Kezdőlap Címkék CÖF

Címke: CÖF

Békemenet vasárnap – Déli kávé Szele Tamással

Kisasszony, valami vicces kávét kérek, mindenféle habokkal, kis ernyőkkel, fagylalttal, ma mókázunk. Sosem gondoltam volna, hogy előre meg fogom tudni mondani a vasárnapi választások eredményét, de lám csak, mégis így van: ha elég sokan komolyan veszik a CÖF közleményét, akkor érvénytelen lesz a voksolás, legalábbis Magyarországon.

A Civil Összefogás Fóruma ugyanis egy nagyívű gesztussal egyszerűen kisajátította a vasárnapi uniós választásokat. Kész, mostantól az ő rendezvényük, aki szavaz, velük van. Ennél alaposabban nem is lehetne elvenni a kedvét az embernek a részvételtől, esetleg még azzal, ha Németh Szilárd nyitná meg személyesen és egyszerre, egy időben az összes szavazókörzetet, mert azt nem kétlem, hogy képes lenne rá. Annyi mindenre képes, miért pont ezt ne tudná megtenni?

De lássuk, hogyan sikerült ez a csodás einstand Csizmadia Lászlónak?

„Közlemény

máj 22, 2019

Nyolcadik Békemenet

A május 26-ai Európai Parlamenti választás legyen virtuális békemenet.

Védjük meg Magyarországot és Európát mindazoktól, akik gyökerestől kívánják kitépni az európai civilizáció értékeit az öreg kontinens földjéből. Szavazzunk azokra, akik szerint hazánk és családjaink szent oltalmat érdemelnek. Vonuljunk be a történelembe úgy, hogy gyermekeink, unokáink büszkék lehessenek ránk. Pártérdekekért, júdáspénzért, brüsszeli megélhetésért, hatalmi pozíciókért nem árultuk el országunk jövőjét. Ismerjük fel, hogy kontraszelektált politikusok ránk szabadították a muszlim világ zsoldosait. Európai polgárok pénzéből finanszírozzák a háttérbe megbúvó birodalmi törekvéseket. A cél Európa lakosságának kicserélése. A múlt és jelen gyarmatosítóinak a világháborúkat kirobbantó országok jelenlegi vezetőinek semmi sem drága.

Most a magyarok szavazataikkal a józan európai polgárokkal vállvetve megmenthetik Európát a bukott angyaloktól. Európa a miénk a görög-, római-, zsidó- és keresztény kultúra birtokosaié. Üzenje ezt a virtuális békemenet minden tagja a szavazatával!

Csizmadia László a CÖF-CÖKA kuratóriumának elnöke”

Ez, kérem, tényleg einstand és ők a Pásztorok.

Mától nem uniós választások vannak vasárnap, hanem nyolcadik békemenet, aki elmegy szavazni, békemeneten vesz részt, és nem kétlem, hogy ha magas lesz a részvételi arány, minden voksolót besöpörnek majd a statisztikájukba, amit az állami támogatás felvételéhez be kell majd mutatniuk, így aztán ha tetszik nekünk, ha nem, az ő látványos sikerükhöz fogunk asszisztálni.

Ügyes, ügyes.

Ezzel az egy közleménnyel már biztosított jövőre is, hogy a különben látványosan működésképtelen álcivilek jövőre is pancsikálhassanak két dologban, úgymint tejben és vajban. Létezik az az amerikai közmondás, miszerint „ha legyőzni nem tudod, állj az élére”, bár nehezen volna alkalmazható az élet minden területén, például nem tudom, hogy oldotta volna meg az élre állást Custer tábornok Little Bighornnál, de azért a CÖF most megpróbálja.

Kicsit emlékeztet a dolog a régi, terror-fenyegetettebb időkre. Talán nem tetszenek rá emlékezni, én is gyermek voltam, de a hetvenes években jóval gyakoribb volt a terrorcselekmény, főleg Nyugat-Európában, mint most. Minden mostani állítólagos menekülthullám dacára: akkoriban egymást érték a terrorszervezetek, hol egy áruház szállt el, sok halálos áldozattal, hogy repülőgépeket térítettek ide-oda, hol szállodákat robbantottak fel, szóval ha akkortájt történt valami ilyesmi, a nyomozati szerveknek nem az volt az első kérdésük, hogy mi történt, hanem az, hogy a sok jelentkezőből, akik mind vállalták a felelősséget az akcióért, melyik lehetett az igazi? Mert mindegyik terrorszervezet vállalta, hogy ők voltak, a Fekete Szeptembertől a Vörös Brigádokig és a Baader-Meinhof csoportig. Szó szerint lopták egymástól a merényleteket.

De volt ilyesmi tavaly is: a Borussia Dortmund autóbusza elleni robbantásos merényletet egyszerre vállalta az Iszlám Állam, egy-két német szélsőjobboldali és legalább egy német szélsőbaloldali csoport. Aztán a nyomozás kiderítette, hogy nem is politikai terrorakcióról volt szó, hanem kötvénycsaláshoz kellett a robbantás, köztörvényes volt az ügy – mindenki hazudott.

Körülbelül így viselkedik most a CÖF is.

A jobbról-balról-alulról-felülről zajló kampánynak köszönhetően várható, hogy a vasárnapi választásokon magas lesz a részvételi arány. Leginkább azért, mert ez a voksolás tényleg fontos, annyi a félreértés a különböző politikai oldalak között, hogy míg a kormány szerint Magyarország jelene dől el rajta, a valóságban igazából Európa jövőjéről döntünk. Szóval, nagyon nem lesz mindegy az eredmény.

A magyarországi választójogosultak aktuális száma 7 933 815 fő. Ebből várhatóan legalább négy-ötmillióan csak elmennek szavazni, márpedig ez messze érvényes arány – de hát nem is kvótanépszavazás ez, hogy kihagyja az ember az életéből. Ennek tétje van, és nem is annyira nekünk, mint a gyermekeink, unokáink számára. Szóval ha lehet, mindenki legyen szíves elballagni addig a fülkéig, és szavazni, mégpedig lelkiismerete szerint, mert fontos.

Na, erre ütötte rá a billogát a CÖF. Erre írta rá a nevét, ez az, ami tegnaptól az övék. Hát nem tudom, ha ráírnám mondjuk a huszonnégyes villamosra a nevemet, attól még nem lenne az enyém, és hiába is kérném az utasoktól, hogy nekem fizessék be a viteldíjat: a jármű tőlem teljesen függetlenül közlekedik, tényleg nem ingyenes, de körülbelül annyira lehet ellopni, mint egy választást.

Szóval, Csizmadia mester víg álciviljei most nagyon mellélőttek a tények szempontjából, bár a saját szempontjukból, mint vázoltam, kevésbé, mert jól fog ez még kinézni a statisztikában. Sőt, nagyon jól.

Csak épp annyi közük van hozzá, mint nekem a villamoshoz.

De gyanítom, hogy a kormány is valami hasonlóra készül, szóval valamilyen formában mindenképpen a győzelmükként fogják kommunikálni az eredményt, bármilyen is lesz. Mert hát olyan nincs, hogy ők veszítsenek. Az elemzések szerint 13-15 képviselői helyet mindenképpen el fognak vinni, ha még ezen felül is sikerül mandátumot szerezniük, akkor nyerik túl magukat – és ezért is erőltetik a magas részvételi arányt. Mit is mond a Magyar Nemzetnek Varga Judit európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár?

„– El kell menni szavazni Európáért, az országért, a gyermekeinkért! Ha ez a bevándorláspárti politika folytatódik, akkor Európa teljesen megváltozik, egész más világ vár a gyermekeinkre. A bevándorlás kérdésével most van először összeurópai témája az EP-választásnak, először válik lehetségessé, hogy ne a régi elit tagjai határozzák meg az európai politikát.”

Hát, más országokban egyáltalán nem a bevándorlás a választás fő kérdése, inkább a szociális, társadalmi, környezetvédelmi ügyek, azonban nálunk a magas részvételi arány segítheti az ellenzéket is, ők is azt mondják, hogy mindenkire szükség van. És ez igaz is – most nem fogok beállni korteskedni senki mellett, de tény, hogy a magas részvétel kétélű fegyver, és távolról sincsenek lejátszva még a végeredmények, ez a meccs még hozhat meglepetéseket, sporttársak.

Szóval, a dolgok jelenlegi állás szerint sok minden elképzelhető, és ennek a sok mindennek az ellenkezője szintén, nem kizárható sem a papírforma bejövetele, sem a nagy meglepetések.

De hogy a végeredményhez a világon semmi köze nem lesz a Békemenetnek, az halálbiztos.

Ne feledjük, hogy ők maguk mindenkinél jobban ismerik a saját népszerűségüket, létszámukat, tavaly március 15-én vonulgattak utoljára, de azelőtt négy évig össze sem hívták a csapatot, mert attól tartottak, hogy nem jönne össze egy közepes falunapra való ember sem. A tavalyi menet szintén nem volt gazdag a tumultuózus jelenetekben, a vele egy időben tartott Kétfarkú Békemenet-paródián legalább négyszer-ötször annyian vettek részt, és a CÖF csak annyi eredményt könyvelhetett el, hogy a menetelői megverték az akkori Magyar Nemzet egyik munkatársát, ami kétségtelenül nagy eredmény a sajtószabadság felé vezető rögös úton, mert például ma már nem vernék meg. Igaz, az illető már nem is ott dolgozik.

És azért is nagy ötlet a virtuális békemenet, mert nem kerül semmibe, de komoly anyagi hasznot hozhat. Igazi, magyaros csalafintaság.

No, mindegy, Csizmadiáék csak menetet próbáltak vágni az uniós választásokra.

Békemenetet.

Nem fog menni – azért ennek ellenére is tessenek elmenni szavazni, fontos az. Akadályozzuk meg, hogy a kontinens szélsőjobboldaliak, populisták, szuverenisták, egyéb haramiák, kiskirályok kezére jusson és újból szétszakadjon. Ez a valódi tét.

Ne is törődjenek a CÖF ellenreklámjával.

Bréking (fék)nyúz, 2019. március 14. – Tudósítás a másik valóságból

0

Csizmadia László, a CÖF elnöke elmagyarázta nekünk, hogy a Weber-Juncker-féle társaság semmibe veszi a szavazóit. A 888-ból megtudhatjuk, hogy Manfred Weber otthon nem merne kipát hordani, ezt csak nálunk tehette meg verés nélkül. A Magyar Hírlap azt is megírta, hogy súlyos hiba a genderizmus, a nemek hagyományos megkülönböztetésének elhagyása.

Csizmadia László: a Weber-Juncker-féle társaság semmibe veszi a szavazóit

Nincs félnivalónk, hiszen világos az a siker, amit Orbán Viktor elért az elmúlt években, erre pedig úgy volt képes, hogy mögötte állt a magyarok többsége – így reagált az Orbán-Weber találkozóra a Civil Összefogás Fórum elnöke az ECHO Tv V4 – Európa jövője című műsorában. Csizmadia László hangsúlyozta: amíg nem hajlandó a Weber-Juncker-féle társaság megkérdezni a saját választóit arról, hogy mi a véleményük a bevándorlásról, addig légüres térben mozognak és semmibe veszik a szavazóikat.

A CÖF elnöke szerint Brüsszel teljes mértékben elfarolt a valódi demokráciától, egyszerűen nem hajlandók tudomásul venni a népfelség elvét. (Magyar Nemzet: Csizmadia László: A Weber-Juncker-féle társaság légüres térben mozog)

Weber otthon nem merne kipát hordani

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje kedden a Dohány utcai zsinagóga előtt tartott sajtótájékoztatón olyasvalamit tett, amelyért Németország utcáin nemcsak életveszélyes fenyegetés, hanem verés is jár.

Miközben a honi és nemzetközi bevándorláspárti média és politikai elit szakadatlanul próbálja rásütni az Orbán Viktor vezette nemzeti kormányra az antiszemita és fasiszta billogot, addig Manfred Weber a legnagyobb nyugalommal állt a Dohány utcai zsinagóga udvarára kipában.

Magyarországon – ami az antiszemitizmust illeti – zéró tolerancia van érvényben, nem úgy, mint Weber úr Németországában. Ugyanis a muszlim bevándorlók által megtépázott németeknél egy ilyen kipában tett nyilvános kiállásért az embert sok helyen minimum életveszélyesen megfenyegetik, vagy rosszabb esetben az életére törnek. (888: Vajon csak Budapesten mer kipát hordani Weber?)

Vissza a nemek hagyományos megkülönböztetését!

A genderelmélet hívői a gyerekekre és a serdülő korban lévőkre is szeretnék kiterjeszteni káros befolyásukat, mondván, a társadalmi egyenlőség nevében értelmetlen a nemek hagyományos megkülönböztetése.

S mint egy cukros bácsi mondják, ne kelljen az embereknek olyan nemi szerepet vállalniuk, amelyekre a hagyományok kényszerítik őket – apa, anya, család –, hanem olyat, amelyhez kedvük van. A lavinát 1949-ben Simone de Beauvoir indította el A második nem című munkájával. (A hagyományos szerep filozófiai kifejeződését, hogy a férfi az ember, a nő a másság, elvetette.)

Az Alternative für Deutschland (AfD) kultúrpolitikusa, Marc Jorgen a Beauvoir tanaiból kinőtt genderizmust a Bundestagban nem véletlenül nevezte méregnek. A feministák, s maguk a szociáldemokraták is rafinált szerepjátszók egy olyan törvényhozásban, amely még Schröder kancellár alatt 1999-ben fogadta el burkolt formában a genderizmust.

A politikus nők persze nem egészen olyanok, mint a többi nők. Bizonyos fokig talán párlatok vagy kivonatok, amelyek kiszabadultak a lezárt palackból. Elvárják nem az egyenlőség, hanem az eredmény, sőt a teljesítmény azonosságának az elismerést. Judith Butler filozófiai tanait – amelyeket a Jelentős testek című munkájában magyarul is olvashatunk – a Corvinus Egyetemen is tanítják. Szerinte csak kulturális a különbség a férfi és a női szerep között, bár ha az ember a kézilabda „jelentős testeire” gondol, határozottan bosszankodik egy ilyen kijelentés miatt. Igaz, a Jusofrauen – az ifjú szocialista nők – agresszivitása Németországban egyre több gondot okoz: férfiak ellen is bevethetők. (Magyar Hírlap: Szerepjátszók)

Megjegyzések egy közleményhez (CÖF)

Hölgyeim és uraim, tegnap a Civil Összefogás Fóruma, mely annyi feledhetetlen, mókás percet szerzett már a közönségnek mókás eszmefuttatásaival, szösszeneteivel, újabb közleménnyel lepte meg a nagyérdeműt. Végigolvastam. Hogy őszinte legyek, első gondolatom az volt: nem lehetnek ennyire hülyék, nem létezik hogy a valóság fölé helyezett fideszes érdeket nemcsak kiszolgálják, de el is hiszik! Ha kiszolgálják, hát istenem, az emberi gyarlóság végig kísérte minden stációját fejlődéstörténetünknek, úgyhogy kár lenne ezen moralizálni. Na, de ha ezt el is hiszik, ha nem csak a lelki szegényeknek szóló zsolozsma, ha nem csak a bárányok bólogatását várják ettől, akkor valami nagy sz@r van a palacsintában.

Manfred Weber egyedi módszerekhez folyamodott, amikor Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét a Néppárthoz intézett bocsánatkérésre szólította fel. Parancsba adta
(Kedves CÖF, nem adta parancsba – mint tudjuk a parancsot megb@…ni nem lehet – , hanem feltételül szabta, arra pedig lehet nemet is mondani)

a szerinte Brüsszel ellenes felvilágosító kampány befejezését. Követelményként megszabta a Közép-Európai Egyetem Budapesten maradását.
(Kedves CÖF, halkan jegyezném meg, Orbán személyesen Webernek tett ígéretet arra, hogy a CEU Pesten maradhat!!! Még mielőtt hallanám a terelésként hangoztatott panelt: a CEU nem azonos a Közép Európai Egyetemmel! Bármilyen hihetetlen, a kultúrvilág számára nem azonos értékű a magyar diploma megszerzése, egy amerikai diplomával! Ez még akkor is így van, ha készséggel elismerem van olyan kar a magyar egyetemeken is, ami akár egyenértékű lehet egy bármilyen más egyetem diplomájával. Történetesen a CEU társadalomtudományi karát elvégző diákok diplomájának értékét meg sem közelítik a magyar egyetemek diplomái.)

Az Orbán-kormány erős és legitim felhatalmazást kapott, az országgyűlési választásokon nem kevesebb, mint kétharmados többséggel.
(A Fideszre leadott szavazatok a többségre sem voltak elegendőek, csupán a választási szabályok biztosították a mandátumok kétharmadát! Ez nagyon mást jelent!)

A kormány nem tehet mást, mint tiszteletben tartja a népfelség elvét, védi és teljesíti kapott feladatát, közvetíti a magyar emberek népszavazáson is kinyilvánított véleményét.
(Itt hívnám fel a kedves CÖF figyelmedet arra az el nem hanyagolható tényre, hogy a „népfelség” elvén véletlenül sem nyilvánítom ellenségnek azt a népszavazás útján is megválasztott, a mai napig az ország lakosainak nagy többsége által támogatott szervezetet, melynek magam is a tagja vagyok!)

A magyarok hitet tettek az illegális bevándorlás elutasítása mellett.
(Kérem soroljon fel egyetlen olyan szervezetet mely az „ILLEGÁLIS” bevándorlást támogatja!)

Megüzenték, hogy a nemzetállamok egyenrangú szövetsége lehet az Unióban követendő út. Vallják, hogy a görög-zsidó-keresztény civilizációnak nincs alternatívája.
(Bocsánat kedves CÖF, de ki üzent és mikor abban az ügyben, hogy az egyetlen létező út a görög-zsidó-keresztény civilizáció? És kinek üzente? Merthogy csekély félkegyelműségem értesülései szerint a föld lakosságának jelentős része egyik megnevezett civilizáció utódának sem tartja magát! Őket hol méltóztatik elhelyezni bolygónkon?)

A Néppárt vezetősége nem kevesebbre szeretné utasítani a kormányfőt, mint arra, hogy forduljon a magyar emberek többségi akarata ellen. Íme, a demagógia felsőfokon! Bocsánatkérésre akkor lenne ok, ha a miniszterelnök a nép akaratát semmibe venné.
(Kedves CÖF, a nép akaratának egyszemélyes végrehajtói szinte kivétel nélkül diktatúra felé vezették nyájukat, sokszor még akkor is, ha valóban élvezték a többség támogatását! Viszont jelen esetben az európai uniós tagságunk jelentős többségű támogatást élvez a „nép” körében!)

A nyílt társadalom és a bevándorláspártiak, Soros- és Juncker-mezben, az Európa parlamenti választások előtti pártcsatározást már pályára lépés előtt, az öltözőben kívánják eldönteni.
(Európa fejlett tagállamai mindannyian a szabályozott bevándorlás engedélyezésének pártján állnak. Elsősorban gazdasági kényszer okán, és bizony a rászorultság elvén is. A gazdasági szükségszerűségek felismerése, valamint a humanitárius elvek egyike sem a Soros Györgyben, de még csak nem is a nyílt társadalomban hívő emberek sajátja! Ha jól tudom a humánum a keresztény erkölcs szerint sem korlátozódik sem egy nemzetre, de legfőképpen nem egy vallásra!)

Félelmük megakadályozza őket abban, hogy nyílt terepen, saját népük akaratának megkérdezése után a becsületes, szemtől szembe harcot felvállalják.
Manfred Weber felháborító üzenetet küldött a magyar polgároknak. Azt jelezte, hogy Európa polgárai, eszik-nem eszik, nem kaphatnak mást az EP választások után sem, mint az Európai Bizottság mutyival összehozott elitjét, akik mindig meg fogják mondani, hogy mi a menü.
(Nyugtasd meg magad kedves CÖF az összekacsintás elvén működő véleménynyilvánítás ugyan a retorziótól tartó polgárok félelmei miatt csak hangtalan formában jelentkezik, de nyugtasd meg magad: Weber három pontja még a tisztességes fideszes szavazóknak is elnyerte tetszését!)

A szabad véleménynyilvánítás, a tárgyilagos érvelés az objektív döntések alapja.
(A politikában szabad véleménynyilvánítás ugyan létezik, tárgyilagos érvelés és objektív döntés azonban még csírájában sem található egyik oldalon sem. Ja, és azt se felejtsd el, hogy a többség akarata még nem garancia sem a helyes, sem a jó döntésre!)

Kukoricára nem térdepelünk. Olyan országban élünk, ahol a véleménynyilvánítás szabad, ennek tiszteletben tartását várjuk el a Néppárttól és reményeink szerint a megválasztásra kerülő Európai Bizottságtól is.
Az európai polgárok azonban joggal követelhetik a bocsánatkérést a sorozatosan elhibázott, kárt okozó politikai döntéseket meghozó, Soros György által befolyásolt, Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságtól.
A Néppártnak üzenjük, a Fidesz hűsége mindeddig nem volt megkérdőjelezhető. A hagyományos alapelvek és értékek megőrzése szent kötelesség.
(Kedves CÖF egyiket sem nevezném megkérdőjelezhetetlennek, főleg mert a „szentségre” hivatkozva, nemigen tudok olyan parancsolatot, melynek betartását magatokra nézve is kötelezőnek tartanátok!)

Állami Nehézhírművek Budapest – Déli kávé Szele Tamással

Azt, kérem, mindenki tudja, hogyan készül a kávé, amit iszunk így, minden délben. Meg kell főzni, van rá sok módszer, egyik finomabb, mint a másik, meg kell édesíteni, ha valaki úgy szereti, csöppenhet belé rum vagy whisky, kerülhet rá hab és fahéj is – van ezerféle kávé, mind finom. De hogyan készül a hír?

A hír, kérem, kétféle módon készül. Vagy verejtékes munkával begyűjtik a rabszolgák a hírföldekről, feldolgozzák, elemzik, százszor megőrlik, míg egyszer közzéteszik, csomagolják, közreadják, ezt hívjuk valódi sajtónak.

Aztán készülhet úgy is, hogy a Központi Hírművekben legyártják vegyi úton, vízből, hatóanyagból, hívószavakból és aromából. Ezt amatőrök is csinálják, az az álhír, de államilag is hamisítják a hírt minálunk.

Ennek fogyasztása a valódi hírhez képest olyan hatású, mintha az ember bolti kevertet inna házi kisüsti vagy jóféle skót whisky helyett: olcsó, majdnem ingyen van, de a másnaposság, a fejfájás garantált, és senki sem tudja, ál- vagy műhírgőzös fővel mire ragadtatja magát a fogyasztó.

Most épp fellebbent a függöny egy pillanatra, beláthattunk a Nagy Állami Hírművek világába, a Nehézhírgyárba, ugyanis kikerült egy vágatlan felvétel az MTVA-tól, amin a hírt éppen szerelik. Nem túlzás a kifejezés: valóban a hír összeszerelésének és módosításának folyamatát láthatjuk. Az országgyűlési képviselők MTVA-székházi látogatásáról beszél ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője, a CÖF állandó magyar hangja, aki ugyan nem a legélesebb kés a kormány fiókjában, de mindenről van véleménye, mindig, ezért aztán bármikor, bármilyen ügyben elővehető – főként, hogy ez a vélemény kivétel nélkül minden esetben azonos a kormányéval. Bonyolult, önismétlő körmondatokat zúdít a szerencsétlen nézőre, a legrosszabb jogi szaknyelven – azért rossz, mert értelme sincs annak, amit mond, illetve hatszor mondja el ugyanazt az egyébként hibás gondolatot, miszerint az országgyűlési képviselők jogtalanul tartózkodtak a közintézmény „üzemi területén”.

Még jó, hogy a munkavédelmet belé nem keveri, mert mi van, ha valamelyik beleesik az épp üzemelő hírkohóba (amiben a híreket koholják) és ott leli vesztét menten?

Eddig rendben van, Lomnici szaktárs hozza a formáját, de egyszer csak, a körmondat végén megállítja a riporter:

„- Egy szót, ami fontos, és kértek, hogy mondjuk el, hogy az őrök védték, tehát, hogy védték, jó?
– Jó.
– Jó. Erre akkor egy mondat erejéig térjünk ki.”

És Lomnici megismétli az egész tirádát, most már módosítva, benne a védelemmel!

Kérem, ez egészen új hírgyártási technológia. Ugyebár, eddig az volt a munkamódszere minden sajtóterméknek, hogy felvettük az interjút, aztán a meglévő anyagból dolgoztunk. Mint egy angol úri szabó, kérem. Ami volt, azt lehetett szerkeszteni, húzni (többnyire kell is), ami meg nem volt benne, azt a jó Úristen sem volt képes belérakni. Meg etikai szempontból nagyon tilos is lett volna, de hát ami nincs, az tényleg nincs.

Miért kell az interjúkat szerkeszteni, húzni?

Azért, kezicsókolom – idekívánkozik egy régi történet, a főhőse, dr. Torgyán már elhunyt, így most már elmondhatom – mert az ember mérhetetlenül sok marhaságot mond az élő szövegben. Töltelékszavakat használ nyakra-főre, mekeg, nyökög, ő-zik, néha az is kicsúszik a száján, aminek az ellenkezőjét akarja mondani, káromkodik, mond mindent, amit nem kéne. A jó szerkesztő ezt a sok felesleges marhaságot kihúzza, és csak a lényeget hagyja meg, a jó munkatárs pedig már papírra sem veti, anélkül szedi le a felvételről. Persze, tévében, rádióban ki kell vágni az ilyeneket.

Mármost Torgyán doktor a kollégák réme volt egy időben, ugyanis minden vele készült interjú után indított egy-egy sajtópert, azzal, hogy nem az szerepel az írásban, adásban, amit mondott, nem azonos a szöveg. Vitték a sajtómunkások a felvételeket a bíróságra, mutatták, hogy de – és vesztették zsinórban a pereket a furfangos Torgyán doktor ellen, mert mindig volt egy „kérném tisztelettel” vagy egy „kezicsókolom”, netán egy nyökögés-mekegés, ami kimaradt, hiszen értelme, haszna nem volt, tehát meghúzták, kivágták.

Aztán az egyik hetilap megunta a játékot. Interjút kértek az akkor már miniszter Torgyántól, az dörzsölte a kezét, még egy perecske a láthatáron – és szó szerint, betűhíven lehozták. De benne hagytak mindent. Az utolsó töltelékszóig, dadogásig, mindent. Torgyán doktor többet sosem perelt, de interjút is keveset adott ezek után…

Szóval, olyant láttam már, hogy kicsit vágni, húzni kell a kész anyagból. De olyant még soha, hogy magát az alanyt utasítsák!

Hát kérem, így könnyű, ha én diktálom az alanynak, mit mondjon, így aztán tényleg azt mondatok vele a felvételen, amit épp akarok – és így válik érthetővé, hogy ifj. Lomnicinek és a köztévé megannyi beszélő fejének, „szakértőjének”, „politológusának” mitől van mindig annyira a kormányéval tökéletesen egybehangzó véleménye mindenről és bármiről! Próbálnának csak mást vagy kevesebbet mondani, mindjárt újramondatják velük.

Én, kérem, dolgoztam, nem is keveset a ZDF-nek, de ha ott ilyesmivel próbálkozna valaki, és kiderülne – márpedig a vágatlan felvétel alapján óhatatlanul kiderül – az illető még aznap kapná meg a felmondását, azzal a bensőséges figyelmeztetéssel, hogy a szakmában német nyelvterületen ne is próbáljon elhelyezkedni többet. Volt hírhamisítás Nyugaton is, de egyrészt botrány lett belőle, másrészt ezt a módszert be sem vetették.

Ez ugyanis igazi, tőrőlmetszett szocialista propagandatechnika. Mindenki emlékszik még – aki van elég idős hozzá – hogy mekegtek a szerencsétlen téeszelnökök a tévéhíradókban, hogy kínlódtak a számukra kimondhatatlan szavakkal: „termékszerkezet-váltás”, „szakszervezet” (ebből mindig „szakszet” lett), „vertikum” – ilyeneket sosem mondtak volna ők maguktól, még ha értették is, mit jelent, ezt betanította nekik a párttitkár és megpróbálták jól-rosszul elmondani. Ez bizony keleti módszer, nagyon keleti.

És univerzális: ily módon bárkivel el lehet mondatni bármit, nem kell a felvételt buherálni, mint tette annak idején Papp Dániel, az MTVA mostani vezérigazgatója, akiről az ügy kapcsán bírósági ítélet is született, azóta van neki papírja is arról, hogy hírhamisító.

Fogadjunk bármiben, hogy ezt a technikát is ő vezette be.

Persze, nem mindenkivel lehet elmondatni mindent, épp ezért ajánlatos csakis kellőképpen szervilis interjúalanyokat keresni, aki nem hajlandó felmondani a leckét, azzal szóba sem állnak.

Érdekelne például, hogy magyaráznák meg a mai nap negatív szenzációját, azt, hogy a karmelita épületegyüttes refektóriumában a „rekonstrukció” során késő barokk freskók tűntek el. Illetve dehogy érdekelne, hiszen már tudom is.

Pont, mint az említett interjúban.

Azt mondják róluk, hogy így védték meg őket. Nem tetszenek hinni? Itt a Miniszterelnökség hivatalos magyarázata!

„A terem falképei a magyar késő barokk-klasszicista falképfestészet alkotásai közé tartoznak, amelyek restaurálható állapotban maradtak meg. A korábbi, 1957-58-ban és 1973-ban történt restauráláskor használt anyagok és festékek elöregedtek, színük elváltozott. A karmelita refektórium falképeit az épület jelenlegi helyreállítása során tisztították és konzerválták, ezt követően leragasztották, és elfedésével a terem egyszínű, fehér kifestést kapott – egyben biztosítva a műalkotások dokumentálását és megóvását az utókor számára.”

Értem, lemeszelték a freskókat, hogy megőrizzék őket.

Hát erre eddig még csak Kínában volt példa, ott is csak szükség szülte a megoldást. Történt pedig, hogy a Nagy Proletár Kulturális Forradalom idején döntés született: el kell távolítani a Tiltott Városból is a „múlt képeit”. Ez nem lehetett könnyű feladat, ugyanis az épületeket összekötő fedett sétányok pilléreit csodálatos lakkfestmények borították, melyek a Majomkirály történetének részleteit ábrázolták, ezek lettek volna a „múlt képei”. Ráadásul a szadista vörösgárdisták ezt a munkát az épületegyüttest restauráló művészekkel akarták elvégeztetni. Azok, sírtak, panaszkodtak ugyan – de lemeszeltek mindent. A vörösgárdisták nem tudták ugyanis, hogy a mész konzervál. Mármint, megvédte a lakkfestményeket, és ahogy véget értek a zavaros idők, pár mozdulattal le lehetett szedni, ott vigyorgott alatta a Majomkirály és az összes kísérője!

Mondjuk ezt lakkfestménnyel tényleg meg lehet csinálni, azt nem tudom, a freskót mennyire védi a mész – de lemeszelték, annyi biztos, akárhány száz éves volt a falfestmény.

Fő a puritánság, a történelmi hűség másodlagos. Minek az?

Aztán vagy megvédték persze ezzel, vagy nem: mindenki tudja, hogy ha a mi miniszterelnökünk véd meg valamit, annak azzal vége is.

De megvédték.

Egyszer védenék már meg ilyen hatékonyan azt a hírhamisító közmédiájukat is!

Tessenek megfigyelni: ahogy a Lomnici-interjúban, úgy itt is a „védelem” a hívószó, aminek szerepelnie kellett a szövegben.

Olyan szívesen írnék már egy hírt, amiben szerepel ez a szó.

Éspedig azt a hírt, ami arról szól, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara biztosítja a perbe fogott politikusok és cinkosaik perében a hivatalból kirendelt védelmet, mivel a teljes vagyonelkobzás után nem maradt pénzük jogi képviselőt fogadni.

Csak sajnos ennek előbb meg kell történni, én anélkül nem írhatok hírt, hogy alapja ne lenne.

Azt csak ők tehetik.

Az Állami Nehézhírművek.

Politikai (H)arcképcsarnok – XIX. Az 5-ös számú fideszes

„Ha tíz évvel fiatalabb lennék, és egyetlen gyerekem lenne, akkor én úgy elmennék Magyarországról, mintha itt sem lettem volna.” Hozzátette, három fiát mostantól úgy neveli, hogy tizennyolc éves korukban nyugati egyetemre menjenek tanulni, és ha van egy kis eszük, soha többet nem jönnek vissza.

Nem találná ki az olvasó, hogy ki mondta ezeket a szavakat. Szabad a gazda? Nem valami idegenszívű hazaáruló, hanem Orbán Viktor jó barátja, a Fidesz 5-ös számú tagkönyvének tulajdonosa, Bayer Zsolt. Igaz, nem most, hanem 2006. július 19-én fakadt ki, a tusnádfürdői szabadegyetem nulladik napján.

Proletármentalitású magyarok

Mondott még mást is, például a magyarokról. Most, amikor Vajda Mihály filozófust azért bírálják a jobboldalon, mert szerinte sok magyarra a jobbágymentalitás jellemző, érdemes felidézni Bayer Zsolt 2006-os, Tusnádfürdőn elhangzott téziseit: „…a magyar társadalom fele proletármentalitással él. Az pedig nem más, mint a magabiztos, feltörhetetlen ostobaság. Olyan hülye vagyok, mint a föld, ellenben rettenetesen magabiztos”.

A hvg.hu információi szerint csaknem százmillió forintot fizetett ki a Magyar Televízió Bayer Zsolt cégének egy 1997 végén kötött szerződés alapján, amelyben az újságíró és társai két produkció gyártását vállalták az MTV részére. A produkciók azonban sosem készültek el. Az ügy nemrég a közszolgálati televízió Felügyelő Bizottsága elé került. Bayer Zsolt a hvg.hu-nak elismerte, hogy az egyik el nem készült sorozatért cége kapott pénzt, ám azt nem tudja pontosan, hogy mennyit.

 „Mocsadék, utolsó állatok”

2001. november 9-én a Magyar ATV Sajtóklub című Bayer Zsolt „mocsadék utolsó állatoknak, gyilkos, hazaáruló, senkiházi rohadékoknak” nevezett egyes MSZP-s és SZDSZ-es politikusokat. A Sajtóklub műsorát megvizsgálta az akkor még létező ORTT Panaszbizottsága is, és elmarasztalta „a társadalomban általánosan elfogadott erkölcsi és etikai normák” túllépéséért.

Nem sokkal ezután a csatorna közleményt adott ki. „A múlt héten Bayer Zsolt, a miniszterelnök barátja és tanácsadója, a Duna televízió kulturális igazgató-helyettese műtéti beavatkozáson esett át, és ennek tudható be, hogy aznap este az ATV Sajtóklub című műsorában feldobott állapotba került.”

Az MSZP följelentést tett az ügyben, az ATV közölte, hogy egy ideig nem tart igényt Bayer Zsolt szolgálataira, a Duna tévé elnöke pedig körlevelet tett közzé, amelyben arra kérte munkatársait, hogy más irányú munkájuk során is visszafogottan és mérsékletesen nyilatkozzanak.

Bayer és a kokainbárók

Bayer Zsolt rövid ideig a Kurír című lapnak is munkatársa volt. Ügyesen írt, ám a sok kiváló újságírót foglalkoztató lapnál mégsem volt népszerű: mint a Fidesz szóvivője, többször is utasítani próbálta a lap főszerkesztőjét, és azt is felajánlotta neki, hogy listát készít a lapnál dolgozó „kommunista” munkatársakról.

MTI Fotó: Illyés Tibor

Hamarosan nem csak a Kurírtól, de a Fidesz szóvivői posztjáról is távozott, mert a párt székházbotránya neki is megfeküdte a gyomrát. 1994 októberében már a Népszabadságban leplezte le a Fidesz szóvivőségből való távozásának valódi okát: „Dr. Simicska Lajos és Tóth Béla miatt hagytam el a pártot. Ugyanis nem szerettem őket. Nagyon nem. Dr. Simicska körül egyre több volt a fegyveres őr, s lassan kezdtünk úgy kinézni, mint valami kokainbáró rezidenciája Kolumbia alsón.”

Magyar anya és tót apa sváb gyermeke

A Beszélő című – a rendszerváltozás előtti időkben szamizdatként megjelenő -folyóirat, 2000. február így foglalta össze Bayer addigi munkásságát: „1993-ban és 1994-ben volt a Népszabadság főmunkatársa, 1995-ig a 168 óra bedolgozója, és azóta tévézik. A köpönyeg azonban ismét fordult, így a 98-as választásoknál újra a Fidesz igen sokszínű táborában látjuk, ahol azóta is a kormányoldal és a szélsőjobb vezető publicistája. 1998 novemberében már így ír a Napi Magyarországban: „Ezért a kettős morál és a sajtó által (is) fenntartott látszatvilág, amely szerint a zsidó szenvedés az egyetlen igazi méltánylandó és megfellebbezhetetlen szenvedés, amelyért immár ötödik évtizede szüntelenül vezekelnünk kell. Én már nem tudok bocsánatot kérni a zsidóságtól.”

A Magyar Televízió még 1997 végén kötött szerződést a BLN Vagabunds Kft-vel – tudta meg a hvg.hu. Az 1997 júliusában alapított kft. egyik tagja Bayer Zsolt újságíró is. A BLN Vagabunds 1997 végén közel kétszáz millió forintért vállalta, hogy két produkciót készít el a Magyar Televízió számára. A szerződést az akkori MTV-elnök, Szabó László Zsolt írta alá. A hvg.hu értesülései szerint az összeg egy jelentős részét, közel százmillió forintot a televízió már kifizette a BLN Vagabunds Kft-nek, ám a két produkció azóta sem készült el. Mindkét – egyébként kulturális témájú – produkció közel húsz részből állt volna.

Bayer Zsolt korábbi írásaihoz képest – ahol anyai ágon tisztán református magyar, apai oldalról pedig tót – mostanában öntudatosan sváb származásúnak vallja magát. Az újságíró identitásának megváltozását történelmi szükségszerűség vezérelte: így vált képessé a sorsközösségre a kommunizmus áldozataival. Az is 25 év után jutott eszébe váratlanul, hogy kisiskolásként sokáig „Náci” volt a gúnyneve. Bayer szerint egyébként a Nyugat azért felelős a kommunizmusért, mert a nácizmust nem tűrték, a kommunizmust meg igen, és több helyen fájlalja, hogy a holokauszttal ma Magyarországon többet foglalkoznak, mint a kommunizmus bűneivel….

…Az egykori fideszes nagygyűléseken is szónokoló Bayer egyéb ügyekben is feltűnt már. 2009 augusztusában például azzal, hogy szlovák rendszámú autója és a szomszédos országba bejegyzett cége van. Mindezt azzal indokolta, hogy „elviselhetetlenek az itthoni adók és úgy általában az itthoni körülmények”.

Bayerliszka, avagy cigánygyerek elgázolása esetén tapossunk a gázba

Máig homályos, hogy mi vitte rá a Lungo Drom romáit, hogy a Békementnek elkeresztelt projekten együtt vonuljanak Bayer Zsolttal. A Fidesz 5-ös számú párttagkönyvének tulajdonosa ugyanis az olaszliszkai szörnyűséges gyilkosság után, 2006 októberében azt írta az Orbán-közeli Széles Gábor Magyar Hírlapjában: „Bárki, aki ebben az országban elgázol egy cigánygyereket, akkor cselekszik helyesen, ha eszébe sem jut megállni. Cigánygyerek elgázolása esetén tapossunk bele a gázba.”

Akkoriban zajlottak egyébként a Klubrádió körüli viták és bírósági perek. A kormánynak valójában esze ágában sem volt bezárni és elhallgattatni a Klubrádiót, megelégedett azzal, ha bizonytalanságban és pénzügyi nehézségek közepette tarthatja. Ekkor írta Bayer, hogy ő a kocsiban általában a Klubrádiót hallgatja, ezért sem szeretné, ha a rádió nem szólhatna többé.

MTI Fotó: Varga György

Persze, mint sok más, ez is hazugság volt. A cikk megjelenése előtti héten ugyanis Arató András, a Klubrádió vezérigazgatója és Bolgár György, a rádió legismertebb hangja, az Európai Unió médiabiztosa, Neelie Kroes meghívására Brüsszelben jártak. A médiabiztos hosszasan beszélgetett velük, s támogatásáról biztosította őket. Nem csupán a Klubrádiót, de a magyar sajtószabadságot is.

A maga módján még a közmédia is beszámolt a találkozóról. ám a jól tájékozott pesti verebek szerint, több történt holmi beszélgetésnél. A médiabiztos ugyanis oly mértékben a Klubrádió és a sajtószabadság mellé állt, hogy másnap reggel felhívta Navracsics Tibort. Aki egyfelől igazságügyi miniszter, másfelől sokan azt feltételezték róla, hogy képes hatni Orbán Viktor miniszterelnökre. Szépen beszélhetett a médiabiztos, de legalábbis meggyőzően, mert Navracsics megígérte, hogy a Klubrádió visszakapja a tőle elvett frekvenciáz.

Bayernek a Fideszben a helye

2015 szeptemberében petíció íródott a Facebooon, hogy a Fidesz zárja ki Bayer Zsoltot a tagjai közül. Azért gondolták ezt, mert az 5-ös számú párttagkönyv tulajdonosa a tőle elvárt Erdős Virág versét használta fel egy cikkében, visszájára fordítva, s ily módon megbecstelenítve a költőnő gondolatait.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Bayer szerint „a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik… A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából”.

A közíró nem érte be ezzel a megállapítással, hanem a következtetést is levonta: „Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!”

Ezen háborodtak fel sokan, és követelték, hogy a Fidesz zárja ki Bayert a pártból. Pedig, Bayer csupán a szokott formáját hozta. Nem ez volt az első ilyen cikke, és nem is az utolsó. Bayer olyan, mint az egyszeri Móricka: mindenről az jut az eszébe. Hol egy cigány, hol egy zsidó – mikor, mi adódik.

Jó lett volna persze tudni, hogy mi a véleménye Bayer mondatairól Farkas Flóriánnak. Vajon a roma származású parlamenti képviselő egyetért-e azzal, hogy a cigányok jelentős része állat, akikkel képtelenség együtt élni és nem tudnak tagoltan kommunikálni. S ha netán nem, akkor mondania kellett volna valamit ezzel kapcsolatban. Nem odahaza, szűk családi körben, még csak nem is a frakcióban, hanem a nyilvánosság előtt. Hogy élte meg Farkas Flórián, hogy az a pártszövetség, amelynek frakciójában ül, s amelytől fizetést húz, ilyen ideológiai alapvetések mentén fogalmazza meg önmagát.

Lovagkereszt

2016 augusztusában a következő mondat hangzott el Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter szájából: „Én azt gondolom személyesen, Bayer Zsolt eddigi munkásságában sokkal több az elismerésreméltó, mint a hiba, ezért a kitüntetést helyes dolognak tartom.” Vagyis, Lázár János szerint Bayer többször nem volt rasszista, kirekesztő és obszcén, mint ahányszor rasszista volt, kirekesztő és obszcén. Azaz, ha valaki időnként rasszista, máskor meg nem, akkor az helyénvaló. Ha a menekülteket potenciális terroristának nevezi, és visszaküldené őket a sivatagba teveszart zabálni, az Lázár János szerint nem gusztustalan, gyomorforgató és vállalhatatlan, hanem hiba. Cigányozni, zsidózni úgyszintén. És miután B. Zsolt nem minden mondatában nevezi teveszart zabálóknak a menekülteket, nem minden írásában cigányozik és zsidózik, ezért a kitüntetést átadó Lázár János szerint a munkássága inkább elismerésre méltó, mint hibás.

Szét kell cseszni a rohadt tetves komcsik fejét

2016. októberében Bayer arról írt a Magyar Hírlapban, hogy mennyire örül a Népszabadság megszüntetésének. Azt írta Széles Gábor lapjában, hogy a Népszabadsággal a „Kádár-rendszer egyik legutolsó, legaljasabb műhelye tűnik el talán örökre”, a most bezárt újság olvasóit pedig „rohadt, tetves komcsiknak nevezi, akiknek majd szét kell cseszni” a fejét.

A cikkben nem részletezte, hogy ő maga miért volt valamikor kilenc hónapon át a Népszabadság munkatársa. Nyilván, mert megtévesztették, és pisztolyt szegeztek a tarkójának. Belülről bomlasztott, ahogyan az ilyenre utólag emlékezni szoktak.

2017, augusztusában a nemrég elhunyt, és Orbán Viktor által harcostársként nevezett Kerényi Imre beválogatta a Bayert a Nemzeti Könyvtárba. Nem azért, mintha nagy írónak tartotta volna, hanem azt akarta, hogy azok, akik vele együtt tudják, hogy kicsoda Bayer, felháborodjanak. Kerényi ezzek egy füst alatt még meg is alázta a nemzetnek azon tagjait, akik még képesek megkülönböztetni a jót a rossztól, tudják mi a különbség a kínrím és a valódi költészet között.

Kerényi, úgyis, mint a kulturális hatalom ökle, a Bayer nevű beválogatásával azt üzente a normálisan gondolkodó magyaroknak, hogy velük ezt meg lehet tenni. És mert megtehetik, meg is teszik. Ha a hatalom akarja, szobrot állítanak a Bayernek, utcát neveznek el róla.

A CÖF megvédi a kordont

Annyira bizarr és szürreális, hogy kis híján magunk is bedőltünk a szövegnek, és röpke tíz percig azt gondoltuk, hogy ezt tényleg a CÖF írta.

„Sajnálatos, hogy a hatalmas Fidesz győzelem ellenére nem nyugszik az anarchista csürhe. Most a Parlament köré vonni kívánt kordont akarják lebontani. Mi, a magyarok kétharmada ezt nem fogjuk hagyni! A magyarok kétharmada a Fideszre szavazott, nem rátok.
Láttuk, hogy mire vagytok képesek, 2006-ban még Morvai Krisztináék autóját is felgyújtottátok, sőt szétvertétek Budapestet. Nem engedjük, hogy ezt megismételjétek.
Ezért, mi igazi magyar civilek a rendőrökkel és a katonákkal együtt, a testünkkel fogjuk megvédeni a kordont és a kormányt, valamint azt, hogy ezt a szent napot ne tudjátok bemocskolni.

CÖF vezetőség”

Gyanakodhattunk volna, mert gyanakvásra nap mint nap van okunk. Átvágnak minket, ahol csak tehetik – és most kivételesen nem a húsos pultra gondolunk, hanem az urakként hatalmat gyakorló elvtársakra.

Ezúttal azonban a napiantihabony Facebook-oldal viccelte meg a nagyközönséget a fenti veretes szöveggel.

A vicc az egészben az, hogy ez nem igazi paródia, merthogy akár a Civil Összefogás Fórum (CÖF) is írhatta volna. Bizonyára csak azért nem ők írták, mert ennyire frappáns baromság nem jutott az eszükbe. Az ő baromságaik ugyanis ennél földhözragadtabbak és unalmasabbak. De ha ők írták volna, akkor is csak azon lepődnénk meg, hogy jé, ezek megtanultak írni?

A CÖF egész léte egy paródia. Az, hogy vannak, és az is, hogy kik alkotják ezt a díszes társaságot. Nem szeretnénk annak a másfél embernek szomorúságot okozni, akik állítólag hisznek bennük, de nem hallgathatjuk el az igazságot: van közöttük olyan, aki a Kommunista Ifjúsági Szövetség folyóiratát szerkesztette, míg egy másik illusztris társuk a Népszabadság pártrovatának oszlopos tagjaként rombolta belülről az egypártrendszert. Olyat is találni közöttük, aki liberális és baloldali lapoknak dolgozott, mielőtt megvilágosult volna, hogy azóta obszcén szövegekkel piszkítson abba tányérba, amelyből egykoron maga is evett.

Díszes társaság ez, bármit kinézne belőlük az ember.

Most csak róluk írtak egy paródiának szánt rövid szöveget – legközelebb, ha vérszemet kapnak, maguk írják meg a róluk szóló paródiát.

A Bem tértől a Parlamentig vonult a CÖF Békemenete

0

Ahogy korábban is, most is a kormányközeli Civil Összefogás Fórum szervezte a felvonulást, amelyen a lengyel jobboldali-populista kormányhoz közel álló Gazeta Polska klubok szervezésében lengyelek is csatlakoztak.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A szervezők szerint azt akarták üzenni, hogy a belső és külső ellenféllel szemben egyaránt megvédik az elmúlt nyolc év eredményeit. A menet elején a szervezők molinót vittek, amelyen az állt: „A haza minden előtt”, valamint egy nagyméretű nemzeti színű zászlót a „Hungary protects Europe!” (Magyarország megvédi Európát) felirattal.

Lengyel résztvevők a CÖF Békemenetén.
MTI Fotó: Sóki Tamás

Az indulás előtt Bayer Zsolt publicista arról beszélt, hogy egész Európa megosztott, az egyik oldalon állnak a „kétdimenziós emberek”, akik számára csak az egyén, a szabadság létezik, akik megfosztattak a vallási, nemzeti, családi és nemi identitásuktól, és akik azt gondolják, egyedül ők képviselik a modernitást és Európát.

Szerinte a másik oldalon állnak ők,

akiket az előbbiek maradinak tartanak, olyanoknak, akik „kizárják magukat a modern világból és a modern Európából”, akik „nacionalisták, soviniszták és fasiszták”. Szerinte viszont ők azok, akik azokat az eszméket, értékeket képviselik, amelyektől Európa Európa lett, akik még tudják, „mit jelent Isten”, nemzet, haza, család, gyerek, akik még tudják, „mit jelent a férfi és az asszony”.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A menet a Bem tértől a Margit hídon, a Bajcsy-Zsilinszky úton és az Alkotmány utcán vonult a Parlamenthez. A Nyugatinál kommunista mozgalmi dalok fogadták őket a Szolidaritás szervezésében.

A Magyar Nemzet újságíróját menet közben biztonságiak lökdösték,

miután kérdezni akart.

A Fidesz szerint „soha ennyien” nem vettek még részt Békemeneten. A fotók alapján valamivel többen lehettek, mint a tavalyi, CEU melletti tüntetésen.

Így és itt is lehet ünnepelni március 15-én

Ezúttal is nehezen tudjuk megúszni március 15-e felhevült politikai hangulatát, amit az idén „súlyosbítanak” az aktuálpolitizálásra késztető, közeli országgyűlési választások, amelyek kapcsán – borítékolhatóan – súlyos üzenetek, éles megfogalmazások és felkorbácsolható érzelmek várhatók. A fővárosban nagy lesz a jövés-menés, egész napra jut politikai program. Összeállításunkban (ábécé-sorrendben) a nagyobb pártok, szervezetek embereket inkább megmozgató központi rendezvényeit vesszük sorba.

 

Állami ünnepség
Budapest, 14:00, Kossuth tér

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából díszünnepség a Kossuth téren. Beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök.

 

#diákvagyok mozgalom
Budapest, 17:00, Operaház, Andrássy út

Megemlékezéssel egybekötött demonstrációt szervez a #diákvagyok mozgalom, „ahová minden, a hazánk jövőjéért, a fiatal generációk jobb oktatásáért aggódó és felelősséget érző magyar polgárt” várnak. A demonstráció meghirdetésekor a szervezők tudatták: „Veletek együtt, a tömeg erejével fogunk újra kiállni azért, hogy normális körülmények között tanulhassunk és dolgozhassunk a hazánkban.Nem várhat tovább az oktatási rendszerváltás! Vegyük a saját kezünkbe a sorsunkat, és mutassuk meg, hogy nem üldözhetik el a fiatalokat Magyarországról!”

 

Civil Összefogás Fórum
Budapest, 11:30, Bem tér

„A március 15-i békemenet nem csak Magyarországról, hanem Európáról is szól. A nemzeti kormány melletti kiállással ugyanis az európai keresztény kultúra védelmében is fellépnek a békemenet résztvevői, ráadásul világos üzenetet küldenek Brüsszelnek:

Bármennyire is próbálkoznak, Magyarország nemet mond a bevándorlásra. A tét tehát rendkívül nagy, hagyományaink és eddigi szokásaink megvédése múlik a nemzeti oldal kiállásának sikerén.” – olvasható a CÖF közösségi oldalán a Figyelő, ma már kormánypárti hetilap vezércikkéből vett, a Békemenetet beharangozó idézet. A CÖF az idén is számít lengyel résztvevőkre, nem véletlenül mond köszöntőt a menet indulása előtti megemlékezésen Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint Tomasz Sakiewicz, a Gazeta Polska főszerkesztője (magyar tolmácsolással). Ezt követően Bayer Zsolt szól az egybegyűltekhez, akik „A haza mindenek előtt” Kölcsey idézettel ellátott molinó mögött elindulnak a Bem tér –  Nyugati tér –  Alkotmány utca – Kossuth Lajos útvonalon a Kossuth Tér felé, ahol csatlakoznak az állami ünnepségre és Orbán Viktor beszédére kíváncsi emberekhez.

 

DK – Együtt – MLP – MSZP – PM – Szolidaritás
Budapest, 15:00, Fővám tér

„Talpra Magyar!” a címe annak a végén csak összejött közös megmozdulásnak, amelyet inkább szánnak aktuálpolitikai kormányellenes demonstrációnak, mint az 1848. március 15-re, a szabadságharcra emlékező ünnepségnek. Ezt nem is titkolják a szervezők, akik a többi között úgy hirdetik a megmozdulást, hogy „Ha sokan megyünk el március 15-én tüntetni, akkor újabb ütést viszünk be a Fidesznek! Ha sokan megyünk el április 8-án szavazni, akkor győzni fogunk!”.

Az ünnepségen beszédet mond Karácsony Gergely, az MSZP-PM közös miniszterelnök-jelöltje és Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, listavezetője.

 

Jobbik
Budapest, 15.00, Batthyány-örökmécses

A Jobbik Magyarországért Mozgalom, folytatva eddigi hagyományait, ismét az utcára hívja a híveit március 15-én. A központi megemlékezés Budapesten lesz, a Batthyány-örökmécsesnél. Ezen beszédet mond Vona Gábor miniszterelnök-jelölt, Volner János frakcióvezető, Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke, valamint Jakab Péter, a Jobbik szóvivője. A programban szerepel még  az is, hogy országgyűlési képviselőjelöltjei ünnepélyesen felesküsznek a Szent Korona hiteles másolata előtt.

 

LMP
Budapest, 12:00, Hotel Benczur

Az LMP némileg rendhagyó, s így a választások előtti összefogás-nem összefogás mizéria közepette akár azt is mondhatjuk: szimbolikusan ünnepel: nem vesz részt a közösnek szánt demokratikus ellenzéki rendezvényen, de nem is tart olyan központi ünnepséget, amellyel az utcára hívná a híveit (igaz, általában zárt helyen szokott a párt ünnepelni).

„Nemzeti függetlenséget, megújuló Magyarországot!” címmel lesz az ünnepi rendezvényként hirdetett – ingyenes  és sajtónyilvános – konferencia, az Ökopolisz Alapítvánnyal közösen, s ezen mond beszédet Hadházy Ákos, az LMP társelnöke és Szél Bernadett, a párt miniszterelnök-jelöltje. A konferencián egyébként olyan kérdéseket boncolgatnak mint hogy „mekkora veszélyt jelent nemzeti függetlenségünkre a növekvő orosz befolyás, mennyire teszi kiszolgáltatottá hazánkat a hosszútávú gázszerződések és a paksi beruházás nyomán kialakuló energiafüggőség? Nevezhetjük-e mindezt a hódítás új formájának? Milyen szövetségi rendszerben van esélyünk Magyarország megújítására? Milyen jövőt hozhat országunk számára, ha a kormány továbbra sem hagy fel a nyugati szövetségeseinkkel szemben folytatott ellenséges retorikával, miközben dübörög a keleti nyitás? Egyenrangúság vagy kiszolgáltatottság?”

 

Magyar Kétfarkú Kutyapárt
Budapest, 12:00, Oktogon

Megtréfálta a viccpárt azokat, akiknek a szándékában áll(t) elmenni az alternatív Békemenetre, amelyet a Magyar Kétfarkú Kutyapárt hirdetett meg azzal, hogy „annak örömére, hogy lesz Békemenet, mi is szervezünk aznapra egyet. Magyarország legyen a Két Békemenet országa!”. Eredetileg egy másik helyszínre invitálták az eddigi kutyapárti demonstrációk tapasztalatai alapján borítékolhatóan jókedvű menetre a résztvevőket, ám végül változtattak az eredeti tervn. A gyülekező az Oktogonon lesz, s a menet a következő vonalon megy végig: Oktogon –Blaha Lujza tér – Astoria – Erzsébet tér.

 

Momentum
Budapest, 10:00, 10:00 Városháza park

„Tettre ifjak, Tettre végre” címmel rendez egész napos ünneplést a Momentummal a párt, amely a Városháza Parkban kialakított Remény Központba várja a szimpatizánsait egy közös piknikezésre a város közepén! Az estig tartó piknik programja (e cikk írásakor) még alakulóban volt, annyi bizonyossággal, hogy estére egy nagy közös bulit hirdették meg ugyanott.

A Momentum ugyanakkor külföldön, Londonban (Notting Hill, Kossuth Lajos emléktáblája) is tart megemlékezést, ahova pártpreferenciától függetlenül minden angliai magyart várnak közös megemlékezésre.

Szolgálati közleményféle
Jól gondolja meg, aki szabadtéri programok mellett dönt, mivel nem várható túlságosan jó idő, meleg még annyira sem. Az Országos Meteorológiai Szolgálat országos előrejelzése szerint közepesen vagy erősen felhős lesz az ég, szórványosan alakul ki zápor. A déli, délkeleti szél megélénkül, helyenként meg is erősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és +4, a legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 15 fok között valószínű.
Autóval a fővárosban közlekedni nem érdemes – mindenütt lezárások és parkolási tilalmak lesznek – ezekről bővebben a többi között a police.hu-n, illetve a fővárosban  a bkk.hu honlapon lehet részleteket találni. Budapesten már március 13-tól, egészen 16-ig lesznek lezárások és parkolási tilalmak a II., V., VI., VIII., IX., XI. és XIII. kerületben.

Magyarország 2017 (6.) – Soros-bérencek és hazaárulók

Ugyan már 2018-at írunk, és egy 2017-ről sorozatba nem illik az újesztendő történéseit is belevonni, mégis, muszáj megtennünk, hogy világosabban lássuk, hogyan is jutottak el a magyar kormánypártok eddig a pontig. Tehát: január első munkanapján egy magát kereszténynek is meg demokratának is tartó hivatásos politikus, bizonyos Soltész Miklós államtitkár, odáig jutott a magyarországi civilszervezetekkel kapcsolatban, hogy egyenesen hazaárulónak nevezte őket. A Magyar Hírlapnak adott interjújában – amúgy tökéletesen megfelelnek egymásnak – arról beszélt, hogy miközben a kormány bőkezűen támogatja a civileket, támogatásukat 140 milliárdról 240 milliárdra növelte, néhány magát civilnek nevező szervezet, mert persze nem azok, Soros György bőkezű mecenatúrája mellett, a milliárdos programját hajtja végre. Hazaárulást pedig azzal követnek el – mert Soltész Miklós erre is adott magyarázatot -, hogy le akarnák bontani a kerítést. Tegyük egy pillanatra félre, hogy egyelőre senki nem akar kerítést bontani, de vajon ha akarna, az tényleg egyenlő lenne a hazaárulással? Tudja ez az ember, hogy mit beszél? Hogy milyen kifejezéseket használ? Hogy ezekkel a mondatokkal milyen gyűlöletet igyekszik kelteni, no nem a bevándorlók ellen – az egy másik fokozat -, hanem azok ellen, akik mást merészelnek gondolni, mint a mi derék kormányunk?

De nem a kerítés-ügyben akartam elmerülni, valóban azért hoztam elő ezt a friss példát, hogy lássuk, hova is jutottunk. Hova jutottunk a civil szervezetekkel kapcsolatban, miként akarja őket Orbán és tanácsadói gárdája ördögivé tenni őket, olyanokká, akik mindent elkövetnek a hazájuk ellen. Amikor Soltész államtitkár a támogatások jelentős emeléséről beszél, egy szóval sem említi, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek megérdemlik az állami mankót. Nem említi például azt a Civil Összefogás Fórumot, amelynek tevékenysége a kormányzat támogatásából és az ellenzék lejáratásából áll. És, amelyről kiderült – mert nem maga vallotta be -, hogy félmilliárdos támogatást kap egy állami cégtől, meglehetősen homályos címkékkel ellátva. Nekik például egyáltalán nem kell feltüntetni, hogy kormányzati apanázsból működnek, miközben a külföldi támogatásból (is) élő szervezeteknek mindenhová oda kell biggyeszteniük, mint egy skarlát-betűt, hogy külföldről támogatott társaságról van szó. A kormánypárti politikusok persze rögtön álságos magyarázatokkal állnak elő: bennük semmilyen megbélyegző szándék nincs, mi rossz van abban, ha mindenki tudja, honnan van a pénz, stb. Ismétlem, ezek hamis okfejtések, hiszen éppen az ilyen Soltész Miklós-féle kiegészítő szövegek mutatják a valódi szándékot. Igenis, azt akarják elérni, hogy előbb megutálja őket a magyar társadalom, elhiggye róluk, hogy kártékonyak, az ország vesztét akarják, és innen már csak egy lépés a betiltás. És, ha a betiltásnak kellő módon megágyaztak, nem lesz szinte senki, aki az utcára menjen tiltakozni. (Egyébként, egyáltalán nem mellékesen, a szóban forgó civil szervezetek mindegyike pontos elszámolást a hivatalos hatóságoknak, ahol fillérre szerepelnek azok az összegeke, amelyeket külföldről kaptak, így az is, amelyekhez Soros Györgyön keresztül jutottak.)

De vajon mi a baja a magyar kormánynak ezekkel a szervezetekkel? Miért kezdte el üldözni akár a TASZ-t, akár a Helsinki Bizottságot, akár a Transparency Internationalt, hogy néhányat említsünk az ismertebbek közül. Ha egyszerűen akarnék fogalmazni, azt írnám ide, azért mert nem olyanok, mint a CÖF, vagyis nem a kormányt támogatják. Sőt: helyenként éppen a kormánnyal szemben védik meg a polgárokat, a társadalmat, hisz ezt is tekintik fő feladatuknak, és akkor is pont ezt tették, amikor még nem a Fidesz volt hatalmon. A bonyolultabb, de azért nem átláthatatlan magyarázat tehát valahol ott keresendő: tevékenységükkel a kormányzati hiátusokra mutatnak rá, helyenként pedig pont a korrupciós üzelmekre. Márpedig ezt nem akarják Orbánék.  A támadásokat és a kriminalizálást már a Norvég Civil Alapnál elkezdték, azóta finomítottak a módszereiken, verbálisan azonban épp ellenkezőleg, egyre durvábbá válnak.

Ezzel együtt elmondhatjuk, hogy azokat a szervezeteket – mondjuk így NGO-kat -, amelyek a klasszikus értelemben talán nem is civil szervezetek, 2017-ben még nem sikerül megtörni, hiába a hátrányos helyzetbe hozó törvény, hiába a verbális agresszió, hiába a Soros elleni támadások, léteznek, élnek, és végzik a dolgukat. Kétségtelen, ebben új fejezet nyithat a Soltész-féle megbélyegzés; a hazaárulás már büntetőjogi kategória, és megfoghatatlan. M, vélem én, nem lenne még olyan bíróság, amely ezt ki merné mondani, de egy újabb kétharmados Fidesz-győzelem esetén, egyáltalán nem tartanám lehetetlennek.

Van persze a civil mozgalmaknak egy másik ága is, amelyek – túl a speciális, karitatív, vagy egyéb célokra létrehozottakon -, azért jönnek létre, hogy fellépjenek olyan társadalmi visszásságok ellen, mint például az oktatás, az egészségügy hiányosságai, vagy egyéb olyan, a mindennapi életünk alapvetéséhez tartozó ügyek, amelyekben az állam nem, vagy rosszul végzi a feladatát. Néhány éve úgy tűnt: ezek a mozgalmak fogják átvenni a pártok szerepét, szinte mindennaposak voltak az utcai tüntetések, a Fidesz elleni fellépések. Aztán minden csoport szép lassan elhalt; mondják épp úgy az egymás elleni harc őrölte fel őket, mint az ellenzéki pártok között dúló háború. Azt is rebesgetik, hogy ezekbe a szervezetekbe is ügyesen beépült a Fidesz, de talán hiba lenne, minden fa mögé egy Fidesz-kollaboránst képzelni. Így aztán maradjunk a tényeknél: 2017-re a magyarországi civil mozgalmak teljesen leültek, kifáradtak, a társadalom apátiája átterjedt rájuk, jó részük meg is szűnt, vagy semmiféle életjelet nem ad magáról. Ebből a szempontból simává vált az útja a Fidesznek a győzelem felé, hiába van többségben az elégedetlenek száma, képtelenek közös akaratra, fellépésre, képtelenek artikulálni akaratukat. Pedig ők még nem is lettek le hazaárulózva.

Folytatjuk, következik: Fékek és ellensúlyok

Bréking nyúz, november 17. – Tudósítás a másik valóságból

0

Gusztustalan interjúk, liberál-celeb, a népfelség tudománya és erotikus szabadulószoba, és Vörösmarty Mihály Lillája a mai brékingben.

Origo: Nincs határa a Soros-fizette rendező pofátlanságának

„Nehéz lenne azt állítani az Origóról, hogy eddig foglalkoztunk azzal, hogy milyen motívációi lehettek Sárosdi Lillának és férjének, a Soros Györgytől rendszeresen pénzt kapó Schilling Árpádnak. A tényekből indultunk ki: Marton László, a Kádár-korszakból itt maradt, nagyhatalmú színházvezető zaklatta 18 éves korában Sárosdi Lillát, később kiderült, hogy legalább egy tucat lányt, majd az is, hogy egy kanadai színházból hazazavarták, mert ott is erőszakoskodott két lánnyal. Mi ezzel foglalkoztunk. A megítélésünk szerint az áldozatok érdekét és kizárólag az ő érdeküket maximálisan szem előtt tartva. Most viszont már muszáj mással is foglalkoznunk. Schilling Árpád az ügy kiderülése óta két, mondhatni gusztustalan interjút adott. …

Vagyis, területfoglalás, saját elitük cseréje, ez motiválta Schilling Árpádot. A normális emberek ennek ellenére örülnek, hiszen ami kiderült, az fertelmes és annak ki kellett derülnie. Csak kár, hogy éppen az áldozathoz hivatalosan közel levő aktivista próbált ebből hasznot húzni. Szerencsére nem sikerült.”

Pesti Srácok: Fodor gazdát keres

„Fodor Gábor tegnap meghirdette magát. Korábban Botkára tett, hát nem jött be. Most a Simicska-tévében az új választási szabályoknak ment neki, hátha valakinek feltűnik létezése. Okosan nézett a kamerába, kimérten beszélt. Közben a telefonjára pislogott, jó lett volna, ha végre hívja valaki. Mert milyen lenne a magyar politika nélküle, a liberál-celeb nélkül? …

És Fodor Gábor meghirdette magát. Szépen, öntudatosan – azért egy kicsit mórikálva magát – tálcán kínálva nyilatkozott.

Micu nevű macskám meg közben folyamatosan kajáért nyávog. Bármennyit is kap. A két hír jelentősége ugyanaz. Azzal a különbséggel, hogy Micu nem keres százezreket a Parlamentben. Ja, és ugyan a cica egy önző dög, akit meg sem lehet simogatni, viszont legalább nem liberális celeb, aki bárkihez dörgölőzne.

Mondjuk lustának – lusta. Haszontalannak – haszontalan. De nem traktál ostobaságokkal…”

Magyar Idők: Érvényesüljön a nemzeti civil szervezetek akarata is!

„Kétnapos nemzetközi szimpóziumot tart a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) a civilitikáról, „a népfelség tudományáról” Budapesten. …

Ifj. Lomnici Zoltán CÖF-szóvivő, a CÖKA közjogi kabinetjének vezetője a rendezvényen hangsúlyozta: látják azokat a válságjeleket, amelyek az elmúlt időszakban jellemezték az Európai Uniót. …

Azt mondta, kettős mérce érvényesül az EU-ban: a nemzetállami civilek akarata egyre kevésbé érvényesül, helyette részben külföldi érdekszövetségek, spekulánsok vették át a hatalmat. A CÖF–CÖKA szerint a folyamat visszafordítható, de ehhez összefogás kell.”

Lokál: Erotikus vállalkozást üzemeltet Csábi

„Alighanem először került a futballtól meglehetősen távol eső téma miatt a hírekbe Csábi József. A Budapest Honvéd egykori 10-szeres válogatott játékosa, edzője pajzán szabadulószobát üzemeltet a belvárosban.

Csábi József háromszoros bajnok magyar labdarúgó, 2013-ban egy ízben még a válogatott szövetségi kapitánya is volt. Bár valószínűleg jobban szeretné, ha a Szolnoki MÁV-ról és a klubnál betöltött sportigazgatói tisztségéről faggatnánk, azonban, mint azt a FourFourTwo megírta, egy erotikus szabadulószobát üzemeltet, ez pedig érdekesebb főfoglalkozásánál.”

+1 Magyar Idők (a hibát azóta javították)

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!