt a törekvést, hogy az EU vezetői közös nyelvet találjanak az energiakérdésekben, miután sikertelen volt a blokk kibocsátáskereskedelmi rendszerének reformjára tett kísérlet.

De most már sok minden megosztja őket – az Oroszországgal és Kínával kapcsolatos politikáktól kezdve az uniós források kifizetésének a jogállamisághoz kötéséig. Prága és Varsó megosztott a cseh határ közelében található turówi külszíni szénbánya miatt is, amely miatt Lengyelországot napi 500.000 eurós pénzbírsággal sújtották, mert nem engedelmeskedik az EU Bíróságának a bánya zárására vonatkozó határozatának.

„Egyre nagyobb a politikai és kulturális eltérés ezen országok között”

– mondta Eugeniusz Smolar, a varsói Nemzetközi Kapcsolatok Központjának igazgatósági tagja. „Vannak közös helyiségek, de minden romantika rég elmúlt.”

A fő ok a pozsonyi és prágai hangnem változása. Eduard Heger szlovák miniszterelnök tavaly vette át a hatalmat, megerősítve ezzel a szakítást a közelmúlt populista kormányaival. Addig Szlovákia kissé magányos harcos volt V4 között, amíg Petr Fiala cseh miniszterelnök tavaly év végén hivatalba nem lépett, és nyugati irányváltást ígért.

„Számomra személy szerint nagy bátorítás volt látni a cseh parlamenti választások eredményét” – mondta Ján Budaj szlovák környezetvédelmi miniszter a POLITICO-nak.

„Most kettőre változott az esély a kettő ellen.”

A nagy törés a jogállamiság felett van

„Szlovákia és most a csehek állásponton vannak Magyarországhoz és Lengyelországhoz képest, ha a jogállamiságról van szó – mindkét kormánynak nagyon erős érdeke fűződik az EU megerősítéséhez, nem pedig aláásásához” – mondta egy szlovák tisztviselő.

Bár Prága irányt váltott, az új cseh kormány a konzervatívoktól a kalózokig sokszínű pártkoalícióból áll, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben sem egységes a hozzáállásuk. Beket a centrista Polgármesterek és Függetlenek csoport jelölte. Fiala a Polgári Demokrata Párt (ODS) tagja, amely az Európai Parlamentben az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában, valamint a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság párt tagja.

Elrontott szövetség

Mind Varsó, mind Budapest számára a visegrádi együttműködés fontos diplomáciai eszközként szolgált egy olyan időszakban, amikor a két főváros egyre inkább elszigetelődik. A négy ország vezetői gyakran együtt vesznek részt magas szintű találkozókon, és a visegrádi formátumot használják arra, hogy nagyobb befolyást próbáljanak kivetíteni az EU politikai vitáiban, mint azt egyedül tennék.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök elismerte a szövetségen belüli nézeteltéréseket, de lekicsinyelte a konfliktus gondolatát.

„A négy visegrádi országból három nem tagja az eurózónának, egy igen” – mondta a magyar államfő decemberi  sajtótájékoztatóján. „És ezért a szlovák helyzet, viszonya Brüsszelhez, viszonya a németekhez, viszonya a pénzügyminiszteri tanáccsal teljesen más, mint a miénk.” 

„Szuverénebbek vagyunk” – mondta, hozzátéve, hogy Szlovákiának más a mozgástere. Ez a dinamika Orbán szerint „beépült” a visegrádi rendszerbe, és inkább „súrlódást” jelent, semmint konfliktust.

Annak ellenére, hogy Budapest és Varsó szoros szövetséget köt az EU azon törekvései ellen, hogy megbüntesse őket a demokrácia meghátrálásáért, Oroszországgal szembeni politikájuk nagyon eltérő. Lengyelország nacionalista kormánya Oroszországot fenyegetésnek tekinti, Orbán pedig szoros kapcsolatot ápol a Kremllel.

Arra a kérdésre, hogy Varsó állítja: Moszkva áll a migrációs válság mögött a fehéroroszországi lengyel határon, Orbán azt mondta, egyelőre nem látott bizonyítékot az üggyel kapcsolatban, és hozzátette, Európa hajlamos Vlagyimir Putyin orosz elnököt hibáztatni.

Prága – búcsú Visegrádtól?

Csehország új kormánya egészen más viszonyt akar Brüsszellel és Washingtonnal mint Orbán Viktor. A brüsszeli Politico arra mutat rá, hogy ellentétben a magyar és a lengyel kormánnyal, Csehország új vezetése egyértelműen nyugatbarát.

Miközben a magyar és a lengyel kormány több fronton is hadakozik Brüsszellel és Washingtonnal addig az új cseh külügyminiszter elkötelezte magát a Nyugat mellett. A 36 éves Lipavsky mérsékelni akarja az orosz és a kínai befolyást a térségben. Ellenezte azt, hogy Oroszország vagy Kína építsen atomerőművet Csehországban.

Még kellemetlenebb Orbán Viktor számára, hogy az új cseh külügyminiszter nincs nagy véleménnyel a visegrádi együttműködésről. Ehelyett Nyugat Európával és az USA-val szeretné erősíteni a kapcsolatokat mondván: ebből Csehország sokkal inkább profitálhat! Zeman elnök, aki Moszkva és Peking barátjának számít Prágában sokáig akadályozta a külügyminiszter kinevezését, de végülis kapitulálnia kellett.

Babis cseh miniszterelnök választási kampánya során Magyarországon megnézte a határ kerítést, Csehországban pedig Orbán Viktorral együtt kampányolt. Veszített a választáson – méghozzá az USA és az EU hatékony támogatásával. Egyrészt közzétettek információkat a dollár milliárdos miniszterelnök offshore ügyeiről, másrészt pedig a nagykövetségek meggyőzték az ellenzéki pártokat: ne kössenek koaliciót Babissal!

Miért kellene szembenállni Brüsszellel és Washingtonnal?

Ezt a kínos kérdést teszi fel az új cseh diplomácia a visegrádi szövetségben. Pozsonyban nyitott kapukat dönget, mert a Fico rendszer bukása után a szlovák  kormányzat józan Európa-barát diplomáciát folytat. Budapesten és Varsóban viszont nemigen örülnek a cseh fordulatnak, amely mögött – egyáltalán nem alaptalanul – felfedezik az amerikai és uniós támogatást. A baj az, hogy Budapesten és Varsóban épp erre a szembenállásra építi politikáját a hatalom. Brüsszel és Washington bírálatán kivül nemigen van más mondanivalója. Varsóban ehhez járul még Moszkva bírálata is. Bűnbak tehát van bőven, de ebből nem lehet megélni. A visegrádi négyek legfejlettebb államának elitje erre a nyilvánvaló igazságra jött rá. Nem a visegrádi szövetségtől akar búcsúzni Prága hanem olyan együttműködést akar a négy ország között, amely nem áll szemben Brüsszellel és Washingtonnal. Ez meglehetősen ésszerű elképzelés, amellyel szemben a magyar diplomácia kissé tanácstalan, mert nehéz megmondani: miért háborúskodunk egy nálunk erősebb ellenféllel, amely együttműködni akar velünk nem pedig legyőzni minket?!…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!