Kezdőlap Címkék Civilek

Címke: civilek

Izrael háborúban – frissítjük

  • Izrael éjszakai csapásokat mér Gázára

    Sötétedés után felerősödtek az izraeli légicsapások Gáza ellen, lakóépületeket, köztük több tucat lakásnak otthont adó tizennégy emeletes tornyot, valamint a város központjában lévő Hamász irodákat lebombázták. Az izraeli erők korábban figyelmeztetést adtak ki: 3 óra körül egy gázai mecset tetején lévő hangszóró figyelmeztette a közeli épületek lakóit, hogy haladéktalanul hagyják el otthonaikat. Percekkel később egy izraeli légicsapás hamuvá rombolkt egy ötemeletes épületet.

  • Netanjahu javasolta Yair Lapidnak és Benny Gantznak, hogy lépjenek be a kormányba

    A Likud, Benjamin Netanjahu pártja szerint az izraeli miniszterelnök felkérte fő riválisait, Yair Lapidot és Benny Gantzot, hogy csatlakozzanak a kormányhoz. A két férfi este találkozott, de még nem született megállapodás.

  • Netanjahu bejelentette, hogy Izrael leállítja a gázai áramellátást

    Az izraeli biztonsági kabinet ülése után Benjámin Netanjahu miniszterelnök bejelentette, hogy az ország „megszakítja a gázai áram-, üzemanyag- és áruszállítást”. Valójában Gáza nagy része sötétségbe borult az éj leszálltával, mivel Izrael biztosítja szinte az összes áramot a területeken.

  • Az izraeli hadsereg arra kéri a gázai lakosokat, hogy hagyják el otthonaikat

 Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) arra szólítják fel Gáza több negyedének lakosait, hogy         hagyják el otthonaikat, mivel ott katonai műveletek folynak. – írta Avichay Adraee, az IDF arab sajtószóvivője az X-en (Twitteren). Az üzenetet videók kísérik, amelyek elmagyarázzák, hova érdemes menni a lakónegyedtől függően.

  • A harcok még mindig folynak

A harcok Izrael déli részein tovább folynak a harcok az izraeli hadsereg és a Hamász terroristái között helyi idő szerint hajnalban is folytatódtak. A helyzet alakulása és Izrael reagálása a Hamász által foglyul ejtett nagyszámú polgári és katonai túszok helyzetétől függhet – mondta az izraeli hadsereg szóvivője..

  • Az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat Egyiptommal a Hamász offenzíva „azonnali leállításáról”

    A külügyminisztérium szerint Antony Blinken, az amerikai diplomácia vezetője abban a reményben beszélt egyiptomi kollégájával, hogy Egyiptom, amely kulcsfontosságú közvetítő Izrael és a Hamász között, segít véget vetni a palesztin iszlamista mozgalom offenzívájának. Blinken hangsúlyozta, hogy „sürgősen véget kell vetni a Hamász terroristáinak Izrael elleni támadásainak ” – mondta a külügyminisztérium szóvivője, Matthew Miller.

  • Legalább 250 embert öltek meg Izraelben

Az izraeli média a segélyszolgálat tisztviselőire hivatkozva arról számolt be, hogy legalább 250-en meghaltak és 1590-en megsérültek Izraelben a Hamász-támadás kezdete óta. A túszul ejtett személyek – civilek és katonák – száma egyelőre nem ismert.

Az oroszok sajátos garanciája

Az orosz védelmi minisztérium biztosítja, hogy fegyveres csoportjaik április 25-én 14:00 órától nem lőnek (Kijeven kívül), és lehetővé teszik, hogy civilek elhagyják a mariupoli Azovstal üzeme – közölte az Orosz Föderáció Humanitárius Reagálású Tárcaközi Koordinációs Parancsnoksága amelyet az orosz védelmi minisztérium tett közzé

A tisztán humánus elvektől vezérelve az orosz fegyveres erők és a Donyecki Népköztársaság megalakulása 2022. április 25-én 14:00 órától (moszkvai idő szerint) egyoldalúan beszünteti az ellenségeskedést, az egységeket biztonságos távolságba visszavonják és biztosítsák az állampolgárok ezen kategóriájának bármely általuk választott irányból való kivonását.

Az oroszok egyetlen feltétele, hogy a humanitárius hadművelet megkezdésére az ukrán fél Azovstal kerületében tűzze ki a fehér zászlót. Az Orosz hatóságok hivatalosan azt jelentették, hogy nincs más akadálya a civilek Azovstalból való kivonulásának, kivéve maguknak a kijevi hatóságoknak és a nacionalista csoportok parancsnokainak elvi döntése, miszerint továbbra is „élő pajzsként” tartják meg a civileket.

Ehhez képest április 24-én, amikor az ortodoxok húsvétot ünnepelték, az oroszok a mariupoli blokádból Oroszországba deportálták a lakosokat – összesen 149 embert, köztük 23 gyereket. Körülbelül 100 000 ember maradt a városban. Az orosz megszállók műholdak hivatalos jelentései szerint a tegnapi nagyünnepkor 5650 élelmiszerkészletet osztottak ki. Vagyis egy készletet 17,7 főre.

Ukrajnában a helyzet… – 2022. március 09.

Folytatódnak Oroszország rakétatámadásai az ukrán városok ellen. A városok bombázása a  civilek százanak halálát okozza, és milliókat kényszerít otthonaik elhagyására. A háború a csatatéren túl is egyre több áldozatot követel.

Sokan jelentős változást reméltek a korábbi bejelentéstől, mely szerint a két ország külügyminiszteri találkozójára kerül sor csütörtökön törökországi Antalayában. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem mutatja az irányváltás jeleit, valószínűleg maga sem tudja hogyan lehetne arcvesztés nélkül visszavonulót fújnia még mielőtt az Oroszország elleni szankciók olyan mértékű elégedetlenséget váltanak ki a lakosság körében amelyet már nem lehet a külföldről jövő információk blokkolásával elnyomni. Ne felejtsük el ez a háború az információs hadviselés is amiben az oroszok igencsak le vannak maradva az Egyesült Államok mögött. Ne legyenek kétségeink az USA  minden fronton érvényesíti ebbéli fölényét, és ezt a fajta hadviselést nem lehet a háború kiterjesztésére elégséges oknak tekinteni. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy erre az orosz haderő nem is lenne képes.

Arra viszont a jelenlegi körülmények között az eddigi katonai kudarcokkal és az elszánt ukrán ellenállással szembesülve számítani lehet, hogy az orosz haderő „megkétszerezheti” és fokozhatja a polgári lakosság elleni támadásait.

Milliók próbálnak menekülni a háború elől, ugyanakkor az ukrán katonaság és polgári katonák minden erejükkel ellenállnak az orosz támadásokkal szemben.

Kijev, a két héttel ezelőtti modern európai metropoliszból  mára erődvárossá változott melyet egész éjjel folyamatos rakéta- és bombatámadások érnek.

Barikádvárossá vált a déli kikötővárosban, Odesszában is. A nyugati Lviv városa szintén hosszú küzdelemre készül.

Az Európai Bizottság szerint sem jogállam Orbán rendszere

Ügyészség, média, civilek, igazságszolgáltatás: ezt a négy szót kell végre meghallania a Fidesznek, amikor azt kérdi, mi a baj a jogállammal Magyarországon – írja Donáth Anna, a Momentum EP képviselője Facebook bejegyzésében.

Az Európai Bizottság első jogállamisági jelentését évente fogják követni az újabb vizsgálatok. Az első részletes beszámoló alapján egyértelmű, hogy az Orbán-kormány jogállamot roncsoló tevékenysége már az uniós intézmények számára is elfogadhatatlan szintet ért el.

A jogállam kérdései kapcsán kiemelten fontos, hogy érvényesülnek-e az írott jogszabályok. A Bizottság megállapítása alapján Magyarországon ez több szempontból sem biztosított.

Polt Péter ügyészsége alatt “korlátozottan zajlanak” egyes korrupciós ügyekben folytatott büntetőeljárások – ez az óvatos megfogalmazása annak, hogy Rogán, Szijjártó, Tiborcz és társaik következmények nélkül követhetnek el bármilyen korrupciós cselekményt. Ha fideszes vagy, bármit megtehetsz – ezt üzeni mindannyiunknak a rendszer. De ha véletlenül bírósági szakaszba jutna egy ügy, arról is gondoskodnak: a miniszterelnökhöz való lojalitás alapján választott alkotmánybírák mandátumuk lejárta után a Kúria bíráiként folytathatják a munkájukat.

Különösen káros a magyar demokráciára és közéletre a kormánypropaganda, ami a jelentés egyik legfontosabb pontja: a média szabadságát, sokszínűségét tudatosan rombolja a kormány, például úgy, hogy állami hirdetéseket főleg kormányközeli médiumok kapnak. Külön nevesítik a KESMA létrejöttét, melyben 470 propagandamédium olvadt össze anélkül, hogy a versenyhatóság megvizsgálta volna. A cél egyértelmű: hazug propagandából egy igazságtalan és embertelen, mindenki mást megfélemlítő rendszert építeni, ami a Fidesz hatalmi céljait szolgálja.

A civilek helyzetét vizsgálva a Bizottság megállapította, hogy instabil környezetben végzik a tevékenységüket, és a kormány ezt fokozza megbélyegzéssel, listázással, bizalmatlanságot keltő dezinformációval.

Azért, mert ők a jogállamiság védelmének fontos szereplői. A jelentés alapján pedig indokoltabb az a törekvésünk, mellyel a jogállamiságot lebontó Fidesz-kormányt kikerülve, közvetlenül juttatnánk uniós forrásokat a civilek számára is.
A jelentésben persze semmi meglepő nincs – mindenki tudja, hogy mi zajlott Magyarországon az elmúlt tíz évben.

Mégis fontos rögzíteni: az Orbán-kormány lelepleződött és elbukott, már európai szövetségeseit sem tudja megvezetni. Közös felelősségünk, hogy ez a kudarc ne hulljon vissza a magyar emberekre, hanem

az európai értékek érvényesüljenek, és egy igazságos és emberséges jogállamot építsünk.

A kormány az elmúlt években sorra foglalta el a szabad média állásait. Bezárták a Népszabadságot, elfoglalták a Magyar Nemzetet, az Origót és most legutoljára az Indexet is. Ezért ránk, állampolgárokra egyre nagyobb felelősség hárul, hogy segítsük a szabad médiát és eljuttassuk a valódi híreket mindenkinek.

Az ellenzék és a civilek tüntetnek – élő videó

Nemzeti egységet! – Ezzel a címmel hirdették meg a ma délutáni tüntetést az ellenzéki pártok és a civilek. A Szabad sajtó útján rendezett demonstráció szervezői azt írták: „összegyűlünk, hogy 1848-as hőseink nyomába szegődve cselekvésre hívjunk minden, a hazáért aggódó, tenni akaró magyar állampolgárt.”

A magyar nép többsége békét akar, biztonságot, szabadságot, beleszólást az őket érintő ügyekbe, biztos megélhetést és tervezhető jövőt! A társadalmi megosztottság helyett valódi magyar nemzeti egységet kell teremteni!

A tüntetésen rengetegen szólalnak fel:

  • Fodor Tamás színművész szavalja el Petőfi Sándortól A kutyák dalát,
  • Deák Dániel egyetemi tanár beszél az elmúlt 30 évről,
  • Molnár Péter slammer
  • Nagy Erzsébet a PDSZ képviseletében
  • Káposznyák István a Szolidaritás színeiben,
  • Fehér Tibor követ (A Város Mindenkié),
  • Sipos Ferenc Norbert egyetemista
  • diákok olvassák fel a 12 pontot
  • Lakatos Béla roma közéleti személyiség
  • Magyar Anyák Facebook-csoport videoüzenete
  • Márki-Zay Péter
  • Dobrev Klára
  • Szél Bernadett a független képviselők nevében
  • Jakab Péter
  • LMP-től Turcsán Szabolcs,
  • Liberálisok képviseletében Bősz Anett,
  • Az MSZP-től Kálló Dániel, aki a párt EP-listájának 5. helyét foglalja el
  • A Momentum nevében Donáth Anna
  • A Párbeszéd nevében Jávor Benedeket, a párt EP-listavezetője
  • A rendezvényt a Szabadságkórus zárja

Közös tüntetésen álltak ki az összefogás mellett az ellenzéki pártok

Közös tüntetésen álltak ki az összefogás fontossága mellett a parlamenti képviselettel rendelkező ellenzéki pártok a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából tartott rendezvényen.

A Szabad sajtó úton felállított emelvényen a pártok képviselői közül elsőként a Demokratikus Koalíció (DK) EP-választási listáját vezető Dobrev Klára szólalt fel, aki elmondta, normális, élhető Magyarországot kell felépíteni, ehhez el kell kergetni „Orbán rendszerét”.

Kiemelte, aki ma magyar hazafi, az lázad a Fidesz-kormány ellen, ezért nem szabad abbahagyni a „rabszolgatörvény” ellen megkezdett tüntetéseket.

Lázadni kell a tárgyalótermekben, a pedagógusoknak az iskolákban és mindenkinek, aki teheti, mert „nem lehet alku az önkényuralommal” – fejtette ki, majd hozzátette, aki a mai megélhetéséért mégis alkut köt „Orbán önkényével”, a jövőjét teszi tönkre.

Dobrev Klára szólt arról is, hogy Európa erősebb és egységesebb lesz a májusi európai parlamenti választást követően. Megerősítette, hogy az Európai Egyesült Államok gondolatát nem lázálomnak, hanem egy megvalósítandó programnak tartják, amellyel kapcsolatban csak az a kérdés, hogy Magyarország benne lesz-e.

A DK jelöltje megjegyezte, azt tartják lázálomnak, hogy „magyarok törtek magyarokra”, amikor a kormány elvette a normális oktatáshoz, a rendes egészségügyhöz való jogot, továbbá nem üldözi azokat, akik a közösből lopnak.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, sok beszéd helyett sok munkára, az egymás elleni szervezkedés helyett saját maguk megszervezésére, a lemondó beletörődés helyett pedig kitartó elszántságra van szüksége az ellenzéknek.

Kezdeményezte, hogy az EP-választáson minden szavazókörben legyen legalább egy ellenzéki ellenőr. Bejelentette továbbá, hogy országgyűlési képviselőkkel rövidesen „blokád alá veszik” a köztévét.

„Szánalmas balfaszok vagyunk, ha hagyjuk, hogy igazságtalanul gyalázzanak és alázzanak bennünket az adófizetők milliárdjaiból” – mondta erről.

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere úgy fogalmazott, a mai hatalom joggal retteg, mert valami megváltozott, „itt és most létrejött a nemzeti egység”.

A Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke azt kérte a pártoktól, hogy az őszi önkormányzati választáson „pártkatonák” helyett mindenhol a legalkalmasabb, lehetőleg független jelöltet támogassák, akire a „fideszes szavazók is örömmel szavaznak”.

Jakab Péter, a Jobbik szóvivője azt mondta, Orbán Viktor nem érti a márciusi ifjak üzenetét, március 15. ugyanis nem a zsarnok, hanem a nép ünnepe. Az ellenzéki politikus szerint a Fidesz mindössze Brüsszelt akarja eltörölni, miközben szabadság helyett szolgaságot, egyenlőség helyett egyenlőtlenséget, testvériség helyett pedig gyűlöletet hozott.

Turcsán Szabolcs, az LMP elnökségi tagja szerint az ellenzéknek a sokszínűségéből kell előnyt kovácsolnia, mert csak akkor lehet sikeres, ha megtanul nem egymás kárára, hanem mindenki előnyére politizálni.

Bősz Anett, a Liberálisok ügvivője, független országgyűlési képviselő hangsúlyozta, a demonstrálók ma is ugyanazokért a célokért küzdenek, mint Petőfi Sándor: a sajtó szabadságáért, a törvény előtti egyenlőségért, felelős kormányért.

Kálló Dániel, a Független Diákparlament képviselője, az MSZP EP-listájának ötödik helyezettje arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg a fiatalok nem dönthetnek jövőjükről, addig azt ellopják tőlük. Szerinte nem igaz, hogy a fiatalok kiábrándultak a politikából, inkább a politika távolodott el az emberektől, főleg a fiataloktól.

Donáth Anna, a Momentum alelnöke rámutatott, az ellenzéki összefogás sikeréhez olyan közös értékeket kell megnevezni, amelyek képesek mindenkit meggyőzni arról, hogy a résztvevők egy jobb, igazságosabb országot szeretnének.

Jávor Benedek, a Párbeszéd brüsszeli képviselője elmondta, a májusi EP-voksoláson minden választó megüzenheti a hatalomnak, hogy keleti elnyomás helyett Európát, zsarnokság helyett pedig szabadságot akar.

A rendezvényen mások mellett felszólalt még Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja, Káposznyák István, a Szolidaritás debreceni politikusa és Fehér Tibor, a Város Mindenkié csoport tagja.

A demonstrálók az Erzsébet híd pesti hídfőjétől a Ferenciek teréig megtöltötték a Szabad sajtó utat. A tömegben nemzeti és uniós lobogók mellett az ellenzéki pártok zászlóit lengették. A résztvevők a rendezvény befejeztével továbbvonultak a Kossuth térre, ahonnan egy kisebb csoport tovább folytatja útját a közmédia székháza felé.

Civilek a pályán Déli kávé Szele Tamással

Kérem, a mai kávét már nem szélsőjobb-keserűen isszuk, hanem édesebben, tejjel, habbal: most kivételesen még csak nem is egy pártról vagy mozgalomról lesz szó, meg kell ejtsünk egy ilyen általánosabb jellegű kitérőt a sorozatunkban, ugyanis nagyon komoly fejezethez érkeztünk: a civil politizáláshoz. Ami a kormánnyal szemben álló mozgalmak gerincét adja.

A civilség, az aktivizmus nagyon markáns, sőt, meghatározó eleme az általános magyar ellenzékiségnek: ez az a fajta politizálás, ami nem sorolható be a pártrendszerbe, és elvileg nem is az a célja, hogy a politikai hatalmat megszerezze. Gyakorlatilag azonban minden hivatásos politikus gyanakodva nézi a civil mozgalmakat (amennyiben azok nem fogadják el őt, és csakis őt Megváltónak), mert mind úgy érzik: a mozgalom terjed, gyarapodik, párttá alakul, indul a választásokon – és már konkurenciát is jelent nekik. A magyar politikai piac kicsi, a választó kevés, így a „főállású” politika üzenete a civil mozgalmaknak mindig az lesz: „Állj be a zászlóm alá vagy pusztulj”.

Ezek a civilek meg nem akarnak beállni. Ezek olyanok. Nem pártkatonák ugyanis, hanem civilek.

Az elmúlt nyolc év – hehe, urak, most már én is mondhatom! – szóval, a 2010 óta elmúlt nyolc év első komoly civil tömegmozgalma a Milla volt. 2010. december 21-én jött létre egy nyilvános kommunikációs hálózaton (interneten) azzal a céllal, „hogy a sajtószabadságért és a szabad sajtót korlátozó médiatörvény ellen küzdjön, illetve nyilvánosságot biztosítson a szabadságjogokért és esélyegyenlőségért harcoló szervezetek, aktivisták számára”. Annyian léptek be az „Egymillióan a magyar sajtószabadságért”  Facebook-csoportba, hogy a közösségi oldal először letiltotta azt, mert átlépték a beállított taglétszám-limitet. Ekkor még nem volt elterjedt a Facebook-os politikai szervezkedés Magyarországon, és külön-külön el kellett magyarázni a Facebook adminisztrátorainak, hogy mi ez a csoport, miről szól, és miért akarnak minél több szimpatizáns profilt összegyűjteni.

Aztán jöttek a tüntetések, 2011 januárjától, hatalmasnak mondható megmozdulásokat láttunk eleinte, aztán már kevesebb demonstráló érkezett… no, igen, valamiért nálunk azt hiszik az emberek, hogy a társadalmi változásokat egy nap alatt meg lehet oldani, mint Petőfiék tették 1848. március 15-én – akkor ez sikerült, de egy átalakulás rendszerint mégis évekig tartó folyamat. És ezt nincs mindenkinek türelme kivárni.

A változás késett, a mozgalom növekedése lelassult, 2011 októberében 87 610 tagja volt, ami azért sokszorosa a legtöbb parlamenti párténak, de a lendület kifulladni látszott, később hivatalosan is egyesületté, politikai mozgalommá alakultak, aztán beléptek az Együtt 2014-be, amiből a mostani Együtt lett… és végül megszűntek. Mint búcsúközleményük mondta:

„…Miután a Milla mozgalmi szerepet már több mint egy éve nem játszik és a belőle kinövő egyesületben pedig már közel egy éve nem zajlik valós tevékenység, annak a látszatnak a fenntartása, hogy a Milla még létező entitás, vagy annak a hamis látszatnak a táplálása, hogy a Milla az ellenzéki összefogás CÖF-je nemcsak alaptalan, hanem méltatlan is. […] A Milla már nyilvánvalóan nem létezik, az Egyesület további működésének pedig nincs létjogosultsága.”

Pedig a Milla volt a civil mozgalmak iskolapéldája és őstípusa. Sok volt Milla-tag vett részt a Hallgatói Hálózat megszervezésében (még több pedig nem), és ők voltak a második jelentős civil mozgalom, ami tömegeket volt képes az utcára vinni. A csoport eredetileg a Budapesti Corvinus Egyetem tervezett átalakítása ellen tiltakozott, később országos szinten kezdett el foglalkozni a felsőoktatást érintő problémákkal. Szerepük volt a 2012-13-as diáktüntetések megszervezésében és a „Hallgatók 6 pontjának” terjesztésében.

Tömegeket vittek az utcára a HaHások, és kétségtelen, hogy minden döntésüket bázisdemokratikus alapon, szavazással hozták meg, ami néha érdekes eredményekkel járt. Egy alkalommal, mint tudósító, részt vettem egy demonstrációjukon, ahol más szervezetekkel együtt a szegregált oktatás ellen tiltakoztak (joggal), utána kisebb konferencia következett a témáról a Wesley János Főiskolán, végül meg kívántak fogalmazni egy közös nyilatkozatot. Itt kezdődött a baj. Az első mondat első szava ugyanis az lett volna: „Hazafiak!” No igen, jegyezte meg valaki, de mi lesz a honleányokkal? Jó, akkor legyen: „Hazafiak, honleányok!” Miért kerülnek második helyre a honleányok? Rendben: „Honlányok, hazafiak!” Ez meg süketen hangzik. Mármost minden javaslatot vita követett, minden vitát szavazás, minden szavazást újabb módosító javaslat, tehát olyan két órán át ment a harc az első szón, míg végre valaki közbeszólt: „Legyen polgártársak, és kész!” Megszavazták, következhetett a második szó… a nyilatkozatot nem vártam meg, szerintem még most is szerkesztik, pedig ez hat éve volt. De hát jó munkához idő kell.

Mint láthatjuk, a bázisdemokrácia csodálatos dolog, ám vannak némi hátrányai is.

2014 tavaszán és nyarán civil mozgalom tiltakozott a Szabadság téri öntvény (hivatalos nevén német megszállási emlékmű) ellen is, 114 napon keresztül, eleinte pár ezer, később már csak pár száz fő részvételével – ehhez nekem magamnak is volt némi közöm, pontosabban annyi, hogy az én azon év január elsején megjelent írásom indította el a tiltakozási hullámot, és természetesen mindvégig figyelemmel kísértem személyesen is az eseményeket. Kérem, így jár az, aki szilveszterkor bulizás helyett Magyar Közlönyt olvas…

De folytassuk utunkat: a legközelebbi tömeges mozgalmat a netadó ellen tiltakozó „Százezren az internetadó ellen” közösség szervezte. Ők speciel tényleg nem hazudtak: egy nap alatt kilencvenezren lájkolták az oldalukat, tényleg voltak másnapra százezren. A Reuters szerint kétszázezren is. És a megmozdulásaik is nagyszabásúak voltak: nem megyek bele a számháborúba, de tekintve a korabeli – 2014 októbere – fotókat, azokon nem pár ezer ember tölti be teljesen a hidat.

A netadó elleni tiltakozás hamar lecsengett, ugyanis a kormány visszakozott. Illetve… nem győzöm elégszer mondani, a netadót sosem törölték el, csak elhalasztották, bármelyik pillanatban újra elővehetik, megszavazhatják. De a pillanatnyi célt a mozgalom elérte, más célja pedig – hát, izé ha volt is, az már nem volt olyan népszerű,

És jöttek utánuk mozgalmak számosan, szinte állandóan feltűnik a közéletben egy-egy ügyeletes instant Messiás, akihez csak némi meleg vizet kell adni, és azonnal megváltja a magyar népet ilyen vagy amolyan alapon, jött 2015-ben Sándor Mária, a Fekete Nővér, akiről sok szépet lehet elmondani, de azt nem állíthatjuk, hogy a higgadt és megfontolt, hideg fejű tervezés embere lett volna, jöttek a kockás inges tanárok és diákok 2016-ban, jöttek olyanok is, akiket még említeni sem érdemes a jószándékú eddig felsoroltak mellett, önjelölt nagyhangúak pár százas táborral, akik ki akarták sajátítani a civil politizálást és kizárólagos népvezérnek nevezték magukat, holott három sátruk, ha volt… jött itt már mindenki. És kudarcot is vallott mindenki.

A legutolsó nagy mérvű, széles körű civil mozgalom kétségtelenül Gulyás Mártonhoz és a Közös Országhoz kapcsolódik: a 2017-es KOM vezetője valóban nevezhető vitatott, megosztó személyiségnek, de alapötlete, miszerint a tömegeknek azt kéne elérni, hogy változzon meg a valóban rossz és ezer csalásra lehetőséget nyújtó választási törvény, mindenképpen jó.

Volt.

Sőt, kiváló: csak éppen ezt a törvényt fogják utoljára megváltoztatni, sokaság ide vagy oda, hiszen ez biztosítja a kormány hatalmát, míg csak lehet.

És lassan elérkeztünk a mába. Pillanatnyilag az egyetlen, még aktív civil mozgalomnak a Ligetvédőket nevezhetjük, bár ők is erősen fragmentáltak, és akkor finoman fogalmaztam: de mindennek nevezném ezt az alapvetően környezetvédő mozgalmat, csak politikainak nem.

Nagyon nagy vonalakban vázoltam a történteket, elnézést is kérek mindenkitől, akit terjedelmi okokból kihagytam: ez sajnos egy jegyzet, újságcikk, nem átfogó tanulmány, nem fér bele nyolc év összes mozgalma és történése.

Akkor összegezzünk: mik a civil mozgalmak ma és Magyarországon?

Az állampolgári politizálás, öntudat és civil kurázsi fórumai, melyekben a törvények tiszteletben tartása mellett szervezett formában folyik a tiltakozás a kormány károsnak ítélt intézkedései, határozatai ellen. A civil mozgalom jellemzően nem elvi alapon tiltakozik, hanem adott cél elérése érdekében (egészségügy, oktatás rendbehozatala például) vagy valami ellen (Városliget tönkretétele, környezetszennyezés, fairtás, történelemhamisítás). A civil mozgalmak akár Magyarországon, akár külföldön – itt főleg a romániai korrupcióellenes demonstrációkra gondolok – jellemzően nagyságrendekkel több embert tudnak megmozgatni, mint a hivatalos pártpolitika, főleg, mert nem elvi, ideológiai kifogásokat emelnek, hanem konkrét célt mutatnak a résztvevőknek. De ez a gyenge pontjuk is: egyrészt a konkrét cél olyanokat is összehozhat, akik más kérdésekben homlokegyenest ellenkező nézeteket vallanak, és egymás társaságát sem vállalják egyébként, másrészt – mi van, ha történetesen elérik céljukat?

Akkor mindenki iszik egy sört és hazamegy.

Ebből következően civil mozgalmak sosem fognak forradalmat vívni, főleg nem mások, még inkább nem politikusok helyett. De az őket kényelmes fotelből buzdítók – vagy uszítók? – helyett sem.

A civilek maradnak, akik voltak: a hivatásos politikusok mumusai, tömegek mozgatói rövid ideig – fel-felragyogó üstökösök, bolidák a magyar belpolitika egén.

Magyarország a nemzetközi rendet veszélyezteti – az USA-nak lépnie kell

0

Ezzel a címmel közölt írást a CNN amerikai hírtelevízió honlapja Guy Verhofstadt tollából. Az Európai Parlament liberális frakcióvezetője leszögezi: „Politikai és pénzügyi árat kell fizettetni a tekintélyelvűség útjára lépő kormányokkal, támogatni kell a civileket és a magyar állampolgárokat, akik ennél sokkal többet érdemelnek”. A vége is csattanós: „Meg kell Orbánt állítanunk – mégpedig most!”

„Amikor kedden Strasbourgban Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz intéztem szavaimat, nem mentem annyira messze, mint a megboldogult John McCain, aki egyszer neofasisztának nevezte Orbánt, aki ágyba bújt Putyinnal” – kezdi cikkét a liberális politikus. Hozzáteszi, hogy messzemenőkig egyetért azzal, amit McCain 1994-ben mondott Orbánról.

Az írás összefoglalja a szerdai szavazást, magát a Sargentini-jelentést, felvázolja a következő lépéseket és a lehetséges forgatókönyveket, majd leszögezi: „2010 után Orbán Viktor olyan törvényeket fogadtatott el, amelyek megfojtják a szabad sajtót, átpolitizálják a magyar igazságszolgáltatást és démonizálják a civil szervezeteket. Szégyenletes módon antiszemita szólamokat pengetnek és célkeresztbe vették a nemzetközileg nagy tekintélynek örvendő CEU-t – sorolja a frakcióvezető az egyes elemeket, részletezve továbbá a menekültkérdésben folytatott orbáni politikát, amelynek célja a rasszista feszültségek élezés és a menekültekkel szembeni ellenséges érzelmek felkorbácsolása, valamint Soros György démonizálása, összekötve azt az antiszemitizmussal.

Orbán keddi érvelésére, mely szerint mandátumot kapott az emberektől, leszögezi, hogy az EBESZ lesújtó véleményt formált a magyarországi választásokról, amelyek lehet, hogy szabadok voltak, de tisztességesek semmiképpen sem.

Verhofstadt szerint Orbán nyíltan felvállalja célját, egy illiberális demokrácia építését Európában, s azt, hogy más európai országokat is maga mögé szeretne állítani,

összefogva az amerikai fehér nacionalista Steve Bannonnal, s Matteo Salvini szélsőjobbos olasz belügyminiszterrel. Donald Trumphoz hasonlóan Orbán sem rejti véka alá megvetését a nemzetközi jogon alapuló rend, illetve csodálatát az olyan tekintélyelvű vezetők iránt, mint Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan.

Az európai politikus szerint a szerdai strasbourgi szavazás azt mutatta meg, hogy az európai illiberálisok menetelése már nem akadálymentes, s hogy

az EU-ban igenis van egy erős parlamenti többség, amelynek képviselői készek harcolni a demokratikus jogrendért és értékekért.

Az elkövetkező hetekben a nemzetközi közösségnek – különösen az Egyesült Államoknak – komolyan kell venni a figyelmeztetéseinket, hogy Magyarország veszélyt jelent a jogra épülő nemzetközi rendre, és cselekedniük kell – hangsúlyozza Verhofstadt, aki szerint

az európai kormányoknak és az USA-nak morális kötelességük beavatkozni.

Azt írja: nem hagyhatjuk, hogy  a populista, szélsőjobb kormányok Putyin pályájára állítsák a demokratikus európai államokat, s hogy aláássák a háború utáni nemzetközi normákat.

Politikai és pénzügyi árat kell fizettetni azokkal a kormányokkal, amelyek a tekintélyelvűség útjára lépnek, és támogatni kell a civil társadalmat, szervezetek és a magyar állampolgárokat, akik ennél sokkal többet érdemelnek  – szögezi le az írás, hozzátéve: Orbán nyíltan kijelentette, hogy szét akarja verni Európát.

„Ez nem áll sem az amerikai, sem az európai emberek érdekében. Meg kell őt állítanunk – mégpedig most!”.

Svédország is beszáll a Magyarország elleni perbe

0

A civiltörvény miatti, az Európai Bizottság által indított jogi eljárásba lép be, a felperes oldalán. Az általunk megkérdezett szakértő szerint ennek inkább szimbolikus jelentősége van, de az is igaz, hogy a svédek egyre többször bírálják a magyar kormányt.

Az Európai Bizottság decemberben jelentette be, hogy bíróság elé viszi a tavaly júliusban megindított kötelezettségszegési eljárást a civiltörvény ügyében, mivel az

indokolatlan beavatkozást jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba,

különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén.

A testület szerint a jogszabály indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását is, az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.

Ebbe az eljárásba lép be a felperes oldalán a svéd kormány. A honlapján megjelent közlemény szerint „a kormány szorosan figyelemmel követi a magyarországi fejleményeket,

aggodalommal töltik el azok a magyar és nemzetközi jelentések, amelyek szerint az országban gyorsan romlik a civil szervezetek helyzete.”

Ann Linde svéd EU-ügyi miniszter azt írta: az ellenőrző szerepet betöltő civil társadalom nélkülözhetetlen előfeltétele a demokratikus fejlődésnek és a jogállamiságnak. „A svéd kormány sürgősnek tartja, hogy támogatásáról biztosítsa az Európai Bizottság álláspontját, valamint kiálljon a civil társadalom függetlensége és a jogállamiság mellett”.

Az MTI megkeresésére a svéd külügyminisztérium közölte, nincs tudomása arról, hogy további országok avatkoznának be bármelyik fél oldalán, azonban az ennek jelzésére vonatkozó határidő még nem járt le.

A magyar kormány a szokásos módon reagált:

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a svéd politikai vezetés „köztudottan migránspárti”, a saját országát már „elárasztotta” migránsokkal, a magyar kormány viszont ezt továbbra sem akarja, ezért „bevándorláspárti erők” akarnak beavatkozni a magyar belügyekbe.

Ugyanakkor elismerte, hogy az Európai Bíróság előtti eljárásokban valamennyi tagállam jogosult részt venni, amennyiben ki akarja fejteni álláspontját; ezt Magyarország is sokszor megteszi, nem csak magyar ügyekben.

Szent-Iványi István korábbi EP-képviselő, volt diplomata a Független Hírügynökségnek azt mondta erről: ugyan

nem gyakori, de nem is példa nélküli,

hogy egy kormány beszálljon egy másik ország bírósági ügyébe.

Példaként a kvótaügyet hozta fel, néhány több ország Magyarország mellett, mások viszont ott is a felperes oldalán léptek be.

Mint mondta,

ennek inkább szimbolikus jelentősége van,

Svédország azt akarja kifejezni, hogy elítéli, amit a magyar kormány tesz. Jogi szempontból nem igazán befolyásolja az ügyet, de politikai, erkölcsi szempontból erős jelzés.

És nem ez az egyetlen jelzés, amit a svédek küldtek. Nemrég Anna Maria Corazza Bildt svéd európai parlamenti képviselő, aki a Fideszhez hasonlóan az Európai Néppárt frakciójának a tagja, írt arról, hogy „Orbán túl messzire ment”, és a Néppártnak tisztáznia kell a vele való viszonyát. Arról pedig a Magyarországról Orbánisztán címmel könyvet író svéd újságíró, Joakim Medin beszélt a Független Hírügynökségnek, hogy a svéd médiának is feltűnt, hogy a kormánypropaganda milyen torz képet fest az országról.

Szent-Iványi István szerint is megfigyelhető egy ilyen trend. Mint mondta, ennek nem csak az az oka, hogy a svédeknek nem tetszenek a magyar kormány intézkedései, hanem az is, hogy

erősödik a Svéd Demokraták nevű szélsőjobboldali párt, amely Magyarországot tekinti mintának.

Svédországban ráadásul hamarosan választások lesznek, így van a vitának egy belpolitikai vetülete is: küzdenek a saját szélsőségeseik ellen, ezért figyelnek jobban Magyarországra is.

Így készülnek a civilek a különadóra

Néhány héten belül hatályba lép az úgynevezett bevándorlási különadó. Megkerestünk több civil szervezetet, amelyek, kiindulva abból, hogy a kormánypropaganda célpontjainak számítanak, érintettek lehetnek. Arról kérdeztük őket, hogyan készülnek a különadóra.

A múlt héten jelent meg a Magyar Közlönyben a bevándorlási különadó bevezetéséről szóló törvénymódosítás, amelyet nem sokkal korábban fogadott el az Országgyűlés. Mivel a törvény a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba, ez azt jelenti, hogy ez már augusztus végén megtörténik.

Az adót „a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység” vagy a „Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása” után kell fizetni, mértéke 25 százalék.

A törvény szerint bevándorlást segítő tevékenységnek számít a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, médiaszeminárium, hálózat működtetése vagy „a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység”. Nem kell fizetni pártoknak, valamint olyan szervezeteknek, amelyek adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonossági alap biztosítja.

Az elmúlt időszakban

több civil szervezet is a kormánypropaganda célpontjává vált:

volt, amelyiknek felmatricázták a székházát, másokat a Figyelő listázott. A szervezetek közül többen nemrég a Parlamentnél tartottak tüntetést.

Megkerestünk több szervezetet is, amelyek, kiindulva a korábbi támadásokból, a célpontjai lehetnek a különadónak.

Az Amnesty International emberi jogi szakértője és médiafelelőse, Demeter Áron azt mondta: jogászi szempontból nehéz értelmezni a törvényszöveget, de szerinte lehet, hogy cél is volt, hogy homályos legyen. Úgy fogalmazott:

„a politikai hisztéria miatt érinthet minket is a törvény.”

Most azon gondolkodnak, hogy milyen jogi lehetőségeik vannak. A törvény hatályba lépése után várhatóan az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak majd.

Mint mondta, az adótörvényeknél korlátozottak az Alkotmánybíróság jogkörei, de ha alapvető jogsérelem áll fenn, akkor azokat is vizsgálhatják.

Alapvető jogsérelmet pedig nem csak ők látnak, hanem a Társaság a Szabadságjogokért is. Kapronczay Stefánia ügyvezető igazgató a Független Hírügynökségnek azt írta: ők nem folytatnak olyan tevékenységet, amely a törvény hatálya alá esnek, ugyanakkor

„a bevándorlási adó nem más, mint szólásszabadság-korlátozás.”

Úgy fogalmazott: minden társadalmi kérdésben elengedhetetlennek tartják a különböző álláspontok ütköztetését. „A kormánynak természetesen jogában áll egyet nem érteni azokkal, akik a bevándorlás pozitív oldalairól beszélnek, sőt vitába is szállhat vele” – írta. Szerinte ugyanakkor a kormánynak a döntései pozitív és negatív következményeit is mérlegelni kell, egyes vélemények megadóztatása viszont ezt teszi lehetetlenné.

Mint írta: „pont azoknak civil szervezeteknek az elhallgattattása lehet az eredmény, amelyek évtizedes tapasztalattal rendelkeznek.”

Hasonlóan érvelt a Magyar Helsinki Bizottság szakértője, Zádori Zsolt is. Ő azt mondta a Független Hírügynökségnek, hogy „érintheti” a tevékenységük környezetét a különadó, de ettől még nem változtatnak az eddigi munkájukon, amelynek „egyik legfontosabb része a menedékkérőknek nyújtott jogi segítség”.

Mint mondta, ehhez a forrásokat az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és Európai Unió biztosítja – a törvényből pedig az következik, hogy

ezekre a szervezetekre nem vonatkozik a különadó,

„ha hinni lehet a törvény mondatainak”. Ha viszont eljárás indul ellenük vagy támogatóik ellen, akkor ők is minden lehetséges jogi fórumot igénybe vesznek majd.

Az Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság mellett még uniós fórumokat említette, hiszen hiába tagállami hatáskör az adópolitika, ebben az esetben egy különleges adóról van szó, amelyet azért kell például fizetni, ha valaki a kormányéval ellentétes véleményt fogalmaz meg a migrációról. Ez pedig

a véleményszabadság korlátozása, ami miatt újabb kötelezettségszegési eljárás is indulhat,

ráadásul az alaptörvénnyel is ellentétes.

De, mint mondta, nem tudni, valójában mit tervez a kormány, kiszámíthatatlan, mennyire akarnak élni a fenyegetéssel. Úgy fogalmazott: amíg a bíróságok függetlenek, addig bennük, illetve az EU-ban, az Európa Tanácsban lehet bízni. Szerinte itt egy politikai propagandaakcióról van szó, ami „civilizált jogállamban nem elfogadható, de itt így működik a kormányzás”.

A Menedék Egyesület igazgatója, Kováts András annyit mondott a Független Hírügynökségnek: ők nem készülnek sehogy az adóra, mivel, ahogy ők értelmezik a jogszabályt, az az ő tevékenységeiket nem érinti. Ha viszont „valami mégis történik”, akkor persze ők is mérlegelni fogják a lehetőségeiket.

Orbán: Az Európai Bizottság napjai meg vannak számlálva

1

A miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt erről. Ismét beszélt „álcivil” szervezetekről, az ENSZ migrációs tervezetéről és az akkumulátorainak feltöltéséről is.

Orbán Viktor reagált a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásra és arra is, hogy a testület javaslata szerint 6000 eurót adnának menekültenként a befogadó országoknak. Azt mondta: nem tulajdonít jelentőséget a bizottság mostani döntéseinek, hiszen szerinte minden, mostani kezdeményezés már kifutott az időből.

Szerinte azt a módszert kell megtalálni,

„hogyan lavírozzunk, evickéljünk” el a jövő év májusáig,

amikor lejár a mostani Bizottság mandátuma. Azt mondta: a jövőben olyan Európai Bizottság kell, amely „nem a határokat megvédő országokat bünteti”.

Elvi kérdésnek nevezte, mire fordítja az Unió „az emberek pénzét”, és veszélyes gondolkodásnak nevezte azt, ha azt „migránsoknak adnák oda”.

Valójában egyébként, ahogy az még az MTI tudósításából is kiderül, erről szó sincs: az Európai Bizottság azoknak a tagállamoknak adna pénzt, akik hajlandóak menekülteket befogadni.

A miniszterelnök a világ egyik legstabilabb országának nevezte politikai szempontból Magyarországot, mondván, nincs egyetlen olyan ország sem, ahol egy kormány háromszor egymás után tudott volna kétharmados többséggel nyerni. A politikai stabilitás előnyét pedig szerinte be lehet váltani, világossá lehet tenni a világban, hogy a magyar kormány politikája kiszámítható.

Sikeresnek nevezte az elmúlt heteket, amikor külföldi vezetőkkel találkozott, szerinte

ez az országot erősebbé teszi és a gazdaságra is jó hatással van,

mivel a befektetők is tudhatják, hogy a politika felől nem terheli kockázat vállalkozásaikat.

A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban azt mondta: amíg kereszténydemokrata kormánya van az országnak, a nyugdíjak vásárlóértéke megmarad. Szerinte az időseknek apránként szinte teljes egészében visszaadták azt az összeget, amelyet a szocialista kormányok vettek el tőlük.

Orbán Viktor stabilnak nevezte a magyar gazdaságot és azt a modellt, amelyet 2010 után épített ki a kormány. Ugyanakkor ismét arról beszélt, hogy a világgazdaságban feltűntek már a „sötét felhők”, bár senki nem mondja ki, hogy válság közelít.

Orbán arra számít, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália és Magyarország után további államok lépnek ki az ENSZ migrációval kapcsolatos tárgyalásaiból, ott ugyanis a kibocsátó országok vannak többségben, így szerinte a folyamat támogatóinak érdeke érvényesül.

Bár az ENSZ döntéseinek nincs közvetlen hatása az emberek életére, a kormányok azokat mégsem hagyják figyelmen kívül. Szerinte

a bevándorlás ügyében nem lehet felelőtlen nyilatkozatokat tenni,

olyan dokumentumokat előállítani, amely „a tagok egy részének érdekével ellentétes”.

Orbán úgy véli, hogy bár jogilag nehéz majd kikényszeríteni, az ENSZ tervezetét a „puha hatalom” eszközének nevezte, amely befolyásolja a közgondolkodást. „Nem mindenkinek jár egyformán az ébresztőórája” – mondta.

Steve Bannonnak, Donald Trump amerikai elnök korábbi tanácsadójának új európai, szélsőjobboldali mozgalmáról azt mondta: sok sikert kíván az amerikai konzervatív eszmék terjesztéséhez, mert eddig csak a liberális volt hallható.

Beszélt arról is, hogy nem emlékszik az elmúlt 30 évben olyan évre, amikor az Egyesült Államok ne avatkozott volna be a magyarországi vitákba, leggyakrabban alapítványokon keresztül szólnak bele más országok belügyeibe. Ezt a tevékenységet a modern világ olyan tulajdonságának nevezte, amellyel szemben nehéz védekezni.

Mint mondta, Magyarország úgy védekezik, hogy átláthatóságot kér. Állítása szerint 67 „álcivil szervezetet” finanszíroznak a Soros-alapítványok, a magyar választóknak pedig szerinte tudniuk kell, hogy „kiket finanszíroz Soros György” vagy éppen „Brüsszel” azért, hogy „beleszóljanak a belügyekbe”.

Azt is megemlítette, hogy szombat délelőtt előadást tart a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen, hétfőn azonban megkezdi szabadságát. Mint mondta:

„az erőim végén vagyok, rám fér, hogy feltöltsem az akkumulátorokat”.

A munkát augusztus végén, szeptember elején kezdik újra.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!